2023. július 30., vasárnap

AZ ELÁTKOZOTT 300 HEKTÁR A HÁRMAS HATÁRON

TELEX
Szerző: CSÉFALVAY ATTILA
2023.07.30.


Csődvédelmet kérő német anyacég, a projektgazdák helyett a düsseldorfi felszámolóhoz irányított kérdések – úgy tűnik, Bezenyén a második megaálomból is felébredhetnek lassan. Hiába a kiemelt kormányzati státusz, Eurovegas után bebukni látszik az egymilliárd eurósra ígért kertészeti központ felépítése is a hármas határnál. Bár az agrárminiszter biztosította a kormányzati hátszelet, a két érintett falunak már a telekadót sem fizetik a projektgazdák.


„Egy közeli faluban kertészeti vállalkozást működtető ember, amikor napvilágra kerültek a Lajtania Park nevű kertészeti projektre vonatkozó tervek, arra panaszkodott, hogy tönkreteszi majd őket a bezenyei fejlesztés. Mondtam akkor neki: várjál azzal, lehet, hogy még az unokáidat sem fogja érinteni a beruházás”

– így emlékszik a négy-öt évvel ezelőtti nagy bejelentés utáni reakciókra az egyik megkérdezett gazda. Érthető volt a szkepticizmus az egymilliárd eurósra (!) ígért kertészeti és üvegházközponttal kapcsolatban, hiszen előtte nem sokkal fuccsolt be a környéket másfél évtizedig lázban tartó, hasonló kaliberűre ígért Eurovegas kaszinóberuházás Bezenye és Hegyeshalom között ugyanezen a több mint 300 hektáron.

A megaálmok előzményeiről, és arról, hogy még Michael Jackson édesapja is látókörbe került, majd később a Hard Rock International szervezett budapesti sajtótájékoztatót az ügyben, itt írtunk részletesen. Röviden: már 25 éve szemet vetettek a hármas határ menti földekre külföldi befektetők, majd az évezredforduló után jött az osztrák sóderbáró, Hans Asamer, és hozta volna befektetőtársául Joe Jacksont.

Ők már invesztáltak is a területek megvásárlásába, közel 150 millió forintot az akkor még csak 180 hektárra. A beruházás abban az időben Kristályváros fantázianéven futott. Bár Jackson hamar kihátrált a projektből, Asamer még évekig folyamatosan befektetőket keresett. A magyar állam nem állt a tervek útjába, megadta a kaszinókoncessziót az Eurovegasnak (ekkor már ezen a néven futott), a projektnek építési engedélye is volt, miközben a Hard Rock International budapesti sajtótájékoztatón jelentette be, hogy beszáll a kaszinóközpontba.

Mint később kiderült, ez is kevés volt, a projektgazdák ugyanis jókora hitelt vettek fel korábban, 2014-re sorban álltak a hitelezők a pénzükért, felszámolási eljárás indult, az Eurovegas-földekre a tulajdoni lapon keretbiztosítéki jelzálogjog volt bejegyezve, amelyet érvényesített a Raiffeisen Landesbank Oberösterreich.

A kaszinóálmok befuccsoltak, majd ezután amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan tűnt el az az újabb potenciális befektető, aki elektromos kamionokat gyártott volna ezen a területen 10 milliárd eurós beruházással.

Az agrártárca is beleállt

Ekkor, 2018 környékén került a képbe egy német feldolgozóipari beruházó, a FAKT AG, amely 6,3 milliárd forintért megvette az addigra 330 hektárosra bővült, művelésből kivont területet, és azt ígérte, egymilliárd euróból a térség legnagyobb agrárközpontját építi Bezenyén, ahol három-ötezer ember dolgozhat. A kertészeti, termelési és logisztikai, valamint élelmiszer-feldolgozó központban üvegházak és szabadföldi termesztés mellett konferenciaközpontot, szállodát, lakásokat, óvodát és iskolát is felhúztak volna.

Mindehhez partnerre találtak Nagy István agrárminiszterben, a térség országgyűlési képviselőjében, aki a hátteret biztosította, és a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánította a Lajtania Parknak elnevezett (névpályázatot írtak ki, amelyet egy győri férfi nyert), csak papíron létező központot. Az előzmények ismeretében nem volt azonban jó jel, hogy a FAKT AG-nál is úgy számoltak, a beruházás 60 százalékát hitelből fedezik...

AZ ÖNKÉNYÚR DICSEKSZIK

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: BAUER TAMÁS
2023.07.28.


A kommentátorok szerint Orbán idei tusnádfürdői előadásában nem volt olyan botránykő, mint a tavalyiban a fajkeveredés emlegetése. Más volt a botránykő, de botránykő bizony volt.

Hogy nem sikerült az előadást a Marcel Ciolacu román miniszterelnökkel való bukaresti megegyezéshez igazodva indítani, annak Románia kigúnyolása, az orbáni Magyarország magasabbrendűségének hirdetése volt az üzenete. Orbán nem egyszerűen Romániával állította szembe a maga Magyarországát, hanem azzal a Romániával, amelynek immár a huszadik miniszterelnöke lépett hivatalba egy hónapja, amióta ő miniszterelnök Magyarországon. Orbán ezt alighanem dicsekvésnek szánta, szembeállítva korszakos uralkodását a zavaros romániai viszonyokkal, s akként fogadta előadásának tusnádfürdői hallgatósága is. Mások azonban alighanem másképp veszik ezt le. Manapság Románia és Magyarország összehasonlítása megváltozott összefüggésbe kerül. Az elmúlt hetekben a magyar nyilvánosságnak az tűnt fel, hogy Romániában a pedagógusok tiltakozása országos tömegmozgalommá szélesedhetett, és kivívta a bérek radikális emelését, mégpedig EU-s források nélkül, miközben Magyarországon a tiltakozás szűk körben maradt, az Orbán-kormány pedig megteheti, hogy az uniós támogatások utalásához kösse a tanárok béremelését. Egy másik összefüggés pedig az, hogy miközben negyven vagy ötven éve még a csehszlovákok, lengyelek és keletnémetek jártak bevásárolni Magyarországra, a románok még át sem jöhettek a határon, ma a magyarok járnak át bevásárolni Romániába, mert ott minden olcsóbb. Ugyanarról szólnak ezek a különbségek, mint az, hogy Romániában váltják egymást a miniszterelnökök, Magyarországon pedig nem: Romániában szabadság van, Magyarországon pedig nincs. Amivel Orbán előadásának elején dicsekedett, amiatt mi, többiek csak szégyenkezhetünk. Nem véletlenül mondta el nekünk Tamás Gáspár Miklós annyiszor, hogy milyen izgalmas, pezsgő szellemi élet látható Romániában, szemben a magyar nyomorúsággal...


GREGOR BERNADETT & DÖBRÖSI LAURA - SZÍNÉSZNŐNEK LENNI A FILMIPARBAN

PARTIZÁN
Műsorvezető: GULYÁS MÁRTON
2023.07.28.



Újabb videóval jelentkezünk a balatonfüredi Vasüzlet étteremből. Ezúttal a téma: a Balaton filmes reprezentációja. Illetve nem, mert végül sokkal mélyebb vizekre eveztünk a beszélgetés során. Szó volt a filmekben megjelenő szexizmusról, a politikai korrektség túlkapásairól, és arról, hogy hogyan élték meg fiatal színésznőként a vetkőzös jeleneteket, sőt még arról is, hogy mekkora mozgásterük van egy film készítése során - és hogy mindez mennyiben változott az utóbbi évtizedekben. 

Vendégek: 

- Gregor Bernadett, aki a Balatonfüreden forgatott Tibor vagyok, de hódítani akarok-kal a magyar film femme fatale-jává avanzsált 

- Döbrösi Laura, aki a szintén Füreden forgatott Egynyári kaland-dal tett szert országos ismertségre, mára pedig az egyik legsikeresebb fiatal magyar színésznővé nőtte ki magát

„KÉSZEN A HAZA SZOLGÁLATÁRA”: OROSZORSZÁG ISKOLÁI TOVÁBB HALADNAK A MILITARIZMUS FELÉ

SZABAD EURÓPA
Szerző: SZABAD EURÓPA (OROSZORSZÁG)
2023.07.29.


Vlagyimir Putyin orosz elnök kormánya már régóta fejleszti a „hazafias” oktatást az iskolák minden szintjén. A következő két évben azonban ez a folyamat határozottan a katonai szolgálatra való felkészítés irányába fog elmozdulni.


Miközben tovább dúl Moszkva Ukrajna elleni háborúja, az oroszországi iskolákban a gyerekek szeptembertől jelentős változásokra számíthatnak az iskolai tantervben – militarista irányultságú változásokra.

