Szerző: KERNER ZSOLT
2021.06.18.
2021. június 18., péntek
„MOSTANRA SZINTE LEHETETLEN, HOGY EGY EURÓPAI VEZETŐ POZITÍVAN BESZÉLJEN KÍNÁRÓL. AZ EGYETLEN KIVÉTEL ORBÁN VIKTOR”
24.HU
Szerző: KERNER ZSOLT
2021.06.18.
Kína erősödése és a Nyugat hozzá viszonyított gyengülése miatt az elmúlt öt évben olyan események történtek, amelyek húsz éve nem eshettek volna meg, mondja Bruno Macaes, Portugália korábbi Európa-ügyi minisztere, az elmúlt évek egyik sikerszerzője a globális politikai elemzésben. Szerinte a politika nyelvezete keményebb lett Kínával szemben, de a tettek egyelőre elmaradnak. A vakcinaversenyben egyértelműen a Nyugat győzött, azt viszont nem érti, hogy miért a Fudan Egyetem budapesti kampuszából lett balhé, miért nem a kínai 5G-hálózatból. A Globsec Forumon interjúztunk vele Pozsonyban...
Szerző: KERNER ZSOLT
2021.06.18.
HINTALOVON ALAPÍTVÁNY: GYERMEKJOGI JELENTÉS 2020
HINTALOVON ALAPÍTVÁNY
Szerző: Hintalovon Alapítvány
2021.
Előszó
2020 a legtöbb ember számára egyet jelentett a koronavírussal. A globális járvány felforgatta a hétköznapokat. Megváltozott az, ahogy a családok, gyerekek dolgoznak, tanulnak, ahogy a szabadidejüket töltik, amennyit látják egymást. Felértékelődött az internet, az orvosi ellátás, az anyagi biztonság szerepe és az is, ahogyan egymással bánnak az emberek, akár otthon, akár az online térben. Fokozott figyelem övezte a jogalkotást és a kormányzati döntéshozatalt, ezzel együtt pedig megnőtt a jelentősége a bennük való bizalomnak és a felelősségtudatnak.
A járvány során a bőrünkön éreztük annak következményét, hogy milyen védelemhez, támogatáshoz jutunk hozzá, és mennyire figyelnek oda a véleményünkre. Más szóval, megtapasztaltuk azt, hogy milyen fontos szerepe van a jogaink érvényesülésének.
A gyermekjogok érvényesülése is a hétköznapi helyzetekben mutatkozik meg. Nem a civilek „gumicsontja”, de nem is csupán a rendőrök, bírók, hivatali ügyben eljárók számára releváns kérdés. A gyermekjogok az állam ígérete arra, hogy a 18 éven aluli gyerekek biztonságos, támogató környezetben nőhetnek fel, és biztosítja azokat a feltételeket, amik az egészséges fejlődésükhöz, önmaguk kibontakoztatásához szükségesek.
Mennyire valósult ez meg 2020-ban? Mit hozott ez a rendkívüli év egy első osztályos tanulónak vagy egy szegénységben élő gyereknek a digitális oktatás során? Min ment keresztül az a fiatal, akit az interneten zaklattak, és visszaéltek a képeivel? Mivel találkozott egy identitását kereső kamasz, vagy hogyan dőlt el egy családjából kikerült csecsemő sorsa? Amikor ezekről beszélünk, a gyerekek jogairól és azok érvényesüléséről beszélünk.
Idén ötödik alkalommal készítünk összefoglalót az előző év legfontosabb gyermekjogi eseményeiről. A gyermekjogi szemlélet átfogó áttekintést enged a 18 évnél fiatalabbak helyzetéről, melyet a jelentésben a jogszabályok, intézkedések, elérhető statisztikai adatok, programok mentén vizsgálunk, figyelembe véve, hogy mire reagált a média és a társadalom. Ezek módszeres áttekintése után 2020-ban 3 visszatérő vagy jelentős téma hangosodott ki: a koronavírus, a kirekesztés, valamint a szexuális visszaélés és kizsákmányolás kérdése.
Maszkok mögé bújtunk, de a webkamerákon és a közösségi médián keresztül nagyobb betekintést adtunk a magánéletünkbe. A családok több időt töltöttek együtt, de a járvány rendkívül megszűrte a társas kapcsolatokat, és az így megváltozott közelség és távolság új kihívásokat állított mindenki elé. A segélyvonalak forgalma megduplázódott, nőtt az alkoholfogyasztás és a függőségek a gyerekek és a családok körében is. Láthatóvá váltak az ellátórendszer és a jogi szabályozás hiányosságai, a járvány miatt pedig nem csupán új nehézségekkel, korábban nem létező élethelyzetekkel néztünk szembe, hanem a már meglévő társadalmi problémák és egyenlőtlenségek is felerősödtek. A hátrányos helyzetű családokra óriási súly nehezedett, melyeken a bővülő családtámogatások alig változtattak. A járvánnyal érzékenyek lettünk olyan kérdések iránt is, amelyek nem kaptak elég figyelmet, többek között az adatvédelem és a digitális biztonság, az álhírekkel szembeni védekezés, a tanár-, orvos-, pszichológushiány tekintetében. Megtapasztaltuk a megfelelő tájékoztatás, az érintettekkel történő egyeztetések fontosságát, az együttműködés és az alulról jövő kezdeményezések szükségességét. Nyilvánvaló lett a kiszolgáltatottságunk és egymásrautaltságunk, ami lendületet adott a társadalmi felelősségvállalásnak és együttműködésnek is. Összefogás indult a digitális eszközökkel való ellátásért, a családon belüli erőszak ellen, és a magukra maradt tanárok, családok együttműködtek a gyerekek érdekében. Egyszerre voltunk jobban egyedül és együtt, egy új sorsközösség alakult közöttünk. A bezártságban pedig átértékelődött a szabadság fontossága
Ebben a környezetben éltek a gyerekek. Így töltötték az életük felét, negyedét, nyolcadát és azokat a szenzitív hónapokat, fontos eseményeket, amelyek az életben egyszeriek és megismételhetetlenek. Nemcsak olyan rítusok maradtak el vagy alakultak át, mint egy ballagás vagy szülinapi buli, de fájó lemaradást okozott, hogy sok fogyatékossággal élő gyerek nem jutott hozzá a fejlesztéshez, vagy hogy a hátrányos helyzetű gyerekeknél csak illúzió maradt a digitális oktatás. A lakásokba beköltöztek az iskolák, amelyek szeptembertől az új Nemzeti alaptanterv szerint tanítottak, és amik a gyerekek kétharmada szerint kevésbé tisztelték a szabadidejüket.
2020 és a pandémia versenyfutás volt az idővel, mel - lyel a jogi szabályozás csak próbálta felvenni a ritmust. A járvány a korábbi évekre jellemző tendenciához képest is felpörgette a jogalkotás ütemét. Minden hétre jutott egy kifejezetten gyerekeket érintő jogszabályváltozás – ezek több mint 60%-át a koronavírus-járvány következtében hozták. Nagy részük az oktatásban beálló változásokra reagált, és a veszélyhelyzethez való mielőbbi igazodás igénye sokszor olyan szabályozási környezetet eredményezett, amelyben a gyerekek egyéni szükségletei sérültek. A gyermekotthonokban elrendelt látogatási tilalom, a személyes kapcsolaton alapuló védőnői, gyermekvédelmi, háziorvosi ellátás átalakulása például számos problémát szült, vagy hagyott elfedve.
A pandémia rávilágított, hogy egyes gyermekjogok milyen könnyen konfliktusba kerülnek egymással a krízishelyzetekben. Fokozott érdeklődés övezte az alapjogok szükséges és arányos mértékű korlátozását, például a teljes gyülekezési tilalom elrendelése, a kórházi látogatások korlátozása vagy a menedékkérelmek felfüggesztése kapcsán. Döntő fontosságú lett ebben a helyzetben, hogy megértsük és elősegítsük a Gyermekjogi egyezmény egyik alapelvét, miszerint elsősorban a gyerekek legjobb érdekének kell érvényesülnie az őket érintő kérdésekben. Ahogy az alapvető jogok biztosa megfogalmazta: az egészségügyi veszélyhelyzet nem teheti idézőjelbe a gyerekek jogait. 2020 a korlátozások éve volt, de nem csak azért, mert szabályozták, hogy mikor és hova mehetünk a járvány alatt. Több diszkriminatív rendelkezés is született
Az Alaptörvény 9. módosítása kizárt bizonyos gyerekeket és szülőket az alkotmányos jogi védelem köréből, ami további kirekesztésnek ágyazott meg. Szűkült, hogy mi a család, és hogy milyen önazonosság, milyen értékrendű nevelés védendő, valamint célkeresztbe kerültek az LMBTQI-gyerekek és a nemi nevelés. Megszűnt az önállóan működő Egyenlő Bánásmód Hatóság, és az átszervezése korlátozta a jogérvényesítő lehetőségeket. Elutasította a Parlament az Isztambuli egyezmény ratifikálását, és nehéz helyzetbe kerültek az örökbe fogadni kívánó egyedülállók és az azonos nemű párok.
Mindeközben fontos előrelépések történtek a gyerekek szexuális kizsákmányolása és az erőszak áldozatainak védelme terén. A jogszabályok végre nem elkövetőként, hanem áldozatként tekintenek a prostitúcióban érintett gyerekekre. 20 ezer gyereket érintő, politikailag kényes botrány kellett ahhoz, hogy többet beszéljünk az online visszaélésekről, a felelős közösségimédia-használatról, amitől nem független, hogy az előző évhez képest kétszeresére, 2016 óta hatszorosára nőtt a hatóságok felé jelentett pedofil tartalmak száma. Fejlesztették a kríziskezelő ambulanciákat, a segélyvonalak kapacitásait, lépések történtek a gyereksegítő házakat kialakító Barnahus modell kiterjesztése felé, és kormányzati kampány indult a családok, nők és gyerekek védelmére. Folyamatos vita övezte, mit kell tenni az erőszak megelőzése, kezelése érdekében az iskolában is, bevezették az iskolaőrök intézményét
Szintén a tavalyi év fontos eseménye volt, hogy lezárult az ENSZ felé való jelentéstétel ötéves ciklusa a gyermekjogok hazai helyzetéről. Bár a koronavírus átrajzolta a prioritásokat, a Gyermekjogi Bizottság által Magyarország számára megfogalmazott ajánlások megvalósítására minden nap új esélyünk van.
Az eddig leírtakból is látszik, hogy a 2020-as jelentésben az adatok helyett az intézkedéseké, jogalkotásé a főszerep. A közérdekű adatigénylés „ellátást veszélyeztető” kockázata miatt nehezebb volt adatokhoz jutni, ami nem öncélúan, a jelentés minősége miatt érdekes: az elutasított kérelmeink felvethetik a kérdést, hogy mennyire biztosított az átláthatóságon, bizonyítékon alapuló, koordinált döntéshozatal a minisztériumokban és hivatalos szerveknél.
2020-ban mintha megállt volna az élet, mégis mintha ez adta volna a lendületet ahhoz, hogy régóta várt és a krízishelyzetben kevésbé időszerű változtatások szülessenek. Gyakran lehetett érezni, hogy a családok mellett a gyerekek ügye is ideológiai kérdéssé vált. Érintettségük gyújtópontként szolgált a társadalmi-politikai diskurzusban: ha egy ügyben gyerek is érintett volt, máris belobbant a vita. A gyermekjogok érvényesülését segíti, hogy beszélgessünk, szakmai vitát folytassunk a gyerekekről, a gyereknevelésről és arról, hogy hogyan tudjuk számukra a megfelelő környezetet biztosítani. Szükséges azonban, hogy a politikai-ideológiai narratívával szemben megerősödjön a gyermekjogi szemlélet is. Reményeink szerint ehhez kínál a jelentés megbízható kiindulópontot, szakembereknek és laikusoknak egyaránt...
Szerző: Hintalovon Alapítvány
2021.
2020 a legtöbb ember számára egyet jelentett a koronavírussal. A globális járvány felforgatta a hétköznapokat. Megváltozott az, ahogy a családok, gyerekek dolgoznak, tanulnak, ahogy a szabadidejüket töltik, amennyit látják egymást. Felértékelődött az internet, az orvosi ellátás, az anyagi biztonság szerepe és az is, ahogyan egymással bánnak az emberek, akár otthon, akár az online térben. Fokozott figyelem övezte a jogalkotást és a kormányzati döntéshozatalt, ezzel együtt pedig megnőtt a jelentősége a bennük való bizalomnak és a felelősségtudatnak.
A járvány során a bőrünkön éreztük annak következményét, hogy milyen védelemhez, támogatáshoz jutunk hozzá, és mennyire figyelnek oda a véleményünkre. Más szóval, megtapasztaltuk azt, hogy milyen fontos szerepe van a jogaink érvényesülésének.
A gyermekjogok érvényesülése is a hétköznapi helyzetekben mutatkozik meg. Nem a civilek „gumicsontja”, de nem is csupán a rendőrök, bírók, hivatali ügyben eljárók számára releváns kérdés. A gyermekjogok az állam ígérete arra, hogy a 18 éven aluli gyerekek biztonságos, támogató környezetben nőhetnek fel, és biztosítja azokat a feltételeket, amik az egészséges fejlődésükhöz, önmaguk kibontakoztatásához szükségesek.
Mennyire valósult ez meg 2020-ban? Mit hozott ez a rendkívüli év egy első osztályos tanulónak vagy egy szegénységben élő gyereknek a digitális oktatás során? Min ment keresztül az a fiatal, akit az interneten zaklattak, és visszaéltek a képeivel? Mivel találkozott egy identitását kereső kamasz, vagy hogyan dőlt el egy családjából kikerült csecsemő sorsa? Amikor ezekről beszélünk, a gyerekek jogairól és azok érvényesüléséről beszélünk.
Idén ötödik alkalommal készítünk összefoglalót az előző év legfontosabb gyermekjogi eseményeiről. A gyermekjogi szemlélet átfogó áttekintést enged a 18 évnél fiatalabbak helyzetéről, melyet a jelentésben a jogszabályok, intézkedések, elérhető statisztikai adatok, programok mentén vizsgálunk, figyelembe véve, hogy mire reagált a média és a társadalom. Ezek módszeres áttekintése után 2020-ban 3 visszatérő vagy jelentős téma hangosodott ki: a koronavírus, a kirekesztés, valamint a szexuális visszaélés és kizsákmányolás kérdése.
