BÖDŐCS VIDEÓK
Szerző: BÖDŐCS TIBOR2023.12.31.
Bödőcs Tibor Prímszámok hóesésben című könyve megrendelhető itt: https://bit.ly/Bodocs_Tibor_Primszamo...
Mucsi Zoltán, Scherer Péter Animáció: Gróf Balázs
2023. december 31., vasárnap
BÖDŐCS: FÉLREÉRTÉS
2023.12.31.
Bödőcs Tibor Prímszámok hóesésben című könyve megrendelhető itt: https://bit.ly/Bodocs_Tibor_Primszamo...
SZILVESZTERI MŰSOROK A KLUBRÁDIÓBAN - SZILVESZTERKOR IS ÜNNEPI ADÁSSAL JELENTKEZIK A KLUBRÁDIÓ!
KLUBRÁDIÓ
Szerző: KLUBRÁDIÓ
2023.12.31.
December 31. vasárnap
14:00 Művészbejáró
Berecz András, az elementáris humorú mesemondó, énekes, a Művészbejáró vendége december 31-én, vasárnap, a szokásos időponttól eltérően, a 14 órakor. Bölcs, költői, gyermekien játékos, akár pajzán ahogy mesél, telivér élettel teli. Remekül anekdotázik, telis-tele van jobbnál jobb történetekkel, lenyűgözően ízes a beszéde.
15:00 Kovátsműhely
Szilveszter délután a szokottnál előbb 15 órától a Kovátsműhely vendége Lajsz András, az egyik leghíresebb magyar bartender, mixer, aki azt is elmeséli, hogy ő milyen italt ajánl nekünk szilveszter éjjelére. És annyi életkedvet kívánunk hallgatóinknak is a következő évre, mint amennyi neki van.
16:00 Anno Budapest
Anno Budapest: év végi buli - leltár, sírva vigadás és a többiek, Panxnotded Miklóssal és vendégeivel december 31-én délután négytől, este nyolcig
20:00 Hitler ABBA-t énekel - hangjáték
Szilveszter este 8 és 10 óra között sírva nevetést hoz O. Horváth Sári színműve, amely most hangjátékként debütál a Klubrádióban. Az ötszereplős előadás két idősíkon halad. A dráma és az abszurd humor váltja egymást jelenetről jelenetre. Hitler szándékosan elrajzolt karakterével párhuzamosan jelenik meg Angela Merkel szintén túlzóra írt figurája. Minden mindennel összefügg, talán csak azok a dolgok tévesek, amelyekben biztosak voltunk.
A darabot íróként és rendezőként is jegyző O. Horváth Sári sok más következtetés mellett arra jut, hogy vezérnek lenni nagyon fárasztó dolog, és másokra nézve igen veszélyes tud lenni. Az évszám és a helyszín persze szabadon választott. Hitler ABBA-t énekel – szilveszterkor, este nyolckor.
22:00 Koccintsunk!
Koccintsunk! Este 10 órától éjfélig válogatást hallhatnak az idei Szörp-Szóda Fesztivál emlékezetes pillanataiból.
Január 01.
00:00 Boldog Új Évet!
Boldog Új Évet! Éjfél után két óra zenével indul a szökőév. Lesz benne minden és mindenki, akit szeretünk Leonard Cohentől Dés Lászlóig, Yardbirdstől a Loksiig, Lang Györgyitől Azahriáig.
Szerző: KLUBRÁDIÓ
2023.12.31.
14:00 Művészbejáró
Berecz András, az elementáris humorú mesemondó, énekes, a Művészbejáró vendége december 31-én, vasárnap, a szokásos időponttól eltérően, a 14 órakor. Bölcs, költői, gyermekien játékos, akár pajzán ahogy mesél, telivér élettel teli. Remekül anekdotázik, telis-tele van jobbnál jobb történetekkel, lenyűgözően ízes a beszéde.
15:00 Kovátsműhely
Szilveszter délután a szokottnál előbb 15 órától a Kovátsműhely vendége Lajsz András, az egyik leghíresebb magyar bartender, mixer, aki azt is elmeséli, hogy ő milyen italt ajánl nekünk szilveszter éjjelére. És annyi életkedvet kívánunk hallgatóinknak is a következő évre, mint amennyi neki van.
16:00 Anno Budapest
Anno Budapest: év végi buli - leltár, sírva vigadás és a többiek, Panxnotded Miklóssal és vendégeivel december 31-én délután négytől, este nyolcig
20:00 Hitler ABBA-t énekel - hangjáték
Szilveszter este 8 és 10 óra között sírva nevetést hoz O. Horváth Sári színműve, amely most hangjátékként debütál a Klubrádióban. Az ötszereplős előadás két idősíkon halad. A dráma és az abszurd humor váltja egymást jelenetről jelenetre. Hitler szándékosan elrajzolt karakterével párhuzamosan jelenik meg Angela Merkel szintén túlzóra írt figurája. Minden mindennel összefügg, talán csak azok a dolgok tévesek, amelyekben biztosak voltunk.
A darabot íróként és rendezőként is jegyző O. Horváth Sári sok más következtetés mellett arra jut, hogy vezérnek lenni nagyon fárasztó dolog, és másokra nézve igen veszélyes tud lenni. Az évszám és a helyszín persze szabadon választott. Hitler ABBA-t énekel – szilveszterkor, este nyolckor.
22:00 Koccintsunk!
Koccintsunk! Este 10 órától éjfélig válogatást hallhatnak az idei Szörp-Szóda Fesztivál emlékezetes pillanataiból.
Január 01.
00:00 Boldog Új Évet!
Boldog Új Évet! Éjfél után két óra zenével indul a szökőév. Lesz benne minden és mindenki, akit szeretünk Leonard Cohentől Dés Lászlóig, Yardbirdstől a Loksiig, Lang Györgyitől Azahriáig.
LÁNCZI IDEÁLIS VÁLASZTÁS RETTEGETT ÁVH-FŐNÖKNEK
AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2023.12.30.
Orbán és a NER működését ismerők biztosak lehetnek abban, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal nem azzal kezdi, hogy jönnek a „fekete autók”, bebörtönöznek bárkit. Ellenkezőleg, a cél az, hogy az új államvédelmi hatóság belesimuljon a rendszerbe, belekonszolidálják a NER-be, mint annak szerves és legitim részét részét, hogy így legyen hiteles a munkája.
Ez nem azt jelenti, hogy kevésbé veszélyes, mint ahogyan a fogadtatása előrejelezte, épp fordítva: amikor megkezdi az ÁVH és a Gestapo újkori keveréke a működését, már senki nem kérdőjelezi meg, hogy az jogállami és törvényes, miközben a nyílt totális diktatúra eszköze lesz. Pontosan olyan lesz, mint a NER egésze, másnak látszik, mint ami.
Lánczi Tamás feladata az lesz, hogy belekonszolidálja a szuverenitásvédelemnek nevezett fasiszta diktatúra államvédelmi erőszakszervezetét a rendszerbe, miközben ki kell építenie a szervezet struktúráját, működési módját, módszereit, ideológiai- és propagandahátterét, s tartalommal töltse meg a működését.
Gátlástalan propagandista hazudozóként ez nem lesz nehéz, most a feladata az lesz, hogy minden mást kriminalizáljon és kiirtson. Lánczi akkor bukik meg a hivatalában, ha nincs elég türelme kivárni, amíg beindulhat a gépezet, és túl korán, idő előtt elkezdi listázni és kontroll nélkül, a titkosszolgálatot használva üldözni bárkit, aki cáfolja a hazugságaikat.
Először vélhetően csak irányelveket határoz meg, amihez mindenkinek tartania kell magát, beleneveli a társadalomba és a közéletbe a szuverenitás fasiszta és náci elméletét, aminek a végén olyan természetes igazságnak kell tűnnie, hogy már a villamoson mindenki tudja, mi sérti a „szuverenitást”, s azonnal tudja mindenki, hol kell feljelentést tennie.
Éppen azelőtt, hogy a rezsim hivatásos hazudozói elkezdenének bezzegelni, hogy nem lett az SZVH mégsem ÁVH, nem tépik le senki körmeit, elkezd a szervezet dolgozni, megtalálja azokat a célszemélyeket, akiket már most is tudnak, hogy elinduljanak a próbaeljárások, s teszteljék, hogyan reagálnak a „zemberek”. A „zemberek” pedig jól fognak reagálni.
Ha Lánczi jól végzi a dolgát, akkor egy zemberként háborodik fel az ország a gondosan és jól felépített koncepciós eljárásokon, amelyek szaporodnak, durvulnak, a propaganda úgy uszít és működik majd, mint a legklasszikusabb kommunista, fasiszta, náci diktatúrákban, ahogy Orbán fasiszta rendszere természetessé vált, ehhez is hozzászoknak a zemberek.
„Vesszen Hannibál! Vesszen Nyúl!” Itt tartunk.
A 444.hu oldalán Rényi Pál Dániel kiváló jellemrajzot készített az új ÁVH-főnökről. Lánczi a kiváló NER-katona, akiből a legkisebb szuverenitás is hiányzik, kézzel vezérelhető, könnyen irányítható, viszont kellőképpen arrogáns és kíméletlen, lefelé tapos és felfelé nyal, arra is alkalmas lesz, amiről teljesen megfeledkeztünk: az SZVH a belső ellenséget is megfigyeli.
Lánczi kiválóan alkalmas arra, hogy rettegett SZVH-főnök legyen belőle, aki a paranoiás vezér jobbkeze és végrehajtó embere legyen. Érdemes lesz figyelni Lánczi beosztottjaira is, akik az erőszakszervezet végrehajtói lesznek, s feladatuk, hogy működőképessé tegyék a szervezetet, mert Lánczi a véresszájú inkvizítor szerepén kívül mindenre alkalmatlan.
Lánczi eddig mindent szétvert, ahova betette a lábát. Az SZVH lesz az első, ahol építenie kell valamit. Ehhez majd kap megfelelő embereket. A hideg, rideg államvédelmi főnököt viszont kiválóan alakítja majd, alig várja, hogy megnyíljon a lehetőség a nyílt támadásra. Megint megtalálták a megfelelő embert a feladatra, de a NER tömegével termeli ezeket...
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2023.12.30.
Ez nem azt jelenti, hogy kevésbé veszélyes, mint ahogyan a fogadtatása előrejelezte, épp fordítva: amikor megkezdi az ÁVH és a Gestapo újkori keveréke a működését, már senki nem kérdőjelezi meg, hogy az jogállami és törvényes, miközben a nyílt totális diktatúra eszköze lesz. Pontosan olyan lesz, mint a NER egésze, másnak látszik, mint ami.
Lánczi Tamás feladata az lesz, hogy belekonszolidálja a szuverenitásvédelemnek nevezett fasiszta diktatúra államvédelmi erőszakszervezetét a rendszerbe, miközben ki kell építenie a szervezet struktúráját, működési módját, módszereit, ideológiai- és propagandahátterét, s tartalommal töltse meg a működését.
Gátlástalan propagandista hazudozóként ez nem lesz nehéz, most a feladata az lesz, hogy minden mást kriminalizáljon és kiirtson. Lánczi akkor bukik meg a hivatalában, ha nincs elég türelme kivárni, amíg beindulhat a gépezet, és túl korán, idő előtt elkezdi listázni és kontroll nélkül, a titkosszolgálatot használva üldözni bárkit, aki cáfolja a hazugságaikat.
Először vélhetően csak irányelveket határoz meg, amihez mindenkinek tartania kell magát, beleneveli a társadalomba és a közéletbe a szuverenitás fasiszta és náci elméletét, aminek a végén olyan természetes igazságnak kell tűnnie, hogy már a villamoson mindenki tudja, mi sérti a „szuverenitást”, s azonnal tudja mindenki, hol kell feljelentést tennie.
Éppen azelőtt, hogy a rezsim hivatásos hazudozói elkezdenének bezzegelni, hogy nem lett az SZVH mégsem ÁVH, nem tépik le senki körmeit, elkezd a szervezet dolgozni, megtalálja azokat a célszemélyeket, akiket már most is tudnak, hogy elinduljanak a próbaeljárások, s teszteljék, hogyan reagálnak a „zemberek”. A „zemberek” pedig jól fognak reagálni.
Ha Lánczi jól végzi a dolgát, akkor egy zemberként háborodik fel az ország a gondosan és jól felépített koncepciós eljárásokon, amelyek szaporodnak, durvulnak, a propaganda úgy uszít és működik majd, mint a legklasszikusabb kommunista, fasiszta, náci diktatúrákban, ahogy Orbán fasiszta rendszere természetessé vált, ehhez is hozzászoknak a zemberek.
„Vesszen Hannibál! Vesszen Nyúl!” Itt tartunk.
A 444.hu oldalán Rényi Pál Dániel kiváló jellemrajzot készített az új ÁVH-főnökről. Lánczi a kiváló NER-katona, akiből a legkisebb szuverenitás is hiányzik, kézzel vezérelhető, könnyen irányítható, viszont kellőképpen arrogáns és kíméletlen, lefelé tapos és felfelé nyal, arra is alkalmas lesz, amiről teljesen megfeledkeztünk: az SZVH a belső ellenséget is megfigyeli.
