2023. január 11., szerda

SORONKÉNT KÜLÖN OLDALRA SZKENNELT TÁBLÁZATOT KÜLDÖTT A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM ORBÁN VIKTORÉK REPÜLŐÚTJAIRÓL

ÁTLÁTSZÓ / SAJTÓELHÁRÍTÁS
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2023.01.11.


Tavaly szeptemberben birtokunkba került egy megállapodás, amelyet a Miniszterelnökség kötött a Honvédelmi Minisztériummal arról, hogy a honvédségi repülőgépeket miként használhatják a miniszterelnökségi delegációk. A dokumentum szerint a honvédelmi tárca minden egyes út után megírja Orbán Viktor hivatalának a kapcsolódó kiadásokat. Ezeket a költségösszesítő iratokat szeptember végén kikértük a minisztériumtól, ami 90 nap hosszabbítás után végül egy soronként (!) külön oldalra (!) beszkennelt (!) táblázatot küldött december végén. Igazán különleges karácsonyi ajándék volt, valószínűleg direkt a kíváncsiskodó újságírók kedvéért fejlesztették ki.


Pályafutásom kezdete, 2008 óta sokféle módszerrel találkoztam már, amivel a különböző adatgazdák igyekeztek megakadályozni vagy legalább minél jobban megnehezíteni, hogy az általuk kiadott közérdekű adatokat értelmezni tudjam, és cikket írjak belőlük. A képként befotózott pdf az egyik legszokványosabb ilyen sajtószívató eszköz, de az oldalanként elforgatva beszkennelt táblázat vagy az olvashatatlanul elmosódottra fénymásolt-blőrözött dokumentum is közismert újságírólassító stratégia. Azt hittem, már minden aljas ravasz trükköt láttam, de a Honvédelmi Minisztériumnak most sikerült meglepnie, köszönöm!
...

ORBÁN A LEGHOSSZABB IDEJE HATALOMBAN LÉVŐ EU-S MINISZTERELNÖK

SZABAD EURÓPA
Szerzők: NÉMETH DÓRA, SZALAI BÁLINT
2023.01.10.


Németalföldi politikusok előtt vezet Orbán Viktor a leghosszabb ideje hivatalban lévő uniós miniszterelnökök rangsorában, és még nagyon sokáig maradni akar, úgyhogy nem könnyen veheti fel vele a versenyt „Teflon” Mark Rutte vagy Xavier Bettel.


Orbán Viktor idén a 17. évét kezdi meg Magyarország miniszterelnökeként, ebből az elmúlt 12 évet egyhuzamban és kétharmados többséggel a háta mögött töltötte a legnagyobb hatalmat jelentő magyarországi pozícióban...

MAGYAR BÁLINT: A MAGYAR MAFFIAÁLLAM ANATÓMIÁJA

MULTIMEDIAPLAZA.HU / KOSSUTH KIADÓ
Szerző: MAGYAR BÁLINT
2015


Regisztráció után szabadon letölthetővé tette a Kossuth Kiadó.

„A maffiaállam nemzeti szinten rendszerszerű korrupciója már nem a klasszikus hétköznapi vagy alvilági eset, hiszen ezen a »fejlettségi fokon« a korrupció rejtegetni való devianciából egyszeriben az állami politika rangjára emelt, központilag vezérelt gyakorlattá válik. Itt nem az oligarchák vonják ellenőrzésük alá az államot, hanem egy politikai vállalkozás teremt magának oligarchakinevezési jogot. Vagyis nem egy gazdasági érdekcsoport veszi át az egyébként tőle személyileg és szervezetileg is különálló politika bizonyos szegmensei fölötti rendelkezést, hanem egy politikai vállalkozás maga válik egyúttal gazdasági vállalkozássá is, foglyul ejtve mind a politika, mind a gazdaság világát, és az államhatalom teljes fegyvertárával építve a maga maffiára jellemző kultúráját és befolyását. A maffiaállam a patriarchális családfő jogosítványainak a közhatalom eszközeivel történő illegitim kiterjesztése a nemzet egészére, a parazita állam privatizált formája, amely a törvényesített rablás eszközeivel osztja újra a vagyont. Ami nálunk 1998 és 2002 között elindult, majd 2010 óta kiteljesedett, azt leginkább az egykori Szovjetunió utódállamainak többségében történtekkel – Putyin Oroszországával, Azerbajdzsánnal vagy más közép-ázsiai volt szovjet tagköztársaságokkal – lehetne rokonítani, csak a rendszerváltás óta nálunk bejárt politikai evolúciós út volt más.”

Magyar Bálint

Magyar Bálint a posztkommunista maffiaállam fogalmával új értelmezési keretet és nyelvhasználatot teremtett Orbán rendszerének leírására, ami ma már mind a tudományos vitákban, mind a közbeszédben megkerülhetetlen magyarázó erővel bír. A magyar maffiaállam anatómiája Magyar Bálint e témában született eddigi írásainak az idegen nyelvű kiadásokhoz készült, bővített, megújított és a kritikai megjegyzésekre reflektáló összegzése.

A kiadó

ITT OLVASHATÓ, INNEN LETÖLTHETŐ

A POPULIZMUS ÉS AZ AUTOKRATA REZSIMEK ELHOZTÁK A DIKTÁTOROK ÚJ FAJTÁJÁT

SZABAD EURÓPA
Szerző: KISS ANDRÁS
2023.01.09.


A félelemkeltés helyett új eszközhöz nyúlnak azok a vezetők, akik hatalmukat nem a társadalom érdekeit szolgáló eredmények alapján akarják megtartani – derült ki Szergej Gurijev közgazdász CEU-n tartott előadásán, amelynek témája a populista rezsim működése volt. Orbán Viktor neve többször elhangzott különböző kontextusokban.

Bár a populista politika felemelkedésével a populizmussal foglalkozó cikkeknek, előadásoknak, konferenciáknak is konjunktúrája van, mégsem annyira könnyű definiálni a fogalmat, amelyet egyébként idehaza is szinte mindennap használ valamelyik ellenzéki politikus.

Ehhez (is) adott némi segítséget a CEU bécsi campusán tartott előadásán Szergej Gurijev orosz professzor, a SciencePro rektorhelyettese, a nemrég megjelent (egyébként az előadó ígérete szerint hamarosan magyar fordítást is kapó) Spin Dictators című könyv társszerzője.

Pornó és populizmus

Gurijev szerint abban nincs vita a nyugati demokráciákban, hogy ennek a politikai berendezkedésnek a XXI. században két fő veszéllyel kell szembenéznie: a populista és az autokrata rezsimekkel és politikusokkal. Vagyis a kettőt nem lehet egybemosni, mint sokan hajlamosak megtenni akár idehaza is. Hogy miért, azt előadása későbbi részében részletesen is kifejtette.

Rengeteg biztonsági őr társaságában ment el nyáron Orbán Viktor Donald Trumphoz, erről itt írtunk korábban.

A politikai populizmus fogalmát már többen próbálták definiálni, Gurijev idézte például Jane-Werner Müller, a Princeton Egyetem tanárának ironikus definícióját, miszerint „az a populista, akivel nem értünk egyet”, de, mint mondta, az amerikai legfelsőbb bíróság egykori tagja, Potter Stewart bon mot-ja is nyugodtan alkalmazható, aki a pornográfiával kapcsolatban mondta, hogy „I know it when I see it”, vagyis „ha látom, biztosan felismerem”...

A MAGYARORSZÁGON EXTRÉM MELEG, MÁSHOL SZOKATLANUL HIDEG TÉLNEK KÖZE LEHET AZ ÉSZAKI-SARKVIDÉK FELMELEGEDÉSÉHEZ

QUBIT
Szerző: TÓTH ANDRÁS
2023.01.11.


