FRISS NARANCS - AJÁNLÓ

MAGYAR NARANCS ONLINE
Szerző: mancs.hu
2020.05.21.

„Rémhírterjesztőket” vegzál a rendőrség
Kopogtatnak

A múlt héten 24 óra alatt két férfit állítottak elő teljesen átlagos Facebook-posztok miatt. Bár az eljárásokat megszüntették, a demonstratív rendőri fellépésnek bénító hatása lehet a közéleti vitákra.

VÉLEMÉNY

Marinov Péter
A kisajátított város

Miért fontosak Karácsony Gergely közlekedéspolitikai tervei?

Budapestet felzabálták az autók. A folyamat a szemünk láttára zajlott, egyre gyorsuló ütemben, gyakorlatilag azóta, hogy az államvezetés az 1960-as évektől szabadabbá tette a magánautó-vásárlást és -használatot.

Boldizsár Ildikó: Újratanul

Járványnapló

Mikor a naplót írom, már tudom, hogy a kész szöveg leadása egybeesik majd Budapest megnyitásával. Ez a tény felülírja eddigi elképzeléseimet e napló tartalmáról, a megjelenés idején vélhetően senkit nem érdekel már, hogy ki hogyan vészelte át ezt az időszakot.

Rutkai Bori: Teatro Coronario

Járványnapló


Vajda Mihály: Miért (nem) végezték ki Szókratészt?

Szókratész megérkezik a lakásomba

Emlékszik rá talán a kedves olvasó, hogy miután a Kavics utca kellős közepén tisztáztuk, hogy a tunikás öregúr nemcsak hasonlít az ókori Szókratészre, hanem ő maga az a bizonyos Szókratész…

Cseresnyési László: Nyelv és neurózis

Japán atyafiságunk

Nem is tudnám megmondani, hányszor kérdezték már tőlem komoly emberek (köztük vidéki állatorvosok és református lelkészek), hogy mit is gondolok a japán és a magyar nyelv ősi rokonságáról, amelyet a mongolfolt létezése is már valószínűsít.

A szerk.
A belgrádi vendégség

Május 15-én nagyot ment a sajtóban Orbán Viktor belgrádi látogatása.

A szerk.
Egészségügyi főparancsnokság

A válság idején is nyakló nélkül átcsoportosított, osztogatott költségvetési tíz- és százmilliárdok mellett is föltűnő hír volt, hogy a Magyar Orvosi Kamara Pintér Sándor felkérésére jelentést írt a hálapénzről, és szempontokat adott az egészségügy lehetséges átalakításához.

A szerk.
Aludjatok jól!

Napok óta abban vagyunk, hogy csendesedik a járvány, nem is járvány ez igazából, csak valami intézményi nyavalya, bár kedd délután, amikor jelen vezércikkünk íródik, épp harmadik napja emelkedik újra az aktív koronavírusos fertőzöttek száma.

POLITIKA

Interjú
„Szeretnek is itt lenni”

Ondřej Kundra újságíró a prágai orosz kémekről

Prága polgármestere és két kerületi polgármester is rendőri védelem alatt áll, mert a titkosszolgálatok szerint veszélyben van az életük. Az ügyet jól ismerő oknyomozó újságíróval orosz befolyásról, kémekről és ellenállásról beszéltünk.

Túléli-e az egyedi gyógyászati segédeszközgyártás a járványt?
Minden ötödik kiesik

Az egyedi gyógyászati segédeszközök gyártóit eleve csődközeli állapotban érte a járvány. Évek óta húzódik a gazdasági helyzetük rendezése, a szakemberek jó része nyugdíjközeli életkorú, és nincs tartaléka, hogy a vírus miatti leállás okozta kimaradást átvészelje.

Börtönök járvány idején
Nem bottal ver

A büntetés-végrehajtási intézetek járványügyi szempontból nem kevésbé veszélyeztetettek, mint a kórházak vagy az idősotthonok. Az első hullámot a jelek szerint megúszták, de ha a várható második komolyabb lesz, az gondot okozhat.

Mit csinál a Mathias Corvinus Collegium, és miért kapott ennyi pénzt?
A holnap ifjú serege

Eddigi költségvetése sokszorosát kapja a jövőben a Ma­thias Corvinus Collegiumot (MCC) fenntartó alapítvány, a cél a Kárpát-medence legjelentősebb tehetséggondozó intézményének kiépítése. De milyen képzés folyik abban a szakkollégiumban, amit a Habony Árpád hitelezőjeként ismert Tombor András alapított?

Interjú
„Abszurd az egész helyzet”

Balogh Csaba, Göd polgármestere a Samsungról folytatott tárgyalásokról

Egy kormányrendelet különleges gazdasági övezetté nyilvánította a gödi Samsung-gyárat, s ezzel a település elvesztette területeinek 20 százalékát és a gyár által fizetett iparűzési adót. A momentumos polgármester szerint ez politikai bosszú, a kormány a képviselő-testületben uralkodó káoszra hivatkozik.

KULTÚRA

rés a présen
„Csak kilenc hang”

Fekete-Kovács Kornél zenész, a Modern Art Orchestra (MAO) vezetője


Lemez
Moz, a csodák csodája

Morrissey: I Am Not a Dog on a Chain

Dunát lehetne rekeszteni Morrissey megkérdőjelezhető megnyilvánulásaival, de ez már lerágott csont, különben se lepődjünk meg azok után, hogy 32 éve az első szólómunkájának Éljen a gyűlölet (Viva Hate) címet adta.

Online koncertek a járvány idején
Befőttesüvegben gitározni

Sosem nézhettünk még annyi koncertet, mint most, de kérdés, hogy pótolhatja-e a digitális élmény az eredetit. Van, aki a turnézás jövőjét, más a halálát látja az online közvetítésekben, de egyre valószínűbb, hogy a digitális koncertek a járvány után is velünk maradnak.

Poeta.doc
Én a sóska padlizsán retek makaróni

Könyv
Jó éjszakát!

Bartók Imre: A testrablók éjszakája

E mesekönyvet nyolc éven felüli olvasóknak ajánlják. Nyolc éven felüli olvasóként a hideg futkosott a hátamon, amikor egy átlagos este, lámpafénynél, paplan alatt végigolvastam.

Könyv
Gyere, mesélj!

Stephen Fry: Mítosz

Nincsenek többé új történetek, mindent kitaláltak, elmondtak és újrameséltek már – hangzik manapság a panaszos sóhaj, amit nem könnyű megcáfolni egy olyan világban, ahol immár a Szellemirtókból is remake készült.

Színház a streamházon túl
Élőben maradni

A járványhelyzetben sok alkotó olyan formákkal kezdett kísérletezni, amelyek a digitális térben is működhetnek – vállalva akár az esetleges kudarcot vagy azt, hogy amatőr bukdácsolásnak tűnjön az egész.

Vinnék a Karinthyt is
Nemzeti magánszínház

Megtetszett Vidnyánszkynak a Karinthy Színház: a Magyar Teátrumi Társaság 300 milliós állami támogatással „mentené meg” Karinthy Márton kulturális örökségét.

ÉLET + MÓD

Interjú
„Mint valami illúzió”

Deborah Feldman az ultraortodox világ viszonyairól

Tizenhét évesen férjhez adták, 23 évesen otthagyta a Brooklynban élő szatmári zsidó közösséget. Kilépése után könyvet írt a haszid közösségen belüli életéről, amely Unortodox – A másik út címmel nemrég jelent meg magyarul.

A ferihegyi repülőtér útja az egekbe
A különítményes és a szovjetek

Hetven éve adták át az első komolyan vehető magyar repteret, amit a kor szokásainak megfelelően a népi demokrácia győzelmeként ünnepeltek. Ekkor még a hazai repülési vállalat is a Magyar–Szovjet Polgári Légiforgalmi Részvénytársaság nevet viselte, arról azonban hallgattak, hogy az építkezés már 1939-ben elkezdődött.

Mit árul el a reprezentatív koronavírus-vizsgálat?
Tesztek és miértek

Kivételes vizsgálatot folytatott le négy hazai orvosegyetem a magyar koronavírus-érintettségtől. A részeredmények még nem győztek meg mindenkit.