Maszkok mögé bújtunk, de a webkamerákon és a közösségi médián keresztül nagyobb betekintést adtunk a magánéletünkbe. A családok több időt töltöttek együtt, de a járvány rendkívül megszűrte a társas kapcsolatokat, és az így megváltozott közelség és távolság új kihívásokat állított mindenki elé. A segélyvonalak forgalma megduplázódott, nőtt az alkoholfogyasztás és a függőségek a gyerekek és a családok körében is. Láthatóvá váltak az ellátórendszer és a jogi szabályozás hiányosságai, a járvány miatt pedig nem csupán új nehézségekkel, korábban nem létező élethelyzetekkel néztünk szembe, hanem a már meglévő társadalmi problémák és egyenlőtlenségek is felerősödtek. A hátrányos helyzetű családokra óriási súly nehezedett, melyeken a bővülő családtámogatások alig változtattak. A járvánnyal érzékenyek lettünk olyan kérdések iránt is, amelyek nem kaptak elég figyelmet, többek között az adatvédelem és a digitális biztonság, az álhírekkel szembeni védekezés, a tanár-, orvos-, pszichológushiány tekintetében. Megtapasztaltuk a megfelelő tájékoztatás, az érintettekkel történő egyeztetések fontosságát, az együttműködés és az alulról jövő kezdeményezések szükségességét. Nyilvánvaló lett a kiszolgáltatottságunk és egymásrautaltságunk, ami lendületet adott a társadalmi felelősségvállalásnak és együttműködésnek is. Összefogás indult a digitális eszközökkel való ellátásért, a családon belüli erőszak ellen, és a magukra maradt tanárok, családok együttműködtek a gyerekek érdekében. Egyszerre voltunk jobban egyedül és együtt, egy új sorsközösség alakult közöttünk. A bezártságban pedig átértékelődött a szabadság fontossága
Ebben a környezetben éltek a gyerekek. Így töltötték az életük felét, negyedét, nyolcadát és azokat a szenzitív hónapokat, fontos eseményeket, amelyek az életben egyszeriek és megismételhetetlenek. Nemcsak olyan rítusok maradtak el vagy alakultak át, mint egy ballagás vagy szülinapi buli, de fájó lemaradást okozott, hogy sok fogyatékossággal élő gyerek nem jutott hozzá a fejlesztéshez, vagy hogy a hátrányos helyzetű gyerekeknél csak illúzió maradt a digitális oktatás. A lakásokba beköltöztek az iskolák, amelyek szeptembertől az új Nemzeti alaptanterv szerint tanítottak, és amik a gyerekek kétharmada szerint kevésbé tisztelték a szabadidejüket.
2020 és a pandémia versenyfutás volt az idővel, mel - lyel a jogi szabályozás csak próbálta felvenni a ritmust. A járvány a korábbi évekre jellemző tendenciához képest is felpörgette a jogalkotás ütemét. Minden hétre jutott egy kifejezetten gyerekeket érintő jogszabályváltozás – ezek több mint 60%-át a koronavírus-járvány következtében hozták. Nagy részük az oktatásban beálló változásokra reagált, és a veszélyhelyzethez való mielőbbi igazodás igénye sokszor olyan szabályozási környezetet eredményezett, amelyben a gyerekek egyéni szükségletei sérültek. A gyermekotthonokban elrendelt látogatási tilalom, a személyes kapcsolaton alapuló védőnői, gyermekvédelmi, háziorvosi ellátás átalakulása például számos problémát szült, vagy hagyott elfedve.
A pandémia rávilágított, hogy egyes gyermekjogok milyen könnyen konfliktusba kerülnek egymással a krízishelyzetekben. Fokozott érdeklődés övezte az alapjogok szükséges és arányos mértékű korlátozását, például a teljes gyülekezési tilalom elrendelése, a kórházi látogatások korlátozása vagy a menedékkérelmek felfüggesztése kapcsán. Döntő fontosságú lett ebben a helyzetben, hogy megértsük és elősegítsük a Gyermekjogi egyezmény egyik alapelvét, miszerint elsősorban a gyerekek legjobb érdekének kell érvényesülnie az őket érintő kérdésekben. Ahogy az alapvető jogok biztosa megfogalmazta: az egészségügyi veszélyhelyzet nem teheti idézőjelbe a gyerekek jogait. 2020 a korlátozások éve volt, de nem csak azért, mert szabályozták, hogy mikor és hova mehetünk a járvány alatt. Több diszkriminatív rendelkezés is született
Az Alaptörvény 9. módosítása kizárt bizonyos gyerekeket és szülőket az alkotmányos jogi védelem köréből, ami további kirekesztésnek ágyazott meg. Szűkült, hogy mi a család, és hogy milyen önazonosság, milyen értékrendű nevelés védendő, valamint célkeresztbe kerültek az LMBTQI-gyerekek és a nemi nevelés. Megszűnt az önállóan működő Egyenlő Bánásmód Hatóság, és az átszervezése korlátozta a jogérvényesítő lehetőségeket. Elutasította a Parlament az Isztambuli egyezmény ratifikálását, és nehéz helyzetbe kerültek az örökbe fogadni kívánó egyedülállók és az azonos nemű párok.
Mindeközben fontos előrelépések történtek a gyerekek szexuális kizsákmányolása és az erőszak áldozatainak védelme terén. A jogszabályok végre nem elkövetőként, hanem áldozatként tekintenek a prostitúcióban érintett gyerekekre. 20 ezer gyereket érintő, politikailag kényes botrány kellett ahhoz, hogy többet beszéljünk az online visszaélésekről, a felelős közösségimédia-használatról, amitől nem független, hogy az előző évhez képest kétszeresére, 2016 óta hatszorosára nőtt a hatóságok felé jelentett pedofil tartalmak száma. Fejlesztették a kríziskezelő ambulanciákat, a segélyvonalak kapacitásait, lépések történtek a gyereksegítő házakat kialakító Barnahus modell kiterjesztése felé, és kormányzati kampány indult a családok, nők és gyerekek védelmére. Folyamatos vita övezte, mit kell tenni az erőszak megelőzése, kezelése érdekében az iskolában is, bevezették az iskolaőrök intézményét
Szintén a tavalyi év fontos eseménye volt, hogy lezárult az ENSZ felé való jelentéstétel ötéves ciklusa a gyermekjogok hazai helyzetéről. Bár a koronavírus átrajzolta a prioritásokat, a Gyermekjogi Bizottság által Magyarország számára megfogalmazott ajánlások megvalósítására minden nap új esélyünk van.
Az eddig leírtakból is látszik, hogy a 2020-as jelentésben az adatok helyett az intézkedéseké, jogalkotásé a főszerep. A közérdekű adatigénylés „ellátást veszélyeztető” kockázata miatt nehezebb volt adatokhoz jutni, ami nem öncélúan, a jelentés minősége miatt érdekes: az elutasított kérelmeink felvethetik a kérdést, hogy mennyire biztosított az átláthatóságon, bizonyítékon alapuló, koordinált döntéshozatal a minisztériumokban és hivatalos szerveknél.
2020-ban mintha megállt volna az élet, mégis mintha ez adta volna a lendületet ahhoz, hogy régóta várt és a krízishelyzetben kevésbé időszerű változtatások szülessenek. Gyakran lehetett érezni, hogy a családok mellett a gyerekek ügye is ideológiai kérdéssé vált. Érintettségük gyújtópontként szolgált a társadalmi-politikai diskurzusban: ha egy ügyben gyerek is érintett volt, máris belobbant a vita. A gyermekjogok érvényesülését segíti, hogy beszélgessünk, szakmai vitát folytassunk a gyerekekről, a gyereknevelésről és arról, hogy hogyan tudjuk számukra a megfelelő környezetet biztosítani. Szükséges azonban, hogy a politikai-ideológiai narratívával szemben megerősödjön a gyermekjogi szemlélet is. Reményeink szerint ehhez kínál a jelentés megbízható kiindulópontot, szakembereknek és laikusoknak egyaránt...
EGY DEMOKRÁCIA NEMHOGY ILLIBERÁLIS, DE MÉG KERESZTÉNY SEM LEHET
QUBIT
Szerző: BODNÁR ZSOLT
2021.06.18.
Lassan hét éve annak, hogy Orbán Viktor szokásos tusnádfürdői beszédében új nevet talált politikai rendszerének leírására: 2014 júliusától magyar fülnek már nem idegen az illiberális demokrácia szóösszetétel. A Nyugattal való szembenállását kifejező, a fejlett társadalmakra jellemző liberális demokráciát megvető elnevezés hallatán külföldön is sokan felkapták a fejüket – nehéz volt elképzelni, hogy ezt a pejoratív jelzőt valaki büszkén használja a saját politikai berendezkedésének jellemzésére, ráadásul még pozitív tartalommal is megtöltse a szavazói számára.
„Mi nem vagyunk liberálisok, és nem liberális demokráciát építünk, hanem kereszténydemokráciát építünk. (...) Mi itt egy kereszténydemokrácia felépítésén dolgozunk, európai hagyományokban gyökerező, azt is mondhatnám, régi vágású kereszténydemokráciáén” – ezt már négy évvel később mondta a miniszterelnök egy 2018 júniusában adott rádióinterjúban. Az illiberális jelző elkopott, új termékre volt szükség, a migrációs válság során elért kampánysikerekből pedig arra következtettek, hogy a kereszténység hangsúlyozása lehet a nyerő.
De lehet-e illiberális és keresztény egy demokrácia? Ez volt a fő témája a CEU Demokrácia Intézetén belül működő Bibó István Szabadegyetem csütörtöki vitaestjének, ahol három különböző hátterű szakértő beszélgetett a vallás és a demokrácia, a hit és a politika kérdéseiről, Ónody-Molnár Dóra vezetésével. Perintfalvi Rita katolikus teológus, a Felszabtér blog és a magyar egyházi szexuális bántalmazásokról szóló, frissen megjelent könyv, az Amire nincs bocsánat szerzője, Csepregi András evangélikus teológus és iskolalelkész és Bencze Mátyás, a TK Jogtudományi Intézetének jogtudósa, a 2019-ben bejegyzett Magyar Ateista Társaság tagja nagyjából minden téren egyetértett a beszélgetés során – ez annak is köszönhető, hogy a másik oldalról senki nem fogadta el a meghívást, így nem akadt védője a régi vágású kereszténydemokráciának...
Szerző: BODNÁR ZSOLT
2021.06.18.
„Mi nem vagyunk liberálisok, és nem liberális demokráciát építünk, hanem kereszténydemokráciát építünk. (...) Mi itt egy kereszténydemokrácia felépítésén dolgozunk, európai hagyományokban gyökerező, azt is mondhatnám, régi vágású kereszténydemokráciáén” – ezt már négy évvel később mondta a miniszterelnök egy 2018 júniusában adott rádióinterjúban. Az illiberális jelző elkopott, új termékre volt szükség, a migrációs válság során elért kampánysikerekből pedig arra következtettek, hogy a kereszténység hangsúlyozása lehet a nyerő.
De lehet-e illiberális és keresztény egy demokrácia? Ez volt a fő témája a CEU Demokrácia Intézetén belül működő Bibó István Szabadegyetem csütörtöki vitaestjének, ahol három különböző hátterű szakértő beszélgetett a vallás és a demokrácia, a hit és a politika kérdéseiről, Ónody-Molnár Dóra vezetésével. Perintfalvi Rita katolikus teológus, a Felszabtér blog és a magyar egyházi szexuális bántalmazásokról szóló, frissen megjelent könyv, az Amire nincs bocsánat szerzője, Csepregi András evangélikus teológus és iskolalelkész és Bencze Mátyás, a TK Jogtudományi Intézetének jogtudósa, a 2019-ben bejegyzett Magyar Ateista Társaság tagja nagyjából minden téren egyetértett a beszélgetés során – ez annak is köszönhető, hogy a másik oldalról senki nem fogadta el a meghívást, így nem akadt védője a régi vágású kereszténydemokráciának...
AZ MLSZ A MEGLÉVŐ EB-MECCSEKRE KONCENTRÁL, DE KÉSZEN ÁLL MINDEN MÁS FUTBALLESEMÉNY MEGRENDEZÉSÉRE
TELEX
Szerző: TÓTH-SZENESI ATTILA
2021.06.18.
Nem biztos, hogy Londonban rendezik meg a labdarúgó Európa-bajnokság döntőjét és elődöntőit, beugróként Budapest is szóba került. Az ok a külföldi szurkolók és a VIP-vendégek karanténkötelezettsége. A Magyar Labdarúgó Szövetség, mint eddig is, minden rangos futballesemény megrendezésére készen áll, Boris Johnson brit miniszterelnök szerint folyamatosan tárgyalnak az UEFA-val, és a közegészségügyi szempontok a legfontosabbak.
„Az Európa-bajnokság rendezése teljes mértékben az UEFA hatásköre, így a rendezéssel kapcsolatos kérdésekre ők hivatottak válaszolni” – felelte a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) arra kérdésünkre, hogy mekkora esélye van annak, hogy július 11-én Budapesten rendezzék meg a futball-Európa-bajnokság döntőjét. Budapest eredetileg négy meccs – három csoportmérkőzés és egy nyolcaddöntő – rendezési jogát kapta meg...
Szerző: TÓTH-SZENESI ATTILA
2021.06.18.
„Az Európa-bajnokság rendezése teljes mértékben az UEFA hatásköre, így a rendezéssel kapcsolatos kérdésekre ők hivatottak válaszolni” – felelte a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) arra kérdésünkre, hogy mekkora esélye van annak, hogy július 11-én Budapesten rendezzék meg a futball-Európa-bajnokság döntőjét. Budapest eredetileg négy meccs – három csoportmérkőzés és egy nyolcaddöntő – rendezési jogát kapta meg...
FEL KELL KÉSZÜLNI A DEMOKRÁCIA VÉDELMÉRE
HÍRKLIKK
Szerző: SEBES GYÖRGY
2021.06.18.
Ébresztőt kiáltott Ungváry Rudolf a Népszavában néhány napja megjelent cikkében (Amire fel kell készülni). Az író, publicista – és gépészmérnök – úgy véli, a jövő évi parlamenti választás után Orbán Viktor az utcára vihet mindenkit, akit csak képes, arra hivatkozva, hogy a kormány nyíltan a demokrácia megsemmisítésére tör. Úgy fogalmaz, „Orbán nemzetvezér az uszító demagógiájával gondoskodni fog arról, hogy az ő népe viszont rendszervisszaváltó hangulatba kerüljön az utcán, az biztos”. Szerinte az ellenzéknek erre kell felkészülnie, de ennek még jele sem látszik. Minderről megkérdeztük Ungváry Rudolfot.
– Nem látja túl sötéten a helyzetet?
– Egyáltalán nem. Még sokan emlékeznek rá, hogy 2006-ban Orbán Viktor ráuszította a felheccelt tömeget a Parlamentre. Úgy foglalták el a Magyar Televízió Szabadság téri székházát, hogy a teljesen felkészületlen rendőrség – amelynek semmilyen tapasztalata nem volt a tömegoszlatásban, de megfelelő instrukciókat sem kapott – lényegében semmit sem tett. Az „elfoglalt” Parlament épületében pedig órákig ott ténfergett tanácstalanul a politikailag tapasztalatlan, felheccelt tömeg – akárcsak a Capitoliumban 2021-ben. Jövőre Magyarországon ugyanez fenyeget. Már ha valóban jön egy új kormány, amely hozzányúl nemcsak olyan törvényekhez, amelyekhez elég az egyszerű többség, hanem az Alaptörvényhez meg kétharmadosokhoz is, és azokat ugyancsak megpróbálja valahogy visszacsinálni...
Szerző: SEBES GYÖRGY
2021.06.18.
– Nem látja túl sötéten a helyzetet?
– Egyáltalán nem. Még sokan emlékeznek rá, hogy 2006-ban Orbán Viktor ráuszította a felheccelt tömeget a Parlamentre. Úgy foglalták el a Magyar Televízió Szabadság téri székházát, hogy a teljesen felkészületlen rendőrség – amelynek semmilyen tapasztalata nem volt a tömegoszlatásban, de megfelelő instrukciókat sem kapott – lényegében semmit sem tett. Az „elfoglalt” Parlament épületében pedig órákig ott ténfergett tanácstalanul a politikailag tapasztalatlan, felheccelt tömeg – akárcsak a Capitoliumban 2021-ben. Jövőre Magyarországon ugyanez fenyeget. Már ha valóban jön egy új kormány, amely hozzányúl nemcsak olyan törvényekhez, amelyekhez elég az egyszerű többség, hanem az Alaptörvényhez meg kétharmadosokhoz is, és azokat ugyancsak megpróbálja valahogy visszacsinálni...