Az USA-ban egy bombaciklon sarkvidéki hideget és hóviharokat hozott karácsonyra, miközben Európában rekordmelegeket mértek a tél közepén. A klímaváltozással mindkét időjárási esemény valószínűbbé válhat, mondja Szabó Amanda Imola meteorológus-éghajlatkutató.


2022 végén több millióan maradtak áram nélkül, és közlekedési káosz alakult ki az Egyesült Államokban, miután egy „bombaciklon” sarkvidéki hideget és hóviharokat okozott az ország nagy részén. A Montana államban található Lincolnban december 22-én mért -45 Celsius-fokhoz képest Európában hetek óta szokatlanul meleg van, az Alpokban 1500 méter alatt alig találni havat, és eközben január elején már az Egyesült Államokban is az átlagosnál magasabb hőmérsékleteket mérnek.

Azt, hogy miként hatott ezekre az emberi tevékenység által okozott globális felmelegedés, attribúciós vizsgálatok tárhatják fel precízen a következő hónapokban. A rekordokat döntő európai időjárásért a Meteorológiai Világszervezet (WMO) szerint a Földközi-tenger feletti magas és az Atlanti-óceán feletti alacsony nyomású rendszerek által kiváltott légáramlás a felelős, ami Északnyugat-Afrikából meleg légtömegeket szállított kontinensünk fölé. Ezeket tovább hevítette az Észak-Atlanti-óceán szokatlanul magas tengerfelszíni hőmérséklete (sea surface temperature, SST), ami egy melegedő bolygón egyre gyakrabban fordul majd elő...

HALMAI KATALIN: BRÜSSZELBEN ISMERIK AZ ORBÁNI PROPAGANDAGÉPEZET MŰKÖDÉSÉT

HÍRKLKK / KLIKKTV
Szerző: HírKlikk
2023.01.11.


Az nem siker, hogy az uniós pénzek nagy részét befagyasztották addig, amíg az ország egy sor feltételnek megfelel – mondja a Népszava brüsszeli tudósítója. Halmai Katalin Fejtő-díjas újságíró, akivel Németh Péter beszélgetett a Klikk Tv Mélyvíz című műsorában, a legfontosabbnak az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítését tartja, enélkül egyetlen fillért sem fog kapni a felfüggesztett pénzekből Magyarország.


Amikor bemutatkozik és elmondja Halmai Katalin, hogy ő egy magyar újságíró, azonnal hozzá kell tennie, hogy egy független, vagy ellenzéki újságnak dolgozik, mert ahogy mondja, Brüsszelben nagyon nagy a gyanakvás a magyar sajtóval szemben. Ismerik, hogyan működik az orbáni propagandagépezet – mondta a brüsszeli tudósító. Felidézte, hogy egy zárt ülésen számon is kérték, miért van az, hogy itt aláírják az Oroszországot sújtó szankciókat, Magyarországon meg azt mondják, hogy nem működnek, ellentétes hatást érnek el? Úgy tudom, hogy Varga Juditék ezt elég rosszul vették, fel is háborodtak, miközben az állítás igaz volt – magyarázta Halmai Katalin.

A propagandagépezet működésére jó példával szolgált Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, aki arról beszélt néhány napja, hogy már a tavalyi év elején nagyon erőteljes nyomás alá helyezte Brüsszel a Fidesz-szimpatizánsokat, mert azt akarta elérni, hogy az ellenzék nyerje az önkormányzati választásokat – idézte fel Németh Péter. A tudósító szerint azonban az Európai Bizottság óvakodik attól, hogy politikusai kommentálják az ilyen vagy az ehhez hasonló állításokat. Nyomásgyakorlás meg csak annyi volt, amennyi az uniós támogatásokhoz szükséges, a magyar kormány által nem teljesített feltételekről szólt...

MUSZÁJ FÁJNIA EGY ORVOSI KEZELÉSNEK?

TELEX
Szerző: JOÓB SÁNDOR
2023.01.11.


Míg régen legfeljebb a mák vagy a szesz volt fájdalomcsillapító az orvosi beavatkozásoknál, mára eljutottunk az érzéstelenítő injekció tűszúrását tompító érzéstelenítő málnazseléig, és fejlődött az orvosok kommunikációs hozzáállása is. De még mindig generációk rettegnek az évtizedekkel ezelőtti rossz élmények miatt, és csak remélni lehet, hogy ezt nem örökítik át a gyermekeikre. Hogyan és mikor juthat el odáig a tudomány és az orvosi hozzáállás, hogy nem szorongunk az orvosnál?

Néhány évvel ezelőtt fogorvost váltottam, és meglepett, amikor a doktornő az érzéstelenítő injekció beadása előtt málnaízű zselét kent az ínyemre. – Ez mire való? – kérdeztem a finom zselét ízlelgetve. – Hát arra, hogy ne fájjon annyira az injekció! – válaszolta.

Azóta foglalkoztat a kérdés, hogy vajon mennyit fejlődött ebben a hazai orvoslás, mennyire szempont, hogy ha a betegnek nem is lehet mindig málnaízű élmény a találkozás az orvossal, de legalább ne fájjon, ne legyen kellemetlen és legfőképpen megalázó egy vizsgálat. Én speciel sose féltem a fogorvostól, ellenben a fül-orr-gégészektől máig rettegek. Most is megvan az emlék, ahogy gyerekkoromban a fülembe helyezett fém tölcséren megpendül a Huszár doktor kezében lévő hosszú tű, majd irtózatos fájdalmat érzek és felszúrja a fájdalomtól lüktető dobhártyámat. Van, aki az injekciótól retteg (ez is szerepet játszott annak idején abban, hogy az emberek egy része nem oltatta be magát koronavírus ellen), más érthető okokból nem kedveli, ha csövet dugnak le a torkán vagy vezetnek be a végbelébe, esetleg különböző eszközöket helyeznek a hüvelyébe. Ez a cikk arról szól, milyen új eljárások, eszközök, megoldások vannak arra, hogy a betegnek ne legyen rémálom az orvossal való találkozás. Ígérem, a cikk nem az én traumáimról fog szólni, de az ember mégiscsak a saját élményeiből tud a legjobban dolgozni...


RAKJÁK ÁT FELCSÚTRA, HA ANNYIRA BIZTONSÁGOS AZ AKSIGYÁR -FORRTAK AZ INDULATOK A DEBRECENI FÓRUMON

HVG VIDEÓ
Szerző: HVG
2023.01.10.



Európa legnagyobb akkugyára épülhet Debrecenben, de az ott élőknek nincs lehetősége megakadályozni a beruházást. Legalábbis a hétfői közmeghallgatáson nem derült ki, hogy akár egy kis halvány reménysugár is lehetne a beruházás megakadályozására, vagy legalább a költöztetésére. 

A polgármesternek sem lehet túl sok beleszólása a kormány a kínai akkugyár debreceni megépítéséről való egyeztetésekbe, a jelenlegi hatósági engedélyeztetésekbe meg végképp. Debrecen első emberének legfeljebb annyi a feladata, hogy meghallgassa a helyiek kifogásait, és ütésálló legyen. Papp László jól állta az ütéseket, pedig sorozatban kapta a lakosoktól a jókora pofonokat, ahogy ez a nagyon dühös fórumon készített videónkból is kiderül.

FELCSÚTI POLOSKA, ARANYBULLA, A KÖZVAGYON RÁGCSÁLÓJA

YOUTUBE
Szerző: SOMOGYI ANDRÁS
2023.01.10.



Felcsúti poloska, Aranybulla, a közvagyon rágcsálója...