BLOG

Rövidfilm
Tengercsepp

Szabó Szonja: Vércsék

Ahogy például Hajdu Szabolcs Békeidő c. filmjének esetében is láthattuk, a járvány egyik váratlan hatása – ami egyes filmek esetében előny is – a forgalmazási utak átrendeződése.

ITT OLVASHATÓ

REMÉNYKEDHETÜNK A GAZDASÁG BEINDULÁSÁBAN, EZT ÜZENI A KORMÁNY BÉRÁTVÁLLALÁSÁNAK FELFUTÁSA

G7.HU
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2020.05.22.

„A magyar kurzarbeitnak a támogatás része tényleg kurz (rövid németül – a szerk.). Ez a konstrukció Németországban 80 százalékos térítést jelent járulékokkal együtt, nálunk ennek a töredékét. A német iparba nyomják a pénzt, itthon viszont csak a tévében látom rendszeresen, hogy ez történik, a cégünknél nem”.

Így értékelte röviden egy közel kétszáz főt foglalkoztató autóipari beszállító vállalat tulajdonos-vezetője a kormányzat munkahelyvédelmi bértámogatási programját. A véleménye korántsem egyedi. Az elmúlt két hétben közel húsz cégvezetővel és vállalattulajdonossal beszéltünk különböző ágazatokból, és többségük továbbra sem érzi azt, hogy a kormány konstrukciója a munkahelyek megtartására ösztönözné a cégeket.

Ennek ellenére közülük is egyre többen veszik igénybe a támogatást, jellemzően azért, mert a válságnak ebben a szakaszában a gazdaság talpra állásában bízva szeretnék megtartani az eddig még nem kirúgott alkalmazottaikat.
Nincs anyagi ösztönző, mégis használják

Abban szinte mindenki egyetértett, hogy a magyar kurzarbeit első, április elején bejelentett verziója teljesen használhatatlan volt. Nem beszéltünk olyan gazdasági szereplővel, aki az akkori feltételekkel igénybe tudta volna venni a segítséget, vagy akár komolyabban elgondolkodott volna ezen. Egyszerűen olyan feltételeket szabtak az igényléshez, és annyira szűkmarkúan határozták meg az egész konstrukciót, hogy a vállalati döntéshozók első olvasás után lemondtak az egyébként már hetek óta várt segítségről...

ITT OLVASHATÓ

EZEK AZ ADÓSOK KERÜLHETNEK NAGY BAJBA - MEGÉRKEZTEK A PONTOS SZÁMÍTÁSOK A MORATÓRIUM HATÁSÁRÓL

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2020.05.22.

A kieső jövedelmek, a munkanélküliség növekedése miatt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a törlesztők nemfizetésének megugrására számít. Elemezték, kik kerülhetnek most igazán nagy bajba. A moratórium miatt sok hitel lejárata a jegybank kalkulációja szerint 14 hónappal tolódik ki.

A lakossági hitelek egyharmada tartozik a koronavírus-járvány szempontjából sérülékeny adósokhoz – állapította meg friss Stabilitási jelentésében az MNB (a teljes jelentés itt található). Mint leírták: a koronavírus-járvány és a terjedést gátló intézkedések hatására számos nemzetgazdasági ágazat került sérülékeny helyzetbe. Ide sorolják a turizmust, a vendéglátást, a kereskedelmet, a szállítást, a feldolgozóipart, a gépjárműgyártást, az építőipart, valamint a művészet és a sport egyes foglalkozási köreiben dolgozókat. Nekik szinte azonnal bizonytalanná vált a fizetőképességük a jövedelmek csökkenése vagy kiesése miatt.

Korábbi bér- és hiteladatok alapján a jegybank elemzése szerint a hitelek 33 százaléka tartozik olyan adóshoz, aki a védekező intézkedések által leginkább érintett foglalkozások valamelyikében dolgozik. A fennálló tőketartozás alapján a jelzáloghitelek 30 százaléka és a fedezetlen fogyasztási hitelek 34 százaléka sorolható a sérülékeny csoporthoz. A sérülékeny foglalkozású jelzáloghitel-adósok között – állítja az MNB – eleve felülreprezentáltak az alacsonyabb jövedelműek: a medián alatti jövedelműek aránya 30 százalék, míg a nem sérülékeny foglalkozásúak esetében ez 26 százalék...

ITT OLVASHATÓ

ONTOLÓGIA

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.05.22.

Gulyás Gé. miniszter azt mondta, ártunk és ormányunk a jövő kedden nyújtja be az országgyűlésnek a rendkívüli jogrend megszüntetéséről szóló, ámde a járványügyi készültség fenntartásáról szóló törvényjavaslatot. (Zárójelben: az alaprosseb szerint a különleges jogrend megszüntetése annak a feladata, aki kihirdette, törvényjavaslat ilyesmihez nem kell, ergo, ez itten színjáték.) Zárójelen kívül azt is közölte Gulyás Gé., hogy Ceci néni is marad, aminek mi szívből örülünk, mert olyan ő már, mint Nyunyóka a polcon, továbbá, hogy egynémely, járvány ürügyén hozott intézkedések is maradnak. Persze.

Ilyképp most az van, hogy megvizsgáljuk a létállapotot, tehát azt a ganyét, amiben hömbölögnünk adatik rendeleti kormányzás előtt, épp pont közben, és természetesen utána, ami kedd, amikor a legnehezebb. Volt nekünk léthelyzetünk járvány nélkül, Ceci nélkül, rendeletek nélkül Orbánnal. Volt aztán, illetve momentán van járvánnyal, Cecivel, rendeletekkel, Orbánnal, és lesz a virágos jövőben járvánnyal, Cecivel, rendeletek nélkül, Orbánnal. Még távolabb, ott, ahol a nap a földet éri, lesz majd járvány nélkül, Ceci nélkül, rendeletek nélkül ismét csak Orbánnal. Mint kitetszik, ezekben a képletekben egy állandó van, Orbán Vé. maga.

No most, Orbán Vé., mint nagyapa, elvitte tegnap a dolgozójába a kisunokáját. Ott rollerezett a kiscsaj a Karmeliták erkélyén, ahol bíborosok, kipcsak vezérek meg maga Nagy Feró is tapodta az aljzatot. A bájos képen, amit Orbán Vé. megosztott a hívekkel, a kisunoka rollerezik, míg a papa a sarokban tárgyal a bágyadt napsütésben, akárha Sztálin elvtárs a dácsájában, Szokja az a kölök a fentebb, gumicsizmás stílt, ahogyan a város morajlik ott lent, van neki ilyen alapzaja, amiből a sikolyok nem érnek fel a várba. Meg szép a Duna szalagja is, amin, mint emlékezhetünk, oly jól lehetett koronát úsztatni, s most is azt várja Orbán Vé., hogy befagyjon az a nyüves szalag...

ITT OLVASHATÓ

FALUS ANDRÁS: NAGY FÉLELMEM, HOGY MÉG TÖBB ÁLDOZAT LESZ

QUBIT
Szerző: BALÁZS ZSUZSANNA
2020.05.21.

Az újranyitás orvosbiológiai szempontból egyértelműen veszélyes, állítja Falus András immunológusprofesszor, a CEU csütörtöki online rendezvénye, a Határtalan tudás előadója. Falus a nyitást ennek ellenére elkerülhetetlennek látja, de éberségre int.

Míg az utóbbi hetekben minden a karanténról és a szociális távolságtartásról szólt, néhány napja a csapból is a lazítás és az újranyitás folyik. Szinte csak a járványgörbe témája tűnik állandónak, de most mintha épp az ellenkezőjét bizonyítaná annak, amit alig 3-4 hete jelentett. Vajon valóban ilyen gyorsan el tud tűnni a fenyegető veszély, és ha igen, mennyire volt indokolt a szinte hermetikus globális elzárkózás? A járványügyi helyzet miatt továbbra is online megrendezett Határtalan tudás csütörtökön 18 órakor kezdődő évadzáró rendezvényén egyebek mellett ezekre a kérdésekre válaszolnak a Közép-európai Egyetem (CEU) által felkért előadók. A rendezvényre ezen a linken lehet bejutni.