A HOMOFÓBIA KIMAGYARÁZÁSA - A 444 NÉGY LEGFONTOSABB CIKKE MA REGGEL
444.HU
Szerző: BEDE MÁRTON
2021.06.18.
Jó reggelt! Nagyon meleg lesz ma és a hétvégén is.
Szerző: BEDE MÁRTON
2021.06.18.
4 legfontosabb cikkünk most
- Orbán: Törvényünk méltó folytatása az európai szabadsághagyományoknak
- Ha nem történik csoda, Etiópiában éhen hal több százezer gyerek
- Nagyszabású videós emberkísérletben cserélt étrendet a 444 legvegánabb és leghúsevőbb szerkesztője
- A világ leghosszabb vízicsúszdáját építenék meg Eplényben
Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik...
ITT OLVASHATÓ
Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik...
ITT OLVASHATÓ
SZABAD SZEMMEL: AZ ÚJSÁGÍRÓK MEGNYOMTÁK AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGOT, ORBÁN ELENGEDTE A LÁNCRÓL KOVÁCS ZOLTÁNT - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE
NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.06.18.
A magyar miniszterelnök a jelek szerint tudta, hogy vihart arat a melegellenesre hangolt pedofiltörvénnyel.
Die Presse
Egészen példátlan módon, az újságírók győzték meg az igazságügyi biztost és személyesen Ursula von der Leyent, hogy nem hagyhatják szó nélkül a magyar homofób jogszabályt. Az úgy volt, hogy két napja a Bizottság szóvivője a brüsszeli sajtótájékoztatón egyetlen szóval sem említette a vadonatúj magyar jogszabályt, noha az – igen veszedelmes módon – egyenlőségjelet tesz a melegség, illetve a pedofília közé.
A tudósítók azonban nem hagyták annyiban és csaknem fél órán keresztül olvasták Wiegand fejére, hogy ilyet nem lehet csinálni. Az próbált kibújni a szorításból, és a végén csak annyit tudott kinyögni, hogy Brüsszel utánajár a dolognak. Ám a testület tagjai minden bizonnyal élőben figyelték a fejleményeket színfalak mögül és a hangulat láttán rájöttek, hogy lépniük kell. Így előbb az igazságügyi biztos, majd von der Leyen is Twitter-üzenetben ítélte el a magyar Országgyűlés határozatát.
Orbán ezen persze felháborodott, így elengedte a láncról Kovács Zoltánt, aki a maga módján igyekezett jobb belátásra bírni a testület elnökét. Brüsszeli magyar körök szerint a kirohanást az magyarázza, hogy a kormányfő a túlélésért harcol, ezért igyekszik éket verni az ellenzék soraiba, és ez sikerült is, hiszen a Jobbik vele együtt szavazott.
Ám az EU-val aligha kerülheti el az újabb összecsapást, bár majd meglátjuk, mennyire áll a sarkára von der Leyen. De itt már a hangsúly a jogállami mechanizmuson van, miután a héten elkészült az alkalmazás kézikönyvének tervezete. Abból az derül ki, hogy Brüsszel pontosan tudja: Orbán famíliája és baráti köre teletömte a zsebét uniós pénzekkel. A nyílt konfrontáció őszre várható, miután valóságos csoda volna, ha Magyarország kimaradna azok közül, akik ellen elsőként vetik be a demokratikus normák védelmét szolgáló rendszert.
Euractiv
Az ILGE, az európai homo- és transzfób incidenseket nyomon követő civil szervezet igazgatója arra szólítja fel az EU-t, hogy semmiképpen se nézze tétlenül az LMBT-ellenes magyar törvényt, mert saját hitelessége forog kockán. Evelyne Paradis szerint most komoly vizsga elé kerül az unió, mert nem egyszerűen az értékekről, hanem arról is szó van, hogy mit tesz azok érvényesüléséért. Hiszen az egyik tagállam éppen lekoppintja a korábbi, orosz szabályozást, szembemegy az uniós joggal, megsérti a nemzetközi emberi jogokat, benne a közösség alapjogi chartájával.
Az európai vezetőknek meg kell mutatniuk: vannak annyira tökösek, hogy ne hagyják annyiban. Hiszen a szavahihetőségét kockáztatja olyan kulcskérdésekben, mint az egyenlőség és az emberi jogok. Ha nem lép, egyfelől az EU polgárai kérdezhetik, hogy milyen értékközösség az, ahol ilyen törvények láthatnak napvilágot – minden következmény nélkül. Másfelől miként tudna a szervezet ezek után példát mutatni a világban?
Ha valamikor, akkor ezúttal jött el igazán az ideje, hogy Brüsszel bevesse az eszközeit, a kötelezettségszegési eljárástól a pénzügyi eszközök megvonásáig. Értésre kell adnia, hogy egyetlen kormány sem sértheti meg büntetlenül az emberi jogokat. Egyértelművé kell tenni, hogy az EU nem nézi el, még egy miniszterelnöknek sem, ha az próbálja megosztani a társadalmat és egyeseket másodrendű polgárokká igyekszik lefokozni.
Itt azonban a tagállamok felelőssége is felmerül, nem bújhatnak a Bizottság mögé. Támogatniuk kell, hogy büntessék meg Magyarországot. Hiszen kiderült, mennyire sokat hozhat bizonyos politikai konyhára, ha ellenséget kreálnak az LMBT-emberekből. Fontos pontokat lehet vele szerezni az ellenzékkel szemben, és mozgósítja a saját híveket. Ennek azonban megálljt kell parancsolni. Mivel szó szerint emberéletek múlhatnak rajta. Úgy hogy vizsgázik az unió, meg kell mutatnia, hogy a polgárok fontosabbak számára, mint a politika.
Die Welt
A jobboldali lap úgy látja, hogy az új törvénnyel Orbán Viktor a liberális társadalmak ellen kelti a hangulatot. És senki se dőljön be annak az állításának, hogy itt gyerekek védelme forog kockán a pedofilokkal szemben, mert az dicséretes volna, csak éppen nem igaz. Sőt, az ellenkezőjéről van szó. Magyarországon tabunak számít a gyerekek molesztálása a családon belül vagy a baráti körben. A katolikus egyház pedig azt állítja, hogy náluk ilyesfajta gondok egyáltalán nincsenek. A kormány viszont alkotmánymódosítással és új jogszabállyal táplálja azt a rég megcáfolt előítéletet, miszerint a melegek veszélyt jelentenek a kiskorúakra nézve.
Amikor a teológus, Perintfalvi Rita nemrégiben könyvben mutatta ki, hogy bizony, előfordultak ilyen incidensek az egyházban, a Püspöki Konferencia elnöke, Veres András azt bizonygatta, hogy a magyar ember és kultúra gyerek- és családbarát, ezért magyar földön nem jellemzőek az ilyen esetek. Azok okát Nyugat-Európában, a liberalizmusban és a liberális emberképben kell keresni.
Pont ezt mondja a kormány is. Azt igyekszik beadni a szülőknek, hogy az országot liberális pedofilok hada fenyegeti, amely csak arra vár, hogy lányokat csináljon a fiúkból és fordítva, hogy azután rájuk másszon. A gyerekvédelem a hivatkozási alap, hogy LMBT-ellenes legyen hangulat, a közvélemény elforduljon a nyugati liberális társadalomtól. A hivatalos propaganda (Kovács Zoltán) azt mennydörgi: nem kérünk bocsánatot, amiért igyekszünk megóvni az utódainkat.
Ezért tényleg nem is kellene mentegetőzni, ám az erőszakos nemi incidensek nem ott szaporodnak el, ahol nyílt vita folyik a nemiségről, hanem ott, ahogy dohos tabuk uralkodnak, a korlátozó erkölcstelenséggel és az öntelt műveletlenséggel együtt. Az Orbán-kabinet most pont ezt teszi meg normának.
Politico
Spiegel
A szlovén miniszterelnök, aki éppen két hét múlva átveszi az EU soros elnöki teendőit, nagyon szeretne olyan lenni, mint Orbán. Próbálja megzabolázni a bíróságokat, a sajtót, az állami szerveket, mérgezi a politikai légkört. Úgy hogy válaszul a minap a négy legfontosabb ellenőrző testület (a Számvevőszék, az Adatvédelmi Hatóság, a polgárjogokért, illetve a korrupció elleni harcért felelős hivatal) elnökei Európában egészen példátlan nyilatkozatban figyelmeztettek arra, hogy a hatalom, és az oldalán álló média, illetve közösségi portálok részéről sorozatos és összehangolt támadások érnek állami intézményeket, amely dolga éppen az, hogy a kormány körmére nézzenek.
Aggasztó állapotokat talált tényfeltáró körútja során a német zöldek 3 képviselője, akik úgy látja, hogy a helyzet sokkal rosszabb, mint ahogy azt általában nyugaton gondolják. Merthogy Jansa, aki bevallottan az illiberális demokrácia híve, magyar mintára tekintélyuralmi rendszert igyekszik meghonosítani. És ez csak még veszélyesebb teszi a dolgot.
Orbánhoz hasonlóan először ő is a sajtót vette elő. A közmédia vezetését lecserélte, a távirati iroda támogatását megkurtította. Ezzel párhuzamosan magyar befektetők révén próbál kormánybarát sajtóbirodalmat kiépíteni. Az igazságszolgáltatás függetlenségét nem sokra tartja. Ezek után Brüsszelben sokan kérdezik, miként képviselheti az EU-t egy olyan ország, amely ekkorát bemosott a jogállami elveknek. Attól félnek, hogy Jansa a következő félévben az unió ellen mozgósítja híveit.
Még az is lehet, hogy kilép a Néppártból, hogy csatlakozzon a magyar és olasz euroszkeptikusokhoz. Azaz nem kizárt, hogy éppen egy új Orbán növi ki magát. Ám ennek ellentmond, hogy kisebbségben van, és sűrűn kell bizalmatlansági indítvánnyal szembenéznie. Csak azért uralkodhat, mert az ellenzék megosztott. De az sem volna jobb, ha utóbbi kerülne a kormányrúdhoz, hiszen alatta teljesen leálltak a reformok, viszont neki is köszönhető az általános korrupció, az uniós pénzek lenyúlása.
Le Monde
Lehet, hogy a járvány véget vet a szociális és költségvetési dömpingnek az unióban. A minimálbérek a legtöbb tagállamban nőnek, főként a keleti részen folytatódik a „felzárkózás”, ideértve Magyarországot. A nacionalista Orbán Viktor azt ígérte a minap, hogy több szakaszban ugyan, de 167 ezerről 200 ezer forintra megy fel a legalacsonyabb bér. Ez csaknem 20 %-os növekedést jelentene, amihez társulna viszont ellentételként a vállalati adó csökkentése.
Természetesen a bejelentést kizárólag a választás magyarázza, a magyar minimálbér utána is a legalacsonyabbak közé tartozna Európában, csak a bolgár és a román szintet múlná felül. A lépés ugyanakkor bizonyos fokig ellentmond annak, hogy a földrész keleti felének egy része nem szeretné, ha a költségvetési és szociális feltételeket tekintve közelítene a Nyugathoz. Hiszen a munka alacsony járulékos kiadásai, vagyis az olcsó munkaerő folytán külföldi beruházásokat tud magához vonzani.
Csakhogy a modell beleütközik saját korlátaiba. Hiszen az áhított jólét mindenképpen együttjár a magasabb jövedelmekkel. Orbán a PiS-t utánozza, amikor pótlólagos juttatásokat helyez kilátásba az embereknek. De az ilyen intézkedések persze messze nem pótolják a jóléti állam megteremtését, és mindenképpen van bennük egy konzervatív, tekintélyelvű elem Ezzel együtt lassan, de biztosan halad a Kelet felzárkózása.
Financial Times
A kommentár úgy látja Biden európai útja után, hogy Amerika visszaveszi vezető helyét a világban, de ismét beköszönt a nagyhatalmi versengés és országcsoportok állnak majd szemben egymással. Azaz véget ér a liberális internacionalizmus, noha a globális függőségi viszonyok jottányit sem változnak. Elég csak a Covid-19-re vagy az éghajlatváltozásra gondolni. Ám a nemzetek erőtlensége nem képes lefékezni a nacionalizmus erősödését. És a gyengébb országoknak el kell dönteniük, hogy melyik nagyhatalom: az USA vagy Kína mellé állnak-e.
A felbátorodott, felemelkedő Peking és a bosszús, ám hanyatló Moszkva nem hajlandó elfogadni egy olyan nemzetközi rendet, amely szerintük a nyugat uralmának tartósítását célozza. Hszi azt szeretné, ha Kína nagy játékos lenne. Putyin azon van, hogy visszaszerezze befolyását a volt szovjet övezetben. A következmény az, hogy a nemzetközi szabályok helyébe rivalizáló csoportok lépnek.
Egyes nemzetek a partvonalról fogják nézni a fejleményeket. Mások próbálják fenntartani a különleges gazdasági viszonyt Kínával, de közben az amerikai védőpajzs alá bújnak. Szokás azt mondani manapság, hogy az autokraták előnyben vannak. Az persze igaz, hogy hazai ellenzék híján Peking és Moszkva jóformán mindent büntetlenül megtehet.
De ha szövetségek állnak egymással szemben, akkor az a Nyugat javára szól. Ezért próbálta Biden most mozgósítani a partnereket, miután összecsapás készül Kínával. Putyin tüske a köröm alatt, a rendszerszintű veszélyt Peking jelenti. Persze a transz-atlanti együttműködésben fennmaradnak a feszültségek. A franciák mindig is gyanakodva fogják nézni az amerikai szándékokat. Merkel kiszolgálja az ország gazdasági érdekeit, ebben demokratikus elkötelezettsége sem akadályozhatja meg.
Ám Kína agresszív nyomulása folytán Európa lassan számot vet azzal, hogy kényelmetlen stratégia valóság formálódik. Washington szerint a felismerés folyamata lehetne gyorsabb is, de Biden nyugodtan gondolhatja úgy, hogy érdemes volt ellátogatnia az öreg földrészre.
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.06.18.
Die Presse
Egészen példátlan módon, az újságírók győzték meg az igazságügyi biztost és személyesen Ursula von der Leyent, hogy nem hagyhatják szó nélkül a magyar homofób jogszabályt. Az úgy volt, hogy két napja a Bizottság szóvivője a brüsszeli sajtótájékoztatón egyetlen szóval sem említette a vadonatúj magyar jogszabályt, noha az – igen veszedelmes módon – egyenlőségjelet tesz a melegség, illetve a pedofília közé.
A tudósítók azonban nem hagyták annyiban és csaknem fél órán keresztül olvasták Wiegand fejére, hogy ilyet nem lehet csinálni. Az próbált kibújni a szorításból, és a végén csak annyit tudott kinyögni, hogy Brüsszel utánajár a dolognak. Ám a testület tagjai minden bizonnyal élőben figyelték a fejleményeket színfalak mögül és a hangulat láttán rájöttek, hogy lépniük kell. Így előbb az igazságügyi biztos, majd von der Leyen is Twitter-üzenetben ítélte el a magyar Országgyűlés határozatát.
Orbán ezen persze felháborodott, így elengedte a láncról Kovács Zoltánt, aki a maga módján igyekezett jobb belátásra bírni a testület elnökét. Brüsszeli magyar körök szerint a kirohanást az magyarázza, hogy a kormányfő a túlélésért harcol, ezért igyekszik éket verni az ellenzék soraiba, és ez sikerült is, hiszen a Jobbik vele együtt szavazott.
