2024. április 13., szombat

MÁSRÉSZRŐL: "A HABSBURG ABSZOLUTIZMUS, A HORTHY- ÉS KÁDÁR-RENDSZER MÉLTÓ ÖRÖKÖSE ORBÁN ÉS CSAPATA"

MÁSRÉSZRŐL / KLUBRÁDIÓ
Műsorvezető: RÓZSA PÉTER
2024.04.11.



Téma: Jobbról jobbra - avagy a mai kormány hamis narratívája a konzervatív-keresztény politikáról



VAJDA ZOLTÁN: MEGVÁRJA A VÁLASZTÁST A FIDESZ, ÉS SÚLYOS MEGSZORÍTÁSOK JÖHETNEK

HÍRKLIKK
Szerző: HÍRKLIKK
2024.04.13.


Bődületes butaság tavasszal elfogadni költségvetést, minden európai kultúrállam az év végén teszi ezt, nálunk is így volt 2010-ig, a szocialista kormányok idején, de még a Fidesznél is – mondta a KlikkTV Mélyvíz című műsorában Vajda Zoltán, az országgyűlés költségvetési bizottságának szocialista elnöke. Rámutatott, a kormány önkorrekciós képessége minimális, kellett valamilyen indok, amellyel most igazolni tudják, hogy miért térnek vissza a régi rendhez. Azzal, hogy kitalálták, megvárják az amerikai elnökválasztást, csak indokot akartak mondani, a lényeg, hogy visszavezettek a helyes útra – tette hozzá. „A pontos indoklás az volt, hogy ha Trump elhozza a világbékét, akkor már nem háborús költségvetést kell csinálniuk.”


Vajda Zoltán emlékeztetett, a Kormányinfón bevallották azt is, hogy majdnem 700 milliárdos a megszorítás lesz, bár ezt a szót kínosan kerülik. A beruházások átütemezéséről beszélnek, de nemcsak az idei évre tervezettekről, hanem már 2026-osokról is – tette hozzá.

Április eleje van, egy negyedévi adatot tudunk és összeomlott a költségvetés

Ezzel a 700 milliárdos megszorítással is még bő 1000 milliárdos megszorítást kell keresniük a költségvetésben, hogy a megemelt hiánycélt tudják teljesíteni – mondta Vajda Zoltán, aki ezt az összeget lefordította az emberek számára is. „Minden magyar állampolgárnak több mint 100 ezer forintot kell valahol találnia, hogy a költségvetés egyensúlyban legyen. Vagy a zsebéből kivenni vagy nem beletenni.”

Az MSZP-s politikus figyelmeztetett, 700 milliárdos beruházás-megvonás történik, miközben a repülőtér megvásárlásáról nem tettek le, illetve a mini- vagy maxi- Dubaj beruházásról sem. „Ez sok százmilliárdos közvetlen állami szerepvállalás azon túl, hogy egy budapesti, szuper helyen lévő telket odaadunk egy magánberuházásnak, sőt infrastruktúrát is adunk neki azzal, hogy a reptérrel összeköti ezt a rákosrendezői területet.”...


A KlikkTV műsorát itt nézhetik meg.

FALUN ÉS VÁROSBAN IS FELTETTÜK A KÉRDÉST: MIT GONDOLNAK MAGYAR PÉTERRŐL?

444.HU VIDEÓ
Szerzők: KAUFMANN BALÁZS, DIÓSZEGI-HORVÁTH NÓRA
2024.04.13.



- Magyar Péter szerint a legkisebb falvak kocsmáiban és művelődési házaiban is mosolyogva fogadják, és tudják, ki ő és miről beszél. Ellenfelei szerint viszont egy Körúton belüli mutatvány csupán. Szentesi Zöldi László például úgy véli, „Csanyteleken vagy Csurgón” egyáltalán nem róla fantáziálnak az emberek.

- Elmentünk hát Csanytelekre és beültünk a kocsmába, hogy kiderítsük, melyiküknek van igaza.

- És ha már kiléptünk a Körútról, beugrottunk Kiskunfélegyházára és Kecskemétre is, hogy Magyar Péterről és politikai esélyeiről, illetve a kormányra gyakorolt hatásáról beszélgessünk.

MEG SE REZZENTEK A HOLOKAUSZT VALÓSÁGÁTÓL, MÍGNEM EGY ÉJJEL ÚTNAK INDULT EGY BICIKLIS FUTÁR

TELEX
Szerző: KAISER ORSOLYA
2024.04.12.


Czesław (szlovákul Česlav) Mordowicz lengyel és Arnošt Rosin szlovák zsidónak 1944-ben sikerült megszöknie a pokolból. A történetük megerősítette mindazt, amit már korábban is sejteni, tudni lehetett: a Harmadik Birodalom tömeggyilkosságot követ el.

Jelentésük a magyarországi zsidóságra nézve is döntő jelentőségű volt. Ugyanis ha Mordowicz és Rosin nem szabadul ki élve a lágerből, és


nem mondják el a pozsonyi Zsidó Tanácsnak mindazt, amit láttak és átéltek, talán Horthy Miklós kormányzóra sem nehezedik soha akkora nyomás, hogy leállítsa a magyarországi zsidók deportálását.

Az Auschwitz-jegyzőkönyv elbeszélő dokumentumregény, a Wall Street Journal és a New York Times volt újságírója, Fred R. Bleakley a saját kutatását tárja fel arról, hogy két, az auschwitzi koncentrációs táborból megszökött rab jelentései hogyan „segítettek a vallási és szövetséges tisztségviselőknek belátni Auschwitz igazságát”.

Bleakley 1995-től két éven keresztül készített interjút egy újságcikkhez Mordowiczcsal, aki kétszer is megjárta az SS lengyelországi haláltáborát. Mordowicz családjával Mlawában élt, ahol „a lakosság mintegy harmadát alkották a zsidók”. Az első világháború után Lengyelországban is felerősödött a zsidóellenesség. 1942-ben négyezer lengyel zsidót szállították vagonokba tuszkolva az auschwitzi koncentrációs táborba – köztük Mordowiczot is.