Lánczi kiválóan alkalmas arra, hogy rettegett SZVH-főnök legyen belőle, aki a paranoiás vezér jobbkeze és végrehajtó embere legyen. Érdemes lesz figyelni Lánczi beosztottjaira is, akik az erőszakszervezet végrehajtói lesznek, s feladatuk, hogy működőképessé tegyék a szervezetet, mert Lánczi a véresszájú inkvizítor szerepén kívül mindenre alkalmatlan.
Lánczi eddig mindent szétvert, ahova betette a lábát. Az SZVH lesz az első, ahol építenie kell valamit. Ehhez majd kap megfelelő embereket. A hideg, rideg államvédelmi főnököt viszont kiválóan alakítja majd, alig várja, hogy megnyíljon a lehetőség a nyílt támadásra. Megint megtalálták a megfelelő embert a feladatra, de a NER tömegével termeli ezeket...
LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE MUTATTUK BE, HOGY MŰKÖDIK A FIDESZES HAZUGSÁGGYÁR
TELEX
Szerző: SIMOR DÁNIEL
2023.12.31.
Egy február végi szombat délután kellemes idő volt, ezért elmentem biciklizni a budai hegyekbe, közben a Facebookon élőben közvetített kormányinfót hallgattam. Jogosan merül fel a kérdés, hogy milyen elmeállapot szükséges hozzá, hogy ilyenkor kormányinfót hallgassak, de hát ez van, ez érdekel.
Utólag viszont kiderült, hogy az évem talán legsikeresebb anyagához kaptam ihletet a kormányinfóval.
Egy héttel később, miután a Fidesz átnyomta a parlamenten a Magyar Orvosi Kamarát ellehetetlenítő törvényt, arról kérdeztük a képviselőket, hogy miért kellett ilyen gyorsan és ennyire drasztikusan fellépniük a kamarával szemben. Azzal érveltek, hogy a kamara zsarolással próbálta a tagokat befolyásolni, ezért el kellett vonni a jogait.
A fideszesek több olyan érvet is felhoztak, amikről tudtam a kamara álláspontját, de én nem voltam elég információ birtokában ahhoz, hogy meggyőződjek a megalapozottságukról. A videó alatt több kommentelő is szóvá tette, hogy az anyagból nem derült ki, hogy a vitában kinek van igaza. Vagyis hiányzik a legelemibb információ.
Elkezdtem nézegetni az egy héttel korábbi híreket, majd egy ponton beugrott, hogy azon az ominózus szombati kormányinfón a köztévé riportere kérdezett először, épp a MOK ügyéről. Lassan kezdett összeállni a fejemben, hogy én valójában ott bringázás közben hallottam először a MOK elleni vádakról. Akkor nem tulajdonítottam neki nagy jelentőséget, utólag viszont összeraktam, hogy ez volt az egyik első építőkockája annak a médiakampánynak, amit a következő két napban akkorára fújt a fideszes média, hogy visszakézből törvényt is módosítottak miatta.
A sztori ott hevert a földön.
Nem kellett mást tennem, csak rendszerezni annak a pár napnak az eseményeit. Ehhez óriási segítségemre volt a Telex grafikusa Lerch Julcsi, akivel precízen és érzékletesen mutattuk be, milyen gyorsan és szervezetten épített fel a Fidesz és a médiája egy történetet, amire alapozva utána teljesen átalakították a kamarát szabályozó törvényt.
Szerző: SIMOR DÁNIEL
2023.12.31.
Egy február végi szombat délután kellemes idő volt, ezért elmentem biciklizni a budai hegyekbe, közben a Facebookon élőben közvetített kormányinfót hallgattam. Jogosan merül fel a kérdés, hogy milyen elmeállapot szükséges hozzá, hogy ilyenkor kormányinfót hallgassak, de hát ez van, ez érdekel.
Utólag viszont kiderült, hogy az évem talán legsikeresebb anyagához kaptam ihletet a kormányinfóval.
Egy héttel később, miután a Fidesz átnyomta a parlamenten a Magyar Orvosi Kamarát ellehetetlenítő törvényt, arról kérdeztük a képviselőket, hogy miért kellett ilyen gyorsan és ennyire drasztikusan fellépniük a kamarával szemben. Azzal érveltek, hogy a kamara zsarolással próbálta a tagokat befolyásolni, ezért el kellett vonni a jogait.
A fideszesek több olyan érvet is felhoztak, amikről tudtam a kamara álláspontját, de én nem voltam elég információ birtokában ahhoz, hogy meggyőződjek a megalapozottságukról. A videó alatt több kommentelő is szóvá tette, hogy az anyagból nem derült ki, hogy a vitában kinek van igaza. Vagyis hiányzik a legelemibb információ.
Elkezdtem nézegetni az egy héttel korábbi híreket, majd egy ponton beugrott, hogy azon az ominózus szombati kormányinfón a köztévé riportere kérdezett először, épp a MOK ügyéről. Lassan kezdett összeállni a fejemben, hogy én valójában ott bringázás közben hallottam először a MOK elleni vádakról. Akkor nem tulajdonítottam neki nagy jelentőséget, utólag viszont összeraktam, hogy ez volt az egyik első építőkockája annak a médiakampánynak, amit a következő két napban akkorára fújt a fideszes média, hogy visszakézből törvényt is módosítottak miatta.
A sztori ott hevert a földön.
Nem kellett mást tennem, csak rendszerezni annak a pár napnak az eseményeit. Ehhez óriási segítségemre volt a Telex grafikusa Lerch Julcsi, akivel precízen és érzékletesen mutattuk be, milyen gyorsan és szervezetten épített fel a Fidesz és a médiája egy történetet, amire alapozva utána teljesen átalakították a kamarát szabályozó törvényt.
„A LEGROSSZABBUL TELJESÍTŐK SZINTE ANALFABÉTÁK” – AZ MTA-N IS ÉRTÉKELTÉK A PISA-EREDMÉNYEKET
MAGYAR HANG
Szerző: R. KISS KORNÉLIA
2023.12.30.
Jelentősen romlott az OECD-országok eredménye a tavalyi PISA-felmérésen. Számos országban nem csak a visszaesés adhat okot aggodalomra, hanem az alulteljesítők magas aránya is. Bár utóbbi Magyarországon nem tér el jelentősen az OECD átlagától, a Magyar Tudományos Akadémia múlt heti konferenciáján felszólaló kutatók figyelmeztető jelnek tekintik az eredményt.
A PISA-teszt az OECD-országokban (illetve azok partnerországaiban) tanuló 15 éves diákok szövegértését, matematikai és természettudományos képességeit vizsgálja. Nem a tananyag elsajátítását méri fel, hanem azt, hogy képesek-e a tanulók alkalmazni a megszerzett tudást, vagyis megmutatja azt is, mennyire lesznek képesek boldogulni a felnőtt életük során. A 2022-es mérés eredményeit idén decemberében hozták nyilvánosságra, ezekből pedig az derült ki, nagy visszaesés következett be az OECD-országok átlagában. Jelenleg már minden negyedik 15 éves nagyon alacsony képességszintű a matematika, természettudományok és az olvasás-szövegértés területén, vagyis a tanulók negyede gyakorlatilag nem éri el a boldoguláshoz szükséges szintet. A legfejlettebb országok közül is sokan rontottak jelentősen a korábbi eredményükön, ilyen például Finnország, Norvégia vagy Németország. A 2022-es magyar eredmények stagnálást jeleznek.
Alapvető problémákat sem fognak megoldani
A Magyar Tudományos Akadémia Közoktatási Elnöki Bizottságának decemberi, PISA-eredményeket elemző konferenciáján a felszólaló szakértők mindannyian kiemelték: magas a tanulók között az alulteljesítők aránya. Bár ezek az arányok nem sokkal térnek el az OECD-országok átlagától, a kutatók szerint ettől függetlenül figyelmeztető jelnek kell tekinteni az alulteljesítők magas arányát – és azt, hogy ez az arány szinte minden területen nőtt az elmúlt tíz évben. Az ebbe a kategóriába tartozó tanulók ugyanis gyakorlatilag analfabétának számítanak a természettudományok, a matematika vagy a szövegértés területén.
A PISA-teszten hat teljesítménykategória van, az egytől hatig tartó skálán a a legjobban teljesítők érik el a 6. szintet. Steklács János (Pécsi Tudományegyetem) a magyar tanulók szövegértési eredményeivel kapcsolatban kiemelte: Magyarországon az arányuk nagyon alacsony, mindössze a tanulók 5 százaléka képes elérni az 5. vagy 6. szintet. Viszont a legrosszabbul teljesítők aránya magas: a tanulók 26 százaléka 2. szint alatt teljesít. – A legrosszabbul teljesítő tanulók szinte analfabéták, akik alapvető problémákat sem fognak tudni megoldani – mondta Steklács János. Kiemelte: az ennyire rosszul szereplő tanulók aránya az olvasás-szövegértés területén 6,2 százalékkal nőtt 2012 és 2022 között. Szomorú adalék, hogy az alulteljesítők között egyre nagyobb arányban vannak a rossz körülmények között élő családok gyermekei.
Csíkos Csaba (Szegedi Tudományegyetem) a matematikai eredmények kapcsán úgy fogalmazott, ezen a területen is beszélhetünk funkcionális analfabétizmusról. Aki itt nem éri el a PISA-teszten a 2. szintet, csak olyan kis szeletét birtokolja a matematikai képességeknek, ami bizonytalanná teszi, hogy meg tudja állni a helyét felnőttként egy modern társadalomban. Kitért arra is: az Európai Unió is figyeli a PISA-mérésből származó adatokat, és 2030-as célkitűzései között szerepel, hogy 15 százalékra szorítsa le a legrosszabbul teljesítők aránya. Utóbbi most matematikából 29,6 százalék Magyarországon, míg a legmagasabb szintet a magyar tanulók 7,9 százaléka éri el...
Szerző: R. KISS KORNÉLIA
2023.12.30.
A PISA-teszt az OECD-országokban (illetve azok partnerországaiban) tanuló 15 éves diákok szövegértését, matematikai és természettudományos képességeit vizsgálja. Nem a tananyag elsajátítását méri fel, hanem azt, hogy képesek-e a tanulók alkalmazni a megszerzett tudást, vagyis megmutatja azt is, mennyire lesznek képesek boldogulni a felnőtt életük során. A 2022-es mérés eredményeit idén decemberében hozták nyilvánosságra, ezekből pedig az derült ki, nagy visszaesés következett be az OECD-országok átlagában. Jelenleg már minden negyedik 15 éves nagyon alacsony képességszintű a matematika, természettudományok és az olvasás-szövegértés területén, vagyis a tanulók negyede gyakorlatilag nem éri el a boldoguláshoz szükséges szintet. A legfejlettebb országok közül is sokan rontottak jelentősen a korábbi eredményükön, ilyen például Finnország, Norvégia vagy Németország. A 2022-es magyar eredmények stagnálást jeleznek.
Alapvető problémákat sem fognak megoldani
A Magyar Tudományos Akadémia Közoktatási Elnöki Bizottságának decemberi, PISA-eredményeket elemző konferenciáján a felszólaló szakértők mindannyian kiemelték: magas a tanulók között az alulteljesítők aránya. Bár ezek az arányok nem sokkal térnek el az OECD-országok átlagától, a kutatók szerint ettől függetlenül figyelmeztető jelnek kell tekinteni az alulteljesítők magas arányát – és azt, hogy ez az arány szinte minden területen nőtt az elmúlt tíz évben. Az ebbe a kategóriába tartozó tanulók ugyanis gyakorlatilag analfabétának számítanak a természettudományok, a matematika vagy a szövegértés területén.
A PISA-teszten hat teljesítménykategória van, az egytől hatig tartó skálán a a legjobban teljesítők érik el a 6. szintet. Steklács János (Pécsi Tudományegyetem) a magyar tanulók szövegértési eredményeivel kapcsolatban kiemelte: Magyarországon az arányuk nagyon alacsony, mindössze a tanulók 5 százaléka képes elérni az 5. vagy 6. szintet. Viszont a legrosszabbul teljesítők aránya magas: a tanulók 26 százaléka 2. szint alatt teljesít. – A legrosszabbul teljesítő tanulók szinte analfabéták, akik alapvető problémákat sem fognak tudni megoldani – mondta Steklács János. Kiemelte: az ennyire rosszul szereplő tanulók aránya az olvasás-szövegértés területén 6,2 százalékkal nőtt 2012 és 2022 között. Szomorú adalék, hogy az alulteljesítők között egyre nagyobb arányban vannak a rossz körülmények között élő családok gyermekei.