Ám az EU-val aligha kerülheti el az újabb összecsapást, bár majd meglátjuk, mennyire áll a sarkára von der Leyen. De itt már a hangsúly a jogállami mechanizmuson van, miután a héten elkészült az alkalmazás kézikönyvének tervezete. Abból az derül ki, hogy Brüsszel pontosan tudja: Orbán famíliája és baráti köre teletömte a zsebét uniós pénzekkel. A nyílt konfrontáció őszre várható, miután valóságos csoda volna, ha Magyarország kimaradna azok közül, akik ellen elsőként vetik be a demokratikus normák védelmét szolgáló rendszert.
Euractiv
Az ILGE, az európai homo- és transzfób incidenseket nyomon követő civil szervezet igazgatója arra szólítja fel az EU-t, hogy semmiképpen se nézze tétlenül az LMBT-ellenes magyar törvényt, mert saját hitelessége forog kockán. Evelyne Paradis szerint most komoly vizsga elé kerül az unió, mert nem egyszerűen az értékekről, hanem arról is szó van, hogy mit tesz azok érvényesüléséért. Hiszen az egyik tagállam éppen lekoppintja a korábbi, orosz szabályozást, szembemegy az uniós joggal, megsérti a nemzetközi emberi jogokat, benne a közösség alapjogi chartájával.
Az európai vezetőknek meg kell mutatniuk: vannak annyira tökösek, hogy ne hagyják annyiban. Hiszen a szavahihetőségét kockáztatja olyan kulcskérdésekben, mint az egyenlőség és az emberi jogok. Ha nem lép, egyfelől az EU polgárai kérdezhetik, hogy milyen értékközösség az, ahol ilyen törvények láthatnak napvilágot – minden következmény nélkül. Másfelől miként tudna a szervezet ezek után példát mutatni a világban?
Ha valamikor, akkor ezúttal jött el igazán az ideje, hogy Brüsszel bevesse az eszközeit, a kötelezettségszegési eljárástól a pénzügyi eszközök megvonásáig. Értésre kell adnia, hogy egyetlen kormány sem sértheti meg büntetlenül az emberi jogokat. Egyértelművé kell tenni, hogy az EU nem nézi el, még egy miniszterelnöknek sem, ha az próbálja megosztani a társadalmat és egyeseket másodrendű polgárokká igyekszik lefokozni.
Itt azonban a tagállamok felelőssége is felmerül, nem bújhatnak a Bizottság mögé. Támogatniuk kell, hogy büntessék meg Magyarországot. Hiszen kiderült, mennyire sokat hozhat bizonyos politikai konyhára, ha ellenséget kreálnak az LMBT-emberekből. Fontos pontokat lehet vele szerezni az ellenzékkel szemben, és mozgósítja a saját híveket. Ennek azonban megálljt kell parancsolni. Mivel szó szerint emberéletek múlhatnak rajta. Úgy hogy vizsgázik az unió, meg kell mutatnia, hogy a polgárok fontosabbak számára, mint a politika.
Die Welt
A jobboldali lap úgy látja, hogy az új törvénnyel Orbán Viktor a liberális társadalmak ellen kelti a hangulatot. És senki se dőljön be annak az állításának, hogy itt gyerekek védelme forog kockán a pedofilokkal szemben, mert az dicséretes volna, csak éppen nem igaz. Sőt, az ellenkezőjéről van szó. Magyarországon tabunak számít a gyerekek molesztálása a családon belül vagy a baráti körben. A katolikus egyház pedig azt állítja, hogy náluk ilyesfajta gondok egyáltalán nincsenek. A kormány viszont alkotmánymódosítással és új jogszabállyal táplálja azt a rég megcáfolt előítéletet, miszerint a melegek veszélyt jelentenek a kiskorúakra nézve.
Amikor a teológus, Perintfalvi Rita nemrégiben könyvben mutatta ki, hogy bizony, előfordultak ilyen incidensek az egyházban, a Püspöki Konferencia elnöke, Veres András azt bizonygatta, hogy a magyar ember és kultúra gyerek- és családbarát, ezért magyar földön nem jellemzőek az ilyen esetek. Azok okát Nyugat-Európában, a liberalizmusban és a liberális emberképben kell keresni.
Pont ezt mondja a kormány is. Azt igyekszik beadni a szülőknek, hogy az országot liberális pedofilok hada fenyegeti, amely csak arra vár, hogy lányokat csináljon a fiúkból és fordítva, hogy azután rájuk másszon. A gyerekvédelem a hivatkozási alap, hogy LMBT-ellenes legyen hangulat, a közvélemény elforduljon a nyugati liberális társadalomtól. A hivatalos propaganda (Kovács Zoltán) azt mennydörgi: nem kérünk bocsánatot, amiért igyekszünk megóvni az utódainkat.
Ezért tényleg nem is kellene mentegetőzni, ám az erőszakos nemi incidensek nem ott szaporodnak el, ahol nyílt vita folyik a nemiségről, hanem ott, ahogy dohos tabuk uralkodnak, a korlátozó erkölcstelenséggel és az öntelt műveletlenséggel együtt. Az Orbán-kabinet most pont ezt teszi meg normának.
Politico
Békülékeny hangot ütött meg Magyarországgal és Lengyelországgal szemben a német uniópártok kancellárjelöltje. Laschet egy brüsszeli interjúban úgy fogalmazott a jogállami vita kapcsán, hogy az EU-nak jeleznie kell: nem kezel le egyetlen tagországot sem, hiszen a korábbi Varsói Szerződés tagjai erre igen érzékenyek, miután esetükben a szabadság összekapcsolódott a nemzeti függetlenséggel.
Jelezte ugyanakkor, hogy az uniónak ragaszkodnia kell a demokratikus elvekhez, mert a közösségi jog minden kormányt kötelez, beleértve a magyar és a lengyel vezetést is. Ám meg kell találni a módját, hogy a Nyugat megértse ezeket az országokat, ideértve történelmüket. El kell érni továbbá, hogy az eddigiekhez képest ismét jobban bekapcsolódjanak az európai folyamatokba.
Ám egyúttal elképzelhetőnek nevezte, hogy a külpolitikában áttérjenek a többségi döntéshozatal elvére. Továbbá, hogy módosítsák az alapszerződéseket, arccal a több Európa felé. Mert az EU-nak nagyobb jogkörhöz kell jutnia a nemzetközi terrorizmus, illetve bűnözés ellen. Úgy fogalmazott, hogy új lendületre van szükség a járvány után.
Önmagáról azt mondta, hogy politikai stílusa ötvözi Merkel józanságát és Macron európai reformszenvedélyét. Hozzátette, hogy miután Aachen a szűkebb hazája, földrajzilag közelebb van Párizshoz, mint Berlinhez. De ezzel együtt úgy gondolja, hogy a gazdasági mentőcsomag egyszeri alkalom, nem lehet rendszert csinálni a közös eladósodásból.
Jelezte ugyanakkor, hogy az uniónak ragaszkodnia kell a demokratikus elvekhez, mert a közösségi jog minden kormányt kötelez, beleértve a magyar és a lengyel vezetést is. Ám meg kell találni a módját, hogy a Nyugat megértse ezeket az országokat, ideértve történelmüket. El kell érni továbbá, hogy az eddigiekhez képest ismét jobban bekapcsolódjanak az európai folyamatokba.
Ám egyúttal elképzelhetőnek nevezte, hogy a külpolitikában áttérjenek a többségi döntéshozatal elvére. Továbbá, hogy módosítsák az alapszerződéseket, arccal a több Európa felé. Mert az EU-nak nagyobb jogkörhöz kell jutnia a nemzetközi terrorizmus, illetve bűnözés ellen. Úgy fogalmazott, hogy új lendületre van szükség a járvány után.
Önmagáról azt mondta, hogy politikai stílusa ötvözi Merkel józanságát és Macron európai reformszenvedélyét. Hozzátette, hogy miután Aachen a szűkebb hazája, földrajzilag közelebb van Párizshoz, mint Berlinhez. De ezzel együtt úgy gondolja, hogy a gazdasági mentőcsomag egyszeri alkalom, nem lehet rendszert csinálni a közös eladósodásból.
Spiegel
A szlovén miniszterelnök, aki éppen két hét múlva átveszi az EU soros elnöki teendőit, nagyon szeretne olyan lenni, mint Orbán. Próbálja megzabolázni a bíróságokat, a sajtót, az állami szerveket, mérgezi a politikai légkört. Úgy hogy válaszul a minap a négy legfontosabb ellenőrző testület (a Számvevőszék, az Adatvédelmi Hatóság, a polgárjogokért, illetve a korrupció elleni harcért felelős hivatal) elnökei Európában egészen példátlan nyilatkozatban figyelmeztettek arra, hogy a hatalom, és az oldalán álló média, illetve közösségi portálok részéről sorozatos és összehangolt támadások érnek állami intézményeket, amely dolga éppen az, hogy a kormány körmére nézzenek.
Aggasztó állapotokat talált tényfeltáró körútja során a német zöldek 3 képviselője, akik úgy látja, hogy a helyzet sokkal rosszabb, mint ahogy azt általában nyugaton gondolják. Merthogy Jansa, aki bevallottan az illiberális demokrácia híve, magyar mintára tekintélyuralmi rendszert igyekszik meghonosítani. És ez csak még veszélyesebb teszi a dolgot.
Orbánhoz hasonlóan először ő is a sajtót vette elő. A közmédia vezetését lecserélte, a távirati iroda támogatását megkurtította. Ezzel párhuzamosan magyar befektetők révén próbál kormánybarát sajtóbirodalmat kiépíteni. Az igazságszolgáltatás függetlenségét nem sokra tartja. Ezek után Brüsszelben sokan kérdezik, miként képviselheti az EU-t egy olyan ország, amely ekkorát bemosott a jogállami elveknek. Attól félnek, hogy Jansa a következő félévben az unió ellen mozgósítja híveit.
Még az is lehet, hogy kilép a Néppártból, hogy csatlakozzon a magyar és olasz euroszkeptikusokhoz. Azaz nem kizárt, hogy éppen egy új Orbán növi ki magát. Ám ennek ellentmond, hogy kisebbségben van, és sűrűn kell bizalmatlansági indítvánnyal szembenéznie. Csak azért uralkodhat, mert az ellenzék megosztott. De az sem volna jobb, ha utóbbi kerülne a kormányrúdhoz, hiszen alatta teljesen leálltak a reformok, viszont neki is köszönhető az általános korrupció, az uniós pénzek lenyúlása.
Le Monde
Lehet, hogy a járvány véget vet a szociális és költségvetési dömpingnek az unióban. A minimálbérek a legtöbb tagállamban nőnek, főként a keleti részen folytatódik a „felzárkózás”, ideértve Magyarországot. A nacionalista Orbán Viktor azt ígérte a minap, hogy több szakaszban ugyan, de 167 ezerről 200 ezer forintra megy fel a legalacsonyabb bér. Ez csaknem 20 %-os növekedést jelentene, amihez társulna viszont ellentételként a vállalati adó csökkentése.
Természetesen a bejelentést kizárólag a választás magyarázza, a magyar minimálbér utána is a legalacsonyabbak közé tartozna Európában, csak a bolgár és a román szintet múlná felül. A lépés ugyanakkor bizonyos fokig ellentmond annak, hogy a földrész keleti felének egy része nem szeretné, ha a költségvetési és szociális feltételeket tekintve közelítene a Nyugathoz. Hiszen a munka alacsony járulékos kiadásai, vagyis az olcsó munkaerő folytán külföldi beruházásokat tud magához vonzani.
Csakhogy a modell beleütközik saját korlátaiba. Hiszen az áhított jólét mindenképpen együttjár a magasabb jövedelmekkel. Orbán a PiS-t utánozza, amikor pótlólagos juttatásokat helyez kilátásba az embereknek. De az ilyen intézkedések persze messze nem pótolják a jóléti állam megteremtését, és mindenképpen van bennük egy konzervatív, tekintélyelvű elem Ezzel együtt lassan, de biztosan halad a Kelet felzárkózása.
Financial Times
A kommentár úgy látja Biden európai útja után, hogy Amerika visszaveszi vezető helyét a világban, de ismét beköszönt a nagyhatalmi versengés és országcsoportok állnak majd szemben egymással. Azaz véget ér a liberális internacionalizmus, noha a globális függőségi viszonyok jottányit sem változnak. Elég csak a Covid-19-re vagy az éghajlatváltozásra gondolni. Ám a nemzetek erőtlensége nem képes lefékezni a nacionalizmus erősödését. És a gyengébb országoknak el kell dönteniük, hogy melyik nagyhatalom: az USA vagy Kína mellé állnak-e.
A felbátorodott, felemelkedő Peking és a bosszús, ám hanyatló Moszkva nem hajlandó elfogadni egy olyan nemzetközi rendet, amely szerintük a nyugat uralmának tartósítását célozza. Hszi azt szeretné, ha Kína nagy játékos lenne. Putyin azon van, hogy visszaszerezze befolyását a volt szovjet övezetben. A következmény az, hogy a nemzetközi szabályok helyébe rivalizáló csoportok lépnek.
Egyes nemzetek a partvonalról fogják nézni a fejleményeket. Mások próbálják fenntartani a különleges gazdasági viszonyt Kínával, de közben az amerikai védőpajzs alá bújnak. Szokás azt mondani manapság, hogy az autokraták előnyben vannak. Az persze igaz, hogy hazai ellenzék híján Peking és Moszkva jóformán mindent büntetlenül megtehet.
De ha szövetségek állnak egymással szemben, akkor az a Nyugat javára szól. Ezért próbálta Biden most mozgósítani a partnereket, miután összecsapás készül Kínával. Putyin tüske a köröm alatt, a rendszerszintű veszélyt Peking jelenti. Persze a transz-atlanti együttműködésben fennmaradnak a feszültségek. A franciák mindig is gyanakodva fogják nézni az amerikai szándékokat. Merkel kiszolgálja az ország gazdasági érdekeit, ebben demokratikus elkötelezettsége sem akadályozhatja meg.
Ám Kína agresszív nyomulása folytán Európa lassan számot vet azzal, hogy kényelmetlen stratégia valóság formálódik. Washington szerint a felismerés folyamata lehetne gyorsabb is, de Biden nyugodtan gondolhatja úgy, hogy érdemes volt ellátogatnia az öreg földrészre.
2021. június 17., csütörtök
AMIRE FEL KELL KÉSZÜLNI
NÉPSZAVA
Szerző: UNGVÁRY RUDOLF
2021.06.15.
...A kormányra jutó ellenzéki koalíciót nemcsak az ellenséges közjogi környezet fenyegeti felmorzsolódással. Az is, ha majd az Orbán által az utcára küldött, a kormányzat által teljesen befolyásolhatatlan tömeggel szemben kell érvényre juttatni az Alaptörvény „egyes részeire” vonatkozó jogi semmisséget. Akkor is, amikor hozzá kellene nyúlni a legfontosabb hatalmi ágakban az orbáni pártszolgálatosok leváltásához. Egy olyan tömeg fog a Parlament épületével szemben megjelenni, mint a 2006-ban. Velük szemben a szavak semmit sem érnek. A frusztrált rendvédelmi erők? Melyek nem lesznek már tisztában azzal, hogy valójában ki is győz most? A többséget alkotó passzív lakosság, amely szintén nem biztos benne, hogy bármi is eldőlt volna a választásokkal?
Erre kell felkészülni. Nem azt mondom, hogy lehetetlen. De szembenézés nélkül biztos nem lehetséges.