Ebben a cikkben nem áruljuk el az elbeszélő dokumentumregény teljes cselekményét – nem is lehetne, hisz annyi név, adat és dátum szerepel benne –, csupán néhány részletet emelnék ki Bleakley összetett kötetéből. Számomra a legérdekesebb szál az volt, hogyan szerzett tudomást a nemzetközi sajtó a koncentrációs tábor borzalmairól. Hány ember és szervezet együttes munkája volt szükséges ahhoz, hogy az igazság szerepeljen minden újság címlapján.

Horthy ölbe tett kézzel nézte, hogy bánnak a magyar zsidókkal

Bleakley a Mordowiczcsal készült interjúkat végül csak nyugdíjas korában vette elő ismét. Ekkor eltökélte, hogy átfogó könyvet ír a magyar holokausztról, amiben Bleakley szerint a „magyar közigazgatás és a kormányzó szerepe vitatott”, és

„amit a jelenlegi kormány és támogatói is táplálnak azért, hogy minimalizálják az ország felelősségét”.

Az Auschwitz-jegyzőkönyvben az áll, a Magyarországot 1920 óta kormányzó Horthy Miklóst fűtötte a nacionalizmus, de miután 1938-ban Németország visszacsatolta Csehszlovákia délkeleti területeit, Horthy engedett Hitler és a náci párt nyomásának. Bleakley részletesen beszámol arról, hogyan intézte Edmund Veesenmayer SS-dandártábornok, teljhatalmú birodalmi megbízott és kabinetje a magyarországi zsidókérdést. Hogyan engedelmeskedett a magyar csendőrség az SS-nek, milyen döntő szerepe volt az alulmaradt Zsidó Tanácsnak, valamint hogyan szervezték meg 1944-ben a gettókat Budapesten és vidéken.

A kormányzó hónapokig tétlenül nézte, hogyan bánnak a magyar zsidókkal. Kidobták őket az otthonaikból, sárga csillagot kellett viselniük, és csak délután 2 és 5 óra között léphettek utcára. Horthy azzal védekezett, hogy kormánya nem tájékoztatta őt az atrocitásokról. 1944 tavaszán levelet írt Sztójay Döme akkori miniszterelnöknek, amiben közölte: mivel nem tudott

„a zsidók ellen igazságtalanul érvénybe léptetett intézkedésekről, így nem felelős azokért”,

és „mivel szeretné elkerülni azt a kegyetlen megoldást (...), hogy innen zsidók deportáltatnak, a túlkapások elnézéséért, sőt felügyeléséért felelős két személyt – Endre és Baky belügyi államtitkárokat – meg kell fosztani a hatalmuktól”.


A HOLOKAUSZT MAGYARORSZÁGI ÁLDOZATAINAK EMLÉKNAPJA ÉS A MAGYAR ÁLLAMFŐ

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2024.04.13.


Április 16. a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. Mint hírlik, az Országház felsőházi üléstermében az idei megemlékezésen Sulyok Tamás is beszédet fog tartani.

A tények ismertek: Sulyok Tamás államfő a korábbiakban azt hazudta az apjáról, aki a náci Magyar Nemzeti Szocialista Párt megyei vezetője volt, s akiről kiderült, hogy Auschwitzba deportált zsidó kollégájának irodáját, továbbá más elhurcoltak „zsidóbútorait” stb. rögvest kiigényelte magának, hogy édesapja „szociálisan érzékeny, hazafias, filoszemita ember volt”, ezzel a valótlansággal próbálva politikai tőkét kovácsolni önmagának.

Tehát a náci párt megyei vezetője, a „zsidóiroda” és a „zsidóbútorok” kiigénylője filoszemita volt!

A regnáló politikai hatalom által bekebelezett Kertész Imre a holokausztot – helyesen – „egyszerű” történetnek nevezte, ahol a jó és a rossz tökéletesen elválik egymástól, ahol nincs helye a relativizálásnak, s ahol a hóhérok és az áldozatok világának összemosása nem lehetséges. Egyik oldalon a „szerződésszegők” vannak, annak a szerződésnek a megszegői, törvényen kívül helyezői, amely szerződés a két kőtáblával adatott át a mindenkori civilizált világnak. Eme szerződés alapján választjuk szét a gyilkosok, a Káinok világát az áldozatok, az Ábelek világától. A két világ bármilyen formában történő összecsúsztatása a létező legnagyobb kegyeletsértés, nem pusztán az áldozatok emlékezetével, s nem a zsidósággal, hanem a zsidó-keresztény hagyomány alapértékeivel, az egész civilizált világgal szemben.

A magyar államfőt jogsértés is terheli, minthogy az áldozatoknak is vannak jogaik, ám amikor Sulyok náci apját filoszemitának hazudta, relativizálásával a Káinok, a hóhérok, a törvényszegők oldalára állt. Kierkegaard helyesen mondja, hogy a bűn hangulata a komolyság, ám az államfő cinikus komolytalansággá szimplifikálta a történteket.
Kertész Imre azt is hangsúlyozta, hogy a holokauszt érték, mert felmérhetetlen szenvedések révén felmérhetetlen tudáshoz vezet, s ezáltal felmérhetetlen erkölcsi tartalék rejlik benne. Sulyok Tamást a holokauszt semmilyen tudáshoz nem vezette el, s semmiféle erkölcsi tartalékot nem lelt meg benne.

Miután több történész kutatásának következtében fény derült Sulyok Tamás ordas hazugságára, az államfő a minimális tiszteség és becsület hiányában nem azt mondta, hogy bocsánat, félrevezetett a „családi legenda”, de köszönöm a történészeknek, hogy hozzásegítettek az igazsághoz, hanem ehelyett a családja elleni „nemtelen támadást” kezdett emlegetni. Mert továbbra is fontosabb számára a filoszemitává hazudott náci apjának mentegetése, mint az áldozatokkal szembeni tisztességes és őszinte fejhajtás.