A múlt hónap végén a parlament alsóházában tartott vitán Andrej Kartapolov, az Állami Duma képviselője az orosz hadsereghez csatlakozó fiatal önkéntesek és sorkatonák felkészületlenségéről panaszkodott.

„Ezek infantilis fiatalok – mondta Kartapolov, a Kreml által irányított Egységes Oroszország párt tagja, aki a Duma védelmi bizottságának elnöke. – Sok tekintetben nincsenek felkészülve a valódi életre” – tette hozzá.

Mi a recept a feltételezett probléma orvoslására? Az elkövetkező két évben az orosz iskolák törlik az órarendből a biztonságos életvitel alapjai nevű, régóta létező programjukat, helyette bevezetik a biztonság és a haza védelmének alapjai munkacímű tantárgyat.

Ez a „hazafias nevelés” legújabb verziója. A trend végigkísérte Vlagyimir Putyin több mint két évtizedes elnöki és miniszterelnöki tevékenységét, amely sok bíráló szerint a kormány céljait helyezi előtérbe a gyerekek érdekeivel szemben...

NEM AZ EU FELADATA A TANÁROK FIZETÉSE, HANEM A MAGYAR KORMÁNYÉ

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2023.07.29.


Nyelvbotlásnak hihette minden normális ember, amikor Orbán elkezdte mondani, hogy az Európai Unió 800 milliárd forinttal tartozik a tanároknak. Mintha a tanárok azért nem kapnának rendes fizetést (van, ahol már semennyit), mert az Európai Unió nem gondoskodik róluk. Orbán ezt úgy adta elő, mintha az Európai Unió feladata és kötelessége lenne a magyar oktatás fenntartása és a tanároknak járó fizetés biztosítása. Orbán ezzel egy mozdulattal áttolta a felelősséget „Brüsszelre”, mintha az EU tehetne arról, hogy a tanároknak nincs pénze és az oktatás romokban hever.

De az orbáni propagandában nincsenek nyelvbotlások, gondosan megtervezett hazugságok vannak, amelyek utána visszhangoznak kormánymédiában, a szóvívők és a kormányzati emberek szavai közt, mintha az erre vonatkozó hazugság a világ legtermészetesebb igazsága lenne. Az oktatásügyi rendszer biztosítása és fenntartása a magyar állam feladata. A fideszes alaptörvény szerint maga az állam köteles gondoskodni az oktatásról, mindenkinek joga van a tanuláshoz. Az oktatás közszolgáltatás, amelyben az állam a jogi keretek megalkotásával, az intézményrendszer fenntartásával biztosítja a rendszer működését az oktatás minden szintjén.

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 1. §. (2) bekezdése szerint „A köznevelés közszolgálat, amely a felnövekvő nemzedék érdekében a magyar társadalom hosszú távú fejlődésének feltételeit teremti meg, és amelynek általános kereteit és garanciáit az állam biztosítja.” Nem az Európai Unió. A 2. § (1) bekezdése szerint az Alaptörvényben foglalt ingyenes és kötelező alapfokú, valamint ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú nevelés-oktatáshoz való jog biztosítása az érettségi megszerzéséig (…) az állam közszolgálati feladata.

Az oktatási rendszer működtetése az állam feladata, az ehhez szükséges anyagi feltételek biztosítása az állam kötelessége. Ezt a feladatát az állam senkire nem ruházhatja át, az oktatás egészére vonatkozó finanszírozási kötelességéről senki javára nem mondhat le, senki más feladatává nem teheti. Az Európai Uniónak semmi köze a magyar közoktatás fenntartásához, a tanárok fizetéséhez, ezt minden tagállam saját hatáskörben biztosítja. A magyar állam közoktatással kapcsolatos feladatait az Európai Unió nem veheti át, a felelősséget a magyar állam nem róhatja az EU-ra.

Ezért az Európai Unió nem 800 milliárd forinttal, hanem egyetlen fillérrel sem tartozik a magyar tanároknak. A tanároknak Orbán Viktor tartozik ennyivel. Ha nem tudja kifizetni ezt a pénzt, akkor adja vissza mindazt, amit ellopott az Orbán-család, fizettesse vissza a gázszerelő strómanjával, vagy ha ez sem elég, hogy az állam teljesítse az alapvető közfeladatát, akkor alkalmatlan a kormányzásra és mondjon le. Még soha nem volt olyan a magyar történelemben, hogy egy kormány vagy uralkodó nem tudta az oktatást finanszírozni. Orbán az első...

A KORMÁNYZATI MAGÁNGÉP-HASZNÁLAT JÓL LEKÖVETI A KÖZVAGYON FOSZTOGATÁSÁT

G7.HU
Szerző: MÉSZÁROS R. TAMÁS
2023.07.30.


Az utóbbi években a magyar politikai és gazdasági elit, valamint a politikai elit hirtelen meggazdagodott családtajgainak körében is feltűnően megnőtt a magánrepülőgép-használat népszerűsége.

Ez nem ismeretlen dolog a világban, sőt Magyarországnál jóval szegényebb országokra is jellemző, hogy a magánrepülőzés és a luxusfogyasztás más feltűnő formái nagy népszerűségnek örvendenek a politikai elit és kapcsolt részeik körében. A londoni King’s College kutatói szerint ezen repülőutak követése és elemzése a kleptokrata, azaz az államkasszát magáncélokra használó rezsimek működésébe is mélyebb betekintést adhat, és a közös minták feltárása mentén a közvagyonnal való visszaélés különböző formáira is indirekt bizonyítékot szolgáltathat.

Mamadou Sacko, Pierre-Louis Vézina és Inês Conde egy közelmúltbeli összefoglalójában például az egyes fejlődő országok vezetésének magánrepülő-használatát vetette össze az adott országok egyes gazdasági jellemzőivel, és arra jutott, hogy a kőolajban és földgázban gazdag, de kevés belső fékkel és egyensúllyal találkozó rezsimek vezetői feltűnően sokat járnak nagy nemzetközi pénzügyi központokba.

Genf, Bázel, London

A kutatók a Dictator Alert nevű közösségi projekt által begyűjtött adatokat nézték át, amelyek autokratikus rezsimek elitjének globális pénzügyi központokba – egyebek mellett Genf, Bázel, Párizs, London, New York – tartó repülőútjait követi nyomon. Ezeket a repüléseket az érintett országok nyersanyagvagyonával vetették össze, miután ez hagyományosan jó indikátora a kleptokráciának: skandináv közgazdászok egy 2017-es tanulmányban arra jutottak, hogy a fejlődő országokban az állami olajbevételek nagyjából 15 százaléka megy közvetlenül a rezsim zsebébe, és az olajár duplázódása jellemzően 22 százalékos növekedést hoz az ilyen pénzügyi központokban parkoltatott vagyonban.

Az összevetésből az jött ki, hogy népszerű globális pénzügyi központokba tett magánrepülős látogatások mértéke erős összefüggést mutat az adott ország kőolaj-vagyonával. A legnagyobb magángép-használók az Egyesült Arab Emírségek, Katar, Szaúd-Arábia és Bahrein, és természetesen az orosz és az azeri elit is rengeteget utazott Genfbe, Párizsba és Londonba magángépein, legalábbis 1999 és 2022 között, amely évekből az adatok származnak.

Ennél is érdekesebb, hogy kiemelkedő a fentieknél jóval szegényebb afrikai olajdiktatúrák magángép-használata is: Gabon, Egyenlítői Guinea, Angola és Líbia is az élmezőnyben szerepel. Míg Oroszországban vagy Szaúd-Arábiában egy jóval nagyobb gazdaság népesebb elitje repülőzik, addig Afrikában sokkal alacsonyabb fejlettségi szint és sokkal mélyebb társadalmi nélkülözés mellett egy jóval szűkebb elit használja magáncélra az ország erőforrásait...

HETI ABSZURD: HÜLYÜL A MAGYAR TÉNYSEBESSÉGGEL - DE HOVA ÁLLJANAK A BÁTORAK?

NÉPSZAVA / HETI ABSZURD
Szerző: BALASSA TAMÁS
2023.07.30.


Sok a szöveg, tré az értés,
könnyű testi határsértés.
(Pannon Nimbusz)


Siralmas a magyar diákok szövegértése, olvassuk a hírekben, és rögvest elszontyolodunk, feltolul 2027 rémképe, amikor a siralmas magyar diák szövegértők választókorba érnek (a jelenlegi nyolcadikosok – és a tizedikesek is – roppant lehangolón járultak hozzá a 2008 óta nem látott PISA-mélyponthoz), és hiába mondják nekik, hogy tanár nélkül nincs jövő, nem értik, mi fán terem a tanár (csak nem rendőri tonfán?), azt meg végképp nem értik, hogy jövő nélkül nincs tanár.