A Qubit a rendezvény médiapartnereként az esemény fő előadójával, a korábban a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetét vezető Falus András Széchenyi-díjas akadémikussal arról beszélgetett, hogy a SARS-CoV-2 vírusról eddig összegyűlt ismeretek fényében biztonságos-e a nagy újranyitás. Lehet-e bízni a gőzerővel kutatott potenciális gyógyszerekben vagy az egyelőre legfeljebb kísérleti stádiumban létező vakcinákban, esetleg a gyógyszerek és a nyájimmunitás helyett akár abban is reménykedhetünk, hogy a vírus ahogy jött, úgy tűnik el egyik pillanatról a másikra?

Qubit: A SARS-CoV-2 vírus tulajdonságait még mindig többnyire csak találgatjuk. Mennyire biztonságos így az újranyitás?

Falus András: Az újranyitás orvosbiológiai szempontból egyértelműen veszélyes. Én személy szerint félek attól, hogy mi következik, elsősorban az őszi és téli fellángolástól tartok. Elég csak az Amerikából érkező hírekre gondolni: ott gyerekek is meghalnak. A vírusnak legfeljebb a tüdőre gyakorolt hatását értjük, a fertőzés hosszabb távú következményeit, a szív- és érrendszerre, a központi idegrendszerre gyakorolt hatásait szinte egyáltalán nem. A tüdővizenyőt még nem volt nehéz észrevenni, az gyorsan jelentkezik, a beteg fullad. De azt nem tudjuk, mikor és miért jön a többi utána. Hiába ismerjük a koronavírusokat, azon belül is az egyszerű náthát okozókat 60 éve, a most pusztító SARS-CoV-2-ről nagyon keveset tudunk. Nagy félelmem, hogy még több áldozat lesz...

ITT OLVASHATÓ

ISKOLANYITÁS KÉRDŐJELEKKEL – DUPLA TERHELÉS A PEDAGÓGUSOKON

NÉPSZAVA
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2020.05.22.

A csoportok létszámának meghatározását és a követendő munkarendnek a megválasztását, módszertanát is az iskolákra bízza az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

A pedagógusokat és a szakmai szervezeteket is megosztja a köznevelési államtitkár szerdai bejelentése, miszerint június 2-tól – bár a járványhelyzet még nem ért véget – feloldják a március 14-én elrendelt intézménylátogatási tilalmat. Az iskolák nemcsak a gyermekfelügylelet miatt, hanem oktatási céllal is nyitva tarthatnak majd, miközben a tanév végéig, vagyis június 15-ig a tantermen kívüli digitális munkarend is érvényben marad. 

A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, Horváth Péter elfogadhatónak tartja ezt a megoldást, de mint mondta, nem lesznek „klasszikus” tanítási órák, a diákok kisebb csoportos foglalkozásokon vagy a tanévzáráshoz szükséges egyéni konzultációkon vehetnek majd részt. Azt viszont elképzelhetetlennek tartja, hogy egy tanárnak egyszerre kelljen részt vennie az iskolai munkában és a digitális távoktatásban is. Úgy véli, az iskolák megnyitása elsősorban az alsóbb évfolyamokat fogja érinteni, de tömeges megjelenésre nem számít. 

Egy vidéki általános iskola alsós évfolyamán tanító pedagógus viszont arról számolt be lapunknak, hogy az eddigi visszajelzések alapján osztályának mintegy 80 százaléka vissza akar menni az iskolába. Pontos munkaterv még nincs, de abban bízik, hogy a foglalkozásokat a pedagógiai asszisztensek segítségével meg tudják majd oldani. 

– Ha arra kötelezik a tanárokat, hogy a digitális távoktatást is folytassák és gyermekfelügyeletet, iskolai foglalkozásokat is tartsanak, az rendkívüli munkaidőnek minősül, amit ki kell fizetni – erről Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének pécsi ügyvivője beszélt a Népszavának. Az szerinte is elfogadható, hogy a diákok nem kötelezően, hanem saját és szüleik döntése alapján látogathatják az iskolákat, de akkor ennek a pedagógusok esetében is így kellene lennie...

ITT OLVASHATÓ

HADHÁZY: FIDESZES KÉPVISELŐ, PARLAMENTI ALELNÖK ÉS VOLT MINISZTER IS ÉRINTETT SIMONKA ÜGYÉBEN

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: HORN GABRIELLA
2020.05.21.

“Érthetetlen, hogy Jakab István parlamenti alelnök, Győrffy Balázs fideszes képviselő, az Agrárkamara elnöke és Fazekas Sándor fideszes képviselő, korábbi agrárminiszter miért nincsenek még a vádlottak padján?” – ezzel indította Korrupcióinfó címmel szervezett sajtótájékoztató-sorozatának mai eseményét Hadházy Ákos. A független országgyűlési képviselő szerint a Simonka György fideszes képviselő ellen folyó per kapcsán neki küldött főügyészi válasz most azt bizonyítja, hogy a legmagasabb politikai körök is érintettek lehetnek az ügyben...

ITT OLVASHATÓ

AZ ALAPTÖRVÉNY NEM BIZTOSÍT VÉDELMET

KOLOZSVÁRI SZALONNA 

- NEHAZUGGY BLOG

Szerző: LÁZÁR GERGŐ

2020.05.20.

Az Isztambuli Egyezmény kapcsán igen komoly vita (már ha annak lehet nevezni) alakult ki idehaza, noha érdemben nem befolyásolta annak végkimenetelét, vagyis azt, hogy Magyarország ratifikálja-e az egyezményt, vagy sem. Orbán Viktor azt ellenzi, ezért ameddig neki teljhatalma van, addig ne is álmodjon arról senki Magyarországon, hogy ratifikálásra kerül az Európa számos országában gond nélkül elfogadott egyezmény. Orbán és csapata valamiért – a mondvacsinált indokokra nem érdemes időt pazarolni – ódzkodik annak elfogadásától, ami lényegében az egyetlen gátja a történetnek. A nemzeti keresztények szerint nincs semmi szükség az egyezmény ratifikálására, hiszen a sokszor átfirkált alkotmány (továbbá a fideszes Btk.) tartalmaz minden szükséges előírást ahhoz, hogy a nők a lehető legnagyobb biztonságban érezhessék magukat Magyarországon.

Hogy ez mennyire nem igaz, azt egy sor eset mutatta meg az elmúlt években, amelyeket a Fidesz szeret félvállról venni. Csak az elmúlt pár hónapban is több olyan eset volt, amely felháborodást váltott ki az emberekből, hiszen pontosan megmutatta, hogy a családon belüli erőszakot elszenvedő nők a legritkább esetben kapják meg a szükséges segítséget az államtól. Lehet, hogy a törvények egyébként valóban ott vannak, de emellett az kellene, hogy ezeket be is tartassák a hatóságok. Továbbá az is igen fontos lenne, hogy a megelőzésre is forrást biztosítson az állam, hiszen ha már megtörtént a tragédia, akkor a büntetés már szinte alig számít. Egy halott anyát már semmi sem hoz vissza, azonban ha a tragédia megelőzhető különböző intézkedések életbe léptetésével, akkor sikerrel kezelhető a magas számú családon belüli erőszak.

Jelen állás szerint a családon belüli erőszak gyakorlatilag megengedett, hiszen még ha tud is róla a bántalmazott közvetlen környezete, akkor is vagy elfogadja, vagy beletörődik abba, hogy ha a férj iszik, vagy éppen rossz napja van, akkor a feleség kap egy-két pofont. Na és akkor mi van? Előfordul az ilyen, gondolják sokan sajnos a mai napig. A baj akkor kezdődik, ha úgy hisszük, hogy egy-két pofon még belefér. Nem fér bele egyetlen ütés sem, mint ahogy a verbális agresszió sem elfogadott. De a gond csak tovább fokozódik akkor, amikor ezt még a rendőrség munkatársai is – tisztelet a kivételnek – így gondolják, majd egyfajta megkoronázásaként a dolgoknak, ha eljutna az ügy esetleg a bíróságig, akkor is nevetséges ítéletek születnek.