De még ez sem volt elég! Államfői ostobaságára és lelketlenségére vall, hogy a minap, midőn Krakkóban járt, nem kereste fel a Krakkó közelében lévő Auschwitzot, amely a maga konkrétságában és örök példázatában – ahogy azt II. János Pál mondta – „a történelem legsötétebb fejezete, az ördög diadala.” És az sem fordult meg államfői fejében, hogy Auschwitz egyben a legnagyobb magyar temető. Áder János amúgy helyesen mondta 2014. április 28-án az Auschwitzban tartott beszédében, hogy „aki a bűnt mentegetni, relativizálni, megkérdőjelezni akarja, erkölcstelenséget követ el, s maga is bűnössé válik.” S így igaz: Sulyok a bűnt mentegetni, relativizálni, megkérdőjelezni akarta, ezáltal maga is bűnössé vált.
Ugyanakkor Sulyok Tamásnak ez az erkölcstelensége és bűnössége államrezonná, államérdekké vált, a Káinok melletti kiállás, a hóhéroknak való falazás, a szerződésszegés tudomásulvétele azzal, hogy a politikai „elit” (teljesen mindegy, mely oldalról) az előzmények ismeretében részt vesz a keddi eseményen, gyáván és szótlanul asszisztálva ahhoz a megemlékezéshez, ahol az államfő személyében a szükséges komolyságot cinikus komolytalansággá változtató bűnös fog megszólalni. Lesznek közéleti szereplők, akik személyes érintettségük vagy családtagjaik és hitsorsosaik tragédiája miatt szólalnak majd meg: az ő felelősségüket nem lenne tisztességes megkérdőjelezni. Ámde mindazok a politikusok, akik a „történelem legsötétebb fejezetének” emlékezetét a legcinikusabb aktuálpolitikai érdekek mentén igyekeznek felülírni, tudomásul véve Sulyok Tamás fellépését, az emléknapot letudandó, sematikus, lélek nélküli, üres és minden őszinteséget nélkülöző feladattá teszik csupán, s nem őszinte, szívből jövő, az érzelmekre és a rációra ható erkölcsi eseménnyé.

Ha 16-án, kedden bekövetkezik a „bűn komolytalanságának hangulata”, az szégyene lesz az egész magyar társadalomnak, amely megtűri ezeket a politikai vezetőket (ismétlem: lényegtelen, mely oldali politikusokról van szó). S mondom ezt első szám első személyben is, hiszen az én személyes áldozataimon keresztül, akiket még halálukban is ignorál az államfő, mindannyiukat a hóhérokkal, a „zsidóbútorok” és a „zsidóirodák” „filoszemita” kiigénylőivel mosva össze, s téve ezt abban a biztos tudatban, hogy megteheti, hiszen politikustársai mindezt szó nélkül hagyják, az eseményen megjelenő politikusok engem is és velem együtt sokakat, civilizációnk minden tisztességes emberét egyszerűen semmibe veszik, miközben valamennyien egy egészen másfajta civilizációs mezőben helyezik el önmagukat, amelyhez nekem, nekünk semmi közünk sincs.

Ha mindez kedden megtörténik, akkor ennek az elmondhatatlan erkölcsi pusztítást és kárt okozó politikai „elitnek” mielőbb el kell tűnnie a színről!

MÁR DOLGOZNAK A FIDESZ-KAMPÁNYBAN A HATÁRON TÚLI MAGYAR FIATALOK

SZABAD EURÓPA
Szerző: KERÉNYI GYÖRGY
2024.04.12.


A korábbi gyakorlatnak megfelelően újból Fidesz-aktivistaként járnak ajtóról ajtóra határon túlról toborzott fiatalok. Korábban csak két-három hétig dolgoztak a párt kampányában, most többen a választásig maradnak. Forrásunk szerint az erdélyi MCC diákjai is kampányolnak, az MCC vezetése cáfolja, hogy a szervezet részt venne ebben.


„Most történik a címek egyeztetése, a címlista frissítése, hogy aztán az utolsó héten már pontosan tudd, kik a sajátjaid, akiket – és csak őket – mobilizálnod kell” – avat be a kampányolás ütemezésébe egy budapesti politikus.

Kampányszakértők szerint a minden pártnál meglévő, innen-onnan gyűjtött címlisták évente legalább tíz százalékot romlanak: a szavazók költöznek, meghalnak vagy kiábrándulnak korábbi pártjukból.

Ezért gyűjt a legkülönfélébb indokokkal aláírásokat, támogatásokat minden politikus és párt, és – a közvetlen kommunikációs hasznosításon túl – ezért rendez a Fidesz közpénzből évente akár több „nemzeti konzultációt”.

Választás előtt a legtöbb párt hivatalosan is megvásárolja a választói névjegyzéket. Ezt elvileg a választás után meg kell semmisíteni, de forrásaink szerint kevéssé valószínű, hogy megtörténik. Későbbi felhasználásuk már illegális, de az ilyen-olyan jogcímeken, okokból gyűjtött aláírások legálisan az adatgazdánál maradhatnak, ha ezt megfelelően jelzik az adatkezelési tájékoztatóban.

„Ezeket a listákat folyamatosan generálni kell, és karbantartani. Emiatt mindig szondázd, hogy ki van veled – mondja a megkérdezett politikus. – A kampányig kell az ingadozókat azonosítani: most szondázás, listaépítés folyik. Aztán az utolsó héten jönnek mozgósítani, addigra tudnod kell, ki van veled.”

Ezek a listák olyan fontosak, hogy a Fidesznél még a helyieket is Kubatov Gábor pártigazgatónál őrzik, nehogy esetleg lelépjen velük egy dezertáló politikus vagy aktivista. A helyi kampánystáb megkapja őket a Fidesz zárt online rendszerében, de nem letölthetők, nem is őrződnek meg, helyben csak kinyomtatni tudják őket, illetve a kampányban használt tableteken tudnak adatokat bevinni rájuk.

Ezekkel a listákkal járják aztán az utcát az aktivisták, akiknek regisztrálniuk kell, hogy mit mondott nekik, hogyan reagált az a választópolgár, akihez becsöngettek. Ezt a Kubatov-listák néven ismert kampányolási technikát egyébként az MSZP 2002-es, Ron Werber által irányított győztes kampánya után vette át a Fidesz.

Ebben a szimpatizánsokat azonosító utcai munkában dolgoznak a határon túlról érkező magyar fiatalok...

A MEGAFON TÍZMILLIÓKBÓL SZIDJA MAGYAR PÉTERT, MATOLCSY FIA MENTI A VAGYONT - AZ ÁTLÁTSZÓ HETI LAPSZEMLÉJE

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2024.04.12.


Telex:
143 millió forint a Megafon havi facebookos hirdetési számlája

A kormánypropaganda gyakorlatilag egyetlen, pénzügyileg átlátható szelete a facebookos hirdetések világa, amiről a Meta rendszeresen közzétesz adatokat. Ezekből az látszik, hogy a Megafon elmúlt 30 napos számlája 143,6 millió forint, ami összesen 206 szponzorált posztra ment el. Ezek nagyon nagy részét Magyar Pétert gyalázó videók teszik ki, kisebb részben pedig a közelgő önkormányzati és EP-választások kapcsán a hazai ellenzék és „Brüsszel” támadása.