Jövő nélkül stagnál, visszaesik, maradandó pusztulásnak indul a tanárság, és maradnak lakosságnak a hiszékenyek, meg a gengsz
terek. Ezen a választáson a pénzfeldobás sem sokat segít, hülyék legyünk vagy ravaszok?

De hova álljanak a bátorak? – jön a kérdés elvékonyodott hangon a nemzet ultragázszerelőjétől, aki a hiszékeny gengszterlétet látszik megvalósítani oly korban, ahol a melléknevek nyitótőtudományának rég leáldozott (összezavarásképpen: főneveknél sátorok, sátorak, sátorka, vagy mibánat). Kérdezte volna meg idejekorán tanárát vagy belügyminiszterét!

Hülyül a magyar ténysebességgel, semmi kétség.

Itt van például a miniszterelnök, aki sokak szerint egyáltalán nem hülye, ami igaz lehet, hiszen a gengszterek élére állt. Élénk fantáziával sem tudjuk elképzelni az ellenkezőjét, miszerint az alcsútdobozi kapusedzőként alkalmazott Orbán II. Viktor Leader of Europe pólóban, sortban és girardikalapban nyilatkozzon a kamerák előtt, Czeglédi Gyula kormányfő arcképével díszítve a lángeszű hajdúszoboszlói politikus Kárpátokat bevilágító éleslátásáról. Miközben Czeglédi eszmevilága tökéletesen alkalmas tárgya volna a tusványosi rajongásnak. A hajdúsági fürdőváros első embere erős bástya a bevándorlás és (Orbánország GDP-termelése) elleni küzdelemben, mivel a minap olyat mondott, hogy a déli határfal adta a másikat. Minden intézkedést megtesznek, mondta, hogy megakadályozzák a munkásszálló létesítését a városukban, és azonmód nyilvánosságra hozzák azoknak az egyéneknek a nevét, akik külföldi vendégmunkásokat tartanak Hajdúszoboszlón. Nem kaukázusi kutyákat, nem mexikói ugróegereket, hanem fülöp-szigeteki vendégmunkásokat...

GÖMBÖSFALVA

NÉPSZAVA
Szerző: VONYÓ JÓZSEF
2023.07.23.


Vannak, akik Felcsútot, a regnáló magyar miniszterelnök szülőfaluját „Orbánfalvának” titulálják, s – az ottani fejleményeket egész politikája szimbólumaként is értelmezve – Magyarországot „Orbánisztánként” emlegetik. Nem ok nélkül. A magyar demokráciát leépítő pártvezér és kormányfő példátlan méretben fejleszt(et)i a települést: a saját háza melletti Pancho Aréna, mely köré egész sportcentrum épül; a hírhedt – szellemvasútként is emlegetett – Vál-völgyi Kisvasút; a turisztikai látványosságként kiépített csónakázótó; a szupermodern, luxuskivitelű, mindennel felszerelt „okosiskola” (miközben egyszerű tanszerek hiányától is szenvedő, falusi és városi iskolák százai omladoznak, áznak be, s várnak hiába a felújításhoz szükséges pénzre). Ehhez társul az egykori főúri kastélyokhoz hasonlítható, hatalmas hatvanpusztai Orbán-birtok titoktartással leplezni kívánt építése. A fejlesztés célja az egész térség új országos turisztikai központtá alakítása. Olyan körzetben, melynek jószerével egyetlen nevezetessége, hogy ott nevelkedett a miniszterelnök és gyerekkori barátja, a gázszerelőből az ország leggazdagabb emberévé avanzsált Mészáros Lőrinc. Létesül mindez az adófizetők pénzéből és az országfejlesztésére szánt – az Orbán által szapult „Brüsszel” által folyósított – eurómilliókból. Meg részben Mészáros Lőrinc, illetve a „kőbányász” Orbán papa „magánvagyonából”, melyeket szintén az adófizetők zsebéből finanszírozott állami támogatások gyarapítottak. A projekt aligha értelmezhető másként, mint Orbán Viktor önmagának emelt emlékműveként...

A ZSIDÓ TANÁCSOK TANÁCSTALANSÁGA

NÉPSZAVA
Szerző: HEGYI GYULA
2023.07.30.


Moldova György A Szent Imre-induló című regényében olvastam először azokról az úgynevezett zsidó tanácsokról, amelyeket a náci megszállás után a németek és a magyar hatóságok állítottak fel a zsidók kiirtásának gördülékeny lebonyolítására. Ezt ilyen egyértelműen persze nem mondták ki, és eleinte a magyar hatóságok sem hitték volna, hogy ilyesmi valóban megtörténhet a XX. század derekán. A borzalom a sárga csillag bevezetésével, a gettók felállításával és a vidéki zsidók Auschwitzba deportálásával, fokozatosan történt meg. A vidéki zsidó tanácsok egy ideig igyekeztek fenntartani a reményt és a rendet, aztán tagjaik többségével együtt eltűntek a megsemmisítő táborokban. A budapesti zsidóság azonban a saját tanácsával együtt megmenekült a teljes pusztulástól. A túlélők, mint a kiskamasz Moldova is, újrakezdték az életet, de meg akarták tudni, kik felelnek az üldöztetésért és a több százezer ember haláláért. És nem felejtették el, hogy a zsidó tanácsok tagjai – legalábbis kifelé, látszólag – szolgálatkészen együttműködtek a németekkel és a magyar hatóságokkal.

Veszprémy László Bernát, aki közel fél évszázaddal a holokauszt után született, a Tanácstalanság címet adta a zsidó tanácsokról szóló friss könyvének. A mű szerencsés ötvözete a tudományos munkának és az igényes történelmi ismeretterjesztésnek, némi emlékezetpolitikai disputával és publicisztikával együtt. Hatvan sűrűn szedett oldalt tesznek ki a jegyzetek és a bibliográfia, és nincs kétségem afelől, hogy a szerző el is olvasta mindazt, amire hivatkozik. De az alapmű mentes a tudományoskodástól, olvastatja magát, és a borzalmak abszurditásának bemutatásánál néhányszor szinte felforrósodik a szöveg. 1944 tavaszán a városi és községi zsidó tanácsok felállítását követően szóba került a regionális tanácsok felállítása is, és ezeknek azonnal akadtak önjelölt vezetői. De aztán, ahogy a szerző írja, „a vidéki regionális tanácsok rövidesen alá is merültek a holokauszt mindent elborító, fekete hullámaiban”.

Ez a kis részlet jól jellemzi Veszprémy munkamódszerét. Bemutatja egyes zsidó tanácstagok utólag szánalmasnak tűnő buzgólkodását. Emberi gyengeségeiket is, de mindvégig hangsúlyozza, áldozatokról van szó, akiket egy kegyetlen és embertelen rezsim terelt ilyen helyzetbe. Szól a nehezebb döntésekről is, hiszen több településen a zsidó tanácsokon múlott, hogy ki került Auschwitzba, és ki a híres-hírhedt Kasztner-vonattal Svájcba, vagy legalább az ausztriai Strasshofba. A döntés pillanatában persze nem lehetett pontosan tudni, hogy a végállomás mit jelent, de azért az sejthető volt, hogy ahová öregeket, betegeket, csecsemőket visznek „munkára”, ott kevés az esély a túlélésre. Veszprémy leírja, hogy alapvetően három szempont érvényesült az auschwitzi transzportból való kiemelésre: menteni próbálták a gyerekeket, a „hitélet terén kimagasló személyeket” és azokat, akik különösen hasznosak lehetnek majd a túlélő zsidóság számára. A leghírhedtebb eset a kolozsvári zsidóké, amelynek Kasztner Rezső is részese volt, és az ügy az ő perében később az izraeli bíróság elé is került. A fiatal szerző végső soron láthatóan elfogadja azt az igazságot, hogy ha száz ember közül ötvenet meg lehet menteni, akkor valakinek vállalni kell az ötven kiválasztásának a morális felelősségét...

A KÖZTRÁGYASÁGI ELNÖK MEGÚSZTA, ORBÁNESCU HERGEL, AKKUGYÁR NYÍREGYHÁZÁN❗| SOMOGYI ANDRÁS |

SOMOGYI ANDRÁS VIDEÓ
Szerző: SOMOGYI ANDRÁS
2023.07.29.



A köztrágyasági elnök megúszta, Orbánescu hergel, akkugyár Nyíregyházán...

A 24.HU VÁLOGATÁSA OLYAN CIKKEIKBŐL, AMELYEKET KÉNYELMES HÉTVÉGI OLVASGATÁSHOZ AJÁNLANAK

24.HU
Szerző: 24.HU
2023.07.30.