Elég csak a lúgos orvosra gondolni, vagy a vak komondor esetére. Míg utóbbin jót nevetnek sokan – pedig sajnos semmi vicces nincs a történetben –, úgy előbbin a legtöbben jogosan elszörnyednek. Az, ami a lúgos orvos áldozatával történt, több mint horrorisztikus, amit a bíróságnak már réges-régen ki kellett volna mondania. Ehelyett politikai vita lett az ügyből, ami tovább rontotta az erőszakot átélt nők helyzetét. Itt nem elég csak a kormányt kritizálni a kialakult helyzetért, hiszen a jelenlegi helyzet ennél jóval összetettebb. Elég csak megnézni az alábbi, nemrégiben megjelent hírt:

ITT OLVASHATÓ

„AZ EMBER FÉL, MÉGIS MEGY ELŐRE” – ÍGY DOLGOZIK EGY ONKOLÓGUS A JÁRVÁNYBAN

G7.HU
Szerző: TORONTÁLI ZOLTÁN

2020.05.21.

A konzultációra bejáró rákos betegek fele eltűnt a járvány miatt, és biztos, hogy az új betegek egy része nem jut el időben az orvoshoz – mondja Szántó István onkológus a G7-nek adott interjúban. Az érem másik oldala, hogy a kórházi munka a távvizitnek köszönhetően modernebb lett, és sokkal több idő jut most a tényleges orvosi feladatokra.

Egy friss felmérés szerint a magyar felnőttek 60 százaléka tart a rákos megbetegedésektől, és ez nagyobb arány, mint ahányan a koronavírustól félnek. Meglepi ez az adat?

Olyan értelemben igen, hogy én még keveslem is ezt, úgy 90 százalékra tettem volna a daganatos betegségek miatti aggódást. Annyira bele van kalapálva ma az emberek fejébe a koronavírus, hogy senki sem tudja kivonni magát alóla, de ha egy egészséges embert kérdezünk, hogy milyen betegségtől fél, akkor általában senki nem említi a tuberkulózist vagy akár az AIDS-t, inkább azt mondja, csak rákom ne legyen, a többi nem érdekel.

Ön a kórházi főállása mellett egy olyan cégnek dolgozik, az OncoLogicnak, amely az amerikai IBM mesterséges intelligencia megoldását, a Watsont használja a tanácsadáshoz. Mit tud ez, amit egy orvos ma nem tudhat?

Elképesztő mennyiségű információt tud értelmezni, és ezt az információmennyiséget nagyon gyorsan le tudja fordítani az orvos számára hasznos tanácsokra. Ha nekem kell utánanézni valaminek, akkor az sokáig tart, a Watson pedig a konkrét betegadatokból kiindulva ad tanácsot. Az emberrel ellentétben a gép fáradhatatlan és befolyásolásmentes. Nincs a háttérben semmi más, csak az adatok és az iszonyú mennyiségű tudományos szakirodalom, és ettől objektív az eredménye. Ennek ellenére a Watson akkor használható igazán jól, ha a betegség elején vagyunk. Ha mindenen túl van már a beteg, és azért jön hozzánk, hogy végső elkeseredésében kérdezzük meg, mit mond a Watson, az nem jó, mert az ilyen esetekre nincs szakirodalom.

A Watson tévedhetetlen? Mindig jó tanácsot ad?

Egy gyakorló onkológusnak mindig kell, hogy legyen elképzelése egy kezelésről, de kizárt, hogy sose tévedjen. Ezért jönnek létre a különböző orvosszakmák képviselőiből az onko-teamek, hogy a döntések minél szélesebb tudásra épüljenek. A Watson olyan, mint egy virtuális onko-team, minden orvosszakmát lefed, és pótolni tudja a teamet, de szigorúan csak egy döntéssegítő program. A terápiás tanácsot nem a Watson adja, hanem az orvos. Előfordult nálam is, hogy felülbíráltam a Watsont, mert például olyan volt a javaslata, ami Magyarországon nem szokványos, vagy egyszerűen nem kivitelezhető. De volt fordított eset is, amikor én nem azt gondoltam volna, amit a Watson javasolt, de végül hittem neki, mert szakirodalmi tájékozottságban nem lehetek okosabb nála.

Ha az állami egészségügyben is lenne Watson, ugyanígy lehetne használni?

A Watson egy plusz biztosíték lenne arra, hogy az orvos döntése jó. Sokszor előfordul, hogy jön a beteg, és azt kéri, hogy egy korábbi orvosi szakvéleményt bíráljunk felül, mert jó, ha meg lehet ezzel erősíteni. Szlovákiában például a magánbiztosítók csomagjaiban benne van ez a watsonos megerősítési lehetőség, és 17 szlovák kórház is partner ebben...

ITT OLVASHATÓ

NYUGDÍJAZÁSÁT KÉRTE A PESTI ÚTI IDŐSOTTHON IGAZGATÓJA

HVG ONLINE
Szerző: T.R.
2020.05.21.

Az otthonban rendkívül súlyos helyzet alakult ki, a koronavírus miatt több mint 40 lakó elhunyt, több mint háromszázan megbetegedtek.

Május 31-ével kéri nyugdíjazását a Pesti úti Idősek Otthonának igazgatója, Skultéti József – tudta meg a hvg.hu. Értesülésünket a Fővárosi Önkormányzat is megerősítette.

A Fővárosi Közgyűlés tudomásul veszi az intézményvezető döntését. Úgy tudjuk, Skultétit felőrölték és megviselték az elmúlt napok támadásai, ezért döntött így.

Utóda ideiglenesen Merucza Erika gazdasági igazgató lesz, később pályázatot írnak ki a helyére.

"Túl sok gondozottunkat győzte le a járvány úgy, hogy közben a kiváltó okok ismeretlenek maradtak. Túl sok kiváló szakember hagyta el a pályát és sok-sok év szolgálat után Otthonunkat azért, mert tovább nem voltak hajlandóak újra és újra átélni a folyamatos (…) megaláztatásokat. Túl sok nekem látni ennek a nagyszerű intézménynek (…) hatóságilag szentesített hírhedtté tételét" – írta Skulkéti a Gy. Németh Erzsébetnek címzett, személyes hangvételű levelében.

A távozó igazgató 49 évet dolgozott a közszolgálatban, ebből 30 évet a szociális ellátásban, 25 évet a főváros szolgálatában töltött. A főváros vezetése köszönetét és elismerését fejezi ki az igazgatónak...

ITT OLVASHATÓ

ILYEN VOLT A JÁRVÁNY ELŐTTI VILÁG – HATÁRÁTKELŐ MAGYAROK KÉPEIN

HATÁRÁTKELŐ BLOGA
Szerző: Határátkelő
2020.05.21.

Szinte már el is felejtettük, milyen volt a világ a járvány előtt – a mai posztban ezt próbáljuk meg felidézni. Arra kértelek titeket, küldjétek be az utolsó, még a korlátozások előtt készült fotót. Nem kevesebb, mint 20 országból érkeztek képek, mint látjátok a lehető legváltozatosabbak:...

ITT OLVASHATÓ

MOST IS AZ ÁLLAM ADJA A LEGTÖBBET A PÉNZÜNKRE - A SZUPERÁLLAMPAPÍR MELLETT A KÉSZPÉNZ ÉS A LÁTRA SZÓLÓ BETÉT A NYERŐ

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2020.05.21.

Hiába reménykedtek a megtakarítók a betéti kamatok emelkedésében, a koronavírus-járvány okozta válság újabb pénzpumpára ösztönözte a Magyar Nemzeti Bankot. A bankok fürdenek a likviditásban, eszük ágában sincs többet adni a megtakarításokra. Továbbra is csak az állampapír kamata emelkedik ki a mezőnyből, vonzerejéből azonban az infláció és a gazdasági sokk miatt sokat veszített.

Továbbra is a lakossági állampapírok fizetik a legtöbbet a megtakarításainkra; a Magyar Állampapír Plusz 5 évre átlagosan 4,95 százalékos kamatának nincs versenytársa, de az első 6 hónapra fizetett 3,5 százaléknak sincs. A bankbetétek kamatai változatlanul a plusz nulla kategóriában vannak, és még csak meg sem moccantak az elmúlt években.

Koronavírus nélkül idén talán lassacskán elindultak volna felfelé a betéti kamatok is, de a járvány gazdasági hatásainak ellensúlyozására az MNB ismét hatalmas mennyiségű pénz önt NHP Hajrá hitel formájában a piacra. A bankoknak tehát egyáltalán nincs szükségük a hitelezéshez a lakossági megtakarításokra...