24.hu: Varga Mihály volt helyettes államtitkárát és Palkovics László bizalmasát is börtönbe zárná az ügyészség

A Pénzügyminisztériumot és a Miniszterelnökséget is érintő vesztegetési botrányban a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) ötvennégy ember ellen emelt vádat. Az ügy 2022 áprilisában robbant ki, amikor 150 ügyész és rendőr több tucat helyszínen csapott le elsősorban minisztériumi tisztviselőkre. A vádak szerint a kormánytisztviselők kenőpénzért cserébe főként vissza nem térítendő európai uniós támogatások elnyerésében működtek közre.

Direkt36: Bizalmas iratok leplezik le, hogy Orbánék titokban finanszírozták az egyik legnagyobb európai tévécsatorna megvásárlását

Mario David konzervatív portugál politikus fia, Pedro Vargas Santos David portugál üzletember cége 2022-ben vette meg az egyik legnagyobb európai hírcsatornát, az Euronews televíziós csatornát. A Direkt36 az Expressóval és a Le Monde francia lappal közös nyomozása kiderítette, hogy a mintegy 150 millió eurós ügylet jelentős részét magyar állami és kormányközeli szereplők finanszírozták.

Mfor.hu: Orbán Viktor szép csendben tízmilliárdokat ad Ukrajna fegyverutánpótlására


A kormány jelentősen, a következő években 24,4, valamint 19,5 és 19,8, illetve 19,2 millió euróval, összesen 82,9 millió euróval, azaz mai árfolyamon több mint 32 milliárd forinttal emeli meg Magyarország hozzájárulását az Európai Békekerethez. A kicsit megtévesztő nevű keret valójában elsősorban az Ukrajnának szánt fegyvervásárlások finanszírozására szolgál, mivel e célra az Unió saját költségvetéséből nem költhet.

Válasz Online: Közeleg a Matolcsy-korszak vége: Ádám és barátai óriási vagyonátmentésbe kezdtek

A kormány és a jegybankelnöki mandátumát szűk egy év múlva kitöltő Matolcsy György a felszínen évek óta kóstolgatja egymást, ám a mélyben senki nem parancsol megálljt az MNB ingatlan-kiszervezési gyakorlatának. Pedig a Matolcsy fia által fémjelzett üzleti klub óriási vagyonátmentésbe kezdett – a nemzeti bank régiós multicége, a varsói tőzsdén jegyzett GTC Group közreműködésével. Utóbbi eddig 42 milliárd forintnyi eurót fizetett a Matolcsy Ádám–Száraz István-kör által kezelt tíz ingatlanért; köztük olyanokért, amelyeket anno épp az MNB portfoliójából „szakítottak” ki.

AMERIKAI NÉPSZAVA: MAGYAR KIVERHETI BUDAPESTET AZ ELLENZÉK KEZÉBŐL

AMERIKAI NÉPSZAVA
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2024.04.12.


Az ellenzéki sajtóban turnézó Magyar Péter a Magyar Hangnak nyilatkozott a budapesti főpolgármester-választásról: „A Gyurcsány Ferenc által is támogatott Karácsony Gergelyre biztosan nem szavaznék, de Szentkirályi Alexandrára sem, aki még életében nem beszélt ellenzéki újságíróval, illetve láthatóan semmiféle elképzelése sincs Budapestről. Vitézy Dávid a Fidesz hekkje, mindenki tudja, hogy hozzájuk tartozik, államtitkáruk is volt.”


Az ellenzék legnagyobb győzelme és legerősebb bástyája, hogy Budapestnek ellenzéki főpolgármestere van. Karácsony Gergely népszerű, esélye van arra, hogy az ellenzéknek megtartsa Budapestet, és ne kerüljön Orbán kezébe. Annak ellenére, hogy az ellenzékinek és a NER-től függetlennek nevezett sajtó évek óta építi fel vele szemben Vitézy Dávidot. Ha az ellenzék elveszíti Budapestet, az óriási veszteség lenne, súlyos következményekkel jár.

Magyar „Messiás” Pétert ez nem érdekli, nem zavarja. A Gyurcsánnyal szembeni fideszes utálat és gyűlölet, amely még 2006-ból eredeztethető, erősebb minden nemzeti érdeknél. Mert a nemzeti érdek az, hogy Budapest maradjon szabad város és ne kerüljön a fasiszták kezébe. A Magyar által megbolondított ellenzékiek, akik a fideszes Magyartól várják Orbán legyőzését, megvonhatják a bizalmat Karácsony Gergelytől, ha Magyart követik.

Magyar ellenzéki követőinek felhívjuk a figyelmét, hogy az ő Gyurcsánnyal és ellenzékkel szembeni kritikájuk nem azonos Magyar Péter gyűlöletével, ami a Fideszből származik. Magyar gyűlöli a baloldalt, gyűlöli a liberálisokat, Gyurcsányt utálja, de Orbánnal nem volt semmi baja, amíg megkapta a pénzét. Kártékonyság tekintetében Orbánt és Gyurcsányt nem lehet összehasonlítani, és nem lehet a két ember közé egyenlőségjelent tenni.

Aki 2010-től 2023-ig nemcsak elfogadta, kiszolgálta, hanem támogatta Orbánt, annak semmi erkölcsi alapja nincs gyűlölni és gyalázni Gyurcsányt. Magyar, aki résztvett a 2006-os puccskísérletben (amit soha nem bánt meg, nem értékelt át), azért gyűlöli Gyurcsányt, amiért Orbán, s nem azért, amiért az ellenzékiek egy része elutasítja. Ez a kettő nem ugyanaz. Az Orbán-rendszer nem Gyurcsány miatt van, hanem Orbán miatt...

FÉLELEM ÉS SZÜLÉS

UNISZEX / KLUBRÁDIÓ
Műsorvezetők: KEREKES BORBÁLA, KOVÁCS GELLÉRT2024.04.08.
2024.04.08.


Folytatjuk a magyar helyzetet elemző sorozatunkat. A hálapénz három évvel ezelőtti kivezetése kacifántos helyzetet eredményezett a szülészetben.