Ezen a héten 11 cikket ajánlanak a figyelmünkbe...

Jagger 80, finn és magyar tanárok, névtelen pandák, aszpartámnyugalom

És még a hét legjobb cikkei között: vizit Váczi-Gerlóczy Mártonéknál, magyar filmesek és Netflix-pénzek, Bolsonaro és a spanyol jobb bajban, Rodosz tűzben és Erich Kästner, a jövőbe látó felnőttregény-szerző...




2023. július 29., szombat

ELTITKOLJÁK AZ AKKUMULÁTORGYÁR BALESETEKET, MINT CSERNOBILT

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2023.07.28.


Miközben Szijjártó szállítja az újabb kínai akkumulátorgyárat Magyarországra, ezúttal Nyíregyházára, naponta érkeznek az eddigi akkumulátorgyárakban történt balesetekről szóló hírek. Még be sem indult a Nagy Kínai Termelés, de máris a legkülönbözőbb balesetek történnek a már működő gyárakban. Legutóbb több hónapos nyomozás után derült ki, hogy a március 14-i robbanás után ketten meghaltak a szigetszentmiklósi – ezúttal koreai – akkumulátor-újrahasznosító gyárban. Közérdekű adatigénylés kellett az igazság kiderítéséhez. Várhatóan bezárják majd ezt a kiskaput is.

A Katasztrófavédelem három ember égési sérüléséről számolt be akkor, meg sem nevezte a gyárat, és elhallgatta, hogy két ember meghalt. Ugyanez a cég a bátonyterenyei lítiumion-akkumulátorok újrahasznosításával foglalkozó üzemében 13 dolgozó életét veszélyeztette a szabálytalan működésével. Bátonyterenyén még a kormányhivatal ellenőrei is rosszul lettek, csak attól, hogy besétáltak az üzem területére. Nyíregyházán az új kínai akkumulátorgyár Szijjártó szerint több ezer embert foglalkoztathat, nagyjából ennyien lesznek közvetlen veszélyben.

Vegyszerek kerülhetnek a talajvízbe, elhasználják az ivóvízkészletet, és gyakoriak az üzemi balesetek. Mérgezés, tűzveszély és robbanások lehetnek, amelyek Magyarországon az akkumulátorgyárak eddigi rövid történetében is megtörténtek. Többen rosszul lettek az Iváncsán épülő akkugyár területén, amikor szivárgás folytán ismeretlen anyag került a levegőbe. Az anyagot belélegző munkások hánytak, hasmenésük volt, többeknek kiütésük is lett. Ki tudja, mi lesz hosszútávon. Orvosi tanulmányok szerint hosszútávon az akkumulátorgyártásban dolgozók nagy eséllyel kaphatnak rákot.

Már az eddigi eseteknél is megpróbáltak hírzárlatot elrendelni, hogy a lakosság ne értesüljön a balesetekről és az őket is fenyegető veszélyről. A katasztrófavédelmisek félrevezető információkat adnak, ha adnak, a hivatalok titkolóznak, az önkormányzatok nem tudnak semmit, a gyárak légmentesen elzárnak minden információt. Mivel a fasiszta magyar állam a gazdasági csődből való kilábalást és az uniós pénzektől való függés felszámolását az akkumulátorgyáraktól reméli, érdekelt abban, hogy a kínai és koreai cégek balesetei ne derüljenek ki.

Ebben nagy rutinjuk van, mert a Covid idején a kórházakban tiltották meg, hogy bárki beszéljen, katonákat rendeltek a kózházak fölé, hogy ne derüljön ki az igazság, hogy mi van a kórházon belül. Akkor is a zseniális kínai lélegeztetőgépekkel és kínai oltóanyagokkal kísérleteztek a magyar embereken, hatalmas korrupciós pénzek lenyúlásának gyanúja mellett. Nyilván az sem véletlen, hogy a kínai és a koreai technikával és normák szerint dolgozó cégek után nem kapkodnak Európában, Szijjártó és Orbán Magyarországból csinál mérgező szemétlerakó telepet. Azt sem Felcsúton...

MÁSRÉSZRŐL: EGÉSZSÉGÜGYI VÁLSÁGHELYZET MAGYARORSZÁGON

MÁSRÉSZRŐL / KLUBRÁDIÓ
Műsorvezető: RÓZSA PÉTER
2023.07.28.


A KSH adatai alapján azt láthatjuk, hogy 2003-ban a teljes GDP 8,1%-át tették ki az egészségügyi kiadások, ezzel szemben 2018-ban már csak a 6,4%-ot, 2019-ben pedig 4,5%-ot (!). (Összehasonlításképpen az uniós átlag 7% volt 2019-ben).

Vendégek:

Bodrogi József
egészségügyi közgazdász

Kökény Mihály volt egészségügyi miniszter

GÁBOR GYÖRGY: AZ ARANY ALMAFA – MAGYAR NÉPMESE

SZABADSÁG KLUB / KLUBRÁDIÓ
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2023.07.29.


Magyarország már a saját oktatási rendszerét sem tudja önerőből fenntartani, s kénytelen Brüsszelhez fordulni, holott erre még a Magyar Dolgozók Pártja által vezetett, szép emlékezetű vas és acél országa is képes volt, közvetlenül a második világháború után, egy romhalmazzá lőtt országban.


Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy Rétvári Bence, aki terelgette nyáját, fújta furulyáját, aztán üstöllést megállott, amint egy égig érő bokor mögül eléje ugrott egy csúf, varangyos béka, s Rétvári ijedten imigyen szóla: 800 milliárd forinttal tartozik a magyar pedagógusoknak Brüsszel. Ám a csúf, varangyos béka mégsem változott át aranyló hajú, szépséges királylánnyá.

Hát én most nem a fenti állítás értelmetlenségével és Rétvári Bence szervilis gondolattalanságával fogok bíbelődni, inkább adnék egy kimondottan jószándékú, országépítő és nem utolsó sorban ingyenes tanácsot Rétvárinak és kormányának, hátha eddig mindez még nem jutott az eszükbe. Jelesül azt, hogy legközelebb változtassanak a számukra legalábbis jól bevált gyakorlaton és próbálják úgy intézni a dolgokat, hogy ők, vagyis a magyar kormány fizesse meg a magyar oktatási rendszer legmeghatározóbb alanyait, a pedagógusokat, hogy legyen komolyan vehető magyar oktatás a jövőben, s legyenek felkészült, a nemzetközi megmérettetésben is helyüket megálló diákok, az ország jövőjének letéteményesei. Ám cserében inkább tartozzon Brüsszel például Bayer Zsolt cégének, amely cég „értékteremtés” címen nyelt le a minap súlyos állami milliókat; tartozzon Brüsszel a nyilas kitörés-túra neonáci-hungarista szervezőjének, aki épp most gereblyézett be 70 milliós állami támogatást; tartozzon Brüsszel Mészáros Lőrincnek azzal a 800 millióval, amit a felcsúti fedett, műfüves focipályára biztosított a Mészáros-vezette futsalos kuratóriumnak az állam; tartozzon Brüsszel azzal a 30 milliárddal, amit nemrég a református egyház zsebelt be az államtól; tartozzon Brüsszel a közpénzekből felújított és fideszes körökben privatizált kastélyok okán és tartozzon Brüsszel a közpénzekből épülő és csinosodó felcsúti étterem miatt – és természetesen nagyon-nagyon hosszan tudnám még sorolni a tételeket.

És ha a fentieket sikerül Rétvárinak teoretikusan összeraknia és átgondolnia, arra is megkérném, legyen kedves értelmezni a brüsszeli tartozás kérdését, összefüggésben mindazzal, amit Orbán Viktor Ukrajnával kapcsolatosan fogalmazott meg: mint mondta, Ukrajna szuverenitása megszűnt, hiszen amelyik ország nem tudja ellátni magát, az nem szuverén. Ha az orbáni következtetést igaznak tekintem, akkor ugyanennek igaznak kell lennie Magyarország vonatkozásában is: Magyarország már a saját oktatási rendszerét sem tudja önerőből fenntartani, s kénytelen Brüsszelhez fordulni, holott erre még a Magyar Dolgozók Pártja által vezetett, szép emlékezetű vas és acél országa is képes volt, közvetlenül a második világháború után, egy romhalmazzá lőtt országban.

S ha a fenti két kérdés megnyugtatóan összeállt Rétvári Bence világot pásztázó gondolkodásában, talán már maga is képes lesz megválaszolni a miniszterelnök másik felvetését, amely szerint bizonyára azért nem kapunk az Európai Uniótól pénzt, mert azt mind odaadták Ukrajnának.