Csíkos Csaba (Szegedi Tudományegyetem) a matematikai eredmények kapcsán úgy fogalmazott, ezen a területen is beszélhetünk funkcionális analfabétizmusról. Aki itt nem éri el a PISA-teszten a 2. szintet, csak olyan kis szeletét birtokolja a matematikai képességeknek, ami bizonytalanná teszi, hogy meg tudja állni a helyét felnőttként egy modern társadalomban. Kitért arra is: az Európai Unió is figyeli a PISA-mérésből származó adatokat, és 2030-as célkitűzései között szerepel, hogy 15 százalékra szorítsa le a legrosszabbul teljesítők aránya. Utóbbi most matematikából 29,6 százalék Magyarországon, míg a legmagasabb szintet a magyar tanulók 7,9 százaléka éri el...
2023. december 30., szombat
INTERJÚ KULKA JÁNOSSAL ÉS TESTVÉRÉVEL, KULKA JANINÁVAL /// FRIDERIKUSZ PODCAST 86.
FRIDERIKUSZ PODCAST
Szerző: FRIDERIKUSZ SÁNDOR
203.12.29.
Kulka Jánost évtizedeken át igen sikeres színészként tartottuk számon, színpadon és filmekben főszerepek tucatjait alakította. Azonban hét és fél éve, 2016. április 12-én stroke-ot kapott, életmentő műtétet hajtottak végre rajta. Eleinte csak a bal karja mozdult, és csak a szemével tudott kommunikálni. A folyamatos fejlődés ellenére jelenleg is afáziával, azaz az organikus agyi sérülés következtében létrejövő beszédzavarral küzd. 2018-ban felmondott anyaszínházában, a Katona József Színházban, és bár a stroke-ja után egyszer-egyszer színpadon és filmekben is szerepelt, de már nem hisz benne, hogy teljes erővel vissza tud térni mesterségéhez. Pár hónappal ezelőtt egy újságinterjúban igen lemondóan beszélt önmagáról, életéről, az egykori kollégák és barátok eltávolodásáról, Lang Györgyi haláláról, hétköznapi enerváltságáról.
Szerző: FRIDERIKUSZ SÁNDOR
203.12.29.
Kulka Jánost évtizedeken át igen sikeres színészként tartottuk számon, színpadon és filmekben főszerepek tucatjait alakította. Azonban hét és fél éve, 2016. április 12-én stroke-ot kapott, életmentő műtétet hajtottak végre rajta. Eleinte csak a bal karja mozdult, és csak a szemével tudott kommunikálni. A folyamatos fejlődés ellenére jelenleg is afáziával, azaz az organikus agyi sérülés következtében létrejövő beszédzavarral küzd. 2018-ban felmondott anyaszínházában, a Katona József Színházban, és bár a stroke-ja után egyszer-egyszer színpadon és filmekben is szerepelt, de már nem hisz benne, hogy teljes erővel vissza tud térni mesterségéhez. Pár hónappal ezelőtt egy újságinterjúban igen lemondóan beszélt önmagáról, életéről, az egykori kollégák és barátok eltávolodásáról, Lang Györgyi haláláról, hétköznapi enerváltságáról.
Kulka János mellett azonban mindvégig kitartott, mind a mai napig is életének meghatározó része a nővére, a neves patológus-professzor, Kulka Janina. Ezúttal velük, a Kulka-testvérekkel beszélget Friderikusz Sándor.
A beszélgetés után láthatják a tavaly ősszel megjelent Pálmaszív című Kulka-lemez egyik dalából készült klipet. A dal címe: Fa nőtt a házad elé. Szövegét az alábbiakban olvashatják:
Pár szerelem, jó idők, nagy esők,
a film lassan kifut.
Úgy merülök, mint a kő,
mely mély vízbe húz.
Szűk cella már ez a test,
a kapuőr mindjárt kidől.
Nagy a láz.
Gyere csend, mielőbb!
Egy lélegzetben indulok el, nem viszlek magammal.
Sírj, ha fáj!
A léghajó messzire száll,
ég leszek mától már.
Hét héten át visz a szél, velem már nincs semmi új,
útravalóm csak a hő, 8 gramm a súly.
Nincs nevem itt, se nemem, egységes színkód a kék.
Aki odajön, odaadóan beleég.
Egy felhőből majd visszatérek,
esővízként földbe csorgok.
Nézd, fa nőtt a házad elé,
mindennap ülj mellé!
A FORBES ALÁBECSÜLI ORBÁN ÉS TIBORCZ VAGYONÁT
AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2023.12.28.
...A NER röpke 13 éve alatt Orbán és családja olyan bődületes vagyonra tett szert, amelynek mértéke büntetőjogi tételben (különösen nagy vagyoni hátrány okozása) nem kifejezhető. Az állam legjelentősebb csúcsingatlanjait játszották át Orbán és oligarchái kezébe, amiből nem lehet pontosan tudni, hogy mennyi Orbán magánvagyona, mennyi a strómanoké.
Az 50 leggazdagabb magyar között Orbán strómanjai és oligarchái vannak többségben, akik ezer szállal kötődnek Orbánhoz, az Orbán-családhoz és a többi strómanhoz, oligarchához, s leginkább az állami költségvetéshez, a (volt) állami vagyonhoz. Orbán, Tiborcz, Mészáros, Jellinek, Garancsi, Balásy, Szíjj, Jászai, Habony és a többiek szinte kibogozhatatlanul kötődnek össze.
Ennek a szervezett bűnözői csoportnak élén Orbán áll, aki az egészet mozgatja, irányítja és az állami vagyonnal finanszírozza. Jellemzően a költségek és a veszteségek az államéi, míg a tulajdon, a vagyon, a bevétel és a haszon az Orbán-maffia tagjaié. A csúcsingatlanokat a Tiborcz érdekkör közpénzből nyúlja le, az állam újítja fel nekik, s passzolják egymás közt.
Csak az a közpénz, amit a magántőkealapokon keresztül Tiborczba pumpáltak, duplája annak a koszos 75 milliárd forintnak, amit a Forbes a friss vagyonlistáján feltüntetett, amiben benne sincs az ingatlanvagyona. Nevetséges az összeg, amit feltüntettek. A lista inkább olyannak tűnik, mint ami eltünteti az Orbán-maffia lopott vagyonát. Hogy véletlen vagy szándékos, azt nem tudjuk, de nyilvánvaló tény, hogy 75 milliárd ezeknek nem pénz.
Nem könnyű összeszámolni a vagyont, ezt nem vitatjuk, de ilyen nagyságrendű különbség megengedhetetlen. Nem mentség, hogy Tiborcz hatalmas hitelállományt (tartozást) is tart nyilván, de ez nevetséges, mivel ezek már ott tartanak, hogy önmagukat finanszírozzák, maguknak tartoznak. Nem tudjuk, hogy a Mészáros nevére írt Orbán-bank mennyit keres például az állami pénzek, állami cégek, hitelek kezelésével, megsarcolásával.
A Forbes mindössze 591 milliárdot jelölt meg Orbán Viktor Mészáros Lőrinc strómanjának nevére írt vagyonaként is, miközben idén év elején ezt írta a Válasz Online: „kormányzati dokumentumokkal igazoljuk, hogy már legalább 541 milliárd közforint mozdult meg a kiválasztottak felé (javarészt a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül) – de vannak arra utaló nyomok, hogy a kiáramlás nagyságrendje még sokkolóbb. Némi cinizmussal azt mondhatnánk: akár külön „Tiborczék”- és „Mészárosék”-sor is lehetne a magyar állam költségvetésében. Mindenkinek egyszerűbb lenne az élete.” Csak itt van 540 milliárd.
Lélegzetelállító, milyen nagyságrendben rabolja ki az Orbán-maffia Magyarországot. Ilyen nagyságrendű bűncselekmény Magyarország ezeréves történetében is ritkaságnak számít. A Forbes adatai inkább arra mutatnak rá, hogy olyan nagyságrendű és ütemű az állam kifosztása, hogy nem tudják követni. Nincs egy valós összesítés az Orbán és strómanjai által kilopott vagyonról. A Forbes listája inkább a bűnpártolás kategóriájába tartozik.
Az állítólag 75 milliárdos vagyonnal rendelkező Tiborcz csak egy augusztusi cikk szerint 30 milliárd vissza nem térítendő állami támogatást kapott, hogy a legjelentősebb ingatlanok az Orbán-család tulajdonába kerüljenek. Egy másik vagyonleltár szerint „legalább 427 milliárd állami vagy baráti pénz mozdult meg Magyarországon a Tiborcz-kör” irányába. Tiborcz már ott tart, hogy neki is vannak strómanjai. Ez egyedül hatszorosa a listán levő vagyonnak...
Szerző: Amerikai Népszava
2023.12.28.
Az 50 leggazdagabb magyar között Orbán strómanjai és oligarchái vannak többségben, akik ezer szállal kötődnek Orbánhoz, az Orbán-családhoz és a többi strómanhoz, oligarchához, s leginkább az állami költségvetéshez, a (volt) állami vagyonhoz. Orbán, Tiborcz, Mészáros, Jellinek, Garancsi, Balásy, Szíjj, Jászai, Habony és a többiek szinte kibogozhatatlanul kötődnek össze.
Ennek a szervezett bűnözői csoportnak élén Orbán áll, aki az egészet mozgatja, irányítja és az állami vagyonnal finanszírozza. Jellemzően a költségek és a veszteségek az államéi, míg a tulajdon, a vagyon, a bevétel és a haszon az Orbán-maffia tagjaié. A csúcsingatlanokat a Tiborcz érdekkör közpénzből nyúlja le, az állam újítja fel nekik, s passzolják egymás közt.
Csak az a közpénz, amit a magántőkealapokon keresztül Tiborczba pumpáltak, duplája annak a koszos 75 milliárd forintnak, amit a Forbes a friss vagyonlistáján feltüntetett, amiben benne sincs az ingatlanvagyona. Nevetséges az összeg, amit feltüntettek. A lista inkább olyannak tűnik, mint ami eltünteti az Orbán-maffia lopott vagyonát. Hogy véletlen vagy szándékos, azt nem tudjuk, de nyilvánvaló tény, hogy 75 milliárd ezeknek nem pénz.
Nem könnyű összeszámolni a vagyont, ezt nem vitatjuk, de ilyen nagyságrendű különbség megengedhetetlen. Nem mentség, hogy Tiborcz hatalmas hitelállományt (tartozást) is tart nyilván, de ez nevetséges, mivel ezek már ott tartanak, hogy önmagukat finanszírozzák, maguknak tartoznak. Nem tudjuk, hogy a Mészáros nevére írt Orbán-bank mennyit keres például az állami pénzek, állami cégek, hitelek kezelésével, megsarcolásával.
A Forbes mindössze 591 milliárdot jelölt meg Orbán Viktor Mészáros Lőrinc strómanjának nevére írt vagyonaként is, miközben idén év elején ezt írta a Válasz Online: „kormányzati dokumentumokkal igazoljuk, hogy már legalább 541 milliárd közforint mozdult meg a kiválasztottak felé (javarészt a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül) – de vannak arra utaló nyomok, hogy a kiáramlás nagyságrendje még sokkolóbb. Némi cinizmussal azt mondhatnánk: akár külön „Tiborczék”- és „Mészárosék”-sor is lehetne a magyar állam költségvetésében. Mindenkinek egyszerűbb lenne az élete.” Csak itt van 540 milliárd.
Lélegzetelállító, milyen nagyságrendben rabolja ki az Orbán-maffia Magyarországot. Ilyen nagyságrendű bűncselekmény Magyarország ezeréves történetében is ritkaságnak számít. A Forbes adatai inkább arra mutatnak rá, hogy olyan nagyságrendű és ütemű az állam kifosztása, hogy nem tudják követni. Nincs egy valós összesítés az Orbán és strómanjai által kilopott vagyonról. A Forbes listája inkább a bűnpártolás kategóriájába tartozik.
Az állítólag 75 milliárdos vagyonnal rendelkező Tiborcz csak egy augusztusi cikk szerint 30 milliárd vissza nem térítendő állami támogatást kapott, hogy a legjelentősebb ingatlanok az Orbán-család tulajdonába kerüljenek. Egy másik vagyonleltár szerint „legalább 427 milliárd állami vagy baráti pénz mozdult meg Magyarországon a Tiborcz-kör” irányába. Tiborcz már ott tart, hogy neki is vannak strómanjai. Ez egyedül hatszorosa a listán levő vagyonnak...
OROSVÁRI ZSOLT: HA NEM IS ISMEREK MINDENKIT, AKKOR IS ÉRZEM A FELELŐSSÉG SÚLYÁT
HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH-KÁLLAI SZILVIA
2023.12.30.
„Nagyfokú empátia kell ahhoz, hogy megértsük átérezzük a létminimum alatt élő emberek roppant nehéz helyzetét. De akkor, amikor te is közéjük sodródsz, rokkanttá válsz és kapod a 85 ezer forintodat, tudod, ha nem lenne tartalékod, tehermentes ingatlanod, akkor te is mélyszegénységben élnél” - mondta Orosvári Zsolt. A gyógyíthatatlan betegségével küzdő, az állam rokkant ellátásából élő és két lányát egyedül nevelő férfi fáradhatatlanul tesz másokért. Anyukáknak ágyat vásárolt, hogy ne a földön feküdjenek a gyerekosztályokon, majd klímákat szerzett kórházaknak, elindította a kórtermek kifestését, most pedig 300 ezer létminimum alatti rokkant ellátásban részesülő sorstársáért is harcol. Arról beszélgettünk, milyen érzés annak tudata, hogy ennyi ember sorsát cipeli a vállán, és arról is kérdeztük, milyennek látja most Magyarországot.
