Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.12.15.
New York Times
Az inflációval küszködnek olyan erős emberek, mint Orbán, Erdogan és Bolsonaro, miközben választási erőpróba elé néznek. A megugrott árak új és váratlan veszélybe sodorják őket, egyben azonban felvillanyozzák az ellenzéket. Nem sokan gondolták volna, hogy ilyen fordulatot vesznek az események. A magyaroknál igen szorosnak ígérkezik a csata az urnáknál, de most már az emberek leginkább a magas megélhetési költségek és az alacsony bérek miatt aggódnak.
A hasonló gondok folytán a csehek kisöpörték Babist a hatalomból. Közgazdászok szerint a feltörekvő országokba irányuló pénzfolyam fontos szerepet töltött be a populisták megerősödésében, hiszen folyamatosan gazdasági hátszélben navigáltak. Daron Acemoglu, a Massachussetts-i Egyetem professzora azt mondja, hogy a pénzügyi válság után a makrogazdasági környezet valóságos áldás volt a tekintélyelvű politikusok számára. Országaik vonzották a külföldi tőkét.
Csakhogy meglódultak az árak, így a befektetők felülvizsgálják kihelyezéseiket. Az erősödő infláció azonban fogas kérdés az olyanoknak, mint Orbán. Mivel egyszemélyi politikát visznek, nehéz a gazdaságra kenni a bajokat. És ez a fajta populizmus már nem lovagolhatja meg a nacionalizmust, hiszen az emberek életszínvonala élesen zuhan. A hagyományos gyógymód a magasabb alapkamat és az állami kiadások visszafogása volna, de mindkettő betenne a növekedésnek és a foglalkoztatásnak. Legalábbis rövidtávon, az pedig rontaná az újjáválasztási esélyeket.
Orbán és Bolsonaro azzal próbálkozik, hogy pénzesőt zúdít a szavazópolgárokra. Nem tudni, hogy ez segít-e, viszont még jobban felnyomja az árakat.
Reuters
A Budapest Airport főrészvényese váratlanul bejelentette, hogy leállították a cég átvilágítását, ami azután kezdődött, hogy a magyar kormány részvételével alakult konzorcium nem kötelező vételi ajánlatot tett, hírek szerint 4,44 milliárd euró értékben. Az AviAllianz azonban nem árulta el, mi volt a döntés oka, de ezúttal is jelezte, hogy a hivatalos magyar szándéktól függetlenül meg akarja tartani érdekeltségét.
Mint emlékezetes, Orbán tegnap a Marconnal közösen rendezett sajtótájékoztatón közölte: hogy a visszavásárlás lekerül a napirendről a magas infláció és a nemzetközi pénzügyi piac nehézségei miatt. Hozzátette, hogy a kérdésre a választás után kívánnak visszatérni, noha korábban egyértelművé tette, hogy a jövő áprilisig le akarják zavarni a tranzakciót.
Neue Zürcher Zeitung
Nehéz egyensúlymutatványt adott elő Budapesten Macron és Orbán, mivel ők ketten egyszerre barátok és ellenfelek. A látogató támogatást keresett a térség középső részén a soros francia elnökség előtt, ugyanakkor azt közölte, hogy a jogállami viszály miatt a magyar és a lengyel kormány egyhamar nem reménykedhet uniós forrásokban.
Van ahol persze megtalálták a közös hangot, pl. hogy erősíteni kell a külső határok védelmét. De közben idetartozik, hogy Franciaország elosztaná a befogadott migránsokat, ám ez a terv a régióban évek óta süket fülekre talál. Nem könnyű áthidalni az ellentéteket Párizs EU-barátsága és az Orbán által pártolt nacionalista tábor között sem. A miniszterelnök nem véletlenül udvarol Le Pennek és Zemmournak. Jelszava a szuverenitás, ami alatt Macron szélsőjobbos francia kihívói is az erős nemzetállamot értik.