ITT OLVASHATÓ

GŐZERŐVEL ÉPÜL A NÉPLIGET MELLETT A SZÁZMILLIÁRDOS KÉZILABDACSARNOK – DRÓNFELVÉTELEK

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ZSILÁK SZILVIA
2020.05.20.

A kézilabdacsarnokot a 2022-es férfi kézilabda-Európa-bajnokságra húzzák fel, amit Magyarország és Szlovákia közösen rendez meg. A létesítményt nettó 78,7 milliárd forintért a Garancsi István érdekeltségébe tartozó Market Zrt. építi fel. A Népliget szomszédságában már úgy hiányzott egy új sportcsarnok, mint egy falat kenyér, hisz csupán 500 méterrel odébb található a Groupama Aréna. A megvalósítás határideje 2021. november vége, s úgy tűnik, jól haladnak az építkezéssel: a drónfelvételeken már kirajzolódik az aréna alakja. A monstrum már most hatalmasnak tűnik, a betonoszlopok a buszpályaudvar fölé magasodnak, a sportcsarnok belsejében pedig négy daru is szorgoskodik.

Az uniós közbeszerzési értesítő szerint a főváros az építkezéssel nem csupán egy multifunkcionális sportcsarnokot, hanem egy új koncerthelyszínt is nyer. Sőt, a hivatalos tájékoztató szerint a beruházásnak köszönhetően a létesítmény közvetlen környezete is megújul: „a több mint 15 hektáros, éveken át gondozatlan, elhagyatott terület rendezetté válik, Ferencváros és Budapest új zöldfelülettel, élménycentrummal bővül.”...

ITT OLVASHATÓ

ALAPJOGI KÖVETELMÉNYEK? UGYAN MÁR

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: HORN ANNA
2020.05.21.

Lehetne aggódni egyes kormánypárti képviselők egészségi állapota miatt, de felesleges, a maguk módján jól elvannak. Azért a rendszeresen álmatlansággal küzdő egyik főkeresztény fővadász honatya élete mégis nehéz lehet; mennyi mindenről kell vajon lemondania ahhoz, hogy éjszakánként rendszeresen förtelmesebbnél förtelmesebb törvénymódosítási javaslatokat nyújtson be? Vagy csak azért ez a mániája, mert azt gondolja, ilyenkor kevésbé látszanak a dolgok, és kevesebben veszik észre a soron következő nyelvcsapást, amivel gazdája kedvére és parancsára igyekszik saját pozícióját megszilárdítani? Nevezett honatyának a napokban is több fantasztikus ötlete ment át a szavazógépen, amit még Parlamentnek hívnak egyesek. Épületileg az, maradjunk ennyiben.

Megszoktuk? Beletörődtünk? Nagyszerű. Gondolom, az sem fogja zavarni sokak vírus-után-szabadon című nagyszerű kávézós, fagyizós, bevásárlós hangulatát, hogy mostantól teljesen „legálisan” figyelhet meg mindent és mindenkit a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat. Igaz, ehhez – a törvény szerint – egy Magyarországot érintő kibertámadás szükséges, de mint tudjuk, azt bármikor lehet hazudni. Pont úgy, mint az öt éve tartó menekült-veszedelmet, amely kipcsak vérű nagyon keresztény mimagyarokat fenyegeti. Az a pár tucat szerencsétlen mind, aki az elmúlt években a déli határ környékére keveredett, véletlenül. Nem, nem 70 ezer, és nem 100 ezer. Pár tucat.

Azt lehet kitalálni, amire éppen szükség van ahhoz, hogy még csavarjanak egyet az illiberális présen. Amely már egyszerűen csak nem tart be semmilyen európai normát, hanem nyíltan sért, alapjogokat is akár. Szakemberek szerint a törvény lehetőséget ad arra, hogy a továbbiakban a szakszolgálatok mindent megtudjanak egy adott állampolgárról. Egészségügyi állapotát, adóügyeit, egyéb ügyeit. Bármilyen adathoz hozzáférhetnek, amihez akarnak.

Mit mondjak erre? Valószínűleg nem a saját barátaik és szekértolóik adataira kíváncsiak ennyire, hanem mindarra, amivel le lehet járatni az ellenségként kezelt politikai és szellemi ellenfeleiket. Valószínűleg nem Mari néni vagy Pista bácsi kórházi zárójelentése fogja érdekelni őket, hanem azoknak a mindennemű személyes adatai, akik még fel merik emelni ellenük a szavukat. Vagy egy táblát a tiszteletre nem méltó Házban. Olyanok ügyei között fognak kotorászni, akik esetleg elindulnának – nem az ő színeikben – a következő választásokon. Majd jön az azonnali lejáratásuk, igaz vagy hamis „cikik” kiszivárogtatása. A médiájuk ezekre mindig rácuppan a maga ocsmány stílusában...

ITT OLVASHATÓ

A GYEREKFELÜGYELET LEHET INKÁBB A SULINYITÁS LÉNYEGE

INDEX
Szerzők: CSATÁRI FLÓRA DÓRA, CSEKE BALÁZS
2020.05.21.

Szerdán bejelentették, hogy részlegesen újranyitnak az iskolák júniusban, de egyelőre kevés konkrétumot lehet tudni. Megpróbáltunk utánajárni, hogy mi várható két hét múlva az iskolában. Az igazgatók leveleiből és tájékoztatókból arra lehet következtetni, hogy egyelőre nem a személyes oktatást szervezik, hanem azt mérik fel, mekkora igény van a gyerekfelügyeletre.

Június másodikától kinyitnak az iskolák, ezen kívül visszatér az óvodák, bölcsődék normális működési rendje, jelentette be Maruzsa Zoltán oktatási államtitkár szerda este a Facebookon.

A TANÉV VISZONT NEM LESZ HOSSZABB, ÉS AZ OSZTÁLYTERMI TANÍTÁS SEM TÉR VISSZA, JÚNIUS 15-ÉIG MARAD A DIGITÁLIS TANREND.

Újdonság viszont, hogy június 2-ától lehetőséget biztosítanak arra, hogy a tanárok és diákok kiscsoportos konzultációkat, egyéni felkészítést és felzárkóztatást tartsanak az utolsó két hétben.

EZUTÁN RÁADÁSUL MÁR NEM CSAK EGYES KIJELÖLT INTÉZMÉNYEKBEN, HANEM VALAMENNYI ISKOLÁBAN MEG KELL SZERVEZNI A GYEREKEK FELÜGYELETÉT, A TANÉVEN TÚLNYÚLÓAN, JÚNIUS 26-ÁIG. 

De mit jelent ez pontosan?

Az óvodák újranyitásáról szerda éjszaka kijött a kormányrendelet, amely a nyári táborok megszervezésével kapcsolatos részletszabályokat is tartalmazta, az iskolákról viszont továbbra sincs hivatalos, írásos rendelet. Nem lettünk okosabbak a csütörtöki kormányinfón se, Maruzsa szerda esti bejelentését szinte szó szerint megismételte Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő, míg az operatív törzs csütörtöki tájékoztatóján csak az oltási programok folytatása miatt esett szó az iskolákról...

ITT OLVASHATÓ

TARR BÉLA: "VEGYÜK ÉSZRE, HOGY A VESZTÜNKBE ROHANUNK"

HVG360
Szerző: M. KISS CSABA
2020.05.21. 

Ne térjünk vissza a „normalitásba” a koronavírus-járvány után, a világnak változnia kell! – így összegezhető az a felhívás, amelyet 200 világhírű művész, illetve kutató-tudós jegyzett, és a kezdeményezők között egyetlen magyarként Tarr Béla írt alá.

Gondolta volna, hogy egyszer közös platformra keveredik Madonnával?

Ő volt nekem a legfurcsább név a listán, mert én őt épp annak a világnak az ikonjának tekintem, ami ellen én tiltakozom. De végül is nem bánom a helyzetet, mert az ő személye nagy figyelmet generált.

Hogyan került önhöz a felhívás?

Ez egy francia kezdeményezés, Juliette Binoche küldte, hogy írjam alá, ha egyetértek a szöveggel. Aláírtam.

Miért?

Amikor mindenki arról beszél, hogy a vírus után jó volna már visszatérni a normalitásba, akkor az ember elgondolkodik: mi is az a normalitás.