MINISZTEREK ÉS KÉPVISELŐK LEPTÉK EL A „MODELLVÁLTÓ” EGYETEMEK TESTÜLETEIT, JELENLÉTÜK A POLITIKAI BEFOLYÁSOLÁSNÁL IS NAGYOBB KÁROKAT OKOZHAT - EGYETEMEK KORMÁNYZATI IRÁNYÍTÁS ALATT

NÉPSZAVA
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2023.01.11.


Magyarországon összesen 21 állami felsőoktatási intézmény esett át „modellváltáson” 2019 óta, ezeket már vagyonkezelő alapítványok működtetik. Ám ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy elszakadtak volna az államtól: nagy részük továbbra is jelentős állami támogatásokban részesül, az alapítványok is állami kezdeményezésre jöttek létre, az alapítványt – és az adott egyetemet – irányító kuratóriumokban pedig szinte kivétel nélkül vezető kormánypolitikusok, miniszterek, vagy más, a kormányhoz közel álló személyek ülnek. Ez a korábbinál is nagyobb politikai-ideológiai befolyásolást tesz lehetővé az intézmények fölött.

Nem csoda, hogy ezt az Európai Bizottság sem nézi jó szemmel, és komoly aggályokat fogalmaztak meg az alapítványosított egyetemek gazdálkodásával, irányításával kapcsolatban.

Azt pedig kifejezetten összeférhetetlennek tartják, hogy olyan politikai vezetők határozzanak az egyetemeknek juttatott közpénzek felhasználásáról, akik maguk is az intézmények alkalmazottai, döntéshozói jogkörökkel.

Erre az Orbán-kormány figyelmét is felhívták, ám a kabinet ennek ellenére sem változtatott azokon a szabályokon, amelyek lehetővé teszik, hogy magasrangú politikai tisztségviselők kerülhessenek be az egyetemeket fenntartó alapítványok vezetőségébe. Mint a Népszava megírta, a bizottság ezért úgy döntött, hogy a kormányzati irányítás alatt álló alapítványi egyetemek a 2022. december 15-e előtt megkötött szerződéseken, megállapodásokon túl nem kaphatnak további uniós támogatásokat az Erasmus+ cserediák és Horizont Európa kutatási programokra mindaddig, amíg fennállnak az összeférhetetlenségi aggályok...

A NYUGDÍJASOK SZÁJÁBA RÁGJA A KORMÁNY, HOGY JÖN A NYUGDÍJ

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2023.01.11.



Január 12-én érkezik az emelt nyugdíj! Január 12-én érkezik az emelt nyugdíj! Nem bolondultunk meg, hogy mindent kétszer mondunk, és a szövegszerkesztőnk sem dobta fel a talpát. Mindössze arról van szó, hogy érzékeltetni kívánjuk azt a kormányzati lázas igyekezetet, amellyel a nyugdíjasok szájába kívánják rágni, hogy a kormányra minden körülmények között számíthatnak.


Keményen ráhajt a kormány a nyugdíjasokra, mert bennük látja a szavazótábor megmaradt támaszát. A fiatalabb korosztályra eddig sem nagyon számíthatott a Fidesz, a mostani, az Erasmus program leállításáról szóló brüsszeli döntés után pedig még inkább elásták magukat Orbánék az ifjabb generációnál. Érthető hát, ha a Fidesznek szüksége van a nyugdíjasok szimpátiájára (valamint majdani szavazatára), ezért szinte kétnaponta jön valamelyik emberüktől a mantra, amelynek a lényege egyszerű, mint a faék: nyugdíjasok, pénz áll a házhoz, a kormány szeret benneteket és mindig számíthattok rá!

A kormány ezzel hülyének nézi a nyugdíjasokat, úgy tesz, mintha azok nem tudnák, hogy – amennyiben munkanapra esik –, minden hónapban 12-én érkezik a pénz a számlájukra, akiknek pedig a postás viszi a nyugdíjat, azok sem utaznak el az előre megjelölt napon Ostiába homárt és polipot enni, hanem otthon maradnak, és fegyelmezetten várják a pénzt...

PÁLINKÁS JÓZSEF: „A KORMÁNY OSTOBA MAKACSSÁGA A PROBLÉMA”

QUBIT
Szerző: BODNÁR ZSOLT
2023.01.10.


Az Európai Unió Tanácsa felfüggesztette az alapítványi fenntartású magyarországi egyetemek részvételét az Erasmus+ oktatási csereprogramban és a Horizont Európa kutatásfinanszírozási programban, miután a magyar kormány az uniós figyelmeztetések ellenére sem módosította azt a törvényt, amely lehetővé teszi, hogy magas rangú politikai tisztségviselők üljenek be az alapítványok kuratóriumába – derült ki a Népszava hétfői cikkéből. A támogatások felfüggesztése azokat a pályázatokat nem érinti, amelyeket 2022. december 15-ig már elbíráltak.

A korábban állami fenntartású magyar egyetemek többségét 2021-től fogva közérdekű vagyonkezelő alapítványokba szervezték ki, amelyek vezető testülete, a kuratórium totális hatalmat élvez az adott intézmény irányításában. Ilyen testületekben ül többek között Varga Judit igazságügyi miniszter (Miskolci Egyetem), Varga Mihály pénzügyminiszter (Óbudai Egyetem) vagy Hernádi Zsolt MOL-vezér (Budapesti Corvinus Egyetem) is, több más kormányoldali politikus (miniszter, államtitkár vagy kormánybiztos) és Fidesz-közeli üzletember mellett.

Az uniós intézmények már korábban is elítélték Magyarországot az egyetemi modellváltás miatt, és amikor az Európai Bizottság 2022 szeptemberében forrásmegvonással fenyegetett, a kormány végül módosította a törvényt, így a kuratóriumokra már valamivel szigorúbb átláthatósági és összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak. A bizottság azonban még mindig kifogásolja, hogy a látszólagos privatizáció után is jelentős állami és uniós forrásokban részesülő egyetemeken továbbra is politikai kinevezettek dönthetnek a közpénzek felhasználásáról...

FELGYORSULT A MAGYAROK FOGYÁSA ERDÉLYBEN, 30 ÉV ALATT ÖTMILLIÓVAL CSÖKKENT ROMÁNIA NÉPESSÉGE

G7.HU
Szerző: KOLOZSI ÁDÁM
2023.01.11.


Tíz éve egy utólagos kiigazítással még sikerült legalábbis papíron Romániát 20 milliós országnak feltüntetni, de a friss népszámlálásnál erre már esély sem volt. A most kihozott 19 milliós szám a romániai demográfusok szerint még mindig irreális, a nagyfokú elvándorlás miatt a tényleges népesség a 18 milliót sem érheti el. A rendszerváltás idején még 23 millióan voltak.

Ez 20 százalékot is meghaladó veszteség három évtized alatt, ami ugyan kiemelkedő, de egyáltalán nincsenek vele egyedül a régióban. Van olyan keleti uniós tagállam (Lettország), ahol közel harmadával csökkent a népesség 1990 óta, és a jövőbeli kilátások is hasonlóan aggasztóak.

De érdemes közelebbről is megnézni a romániai népszámlálás múlt héten nyilvánosságra hozott számait. Ez még csak a gyorsjelentés, a mélyebb elemzéshez szükség lesz a részletesebb adatokra is. Ahhoz is, hogy lássuk: valójában mennyire ment előre a magyarok fogyása. Az első adatok drámai, 225 ezres csökkenésről, és alig egymilliós megmaradó magyarságról szóltak. Ennek azonban részben módszertani okai lehetnek, illetve az, hogy szokatlanul sokan nem nyilatkoztak a nemzetiségükről. Hogy miért nem, még nem teljesen világos, valószínűleg az online egyéni kitöltéssel függ össze, amit az etnikai-nyelvi-vallási blokk kitöltése nélkül is le lehetett zárni...