„Csalódott vagyok, mert nem látom, hogy ebben az országban lenne még tere a hátralévő életemnek. És mivel a gyerekeim és köztem nagy a korkülönbség – ők még általános iskolások –, az ő jövőjüket sem látom” – mondta Orosvári Zsolt, aki viszont azt látja, hogy a jelenlegi középkorúak annyit dolgoznak, amennyit csak bírnak ahhoz, hogy életben tudjanak maradni. A gyógyíthatatlan beteg és emiatt rokkant férfi tisztában van vele, nem fogja tudni egy olyan középiskolába vagy később főiskolára járatni a lányait és finanszírozni a tanulmányaikat, ahol olyan tudáshoz juthatnak, amivel boldogulni tudnak majd. Másrészt tanárok sincsenek. Pedig gyerekei kitűnő tanulók, hibátlan dolgozatokat írnak.
„Ha kimegyek itthonról akkor sáros, gödrös sárbogárdi utcákat látok, lehajtott fejű embereket, akik rohannak a boltba, de már csak élelmiszereket vesznek, mert minden másra, ami hozzá kéne tartozzon az élethez, már nem jut. Szórakozás, színház, mozi, kirándulás a legtöbb embernek már csak álom, pedig szüksége van mindenkinek a feltöltődésre” – mondta Orosvári Zsolt...
Szerző: NÉMETH-KÁLLAI SZILVIA
2023.12.30.
„Csalódott vagyok, mert nem látom, hogy ebben az országban lenne még tere a hátralévő életemnek. És mivel a gyerekeim és köztem nagy a korkülönbség – ők még általános iskolások –, az ő jövőjüket sem látom” – mondta Orosvári Zsolt, aki viszont azt látja, hogy a jelenlegi középkorúak annyit dolgoznak, amennyit csak bírnak ahhoz, hogy életben tudjanak maradni. A gyógyíthatatlan beteg és emiatt rokkant férfi tisztában van vele, nem fogja tudni egy olyan középiskolába vagy később főiskolára járatni a lányait és finanszírozni a tanulmányaikat, ahol olyan tudáshoz juthatnak, amivel boldogulni tudnak majd. Másrészt tanárok sincsenek. Pedig gyerekei kitűnő tanulók, hibátlan dolgozatokat írnak.
„Ha kimegyek itthonról akkor sáros, gödrös sárbogárdi utcákat látok, lehajtott fejű embereket, akik rohannak a boltba, de már csak élelmiszereket vesznek, mert minden másra, ami hozzá kéne tartozzon az élethez, már nem jut. Szórakozás, színház, mozi, kirándulás a legtöbb embernek már csak álom, pedig szüksége van mindenkinek a feltöltődésre” – mondta Orosvári Zsolt...
A KISNYUGDÍJASOK NAGYON KISZOLGÁLTATOTTNAK ÉREZTÉK MAGUKAT IDÉN A JELENTŐS DRÁGULÁSOK MIATT
24.HU
Szerző: TAMÁSNÉ SZABÓ ZSUZSANNA
2023.12.30.
Egyre nyílik a nyugdíjolló, az inflációkövető nyugdíjemelés pedig ezt nemhogy kiegyenlíteni nem tudja, de évről évre tovább növeli – mondta a Nyugdíjasok Országos Szövetségének elnöke, akit arról kérdeztük, hogyan élték meg az idősek az idei évet. Meskó László szerint akiknek a ledolgozott évtizedek után a megélhetés gondot jelent, azoknak valamilyen kompenzációt, nyugdíjfelzárkóztatást kellene biztosítani.
Főleg az olyan alapélelmiszerek drágulását éreztük meg, mint a kenyér, tej, tejföl, túró, sajtok, és nagyon sokba kerülnek a gyógyszerek is
– mondta a 72 éves Erzsébet, aki férjével él egy családi házban a Dunántúlon. Az ő nyugdíja kicsivel átlag feletti, a férjéé átlagos, így kijönnek a pénzükből, nem egyik hónapról a másikra élnek. (Az átlagnyugdíj a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint októberben majdnem 211 ezer forint volt, arra jött rá a novemberi 3,1 százalékos emelés, így azóta 218 ezer forint körül van.) A tavalyi rezsiemelés sem érintette őket, mert pár éve jól szigetelő műanyag ablakokra cserélték a régi faablakokat, és a falakat is szigeteltették. Gázzal és fával is fűtenek – sem a gáznál, sem az áramnál nem számláztak nekik piaci árat.
Részvéttel beszélt ugyanakkor nőismerőseiről, akiknél a jövőre nyugdíjba készülő lány otthon ápolja beteg édesanyját – a nettó 40 ezer forint körüli ápolási díj és a mama viszonylag jó nyugdíja együtt is csak szűkös megélhetést biztosít nekik. Fával fűtenek, ami nagyon sok pénzt visz el, nehezen tudnak kijönni hónapról hónapra: megvenni az élelmet, kifizetni a rezsit, a gyógyszert. Egy ideje már a tartalékaikat élik fel. Erzsébet segített nekik, ismeretségei révén a villanyszámlájuk kifizetéséhez támogatást intézett...
Szerző: TAMÁSNÉ SZABÓ ZSUZSANNA
2023.12.30.
Főleg az olyan alapélelmiszerek drágulását éreztük meg, mint a kenyér, tej, tejföl, túró, sajtok, és nagyon sokba kerülnek a gyógyszerek is
– mondta a 72 éves Erzsébet, aki férjével él egy családi házban a Dunántúlon. Az ő nyugdíja kicsivel átlag feletti, a férjéé átlagos, így kijönnek a pénzükből, nem egyik hónapról a másikra élnek. (Az átlagnyugdíj a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint októberben majdnem 211 ezer forint volt, arra jött rá a novemberi 3,1 százalékos emelés, így azóta 218 ezer forint körül van.) A tavalyi rezsiemelés sem érintette őket, mert pár éve jól szigetelő műanyag ablakokra cserélték a régi faablakokat, és a falakat is szigeteltették. Gázzal és fával is fűtenek – sem a gáznál, sem az áramnál nem számláztak nekik piaci árat.
Részvéttel beszélt ugyanakkor nőismerőseiről, akiknél a jövőre nyugdíjba készülő lány otthon ápolja beteg édesanyját – a nettó 40 ezer forint körüli ápolási díj és a mama viszonylag jó nyugdíja együtt is csak szűkös megélhetést biztosít nekik. Fával fűtenek, ami nagyon sok pénzt visz el, nehezen tudnak kijönni hónapról hónapra: megvenni az élelmet, kifizetni a rezsit, a gyógyszert. Egy ideje már a tartalékaikat élik fel. Erzsébet segített nekik, ismeretségei révén a villanyszámlájuk kifizetéséhez támogatást intézett...
VÁRHEGYI ÉVA: AZ INFLÁCIÓ MEGESZI A PÉNZÜNKET
ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: VÁRHEGYI ÉVA
2023.12.21.
Rég nem látott mértékű infláció pusztította az elmúlt két évben a jövedelmeinket és pénzügyi megtakarításainkat. Bár az árdrágulás csillapodásával akadozik már a pénznyelő gépezet, aligha nyerhetjük már vissza azt, ami elveszett. Paradox módon leginkább még annak a kormánynak a feneketlen bendőjében bízhatunk, amely a gazdaság túlfűtésével és választási költekezésével felpörgette az inflációt, mivel az emiatt felduzzadt adóssága finanszírozásához nagy összegű állampapírra kell vevőt találnia.
A 2022 második felében felgyorsult, idén januárban 25,7 százalékon tetőzött infláció mára egy számjegyűre apadt ugyan, de éves átlaga így is megközelíti a 18 százalékot. Az árak hasonló elfutását utoljára a rendszerváltást követő években, a mesterségesen elfojtott infláció feltörésekor élhettük át. A most magasra szökött inflációt a kormány „háborús” meg „szankciós” jelzőkkel illette, holott a hasonló helyzetű országokhoz képest is kiugró mértékét a gazdaságot túlfűtő kormányzati és a jegybanki politikák, no meg a 2022. évi választási győzelem érdekében kifolyatott pénzösszegek idézték elő. Ha nyakló nélkül költekezik a kormány, és a jegybank is számolatlanul önti a pénzt a gazdaságba, akkor a korlátozott kínálatot túlszárnyaló kereslet óhatatlanul az árszint növekedésében csapódik le.
Áldozatok és haszonélvezők
A felelőtlen gazdaságpolitikával feltornázott infláció árát jövedelme és pénzügyi megtakarításai értékvesztésével fizette meg a lakosság nagy része. Hiába nőttek nominálisan a bérek és más jövedelmek, ha az ezt meghaladó árdrágulás sokaknál erodálta bevételeik vásárlóértékét. Ez leginkább az alacsony jövedelmű családokat sújtotta, akik pénzforrásaik nagy részét kénytelenek alapvető létszükségleti cikkekre, azon belül is főként a 40 százalékot is meghaladóan dráguló élelmiszerekre költeni.
Az inflációt azok a háztartások sínylették meg különösen, amelyekben jelentős az inflációt nem követő jövedelmek aránya. A családi pótlék 2008 óta nem emelkedett, az egy gyerekre járó 12 ezer forint már a töredékét éri az akkorinak, de még a Fidesz-kormány által bevezetett családi adókedvezménynek is bő harmadát felemésztette az utóbbi években felszökött infláció. Hasonló a helyzet egy sor, az inflációt egyáltalán nem követő szociális juttatásnál. A minimálnyugdíj 2008 óta változatlanul 28 500 forint, ezért a hozzá kötött szociális és egészségügyi ellátások is jócskán veszítettek értékükből. A pedagógusok keresetének alapjául szolgáló vetítési alap még a 2014. évi 101 500 forintos minimálbér; ennek vásárlóértékét is alaposan megnyirbálta az elmúlt két év magas inflációja...
Szerző: VÁRHEGYI ÉVA
2023.12.21.
A 2022 második felében felgyorsult, idén januárban 25,7 százalékon tetőzött infláció mára egy számjegyűre apadt ugyan, de éves átlaga így is megközelíti a 18 százalékot. Az árak hasonló elfutását utoljára a rendszerváltást követő években, a mesterségesen elfojtott infláció feltörésekor élhettük át. A most magasra szökött inflációt a kormány „háborús” meg „szankciós” jelzőkkel illette, holott a hasonló helyzetű országokhoz képest is kiugró mértékét a gazdaságot túlfűtő kormányzati és a jegybanki politikák, no meg a 2022. évi választási győzelem érdekében kifolyatott pénzösszegek idézték elő. Ha nyakló nélkül költekezik a kormány, és a jegybank is számolatlanul önti a pénzt a gazdaságba, akkor a korlátozott kínálatot túlszárnyaló kereslet óhatatlanul az árszint növekedésében csapódik le.
Áldozatok és haszonélvezők
A felelőtlen gazdaságpolitikával feltornázott infláció árát jövedelme és pénzügyi megtakarításai értékvesztésével fizette meg a lakosság nagy része. Hiába nőttek nominálisan a bérek és más jövedelmek, ha az ezt meghaladó árdrágulás sokaknál erodálta bevételeik vásárlóértékét. Ez leginkább az alacsony jövedelmű családokat sújtotta, akik pénzforrásaik nagy részét kénytelenek alapvető létszükségleti cikkekre, azon belül is főként a 40 százalékot is meghaladóan dráguló élelmiszerekre költeni.
Az inflációt azok a háztartások sínylették meg különösen, amelyekben jelentős az inflációt nem követő jövedelmek aránya. A családi pótlék 2008 óta nem emelkedett, az egy gyerekre járó 12 ezer forint már a töredékét éri az akkorinak, de még a Fidesz-kormány által bevezetett családi adókedvezménynek is bő harmadát felemésztette az utóbbi években felszökött infláció. Hasonló a helyzet egy sor, az inflációt egyáltalán nem követő szociális juttatásnál. A minimálnyugdíj 2008 óta változatlanul 28 500 forint, ezért a hozzá kötött szociális és egészségügyi ellátások is jócskán veszítettek értékükből. A pedagógusok keresetének alapjául szolgáló vetítési alap még a 2014. évi 101 500 forintos minimálbér; ennek vásárlóértékét is alaposan megnyirbálta az elmúlt két év magas inflációja...
VISSZATEKINTŐ 2023: „EGY MÉRHETETLENÜL SZELEKTÍV TÖRZSI TÁRSADALOM ÖNGYILKOS REFLEXIÓJA SAJÁT MAGÁRA” – LANNERT JUDIT A STÁTUSZTÖRVÉNYRŐL
SZABAD EURÓPA
Szerző: KERÉNYI GYÖRGY
2023.12.29.