A felsorolt szerzők, élükön kétségtelenül Vörös Imre és Kis János, bátorságot öntenek az ellenzékbe. Én se akarok mást, de az övéké nagyon vékony jég. A bátorságnak akkor van értelme, ha valaki pontosan tisztában van azzal, mivel is szemben kell majd valóban bátornak lenni.
Természetesen neki kell fogni mindannak, ami javaslatokat nyilvánosan és a háttérben kidolgoztak. De számolni kell azzal, hogy Orbán nemzetvezér arra hivatkozva, hogy a kormány nyíltan a demokrácia megsemmisítésére tör, az utcára visz mindenkit, akit csak képes. Lesz akkor az ellenzék győzelmével létrejött kormánynak az „utcára” terve? Van elképzelése arról, hogy mit tegyen a rendőrség? Az alulfizetett? És az teljesíteni fogja az utasításokat?
Gondolkodnak-e egyáltalán azon, hogy a választásokon ezúttal csalni fognak? Ha Trump nagyon előre gondolkodott erről, egy demokrata is nagyon előre gondolkodhatna. Elég, ha csak néhány órára megint leáll a kormánykézben levő informatikai rendszer, mint a múlt választáson. Lesz-e ennek a rendszernek a központjában ellenzéki megfigyelő? Nem kell-e meghívni az EU megfigyelőit, hogy a saját szemükkel lássák ennek működését – meg az orbáni tömeg felheccelését is? Nem kellene-e előre kapcsolatba kerülni a demokratikus Nyugat államaival, nemcsak az EU-val, hogy milyen orbáni utcára kell majd számítani – és mi erről az illető kormányoknak a véleménye?
Mert a nép, az nincs rendszerváltó hangulatban, hanem ki fog várni. Lehet, hogy tévedek, de Kis János is azt írja: „a Vezér kontrollja a saját választói tábora, oligarchái, a tulajdonukban lévő média, valamint a hozzá hű közjogi tisztségviselők fölött töretlen marad.” Orbán nemzetvezér az uszító demagógiájával gondoskodni fog arról, hogy az ő népe viszont rendszervisszaváltó hangulatba kerüljön az utcán, az biztos. És ez a tömeg nem „Mészáros Lőrinc, Tiborcz István meg a hasonszőrűek zavartalan vagyonosodásáért vonul” majd az utcára, ahogy erről Kis humorizál. Ők az új kormány ellen a „demokrácia” felrúgása miatt fog őrjöngeni.
Kis azt állítja, hogy a kormánynak lesz mozgástere, számos orbáni elemet leépíthet, ez „nem generál összeütközést az Orbán-központú ellenhatalmi hálózattal”. Az egész tehát csak egy „stratégiai játszma” lesz. Az orbáni oldal is így tudja? Csekély mandátumtöbbséggel nyerésből győzelemre jutni egy ilyen Vezérrel szemben? Aki ebben a helyzetben semmit sem fog feladni, mert pontosan tudja, hogy ha sikerült elkezdeni leépíteni valamit a tekintélyuralmi hatalmából, akkor az egész dőlni kezd. Végleges bukásához a politikai rendszerét kell legyőzni.
Az ellenzék azonban csak szervezeti, pozicionális harcot folytat, mert elfogadja, hogy csak maffiaállammal áll szemben, nem pedig a klasszikus fasizmus/nemzetiszocializmus egyik láthatatlanná maszkírozott klónjával. Egy fasisztoid ideológiájú rendszerrel. Erről a végzetes visszatérésről már egyre több mérvadó mű jelenik meg a világon (Finchelstein: „From Fascism to Populism in History”; 2017, Connolly: „Aspirational fascism”, 2017; Stanley „How Fascism Works: The Politics of US an Them”, 2019; Snyder „The American Abyss”, 2020). Egy ilyen rendszerrel – akárha egy Trumppal – mikor volt a történelemben lehetséges bármiféle konszenzus? Egy ilyen rendszer leváltására kell felkészülni.
Szerző: UNGVÁRY RUDOLF
2021.06.15.
Erre kell felkészülni. Nem azt mondom, hogy lehetetlen. De szembenézés nélkül biztos nem lehetséges.
A felsorolt szerzők, élükön kétségtelenül Vörös Imre és Kis János, bátorságot öntenek az ellenzékbe. Én se akarok mást, de az övéké nagyon vékony jég. A bátorságnak akkor van értelme, ha valaki pontosan tisztában van azzal, mivel is szemben kell majd valóban bátornak lenni.
Természetesen neki kell fogni mindannak, ami javaslatokat nyilvánosan és a háttérben kidolgoztak. De számolni kell azzal, hogy Orbán nemzetvezér arra hivatkozva, hogy a kormány nyíltan a demokrácia megsemmisítésére tör, az utcára visz mindenkit, akit csak képes. Lesz akkor az ellenzék győzelmével létrejött kormánynak az „utcára” terve? Van elképzelése arról, hogy mit tegyen a rendőrség? Az alulfizetett? És az teljesíteni fogja az utasításokat?
Gondolkodnak-e egyáltalán azon, hogy a választásokon ezúttal csalni fognak? Ha Trump nagyon előre gondolkodott erről, egy demokrata is nagyon előre gondolkodhatna. Elég, ha csak néhány órára megint leáll a kormánykézben levő informatikai rendszer, mint a múlt választáson. Lesz-e ennek a rendszernek a központjában ellenzéki megfigyelő? Nem kell-e meghívni az EU megfigyelőit, hogy a saját szemükkel lássák ennek működését – meg az orbáni tömeg felheccelését is? Nem kellene-e előre kapcsolatba kerülni a demokratikus Nyugat államaival, nemcsak az EU-val, hogy milyen orbáni utcára kell majd számítani – és mi erről az illető kormányoknak a véleménye?
Mert a nép, az nincs rendszerváltó hangulatban, hanem ki fog várni. Lehet, hogy tévedek, de Kis János is azt írja: „a Vezér kontrollja a saját választói tábora, oligarchái, a tulajdonukban lévő média, valamint a hozzá hű közjogi tisztségviselők fölött töretlen marad.” Orbán nemzetvezér az uszító demagógiájával gondoskodni fog arról, hogy az ő népe viszont rendszervisszaváltó hangulatba kerüljön az utcán, az biztos. És ez a tömeg nem „Mészáros Lőrinc, Tiborcz István meg a hasonszőrűek zavartalan vagyonosodásáért vonul” majd az utcára, ahogy erről Kis humorizál. Ők az új kormány ellen a „demokrácia” felrúgása miatt fog őrjöngeni.
Kis azt állítja, hogy a kormánynak lesz mozgástere, számos orbáni elemet leépíthet, ez „nem generál összeütközést az Orbán-központú ellenhatalmi hálózattal”. Az egész tehát csak egy „stratégiai játszma” lesz. Az orbáni oldal is így tudja? Csekély mandátumtöbbséggel nyerésből győzelemre jutni egy ilyen Vezérrel szemben? Aki ebben a helyzetben semmit sem fog feladni, mert pontosan tudja, hogy ha sikerült elkezdeni leépíteni valamit a tekintélyuralmi hatalmából, akkor az egész dőlni kezd. Végleges bukásához a politikai rendszerét kell legyőzni.
Az ellenzék azonban csak szervezeti, pozicionális harcot folytat, mert elfogadja, hogy csak maffiaállammal áll szemben, nem pedig a klasszikus fasizmus/nemzetiszocializmus egyik láthatatlanná maszkírozott klónjával. Egy fasisztoid ideológiájú rendszerrel. Erről a végzetes visszatérésről már egyre több mérvadó mű jelenik meg a világon (Finchelstein: „From Fascism to Populism in History”; 2017, Connolly: „Aspirational fascism”, 2017; Stanley „How Fascism Works: The Politics of US an Them”, 2019; Snyder „The American Abyss”, 2020). Egy ilyen rendszerrel – akárha egy Trumppal – mikor volt a történelemben lehetséges bármiféle konszenzus? Egy ilyen rendszer leváltására kell felkészülni.
GYŰLÖLETSZONDA
JELEN.ORG
Szerző: VÁSÁRHELYI MÁRIA
2021.06.17.
A menekültekkel szembeni gyűlölet szítása – mint a kormánypárti szavazók kohézióteremtő kovásza – kifulladni látszik. Az utóbbi időkben készült közvéleménykutatások egytől-egyig azt mutatják, hogy ma már az emberek sokkal jobban aggódnak az alacsony fizetések, az emelkedő árak, a növekvő munkanélküliség, az egészségügy helyzete, a növekvő egyenlőtlenség vagy a korrupció mértéke, mint a bevándorlás miatt. A magyarok problématérképén a migráció egyre hátrébb sorolódik, tíz ember közül mindössze egy tartja ezt szorongató problémának.
Persze nem volt ez mindig így. Voltak évek, amikor a bevándorlókkal szembeni gyűlöletkeltés hozta a legtöbb támogatót a kormány konyhájára, az emberek jelentős részével sikerült elhitetniük, hogy a legnagyobb veszélyt a menekültek jelentik a társadalomra és személyes biztonságukra. Így lett Magyarország Európa leginkább idegengyűlölő országa. Egy 2018-as nemzetközi felmérés adataiból nemcsak az derül ki, hogy a vizsgáltba bevont 36 ország közül a magyar lakosság a legelutasítóbb mindenféle mássággal szemben, hanem az is, hogy korábban soha, sehol nem tapasztaltak viszonylag rövid idő alatt olyan mértékű attitűdváltozást, mint nálunk. Míg 2008-ban a magyar felnőtt lakosság 54 százaléka volt elfogadó az etnikai, szexuális kisebbségekkel és a bevándorlókkal, menekültekkel szemben, négy év alatt ez az arány 12 százalékra csökkent, ami egyben azt is jelenti, hogy 10 év alatt 40 százalékkal emelkedett azok aránya, akik mindenféle másságot elutasítanak. Tehát
szűk kisebbségiből többségi állásponttá változott az intolerancia, a kirekesztés, a másság elutasítása...
Szerző: VÁSÁRHELYI MÁRIA
2021.06.17.
Persze nem volt ez mindig így. Voltak évek, amikor a bevándorlókkal szembeni gyűlöletkeltés hozta a legtöbb támogatót a kormány konyhájára, az emberek jelentős részével sikerült elhitetniük, hogy a legnagyobb veszélyt a menekültek jelentik a társadalomra és személyes biztonságukra. Így lett Magyarország Európa leginkább idegengyűlölő országa. Egy 2018-as nemzetközi felmérés adataiból nemcsak az derül ki, hogy a vizsgáltba bevont 36 ország közül a magyar lakosság a legelutasítóbb mindenféle mássággal szemben, hanem az is, hogy korábban soha, sehol nem tapasztaltak viszonylag rövid idő alatt olyan mértékű attitűdváltozást, mint nálunk. Míg 2008-ban a magyar felnőtt lakosság 54 százaléka volt elfogadó az etnikai, szexuális kisebbségekkel és a bevándorlókkal, menekültekkel szemben, négy év alatt ez az arány 12 százalékra csökkent, ami egyben azt is jelenti, hogy 10 év alatt 40 százalékkal emelkedett azok aránya, akik mindenféle másságot elutasítanak. Tehát
szűk kisebbségiből többségi állásponttá változott az intolerancia, a kirekesztés, a másság elutasítása...
ORBÁN ÉS A NATO
HÍRKLIKK
Szerző: ODZE GYÖRGY
2021.06.17.
Feltételezem, hogy a Hírklikk olvasói pontosan tudják, mi az a NATO, tehát csak a rend kedvéért írom le, hogy ez – magyarul az Észak-atlanti Szerződés Szervezete – egy katonai-védelmi szövetség, amelyet a második világháború után alapítottak Washingtonban. Eleinte szűk körnek számított, 1990 után pedig elkezdődött a keleti bővítés. Magyarország egy sikeres népszavazás után, 1999-ben csatlakozott, gyakorlatilag ezzel tette teljessé elszakadását a volt szocialista világrendszertől. A szervezet alapelve szerint a tagállamok minden politikai és katonai eszközt igénybe vesznek egymás szabadságának és biztonságának megőrzése érdekében, kölcsönösen támogatják és védelmezik egymást (ez a híres 5. cikkely). Tagságunkat indokolta tehát, hogy egy esetleges fegyveres támadás esetén számíthatunk olyan nagyhatalmak segítségére, mint az Egyesült Államok, Nagy-Britannia vagy Franciaország.
De ne legyenek illúzióink. A mostani kormánynak, pontosabban az egyetlen döntéshozónak, Orbán Viktornak nem fontos a NATO. Már eldöntötte: saját hadsereget akar és parlamenti többségének birtokában ennek kiépítésére van is lehetősége. 2020-ban húsz százalékkal nőttek a védelmi kiadásaink, ami – különösen a világjárvány egyéb költségei miatt – teljesen értelmetlennek tűnik. Nem szeretnénk senkit fenyegetni – állítja a magyar diplomácia –, de közben egyértelmű, hogy a szomszédainknál lényegesen nagyobb katonai erővel kívánunk rendelkezni. Különösen furcsa volt a miniszterelnök kijelentése, miszerint „Magyarországnak modern, erős hadseregre van szüksége, azért, hogy senkinek még csak eszébe se jusson megtámadni az országot” – mondta a Magyar Honvédség új parancsnokának kinevezésekor.
Vajon kire gondolhatott?
Szerző: ODZE GYÖRGY
2021.06.17.
De ne legyenek illúzióink. A mostani kormánynak, pontosabban az egyetlen döntéshozónak, Orbán Viktornak nem fontos a NATO. Már eldöntötte: saját hadsereget akar és parlamenti többségének birtokában ennek kiépítésére van is lehetősége. 2020-ban húsz százalékkal nőttek a védelmi kiadásaink, ami – különösen a világjárvány egyéb költségei miatt – teljesen értelmetlennek tűnik. Nem szeretnénk senkit fenyegetni – állítja a magyar diplomácia –, de közben egyértelmű, hogy a szomszédainknál lényegesen nagyobb katonai erővel kívánunk rendelkezni. Különösen furcsa volt a miniszterelnök kijelentése, miszerint „Magyarországnak modern, erős hadseregre van szüksége, azért, hogy senkinek még csak eszébe se jusson megtámadni az országot” – mondta a Magyar Honvédség új parancsnokának kinevezésekor.
Vajon kire gondolhatott?
...
MÉSZÁROS ADTA ORBÁN LEGFONTOSABB INTERJÚJÁT - MIKET BESZÉL?! #14
YOUTUBE
Szerző: JUHÁSZ PÉTER
2021.06.16.
Orbán már interjúra is strómant használ.
Szerző: JUHÁSZ PÉTER
2021.06.16.
Orbán már interjúra is strómant használ.
Mészáros képét tették oda, és az ő szájába adták Orbán szavait. Nem értem hogy ment át a szűrőn, hogy nyilvánosan elmondják a Orbán vagyonát és üzleti életét, miszerint minden közbeszerzés 10%-a a az övé és az építőipar 7%-a is neki termel. És ez csak egyetlen strómanja a sokból.
Szóba kerül a goromba Orbán apuka is, ahogy Viktor kezeletlen skizofréniája is. Ez utóbbi magyarázat lehet arra ahogy viselkedik, de felmentést nem ad: el kell számoltatni akkor is, ha beteg, mert ez nem mentség bűncselekmények elkövetésekor.
200 MILLIÁRD FORINTÉRT ŐRIZHETIK A KÓRHÁZAKAT A FIDESZ KEDVENC BIZTONSÁGI CÉGEI
ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ZSILÁK SZILVIA
2021.06.17.