A POLITIKÁBAN HÁROM HÓNAP ALATT MINDEN MEGVÁLTOZHAT - BRUCK GÁBOR A KLUBRÁDIÓBAN

KLUBRÁDIÓ / REGGELI GYORS
Műsorvezető: DÉSI JÁNOS
2023.01.10.



"A pártok nem tudnak jobbak lenni, mint mi vagyunk." Bruck Gábor pszichológus-politológus, kampányszakértővel beszélgetett Dési János a 2023. január 10-i Reggeli személyben arról, miért döntünk úgy, ahogy bizonyos politikai kérdésekben.

ÖNNEK VETTE A VODAFONE-T ORBÁN

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.01.11.


Annyi marha sok pénzért vette meg a Vodafone-t a magyar állam és a 4IG, amennyi valószínűleg sehol nincs is. Erős a késztetés az emberben, hogy elmenjen a demagógia irányába, elmélkedjen válságról, nyomorról és a tanárok fizetésemeléséről, de ennek értelmét már nem látja. Meg különben is, annak idején a lélegeztetőgép volt a zsinórmérték a stadionhoz képest, de mire mentünk vele, annyit vettek belőle, hogy raktárban rohadnak szét. Effajta morgásunk tehát már nem lehet, és ki az, aki arra már emlékszik, hogy ezek a készségek nem azért lettek beszerezve, hogy Kovács János szalagmunkás likacsos tüdejébe pumpálják a’ zoxigént, hanem hogy kevesek gazdagodjanak belőle sokat.

De mindez már történelem, el is feledtük a majd’ ötvenezer halottal együtt, akiket el se sirattunk. Olyan iramban történnek az aljasságok kies hazánkban, hogy napra nap egyik múlja felül a másikat, de ez a Vodafone-os buli már döfi, a hatszázhatvan milliárd, amibe kerül ez nekünk, azért már hiányzik valahonnan, amit nem kötnek az orrunkra, csak érezzük létünkön a huzatokat. De hatszázhatvan vagy egymilliárd, az az átlagos Fidesz szavazónak nem oszt és nem szoroz. Értelmezhetetlen és fölfoghatatlan, ezért nem is törődik vele, főleg, ha meg is magyarázzák, hogy mint amúgy is minden, ez is érette van, csak neki történik, neki lesz jó. Ilyenkor lehet tátott szájjal nézni, és mondani: Isten áldásával.

A bűvészmutatványt az Alapjogokért Központ vezető elemzője, bizonyos Pindroch Tamás végezte el a Facebook-oldalán, ahol a talpasok számára kifejtette: „a közös országunk is erősebb, mi pedig egyenként, magyarokként is gazdagabbak lettünk” – mármint a Voafaone-os bulival. Hát, én nem tudom. Mindamellett értem, a fizetséget meg kell szolgálni, a valagat nyalni kell, no de ha hülyének is vagyunk nézve, miközben fröcsög a fekália, ennyire azért nem kellene. Vezető elemző elvtás ezzel a lendülettel mondhatta volna azt is, „tiéd a gyár, magadnak építed”, vagy más tankönyvi idézetet a kommunista időkből, mikor is hasonló jelszavak után a munkásosztály el is lopta a fél gyárat, vitte a cuccot haza a háztájiba.

Egy átjátszótornyot a biciklin két feles után hazatolni azonban bajos. Ilyképp mi már ellopni nem tudjuk, amit nekünk vettek meg karácsonyra, csak nem fért be a fa alá. Mindezen túl már ma is azzal szembesítenek minket, pontosabban Pindroch elvtárs, hogy egy korszak véget ért. Mint mondja, a nemzetietlen baloldal annak idején mindet eladott, ami amúgy igaz, de a vételárat nem tömte a saját zsebébe. Most azonban, hogy nemzetien visszavásárolódik a mostani elvtársaknak, az a mi pénzünkből történik, de nem nekünk fog fialni. Meglopatásunk tehát többszörös, míg a balodal – ha van ilyen – szimplán csak hülye volt. Ehhez pedig mindenkinek joga van, mint tudjuk...

ORBÁN „RADIOAKTÍVVÁ ÉS MÉRGEZŐVÉ” VÁLT LENGYELORSZÁGBAN - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2023.01.11.


A Visegrádi országok közötti együttműködés fellazulása a mai nemzetközi lapszemle fő témája. A kapcsolatok fagyosak, a lengyel külügy nem hajlandó Szijjártóval találkozni, de egymásra van utalva Lengyelország és Magyarország, míg a csehek és a szlovákok a liberálisabb EU felé húznak. De Szlovákiában most nagy a politikai felfordulás, és a lengyelek is engedékenyebbek, mert választások jönnek. Kína vagy EU? Európában kétlik, hogy Orbán az előbbit választaná. Hogyan hat az angliai akkumulátor piacra, hogy a távol-keleti cégek Magyarországot részesítik előnyben? 

A Visegrádi Csoport, amit Orbán Viktor arra igyekezett felhasználni, hogy a saját befolyását erősítse az EU-ban, ma széttöredezettebbnek mutatkozik, mint az elmúlt 13 évben valaha – állapította meg Zgut-Przybylska Edit, a Lengyel Tudományos Akadémia kutatója, az Amnesty International Magyarország alelnöke a Heinrich Böll Alapítvány blogján megjelent írásában.

Szerinte Lengyelország, Magyarország, Csehország és Szlovákia számára küzdelemmel jár, hogy visszatérjenek ahhoz a fajta együttműködéshez, amely az Ukrajna elleni orosz invázió előtt létezett közöttük. Ebből a szempontból jelzésértékű a legutóbbi V4-es találkozó, amelynek a központi kérdése az északi államok NATO-csatlakozása volt. Magyarország a csoport egyetlen olyan tagja, amely még nem ratifikálta a svéd és finn csatlakozást a katonai szövetséghez. A V4 másik három tagja már támogatásáról biztosította a lépést.

Sajtóbeszámolók szerint – írja Zgut-Przybylska - Mateusz Morawiecki lengyel, Petr Fiala cseh és Eduard Heger szlovák miniszterelnök megpróbálta rávenni Orbánt, hogy terítse ki a lapjait, ő azonban azt a cinikus választ adta, hogy a magyar parlament majd 2023-ban fogja meghozni a döntést.

A Visegrádi Csoport felbomlásának jelei azonban már az orosz invázió előtt is megmutatkoztak: a szerző szerint míg Szlovákia és Csehország óvatosan az EU-n belüli liberális demokráciák fő áramlatához csatlakozott, Lengyelország és Magyarország számos stratégiai ügyben csapott össze Brüsszellel, a migrációtól az EU-jog elsődlegességén át a jogállamisági feltételrendszerig. Csehországnak nincs semmilyen jogállamisági vitája az EU-val, ellentétben Lengyelországgal, és ezek a viták aláássák azt, hogy Varsó a maga súlyánál fogva regionális vezető szerepet tölthessen be. Szlovákia, a V4 egyetlen eurozóna-tagországa mindhárom másik visegrádi országnál szorosabban integrálódott Európa magvába, ám most, hogy a szlovák kormány összeomlott, Pozsonyban akkora a politikai felfordulás, hogy az esetleg magát az ottani demokráciát is alááshatja – figyelmeztet az elemző.

A cikk szerint Orbán teljesen elszigetelődött az EU-n belül Ukrajna pénzügyi támogatása ügyében. A Jog és Igazságosság 2015-ös kormányra kerülésekor a „lengyel-magyar két jóbarát” szlogen a visegrádi együttműködés oszlopa lett, ám Oroszország ukrajnai háborúja miatt a lengyel kormánypárt és a Fidesz euroszkeptikus szövetsége megrendült. Orbán éles Kijev-ellenes retorikája miatt „radioaktívvá és mérgezővé” vált Lengyelországban – fogalmaz Zgut-Przybylska Edit. Felhívja azonban a figyelmet arra is, hogy szeptember óta a lengyel kormány békülékenyebbé vált Magyarország iránt, és Morawiecki egy interjúban arról beszélt, hogy Közép-Európa a mi közös házunk, ettől nem lehet eltekinteni, akkor sem, ha nézeteltéréseink akadnak.