Sorozatunkban arra kértük kollégáinkat, hogy válogassanak legfontosabb 2023-as cikkeikből, és írjanak hozzá bevezetőt vagy utóiratot, ha például az adott témában jelentős fejlemény történt az első megjelenés óta. Visszatekintő 2023: ez volt az év a Szabad Európa munkatársai szerint. Ez az interjú eredetileg 2023. július 13-án jelent meg.
Miért beszél mindenki tanárhiányról, amikor átlagosan tíz általános iskolás gyerek jut egy pedagógusra? Mi a tanárok és mi a megrendelő, a lakosság felelőssége a magyar oktatás szétesésében? Miért racionális lépés a státusztörvény egy olyan kormánytól, amelyik nem minőségi oktatásban, hanem gyerekfelügyeletben gondolkodik – ahogy egyébként a társadalom nagy része is – a XXI. században? Lannert Judit oktatáskutatót kérdeztük, aki több kutatást is végzett a magyar oktatás emberierőforrás-szükségletéről.
Erről van szó az interjúban:
„Mi fönntartunk egy pedagógusigényes rendszert, mert sok kicsi iskola van, és sok tantárgy.”
„Mindhárom oldalon ellenérdekeltségek vannak.”
„Ezt nem értik az emberek, és a kormány sem. Ők egy nagyon rossz iskolát képzelnek el.”
„Az életpályamodell, ami a mennyiségi munkáért megfelelő bért ígért differenciáltan, egyszerűen megbukott.”
„A kápókat megfizetik, a minőséget viszont büntetik.”
„Potemkin-falat állítanak a tankerületeknél, nehogy bárki belásson, hogy mindennap tűzoltás zajlik.”
„Budapest és az agglomerátum sokkal jobban megérzi ezeket a problémákat, mint a vidék.”
„Nem az oktatási kormányzat a bűnös, hanem a magyar nép, mindenki annyira el akar különülni.”
„A deszegregáció ma politikai öngyilkosság lenne.”
„Van racionalitása a kormány oldalán, de csak a saját szemszögükből racionálisak.”
„Nem azt kéne mondani, hogy nyolcszázezer forint lesz a bér két év múlva.”
„A pedagógus hatása iszonyúan erős, de az a baj, hogy ők ezt nem látják.”
Szerző: KERÉNYI GYÖRGY
2023.12.29.
Miért beszél mindenki tanárhiányról, amikor átlagosan tíz általános iskolás gyerek jut egy pedagógusra? Mi a tanárok és mi a megrendelő, a lakosság felelőssége a magyar oktatás szétesésében? Miért racionális lépés a státusztörvény egy olyan kormánytól, amelyik nem minőségi oktatásban, hanem gyerekfelügyeletben gondolkodik – ahogy egyébként a társadalom nagy része is – a XXI. században? Lannert Judit oktatáskutatót kérdeztük, aki több kutatást is végzett a magyar oktatás emberierőforrás-szükségletéről.
Erről van szó az interjúban:
„Mi fönntartunk egy pedagógusigényes rendszert, mert sok kicsi iskola van, és sok tantárgy.”
„Mindhárom oldalon ellenérdekeltségek vannak.”
„Ezt nem értik az emberek, és a kormány sem. Ők egy nagyon rossz iskolát képzelnek el.”
„Az életpályamodell, ami a mennyiségi munkáért megfelelő bért ígért differenciáltan, egyszerűen megbukott.”
„A kápókat megfizetik, a minőséget viszont büntetik.”
„Potemkin-falat állítanak a tankerületeknél, nehogy bárki belásson, hogy mindennap tűzoltás zajlik.”
„Budapest és az agglomerátum sokkal jobban megérzi ezeket a problémákat, mint a vidék.”
„Nem az oktatási kormányzat a bűnös, hanem a magyar nép, mindenki annyira el akar különülni.”
„A deszegregáció ma politikai öngyilkosság lenne.”
„Van racionalitása a kormány oldalán, de csak a saját szemszögükből racionálisak.”
„Nem azt kéne mondani, hogy nyolcszázezer forint lesz a bér két év múlva.”
„A pedagógus hatása iszonyúan erős, de az a baj, hogy ők ezt nem látják.”
...
HARMADIK VILÁGBELI ORSZÁG SZINTJÉRE ZUHANT VISSZA AZ MAGYAR OKTATÁS
HÍRKLIKK
Szerző: HÍRKLIKK
2023.12.30.
Az oktatással alapvetően az a baj, hogy lerongyolódó, leépülő, lebomló állapotban van, lassan egy évtizede. A kormányzat 2011 és 2015 között olyan rendszert épített fel, ami elfojt minden innovációt, az iskolák és a pedagógusok alkalmazkodási lehetőségét. Erről beszélt Radó Péter oktatáskutató a KlikkTV TÍZ című műsorában.
A folyamatos leépülés elsősorban abban mutatkozik meg, hogy a közoktatásból a hátrányos helyzetű gyerekek tömegével esnek ki, a pedagógusok tömegével hagyják ott a pályát, és aki teheti, már a középiskolában kezdi kimenekíteni a gyerekét az állami oktatásból. „A bajokat talán a kormányzat, vagyis Orbán Viktor is észlelte, de a megoldást kizárólag a központosításban látta. A központi szabályozás pedig nemhogy csökkentené, inkább kiszélesíti az egyenlőtlenségeket az oktatásban.”
A szakértő szerint Orbán az égvilágon semmit nem gondolt az oktatásról, kizárólag az vezérelte, hogyan lehet politikai kontroll alatt tartani az egész rendszert. „Akinek pedig volt valami elképzelése, mert látott már belülről iskolát, például Hoffmann Rózsa, az a '60-as években gondolkozott.”
„Érdemes megjegyezni, hogy a szigorú egypártrendszer alatt is voltak jelei a nyitásnak, már a '70-es években elindultak kísérletek a kibontakozásra az oktatásban. Az 1979-es állami tanterv sokkal liberálisabb volt, mint a 2015-ös. Az 1985-ben elfogadott oktatási törvény megerősítette az iskolák szakmai autonómiáját.”
A műsorvezető, Bolgár György kérdésére, hogy „hol tartunk most”, Radó Péter rövid válasza: „harmadik világbeli ország szintjén”. Mint mondta, 2009 és 2015 között komoly teljesítmény-romlás következett be és a friss adatok további lecsúszást jeleznek. A felszínen úgy tűnik, mintha nem lenne nagy a baj, mert a magyar adatok pillanatnyi stagnálást mutatnak, de ha a felszín alá nézünk, a lassú minőségromlás folytatódik – értékelte a helyzetet a kutató. Azért kerültünk az átlag közelébe, mert az eddig csúcson lévő északi államok – a Covid miatt – nagyot zuhantak. Az átlagok sok mindent elfednek, de a mélyben zajlik a lassú lepusztulás, a kormány pedig semmi jelét nem mutatja, hogy bármi változtatásra törekedne.
Radó szerint a pedagógusbér esetleges felzárkóztatása a diplomás átlagbérekhez csak arra elég, hogy megállítsa, vagy legalább fékezze az elvándorlást, de ettől a színvonal valódi javulása nem várható. A visszafordításra már nem elég, a visszacsábításra ugyanúgy nem alkalmas, ahogy a külföldre távozott orvosok sem jöttek vissza a béremelés után, az ellátás nem javult, sőt, tovább romlott. A pedagógusok elképesztően túl vannak terhelve, halálra vannak dolgoztatva, a szakmai autonómia minimumát is megszüntették.
A szakmai szabadság, önállóság visszaállításához a központosított intézmények tömegét kellene helyreállítani, új kereteket kialakítani, ez pedig eltarthat akár öt-hat évig is – vélte az oktatási szakember.
Mit tehetnek a maradók? Radó szerint legfeljebb annyit, hogy a rendszer kiskapuit kihasználva, gazdagítsák a tanulási teljesítményt, ha még marad energiájuk a kötött tanterv mellett.
A KlikkTV Tíz című műsora ide kattintva nézhető meg.
Szerző: HÍRKLIKK
2023.12.30.
A folyamatos leépülés elsősorban abban mutatkozik meg, hogy a közoktatásból a hátrányos helyzetű gyerekek tömegével esnek ki, a pedagógusok tömegével hagyják ott a pályát, és aki teheti, már a középiskolában kezdi kimenekíteni a gyerekét az állami oktatásból. „A bajokat talán a kormányzat, vagyis Orbán Viktor is észlelte, de a megoldást kizárólag a központosításban látta. A központi szabályozás pedig nemhogy csökkentené, inkább kiszélesíti az egyenlőtlenségeket az oktatásban.”
A szakértő szerint Orbán az égvilágon semmit nem gondolt az oktatásról, kizárólag az vezérelte, hogyan lehet politikai kontroll alatt tartani az egész rendszert. „Akinek pedig volt valami elképzelése, mert látott már belülről iskolát, például Hoffmann Rózsa, az a '60-as években gondolkozott.”
„Érdemes megjegyezni, hogy a szigorú egypártrendszer alatt is voltak jelei a nyitásnak, már a '70-es években elindultak kísérletek a kibontakozásra az oktatásban. Az 1979-es állami tanterv sokkal liberálisabb volt, mint a 2015-ös. Az 1985-ben elfogadott oktatási törvény megerősítette az iskolák szakmai autonómiáját.”
A műsorvezető, Bolgár György kérdésére, hogy „hol tartunk most”, Radó Péter rövid válasza: „harmadik világbeli ország szintjén”. Mint mondta, 2009 és 2015 között komoly teljesítmény-romlás következett be és a friss adatok további lecsúszást jeleznek. A felszínen úgy tűnik, mintha nem lenne nagy a baj, mert a magyar adatok pillanatnyi stagnálást mutatnak, de ha a felszín alá nézünk, a lassú minőségromlás folytatódik – értékelte a helyzetet a kutató. Azért kerültünk az átlag közelébe, mert az eddig csúcson lévő északi államok – a Covid miatt – nagyot zuhantak. Az átlagok sok mindent elfednek, de a mélyben zajlik a lassú lepusztulás, a kormány pedig semmi jelét nem mutatja, hogy bármi változtatásra törekedne.
Radó szerint a pedagógusbér esetleges felzárkóztatása a diplomás átlagbérekhez csak arra elég, hogy megállítsa, vagy legalább fékezze az elvándorlást, de ettől a színvonal valódi javulása nem várható. A visszafordításra már nem elég, a visszacsábításra ugyanúgy nem alkalmas, ahogy a külföldre távozott orvosok sem jöttek vissza a béremelés után, az ellátás nem javult, sőt, tovább romlott. A pedagógusok elképesztően túl vannak terhelve, halálra vannak dolgoztatva, a szakmai autonómia minimumát is megszüntették.
A szakmai szabadság, önállóság visszaállításához a központosított intézmények tömegét kellene helyreállítani, új kereteket kialakítani, ez pedig eltarthat akár öt-hat évig is – vélte az oktatási szakember.
Mit tehetnek a maradók? Radó szerint legfeljebb annyit, hogy a rendszer kiskapuit kihasználva, gazdagítsák a tanulási teljesítményt, ha még marad energiájuk a kötött tanterv mellett.
A KlikkTV Tíz című műsora ide kattintva nézhető meg.
HÉTVÉGI OLVASNIVALÓK ORBÁN TÖKÉLETES KATONÁJÁTÓL A MI HŐS ÁRVÍZI HAJÓSUNKIG
444.HU
Szerző: URFI PÉTER
2023.12.30.
.jpeg)
Nagy összefoglalók a háborúk, a propaganda és az internet helyzetéről. Sok kultúra, sport és életmód; dokufilmek, zenék és podcastek. Avagy az elmúlt hét nagyobb anyagai.
Szerző: URFI PÉTER
2023.12.30.
.jpeg)
Jó reggelt, kedves olvasók! Kezdődik az újabb hosszú hétvége, ehhez válogattam - kissé rendhagyó módon - ezúttal az elmúlt 7-8 nap, vagyis az ünnepi időszak nagyobb anyagaiból. Volt jó sok, hiszen ilyenkor kevesebb az esemény, a szerkesztőségek pedig betáraznak előre jóféle anyagokból.
Karácsony ideje
Kisgyerekes szülők, ti mit csináltok, ha nem esik többé a hó? - tette fel az indokolt kérdést a kétségbeesett kolléga, és Mikrobi segítette ki a válasszal. De a tavaszias karácsony legfontosabb természeti jelensége az árvíz volt. Lefotóztuk Budapesten hajnalban és a Dunakanyarban nappal, Szily László költői magasságokba emelkedő csónakázós riportban merült el benne, a Qubit pedig megmagyarázta tudományosan.
Kisgyerekes szülők, ti mit csináltok, ha nem esik többé a hó? - tette fel az indokolt kérdést a kétségbeesett kolléga, és Mikrobi segítette ki a válasszal. De a tavaszias karácsony legfontosabb természeti jelensége az árvíz volt. Lefotóztuk Budapesten hajnalban és a Dunakanyarban nappal, Szily László költői magasságokba emelkedő csónakázós riportban merült el benne, a Qubit pedig megmagyarázta tudományosan.