Erről szól még a cikk:

- A haszonelvűség logikájáról.
- A változás esélyéről.
- És felelősségről...

ITT OLVASHATÓ

„ÓRIÁSI SIKER EZ NEKÜNK, DE FŐLEG AZOKNAK, AKIK VÉGRE KISZABADULTAK”

444.HU
Szerző: NEUBERGER ESZTER
2020.05.21.

- A kormány az Európai Bíróság ítéletének megfelelően megszünteti a szerb-magyar határon működő tranzitzónákat, az itt tartózkodókat már szerda este átszállították nyitott vagy félig nyitott szállásokra.

- Nagy siker ez a Magyar Helsinki Bizottságnak, a szervezet már öt éve követeli a menedékkérők jogellenes fogva tartásának megszüntetését.

- Pardavi Márta, a szervezet társelnöke szerint sok jel mutat arra, hogy a kormány célja továbbra is a menedékjog intézményének kiüresítése Magyarországon.

– Csütörtökön jelentette be Gulyás Gergely miniszter, hogy a kormány végrehajtja az Európai Bíróság ítéletét, és megszünteti a szerb-magyar határon működő tranzitzónákat. Ezzel egy olyan dolog teljesül, amit a Magyar Helsinki Bizottság már évek óta követel. Hogy fogadták a bejelentést?

– A luxemburgi bíróság múlt csütörtöki ítélete óta foglalkoztatott minket, hogy a kormány hogyan fogja azt végrehajtani. Az Európai Bíróság ítéletéről van szó, ami nem konkrét ügyekre kötelező. Jogi iránymutatást ad, hogy általában hogyan kell egy kérdésben az európai uniós jogot értelmezni.

Nyilvánvaló volt, hogy a menekültügy politikailag nagyon érzékeny kérdés. De az elmúlt években mindig azt láttuk, hogy azokban a kérdésekben, ahol a luxemburgi bíróság ilyen érzékeny kérdésben, magyar ügyben döntéseket hozott, ott a kormány azért végrehajtotta azokat, még akkor is, ha nagyon fájt neki.

Nem vállalta be soha azt a rizikót, hogy az Európai Uniós bíróság ítéletét félvállról vegye. Ennek ebben az ügyben is hatalmas kockázata lett volna: az Európai Unió Bírósága ítéletét nem tiszteletben tartani borzasztó jelzést küldött volna arról, hogy Magyarországon hogy működik a jogállamiság.

Úgyhogy nagy várakozásaink voltak, vajon mit jelent majd a döntés végrehajtása. De amikor tegnap éjszaka kaptuk a hírt, hogy szállítják át a röszkei meg a tompai tranzitzónából az embereket félig nyitott táborokba, akkor iszonyatosan meglepődtünk. Nagyon örültünk, és vártuk, hogy mindenkit átszállítanak-e, ki milyen döntést kap arról, hol lesz az új szálláshelye.

Még most is nagyon nehéz elhinni, hogy tényleg ez történt, azok után, hogy az utóbbi napokban a kormány mennyire egyértelműen arról beszélt, hogy elfogadhatatlannak tartja a bíróság döntését.

Ugyanakkor azt is gondoljuk, hogy nagyon súlyos lett volna, ha a luxemburgi döntés után, ami feketén-fehéren kimondja, hogy jogellenesen fogva tartás történik a tranzitzónákban, még hetekig vagy hónapokig nem szabadulhatnak ki az emberek, mialatt a kormány az ítélet végrehajtásának a lehetőségeit vizsgálja...

ITT OLVASHATÓ

SATUFÉK UTÁN PADLÓGÁZ JÖN A MAGYAR GAZDASÁGBAN?

G7.HU
Szerző: ERDÉLYI DÓRA
2020.05.21.

A KSH előzetes adatai szerint az idei első negyedévben 2,2 százalékkal bővült a magyar gazdaság 2019. első negyedévéhez képest. Az adatban megjelenik az év első két hónapjának kedvező teljesítménye, illetve érdemes azt is figyelembe venni, hogy Magyarországon a veszélyhelyzetet 2020. március 11-én hirdették ki, míg a kijárási korlátozások 2020. március 28-án léptek életbe.

Így az első negyedév jelentős része, két-két és fél hónap még a gazdaság normál üzemmódja szerint zajlott, illetve az első hatások a globális értékláncokon keresztül érvényesültek. Összességében a 2020. áprilisi adatok mutathatják majd a nagyobb gazdasági visszaesést (vagyis a második negyedéves GDP-adatok, amelyeket augusztusban publikál a KSH).

2019 kimagaslóan kedvező volt a hazai gazdaság szempontjából, és ez a lendület még az év első hónapjaiban is kitartott. 2019. negyedik negyedévében 4,5 százalékkal emelkedett a GDP, ehhez képest az első negyedéves adat jelentős lassulást mutat, amely mögött a koronavírus-járvány áll. (Az első járvány által érintett hónapban, márciusban például az ipari szektor teljesítménye 5,6 százalékkal, az építőipari szektoré 3,4 százalékkal esett vissza év/év alapon.)...

ITT OLVASHATÓ

VAGY NINCS, VAGY TÖRÖTT, VAGY NEM BÍRJA -EGY-KÉT HÓNAP ALATT KELLENE MEGOLDANI TÖBB EZER GYEREK PROBLÉMÁJÁT

NÉPSZAVA
Szerző: nepszava.hu
2020.05.21.

Az első hullám tanulsága, hogy a digitális oktatás a második hullám alatt sem lesz zökkenőmentes. A civilek próbálnak segíteni, de ez kevés.

Az oktatás egyenlő eléréséhez minden gyereknek szüksége van megfelelő digitális eszközre - ez már biztosan az egyik fontos tanulsága a koronavírus járványnak, amelyet az Ablak a padra saját tapasztalatai is alátámasztanak. Ennek ellenére a járvány második hulláma úgy fogja elérni Magyarországot, hogy pont olyan gyerekek ezreinek nincs laptopja, tabletje, akik számára a tanulás jelenthetné az egyetlen kitörési lehetőséget. Az Ablak a padra csapata 19 hátrányos helyzetű településen dolgozó partnerei - tanodák és közösségszervezők - visszajelzései alapján pontosan tudja, hogy mit jelent az, ha egy gyereknek nincs vagy nem megfelelő az eszköze a tanuláshoz, ezért is tűzte ki célul azt, hogy 300 gyerekhez gépeket juttat a járvány ideje alatt. Sorra érkeznek a fotók és az üzenetek azoktól a családoktól, akik számára már sikerült gépet biztosítani az Ablak a padra projekt keretében. Ezekből jól látszik, hogy mekkora különbséget jelent a tanulásban az, ha van a feladatok fogadásához, lefotózásához és elküldéséhez, a különböző tanulási programok használatához, az oktatást kiegészítő videók megtekintéséhez, az online tanórákon való részvételhez megfelelő minőségű eszköz, amely abban is segít, hogy a gyerek - a lehetőségekhez képest - elvonulva tanulhasson a családjától. A Baranya megyei Ág településen élő Dzsenifer családjában például egyetlen aprócska, törött képernyőjű telefon van. Ezt használja az egész család, a múlt hétig a 9 éves kislány is erre a készülékre kapta és erről küldte vissza az iskolai feladatokat - volt, hogy egyetlen házinál ötször kellett megismételni a műveletet a telefon állapota miatt. A digitális oktatás izgalmasabb részét jelentő online feladatlapokat, videókat egyáltalán nem tudták otthon megnyitni, ilyenkor Dzsenifer átment valamelyik osztálytársához, hogy lépést tudjon tartani a többiekkel. “Így még semminek sem örült, mint ennek a tabletnek. Karácsony volt nálunk” - idézte fel a kislány anyukája azt a pillanatot, amikor megérkezett a jó minőségű tabletgép. A hátrányos helyzetű településen élő gyerekek számára a helyi tanodának és a saját mentornak kiemelt szerepe van a tanulásban, illetve a személyes problémák átbeszélésében. A járvány miatt a gyerekek a számukra sokat jelentő tanodai foglalkozásra sem tudnak eljárni, nehézkesen tartják a kapcsolatot a mentorokkal, akik a tanulásban sem tudnak annyit segíteni nekik, mint “békeidőben”...