A Fidesz kedvenc őrző-védő cégei nettó 200 milliárd forint keretösszegért őrizhetik 93 fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény telephelyeit – derült ki az európai uniós közbeszerzési értesítő legfrissebb számából. Többek között a nyertesek között találjuk a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.-t és a Valton-Sec Zrt.-t is. A pályázók körét már a kiírás is eléggé leszűkítette.
A közbeszerzést a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) írta ki az egészségügyi intézmények őrzésére. A leírás szerint a nyertes cégeknek összesen körülbelül 93 darab fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény, 372 darab telephely őrzését kell megoldaniuk. A keretmegállapodás keretösszege 200 milliárd forint, és kilenc cég jár jól vele.
A nyertesek a kelet-magyarországi intézményeket 65 milliárd forint keretösszegért, a budapesti és Pest megyei intézményeket 70 milliárd forintért, a nyugat-magyarországi intézményeket pedig 65 milliárd forintért őrizhetik. A keretmegállapodás időtartama 48 hónap, azaz négy év.
A munkával a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.-t, a Valton-Sec Zrt.-t, az Univerz Holding Zrt.-t, az Univerz Biztonságtechnikai Kft.-t, az Univerz Biztonsági Tanácsadó Kft.-t, az Univerz Biztonsági Szolgáltató Kft.-t, a Securimaster Kft.-t, az Airport Service Budapest Zrt.-t, és az ESG Holding Zrt.-t bízta meg a KEF.
Tavaly decemberben számoltunk be erről az őrzésre kiírt 200 milliárdos pályázatról, és hogy mellé 300 milliárdért a takarításra is lehetett ajánlatot tenni. A pályázók körét eléggé leszűkítette a kiírás, ugyanis előírás volt, hogy csak olyan cég pályázhat, amelynek az éves nettó bevétele eléri a 10 milliárd forintot...
Szerző: ZSILÁK SZILVIA
2021.06.17.
A közbeszerzést a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) írta ki az egészségügyi intézmények őrzésére. A leírás szerint a nyertes cégeknek összesen körülbelül 93 darab fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény, 372 darab telephely őrzését kell megoldaniuk. A keretmegállapodás keretösszege 200 milliárd forint, és kilenc cég jár jól vele.
A nyertesek a kelet-magyarországi intézményeket 65 milliárd forint keretösszegért, a budapesti és Pest megyei intézményeket 70 milliárd forintért, a nyugat-magyarországi intézményeket pedig 65 milliárd forintért őrizhetik. A keretmegállapodás időtartama 48 hónap, azaz négy év.
A munkával a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.-t, a Valton-Sec Zrt.-t, az Univerz Holding Zrt.-t, az Univerz Biztonságtechnikai Kft.-t, az Univerz Biztonsági Tanácsadó Kft.-t, az Univerz Biztonsági Szolgáltató Kft.-t, a Securimaster Kft.-t, az Airport Service Budapest Zrt.-t, és az ESG Holding Zrt.-t bízta meg a KEF.
Tavaly decemberben számoltunk be erről az őrzésre kiírt 200 milliárdos pályázatról, és hogy mellé 300 milliárdért a takarításra is lehetett ajánlatot tenni. A pályázók körét eléggé leszűkítette a kiírás, ugyanis előírás volt, hogy csak olyan cég pályázhat, amelynek az éves nettó bevétele eléri a 10 milliárd forintot...
"KISZERVEZIK AZ ÁLLAMOT MAGÁNKEZEKBE, IDEOLÓGIAI SZÓSSZAL LEÖNTVE" | KONZERVATÍV NER KRITIKA
PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2021.06.16.
A beszélgetés kiindulópontja az alábbi cikk: https://www.valaszonline.hu/2021/06/0...
Konzervatív értékek mentén vállalható az, hogy már az autópályákat is a privatizáció fenyegeti? Milyen szándékok húzódhatnak meg a közvagyon kiszervezése mögött és hol fog megállni? Mikor és hogyan távolodott el a NER azoktól az ígéretektől, amikre 2010-ben felhatalmazását kapta? Miben kapcsolódik egymáshoz a kormány konzervatív és baloldali kritikája?
Szerző: Partizán
2021.06.16.
A beszélgetés kiindulópontja az alábbi cikk: https://www.valaszonline.hu/2021/06/0...
Konzervatív értékek mentén vállalható az, hogy már az autópályákat is a privatizáció fenyegeti? Milyen szándékok húzódhatnak meg a közvagyon kiszervezése mögött és hol fog megállni? Mikor és hogyan távolodott el a NER azoktól az ígéretektől, amikre 2010-ben felhatalmazását kapta? Miben kapcsolódik egymáshoz a kormány konzervatív és baloldali kritikája?
Mai műsorunkban többek között ezekről a kérdésekről beszélgetünk Bódis Andrással a Heti Válasz főszerkesztő-helyettesével, Balogh Gábor publicistával és Tóth Csabával, az Azonnali újságírójával.
HOL TÖLTENÉD ÉLETED HÁTRALÉVŐ RÉSZÉT?
HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2021.06.17.
A kérdés nagyszerű és elgondolkodásra késztető, és már csak azért is érdekes, mert nemrégiben ugyanez merült fel a baráti társaságban. Szóval Steve kérdésfelvetése úgy szól: ha nem lenne semmilyen gátja, hol élnél legszívesebben? Az ő válasza kissé meglepő, de a magunk részéről nagyon szimpatikusnak találjuk.
„A minap elgondolkoztam. Ha nem lenne semmi akadálya, hova települnék le a nagyvilágban? Hol tölteném életem hátralevő részét? Gondolataim Olaszországra tértek vissza, és az ottani bőséges választék közül, az olasz tavakra. Rám a legnagyobb hatást a Comói-tó tette.
Nevezd ezt amolyan céltalan ábrándozásnak. Persze itt, ahol élünk, Ottawában, Kanadában, sokan elköltöznek a városukból nyugdíjba menés után. Kisebb, nyugisabb városba. Mások nyugatra, Vancouver-Victoria környékére mennek, ahol a tél nem olyan kemény. Az emigránsok egy része visszatér szülőhazájukba. Ezt is megtehetnénk.
Más országba telepedés esetén az itt járó nagyszerű betegbiztosítást fel kell adnod, mert az külföldön csak fél évig érvényes. Ez nagy hátrány. Kell venni magánbiztosítást, avagy szülőhazád ingyenes szolgáltatásait élvezheted, ha van állampolgárságod.
A betegbiztosítás problémája miatt sokan csak fél évre mennek el, a téli időkre. Legnépszerűbb: Florida, Arizona. Az így cselekedőknek nevet is adtak: „snow birds”, azaz hómadaraknak hívják őket. Ezek télre bérelnek valamit, és az itthoni lakásuk üres lesz. Mivel az esetleges orvosi ellátás az Egyesült Államokban jóval drágább, mint itt, Kanadában, biztosítást kell venni a különbséget fedezendő...
Szerző: Határátkelő
2021.06.17.
„A minap elgondolkoztam. Ha nem lenne semmi akadálya, hova települnék le a nagyvilágban? Hol tölteném életem hátralevő részét? Gondolataim Olaszországra tértek vissza, és az ottani bőséges választék közül, az olasz tavakra. Rám a legnagyobb hatást a Comói-tó tette.
Nevezd ezt amolyan céltalan ábrándozásnak. Persze itt, ahol élünk, Ottawában, Kanadában, sokan elköltöznek a városukból nyugdíjba menés után. Kisebb, nyugisabb városba. Mások nyugatra, Vancouver-Victoria környékére mennek, ahol a tél nem olyan kemény. Az emigránsok egy része visszatér szülőhazájukba. Ezt is megtehetnénk.
Más országba telepedés esetén az itt járó nagyszerű betegbiztosítást fel kell adnod, mert az külföldön csak fél évig érvényes. Ez nagy hátrány. Kell venni magánbiztosítást, avagy szülőhazád ingyenes szolgáltatásait élvezheted, ha van állampolgárságod.
A betegbiztosítás problémája miatt sokan csak fél évre mennek el, a téli időkre. Legnépszerűbb: Florida, Arizona. Az így cselekedőknek nevet is adtak: „snow birds”, azaz hómadaraknak hívják őket. Ezek télre bérelnek valamit, és az itthoni lakásuk üres lesz. Mivel az esetleges orvosi ellátás az Egyesült Államokban jóval drágább, mint itt, Kanadában, biztosítást kell venni a különbséget fedezendő...
MI MARAD A BUDAPESTI TURIZMUSBÓL A JÁRVÁNY UTÁN?
QUBIT
Szerző: QUBIT / VÁROSI SZÖVETTAN
2021.06.17.
Merre tart a fővárosi turizmus? Mi jön most, túlturizmus vagy tartós visszaesés? Hol tartott a budapesti turizmus a rendszerváltás idején, hogyan futott fel, mit csináltunk jól, és mit rontottunk nagyon el? Mit tanulhatunk más városoktól, mi csúszott félre Prágában, mit csinálnak jól Bécsben? Mit tanulhatunk ötszázezer Budapesten elkattintott Flickr-fotóból? Hogyan járul hozzá a turizmus egy város kiürüléséhez? Miért nem tudnak mit kezdeni a városok az airbnb okozta sokkal? Hova telepítsünk múzeumokat, és hova ne? Mire való a budai vár? Mért nem kell a budai várból sosemvolt birodalmi díszletet csinálni? És mikor lesznek végre élhetők az újlipótvárosi utcák?
Városi, építészeti, közlekedési témákkal foglalkozó podcastsorozatunk második epizódjában Kádár Bálinttal, a Kortárs Építészeti Központ elnökével, a BME Urbanisztika tanszékének docensével beszélget Édes Balázs urbanista, közlekedésgazdász.
Szerző: QUBIT / VÁROSI SZÖVETTAN
2021.06.17.
Városi, építészeti, közlekedési témákkal foglalkozó podcastsorozatunk második epizódjában Kádár Bálinttal, a Kortárs Építészeti Központ elnökével, a BME Urbanisztika tanszékének docensével beszélget Édes Balázs urbanista, közlekedésgazdász.
NEMET LEHET MONDANI A NŐGYÓGYÁSZATON, HA INDOKOLATLANUL VETETIK LE A RUHÁT
MÉRCE
Szerző: KISS SOMA ÁBRAHÁM
2021.06.17.
A Másállapotot a szülészetben civil érdekvédő csoport bejegyzése szerint továbbra is rendszeres, hogy a nőgyógyászati vizsgálatokra várakozó nőket megalázó helyzetben, félmeztelenül várakoztatják az orvosi vizsgálatok előtt. Mint írják,
„A »bugyis« ügyek folytatódnak!
Léptünk már fel együtt olyan megalázó eset ellen, amikor előre levett bugyival kellett várni a vizitet, mert ez szükségtelen és megalázó helyzet!„
Szerző: KISS SOMA ÁBRAHÁM
2021.06.17.
„A »bugyis« ügyek folytatódnak!
Léptünk már fel együtt olyan megalázó eset ellen, amikor előre levett bugyival kellett várni a vizitet, mert ez szükségtelen és megalázó helyzet!„
...
@PARTIZÁN - MÁRKI-ZAY: EGY MINISZTERELNÖKNEK FÖL KELL KÉSZÜLNIE, HOGY KEMÉNYEN FOGNAK TŐLE KÉRDEZNI
PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2021.06.15.
Június 14-én a @Partizán élőben tudósított a Fidesz homofób törvénytervezete elleni tüntetésről, eközben a stúdióban több vendég mellett engem is megszólaltattak...
Szerző: Partizán
2021.06.15.
Június 14-én a @Partizán élőben tudósított a Fidesz homofób törvénytervezete elleni tüntetésről, eközben a stúdióban több vendég mellett engem is megszólaltattak...
ELŐRE A FASIZMUS ÚTJÁN! - A FIDESZ CSALÁDVÉDŐ BÖLCSEI
AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: MARKÓ BEÁTA
2021.06.16.
Sz. József, ereszmászó – akinek élete főműve a felcsúti országgazda útmutatói alapján megírt magyar alaptörvény –, még nem nyilatkozott a 133 bátor ember által minap megszavazott melegek elleni fasiszta törvényről, pedig felettébb érdekes lenne megismerni egy szakértői véleményt.
A homofób paragrafushalmazt a felcsúti országgazda a maga jól bevált, cseles módszerével a gyerekek védelmében és a pedofília ellen hozatta, ám valójában nem szól másról, mint az LMBTQ emberek üldözéséről. A szokásos bikfanyelven fogalmazott jogszabály tiltja a „nem hagyományos” szexuális kapcsolat bemutatását a 18 évnél fiatalabbaknak és tiltja a homoszexualitás megjelenítését, népszerűsítését – ki és hol népszerűsítette eddig? –, valamint a születési nem megváltoztatását, vagy hogy ezekről egyáltalán halljanak a kiskorúak.
Sz. József, ereszmászóhoz hasonlóan, K. Gábor egykori perui nagykövet sem nyilatkozott a pedofíliáról szóló passzusokkal kapcsolatban, pedig, ha valaki, hát ő igazán tudna mesélni, valódi szakembernek számít a laptopján talált 19 ezer pedofil fényképpel.
Semmi kétségünk afelől, hogy a 133 bátor ember ideje nagy részét olvasással tölti. Az önálló gondolkodásról, szabad akaratról és műveltségéről tizenkettedik éve tanúbizonyságot tevő törvényhozó egylet – értsd: gombnyomók gyülekezete – nyilván jól ismeri az ókori Görögországban i. e. a 6. században élt költőnőt, Szapphót, és az ő nőkhöz írt szenvedélyes verseit. Szapphó Leszbosz szigetén élt, s azt sem kell elmagyaráznunk a könyveket faló csapatnak, hogy a nők közötti szerelem elnevezése; „leszbikus” – éppen innen származik...
Szerző: MARKÓ BEÁTA
2021.06.16.
A homofób paragrafushalmazt a felcsúti országgazda a maga jól bevált, cseles módszerével a gyerekek védelmében és a pedofília ellen hozatta, ám valójában nem szól másról, mint az LMBTQ emberek üldözéséről. A szokásos bikfanyelven fogalmazott jogszabály tiltja a „nem hagyományos” szexuális kapcsolat bemutatását a 18 évnél fiatalabbaknak és tiltja a homoszexualitás megjelenítését, népszerűsítését – ki és hol népszerűsítette eddig? –, valamint a születési nem megváltoztatását, vagy hogy ezekről egyáltalán halljanak a kiskorúak.
Sz. József, ereszmászóhoz hasonlóan, K. Gábor egykori perui nagykövet sem nyilatkozott a pedofíliáról szóló passzusokkal kapcsolatban, pedig, ha valaki, hát ő igazán tudna mesélni, valódi szakembernek számít a laptopján talált 19 ezer pedofil fényképpel.
Semmi kétségünk afelől, hogy a 133 bátor ember ideje nagy részét olvasással tölti. Az önálló gondolkodásról, szabad akaratról és műveltségéről tizenkettedik éve tanúbizonyságot tevő törvényhozó egylet – értsd: gombnyomók gyülekezete – nyilván jól ismeri az ókori Görögországban i. e. a 6. században élt költőnőt, Szapphót, és az ő nőkhöz írt szenvedélyes verseit. Szapphó Leszbosz szigetén élt, s azt sem kell elmagyaráznunk a könyveket faló csapatnak, hogy a nők közötti szerelem elnevezése; „leszbikus” – éppen innen származik...
MEGRENGETI A VILÁGUNKAT, HA A KORONAVÍRUS EGY KÍNAI LABORBÓL SZABADULT EL?