Sok kultúra
Ezekben a napokban szembetűnő lett, amit lelkes olvasóink már korábban észrevehettek, hogy egyre több a klasszikus kulturális tartalom a 444-en, azon belül főleg a Jó blogban. Hogy messzebb ne menjek, közöltünk például két színikritikát (az Extázis a Z-generációról, a Dekameron 2023 az elmúlt évről szólt) és két könyvkritikát (egy karácsonyi krimiről és egy túrázós úti kalauzról), de - irgalom atyja, ne hagyj el! - két verset is, hozzájuk kapcsolódó anekdotákkal együtt (egy Petrit és egy Takács Zsuzsát).
És van még hová fokozni! Konkrétan bemutattunk két külsős dokumentumfilmet is: a sepsiszentgyörgyi Raklap együttesről, illetve a digitális nomádokról (vagyis látszólag róluk). Aki megnézne egy harmadikat is, az először olvassa el Ács Dániel ajánlóját az ózdiak uniós csatlakozását megörökítő filmről, A mi kis Európánkról.
Rák & roll
És ha már dokumentumfilm: hamarosan érkezik a mozikba a Nem halok meg, egy olyan rákos történet, aminek a megnézésébe nem kell belehalni. Mert bár kemény a helyzet, de jó ízléssel és humorral van bemutatva.
Thúróczy Bertalan ráktúlélővel, orvosbiológiai mérnökkel és hosszútávfutóval beszélgetett a Qubit életmódváltásról, étrendről, személyre szabott orvoslásról, és arról, miért nem baj, ha eggyel több bejgli csúszik le karácsonykor.
Zeitgeist
Nagy összegző cikkek is születtek, szakértő szerzőktől. Rényi Pál Dániel megrajzolta Rogán Antal - és vele együtt a magyar belpolitika - portréját. Takács Lili a világ háborúit térképezte fel: miért nő a számuk és mik az új trendek? Horváth Bence az internet elszaródásáról értekezett.
Akik mentek és akiknek menniük kellett volna: az év eseményeit egy sajátos szemszögből, a felelősségvállalás komplikált kérdéskörét boncolgatva tárja elénk Haszán Zoltán.
Podcast
Tyúkól: év(ad)záró adásunkban popkulturális témákkal foglalkozunk. Dél-koreai és magyar szappanoperák, leszbikus csókjelenetek, öregedő színésznők, a valóságshow-k szomorú valósága.
Fórizs Mátyás podcastriportja (nem sok ilyen van magyarul) Bódvalenkéről. Pásztor Eszter korábban miniszterelnökök személyes tolmácsaként dolgozott, de mindent hátrahagyott, hogy borsodi romákon segítsen. Végül fentről megüzenték neki, hogy nem sikerülhet a projekt.
A Borízű majdnem karácsonymentes különszáma.
Ezekben a napokban szembetűnő lett, amit lelkes olvasóink már korábban észrevehettek, hogy egyre több a klasszikus kulturális tartalom a 444-en, azon belül főleg a Jó blogban. Hogy messzebb ne menjek, közöltünk például két színikritikát (az Extázis a Z-generációról, a Dekameron 2023 az elmúlt évről szólt) és két könyvkritikát (egy karácsonyi krimiről és egy túrázós úti kalauzról), de - irgalom atyja, ne hagyj el! - két verset is, hozzájuk kapcsolódó anekdotákkal együtt (egy Petrit és egy Takács Zsuzsát).
És van még hová fokozni! Konkrétan bemutattunk két külsős dokumentumfilmet is: a sepsiszentgyörgyi Raklap együttesről, illetve a digitális nomádokról (vagyis látszólag róluk). Aki megnézne egy harmadikat is, az először olvassa el Ács Dániel ajánlóját az ózdiak uniós csatlakozását megörökítő filmről, A mi kis Európánkról.
Rák & roll
És ha már dokumentumfilm: hamarosan érkezik a mozikba a Nem halok meg, egy olyan rákos történet, aminek a megnézésébe nem kell belehalni. Mert bár kemény a helyzet, de jó ízléssel és humorral van bemutatva.
Thúróczy Bertalan ráktúlélővel, orvosbiológiai mérnökkel és hosszútávfutóval beszélgetett a Qubit életmódváltásról, étrendről, személyre szabott orvoslásról, és arról, miért nem baj, ha eggyel több bejgli csúszik le karácsonykor.
Zeitgeist
Nagy összegző cikkek is születtek, szakértő szerzőktől. Rényi Pál Dániel megrajzolta Rogán Antal - és vele együtt a magyar belpolitika - portréját. Takács Lili a világ háborúit térképezte fel: miért nő a számuk és mik az új trendek? Horváth Bence az internet elszaródásáról értekezett.
Akik mentek és akiknek menniük kellett volna: az év eseményeit egy sajátos szemszögből, a felelősségvállalás komplikált kérdéskörét boncolgatva tárja elénk Haszán Zoltán.
Podcast
Tyúkól: év(ad)záró adásunkban popkulturális témákkal foglalkozunk. Dél-koreai és magyar szappanoperák, leszbikus csókjelenetek, öregedő színésznők, a valóságshow-k szomorú valósága.
Fórizs Mátyás podcastriportja (nem sok ilyen van magyarul) Bódvalenkéről. Pásztor Eszter korábban miniszterelnökök személyes tolmácsaként dolgozott, de mindent hátrahagyott, hogy borsodi romákon segítsen. Végül fentről megüzenték neki, hogy nem sikerülhet a projekt.
A Borízű majdnem karácsonymentes különszáma.
Hideglelés
Az egészséges létére kerekesszékbe kényszerített, és gyerekként kopaszra borotvált Gypsy Blanchard esete milliókkal ismertette meg a Münchausen by proxy szindrómát. Büntetéséből 8 és fél évet kellett ténylegesen letöltenie.
A „sarki farkas” kolónia Oroszország legészakibb és a lakott helyektől legtávolabb eső börtöne, ahol már a körülmények felérnek egy kínzással, de abból a börtönőrök is kiveszik a részüket. Ilyen a hely, ahová Navalnijt szállították.
A Vörös-tengeren több mint két éve áll egy iráni kémhajó, mindenki sejti, mi a küldetése, mégsem szól senki.
Sport
- Egy elcseszett versenykiírás miatt a sakk 2023 decemberére vadabb és viccesebb sport lett, mint a ketrecharc.
Az egészséges létére kerekesszékbe kényszerített, és gyerekként kopaszra borotvált Gypsy Blanchard esete milliókkal ismertette meg a Münchausen by proxy szindrómát. Büntetéséből 8 és fél évet kellett ténylegesen letöltenie.
A „sarki farkas” kolónia Oroszország legészakibb és a lakott helyektől legtávolabb eső börtöne, ahol már a körülmények felérnek egy kínzással, de abból a börtönőrök is kiveszik a részüket. Ilyen a hely, ahová Navalnijt szállították.
A Vörös-tengeren több mint két éve áll egy iráni kémhajó, mindenki sejti, mi a küldetése, mégsem szól senki.
Sport
- Egy elcseszett versenykiírás miatt a sakk 2023 decemberére vadabb és viccesebb sport lett, mint a ketrecharc.
- Fiatal vagy és magyar? Gyere focizni az NB I.-be, aztán 21 évesen menj, amerre látsz!
- Hogyan szoktam le 39 év után a papír Nemzeti Sport olvasásáról?
- Hogyan szoktam le 39 év után a papír Nemzeti Sport olvasásáról?
Lélek
A világ, amiben élünk, erős nyomást helyez az alvásunkra, az alvászavarok pedig hosszabb távon súlyos betegségekhez is vezethetnek. Miért nem alszunk jól, és mit kellene tenni, hogy ez megváltozzon? Interjú Purebl Györggyel, a Semmelweis Egyetem Magatartás-tudományi Intézetének igazgatójával.
Néhány nap alatt megváltoztatták álláspontjukat a magyar katolikus elöljárók. Nyilatkozatuk nyilván a melegek ellen irányul, de közben nyomást gyakorol saját papjaikra, hogy ne áldják meg az elvált párokat sem.
És most zene! A napindító hírlevélre és társaira itt érdemes feliratkozni.
A világ, amiben élünk, erős nyomást helyez az alvásunkra, az alvászavarok pedig hosszabb távon súlyos betegségekhez is vezethetnek. Miért nem alszunk jól, és mit kellene tenni, hogy ez megváltozzon? Interjú Purebl Györggyel, a Semmelweis Egyetem Magatartás-tudományi Intézetének igazgatójával.
Néhány nap alatt megváltoztatták álláspontjukat a magyar katolikus elöljárók. Nyilatkozatuk nyilván a melegek ellen irányul, de közben nyomást gyakorol saját papjaikra, hogy ne áldják meg az elvált párokat sem.
És most zene! A napindító hírlevélre és társaira itt érdemes feliratkozni.
2023. december 29., péntek
AZ ÁLLAMI BERUHÁZÁSOK VISSZAFOGÁSÁT ÉS A REÁLBÉR-CSÖKKENÉST RÉGEN MEGSZORÍTÁSNAK HÍVTÁK
HÍRKLIKK
Szerző: N. VADÁSZ ZSUZSA
2023.12.29.
Csaba László közgazdász szerint egyértelműen nem lehet meghatározni, hogy megszorításokkal él-e az Orbán kormány. A CEU professzora azért azt is elmondta, a kormány hosszabb ideje kettős politikát folytat, egyszerre fúj hideget és meleget. Majd hozzátette „régen klasszikus megszorításnak hívták azt, amikor leállítják a beruházásokat, s engedik, hogy a bérek növekedése jelentősen elmaradjon az árak emelkedésétől”. Az elnevezésnél ugyanakkor sokkal fontosabb, hogy a kormányzat eközben elkezdett költekezni, s a kiszámíthatósága is nagyon sokat veszített az amúgy sem sziklaszilárd hiteleségéből.
Szeretném tisztázni, hogy a folyamatokat pártatlan, szakértői szemmel követő elemző szerint kinek van igaza a megszorítások körüli vitában. Hogyan értékeljük a kiigazításokat, a különadók bevezetését, a beruházások befagyasztását, a szociális és családi juttatások, támogatások kurtítását stb.? Netán a rendszerváltás óta a legsúlyosabb megszorításként, esetleg dehogyis?
Ennek megválaszolásához kicsit messzebbről indulok el, onnan, hogy rögzítem: recesszióban volt a magyar gazdaság. Igaz, elkezdték technikai recessziónak hívni, s egy darabig még úgy is tűnt, hogy ez megállja a helyét, de később bebizonyosodott, valóságos recesszió alakult ki a magyar gazdaságban. Ennek pedig a legfőbb oka a kormányzat költekezése volt. Persze butaság lenne azt mondani, hogy a nemzetközi piacon tapasztalható bizonytalanságnak, kamatszint-emelkedésnek, inflációnak nincs semmilyen hatása, hiszen egy olyan nyitott gazdaságban, mint amilyen a magyar, nyilván van. De ezeknek a hatása biztosan kisebb, mint a kormányzati politikáé. Ebben pedig valóban érvényesült egy kényszerű visszafogás, s emellett egy nem szándékolt mellékhatás is. Ez utóbbi – amit a bírálói felrónak a Magyar Nemzeti Banknak – a túlságosan magas kamatszint, az, hogy emiatt túlságosan drágán lehet csak pénzhez jutni. Ez ugyan még igaz is, de csak részben, hiszen egy csomó területen kamatstopot tartanak fenn. Emellett tovább folytatják a költekezést az előző időszak döntéseinek a következményeként. Az eredmény pedig elsősorban a kormányzati politikának, másodsorban a költségvetési politikának, harmadrészt pedig a nemzetközi körülményeknek és az ebből adódó bizonytalanságoknak a következménye...
Szerző: N. VADÁSZ ZSUZSA
2023.12.29.
Szeretném tisztázni, hogy a folyamatokat pártatlan, szakértői szemmel követő elemző szerint kinek van igaza a megszorítások körüli vitában. Hogyan értékeljük a kiigazításokat, a különadók bevezetését, a beruházások befagyasztását, a szociális és családi juttatások, támogatások kurtítását stb.? Netán a rendszerváltás óta a legsúlyosabb megszorításként, esetleg dehogyis?