Ugyan nem kell százezreket fizetni a szülésért, de a szaktudáson kívül jó esetben bizalomra is épülő terhesgondozás folyamata bizonytalanná vált. Hiába választunk orvost vagy szülésznőt, az állami ellátásban most már nincs arra garancia, hogy ki vezeti le majd a szülést. Az lesz ott, aki épp ügyeletben van. Aki biztosra akar menni, annak marad a magánkórház és az egymillió forint körüli szülészeti csomagdíj. Az Uniszex vendége volt Pleván Tímea, perinatális tanácsadó, az Ablak a világra-projekt vezetője.

Hírrovatunkban arról beszélgetünk, hogy egy felmérés szerint a rossz gazdagsági helyzet jobban sújtja a nőket, mint a férfiakat – sőt, még mindig vannak olyan országok, ahol egy nőnek nem is lehet földtulajdona. De a háztartás vezetése a legtöbb ilyen helyen mégis teljesen a nő felelőssége. Pedig fontos gazdasági érdek lenne, hogy a nőben ne csak a konyhai robotgépet lássa a társadalom – legyen szó a Föld bármelyik pontjáról. Arra is kitérünk, hogy lehetséges-e a „tipikus” női -és férfiszakmák közötti átjárás.


EGYETÉRTEK A VOLT FELESÉGEMMEL ABBAN, HOGYAN MŰKÖDIK EZ AZ ÁLLAM – MONDTA MAGYAR PÉTER A KLUBRÁDIÓBAN

KLUBRÁDIÓ / MEGBESZÉLJÜK...
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2024.04.12.



Magyar Péter közel egyórás interjút adott a Klubrádiónak. Beszélt a többi között a futballhoz fűződő viszonyáról, Ukrajna uniós csatlakozásának visszásságairól, illetve arról, hogy egyetértett volt feleségével, Varga Judittal abban, hogy Magyarország maffiaállamként működik.


Magyar Péter a beszélgetés elején leszögezte, hogy sokáig azért nem nyilatkozott a Klubrádiónak, mert az egyik munkatársunk, Arató András megengedhetetlen stílusban írt a volt köztársasági elnökről és a volt igazságügyi miniszterről, aki Magyar volt felesége és a gyermekei anyja is egyben. Ugyanakkor örömére szolgált, hogy munkatársunk már korábban bocsánatot kért, és magyarázatot adott az ominózus cikk félreérthetőségére. "Ettől függetlenül meg fogom kapni a kormánypárti propagandától, hogy én egy olyan rádióban szerepelek, ahol a gyermekeim anyját gyalázták, de innentől fogva én elfogadom a bocsánatkérést, és nagy örömmel vagyok itt" – fogalmazott a Tisza Párt alelnöke.

Az emberek tátott szájjal nézik, hogyan van Önnek ekkora munkabírása; hogy bírja ezt az ütemet? – kérdezte a műsorvezető, Bolgár György.

"Majdnem azt mondtam, mint anno Knézy Jenő, amikor a Grasshoppers - Ferencváros BL meccs volt, és már harmadik gólt lőtte Vincze Ottó, hogy »emberek, végre egy meccs, amit élvezek, végre egy meccs, amit élvezek«" – felelte Magyar Péter. Hozzátette, a propaganda támadásai, illetve a barátai támogatása megerősítik abban, hogy belépett a politikába. "Az bizonyos, hogy nem sokat alszom, hogy fogytam kilenc kilót két hónap alatt, nem tudok sportolni annyit, nem tudok annyit enni, sok minden történik, de valahogy minden nap úgy kelek föl a három-négy óra alvás után, hogy újult energiával, és egyelőre még nem fáradtam el" – fogalmazott.

A közel egy órás interjúban ezek voltak a legfontosabb témák, amikről Magyar Péter beszélt:

- "A futballpályán azt mondták, hogy ugyan nem focizok jól, de rámenősségben és erőszakosságban ott vagyok. Én azt szoktam mondani, hogy ha azzal a stílussal, vehemenciával lépett volna föl korábban egy ellenzéki politikus, például a sajtóval és a propagandával, a közmédiával kapcsolatban, ahogy én néha fellépek, akkor valószínűleg egy nap után ő már nem lehetett volna politikus."

- Magyar szerint különleges helyzetben lépett be a politikába, részben a kegyelmi-ügy, részben a társadalmi elégedetlenség révén.

- "Az én információim szerint az április 6-ai Kossuth téri rendezvény alatt egy vagy kettő elég nagy magánrepülőgép volt feltankolva és járó motorral a Budapest Airportnak a magánrepülőgépes terminálján, amelyik a hatalomhoz köthető" – fogalmazott, hozzátéve, az ő közössége részéről nem merült fel senkiben az erőszakos cselekményekre való felbujtás.

- Új legfőbb ügyész és új, független ügyészség esetén "sokaknak a csuklóján kattanhat elég nehéz bilincs".

- Havasi "Kólásdoboz" Bertalan miniszterelnöki szóvivő, vagy inkább "sajtóelhárító aktivista" azt mondta, Magyar egy reménytelen helyzetben lévő, elkeseredett ember, akivel a kormány nem foglalkozik. "Utólag visszanézve nem tudom, hogy ki adta ezt a tanácsot a miniszterelnöknek, hogy velem ne foglalkozzanak. Szerintem most már bánják, mert akkor még el lehetett volna tiporni" – fogalmazott Magyar.

- "Mi egy garázscég vagyunk, és én jelenleg egy biciklivel megyek egy elég nagy tankhadosztály között."

- Néhány napja vették át Legyél a változás! Egyesület, ahova már most több tízezren jelentkeztek vagy aktivistának, vagy tagnak, vagy szakmai segítséget, tanácsokat adni.

- Létrehozták a Talpra magyarok! közösség Discord oldalát, ahol az érdeklődők chatszobákban kulturáltan beszélgetnek szakpolitikai kérdésekről. A trollokat igyekeznek távol tartani.

- Magyar pár napja kezdett el külföldi sajtónak nyilatkozni. El szerette volna kerülni annak a látszatát, hogy külföldi befolyás áll mögötte.

- "Egy Orbán nélküli Fidesszel lehetne koalíciót kötni, de Orbán Viktor nélkül nincs Fidesz."