Nos, a felkészült és az összefüggéseket immár átlátó Rétvári bölcs és titokzatos mosolya mögé rejtőzve bátran felfelelhetne az ő elöljárójának, s mondván mondhatná: kedves Viktor, te most bizony tévedsz! Nem azért nem kapunk pénzt az Európai Uniótól, mert ugyanazt a pénzt már odaadták Ukrajnának, nem és nem, drága jó Viktorom, egészen másért nem kapunk. Azért nem kapunk, mert azt a pénzt is pont ugyanúgy ellopnánk azzal a csúnya kis enyves kezünkkel, mint ahogy elloptuk a korábbiakat is, mind egy szálig: kiloptuk a tanárok zsebéből, az iskolák pénztárcájából, kihordtuk az egészségügyi intézményekből, elcsentük a tűzoltók elől, a rendőrök elől, a vadakat terelő juhászok elől, ahonnan csak lehetett, s kérded, hová és kiknek loptuk el? Hát lásd a fenti felsorolást: elsősorban magunknak, aztán a talpasainknak, a saját (kizárólag a saját!) egyházainknak, a degenerált és infantilis mániáinknak, stadionoknak, privatizált kastélyainknak és ha akarod, kedves Viktor, három nap, három éjjel sorolom a többit is, megállás nélkül.

És Rétvári csak sorolta, csak sorolta, megállás nélkül, három nap és három éjjel, sorolta míg közben leesett a hó, aztán megint nyár lett, majd újra beköszöntött a tél, de Rétvári csak sorolta és sorolta, és sorolja még mindig, egészen addig, míg meg nem halnak.

Mert csak akkor jön el az „itt a vége”, igaz, addigra már elfutottak véle.

VITÉZY DÁVID: OLYAN VASÚTVONALAK VESZNEK EL, AMELYEK TRIANONT, A SZOCIALIZMUST ÉS GYURCSÁNYT IS TÚLÉLTÉK

VÁLASZ ONLINE / PODCAST
Szerző: BORBÁS BARNA
2023.07.27.


Egy vasútvonal-bezárással nagyjából egy MÁV-főosztályvezető bérét spóroljuk meg – mondja a múlt héten bejelentett intézkedésről podcastunkban Vitézy Dávid. A volt államtitkár, közlekedési szakember szerint Nyugat-Európában a trend éppen ellentétes: „Az Európai Unió felismerte, hogy a vasúti közlekedés mind az áruszállításban, mind a személyszállításban a leghatékonyabb földi közlekedési mód.” Az adásban szóba kerül a Déli Körvasút jövője és a főváros fejlesztési tanácsnokának Kádár-kort idéző, gyalogosellenes felvetése is. Műsorvezetők: Borbás Barna, Zsuppán András...

SZEPTEMBERTŐL RÖVIDEBB IDŐ ALATT LEHET TANÁRI DIPLOMÁT SZEREZNI

TELEX
Szerző: CSEKE BALÁZS
2023.07.28.



Felgyorsítja a pedagógusok képzését a kormány, a csütörtök este megjelent kormányrendelet szerint szeptembertől egyes alapképzésekre építve már két és három féléves tanári mesterszak sikeres elvégzésével is lehet tanári diplomát szerezni.

A felsőoktatásért felelős Kulturális és Innovációs Minisztérium közleménye szerint az eddigi négy féléves újabb tanári oklevelet adó mesterképzésnél – meghatározott tanárszakokon – a képzési idő három félévesre rövidül.

Ilyen például matematikatanár, földrajztanár, biológiatanár, amelyből komoly hiány van az országban.

A módosítás szerint bővül azoknak a képzéseknek a köre, amelyekre építve az újabb tanári oklevelet adó képzésben lehet részt venni (többi között gyógypedagógia alapképzés, szociálpedagógia alapképzés). Rövidül továbbá az alapképzésre épülő szakmai tanárképzés ideje is. A mérnöktanár, a közgazdásztanár, az agrármérnöktanár, a szociális ismeretek tanára szakon a képzési idő 4 félévről 3 félévre változik azzal, hogy az előzetesen megszerzett szakképző intézményi munkatapasztalat elismerése alapján a tanulmányi idő 2 félév is lehet.

Mindezek mellett az óvodapedagógusok újabb oklevelet adó képzésben két év alatt szerezhetik meg az 1-4 osztály tanítói feladataira feljogosító tanítói szakképzettséget. Ez a módosítás a tárca szerint segítséget jelent az óvoda és iskola közötti váltásban a gyermekeknek...


K-MONITOR PANORÁMA: A NER POLITIKAI-GAZDASÁGI ELITJÉNEK "LÁBNYOMAI" BALATONFÜREDEN ÉS TIHANYBAN - MADÁRTÁVLATBÓL

K-MONITOR PANORÁMA
Szerző: K-MONITOR
2023.


A K-Monitor Panoráma egy új kísérlet arra, hogy látványos eszközökkel dolgozzuk fel és tegyük közérthetővé a magyarországi politikai-gazdasági elit (NER) nagyrészt közpénzen történő meggazdagodását. Először Balatonfüred és Tihany példáján keresztül mutatjuk be madártávlatból a NER térhódítását, és azt, ahogy egyre kevesebb marad nekünk a Balatonból.

A panorámafotók készítésének dátuma: 2023. március-április. Az oldalon szereplő információk frissítése: 2023. július.

.



FELJEGYZÉSEK AZ ALAPVETŐ ÉLELMISZERRŐL

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.07.29.


Mint Orbán nagyvezír TikTok szerepléséből megtudtuk, ha töményet iszik, akkor két centtel kezd, aztán jöhetnek a felesek. Az nem derül ki, hány két cent után mennyi feles jön, illetve kell ahhoz egyetlenünknek, hogy úgy „becsiccsentsen”, hogy ne is emlékezzen rá, mert ilyen is van a TikTok szerint. Illetve az a szomorúság, hogy amiként öregszik, úgy tart egyre hosszabb ideig a másnaposság, ami maga a tragédia. Ilyen intimitásokat osztott meg ifjú rajongóival a félisten, amiből egy dolog derül ki, bensőséges viszonyban van az alkohollal, de erről szólnak már elharapott pletykák. Illetve olykor rá is van írva az ábrázatára.

Mit is várhatnánk azonban attól, aki a pálinkát alapvető élelemiszernek titulája, s második eljövetelekor szinte az Alkotmány eltörlésével egy időben gondoskodott arról, hogy az alattvalók korlátok nélkül főzhessék a párlatot. Ebből az időszakból származik a híres kép is, amelyen vőmurammal demizsonból borogatják egymásnak a kisüstit, vezérünk kockás ingjében, mint a nép egyszerű gyermeke hódol az élvezeteknek arcán idvezült mosollyal. A felvételből nem derül ki, hogy ez még a kétcentes vagy már a felesezős stádium, vagy, hogy ez alkalommal is volt-e filmszakadás. De voltaképp mindegy is.

Ebben látja a magyar néplélek egyik kifejeződését, s ha a szavazatszerzést lehántjuk, akkor is ott marad nekünk az ember, akinél olykor elszakad a film, ami egy idő után a családja gondja, amihöz viszont semmi közünk e tekintetben. Viszont vannak folyományok, kiteljesedések mintegy, amikor Orbán kormányának egyes tagjai amellett kardoskodnak, hogy a vezetés alkalmából folytatott szlopálásoknál el kellene törölni a zéró toleranciát, azaz engedékenyebbnek kellene lenni a piálós magyarokkal. Más kormánytagok, s közéjük tartozik maga Gulyás Gergely is, ezt nem helyeslik, mert hová vezetne az.

Gulyás azonban nem Mrs. Lipton a Csengetett Mylordból, hogy ekképp fejezze ki nézeteit. Gulyás kormányinfókon szórakoztatja a nagyérdeműt, mint legutóbb is, amikor a zéró tolerancia eltörlését azzal utasította el: „bizonytalan abban, hogy a magyar ember fél pohár bornál meg tud állni”. Ez azon túl, hogy ismeri a gazdáját, megint csak néplelket tételez, amely abban nyilvánul meg, hogy a mimagyarok ha piát érnek, addig vedelnek, míg úgy „becsiccsentenek”, akárha Orbán, amiként a TikTokon vallott a magyar ifjúságnak, a közjószágoknak, hogy ismét csak az ő szavaival éljünk elborzadva, hogy ilyen manus nincs is.