Viszont ha nem kap pénzt Brüsszelből, akkor a magyar vezetés akut veszélybe kerül, hiszen fellendülést és szociális támogatást ígért, csak éppen nem tudja miből fedezni. És jönnek a választások a megerősödött ellenzékkel szemben.
Hogy az elnök a végén jelezte: szó sem lehet az uniós alapok megnyitásáról, amíg Budapest és Varsó nem enged a jogállam ügyében, az arra utal, hogy az francia elnökség alatt sem következik be közeledés.
Le Monde
Magyarországi látogatása során Macron egyszerre volt Orbán ellenfele és partnere. Az egész látogatást ez a kettősség határozta meg, mivel két olyan politikusról van szó, aki meg akarja változtatni Európát, csak éppen egymáshoz képest teljesen eltérő irányban, és aki a választások miatt odahaza madárijesztőként használja a másikat.
A vita mind Orbánnal, mind Morawieckivel hamar beleütközött abba az ellentmondásba, hogy miként lehet az ellentétek kapcsán európai megoldást találni olyanokkal, akik megkérdőjelezik az egész EU-t, de oly mértékben, hogy már annak alapelveit sem tartják tiszteletben.
Marcon ezek után közölte, hogy a magyarok esetében csekély az esély, mármint hogy még a választások előtt hozzájussanak az újjáépítési alapból előirányzott összeg első részletéhez. A lengyelekről viszont azt mondta, hogy velük megindult a párbeszéd.
Hogy mennyire nem lehet egyidejűleg szövetkezni Orbánnal, ugyanakkor harcolni is ellene, azt jól mutatta a fénykép, amelyet Novák Katalin tett közzé, és amely meglehetősen savanyú ábrázattal örökítette meg a francia Európa-ügyi minisztert a közös ebéden. Beaune szerint a fotó éppen akkor készülhetett, amikor a melegek jogairól volt szó. (A politikus bevallottan homoszexuális – a szerk. megj.)
Libération
Macron és Orbán azt játssza, hogy ők egymás legjobb ellenségei. Az elnök már 4 éve bejelentette, hogy végigjárja az összes uniós országot, de Magyarországot mind ez ideig kihagyta. Budapesti találkozójukon ugyanakkor a szereposztás a megszokott volt: a vendég liberális, meggyőződéses európai, szemben pedig az illiberalizmus prókátora van, aki bármikor könnyen kampányt indít Brüsszel ellen. Az államfő az utóbbi időben azzal színesítette a képet, hogy közölte: a magyar miniszterelnök politikai ellenfél, de egyúttal partner az EU-ban.
Az alkalmat a V4-es csúcs szolgáltatta, így nem csupán kétoldalú tárgyalás zajlott. Ám a program összeállításakor arra is ügyeltek az útimarsallok, hogy erősödjön a liberális vezető képe Macron esetében. Ezért ment el Heller Ágnes sírjához és ezért ült le az ellenzék vezéralakjaival.
Die Zeit
Theo Sommer úgy véli, hogy Biden igen egyszerűen tekint a világra, amikor azt két táborra: jókra és rosszakra osztja. Utóbbiak közé tartoznak az oroszok, a kínaiak és a többi gonosz. A lap legendás volt főszerkesztője a képmutatás csúcsának nevezi a múlt heti washingtoni demokrácia értekezletet. Először is mert az Egyesült Államokat már nem lehet a működő demokrácia modelljének nevezni. Nem csak Trump miatt, hanem azért is, mert az 50 szövetségi államból 19 korlátozza a feketék és más etnikai kisebbségek szavazati jogát. Szóval nem ártana, ha az elnök előbb a saját portája előtt sepregetne.