- Nem az az érdekes, hogy a Tisza Párt milyen eredményt ér a júniusi választáson, bár bízik benne, hogy az ellenzéki oldalon a legjobb eredményt tudják felmutatni. Magyar szerint az a nagy kérdés, hogy a Fideszre hányan szavaznak majd. Ha 45 százalékot kap a kormányzópárt, az kudarcnak számít, ha viszont 40 százaléknál kevesebben voksolnak a Fideszre, akkor az totális vereség – mondta Magyar.

- Nagy bajban van a Fidesz. Látszik, hogy jelenleg ezzel a legalja, hazug, aljas, egyébként már-már vicces és szánalmas propagandával már a törzsszavazóik megtartásáért küzdenek – fogalmazott.

Magyar Péter egy hallgatói kérdésre válaszolva hosszan beszélt arról, megengedhetetlennek tartja, hogy míg más országok 5-10 évet dolgoztak azon, hogy az Európai Unió tagjai legyenek, addig Ukrajna szinte semmiben nem felel meg az uniós előírásoknak, mégis tagjelölti státust kapott. Ha nem lett volna háború, nem is vetődött volna föl a Ukrajna EU-s csatlakozása – mondta Magyar Péter, hozzátéve, ez a megoldás egy háborúra, az eszkalációra egy nagyon jó megoldás.

Magyar arról is beszélt, hogy a 2014-es a krími háború kitörése előtt az ukrán állam totálisan megosztott ország volt, ahol korábban folyamatosan váltották egymást az oroszbarát és nyugatbarát elnökök különböző forradalmak, politikai mozgolódásoknak vagy éppen különböző titkosszolgálati beavatkozások révén. Az oroszok rendkívül rossz taktikai döntést hoztak, mivel ha valamivel nemzetállammá kovácsolták Ukrajnát, akkor az a megtámadása volt – tette hozzá.

Ugyanakkor Magyar nem állítja, hogy ne lenne fontos az orosz-ukrán háború kérdése, de szerinte lényegesebb a belpolitikával foglalkozni.

A főpolgármesterválasztással kapcsolatban arról beszélt, hogy egyik jelöltet sem tartja szimpatikusnak. Ő maga nem kíván indulni, és jelöltet sem kívánnak indítani, mert hiába nyerné meg esetleg a választást, a jelenlegi polgármesteri struktúra akadályozná, lehetetlenné tenné az ideális működést.

Ezzel együtt arról is beszélt, hogy független polgármester- és képviselőjelöltek jelentkezését várja a Tisza Párt. Arra már nem lesz idejük, hogy saját jelölteket indítsanak az önkormányzati választáson, de várják azok jelentkezését, akik "azonosulni tudnak a Talpra Magyarok Közössége és a Tisza Párt céljaival és víziójával”. Hozzátette, hogy az európai parlamenti képviselői pályázatukra eddig csaknem 540 kiváló pályázat érkezett.

A főváros költségvetéséről azt mondta, hogy valószínűleg Pozsony, Varsó és Belgrád is hasonló összeggel rendelkezik, nem ezen múlik, hogyan működik egy főváros, hanem a szabályozási struktúrán.

- De ha ez egy maffiaállam, ahogy Ön is mondja, meg a volt felesége – vetette ellen Bolgár György.

- Ezt nem én mondtam, ezt a volt feleségem mondta – felelte Magyar Péter.

- De nem értette egyet vele? – kérdezett vissza a műsorvezető.

- De egyetértettem – ismerte el Magyar Péter
.

L. RITÓK NÓRA: EGY ELŐADÁS MARGÓJÁRA

A NYOMOR SZÉLE BLOG / HVG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2024.04.12.


A héten volt a Széchenyi-emlékest, ahol az előadást én tarthattam. Megtisztelő volt a felkérés, főleg, hogy a témában 2016-ban Ferge Zsuzsa tartott itt előadást. A ppt-végén betettem egy diát róla is, hogy az emléke előtt tiszteleghessek. Sokat jelent nekem, hogy ismerhettem, megerősítéseket kaptam tőle mind szakmailag, mind emberileg.

Sokat veszítünk az ő generációjának halálával. Olyan történelmi időket éltek meg, olyan megtapasztalásokkal, és olyan életműveket alkottak, melyeknek az üzenetét újra és újra hangsúlyoznunk kell, mert ezek segítenek túlélni, továbblépni, és az értékteremtés mentén dolgozni tovább. Sokkal, de sokkal fontosabb, hogy ezekre figyeljünk, mint a percemberek napi hatalomért folytatott harcára, mert azokban már nem látható más, csak a szembehelyezkedés, a másik fél ellehetetlenítése, a mindenáron való felülkerekedés. És ebben már nincsenek tisztességes eszközök, mert egy tisztességtelen világban ezek nem szükségesek a harchoz.

Azt hiszem egyébként, hogy e miatt veszített el sokunkat (engem is) a politika, olyan reménytelennek érzem, hogy a szakmaiság újra meg tud jelenni ebben az egészben. És lassan nemcsak a szakmaiság elvesztését élem meg veszteségként, hanem azoknak az emberi értékeknek az eltűnését is, melyeknek meghatározónak kellene lennie a “köz”-ért végzett munkában. Valahogy úgy érzem, mintha a Ferge Zsuzsa kaliberű szakemberek elvesztésével temetnénk ezeket az értékeket is, folyamatosan. Mintha valahogy ők lettek volna ezeknek az őrzői, szimbólumai. Vagy csak az a helyzet, hogy nem látni az utánpótlást? Lenyomja a “korszellem”?

Tudom, a generáció-kutatással foglalkozó előadásokból, hogy valami nem jobb, nem rosszabb, csak más… De mégis eluralkodik rajtam a veszteségérzet, bárhogy próbálok küzdeni ellene. Persze lehet, csak a felgyorsulás hozza mindezt. Mert nincs idő arra sem, hogy végiggondoljunk valamit, iszonyú gyorsan alakul át az információs közeg, a média, és ehhez rendelni egy rendszerszintű gondolkodást, úgy érzem, szinte lehetetlen. Elvesznek a fő hangsúlyok, melyeket a történelmi tapasztalatokból okulva tartani kellene.

Pedig a társadalmi leszakadás kérdésköréhez a rendszerszintű gondolkodás hozzácsatolása nélkülözhetetlen. Pontosan ezt szerettem volna megmutatni az előadásban, mennyire meghatározó az emberek életstratégiájának kialakulásában a rendszer felelőssége.