G7.HU
Szerző: MARTON PÉTER
2021.06.16.
Mennyiben rengetheti meg a világunkat, ha esetleg kiderül, hogy a SARS-CoV-2 vírus egy kínai laboratóriumból, netán konkrétan a Vuháni Virológiai Intézetből (Wuhan Institute of Virology, WIV) jutott ki a környezetbe? Egyre többen sürgetnek vizsgálódást ezzel kapcsolatban.
A járvány eredetét állatok és emberek találkozásának „természetes balesetével” magyarázó elméletben Kína csupán a legelső áldozat a sok közül, azóta pedig az egyik legsikeresebb járványkezelő — példát mutatott ezen a téren szervezettségben, hatékonyságban. Ezzel szemben, ha egy laboratóriumukban történt valami, amit azután eltussoltak, akkor a sikeres járványkezelésük hirtelen egy bűncselekmény nyomainak eltüntetéséhez válik hasonlatossá.
Valóban várhatók lennének bizonyos következmények, amennyiben Kína felelősségéről alakulna ki a jelenleginél határozottabb kép, de ezek megítéléséhez érdemes legelőször is áttekinteni az alábbi érveket és megfontolásokat...
Szerző: MARTON PÉTER
2021.06.16.
A járvány eredetét állatok és emberek találkozásának „természetes balesetével” magyarázó elméletben Kína csupán a legelső áldozat a sok közül, azóta pedig az egyik legsikeresebb járványkezelő — példát mutatott ezen a téren szervezettségben, hatékonyságban. Ezzel szemben, ha egy laboratóriumukban történt valami, amit azután eltussoltak, akkor a sikeres járványkezelésük hirtelen egy bűncselekmény nyomainak eltüntetéséhez válik hasonlatossá.
Valóban várhatók lennének bizonyos következmények, amennyiben Kína felelősségéről alakulna ki a jelenleginél határozottabb kép, de ezek megítéléséhez érdemes legelőször is áttekinteni az alábbi érveket és megfontolásokat...
SZORUL A HUROK: AZ AMERIKAI ELNÖK IS MEGKAPJA AZ ORBÁN ELLENI VÁDIRATOT
HÍRKLIKK
Már készül a korrupció miatt Orbán Viktor és nyolc politikustársa, családtagja, barátja ellen az amerikai igazságügyi-, illetve pénzügyminiszternek benyújtott, az érintettek kitiltását, vagyonának/bankszámláinak amerikai zárolását is eredményezhető beadvány újabb kiegészítése/frissítése – tudtuk meg az eredeti, 2018-as beadvány készítőjétől, a magát jobbközépre soroló washingtoni Frontiers of Freedom Intézet alelnökétől, Radványi Miklóstól. Annak kapcsán kerestük meg, hogy hétfőn egy elemzésben hívta fel a figyelmet arra, hogy az Orbán-rezsim már nem csak a korrupció miatt veszélyes, a szoros orosz és kínai kapcsolatai miatt nemzetbiztonsági fenyegetést is jelent, globálisan is. A milliók által olvasott blogon megjelent írás ezekben a napokban eljut az amerikai politikai döntéshozókhoz is: 50 példányt kap a Fehér Ház, külön egyet-egyet (kísérőlevéllel együtt) az elnök, az alelnök és a nemzetbiztonsági tanácsadó, illetve a Kongresszus összes szenátora és képviselője is.
Magyar származása miatt érthető, hogy egy amerikainál sokkal szorosabb figyelemmel és aggodalommal kíséri a szülőhazájában történteket Radványi Miklós. A hetvenes években az USA-ba „disszidált” jogász végzettségű külpolitikai szakember (aki dolgozott egyebek között a Kongresszusban is) írásaival évek óta igyekszik megmutatni Orbán Viktor rezsimjének mibenlétét. Két fő iránya van a tevékenységének: az egyik a Reagan-i politikai nézeteket magáénak valló Frontiers of Freedom intézet alelnökeként, az intézet blogján megjelenő írásai, valamint a Global Magnitzky Act lehetőségét meglátva, az annak keretében elkészített beadvány, s annak folyamatos „kezelése”. Legújabban – a héten – egy újabb, a Hírklikk által ismertetett, „Magyarország gonosz Pandora szelencéje” címet kapott kőkemény írással jelentkezett, amelyben a többi között az üzente, hogy a magyar ellenzéknek, valamint a NATO-nak és az EU-nak van feladatuk Orbán kipenderítésében, abban, hogy Magyarország megtalálja a kiutat az orbáni zsákutcából és ismét csatlakozzon a szabad világ demokratikus nemzeteihez.
Biden is kap az írásból...
Szerző: N. VADÁSZ ZSUZSA
2021.06.17.
Magyar származása miatt érthető, hogy egy amerikainál sokkal szorosabb figyelemmel és aggodalommal kíséri a szülőhazájában történteket Radványi Miklós. A hetvenes években az USA-ba „disszidált” jogász végzettségű külpolitikai szakember (aki dolgozott egyebek között a Kongresszusban is) írásaival évek óta igyekszik megmutatni Orbán Viktor rezsimjének mibenlétét. Két fő iránya van a tevékenységének: az egyik a Reagan-i politikai nézeteket magáénak valló Frontiers of Freedom intézet alelnökeként, az intézet blogján megjelenő írásai, valamint a Global Magnitzky Act lehetőségét meglátva, az annak keretében elkészített beadvány, s annak folyamatos „kezelése”. Legújabban – a héten – egy újabb, a Hírklikk által ismertetett, „Magyarország gonosz Pandora szelencéje” címet kapott kőkemény írással jelentkezett, amelyben a többi között az üzente, hogy a magyar ellenzéknek, valamint a NATO-nak és az EU-nak van feladatuk Orbán kipenderítésében, abban, hogy Magyarország megtalálja a kiutat az orbáni zsákutcából és ismét csatlakozzon a szabad világ demokratikus nemzeteihez.
Biden is kap az írásból...
FELÚJÍTANA, ÉPÍTENE? MUTATJUK, MENNYIRE DURVÁN SZÁLLTAK EL AZ ÁRAK - A FAANYAGOK DRÁGULTAK A LEGBRUTÁLISABBAN
AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Azénpénzem
2021.06.17.
Az idén a szakemberek szerint előre nem látott áremelkedések sújtják az építési piacot. A vállalkozások az év hátralévő részében további drágulásra számítanak, ami a már megkezdett projekteket is biztosan érinti.
Egyik olvasónk keseregve jelezte, hogy kora tavasszal a felújítás során elálltak a terasz befedésétől, most azonban az árakat látva már esélyük sincs, hogy megrendeljék ezt a munkát is. Másnak az építőanyag kereskedésben azt mondták, az ajánlott ár csak három napig él, azután jelentősen megemelkedik. Sokan tapasztaltak hasonlót, amit az idén bevezetett otthonfelújítási támogatás támasztotta óriási kereslettel magyaráztak. (Legfeljebb 3 millió forintos, vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatást lehet igénybe venni otthonfelújításra, az intézkedés részleteit itt szedtük csokorba.)
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) szerint azonban tévesen gondolják a lakossági megrendelők, hogy a drágulásért a kivitelezők a felelősek. A piaci árváltozások – állították friss elemzésükben – ennél sokkal összetettebbek, és a V4 országokban hasonlóan alakulnak mint Magyarországon. A világkereskedelemben és az Európai Unióban egyaránt ugyanilyen gondokkal küszködik az építési ágazat...
Szerző: Azénpénzem
2021.06.17.
Egyik olvasónk keseregve jelezte, hogy kora tavasszal a felújítás során elálltak a terasz befedésétől, most azonban az árakat látva már esélyük sincs, hogy megrendeljék ezt a munkát is. Másnak az építőanyag kereskedésben azt mondták, az ajánlott ár csak három napig él, azután jelentősen megemelkedik. Sokan tapasztaltak hasonlót, amit az idén bevezetett otthonfelújítási támogatás támasztotta óriási kereslettel magyaráztak. (Legfeljebb 3 millió forintos, vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatást lehet igénybe venni otthonfelújításra, az intézkedés részleteit itt szedtük csokorba.)
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) szerint azonban tévesen gondolják a lakossági megrendelők, hogy a drágulásért a kivitelezők a felelősek. A piaci árváltozások – állították friss elemzésükben – ennél sokkal összetettebbek, és a V4 országokban hasonlóan alakulnak mint Magyarországon. A világkereskedelemben és az Európai Unióban egyaránt ugyanilyen gondokkal küszködik az építési ágazat...
HAZUGSÁGOK HÁLÓJA
ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: KENESEI ISTVÁN
2021.06.11.
...Amennyire tájékozva vagyok, a Magyar Rektori Konferenciával nem konzultáltak a Fudan ügyében, jóllehet egy ekkora horderejű döntés alapjaiban érinti a magyar felsőoktatás egészét. Ebben következetes volt az (oktatási?) kormányzat, hiszen már a „modellváltás” terveit sem osztották meg a testülettel, csakúgy, ahogy a Színház- és Filmművészeti Egyetem viharos átalakítása során sem vették igénybe az MRK önként felkínált közvetítő szerepét. A Szijjártó külügyminiszter által bejelentett „magyar–üzbég rektori fórumról” viszont már hónapok óta tárgyaltak.11
És azt sem tartom valószínűnek, hogy az EU a járvány utáni újrakezdést célzó csomagja hitelrészére a vonatkozó és hirtelen visszavont magyar igényről előzetesen tudott volna az MRK vagy a frissen megalapított „Modellváltó Egyetemek Szekciója”, még ha a közleményükben szerepel is ez a fordulat: „a felsőoktatási vezetők a modellváltás helyzetéről egyeztettek a minisztériumi képviselővel”... Ami, úgy tudom, annyiból állt, hogy a (más ügyek miatt) megjelent főosztályvezetőnek az ülés végén föltettek egy kérdést, amire az válaszul széttárta a karját, hogy ő ebben nem illetékes, tehát a rektorok is csak a sajtóból értesülhettek, hogy a rendkívül alacsony kamatozású EU-hitel helyett majd saját hazai forrásokból pótolják az átalakulás fejében nekik ígért kb. 1200 Md Ft-ot, de kormányunk azt már nem kötötte az orrukra, hogy a jövő évi költségvetésben az erre szolgáló forrásokat nagyítóval sem találni, legalábbis Petschnig Mária Zitának nem sikerült a május 28-i ÉS-cikke szerint...
Pedig kár, hogy ha már a rektorok nem tolongtak a Stádium 28 Kör május 21-i fórumán, amelyen mások mellett Győrffy Dóra egy meggyőző adatsorral illusztrált előadást tartott, nem olvasták el az abból készült cikket a pár nappal az értekezletük előtt publikált Jelen (virtuális) lapjain.14 Igaz, ott a sok diából alig néhányat lehetett közölni, pedig azokból derült ki igazán, hogyan álltak rá Kínában tudatos stratégiával meglovagolva a rangsorok szempontrendszerét az egyetemek jobb helyezésének elérésére, vagy hogy miért fontos Kínának a terjeszkedés és így tovább. Ez azonban a magyar rektorokat nyilván nem érdekelte, jóllehet a Fudan nemcsak a forrásokat, hanem a (külföldi) diákokat és a (hazai) oktatókat is előlük szívja majd el...
Szerző: KENESEI ISTVÁN
2021.06.11.
És azt sem tartom valószínűnek, hogy az EU a járvány utáni újrakezdést célzó csomagja hitelrészére a vonatkozó és hirtelen visszavont magyar igényről előzetesen tudott volna az MRK vagy a frissen megalapított „Modellváltó Egyetemek Szekciója”, még ha a közleményükben szerepel is ez a fordulat: „a felsőoktatási vezetők a modellváltás helyzetéről egyeztettek a minisztériumi képviselővel”... Ami, úgy tudom, annyiból állt, hogy a (más ügyek miatt) megjelent főosztályvezetőnek az ülés végén föltettek egy kérdést, amire az válaszul széttárta a karját, hogy ő ebben nem illetékes, tehát a rektorok is csak a sajtóból értesülhettek, hogy a rendkívül alacsony kamatozású EU-hitel helyett majd saját hazai forrásokból pótolják az átalakulás fejében nekik ígért kb. 1200 Md Ft-ot, de kormányunk azt már nem kötötte az orrukra, hogy a jövő évi költségvetésben az erre szolgáló forrásokat nagyítóval sem találni, legalábbis Petschnig Mária Zitának nem sikerült a május 28-i ÉS-cikke szerint...
Pedig kár, hogy ha már a rektorok nem tolongtak a Stádium 28 Kör május 21-i fórumán, amelyen mások mellett Győrffy Dóra egy meggyőző adatsorral illusztrált előadást tartott, nem olvasták el az abból készült cikket a pár nappal az értekezletük előtt publikált Jelen (virtuális) lapjain.14 Igaz, ott a sok diából alig néhányat lehetett közölni, pedig azokból derült ki igazán, hogyan álltak rá Kínában tudatos stratégiával meglovagolva a rangsorok szempontrendszerét az egyetemek jobb helyezésének elérésére, vagy hogy miért fontos Kínának a terjeszkedés és így tovább. Ez azonban a magyar rektorokat nyilván nem érdekelte, jóllehet a Fudan nemcsak a forrásokat, hanem a (külföldi) diákokat és a (hazai) oktatókat is előlük szívja majd el...
GYURGYÁK JÁNOS: JÖTTÖK TI, ÉS VÉGRE A VÉN HÜLYÉKET KISÖPRITEK
JELEN.ORG
Szerző: BARTHA DIÁNA
2021.06.16.
AZ EGYENSÚLY INTÉZET INTERJÚSOROZATOT KÉSZÍT MEGHATÁROZÓ KÖZÉLETI SZEREPLŐKKEL. EZEK EGYIKÉT GYURGYÁK JÁNOS TÖRTÉNÉSSZEL RÖGZÍTETTÉK, AMELYET ÚJ ROVATUNK, A RENDSZERT VÁLTUNK KERETÉBEN KÖZLÜNK, A MONDANDÓ SÚLYA MIATT, KÉT RÉSZBEN. SOROZATUNKBAN OLYAN SZEMÉLYISÉGEK GONDOLATAIT MUTATJUK BE, AKIK ÉRVÉNYESEKET TUDNAK MONDANI MAGYARORSZÁG JELENÉRŐL ÉS LEHETSÉGES KITÖRÉSI PONTJAIRÓL. AZ INTERJÚ 2. RÉSZE.
Az interjú első része ide kattintva olvasható
Nagyon tetszik ez a gondolat, hogy a történelem képes volt legyőzni a jelent. Nem lehet, hogy a rendszerváltáskor és az azután tanúsított magatartás igazából csak a jól ismert minta ismétlődése? Tehát, hogy az a sok negatív vonás, amelyet felsoroltál a magyar emberekkel kapcsolatban, azért alakulhatott ki, mert ezt a magatartást követjük, ilyen magatartással működünk már legalább két évszázada?