De van. Mindemellett azonban, s ami lényegesebb, Gulyás miniszter kijelentésekor tisztán és jól kivehetően hallottuk, ahogyan Freud bácsi felröhög, már majdhogynem visít széles jókedvében. Mert most elmerülünk a továbbhaladás előtt a fideszes legendáriumban, amely az elmúlt évtizedben oda jutott, hogy aki nincs velük az nincs, megengedőbb változatban, az ellenzék és a nem Fidesz-szavazók nézetük szerint nem tartoznak a nemzethez, nem tekinthetők magyarnak. Míg ők viszont kizárólag és csakis. Itt jönnek a bajok, amikor Gulyás általánosít, miszerint a magyar ember képtelen nem vedelni.

Nem én mondom, hanem a logika, hogy akkor a Fidesz en bloc, rajongói és szavazói, az egész dicstelen bagázs lényegében hordozva a magyarság esszenciáját „fél pohár bornál nem tud megállni”, s ez röhejesen kiábrándító kép, amiből az fakad, hogy uszkve hárommillió alkoholista kezében van az ország sorsa. Ez egyben sok mindenre magyarázat is lehet, amikor azon tűnődünk, honnan ez a nagy egymásra találás és borulás, s mitől van az, olybá tűnik, ez a halmaz csökkent tudatállapotban leledzik, semmit föl nem fog, meg nem ért, és kiváltképp hangosan hőbörög. Minden világos, köszönjük meg Gulyásnak a hasznos infót.

Amiatt aggódunk azonban érette, mert ismerjük a gazdáját, aki hangos utcai harcos is, s ebbéli minőségében szokta kappanhangon kijelenteni, hogy nekünk aztán senki nem mondja meg, hogyan éljünk. Azaz, ekképp azt sem írhatja elő senki és semmi, mennyit ihat, mikor vezethet, etc. Ennél is szembeötlőbb azonban, hogy Freud bácsi felnyerítése arra mutatott rá, Gulyás miniszter nézete szerint a magyarok ezek szerint büdös bunkók, akik nem bírnak parancsolni maguknak. S ha ehhez még hozzá tesszük azt is, ha nincs semmijük, annyit is érnek, így máris előttünk áll, mire tartja a csürhe a saját szavazóit is. Még az a szerencse, hogy szeretik egymást.

2023. július 28., péntek

GÁBOR GYÖRGY: EL A KEZEKKEL LÖLŐTŐL

SZABADSÁG KLUB / KLUBRÁDIÓ
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2023.07.24.


A tolvaj neve Orbán és az Orbán-klán: így indult minden, ez volt a genezis, a pártszékház emlékezetes esetével kezdődően, s ez folytatódott és folytatódik mind a mai napig súlyos közpénzekkel, s még súlyosabb eurós milliárdokkal.


Látom ám, hogy sokan beindultak Pesty László szokatlanul heroikus gesztusa és még szokatlanabbul jellemesnek tűnő nyilvános fellépése hallatán, minthogy Pesty Tusványoson egy panelbeszélgetés során letolvajozta Lölőt. Most aztán egyesek szabályosan kicsattannak a lelkesedéstől, s akadnak már olyanok is, természetesen elsősorban a politikai elemzők körében, akik kristálytisztán látni vélik az első töréspontokat.

Pedig nem kellene ettől meghatódni. Pesty László komfortosan gyáva szalonhőbörgése maga a szándékos bepalizás, s a nagy átverésre való felkészülés első lépcsőfoka. Ő már most a leendő védelem tanújaként vonul fel.

Ugyanis Lölő nem tolvaj, egy francokat, Lölő egy feltűnően ostoba, félkegyelmű alak, aki valószínűleg semmit sem ért abból, ami körülötte zajlik: nem tudja, mennyi a vagyona, nem tudja, hány cége van, nem tudja, merre repül éppen, s milyen nő oldalán, nem tudja hová repül, ha épp Dubaiba, hát legyen Dubai, nem tudja, kinek a gépén repül, s tán még azt sem tudja, hogy bizony fog ő még ebben az életben jó eséllyel gázhálózatot karbantartani és szivárgást elhárítani.

Pesty László megkapta a napiparancsot, s ennek megfelelően terel és hárít: Lölőzik. Miközben ő is tudja, s vele együtt majd’ mindegyik fideszes kegyenc, s a sok-sok lopott pénzből busásan kitartott udvaronc is tudja, hogy egy, csak egy igazán jelentős és említésre érdemes tolvaj akad széles e hazában, kinek neve Orbán Viktor. Nélküle Lölő mind a mai napig állítható csőfogójával és franciakulcsával szorgosan járná a felcsúti körzetet, mert már igazán ráférne a csere a tizenhárom éves járgányra.

A tolvaj neve tehát Orbán és az Orbán-klán: így indult minden, ez volt a genezis, a pártszékház emlékezetes esetével kezdődően, s ez folytatódott és folytatódik mind a mai napig súlyos közpénzekkel, s még súlyosabb eurós milliárdokkal. Csakhogy Pesty ezt kimondani gyávának bizonyult, ráadásul másról szólt a megbízatása.

Ismételjük meg újra: Orbán a tolvaj. A közpénzek tolvaja, az állam vagyonkészletének a tolvaja, az ország, s benne gyermekeink és unokáink jövőjének a tolvaja, a tanuláshoz és az egészséghez való jog tolvaja, s nem utolsó sorban a lelkek elvetemült tolvaja.

Ugyan kérem, hol van tőle Lölő?

És persze beszélhetünk a tolvajok nagy felbujtójáról és legitimálójáról, a tolvajok eszmei igazolóbizottságának vezérideológusáról, Lánczi Andrásról, aki annak idején világosan leszögezte, hogy mindaz, amit a Fidesz-KDNP képezte keresztény-nemzeti hatalomban helyet kapó tolvajok művelnek, az egyáltalán nem lopás, az egyáltalán nem korrupció, hanem az maga a nemzeti ügy.

Amikor az ókori Rómában a Vesta-szüzek minden május idusán az egykori emberáldozatokra emlékezve szalmabábokat dobtak a Tiberisbe, senki sem hitte azokat embereknek, mindenki tudta pontosan, hogy valóságos embereket helyettesítő bábokról van szó.

Amúgy a stróman (németül Strohmann – szalmabáb, szalmaember) innen kapta a nevét.

Úgyhogy el a kezekkel Lölőtől!

AZ ÁLLAM CSERBEN HAGYTA A SZERETTEIKET OTTHON ÁPOLÓKAT

HÍRKLIKK
Szerző: HÍRKLIKK
2023.07.28.



Az aHang fél éve követeli a kormánytól, hogy biztosítson tisztességes megélhetést az otthonápolóknak, emeljék minimálbérre az ápolási díjat!


Már csaknem 20 ezren írták alá a petíciót, amiben felszólították Fülöp Attilát, a gondoskodáspolitikáért felelős államtitkárt, Pintér Sándor belügyminisztert és Orbán Viktort, Magyarország miniszterelnökét, hogy biztosítsanak tisztességes megélhetést az otthonápolóknak. Több mint egy tucat szakmai szervezet – köztük a Pető Intézet Konduktív Iskoláért Közhasznú Alapítvány vagy a Lépjünk, hogy Léphessenek Közhasznú Egyesület – csatlakozott a kampányhoz, hogy felhívják a figyelmet az ügy fontosságára.

Sajnos a döntéshozók megpróbálják háttérbe helyezni az ápolási díj kérdését. Pedig nagyon nincs rendben, hogy ma Magyarországon az ápolási díj alapösszege bruttó 45.665 forint havonta. Ez megalázóan alacsony és a jelenlegi gazdasági válság közepette szinte semmire nem elég.

Tóth Enikő, az aHang kampányigazgatója egy külön videóban bemutatja, hogy milyen óriási probléma övezi ezt a területet...

VISSZA A VÁROSBA! HOGYAN ÁLLÍTSUK MEG NAGYVÁROSAINK ELNÉPTELENEDÉSÉT?

TELEX
Szerző: BOROS TAMÁS
2023.07.28.


A világon immár négy és fél milliárd ember él városokban, a föld összlakosságának több mint fele. Nagyvárosokban állítják elő a világ gazdasági összteljesítményének több mint 80 százalékát. Európában, Ázsiában, Afrikában, valamint Észak- és Dél-Amerikában közel 40 városnak már 10 milliósnál is nagyobb a népessége. Londontól New Yorkon és Limán át Pekingig ezek a települések a világ gazdaságának, innovációjának, kulturális életének központjai. Minden egyes hónapban 5 milliónál több ember költözik nagyvárosba a jobb és hosszabb élet, a minőségibb oktatás, az új impulzusok, a társadalmi mobilitás és az álmai megvalósítása reményében. Közgazdászok szerint az urbanizáció 10 százalékos növekedése mintegy egyharmaddal növeli az adott nemzet gazdasági teljesítményét.