Ezt az elmozdulást a szerző annak a számlájára írja, hogy Lengyelországban 10 hónap múlva választások lesznek, és egyre intenzívebb a versengés Morawiecki és nála radikálisabb Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter között, aki a fő felelős az EU-val kiéleződött vitákért.

Zgut-Przybylska szerint Magyarország és Lengyelország taktikai szövetségét az tartja fenn, hogy kölcsönösen függnek egymástól az EU Tanácsában az alapszerződés hetedik cikke alapján folytatott eljárás során. Ott ugyanis megvétózhatják a másik elmarasztalását. A lengyel-magyar kétoldalú kapcsolatokat azonban nem állították helyre teljes mértékben. Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter továbbra sem fogadja Szijjártó Pétert, kormányzati szinten nem akarnak közös fotózkodást a Fidesszel, és a kapcsolatot a jelek szerint az államfői hivatalokon keresztül tartják, így Andrzej Duda találkozott Novák Katalinnal.

A magyar kormányfő vétóerejének vannak határai, ezt jól megmutatta európai tanácsi elszigetelődése. Orbán Viktor ezért minden politikai repedést arra fog felhasználni, hogy szövetségeseket keressen az euroatlanti főáramlaton kívül - főként az amerikai republikánusoknál és az európai szélsőjobboldali vallási fundamentalistáknál, de a gazdasági válság közepette tudatosan erősíti kapcsolatait Kínával is, ahol az üzleti lehetőségek bővítését reméli kliensköre számára. Az azonban Zgut-Przybylska szerint nem hihető, hogy Magyarország Kínát részesítené előnyben Európával szemben, hiszen teljes mértékben ráutalt az EU támogatására, és kereskedelmének 80 százaléka továbbra is az EU-val és az Egyesült Államokkal bonyolódik.

A Britishvolt, akkumulátorgyártó cég a Financial Times szerint hónapok óta tőkehiánnyal küzd, és befektetői konzorciumnak kívánja átadni a többségi részesedést. Az ígért 100 millió fontos kormányzati támogatáshoz azonban nem jutott hozzá. A cikkből az tűnik ki, hogy a bajok fő oka a nagy távol-keleti gyártók érdeklődésének a hiánya: a kínai CATL, illetve a dél-koreai LG Energy Solutions inkább más európai országokban, így Németországban és Magyarországon kíván üzemet létesíteni.

A német sajtó több cikket szentelt Leslie Mandoki 70. születésnapjának. A Frankfurter Rundschau arról ír, hogy 1975-ben illegális menekültként érkezett Németországba, ma pedig világsztárokkal együtt zenél, politikai nagyságokkal találkozik, és barátai úgy tekintenek rá, mint a megvalósult amerikai álom európai verziójára.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

TÖBB MINT 22 MILLIÁRD FORINTOT KÖLT MÉDIAFIGYELÉSRE A KORMÁNY – HUPPA-LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2023.01.11.


A közbeszerzési eljárás formailag teljesen megfelel az Európai Unió azon elvásásnak, hogy a magyar kormány csökkentse az egyszereplős eljárásokat

A tenderen két induló volt, a későbbi nyertes az “Orbán-kormánytól nem túl távol eső“, évtizedek óta médiafigyeléssel foglalkozó Observer, illetve a Fideszhez ezer szállal kötődő Századvég Alapítvány…

Komolyan azt gondolta az EU, hogy túl tudnak járni az eszükön…?

Európai Bizottság: Nincs félreértés Erasmus-ügyben, már korábban jelezték a problémát a kormánynak

Trükközött az Orbán-kabinet, ennek a levét issza meg várhatóan a magyar diákság és a fiatal oktatók.

Nem Orbánnak fáj

“Nem bírják megállni, hogy ne mindent pártkatonák felügyeljenek. Jelen esetben még ennek a kiiktatása sem lenne elég, mert az egész ügy nem leválasztható a jogállamisági problémákról, benne van a sötét ügyek feneketlen zsákjában ez a terület is. Bármerre nézünk, aknamező, amire rá lettünk terelve.”

Külföldre is gyártanak majd fegyvert a hat új magyar hadiüzemből, ha bejön Orbánék terve

Árnyalhatja a képet, hogy a nemzetközi piacon a nagy katonai beszerzéseknél a gyártó sokszor biztosítja a megrendelő számára az ottani gyártás, vagyis inkább az összeszerelés lehetőségét.

A Matolcsy-féle jegybank után egy Matolcsy-közeli egyetemtől kapott munkát Matolcsy Ádám barátjának cége

Az Európai Unió közbeszerzési értesítőjében megjelent hirdetmény szerint Száraz István cége egy újabb megbízást is elnyert: a Frank Digital Kft. a Matolcsy-közeliként emlegetett Neumann János Egyetem kommunikációs feladatait látja el nettó 119,7 millió forintért.

Magyarország nem fogja megszavazni Koszovó felvételét az Európa Tanácsba

Ezt Szijjártó Péter közölte, miután tárgyalt a szerb diplomácia vezetőjével. Ivica Dacic Orbán Viktorral is találkozott Budapesten.

Felgyorsult a magyarok fogyása Erdélyben

“Az első adatok drámai, 225 ezres csökkenésről, és alig egymilliós megmaradó magyarságról szóltak. Ennek azonban részben módszertani okai lehetnek, illetve az, hogy szokatlanul sokan nem nyilatkoztak a nemzetiségükről.”

Az orosz harcosok egynegyede a Wagner-csoport tagja lehet

Katonai hatékonyságuk viszont továbbra is korlátozottnak tekinthető, a hírszerzés szerint „néha két hétbe telik egyetlen ház elfoglalása”.


ÚGY TESZNEK, MINTHA MEGLEPŐDNÉNEK - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: HORVÁTH BENCE
2023.01.11.


Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevele! Szokás szerint négy cikket külön is ajánlunk:


2023. január 10., kedd

"SENKINEK LÖVÉSE SINCS", MI LESZ ÍGY AZ ERASMUS-DIÁKOK ÉS AZ EGYETEMI KUTATÁSOK SORSA

HVG
Szerzők: ARATÓ LÁSZLÓ, WINDISCH JUDIT
2023.01.10.


Egyelőre még nincsenek veszélyben, de 2024-től nagy érvágást jelentene a magyar egyetemisták nagy része számára az a brüsszeli döntés, amely az alapítványi fenntartású felsőoktatási intézményeket kizárja az Erasmus+ és a Horizont Európa kutatói programokból. Az intézkedésben semmi meglepő nincs, és a kormányt sem érte váratlanul, hiszen az Európai Tanács decemberi döntésén alapul, viszont már nem sok idő van, hogy helyrehozzák. Az érintettek addig teljesen tanácstalanok, és első hallásra borzalmasnak nevezték a történteket.


Sürgősen megoldást kellene találnia a magyar kormánynak, ha nem akarja, hogy több ezer, alapítványi fenntartású egyetemen tanuló diák és oktató kimaradjon az Erasmus+ programból. Márciusig kell ugyanis teljesítenie azokat a feltételeket, melyek szükségesek ahhoz, hogy ismét megnyíljanak az uniós pénzcsapok az intézmények számára.

