REZEDA VILÁGASzerző: Rezeda2024.03.12.
F. J. huszonhét éves magyar állampolgár egy Hódmezővásárhely közeli ültetvényen marihuánát termesztett, mint először kiderült azért, hogy az ebből befolyó profitból fedezze a háza felújítását. Ahogyan látszik, ez eddig színtiszta közgazdaságtan kiadásokról és bevételekről azzal az elégedett felsóhajtással: de jó, hogy a fiatalember nem lopni akart, ami tevékenység bevett és a nagyoknak legális pénzszerzési mód a NER-ben. S bár a lopás még lehet megengedett, a marihuána termesztése azonban sohasem, mert olyan ez a Fidesznek, mint az ördög cimborasága, azaz például egyszerűbb lett volna pálinkát főznie, és abból bevakoltatni a házat. A pálinka közkeletűen (lásd Orbán apánk) alapvető élelmiszer, így attól elhülyülni magyar virtus, a jointtól elszállni pedig üldözendő. Innen nézvést tehát kulturális kérdés, mi tetszik a hatalomnak és mi nem.
A marihuána nem. De nem is ez az érdekes igazán, hanem az, hogy az emlegetett F. J. a hódmezővásárhelyi Fidelitas alelnöke volt, s mint ilyen a Fidesz utánpótlásának ormain helyezkedett el. Később lehetett volna akármilyen államtitkár vagy netán miniszter is, voltaképp már rajta volt a sínen, ami a hatalom belső köreibe vezet, s hogy lebukott, ezt cseszte el. Várhatott volna a házfelújítással, amíg felemelkedve eleget tud lopni hozzá.
Így járt. Türelmetlen volt, de nem is ez az érdekes igazán, hanem az, hogy most volt a tárgyalása épp, ahol a törvény teljes szigorával – netán statuálással – kellene szembenéznie, mint Pelikán gátőrnek A tanúban. F. J., illetve a védőügyvédje azonban egy huszárvágással mentené a törvény markából a megtévedettet, és azzal állt elő, hogy a védenc, a Fidelitas alelnök tettének elkövetésekor nem volt beszámítható. Delikát, jegyezzük meg gyorsan.
Olvasatunkban a nem beszámítható azt jelenti, nem tudja, mit cselekszik, ami azt a felettébb érdekes folyományt hozza maga után, hogy az akármilyen okból beszámíthatatlan ember arra alkalmatlan, hogy őt elítéljék, arra azonban igen, hogy a Párt ifjúsági élcsapatának oszlopos tagja legyen a még fényesebb jövő ígéretével. Nem tudom, érezzük-e itt az ordas ellentmondást, bár még az is lehet, ilyen egyáltalán nincsen benne.
Mert, ha rossz szándékunk volna, akkor csuklyás szemeinket a Fidesz nagyjaira is vetnénk, miniszterekre, államtitkárokra, EP választási listavezetőre, s ha alaposabban megnézzük őket, arra kell jutnunk, nem sokban különböznek ettől az F. J.-től, a beszámíthatatlanságban. Annyi csupán, hogy ők nem buktak meg vadkenderrel, a listavezető például nem is ezt, hanem a kokót kedveli. Ehhez van szokva. Ám ezen a ponton kognitív készségekről elmélkedünk inkább.
És innen haladunk tovább. F. J. védőügyvédje ugyanis megcifrázta a dolgot, s arra hivatkozott, „Az elmeműködés kóros állapotában, személyiségzavarban szenvedett, ami enyhe fokban korlátozta őt abban, hogy a cselekménye következményeit felismerje”. Nem győzzük hangsúlyozni, hogy mindeközben a Fidelitas oszlopos tagja volt a terhelt, de ezzel a tárgyalóteremben senki nem foglalkozott. Azon kívül is csak én, úgy látszik.
De haladjunk tovább a szakértőhöz, aki szintén a tárgyaláson terítette ki kártyáit, ami szerint „mentális zavara neuraszténiás tünetekben nyilvánul meg, tehát folyamatosan, családi konfliktusok kapcsán elkerülő, elhárító magatartás kialakulása jellemezte. Mindezek miatt az alkoholt és a kábítószert is terápiás célzattal használta”. Ez már annyira szép, hogy festeni sem igazán lehet szebbet, mert ezen a ponton jelenik meg előttünk Szájer az ereszen.
Nem azért, amit amúgy gondolnának, hanem abban a kontextusban, hogy van ez a párt, a Fidesz, amelyik a társadalomra olyan normákat akar rákényszeríteni, amelyet maga soha nem tart be. S emiatt, ha olykor lebuknak, az nem azért kínos, mert netán gyengének bizonyulnak, hanem azért, mert itt látunk bele a hazugságok mélyire (nemi identitás, kereszténység és most a kábszer), hogy dirigálnak, de romlottabbak, mint egy kilukadt egysejtű.
Mindezt azonban eddig is tudtuk. Ez az ügy azonban az első, amikor valamely fideszistáról bebizonyosodik – vagy csak így próbálják kivakarni a szarból -, hogy amikor élénk közéleti tevékenységet folytatott, pofázott, vádaskodott vagy más módon rontotta a levegőt, nem volt beszámítható állapotban. Igaz lehet ez sok fideszi nagyemberre is, egészen a piramis csúcsáig gondolva a történetet, de ezt mindenkinek a képzeletére bízom.
Hátra lenne még mindenféle következtetések levonása, de ez több szempontból is teljesen fölösleges. Azért mégpedig, mert eddig is tudtuk, ez így van, ez a sztori azonban adott egy újabb igazolást, egy kis szeletkét a nagy egész tortáról. Arról, hogy romlott az egész, a velejéig és a legalsóbb ganajtúró szintig, itt örömünk és tovább-gondolkodásunk majd akkor keletkezik, ha ezt a fidelitaszos F. J.-t ezek miatt és ilyen körülmények között tényleg felmentik.
ITT OLVASHATÓ