Azután nagyon különös volt a vendéglista is, hiszen igazi demokraták jöttek össze olyan autokratákkal, mint Bolsonaro. A meghívottak 30 %-a olyan országot képviselt, amely a Freedom House szerint csak részben vagy egyáltalán nem szabad. De a cél igazából az volt, hogy szövetség alakuljon Kína és Oroszország ellen. Viszont szerepet játszottak választási megfontolások is. Így mivel Amerikában csupán 4 millió magyar származású ember él, Orbán kénytelen volt távolmaradni. Viszont 20 millióan vannak, akik lengyel gyökerekkel rendelkeznek, ezért a PiS delegáltja ott lehetett, noha a párt tekintélyuralmi módon ássa alá a bíróságok önállóságát.
A szerző öt megjegyzést fűz Biden egyszerű világképéhez:
1. A demokráciák válsága nem az autoriter Moszkva és Peking mesterségének az eredménye, a jogállam a bajt saját gyengeségének, az elkövetett hibáknak köszönheti. Lásd a szegénységet, a fokozódó egyenlőtlenséget és a gyatra közszolgáltatásokat.
2. A világot nem lehetett katonai eszközökkel demokratizálni és a mostani washingtoni vezetés propaganda hadjáratával sem fog sikerülni, miközben sok helyütt jön fel a tekintélyelvűség.
3. Nem lehet a világot két részre osztani, mert sok ország nem szeretne sem ide, sem oda tartozni, inkább tekinti fontosnak a saját függetlenségét.
4. Az azonos ideológiából és értékrendből még nem következik, hogy az érintett államokat ugyanazok az érdekek vezérlik. Ebbe beleértendő, hogy az autokráciákat sem okvetlenül kötik össze egybevágó külpolitikai célok.
5. Viszont nagyon is könnyen találhatnak közös pontokat és célokat a demokráciák, illetve a tekintélyuralmi rendszerek. Elég csupán a klímaváltozást, vagy az atomfegyverek elterjedésének megakadályozását említeni.
A bideni világkép akadályozza a nemzetközi együttműködést. Itt csak a reálpolitika segíthet.
Jewish Telegraphic Agency
Bármennyire is hitetlen, de Magyarországról kerül ki Európában a legtöbb kóser libamáj, Orbán Viktor legnagyobb örömére. A miniszterelnök ugyanis erősen idegengyűlölő hírében áll, ideértve az antiszemitizmust is. Az EU pedig egyre inkább bírálja a politikust, amiért nem fogad be menekülteket, felszámolja az igazságszolgáltatás függetlenségét és legújabban törvénytelennek nyilvánította, hogy fiatalkorúaknak adjanak tájékoztatást a melegségről.
Ám Belgium betiltotta a kóser és halal ételeket, ezt pedig jó alkalmat nyújtott Orbánnak, hogy cáfolja az állításokat, miszerint megsérti az emberi jogokat. Egyben úgy állíthatja be, hogy országa védi a szabadságjogokat, amiket másutt korlátoznak. Ennek megfelelően a belga üzem áttelepült magyar földre, ahol az ilyen vágóhidak jelentős állami támogatásban részesülnek. A vallási felügyeletet a Köves Slomó-féle EMIH látja el.
A zsidó közösség által létrehozott civil szervezet, a Tett és Védelem főtitkára szerint a kormány aligha fog engedni a nyomásnak az ügyben, miért vágják le az állatokat minden érzéstelenítés nélkül ezekben az üzemekben, amikor Orbánnak eleve vitája van az unióval. Emellett úgy tüntetheti fel, hogy Brüsszel az intoleráns, ugyanakkor ezek a vállalkozások nyereségesek és munkahelyeket teremteni, vagyis két legyet üt egy csapásra, mondja Szalai Kálmán.
Köves nem gondolja, hogy a politika vezérli ebben a kérdésben a kormányfőt. Viszont hozzáteszi, hogy jól kirajzolódik az EU képmutatása, mivel egyrészt jogsértéssel vádolja Magyarországot, másrészt Brüsszel nem tartja tiszteletben a zsidók és a muzulmánok jogait.