Hétfő reggel a Népszava szellőztette meg, hogy az Európai Bizottság döntése értelmében nem kaphatnak friss támogatásokat az EU által finanszírozott Erasmus+ együttműködési és oktatási csereprogramból és a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramból azok a magyarországi oktatási intézmények, amelyek közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek, vagy amelyeket ilyen alapítványok tartanak fenn. Ezekről az alapítványokról írtuk korábban, hogy nem másra szolgálnak, mint arra, hogy a kormány "egyetemi modellváltás" címszó alatt bebetonozza vele a szellemi és kulturális hátországát. 2021-es cikkünkben azt is leírtuk, hogy ezeknek a kuratóriumába jellemzően kormánypárti vagy kormányközeli személyek kerülnek, akik egy esetleges 2022-es kormányváltás után is a helyükön maradtak volna.

A Népszava most azt írta, hogy a döntésről a bizottság illetékes főigazgatóságai december végén levélben értesítették a testület szolgálatait és a pénzek kezelésével megbízott magyar hatóságokat.

Bár a jelenleg már futó programokat a felfüggesztés nem érinti, a tét nem kicsi: az Európai Bizottság hivatalos adatai szerint

csak 2020-ban több mint 20 ezren vettek részt valamelyik programban, ehhez pedig majdnem 15 milliárd forint támogatást adott az EU.

Az oktatási csereprogramban a magyar diákok legnépszerűbb célországai között az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Spanyolország, Olaszország, Szlovákia, Románia és Görögország szerepelt. A beérkezett pályázatok 80 százalékát egyébként pozitívan bírálták el.

Arról ugyan nincs külön adat, hogy a korábbi kedvezményezettekből hányan tanultak olyan egyetemen, amelyet azóta alapítványi fenntartásba hajszolt a kormány (ilyen magyar intézményből egyébként összesen 21 van), de az biztos, hogy a küldő intézmények között toplistás helyen szerepelt például a Budapesti Corvinus Egyetem, amelyet alapítványivá alakítottak. Az intézmény honlapja szerint 2014 és 2020 között 11 projektre 3,6 millió euró támogatást nyert a Horizont 2020 kutatási keretprogramból. 2020 decemberében pedig története során először konzorciumvezetőként elnyert egy 4 millió eurós összköltségvetésű pályázatot...

IDEJE VOLNA ANNAK, HOGY A MAGYAR ELLENZÉKI PÁRTOK EGYES KÉPVISELŐI VÉGRE ELKEZDJENEK GONDOLKODNI

FACEBOOK
Szerző: SÁNDOR GYÖRGY
2023.01.10.


Szerintem ideje volna annak, hogy a magyar ellenzéki pártok egyes képviselői végre elkezdjenek gondolkodni. Ez az Erasmus-történet a maga összetettségében nagyon is alkalmas volna az elmemunka beindítására.
Az Európai Bizottság döntése nem csak a hallgatókat sújtja a csereprogramok leállításával (Erasmus), hanem az egyetemeket is (Horizont), amelyeket ezáltal sok tízmilliós pályázati lehetőségektől fosztottak meg.
Mindez rossz? Nagyon rossz, egyenesen katasztrofális.
Csakhogy!
Az EU továbbra sem fog tankokkal bevonulni az országba, nem fogja „testvéri segítségnyújtás” címén szétlőni a fővárost, s nem fog a Corvin közben vagy a Széna téren heves és elkeseredett harcokat előidézni.
Az ellenzék a lehető legnagyobb hibát követi el akkor, amikor akarva-akaratlan (de inkább akarva) átveszi a velejéig hazug fideszes narratívát, s most magyarság-versenyben próbál beelőzni: igen, nagyon rossz azoknak az alapítványi egyetemekre beiratkozott diákoknak, akik mostantól nem vehetnek részt az Erasmus csereprogramjában, de talán nem kellett volna hagyni és elfogadni azt, hogy a kizárólagos politikai érdekektől vezérelve átlátszó, korrupt és a tisztességtelenség minden létező formájával kibélelt alapítványi formába izmozzhassa át a kiszemelt egyetemeket a mi bölcs pártunk és kormányunk. Csak halkan mondom: volt példa az ellenállásra, úgy hívták, hogy Freeszfe: oktatók és hallgatók közös, a személyes, a privát egzisztenciális félelmeken a köz érdekében példamutató bátorsággal és elszántsággal túllépő tiltakozás-sorozat, csak éppen a többiek, a gyáván hallgató Rektori Konferenciától az összes többi érintett egyetemig mindannyian eltartott kisujjal, s elegáns távolságtartással, kényelmes fotelből szemlélték az eseményeket, a szolidaritás jeleként pazar elméleti megbeszélést folytatva egy-egy baráti társaság familiáris félhomályában.
Lehet tehát felháborodottan az EB döntését bírálni, a nagy magyar-nemzeti oldal rozzant vádjaira válaszként, mintegy bizonyítandó, hogy az ellenzék is magyar, s a magyar diákok érdekeiért kiáll, nehogy megint és újfent és naponta hatszázszor, hanem érjük el, hogy mostantól naponta csak ötszázkilencvenhétszer üvöltsék ránk leépült, szellem- és intellektus nélküli, ám remekül kifundált repetitív aljasságaikat, hogy ezek nem magyarok, hogy háttérhatalom, hogy dollárbaloldal, hogy idegen szív, idegen érdekek, s lehet önkéntesen, saját erőből vinni a kötelet a kivégzésre, az akasztás úgyis megtörténik, csak éppen vicces lesz, hogy ezek még a kivégző eszközökről is maguk gondoskodtak.
És persze most panaszkodnak az érintett egyetemek, de hiszen van is okuk a panaszra: várhatóan nehezebb idők következnek. És most jönnek a jogvédők, a diákok jogaira kényesek, meg a saját egyetemeik anyagi helyzetéért aggódók, a bátrak, a hősök, akik mernek ellenállni az EB döntésének. Hülye EB!
Csakhogy!
Amikor jól érzékelhetően nehezebb idők következtek, akkor feszes vigyázzállásban várták a nehezebb időket: a totálisan átlátszó, ócska és persze időzített bombaként robbanásveszélyes alapítványosdi végső aláírási ceremóniáihoz maguk készítették oda a székeket, az asztalt, terítővel, virágos vázával és Bíró László József nagyszerű találmányát, a golyóstollakat. Meg sem hallották a legnagyobbak beszédeit, a célt, hogy a tudományt és az oktatást mostantól a „nemzeti” eszme hassa át (hogy micsoda???) az „internacionalista-globalista” eszmeiséggel szemben (hogy micsoda ???), s nem zavart senkit sem közülük az intézményes garanciák hiánya, az átláthatatlanság, a velejéig korrupt rendszer újabb szárba szökkenése, hogy totálisan inkompetens emberek kerülnek az egyetemi alapítványokba, teljhatalommal, közvetlenül bekötve a kormányhoz, az államigazgatáshoz, a fideszes önkormányzatokhoz, a fideszes rokoni, baráti és csókos körökhöz, hogy az egyetemeknek ebbe beleszólásuk sem lehetett, nekik a kuss jutott, cserébe a Karmelitából kinevezettek élethosszig tartó funkcióhoz jutottak, igazi, hamisítatlan politikai komisszárokként, 1-1,5 milliós fizetéskiegészítéssel.
Ámen!
Ez senkit nem zavart. Közben mindenki arról beszélt, hogy ez a rohadt Európai Unió elfordítja a fejét, semmit sem tesz, tizenkét éve lélegeztetőgépen tartja az Orbán-rezsimet, pénzeli a maffiaállamot, meg német autóipar, meg olcsó munkaerő, meg rabszolgapiac, meg így, meg úgy. És Merkel! És ez mind igaz volt, sajnos teljes mértékben. Most meg történni látszik végre valami, igen, fáj, ahogy fáj a köröm alá behatoló tüske, de fáj annak eltávolítása is. Most mindenki a maga bibijét emeli az égnek, s jajkiáltások közepette obégatja: nem, ezt nem lehet, mert ez fáj, de nagyon! És a Fidesszel vállvetve azonnal fegyverbe a közös ellenség, az Európai Bizottság ellenében, ahol ezt a csúnyaságot voltak képesek megtenni. Velünk. Pedig nekünk lenne sok jó ötletünk: igaz, eddig ezekből egy sem jött be, s a tehenek vígan döglenek továbbra is.
S ahogy emlékeim szerint simán és ellenállás nélkül átmehetett az alapítványi forma messziről bűzlő pokoli bugyra, ugyanúgy nem emlékszem arra, hogy például a közoktatásban részt vevő tanárok és diákok tüntetésein, megmozdulásain oly nagyon képviseltették volna magukat az egyetemek, az oktatók és a hallgatók, s az erasmusos jogvédő harcosok. Pedig ott is a diákokról volt szó: oké, nem az Erasmus csereprogramjával külföldre utazókról, hanem „csak” azokról, akiknek jövője épp az általános iskolákban és a gimnáziumokban csesződik el véglegesen, akiket már az általános iskola első osztályában megfosztanak minden lehetőségtől a felzárkózásra, hogy ezzel egy életre esély és sors nélkülivé váljanak, akiket nem a nagy nemzetközi munkaerőpiacokon zajló versenyekre készítenek elő, tudásból, értelemből, korszerű felkészültségből, önálló, autonóm gondolkodásból, vitakészségből, hanem hittanból, erkölcstanból, testnevelésből és lojalitásból, leginkább a hazai cselédpiacot szem előtt tartva.
És akadnak, akik most azzal állnak elő, hogy minden jó lesz, minden szép lesz és példaértékű, mert megvan a megoldás: az alapítványi kuratóriumokból vonják vissza a minisztereket, államtitkárokat, kormánybiztosokat, polgármestereket, s ezzel minden hófehérré és átlátszóvá bír majd magasztosulni.
Hát egy nagy lófaszt!
Semmi sem magasztosul sehová, inkább még koszosabb, még büdösebb, még alpáribb lesz minden: hiszen ott maradnak azok, akik ezer szállal kötődnek a Fideszhez, nem miniszterek ők, de Lévai Anikó barátnői, a Tiborcz-tulajdonolta bank vezérigazgatói és így tovább, és így tovább, akik nagyon, de piszkosul, de marhára bizonyítani kívánnak, hisz bizonyítaniuk kell, ez a dolguk, ez a kötelességük, ezért kapják az obsitot, az egész még koszhadtabb lesz, de kényelmesen hátradőlhetünk, mert megoldottunk mindent, s nem csak az EU-t, de még magunkat is sikeresen átvertük!
Vivát!
És mi változott? Semmi. A mocsok megmaradt, a rendszer ugyanúgy átláthatatlan, változatlanul nincsenek összeférhetetlenségi szabályok, nincs egyetemi vétójog, nincsenek intézményes garanciák, az alapítványokban továbbra is élethossziglan üldögélhetnek a rendszer- párt- és kormányhű fidesznyikek, sub specie aeternitatis, a politikai idea változatlan, éljen és virágozzék a nemzeti eszméjű oktatás és tudomány, szemben az internacionalista-globalista eszmeiséggel, senkinek nem fáj semmi, ne is fájjon, arra érzékenyek vagyunk, mindenkinek a maga körömalja, egyre nagyobb a gyűlés, a furunkulus, sebaj, sose halunk meg, mit nekem te zordon, és az EB végre szokja meg és tanulja meg, milyen az a hamisítatlan, utánozhatatlan, sokszáz éves Magyar-vándor.