ITT OLVASHATÓ

SZÉL: A KÜLÖNLEGES GAZDASÁGI ÖVEZETEK LÉTREHOZÁSA VISSZAMENŐLEGES HATÁLLYAL ELKÖVETETT VÁLASZTÁSI CSALÁS

MÉRCE
Szerző: KISS SOMA ÁBRAHÁM
2020.05.20.

A különleges gazdasági övezetekről vitázott ma többek között az országgyűlés, melynek keretében a kormánypártok magyarázták hogy milyen csodás a magyar gazdaság teljesítménye, és milyen jó lesz majd ha megszaporodnak a különleges gazdasági övezetek, miközben az ellenzék hevesen tiltakozott...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN AZ ÁLDÁSÁT, AZ ADÓFIZETŐK A PÉNZÜKET ADJÁK AZ ÚJ PÉCSI STADIONRA

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S.PÉTER
2020.05.21.

A nagy múltú pécsi futballcsapat anyagi gondok miatt, sokáig alsóbb osztályú bajnokságban játszott, ám mostantól a másodosztályban folytathatja, s ehhez a dicsőséghez új stadion is jár a régi helyett. Hargitai János, a város fideszes országgyűlési képviselője közölte az örömhírt a pécsiekkel. Mint mondta, már korábban tárgyalt a miniszterelnökkel, akkor abban maradtak, hogy ha meglesz a másodosztály, lesz új stadion is. Ilyen igazságos Orbán Viktor, csak úgy, munka nélkül, nem ad semmit senkinek, tessék keccsölni, ha jön az eredmény, lesz hozzá stadion is.

Hargitai képviselő tehát meghallotta a pécsiek hangját, és úgy érezte, eljött az ideje, hogy beteljesítse az ezeréves pécsi álmot: nemzetközi mérkőzésekre is alkalmas stadiont építenek a megyeszékhelyen. Nyilván azért, mert a képviselő úr meggyőzte a miniszterelnököt, hogy Pécsen már minden megvan, ami kell, az emberek elégedettek a körülményeikkel, iskola, óvoda, több is mint elég, rendelőből sem kell jobban felszerelt.

Nem folytatnánk, mert még azt gondolnák, demagógok vagyunk, a sport és a haladás ellenségei. Hanem van itt más is. Például az, hogy Hargitai képviselő büszkén jelentette: Orbán áldását adta a stadion építésére. Nem támogatta a maga részéről, hanem gyakorlatilag engedélyezte. Úgy ítélte meg hogy a pécsieknek jár a stadion, belenyúlt a zsebébe, megnézte, van-e ott elegendő pénz, aztán úgy döntött, hogy épülhet a pécsi stadion...

ITT OLVASHATÓ

„EZT IS ORBÁNNAK KÖSZÖNHETEM” INTERJÚ STEFANO BOTTONI TÖRTÉNÉSSZEL

ÉLET ÉS IRODALOM / INTERJÚ
Szerző: VÁRADI JÚLIA
2020.05.15.

Stefano Bottoni a firenzei egyetem oktatója, fő kutatási témája a jelenkori Közép-Európa. Olaszországban nemrég jelent meg az Orbán, Un despota in Europa című könyve, amelyet a tervek szerint magyarul is olvashatunk. A történésszel Váradi Júlia beszélgetett.

– Most éppen Budapesten tartózkodik, de úgy tudom, korábban néhány hétre Bolognában rekedt a szüleinél. Nagy a különbség a két ország között a koronavírus-helyzet szempontjából?

– Mivel Budapesten van a családom, a feleségem és a két gyerekem, most itt a helyem, ráadásul március óta online dolgozom, de tulajdonképpen háromlaki vagyok, hiszen 2019 óta a Firenzei Egyetemen tanítok, Bologna pedig a szülővárosom és a szüleim lakhelye. Olaszország különböző régióiban különböző módon kezelték a járványt. Firenzében még folyt a tanítás, amikor a vírushelyzet már kritikussá vált. Így március elején Észak-Olaszországban, Bolognában ragadtam, ráadásul meg is betegedtem.

– Koronavírus?

– Az orvos szerint tüszős mandulagyulladás volt, de gyanúsan sokáig kísért. Ezért hetekig nem sokat láttam abból, ami ott az utcán történik. Miután meggyógyultam, visszajöhettem Budapestre – persze két hétig karanténba vonultam.

– Hogy látja, mennyiben tér el a COVID–19-re adott hivatalos magyar reakció az olaszországitól? Ma sokak szerint a kezdeti könnyelmű reakciók után Conte viszonylag jó döntéseket hoz. Ez igaz?

– A mi kormányunk profizmusáról azért tudnék mesélni...

Az első hetekben erősen hatott a társadalmi könnyelműség. De ez nem csak az olaszokra volt jellemző, akik ráadásul elsőként szenvedték meg a teljesen ismeretlen vírust: gondoljunk a madridi nőnapi tüntetésre vagy Boris Johnson hazárdjátékára. Az olasz politikusok nagyon különbözően reagáltak: Venetóban a tartományi elnök, az Északi Liga vezető politikusa, az Egészségügyi Világszervezet és az olasz egészségügyi minisztérium ajánlása ellenében döntött a tömeges tesztelés mellett az első érintett községben, s ezzel a tartományt megóvta a nagyobb bajtól. Eközben a szomszédos Lombardia, ahol ugyanaz a párt van kormányon, rossz döntések miatt rettenetesen megszenvedte a járvány következményeit.

– Az olaszországi helyzethez képest hogyan értékeli a vírushelyzet magyarországi kezelését?

– Ha az olasz reagálást veszem alapul, nem tudnék túl sok jót mondani arról, ami ott történt. Annyit voltak képesek mondani, hogy maradjunk otthon. Ennél még bizonytalanabb a járványhelyzet második szakasza, amikor az összeomló gazdaság miatt újra kéne nyitni, de az derül ki, hogy a kormánynak fogalma sincs arról, ezt hogyan kéne.

– Ahogy a magyar kormánynak sincsen igazán.

– Azt érzékelem, hogy a magyar válaszok egyfajta közép-európai standardot követnek. Abban szerintem Orbánnak igaza van, hogy Ausztria volt a laboratórium, mert Németországra tekintett, és ezt tette a közép-európai régióban sok mindenki. Az volt Merkel elve, hogy amit lehet, bezárni, de észszerűen. Nem úgy Olaszországban, ahol mindenkinek papír kellett ahhoz, hogy kiléphessen a lakásból. A másik, ami talán Magyarországra a legjellemzőbb, de a teljes posztszocialista régióra vonatkozik: a saját egészségügyi rendszertől való jogos rettegés. Magyarországon mindenki tudja: a legfontosabb cél, hogy ne kerülj kórházba! Mert ha mégis, ott fogod elkapni azt a fertőzést, amibe akár bele is halhatsz. Ez persze egy paradoxon, de a lakosság pontosan az alulfejlettség és a bizalom hiánya miatt spontán igyekezett védeni magát, s talán teszi ezt még ma is. Így a hatóságok megengedőbbek lehetnek. Mindeközben súlyos dolognak tartom a határidő nélküli felhatalmazási törvényt, a stratégiai üzemek lopakodó militarizálását és főleg a kórházi ágyak kiürítését, aminek következtében többen fognak meghalni, mint a koronavírusban. Európai viszonylatban ez példátlan intézkedés volt, ami jól mutatja, mennyire kegyetlen tud lenni a rendszer, ha bedurvul. Érdekes, hogy a magyar és a nemzetközi sajtó többet foglalkozott a kissé elméleti jellegű felhatalmazási vitával, mint a vegytiszta szociáldarwinizmusra utaló „egészségügyi” intézkedésekkel...

ITT OLVASHATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/20. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/20. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

PUSZTÍTÓBB A JÁRVÁNY NYUGATON, MINT KELET-EURÓPÁBAN - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: CSERNYÁSZKY JUDIT
2020.05.21.

Nyugaton hamarabb jelent meg a koronavírus, azaz volt idő és nyugati példa arra, hogy milyen hathatós intézkedéseket hozzanak a kelet-európai kormányok. Nemzetközi lapszemle.