Ennek megválaszolásához kicsit messzebbről indulok el, onnan, hogy rögzítem: recesszióban volt a magyar gazdaság. Igaz, elkezdték technikai recessziónak hívni, s egy darabig még úgy is tűnt, hogy ez megállja a helyét, de később bebizonyosodott, valóságos recesszió alakult ki a magyar gazdaságban. Ennek pedig a legfőbb oka a kormányzat költekezése volt. Persze butaság lenne azt mondani, hogy a nemzetközi piacon tapasztalható bizonytalanságnak, kamatszint-emelkedésnek, inflációnak nincs semmilyen hatása, hiszen egy olyan nyitott gazdaságban, mint amilyen a magyar, nyilván van. De ezeknek a hatása biztosan kisebb, mint a kormányzati politikáé. Ebben pedig valóban érvényesült egy kényszerű visszafogás, s emellett egy nem szándékolt mellékhatás is. Ez utóbbi – amit a bírálói felrónak a Magyar Nemzeti Banknak – a túlságosan magas kamatszint, az, hogy emiatt túlságosan drágán lehet csak pénzhez jutni. Ez ugyan még igaz is, de csak részben, hiszen egy csomó területen kamatstopot tartanak fenn. Emellett tovább folytatják a költekezést az előző időszak döntéseinek a következményeként. Az eredmény pedig elsősorban a kormányzati politikának, másodsorban a költségvetési politikának, harmadrészt pedig a nemzetközi körülményeknek és az ebből adódó bizonytalanságoknak a következménye...
ELMEGY AZ ÁR, MARADNAK A BÁBOK - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE
444.HU
Szerző: HORVÁTH BENCE
2023.12.29.
Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevele, ha jól számoljuk, akkor az utolsó előtti az évben. Már látni, hogy szilveszter napján is szokatlanul meleg lesz, és írtunk arról is, hogy a mostani sok csapadék + meleg nem tesz jót a vetésnek.
Mielőtt belevágnánk az elmúlt két nap híreibe, itt van 4 cikk, amit külön is ajánlunk:
Hírleveleinkre itt lehet feliratkozni.
Szerző: HORVÁTH BENCE
2023.12.29.
Mielőtt belevágnánk az elmúlt két nap híreibe, itt van 4 cikk, amit külön is ajánlunk:
Hírleveleinkre itt lehet feliratkozni.
A Duna az jön
Tetőzött a Duna Budapestnél is, némileg alacsonyabban, mint arra a szakemberek számítottak. Mi pedig az aktuális áradástartalmak mellett felidéztük azt is, hogy 10 éve milyen extrémsportos videóval köszöntöttük az akkori árt. A Qubit pedig arról írt, hogy a mostani árvíz nem csak a klímaváltozás következménye, de növekedhet a téli árvizek kockázata ilyen kibocsátási szint mellett.
Kiderült, kit szán Orbán a "szuverenitásvédelmi" hatóság élére: Lánczi Tamás ex-századvégest, akinek az irányítása alatt nullázódott le az egykor szebb napokat is látott Figyelő, és aki most épp a közmédia online igazgatója.
A magyar katolikus egyház közölte, hogy hiába a pápai felvetés, ők továbbra is kerülnék az egynemű párok közös áldását, közben azt nem tudhattuk meg, hogy Semjén szerint rendben van-e, hogy a papok nyíltan politizálnak a templomokban. Szintén hír volt, hogy a miniszterből lett püspök, Balog Zoltán levelet írt Karsai Dánielnek, melyben kifejtette, az eutanázia legalizálása súlyos károkat okozna, de kiderült az is, hogy valamikor az év elején nyilvánosan fognak beszélni erről a témáról.
Tematikus cikkben szedtük össze 2023 nagy felelősségvállalóit Vidnyánszky kacifántos le nem mondásától Szili Katalin népmesei megoldásán át az ukrán nácit éltető kanadai parlamenti elnökig bezárólag, és beszámoltunk arról is, hogy többeknek is meggyűlt a baja a közösségi médiával: Mága Zoltán hat hónapja nem tudja visszaszerezni a feltört fiókját, míg a gödöllői Fidesz oldalán öt napja jelentek meg a félmeztelen nők fotói és a pornóvideók.
És hír volt még itthonról, hogy
Tetőzött a Duna Budapestnél is, némileg alacsonyabban, mint arra a szakemberek számítottak. Mi pedig az aktuális áradástartalmak mellett felidéztük azt is, hogy 10 éve milyen extrémsportos videóval köszöntöttük az akkori árt. A Qubit pedig arról írt, hogy a mostani árvíz nem csak a klímaváltozás következménye, de növekedhet a téli árvizek kockázata ilyen kibocsátási szint mellett.
Kiderült, kit szán Orbán a "szuverenitásvédelmi" hatóság élére: Lánczi Tamás ex-századvégest, akinek az irányítása alatt nullázódott le az egykor szebb napokat is látott Figyelő, és aki most épp a közmédia online igazgatója.
A magyar katolikus egyház közölte, hogy hiába a pápai felvetés, ők továbbra is kerülnék az egynemű párok közös áldását, közben azt nem tudhattuk meg, hogy Semjén szerint rendben van-e, hogy a papok nyíltan politizálnak a templomokban. Szintén hír volt, hogy a miniszterből lett püspök, Balog Zoltán levelet írt Karsai Dánielnek, melyben kifejtette, az eutanázia legalizálása súlyos károkat okozna, de kiderült az is, hogy valamikor az év elején nyilvánosan fognak beszélni erről a témáról.
Tematikus cikkben szedtük össze 2023 nagy felelősségvállalóit Vidnyánszky kacifántos le nem mondásától Szili Katalin népmesei megoldásán át az ukrán nácit éltető kanadai parlamenti elnökig bezárólag, és beszámoltunk arról is, hogy többeknek is meggyűlt a baja a közösségi médiával: Mága Zoltán hat hónapja nem tudja visszaszerezni a feltört fiókját, míg a gödöllői Fidesz oldalán öt napja jelentek meg a félmeztelen nők fotói és a pornóvideók.
És hír volt még itthonról, hogy
- megérkezett az uniós források első üteme,
- sokat ivott és a helyi étteremben balhézott Kiskunfélegyháza polgármestere,
- a rendőrség szerint nem bűncselekmény, hogy a gödi akkugyárnak több mint egy évig nem volt környezethasználati engedélye,
- elküldték a védelmi stratégiáért felelős államtitkárt,
- és új országos kórház-főigazgatót nevezett ki a kormány.
Háborúk
Egyre többen halnak meg egyre több háborúban. A nyugati közösség tagjaként szemlélve a világot könnyen tűnhet úgy, hogy a sok háború ellenére nem változik semmi, de ez nincs teljesen így - írtuk nagy áttekintő cikkünkben. Ehhez a témához szorosan kapcsolódtak az elmúlt pár nap hírei, például hogy miközben előkerült egy videó, hogy gyerekeket is alsóneműre vetkőztetett és őrizetbe vett az IDF Gázában, az izraeli kormány egyre határozottabban fenyegeti katonai fellépéssel a Hezbollahot. Erdogan eközben arról beszélt, hogy Benjamin Netanjahu és Hitler között nincs különbség, mire az izraeli miniszterelnök azzal válaszolt, hogy Erdogan az utolsó, aki erkölcsről prédikálhat nekik.
Miután hetekig nem lehetett semmit tudni hollétéről, Oroszország egyik legrettegettebb börtönéből került elő Alekszej Navalnij. Ezért aztán részletesen is írtunk arról, mit lehet tudni a Jamal-Nyenyec Autonóm Körzetben, a Harp faluban lévő IK-3 (becenevén „sarki farkas”) fogolytelepről.
Hír volt emellett, hogy jelen állás szerint egy ideig az utolsó nagyobb katonai segélyt kapta Ukrajna az Egyesült Államoktól, és beszámoltunk arról is, hogy több év börtönt kapott két orosz költő, mert háborúellenes verseket olvastak fel. És akkor még mindezekhez hozzájön, hogy Kim Dzsongun saját magához képest is súlyos háborús retorikához nyúlt, bármit is jelentsen ez a jövőre nézve.
Egyre többen halnak meg egyre több háborúban. A nyugati közösség tagjaként szemlélve a világot könnyen tűnhet úgy, hogy a sok háború ellenére nem változik semmi, de ez nincs teljesen így - írtuk nagy áttekintő cikkünkben. Ehhez a témához szorosan kapcsolódtak az elmúlt pár nap hírei, például hogy miközben előkerült egy videó, hogy gyerekeket is alsóneműre vetkőztetett és őrizetbe vett az IDF Gázában, az izraeli kormány egyre határozottabban fenyegeti katonai fellépéssel a Hezbollahot. Erdogan eközben arról beszélt, hogy Benjamin Netanjahu és Hitler között nincs különbség, mire az izraeli miniszterelnök azzal válaszolt, hogy Erdogan az utolsó, aki erkölcsről prédikálhat nekik.
Miután hetekig nem lehetett semmit tudni hollétéről, Oroszország egyik legrettegettebb börtönéből került elő Alekszej Navalnij. Ezért aztán részletesen is írtunk arról, mit lehet tudni a Jamal-Nyenyec Autonóm Körzetben, a Harp faluban lévő IK-3 (becenevén „sarki farkas”) fogolytelepről.
Hír volt emellett, hogy jelen állás szerint egy ideig az utolsó nagyobb katonai segélyt kapta Ukrajna az Egyesült Államoktól, és beszámoltunk arról is, hogy több év börtönt kapott két orosz költő, mert háborúellenes verseket olvastak fel. És akkor még mindezekhez hozzájön, hogy Kim Dzsongun saját magához képest is súlyos háborús retorikához nyúlt, bármit is jelentsen ez a jövőre nézve.
Internetek
Amióta van internet, azóta jelentik be rendszeresen a halálát. Más-e az idei bejelentés, és ha igen, miért? AI, elszaródás-elmélet és a közös internet vége.
Életek
Az egészséges létére kerekesszékbe kényszerített, és gyerekként kopaszra borotvált Gypsy Blanchard esete milliókkal ismertette meg a Münchausen by proxy szindrómát. Büntetéséből 8 és fél évet kellett ténylegesen letöltenie, szabadulására időzítve pedig részletesen írtunk a történetéről.
Hír volt még a világból, hogy
Életek
Az egészséges létére kerekesszékbe kényszerített, és gyerekként kopaszra borotvált Gypsy Blanchard esete milliókkal ismertette meg a Münchausen by proxy szindrómát. Büntetéséből 8 és fél évet kellett ténylegesen letöltenie, szabadulására időzítve pedig részletesen írtunk a történetéről.
Hír volt még a világból, hogy
- meghalt Jacques Delors, az Európai Bizottság volt elnöke,
- a lengyel kormány felszámolási eljárást indít a közmédia ellen,
- a New York Times beperelte az OpenAI-t és a Microsoftot, amiért ellopták a cikkeiket,
- és hogy Cher beperelte a saját fiát, hogy a gondnoka lehessen.
Sakkok
Megbolondultak a világ leghíresebb sakkozói a hülye világbajnokjelölti versenykiírás miatt, megy a hiszti, a beszólogatás és a fenyegetőzés.
Darabok, podcastok, filmek
A Dekameron 2023-nál kevés szórakoztatóbb, látványosabb, bravúrosabb előadás készült idén, ami közben járványról, háborúról és klímakatasztrófáról is szól. Igen, bábokon keresztül - írtuk lelkendező bábdarab-kritikánkban.
Megjelent a 444 dedikáltan nőket érintő témákkal foglalkozó podcastjának, a Tyúkólnak a hatodik része, kifejezetten popkulturális témákra fókuszálva, azaz szóba kerültek dél-koreai és magyar szappanoperák, leszbikus csókjelenetek, öregedő színésznők és a valóságshow-k szomorú valósága.
És ha már popkulturális tartalmak: nálunk debütált online a sepsiszentgyörgyi Raklap együttesről szóló zenés dokumentumfilm Dé:Nash főszereplésével, és folytatódott a magyar dokumentumfilmeket bemutató Jeti Mozi is, Oláh Kata filmjével, a Digitális nomádommal.
És még egy podcast: a Qubit sorozatának legújabb adásában Thúróczy Bertalan ráktúlélővel, orvosbiológiai mérnökkel és hosszútávfutóval beszélgettek életmódváltásról, étrendről, személyre szabott orvoslásról, és arról, miért nem baj, ha eggyel több bejgli csúszik le karácsonykor.
Megbolondultak a világ leghíresebb sakkozói a hülye világbajnokjelölti versenykiírás miatt, megy a hiszti, a beszólogatás és a fenyegetőzés.
Darabok, podcastok, filmek
A Dekameron 2023-nál kevés szórakoztatóbb, látványosabb, bravúrosabb előadás készült idén, ami közben járványról, háborúról és klímakatasztrófáról is szól. Igen, bábokon keresztül - írtuk lelkendező bábdarab-kritikánkban.
Megjelent a 444 dedikáltan nőket érintő témákkal foglalkozó podcastjának, a Tyúkólnak a hatodik része, kifejezetten popkulturális témákra fókuszálva, azaz szóba kerültek dél-koreai és magyar szappanoperák, leszbikus csókjelenetek, öregedő színésznők és a valóságshow-k szomorú valósága.
És ha már popkulturális tartalmak: nálunk debütált online a sepsiszentgyörgyi Raklap együttesről szóló zenés dokumentumfilm Dé:Nash főszereplésével, és folytatódott a magyar dokumentumfilmeket bemutató Jeti Mozi is, Oláh Kata filmjével, a Digitális nomádommal.