Mert az a tudás- és készségrendszer, ami gyerekkortól alakul, fejlődik velünk, az először a családban, később az óvodában, iskolában kaphat beépülő hatásokat, no meg persze még sok más helyről, a közösségből, a médiából, stb, vagyis abból a társadalmi közegből, ahol az egyén él. Ez így szép is és jó is, feltételezi, hogy a család a megalapozó ebben, és más hatásokkal szépen lehet egy fejlődési ívet húzni. Elméletben.

De a gyakorlat más. Mert vannak problémák. Amelyek, amíg nem tömegesednek, félre lehet nézni, lehet nem törődni vele, akár generációkon át. Lehet bűnbakot keresni, hibáztatni, kibújni a felelősség alól. De amikor már felhalmozódik a probléma, túl sok családot, esetleg térségeket érint, és már önjáróan kapcsolódnak hozzá olyan negatív tünetek, melyek már azokra is hatnak, akik egyébként nem érintettek a leszakadásban, akkor már kellene vele foglalkozni. Annak a rendszernek, melynek az élet megszervezése a feladata, a kockázatok csökkentése, egy társadalom élhetőségének biztosítása.

De nálunk ez nem történt meg… maradt a szőnyeg alá söprés, a probléma elhallgatása, aztán jött egy projektekkel teli uniós pályázati finanszírozású szakasz, a maga indikátorkényszereivel, ami ma is tart. Ennek a legfontosabb jellemzője az önreflektivitást nélkülöző sikerkommunikáció, amit átsző a korrupció és a társadalmi hatékonyságmérés teljes hiánya. A probléma meg mindeközben nő tovább, új elemekkel gazdagodik, még inkább elhajolva attól az úttól, amire azt mondhatnánk: kivezet a mélyszegénységből.

Hatott rá a korrupció, ami leért egészen a szegregátumok szintjéig, “lepapírozott” jövedelemhez juttatva azokat, akik közel ültek a tűzhöz. És ezzel ki is alakult a “tűzhöz közel kerülés” képessége. Az ezzel rendelkező pedig pontosan tudja, kit kell “szolgálni” ahhoz, hogy csurranjon-cseppenjen valami, lehetőleg több, mindig több.

A csúsztatást, a kiskapukat könnyű lett megtalálni. Így aztán átértékelődött a siker, a sikerességet megteremtő emberek pozícióba kerülése, a rang, a pénz már nem a szakmailag képzett emberekhez kötődött. Nem a tudáshoz. Itt elveszítettük a felzárkóztatás szakmaiságát. Aztán bejött a képbe az egyház is, összeforrva az állammal, egy új “értékmérőt” behozva, a vallásosságot. És ha még morzsáiban jelen is volt valahol a tudás szükségessége, azt felváltotta a vallásosság, ami ebben a rendszerben magától értetődően egyenlő lett a szakmaisággal a szociális munkában.

Sorolhatnék még más elemeket, a nem létező átláthatóságot, a már említett társadalmi hatékonyságmérés hiányát, a folyamatosan hibáztató, gyűlöletkeltő kommunikációt, a döntéshozói szint tévedhetetlenséget hangsúlyozó viszonyulását, vagy az általam csak “BM-es attitűdnek” nevezett megoldási keretrendszer fő jellemzőjét.

Közben itt vannak az esetek, melyek nem látszanak az íróasztalok mögül, az elméletben kidolgozott, “sikerre ítélt” programokban. A döntéshozói szinten nem látszik a szegénység, nem is szereti senki látni. Zavaró. Hát úgy kell tenni, mintha nem lenne.

Oda nem látszanak pl. az ilyen történetek: Nemrég egy észak-magyarországi kis falu egyetlen boltjában jártam. Ez egy “haldokló” bolt, ahol a kenyeret előző nap kell megrendelni, mert csak annyit hoznak, amennyire megrendelés van. Idős asszony áll előttem a sorban, kezében a nylonzacskóban felszeletelt kenyér, előző nap rendelte. Az eladó kérdezi, holnapra, vagy holnaputánra írja fel a következőt? Az asszony gondolkodik, ujjait lassan végigvezeti a kenyérszeleteken, számol. Kétszer számolja át, majd mondja: “holnaputánra kérek másikat”. Mást nem vett. Csak a kenyeret. Nem tudom, hányan esznek belőle, mi lesz még mellé, de nem volt mindegy, hogy 12, vagy 14 szelet kerül haza. Beosztva, étkezésenként.

Valamikor néprajzból tanultam, mi az a “csócsálás”. Amikor nem volt még pépesítési lehetőség, se bébiétel, és a pici gyereknek “előrágták” az ételt a felnőttek, többnyire az anyák. Nos, nemrég láttam ilyet. A mozdulat mind az anya, mind a gyerek részéről természetes és begyakorlott volt. Tudom, sokan nőttek fel ebben és így, száz éve, meg még régebben. De nem tudtam a fertőzési kockázatokra nem gondolni… és arra, hogy nem ez a normális, 2024-ben, Európában.

A történetek naponta sorjáznak előttünk a terepen. És minél tovább figyelem és értelmezem ezt az egészet, annál inkább látom a rendszerszintű felelősséget. Az emberek pedig sodródnak, magukra hagyva…egyre lejjebb.

TÖBB SZÁZ MILLIÁRD FORINTOT LEHETNE MEGTAKARÍTANI A BÜDZSÉBEN, HA AZ ORBÁN-KORMÁNY ELENGEDNÉ A HOLDUDVARA TÁMOGATÁSÁT

NÉPSZAVA
Szerző: PAPP ZSOLT
2024.04.13.


A 2024-es költségvetésben lapunk gyűjtése szerint 2500 milliárd forint felhalmozási kiadást lehet beazonosítani, azaz ennyi pénzt költene a kormány egyebek mellett beruházásokra, felújításokra.


Ez egyben azt is jelenti, hogy bár az összeg jelentős, a kormánynak van mozgástere arra, hogy a pénzügyminiszter által bejelentett 675 milliárd forintos zárolást megvalósítsa.