NEM VIZSGÁLHATJA MEG A VODAFONE-ÜGYLETET A GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL – HUPPA-LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2023.01.10.


A kormány nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette a felvásárlást

A magyar piac második legnagyobb telekommunikációs cégéért fizetett vételár durván 1,7 milliárd euró, ami a magyar privatizációk, illetve visszaállamosítások 32 éves történetében is párját ritkítja. Tehát a vételár erősen prémiumkategóriás, de olyat is ritkán látunk, hogy annyira eladósodott cég, mint a 4iG, ekkora terhet vállal magára.

A 4IG és Antenna Hungária belekeveredett az utóbbi évek legszövevényesebb bűnügyébe

Érintettek egy nagyon kiterjedt csalássorozatban, a Fuzik Zsolt-féle számlagyáros maffiaügyben. De errőlé mindkét cég és Orbán Viktor sajtóbirodalma is mélyen hallgat.

Titkolják, miért került büntetőjogi intézkedés alá az MTVA-sok megfigyelésére szolgáló szoftver szállítója

A Media1 felfedezte, hogy azon cég ellen, amely az MTVA-nak az aktivistást mérő alkalmazást biztosítja, büntetőjogi intézkedést foganatosított a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Közép-magyarországi Bűnügyi Igazgatósága. A cég jelenleg Balásy Bulcsú, a kormányzati reklámkampányokat 2018 óta sorban elnyerő és kivitelező vállalkozó, Balásy Gyula féltestvérének az érdekeltségében áll.

Habony Árpádhoz került a budapesti kaszinóbiznisz egyharmada

Úgy tűnik, valamiért érdemes előbújnia 2023-ban és komoly NER-befektetőként pozicionálni magát. Mit tudhat?

A Dömper Kft. 3,7 milliárd forintért építhet fölöslegesnek tűnő körforgalmat

Bár egy szakmai forrás szerint lehetett volna olcsóbb megoldást is találni, az állami megrendelő valamiért a lehető legdrágábbat választotta – a magyar közbeszerzésekből már sokszor ismert recept alapján fejeződhet be a Völner Pálhoz köthető Dömper Kft. beruházása Sopronnál.

“Senkinek lövése sincs”, mi lesz az Erasmus-diákok és az egyetemi kutatások sorsa

Sürgősen megoldást kellene találnia a magyar kormánynak, ha nem akarja, hogy több ezer, alapítványi fenntartású egyetemen tanuló diák és oktató kimaradjon az Erasmus+ programból.

Cáfolja a minisztérium az Európai Bizottságot Erasmus-ügyben, és nem fogadják el a döntést

“Nagyon bízom, hogy az Európai Bizottság valójában nem a magyar diákokkal akarja megfizettetni a magyar kormánnyal esetleg fennálló vitájának a költségét.” (Navracsics)

Nagyon bízunk, hogy az magyar kormány valójában nem a magyar diákokkal akarja megfizettetni az EU-val esetleg ténylegesen fennálló, a korrupció visszaszorítása érdekében folytatott vitájának a költségét.

Ezt még a Kádár-rendszerben sem tették meg

“Nemcsak az elmúlt 32 évben, de a Kádár-rendszerben sem volt példa arra, hogy a parlament legalább ne tárgyalt volna a költségvetésről.” (Vajda Zoltán)

Idén sem a sporton spórol az Orbán-kormány

Igaz, ez nem lehet túlzottan meglepő azok után, hogy a koronavírus-járvány okozta gazdasági nehézségek idején is előszeretettel osztogatott milliárdokat erre a területre. Sőt, többet adtak, mint például munkahelyek megőrzésére is.