Mostanában egy kötet összeállítása miatt újra Adyban és a századforduló korában merültem el, így határozottan állítom, hogy az első világháborúig sok szempontból mások voltak a magyar társadalom problémái, bár kontinuus jellemzők is vannak szép számmal (pl. uram-bátyám világ). Akkor is volt tehát gond bőséggel (erről ír Ady elég szókimondóan és radikális nyelvezettel), de az akkori magyar társadalmat nem azokkal a jelzőkkel lehetne jellemezni, mint amikkel én a jelenlegi magyar társadalmat föntebb leírtam. Tehát ez a történet, amiről én beszélek, nem két évszázados, hanem csak mintegy 100-105 éves. Az egy modernizáció előtt-alatt álló, rendies-kasztos jellegű társadalom volt, és ez már régen a múlté. A mai szekértáborok nem kasztok szerint különülnek el, hanem politikai ideológiák és történeti tapasztalatok alapján. Már-már azt sem tudom pontosan megmondani, hogy tulajdonképpen mitől is gyűlölik ezek annyira egymást? Mintha süketek párbeszéde folyna ma Magyarországon. És az olyan típusú emberek, mint amilyen például én is vagyok, csak kapkodják a fejüket, hogy mi van itt. Mondok valamit, akkor azt vagy az egyik fogadja el vagy a másik, és rögtön minősítenek, és még jó, ha nem árulást emlegetnek, miközben én határozottan nem tartozom se ide, se oda, de kénytelen vagyok tudomásul venni ezt az őrültséget. Gondolom, sokan vannak így. Megpróbálom mindig ‒ Bocskai Istvánnal szólva ‒ a „dolgot őt magát nézni, csak a mi nemzetünk javát és magunk megmaradását” szem előtt tartani. Ez azonban ebben a közegben nehezen megy. És van itt egy komolyabb kérdés, ami a te nemzedékedre vonatkozik. Oké, rendben van, mi ’89-ben még közel voltunk a betemetett múlthoz, bennünket ezek a vén hülyék még bele tudtak kényszeríteni ebbe a játékba, nem tudtunk egy normális országot összehozni. De ez nem sikerült az utánunk következő nemzedékeknek sem, sem az LMP-seknek, sem a jobbikosoknak, és ‒ legalábbis én így látom ‒ a momentumosoknak is beletört a bicskájuk...
Szerző: BARTHA DIÁNA
2021.06.16.
Az interjú első része ide kattintva olvasható
Nagyon tetszik ez a gondolat, hogy a történelem képes volt legyőzni a jelent. Nem lehet, hogy a rendszerváltáskor és az azután tanúsított magatartás igazából csak a jól ismert minta ismétlődése? Tehát, hogy az a sok negatív vonás, amelyet felsoroltál a magyar emberekkel kapcsolatban, azért alakulhatott ki, mert ezt a magatartást követjük, ilyen magatartással működünk már legalább két évszázada?
Mostanában egy kötet összeállítása miatt újra Adyban és a századforduló korában merültem el, így határozottan állítom, hogy az első világháborúig sok szempontból mások voltak a magyar társadalom problémái, bár kontinuus jellemzők is vannak szép számmal (pl. uram-bátyám világ). Akkor is volt tehát gond bőséggel (erről ír Ady elég szókimondóan és radikális nyelvezettel), de az akkori magyar társadalmat nem azokkal a jelzőkkel lehetne jellemezni, mint amikkel én a jelenlegi magyar társadalmat föntebb leírtam. Tehát ez a történet, amiről én beszélek, nem két évszázados, hanem csak mintegy 100-105 éves. Az egy modernizáció előtt-alatt álló, rendies-kasztos jellegű társadalom volt, és ez már régen a múlté. A mai szekértáborok nem kasztok szerint különülnek el, hanem politikai ideológiák és történeti tapasztalatok alapján. Már-már azt sem tudom pontosan megmondani, hogy tulajdonképpen mitől is gyűlölik ezek annyira egymást? Mintha süketek párbeszéde folyna ma Magyarországon. És az olyan típusú emberek, mint amilyen például én is vagyok, csak kapkodják a fejüket, hogy mi van itt. Mondok valamit, akkor azt vagy az egyik fogadja el vagy a másik, és rögtön minősítenek, és még jó, ha nem árulást emlegetnek, miközben én határozottan nem tartozom se ide, se oda, de kénytelen vagyok tudomásul venni ezt az őrültséget. Gondolom, sokan vannak így. Megpróbálom mindig ‒ Bocskai Istvánnal szólva ‒ a „dolgot őt magát nézni, csak a mi nemzetünk javát és magunk megmaradását” szem előtt tartani. Ez azonban ebben a közegben nehezen megy. És van itt egy komolyabb kérdés, ami a te nemzedékedre vonatkozik. Oké, rendben van, mi ’89-ben még közel voltunk a betemetett múlthoz, bennünket ezek a vén hülyék még bele tudtak kényszeríteni ebbe a játékba, nem tudtunk egy normális országot összehozni. De ez nem sikerült az utánunk következő nemzedékeknek sem, sem az LMP-seknek, sem a jobbikosoknak, és ‒ legalábbis én így látom ‒ a momentumosoknak is beletört a bicskájuk...
SZÁMÍT AZ ADÓ-VISSZATÉRÍTÉSÉRE, AMIT ORBÁN VIKTOR ÍGÉRT? NAGYOT CSALÓDHAT
HVG360
Szerző: SZABÓ YVETTE
2021.06.17.
Legfeljebb 200 ezerre tehető azoknak a családoknak a száma, amelyek a választási csaliként belengetett adó-visszatérítés mintegy másfél millió forintos maximális összegéből részesülhetnek. Az egyéni csalódásokon túl már megint a hosszú távú társadalmi érdek sérül.
"A választási matekban jóval erősebb az Orbán-kormány, mint a társadalompolitikában."
Az előbbiben ugyanis elég a rideg számokhoz érteni, az utóbbiban viszont az érző emberekhez kellene. Így adódhatott, hogy a szokásosnál is perverzebb újraelosztást találtak ki: nem egyszerűen a gazdagoknak kedveznek, de – a saját állítása szerint a miniszterelnököt is megcibáló válság maszlagjával szemben – pont azokat hagyják ki az osztogatásból, vagy legalábbis azoknak adnak kevesebb juttatást, akiknek a jövedelmét az idén is megdézsmálta a járvány. Ha pedig a pandémia negyedik hulláma is beköszönt, könnyebben lehet kollaboránsokat találni ahhoz, hogy a gazdaságot fékező lezárások helyett inkább az emberéleteket veszélyeztessék, hiszen az adó-visszatérítés feltétele a legalább 5,5 százalékos GDP-növekedés. A kijózanodás viszont már túl közel lesz a választásokhoz, úgyhogy Orbán akár öngólt is rúghat ezzel...
Szerző: SZABÓ YVETTE
2021.06.17.
"A választási matekban jóval erősebb az Orbán-kormány, mint a társadalompolitikában."
Az előbbiben ugyanis elég a rideg számokhoz érteni, az utóbbiban viszont az érző emberekhez kellene. Így adódhatott, hogy a szokásosnál is perverzebb újraelosztást találtak ki: nem egyszerűen a gazdagoknak kedveznek, de – a saját állítása szerint a miniszterelnököt is megcibáló válság maszlagjával szemben – pont azokat hagyják ki az osztogatásból, vagy legalábbis azoknak adnak kevesebb juttatást, akiknek a jövedelmét az idén is megdézsmálta a járvány. Ha pedig a pandémia negyedik hulláma is beköszönt, könnyebben lehet kollaboránsokat találni ahhoz, hogy a gazdaságot fékező lezárások helyett inkább az emberéleteket veszélyeztessék, hiszen az adó-visszatérítés feltétele a legalább 5,5 százalékos GDP-növekedés. A kijózanodás viszont már túl közel lesz a választásokhoz, úgyhogy Orbán akár öngólt is rúghat ezzel...
FELJELENTETTE A FIDESZT A MOMENTUM A YOUTUBE-OS GYŰLÖLETKAMPÁNYA MIATT
MÉRCE
Szerző: BLASKÓ ZSÓFIA
2021.06.16.
A Momentum feljelentette a Fideszt a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóságnál Youtube-on folytatott gyűlöleltkampánya miatt – Csordás Anett, a C8 és a Momentum képviselőjelöltje és Orosz Anna, a Momentum elnökségi tagja és képviselőjelöltje ezzel kapcsolatban tartott sajtótájékoztatót párt székháza előtt a mai napon.
Csordás szerint az elmúlt napokban több szülő és nagyszülő jelezte azzal kapcsolatos felháborodását, hogy a Youtube-on a gyermekműsorok alatt Karácsony Gergely főpolgármestert lejárató, politikai tartalmú, fizetett reklámmal találkoztak. Mivel az ilyen tartalmak károsak lehetnek a kiskorúakra, a képviselőjelölt feljelentést is tett a Médiahatóságnál.
Ezzel kapcsolatosan levelet is írtak Kocsis Máténak, a Fidesz frakcióvezetójének és Hollik Istvánnak, a Fidesz kommunikációs vezetőjének annak érdekében, hogy azonnal hagyjanak fel a gyűlöletkampánnyal.
„Meggyőződésem szerint ez a hirdetési gyakorlat tisztességtelen és etikátlan. A gyermekek egy bizonyos életkorig nincsenek tisztában azzal, hogy miről szólnak ezek a tartalmak, és politikai döntési helyzetben sincsenek. A szellemi fejlődésükre, a társas kapcsolataikra pedig különösen károsak lehetnek a politikai riválist vagy bárki mást pocskondiázó, lejáratni kívánó reklámok”
-írják nyílt levelükben...
Szerző: BLASKÓ ZSÓFIA
2021.06.16.
Csordás szerint az elmúlt napokban több szülő és nagyszülő jelezte azzal kapcsolatos felháborodását, hogy a Youtube-on a gyermekműsorok alatt Karácsony Gergely főpolgármestert lejárató, politikai tartalmú, fizetett reklámmal találkoztak. Mivel az ilyen tartalmak károsak lehetnek a kiskorúakra, a képviselőjelölt feljelentést is tett a Médiahatóságnál.
Ezzel kapcsolatosan levelet is írtak Kocsis Máténak, a Fidesz frakcióvezetójének és Hollik Istvánnak, a Fidesz kommunikációs vezetőjének annak érdekében, hogy azonnal hagyjanak fel a gyűlöletkampánnyal.
„Meggyőződésem szerint ez a hirdetési gyakorlat tisztességtelen és etikátlan. A gyermekek egy bizonyos életkorig nincsenek tisztában azzal, hogy miről szólnak ezek a tartalmak, és politikai döntési helyzetben sincsenek. A szellemi fejlődésükre, a társas kapcsolataikra pedig különösen károsak lehetnek a politikai riválist vagy bárki mást pocskondiázó, lejáratni kívánó reklámok”
-írják nyílt levelükben...
V. NASZÁLYI MÁRTA: MÁTÓL EGYETLEN ÖNKORMÁNYZAT SEM LEHET BIZTONSÁGBAN
HÍRKLIKK
Szerző: HARKAI PÉTER
2021.06.17.
Több mint kétséges alkotmányossági jogosultsággal döntött kedden a Fidesz-kormány az önálló nemi identitás megjeleníthetéséről, a Fudan Egyetemről és a lakástörvény módosításáról. Ez utóbbiról kérdeztük a budavári önkormányzat polgármesterét, hogy milyen önálló eszközeik vannak az ingatlanállományuk megvédésére.
– Bár még csak tegnap fogadta el az országgyűlés a lakástörvény módosításának végleges változatát, értesült az elfogadott tervezetről, mármint a végleges szövegéről?
– Erről hivatalosan akkor értesülünk, ha kijön a Magyar Közlönyben, de természetesen a parlamenti leiratból, az előterjesztésekből már van fogalmunk a kodifikálandó szövegről. De természetesen tudjuk, hogy miről van szó...
Szerző: HARKAI PÉTER
2021.06.17.
– Bár még csak tegnap fogadta el az országgyűlés a lakástörvény módosításának végleges változatát, értesült az elfogadott tervezetről, mármint a végleges szövegéről?
– Erről hivatalosan akkor értesülünk, ha kijön a Magyar Közlönyben, de természetesen a parlamenti leiratból, az előterjesztésekből már van fogalmunk a kodifikálandó szövegről. De természetesen tudjuk, hogy miről van szó...
ORBÁN VIKTOR AZ EDDIGIEKNÉL IS MÉLYEBB ÁRKOKAT IGYEKSZIK ÁSNI A MAGYAR TÁRSADALOM CSOPORTJAI KÖZÉ
SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2021.06.16.
Szokásához híven a parlamenti választás közeledtével vesz elő éles, megosztó témákat Orbán Viktor, így egyszerre provokálja ellenfeleit, és teszteli a sajátjait. A héten elfogadott úgynevezett pedofil törvény eklatáns példája ennek a taktikának. Azzal, hogy tudatosan összemossa a pedofíliát és a homofóbiát, kicsalja a nyilvánosság elé azokat, akik felháborítónak tartják egyes nemi identitástok megbélyegzését, ugyanakkor rendpárti üzeneteket küld saját táborának. Orbánnak részben a külföldi kormányok tiltakozása is segít terve megvalósításában.
Sok tekintetben igazuk volt azoknak az európai kereszténydemokrata politikusoknak, akik szerint hiba volt kiengedni (vagy ha úgy tetszik kizárni) Orbán Viktort a pártcsalád kötelékéből, mert így már az a kicsi nyomás sem marad a magyar kormányfőn, amit addig az EPP a Fidesz tagságának felfüggesztése után tudott rá gyakorolni. Most, hogy lényegében minden kapcsolata megszakadt egykori szövetségeseivel, Orbán előhúzhatta a cilinderéből azokat a témákat, melyeket nyilván rosszallanának az uniós kereszténydemokrata vezetők.
Láthatóan lubickol ebben a szabadságban, és élvezi, ha meg tudja bontani az összefogásra építő ellenzéki pártok sorait. Orbán nagy taktikus, így sejteni lehet, hogy a 2022-es parlamenti választásokig még előáll néhány olyan témával, melyekben nem értenek egyet az ellenzéki koalíció politikusai és szimpatizánsai. A főpróba mindenesetre sikeresnek tűnik a kormányfő szemszögéből, hiszen a Jobbik megszavazta az úgynevezett pedofil törvényt, a baloldali és liberális pártok viszont távol maradtak a voksolástól. Mind a jobboldali, mind a balliberális ellenzéki politikusok tudják, hogy számukra nem volt jó megoldás, Orbán olyan csapdát állított nekik, amelyből nem lehetett méltósággal kisétálni...
Szerző: SZEKA
2021.06.16.
Sok tekintetben igazuk volt azoknak az európai kereszténydemokrata politikusoknak, akik szerint hiba volt kiengedni (vagy ha úgy tetszik kizárni) Orbán Viktort a pártcsalád kötelékéből, mert így már az a kicsi nyomás sem marad a magyar kormányfőn, amit addig az EPP a Fidesz tagságának felfüggesztése után tudott rá gyakorolni. Most, hogy lényegében minden kapcsolata megszakadt egykori szövetségeseivel, Orbán előhúzhatta a cilinderéből azokat a témákat, melyeket nyilván rosszallanának az uniós kereszténydemokrata vezetők.
Láthatóan lubickol ebben a szabadságban, és élvezi, ha meg tudja bontani az összefogásra építő ellenzéki pártok sorait. Orbán nagy taktikus, így sejteni lehet, hogy a 2022-es parlamenti választásokig még előáll néhány olyan témával, melyekben nem értenek egyet az ellenzéki koalíció politikusai és szimpatizánsai. A főpróba mindenesetre sikeresnek tűnik a kormányfő szemszögéből, hiszen a Jobbik megszavazta az úgynevezett pedofil törvényt, a baloldali és liberális pártok viszont távol maradtak a voksolástól. Mind a jobboldali, mind a balliberális ellenzéki politikusok tudják, hogy számukra nem volt jó megoldás, Orbán olyan csapdát állított nekik, amelyből nem lehetett méltósággal kisétálni...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)