A New York Times is világgá kürtölte, hogy Richter Józsefen nem talált fogást az új koronavírus. Kifundálta a módját annak, hogy világhírű cirkusza ne menjen tönkre. Szadán szerdán Szafari Parkot nyitott, ahol a cirkusz mintegy 100 állatát rakták ki a természet lágy ölére, s autós túra keretében legeltethetik szemüket rajtuk az érdeklődők. A felhozatal: zsiráfok, tevék, elefántok és az úgynevezett zonkeyk/zebmárok, ami a zebra és a szamár keveréke. Richter a Reutersnak elmondta, régi álma vált valóra, de eddig soha nem volt képes összehozni, mert a cirkusz üzemeltetése mellett nem volt ideje rá. Már az első nap is hosszú sor volt, az állatok engedelmesek, okosak, megszokták az emberek közelségét, sőt, élvezik a szabad közeget és azt, hogy megint rivaldafényben vannak. Elmondta, a Szafari Park nélkül kifogyott volna a tartalékaiból, és könyörögni nem akart adományokért.

Újabb magyar törvénnyel sikerült felháborodást kelteni a világban

A CNN 5 fő híre közt szerepelt Magyarország. A WHO, az Egészségügyi Világszervezet éves közgyűlése, a kongresszusi meghallgatások, az amerikai elnökválasztás és az amerikai gazdaság újranyitása mellett ott szerepelt a most elfogadott törvény, amely megtiltja a transzneműek vállalt identitásának kinyilvánítását. Informál a beszámoló arról is, hogy eleve diszkriminációnak van kitéve az LMBTQ közösség, és a homoszexuálisok házasságát sem ismeri el a magyar törvény. Egyébként annak ellenére, hogy már nem friss hír, még mindig ez a téma szerepel a legtöbb médiaorgánumban, így az NBC amerikai tévében épp úgy, mint a BBC-ben. Előbbi felsorolja, hogy a törvénnyel szemben kifogást nyújtott be az Európai Parlament, az ENSZ emberi jogi biztosa, a magyar Pszichológiai Társaság, és az Európa Tanács emberi jogi biztosa, Dunja Mijatovic, aki egyébként már előzetesen kérte a magyar parlamentet, hogy ne szavazza meg a törvényt. Az írás emlékeztet arra is, hogy ez az az kormány, amelyik a muzulmánokban látta a keresztény Európa legnagyobb fenyegetését, és ez az a kormány, amelyik betiltotta a gender-tanulmányokat az egyetemeken.

Még mindig menekültügy

A brüsszeli székhelyű New Europe újság megírta, hogy Magyarország elutasítja az Európai Bíróság tranzitzónáról hozott döntését, s Bakondi Györgyöt idézték, aki a verdikt és a magyar alkotmány vélt összeegyeztethetetlenségére hivatkozott. Illetve a magyar nép akaratára, amit fontosabbnak tart kívülállók/idegenek politikai céljainál. Nem beszélve arról, hogy nem tudni, hányan fertőződtek meg a Balkánon ragadt 130 ezer menekültből, akik a kijárási tilalmak feloldásával minden bizonnyal útnak indulnak.

25 uniós tagállammal szemben

Magyarország és Ausztria nem csatlakozott ahhoz az uniós állásponthoz, amely elítéli Izraelt annak veszélyét látva, hogy az annektálja a palesztin területen lévő zsidó telepeket. 25 tagállam egyöntetű álláspontját képviseli Josef Borell kül- és biztonságpolitikai főképviselő, s mintha nem venne tudomást a két ellenvéleményről – derül ki a Jerusalem Post írásából. A magyar diplomácia ezért meg is kérdőjelezi a Borell- féle álláspont jogszerűségét, ugyanakkor Brüsszel szerint a főképviselőnek jogában áll a maga és a többség álláspontjának érvényt szerezni, arra hivatkozva, hogy Izrael szembemegy a nemzetközi törvényekkel. Az osztrák külügyminiszter az Uniónak az Izraellel szembeni előítéletes állásfoglalását kifogásolta és arra kérte kollégáit, kezdjenek párbeszédet a helyzet tisztázása érdekében. Magyarországgal közösen hívták meg Gabi Ashkenázi külügyminisztert a pénteki uniós külügyi tanács ülésére. Trump legutóbbi rendezési terve lehetővé tenné Ciszjordánia egyharmadát Izrael szuverén területének nyilvánítani, amibe a zsidó telepek is beletartoznának.

Ezért pusztítóbb a vírus Nyugaton

Az EFE Spanyol Nemzetközi Hírügynökség tudósítása alapján számol be a spanyol Clarin Mundo arról, mi az oka annak, hogy ezrével, mi több tízezrével haltak meg Nyugat-Európában a koronavírus fertőzés miatt, miközben Kelet-Európában szinte mindenhol nagyon alacsonyak voltak az adatok mind a fertőzötteket mind az elhunytakat tekintve. Erre egyrészt az a magyarázat, hogy Nyugat-Európában már januárban halálos esetek történtek, míg Keleten csak március elején jelent meg a járvány, azaz volt idő és nyugati példa arra, hogy milyen hathatós intézkedéseket hozzanak a kelet-európai kormányok. Másrészt az Olaszországgal határos Ausztria határmenti falvai kis létszámúak, szemben az olasz oldallal és fiatalabb is a lakosság a tiroli részeken. De például az is meghatározó volt, hogy a kelet-európai repterek az nyugatiakhoz képest kisebb forgalmat bonyolítanak le. Másrészt Rómába van közvetlen járat Vuhanból, és a textilipar révén Kínával sokkal kiterjedtebbek a kapcsolatok, mint Európa keleti részein. Harmadrészt, még ha nem is voltak nagyon szigorúak például a korlátozások, mégis voltak napok Magyarországon, amikor a lakosság 90%-a ki sem mozdult otthonról a járvány legelején. És a keleti népek közül a magyar például sokkal komolyabban veszi a kormányzati intézkedéseket, mint a nyugatiak.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

FELSZÁMOLJA A KORMÁNY A TRANZITZÓNÁKAT

INDEX
Szerző: JOÓB SÁNDOR
2020.05.21. 

Felszámolja a kormány a tranzitzónákat, jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Gulyás Gergely a Kormányinfón azt mondta: a luxembourgi Európai Unió Bíróságának ítélete ugyan elfogadhatatlan számukra, nem értenek egyet azzal, és ellentmondásosnak is tartják más nemzetközi jogi szervezetek, így a strasbourgi bíróság döntésével összevetve, de Magyarország köteles betartani az ítéletet, így nem tehet mást, mint hogy megszünteti a tranzitzónákat.

Feltehetően újabb konfliktusok forrása lesz, hogy ezután csak az ország határain kívül, a külképviseleteken lehet menekültügyi kérelmet benyújtani.

Gulyás közlése szerint négy ember, aki idegenrendészeti őrizetben volt, abban is marad, 280 embert pedig menekültügyi befogadóállomásra visznek.

Az ügyet a bírói fórumok elé vivő Helsinki Bizottság a Facebookon azt írta:

"Éjszaka kaptuk a híreket, hogy a tranzitzónákban jogellenesen fogvatartott kb. 300 embert, nagyrészt kisgyerekes családokat a hatóságok mind átszállították teljesen vagy részben nyitott szállásokra."

A civil szervezet üdvözöli, hogy a kormány megszüntette az átlagosan majdnem egy évig tartó jogellenes fogvatartást. "Az ügyfeleink érdekében végzett kitartó jogi munkánk eredményeként a hazai és a luxemburgi bíróságok döntései végül kimondták, hogy a magyar kormány menekültügyi szabályozása az uniós joggal összeegyeztethetetlen. Elértük, hogy hogy véget érjen százak, köztük rengeteg gyermekes család, egyedülálló nő jogellenes sanyargatása."

28 napnál tovább senkit sem szabadott volna a tranzitzónában tartani
Az Európai Unió Bírósága május 14-i ítéletében kimondta, hogy jogellenes őrizetnek minősül a menedékkérők elhelyezése a röszkei tranzitzónában. Mivel az itt élők státusza őrizetnek minősül, másrészt pedig 28 nap elteltével senkit sem lehet ott fogva tartani, biztosítani kell a belépést számukra Magyarországra, és gondoskodni kell elhelyezésükről is...

ITT OLVASHATÓ