És még egy podcast: a Qubit sorozatának legújabb adásában Thúróczy Bertalan ráktúlélővel, orvosbiológiai mérnökkel és hosszútávfutóval beszélgettek életmódváltásról, étrendről, személyre szabott orvoslásról, és arról, miért nem baj, ha eggyel több bejgli csúszik le karácsonykor.
2023. december 28., csütörtök
A LEGERŐSEBB GONDOLATOK ZACHER GÁBOR TELEXES INTERJÚJÁBÓL
TELEX
Szerző: FÁBIÁN TAMÁS
2023.12.28.
2023 utolsó Most jövök interújában Zacher Gábor toxikológust kérdeztük számos témában. Ebben a cikkben néhány erősebb gondolatot szedtünk össze a beszélgetésből.
Legfontosabb szűrővizsgálatok
Az ország egyik legismertebb orvosa óriási hiánynak érzi, hogy nem szólnak reklámok, óriásplakátok a szűrővizsgálatok fontosságáról. Magyarországon évente körülbelül 500 nő hal meg méhnyakrákban, Zacher szerint egy észak-európai országban lakosságarányosan ennek csupán a 10 százaléka. Ezt a különbséget nem lehet genetikai adottságokkal magyarázni.
Zacher szerint a nőknél fontosak a rendszeres méhnyakrák- és emlőrák-szűrések, férfiaknál pedig a vastagbélrák-, illetve a prosztatarák-szűrés, akkor is, ha nincsenek tüneteik. „Ezek a betegségek, ha kellő időben kiszűrik őket, akkor abszolút gyógyíthatóak. Azt gondolom, hogy egy ilyen reklám lenne a valódi közszolgálatiság, és nem a bombás plakát, meg amikor azt írják rá, hogy a magyarok mit tudom én hány százaléka döntött, ami úgy ahogy van, egy hazugságról szó.”...
Szerző: FÁBIÁN TAMÁS
2023.12.28.
2023 utolsó Most jövök interújában Zacher Gábor toxikológust kérdeztük számos témában. Ebben a cikkben néhány erősebb gondolatot szedtünk össze a beszélgetésből.
Legfontosabb szűrővizsgálatok
Az ország egyik legismertebb orvosa óriási hiánynak érzi, hogy nem szólnak reklámok, óriásplakátok a szűrővizsgálatok fontosságáról. Magyarországon évente körülbelül 500 nő hal meg méhnyakrákban, Zacher szerint egy észak-európai országban lakosságarányosan ennek csupán a 10 százaléka. Ezt a különbséget nem lehet genetikai adottságokkal magyarázni.
Zacher szerint a nőknél fontosak a rendszeres méhnyakrák- és emlőrák-szűrések, férfiaknál pedig a vastagbélrák-, illetve a prosztatarák-szűrés, akkor is, ha nincsenek tüneteik. „Ezek a betegségek, ha kellő időben kiszűrik őket, akkor abszolút gyógyíthatóak. Azt gondolom, hogy egy ilyen reklám lenne a valódi közszolgálatiság, és nem a bombás plakát, meg amikor azt írják rá, hogy a magyarok mit tudom én hány százaléka döntött, ami úgy ahogy van, egy hazugságról szó.”...
DAVE: TÖLGYESSY PÉTER MIATT POLITIKAI TÉNYEZŐ LETTEM, CSÓRÓK A MAGYAROK, DE TIBORCZ GAZDAGODIK
DAVE VILÁGA
Szerző: DAVE
2023.12.27.
Tölgyessy Péter miatt, pontosabban a róla szóló videóm miatt politikai tényező lettem, írt rólam a fideszes Mandiner.
A magyarok csórók, de szerencsére Tiborcz István szépen gazdagodik. Már rajta van az 50 leggazdagabb magyar listáján.
Szerző: DAVE
2023.12.27.
Tölgyessy Péter miatt, pontosabban a róla szóló videóm miatt politikai tényező lettem, írt rólam a fideszes Mandiner.
A magyarok csórók, de szerencsére Tiborcz István szépen gazdagodik. Már rajta van az 50 leggazdagabb magyar listáján.
AZ EGÉSZ TÁRSADALOM KUSSOL, ÉS FÉL MEGVÉDENI A MÁSIKAT – VIDEÓS INTERJÚ MOLNÁR ÁRONNAL
TELEX / MOST JÖVÖK
Műsorvezető:
2023.12.19.
Sok kudarcot és hátba szúrást élt meg a noÁr Mozgalom, ezért fél éve behúzták a kéziféket és elcsendesedtek. A Sztárbox neki részben menekülés volt a közügyek elől, a színészettel kapcsolatban van egy transzgenerációs őrület, Krúbi pedig tavaly még támogatta a tüntetésüket. Most jövök videós interjú Molnár Áronnal.
- 0:00
Műsorvezető:
2023.12.19.
Sok kudarcot és hátba szúrást élt meg a noÁr Mozgalom, ezért fél éve behúzták a kéziféket és elcsendesedtek. A Sztárbox neki részben menekülés volt a közügyek elől, a színészettel kapcsolatban van egy transzgenerációs őrület, Krúbi pedig tavaly még támogatta a tüntetésüket. Most jövök videós interjú Molnár Áronnal.
- 0:00
- 0:47
- Bevezetés
- 1:16:24 - Végre van lehetőségünk tabumentes színházat csinálni
ÚJRAOLVASÁS: KARSAI DÁNIEL - MIT TEHET MAJD MAGYARORSZÁG ESETLEGES ÚJ MINISZTERELNÖKE? - TÉVKÉPZET, HOGY A NER HÁROM HÓNAP ALATT ELTÜNTETHETŐ (INTERJÚ, 2021)
168 ÓRA
Szerző: BÁNHIDI EMESE
2021.09.03.
...a kiindulási alap egy nagyon veszélyes pszichés állapot az ellenzék oldaláról, hogy csodavárás van, és annak a tévképzete, hogy itt a választás után a NER három hónap alatt eltüntethető. Gondoljunk abba bele, hogy Orbán Viktor, akinek 12 évből 10 évig kétharmada volt úgy, hogy az összes közjogi méltóság hozzá lojális, hosszú évekbe telt ide eljutni, ahol most vagyunk. Ő sem tudott egyből egy autoriter rezsimet kialakítani, látjuk, hogy a kétharmad államszervezeti ellenszél nélkül milyen sebességgel működik, Orbán Viktor megmutatta. Még kétharmaddal sem ment egyik napról a másikra. Ha feles többség lesz, akkor még lassabb lesz a reform végrehajtásának sebessége. Akkor mások lesznek a lehetőségek. Szűkebbek lesznek, de lesznek. Nagyon fontos, hogy ne úgy legyünk lelkesek egy választáson, hogy csodát várunk, hanem úgy, hogy egy pozitív folyamat elindításához adunk fölhatalmazást. Ami lassú lesz, lesznek benne visszalépések, lesznek benne csalódások. A csodavárásról, katarzísvárásról le kell mondani. Hihetetlen veszélyes, mert ebből jönnek az ilyen kivitelezhetetlen ötletek, amilyenekről beszélgetünk, és amelyek meg nem valósítása az ellenzékre szavazók gyors kiábrándulását vonhatja maga után. Tömegbázis nélkül viszont senki nem tud kormányozni. Azt hangsúlyoznám, hogy amit az előbbiekben kifejtettem, az nem a NER jellegének és lebontása szükségességének relativizálása, én is egy szörnyűséges rendszernek tartom. De kivitelezhető megoldásokról szeretnék gondolkozni és beszélgetni, nem a közjogi fantasy kategóriájába esőkéről. Nem Westeros sorsáról beszélgetünk, hanem Magyarországéról…. A folyamat lehet, hogy tíz vagy húsz év. Azt szokták mondani, hogy egy év rombolás, három év rendrakás.
És 10 év rombolás után 30 év a rendrakás?
Igen, lehet, hogy ez a realitás. Ahogy mondani szokták, a pesszimisták a legboldogabb emberek a világon, mert csak pozitív csalódás éri őket.
Orbán Viktor azért csinálta ilyen lassan, mert visszafogta magát, vagy azért, mert nem lehetett egyszerre?
Így volt lehetősége. Figyelembe kellett vennie hogy mi az, amit a társadalom elfogad lépésről-lépésre. Patikamérlegen kimérte, hogy meddig mehet el. Hatalomtechnikában Orbán Viktor zseniális, pontosan tudja, hogy hatalma nem korlátlan, még most sem – hiszen valójában egy pár ezres szűk elit áll szemben az ország egészével.
Nem lehet egyszerűen, hogy az ellenzék el akarja hitetni a választókkal, hogy győzhetnek, ezért mondják ezt?
Ezt válaszolja meg egy politológus. Szakmailag tudok erről nyilatkozni, hogy ezek az ötletek alkotmányjogi szempontból mennyire megvalósíthatóak, vagy nem. Megismétlem, a kivitelezhetetlen ígéretek azért nagyon veszélyesek, mert az ilyen alapon elért győzelmek után is felébrednek az emberek, hogy „jé, még mindig Polt Péternek hívják a legfőbb ügyészt, gyerekek, nem ezt ígértétek, takarodjatok”. És a következmények nagyon súlyosak lehetnek.
Szerző: BÁNHIDI EMESE
2021.09.03.
És 10 év rombolás után 30 év a rendrakás?
Igen, lehet, hogy ez a realitás. Ahogy mondani szokták, a pesszimisták a legboldogabb emberek a világon, mert csak pozitív csalódás éri őket.
Orbán Viktor azért csinálta ilyen lassan, mert visszafogta magát, vagy azért, mert nem lehetett egyszerre?
Így volt lehetősége. Figyelembe kellett vennie hogy mi az, amit a társadalom elfogad lépésről-lépésre. Patikamérlegen kimérte, hogy meddig mehet el. Hatalomtechnikában Orbán Viktor zseniális, pontosan tudja, hogy hatalma nem korlátlan, még most sem – hiszen valójában egy pár ezres szűk elit áll szemben az ország egészével.
Nem lehet egyszerűen, hogy az ellenzék el akarja hitetni a választókkal, hogy győzhetnek, ezért mondják ezt?
Ezt válaszolja meg egy politológus. Szakmailag tudok erről nyilatkozni, hogy ezek az ötletek alkotmányjogi szempontból mennyire megvalósíthatóak, vagy nem. Megismétlem, a kivitelezhetetlen ígéretek azért nagyon veszélyesek, mert az ilyen alapon elért győzelmek után is felébrednek az emberek, hogy „jé, még mindig Polt Péternek hívják a legfőbb ügyészt, gyerekek, nem ezt ígértétek, takarodjatok”. És a következmények nagyon súlyosak lehetnek.
„CSAK SZERETNI KELL EGYMÁST ÉS ÉLNI NYUGODTAN” – OBÁDOVICS GYULA SZÁZHOZ KÖZEL A TANÁRI HIVATÁS ÉS AZ ÉLET NAGY KÉRDÉSEIRŐL
VÁLASZ ONLINE
Szerző: SASHEGYI ZSÓFIA
2023.12.28.
Hamarosan 97. életévébe lép és kitűnő egészségnek örvend Obádovics Gyula, minden idők legnépszerűbb matematika tankönyvének szerzője, a hazai számítástechnika-oktatás elindítója, akinek neve köznévvé vált az idők folyamán. A matematikus professzornak, aki 55 évet töltött az egyetemi katedrán, nemcsak 66 éve megjelent könyvét, de számtalan jó tanárt is köszönhetünk. Két hét alatt tanult meg magyarul, eredetileg bölcsésznek készült, aktív a közösségi médiában és most is szívesen segíti ki záróvizsgák előtt az ismerősök gyerekeit. A Balaton-partra még mindig rendszeresen kikocog, és természetesen van véleménye a hazai oktatás helyzetéről is. Nagyinterjú...
Szerző: SASHEGYI ZSÓFIA
2023.12.28.
JETI MOZI: DIGITÁLIS NOMÁDOM: „EZ AZ UTAM, HOGY SZABADNAK ÉREZZEM MAGAM”
444.HU
Szerző: 444.HU
2023.12.27.
Bemutatjuk Oláh Kata dokumentumfilmjét, a Digitális nomádomat a Jeti Moziban.
Szerző: 444.HU
2023.12.27.
Bemutatjuk Oláh Kata dokumentumfilmjét, a Digitális nomádomat a Jeti Moziban.
Mindig is álmodoztál arról, hogy utazgathass a világban, és ne kössön egy helyre a munkád? Ezt az életformát élik a digitális nomádok, akikről Oláh Kata készített dokumentumfilmet.
Kik ők? Mik a motivációik? Miben mások, mint más generációk utazói?
Ezekre a kérdésekre kereste a választ Oláh Kata, amikor a lánya ezt az életformát választotta.
Világutazó digitális nomádnak lenni nagy kaland, de nem kisebb izgalommal járó vagy kevésbé hasznos magunkba nézni, megérteni a múltat, elfogadni utódaink döntéseit. Így esett, hogy egyszerűen a digitális nomád életformát bemutató doku helyett megszületett egy generációk közti mintákat felfejtő személyes film. Egy mamafilm – minden anyának és gyereknek.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)