Eközben Magyarországon elnéptelenednek a nagyvárosok. A rendszerváltás óta Budapest 311 ezer, Miskolc 47 ezer, Pécs 32 ezer, Szeged 19 ezer lakost veszített, és a trend a koronavírus-járvány óta tovább romlik.

Három évtizeden belül a magyar régióközpontok lakossága további 290 ezer fővel, 11 százalékkal fog csökkenni. Jelenleg hazánkban mindössze négy olyan nagyváros akad (Sopron, Kecskemét, Győr, Nyíregyháza), amelyben többen laknak, mint 30 évvel ezelőtt. Európa 500 legnagyobb városa közül mindössze 5 város található Magyarországon...


NEHÉZ DOLGA VAN A LEENDŐ EGYETEMISTÁKNAK, DRÁGA ALBÉRLETTEL, KOLLÉGIUMI VÁRÓLISTÁKKAL KELL SZÁMOLNIUK

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: GÖBRI RITA
2023.07.28.


Idén közel 127 ezer diák várta izgatottan július 26-át, ekkor derült ki ugyanis, hogy a jelentkezőket melyik egyetemre vagy főiskolára vették fel. A felvételt nyert hallgatóknak ezt követően a lakhatásukról is gondoskodniuk kell, ám nem mindenkinek jut kollégiumi férőhely, mert a túljelentkezés gyakran másfélszeres. Cikkünkben bemutatjuk, hány férőhellyel és milyen felszereltséggel rendelkeznek a fővárosi és vidéki egyetemek kollégiumai, mekkora a túljelentkezés, milyen költségekkel érdemes számolni, és milyen egyéb lakhatási lehetőségek közül választhatnak a leendő egyetemisták.


A szeptemberben induló felsőoktatási képzésekre a felvi.hu adatai alapján 126 449 fő jelentkezett A ponthatárokat két napja, július 26-án hozták nyilvánosságra, ezt követően jelentkezhetnek a felvételt nyert hallgatók kollégiumokba. Az elsőéves hallgatók intézményenként több kollégiumból is választhatnak, ha egyáltalán jut számukra hely. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának sajtófőnöke tavaly 55 ezer elérhető kollégiumi férőhelyről beszélt, miközben a jelentkezők száma ezt jócskán meghaladja. Aki nem akar kollégiumba menni, albérletet vehet ki vagy magánkollégiumot is kereshet...

KINEK A FELELŐSSÉGE, HOGY MAGYAR GYEREKEK SZÁZEZREI KERÜLNEK PARKOLÓPÁLYÁRA A BŐRSZÍNÜK MIATT? – NYÍLT LEVÉL GULYÁS GERGELYNEK

POLGÁR ALAPÍTVÁNY AZ ESÉLYEKÉRT
Szerző: Polgár Alapítvány az Esélyekért
2023.07.28.


Egyetértünk Gulyás Gergelynek a mai Kormányinfón tett kijelentésével, amelyben az idei lesújtó kompetencia adatok kapcsán elismerte, hogy gond van a roma gyerekek oktatási integrációjával. Igen, véleményünk szerint ez ma a legsúlyosabb társadalmi kérdések közé tartozik.

A roma tanulók oktatási sikertelenségében összpontosul ugyanis a magyar közoktatás szinte minden problémája.

A roma diákok nagyrészt olyan kistelepüléseken élnek, ahol eleve nem tudnak hozzáférni a minőségi oktatáshoz. Ezen települések iskoláinak zömében évtizedek óta szaktanárhiánnyal küszködnek, amelyek infrastrukturálisan és eszközellátottságban is messze elmaradnak az elvárt szinttől.

Vajon ez kinek a felelőssége?

A roma gyerekek a fő elszenvedői annak a strukturális problémának is, hogy az oktatási rendszer nem képes a szegénységből eredő hátrányokat kompenzálni, sőt, a kutatások egyértelműen megmutatják:

Magyarországon az iskola a világon szinte egyedülálló módon még növeli is a társadalmi különbségeket.

Tizenkét év kormányzás után kire lehet mutogatni emiatt?

A roma gyerekek nagy része nem rendelkezik megfelelő informatikai eszközökkel és interneteléréssel, így a Covid időszakban történt, mindenkit megviselő online oktatás – a széleskörű civil összefogás ellenére – leginkább őket sújtotta. Felbecsülhetetlen a lemaradás, ami emiatt keletkezett.

Vajon kinek kellett volna felismernie és kezelnie a problémát?

Mindenekelőtt pedig a roma tanulók gyakran már a legelső óvodai napon súlyos előítéletekkel, sokszor kirekesztő szándékkal szembesülnek gyakorlatilag minden érintett részéről. Ennek eredményeképp külön osztályokba, iskolákba kerülnek, gyakran annak árán is, hogy normál értelmi képességűekként is fogyatékossá minősítik őket. Eközben gombamód szaporodnak az olyan jobbára egyházi és alapítványi iskolák, ahová a náluk jobb módú gyerekeket „átmenekíthetik” szüleik.

Vajon kinek felelőssége, hogy magyar gyerekek százezrei kerülnek parkolópályára pusztán a bőrszínük miatt? Ki fogja megfizetni azt a mérhetetlen költségvetési bevételkiesést, amit generációk alulképzettségbe szorítása okoz?

Tisztelt Gulyás Gergely!

Megszoktuk már, hogy ha a kormány egy számára kényelmetlen problémával szembesül, akkor valahogy mindig van kire áthárítani a felelősséget. Ebben a mutogatásban most – talán nem szándékosan – mégis sikerült megragadnia a lényeget!

Most már csupán annyi a dolguk, hogy vonják le a helyes következtetést:

az a módszer, ahogyan a magyar közoktatást eddig irányították, ahogyan a szegénységben élő roma gyerekeket kezelték, látványosan csődöt mondott!

Van viszont remény, meg kell hallani azok hangját, akik hosszú évek óta következetesen kiállnak a roma gyerekek kirekesztése ellen.

Íme néhány javaslat, ami már rövid- és középtávon is eredményeket hozhat:

Indítsanak átfogó felülvizsgálati programot a roma gyerekek indokolatlan értelmi fogyatékossá minősítésének csökkentése érdekében. Ezáltal a korlátozott gyógypedagógiai kapacitást a valódi SNI tanulókra lehetne fordítani.

A roma gyerekek egyenlőségének biztosítása mellett zárják be azokat a kistelepülési iskolákat, ahol a gyereklétszám nem indokolja fennmaradást. A sokszor roma többségű kisiskolák megszüntetése ezáltal a költségvetési kiadásokat is csökkentené.

Minden állami normatívából működtetett általános iskolában – így például az egyházi fenntartású intézményekben is – ugyanazok a beiskolázási szabályok érvényesüljenek.

A pedagógusképzés és az életpályamodell teljes megújításával tegyék ismét vonzóvá és megbecsültté a pedagóguspályát, mert tanár nélkül nincs jövő.

Budapest, 2023. 07. 27.

Polgár Alapítvány az Esélyekért

Roma Oktatási Ügykoalíció

1 Magyarország Kezdeményezés

Roma Sajtóközpont Egyesület

Romaversitas Alapítvány

Varázskert Egyesület

Érdekem az Érdeked Egyesület

Élménylelő Ifjúsági Egyesület

Gyerekesély Közhasznú Egyesület

Bagázs Közhasznú Egyesület

Autonómia Alapítvány

Tanítanék Mozgalom

Egységes Diákfront

Rosa Parks Alapítvány

Civil Kollégium Alapítvány

A KOMPETENCIAMÉRÉS SIRALMAS EREDMÉNYÉNEK OKAI ÖSSZETETTEBBEK ANNÁL, MINT AMIVEL A KORMÁNY EZT MAGYARÁZZA

G7.HU
Szerző: HAJDU MIKLÓS
2023.07.28.


Durva lenyomatot hagyott a járvány alatti távoktatás a diákok szövegértési képességein a legfrissebb kompetenciamérési adatok szerint. A tavalyi pontszámok a legalacsonyabbak közé tartoznak a 2008 óta évről évre frissülő idősoron, sőt, a nyolcadikosok körében sosem mért szintre süllyedt a statisztika.

- A szövegértési képesség alapvetően befolyásolja diákok kilátásait a későbbi tanulmányaik során és a munkaerőpiacon.

- Éles területi különbségek társulnak a romló tendenciához.

Számokban:
a nyolcadikosok szövegértési kompetenciapontszám-átlaga a 2019-ben mért 1608 pontos csúcsról 1535 pontra süllyedt tavaly. A skála 1500 pontos értéke jelzi a hatodikosok körében a vizsgálat kezdetekor, 2008-ban felmért szintet.