Alkalmatlan fércmunka és rémálom Pintér Sándorék tanárokat mérő új terve

“Ráadásul még csak azzal sem menthető, hogy akik készítették kórosan tudatlanok, ugyanis a javasolt rendszer alig leplezett szándékai szerint is borzasztó: egyértelműen a pedagógusok megfélemlítését, a politikai elvárásoknak nem megfelelő viselkedés büntethetőségét szolgálja.” (Radó Péter)

A hatósági üzemanyagárak tavaly félezermilliárdos kárt okozhattak a hazai olajiparnak

A hatósági árak – alaptörvény-sértő módon – eleve egyik piaci szereplőnek sem biztosítottak nyereséget. Így az importőrök értelemszerűen elálltak a behozataltól. A kiesés pótlását önként magára vállaló Molnak is több százmilliárdos vesztesége keletkezett. A kis kutak pedig bele is rokkantak a helyzetbe.

Így fordult rá Orbán Viktor az ország felfegyverzésére

A magyar beszerzéseket ugyanakkor nem az átláthatóság jellemzi. Ezek részleteit ugyanis a Honvédelmi és Rendészeti Bizottságban is rendszerint csak zárt üléseken mutatják be.

Miféle néplélek?! Orbán hozta létre, amit annak vélünk

“A kezdetektől mindmáig saját tapasztalatait és világlátását fogalmazta nyelvezetté és váltotta politikai gyakorlattá: saját világképét, a volt vagány, focista és idegen környezetbe betörni vágyó szakkollégista társadalmi tapasztalatát és tudását. Nem az ösztönökön vagy valamiféle „néplélekhez” udvarolva ragadta magával hallgatóságát, hanem a tudatokhoz szólt. Önmagát ajánlotta, és fogadtatta el, két évtized kitartó, fordulatokban – sikerekben és bukásokban gazdag – munkájával.” (Petőcz György)

Megúszhatja a börtönt KGBéla

Ügyvédje sem tudja, hol bujkál a kémkedésért elítélt Kovács Béla.

A Szellemdús mindeményedelem és társaik, avagy így támogatta Kásler Miklós a kultúrát

A cím állítólag értelmes magyar kifejezés, olyannyira, hogy 2 millió forintnyi közpénzt utalt ki érte egyedileg a miniszter.

Belefojtották a szót a Debrecenbe tervezett kínai akkugyár szakemberébe is egy lakossági fórumon

“Nagy tapsot kapott az az idős férfi, aki azt kérte, vigyék Felcsútra az akkumulátorüzemet.”

Így hergeli az olvasókat a lakájmédia

„Józsi bácsi holtan feküdt a padlón: migránsok végezhettek a 86 éves nyugdíjassal”.

Ez címe a Ripost egyik cikkének, majd a cikkben az olvasható, a gyilkossággal két helyi lakost gyanúsítanak, akik valószínűleg pénz miatt ölték meg az idős férfit.

Nem az a kérdés, hogy Putyin belerángatja-e Fehéroroszországot a háborúba, hanem az, hogy mennyire

Az ukránok attól tartanak, hogy a háború egyéves évfordulójához közeledve az oroszok újabb támadást indítanak majd az ország fővárosa Kijev ellen. Egy esetleges újabb rohamnak nagyon fontos eleme lehet Fehéroroszország, ahonnan az orosz sereg minden eddiginél jobb pozícióból kezdhetné meg Kijev ostromát.

HABISZTI (CSAK AZÉRT IS)

FACEBOOK
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2023.01.09.



Habiszti (Csak azért is)
A BIDF (Budapest International Documentary Festival) Magyar Filmek Versenye kategóriában január 24-én, 25-én és 29-én a Mammut 2 Cinema Cityben vetítik a Habiszti című filmet, melynek nagykövete lehetek. Erről egyszer írtam már, de a filmről, magáról még nem. Most megteszem, mert kedvet szeretnék csinálni másoknak is a megtekintéséhez.
Egy roma fiú, Attila főszereplésével készült a film, ami több üzenet miatt is különleges élmény, és amiben elgondolkodtató vonulatok erősítik egymást.
Különleges, mert képet ad a tehetségről, annak kibontakozási lehetőségeiről a mai Magyarországon. Elgondolkodhatunk, mennyiben igaz, hogy a „tehetség úgy is utat tör magának”, és mennyi benne a külső tényezők pillanatnyi összeállása. Mit jelent a támogató családi közeg, és az intézményrendszer szerepvállalása? Mit ad a tanárok, társak megerősítő szerepe egy életút kezdetén? Mennyi a szerencse és mennyi a személyes akarat, kitartás? Hogyan erősíthet művészi üzenetet a minden nap megtapasztalt érzés?
Különleges, mert képet ad egy tehetséges roma fiatal gondolatairól, eltökéltségéről, céltudatosságáról. Egy olyan fiatalról, aki tiszta lelkülettel képes tükröt tartani a kirekesztő többségi társadalomnak. Szavai, rímei, lendülete, ereje utat tör a viszonyulások kiábrándító rendszerében.
Különleges az a művészi produkció is, amire a fiatalok készülnek a film során, és a végén láthatjuk is. Egy koreográfia a roma holokausztról, melyben a fiú a főszereplő.
A vonulatok pedig összekapcsolódnak. A sikeres felvételi után az elutasítás, a megélt kirekesztés rappelésbe öntött személyes gondolatai, az átélt erőszak, az újra és újra nekifeszülés a próbáknak, hogy bizonyítson, csak azért is menni fog, majd az előadás, a roma holokausztban kiteljesedő félelmetes kiáltás.
Egy elgondolkodtató film a Habiszti, melyben megérezhetjük azt az űrt, amit az elfogadás hiánya ébreszt bennünk. Amit nem veszünk észre a mindennapokban, ám észrevétlen erősödik, nő…amíg hagyjuk. Amíg tudatosan nem küzdünk ellene. Ennek a tudatosságnak a felismeréséhez vezethet el a film.
Habiszti. Csak azért is.
Mert nem lehet feladni.

2023: BRAZÍLIA, 2021: WASHINGTON, 2006: BUDAPEST

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2023.01.09.


Jair Bolsonaro, a legutóbbi választásokon vesztes egykori brazil elnök keményvonalas támogatói vasárnap megrohamozták az ország kongresszusát, elnöki palotáját és legfelsőbb bíróságát. Szinte napra pontosan két évvel ezelőtt, 2021 január 6-án az amerikai Capitolium épületét támadták meg Donald Trump bukott elnök csalódott hívei, 2006-ban pedig Budapesten voltak zavargások, amikor az akkori szocialista kormány ellen tüntetők szétverték a Magyar Televízió – akkor még a Szabadság téren álló – épületét, rendőrökre támadtak, autókat gyújtottak fel. Három évszám, három város – a történet ugyanaz.


Most vasárnap a feldühödött Bolsonaro-hívek áttörték a rendőrségi kordont és behatoltak a törvényhozás épületébe, emellett a közelben fekvő elnöki palotát és a legfelsőbb bíróság épületét is megtámadták. Többen bejutottak a kongresszus épületébe és ablakokat is betörtek.

A tavalyi brazíliai választások előtt nem sokkal, október elején Orbán Viktor is beszállt Bolsonaro kampányába. „Nagyon kevés olyan kiemelkedő vezetőt láttam, mint az önök elnöke, Jair Bolsonaro elnök úr” – írta akkor Orbán a Twitteren Bolsonaroról, a brazil népet pedig Bolsonaro támogatására szólította fel: „Kedves brazil barátaim, önök fontos választásra készülnek! Több mint 30 éve szolgálom hazámat, itt Európában. Sok vezetővel találkoztam, de nagyon kevés olyan kiemelkedő vezetőt láttam, mint az önök elnöke, Bolsonaro elnök úr... Azt kívánom, hogy folytathassa a munkáját, és önök Brazíliában mindannyian élvezhessék ennek áldását. Olyan elnökről beszélünk, aki a progresszív, liberális világuralom mellett is elég bátor volt ahhoz, hogy Brazíliát helyezze mindenek elé és a Jóistent mindannyiunk fölé. Sok sikert kívánok önöknek! Go Bolsonaro!”...