- Az 1400 pontos átlagot sem érték el a Cigándi, az Edelényi, a Putnoki, a Kunhegyesi, a Kemecsei, a Nyíradonyi, a Hevesi, a Hajdúhadházi, a Tiszavasvári és az Ibrányi járásokban tanulók. Zömmel az ország észak-keleti és dél-nyugati részein találhatók a legrosszabb pontszámokkal jellemezhető járások.

- A legjobb eredményeket többnyire a jelentősebb városok közelében érték el a nyolcadikosok, kiemelkedő a Pannonhalmi járásban mért 1613 pontos átlag...

DRÁMAIAN LECSÖKKENT AZ ELLENZÉKI TELEPÜLÉSEK SZÁMA - TÓKA GÁBOR A KLUBRÁDIÓBAN

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: HERSKOVITS ESZTER, SELMECI JÁNOS
2023.07.27.



A Reggeli személy 2023. július 27-i adásában Herskovits Eszter és Selmeci János vendége Tóka Gábor politológus, a Vox Populi választási kalauz szerkesztője volt.

FLASZTER 249. – A NAGY FIDESZ-TRÜKK

FLASZTER / MAGYAR HANG VIDEÓ
Műsorvezető: DÉVÉNYI ISTVÁN
2023.07.27.



Nincs tanár, nincs ponthatár. Már nem hív a vasút. Egy rendőr, egy halőr. Csődrekord Magyarországon. Paks fűti a Dunát. Ezek voltak a július 27-i Flaszter témái. Dévényi István műsorvezető ezúttal György Zsomborral, a Magyar Hang főszerkesztőjével és Katus Eszterrel, az Átlátszó újságírójával beszélgetett.

KÖTÖTTFOGÁS 252. – PUSZTUL, ROHAD – AZ ORBÁN-KORMÁNY VÉGJÁTÉKA

KÖTÖTTFOGÁS / MAGYAR HANG
Műsorvezető: DÉVÉNYI ISTVÁN
2023.07.27.



Bezárja a Fidesz, amit a Fidesz nyitott újra. Mit tehet ez az ellenzék? Meddig él a propaganda? Csintalan Sándor megcselekedte. Ezek voltak a július 27-i Kötöttfogás témái. A résztvevők: Csintalan Sándor, Balogh Gábor, Reichert János, Nagy Attila Tibor, műsorvezető: Dévényi István.

"AZ ÁLLAM SUNYI MÓDON BURKOLT KULTÚRHARCOT FOLYTAT A FÜGGETLEN MŰVÉSZET ELLEN." -| NOVÁK FERENC TATA

KLUBRÁDIÓ / KLUBDÉLELŐTT
Műsorvezető: KUN ZSUZSA
2023.07.26.



A Nemzet Művésze címmel is kitüntetett Erkel- és Kossuth-díjas magyar koreográfus, rendező, etnográfus és érdemes művész, Novák Ferenc Tata levélben közölte a Magyar Táncművészek Szövetségének vezetésével, hogy lemond a tiszteletbeli elnökségi tagságáról. A Klubdélelőtt 2023. július 22-i adásában Kun Zsuzsa beszélgetett a művésszel a döntéséről.

ORBÁN VIKTOR A TIKTOKON, PRIGOZSINNAK NAGYON KICSI VAN

DAVE VILÁGA
Szerző: DAVE
2023.07.26.



Orbán Viktor tik tok oldala nagyon vicces. Prigozsinról meg kiderült, hogy az övé nagyon kicsi. Nem a tik tok oldaláról van szó.

KELLER ANDRÁS: A REKTORI PÁLYÁZAT KÖRÜL TÖRTÉNTEKBŐL NEM ÉRDEMES POLITIKÁT CSINÁLNI

TELEX
Szerző: PATAKFALVI DÓRA
2023.07.28.


Interjút adott a Mandinernek Keller András hegedűművész-karmester, a Concerto Budapest művészeti vezetője, akinek személyével kapcsolatban hetek óta jelentős vita zajlik a nyilvánosságban. Keller is indult a Zeneakadémia rektori pályázatán, ami azért keltett feltűnést, mert sokak szerint azt az ő személyére írhatta ki a kulturális minisztérium. A Zeneakadémia 171 oktatója közös levélben tiltakozott a pályázat ellen, aminek egyik oka a Keller András agresszív vezetői stílusával kapcsolatos vádak voltak. A pályázatot végül visszavonták, és új kiírást jelentettek meg, de ez továbbra is kizárja annak a jelöltnek az indulását, akit a Zeneakadémia szeretne rektornak, míg Keller Andrást nem.


Az interjúban a karmester már az első kérdés után leszögezte, hogy

szerinte a rektori pályázat körül történtekből nem érdemes politikát csinálni, mert a Zeneakadémia nemzeti ügy.


Az pedig szerinte közismert, hogy az eredményeit nem a politikának köszönheti, hanem a munkájának. Úgy fogalmazott, neki esze ágában sem volt pályázni, de abból indult ki, hogy „ide fanatikus muzsikus kell, akinek ez az intézmény a szívügye”. Szerinte működő kapcsolatokkal és a zenei élet átfogó ismeretével rendelkező személy szükséges a Zeneakadémia élére, ő pedig ilyen menedzsert jelenleg nem ismer Magyarországon. Őt viszont többen megkerestek az ötlettel, mi lenne, ha vállalná.

„Persze próbáltam elhárítani, majd azzal érveltek, ha nem vállalom, én is tehetek majd arról, ha nem lesz méltó sorsa a Zeneakadémiának.
”

Keller András úgy fogalmazott, leginkább magát kellett meggyőznie, hogy valóban tud majd valamit tenni a Zeneakadémia jövőjéért. „Nem könnyű lelkierőt venni egy ilyen nagy feladathoz, de ha arra gondolok, hogy mindazt a tanítást és főleg szellemiséget, amit a mestereimtől kaptam, tovább tudnám örökíteni, nem kérdés, hogy elvállalom.”

Szerinte a Zeneakadémia körüli konfliktusok miatt most negatív spirálba került a zene ügye, és fontos lenne végre azon dolgozni, hogy rendet tegyenek a zenei élet minden szegmensében. „Ebben szeretnénk a kultúrpolitika munkáját is segíteni.”

Arra a kérdésre, hogy egyetért-e az intézmény szenátusával és a szakmai szervezetekkel, akik tiltakoztak a diszkriminatív pályázati kiírás miatt, Keller azt válaszolta, hogy a kulturális minisztériumnak az a szándéka, hogy jelentős életpályájú személyt találjon az intézmény élére, és hozzátette:

„ugyanakkor szeretnénk, ha a rektorválasztás a legdemokratikusabb módon zajlana, és mindenki előtt nyitva állna a lehetőség az indulásra. Ezt a szövetség is kezdeményezte a miniszternél, aki egyetértett az elveinkkel.”

Szerinte a hazai zenészek soha nem tudtak egymással kiegyezni, de legalább a főbb kérdésekben, mint a zeneoktatás, a közönségnevelés, a támogatási források ügye, egyezséget kellene tudni kötni. „A Zeneakadémián és tágabb értelemben a zenei életben a fő célom a konszenzus megteremtése” – mondta...


NINCS SEMMI A MAGYARORSZÁGI FALVAKBAN, A GYEREKEK SZINTE VÉGIG UNATKOZNAK

NÉPSZAVA
Szerző: UNGÁR TAMÁS
2023.07.28.


A diákok többsége a mobiltelefon és számítógép előtt tölti a vakációt, a természet veszít a technológiával szemben. A szülőknek nem tetszik ez, de általában tehetetlenek. Baranyai településeken jártunk, hogy megtudjuk, mivel múlatják az iskolások nyáron az időt.


– Gépeznek...egész nap csak gépeznek – így beszélt egy harmincas éveiben járó, szederkényi asszony két iskolás fiáról, s közben lemondóan legyintett. – Amikor én gyerek voltam, nyáron egész nap kint voltunk a természetben. Ők meg csak bent ülnek a szobában, és gépeznek.

Tíz baranyai faluban arról faggattam a helybéli iskolásokat, hogy mivel töltik a vakációt? A kérdezettek túlnyomó többsége nem titkolta, hogy ideje javát a számítógéppel és a mobiltelefonnal üti el. A szülők és a nagyszülők gyakran bevallották, hogy mindez nagyon bosszantja őket, de tehetetlenek. A fentebb idézett szederkényi asszony egy mutatós családi ház udvarán játszott négyéves fiával, s a kertben felállított nagy méretű medencéből sejtettem, hogy a kissrácnak lehet idősebb testvére, ezért szólítottam meg édesanyját. Kiderült, a fiúcskának van két bátyja, 15 és 12 évesek, s ők ketten a vakációt gépezéssel töltik...