Varga Mihály ugyan csak a kiadáscsökkentés tényét osztotta meg a közvéleménnyel a legutóbbi kormányinfón, s egyetlen elmaradó tételt sem nevezett meg, várhatóan első körben azon költségeket zárolja, amelyek elhagyása nincs érdemi hatással a gazdasági növekedésre. Ugyanis miközben a kormány a költségvetési egyensúly helyreállításával birkózik, próbál megfelelni annak a kihívásnak is, hogy a tavalyi mindössze 0,9 százalékos GDP növekedés után beinduljon a magyar gazdaság. Ennek ellenére a zárolások egy része minden bizonnyal érinteni fogja az építőipari támogatásokat és az állami beruházásokat.

Lapunk összegyűjtötte a 2024-es költségvetésből azokat a kiadásokat, amelyek a gazdasági növekedés szempontjából elhagyhatók lennének, illetve azokat, amelyek megvalósítása komoly összegeket vinne el. A GDP alakulását nem befolyásoló, azaz semleges beruházási kiadások közül kétségkívül a legnagyobb tétel a Magyar Honvédség fejlesztéseit érinti. Csak erre idén 536 milliárd forint van betervezve, nem beszélve a tavalyról áthúzódó kiadásokról. Könnyen lehetséges, hogy a kormány egyes honvédelmi beszerzések elhalasztásával akarja majd az idei kiadásokat visszavágni, ráadásul a fegyverbeszerzések egyik jellemzője, hogy azok a tervekhez képest akár éveket is csúszhatnak. Így könnyen lehetséges,

hogy egy-két honvédelmi beszerzés átütemezésével úgy tudnak, akár száz milliárdos nagyságrendet zárolni, hogy az ne fájjon a magyar cégeknek és ne lassítsa a gazdaság újraindulását.


Összesítésünkben megnevezünk olyan beruházási kiadásokat is, amelyek a gazdaság szempontjából ugyancsak nem kiemelkedőek, ám az Orbán-kormány politikai megfontolásai miatt mégsem zárolhatók. Ilyen például a Budapest-Belgrád vasút fejlesztése, amely pénzügyi megtérülése szakértői számítások szerint is több száz év, vagyis közgazdaságilag értelmezhetetlen. Ám mivel egy olyan kínai-magyar konzorcium kivitelezi, amely Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozik, nem valószínű, hogy ezt a beruházást a kormány halasztaná vagy akár törölné...

VÁLASZTÁSI MANIFESZTUM

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2024.04.13.


Ott lennék azért jövő pénteken a Millenárison ezek között. Pattogatott kukoricával a kézben, pokróccal bélelt fotőjömben vigyorogva, ahogyan elfogadják a választási manifesztumjukat. A fideszék, meg a kádéenpéjék. Nagy valószínűséggel ezúttal is elkordonozva és leplek mögött, szemük tűzben ég (ami nagy valószínűséggel a téboly tüze). Így első blindre más nem is hiányzik már onnan, csak a harci dobok meg a trombitaszó – illetve egy kis ágyúdörej – Brüsszel rozzant vára ellen. Tehát a bajuszom mögött elmormolom a diagnózist: barmok.

Viszont erősen kérem, ne tessenek rám, mint őrültre tekinteni, mert egyebet nem teszek, mint alkalmazkodom az éngemet környülölelő világhoz. S ha az a hír, hogy „Védjük meg Magyarország békéjét és biztonságát! Az európai parlamenti (EP) választásra készülve Választási Manifesztumot fogad el a Fidesz április 19-én, pénteken 15 órától a Millenárison, beszédet mond Orbán Viktor miniszterelnök” – közölte Menczer Tamás Facebook-oldalán, akkor én ennek az információnak megfelelve kezdek el viselkedni.

Elsőként asztakurva felkiáltással látok neki kínosan röhögni, aztán pedig gondolatilag megvizsgálom a beteget, bár túlságosan nem kell. Jelen állapotában ugyanis már majdnem úgy fekszik kiterítve, akárha boncasztalon. És annak ellenére szaglik, hogy semmi, illetve még annál is kevesebb van benne. Betegem voltaképp egy szép, nagy, színes lufi, amely bármelyik pillanatban szétdurranhat, illetve ennek ellentettjeként csöndesen leereszt, és akkor majd fonnyadt-löttyedten fog előttünk heverészni. Ennyi az egész Fidesz.

De vissza a rögvalóhoz. Mert azért ez a manifesztum dolog valahogyan megszületett, valamiképp valakinek az agyában megfogant. Onnan jöhetett ez, mint korábban az alaptörvény asztala, a koronaúsztatás, amire emlékszünk, és a nemzeti zászlónap, amire már nem, de leginkább – és abban biztos vagyok, hogy ezt már kedves mindannyiuk elfeledték – a Nyenyi, a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozata, amit ki kellett függeszteni a középületekben. Kíváncsian várjuk, hogy ezt a manifesztumot hol lesz muszáj nézegetni.

No de, hogy miért. Mert olyan az ember, mint a gyerek, mindent kibelez, hogy rájöjjön a működés nyitjára, azonban most csak tételezhetünk. Nem látunk bele ugyanis az elvtárak busa fejébe, de úgy véljük, az úgy lehetett – mert mást elképzelni elég nehéz ezek után -, hogy összedugták a fejüket ott, a Fidesz agy(atlan) trösztjében, és azon méláztak erősen, hogyan lehetne hasba akasztani a célközönséget. Mert választások jönnek, a zászló Magyar P. színre lépésével megtépázva és már majdnem rongyosan kókadozik a rúdon...

MI MAGYAR PÉTER X-FAKTORA?

HÁROMHARMAD
Szerző: BÁNSZEGI REBEKA, BITA DÁNIEL, NAGY GERGELY MIKLÓS
2024.04.12.


Az elmúlt héten Magyar Péter tüntetést tartott, majd pártot jelentett be, vitára hívta Orbán Viktort és Gyurcsány Ferencet, ezáltal pedig nemcsak az ellenzéki, de a kormányközeli közbeszédet is uralta. Miért akadozik a máskor olajozottan működő propagandagépezet vele szemben? Kipukkant-e Gulyás Gergely lufija? Vezethet-e a semmit és mindent mondás a politikai centrumba? Bánszegi Rebeka, Bita Dániel és Nagy Gergely Miklós a Háromharmadban.

2024. április 12., péntek

ÍGY KORMÁNYOZNAK RENDELETBEN 4 ÉVE, ÉS ÍGY TARTJÁK FENN A RENDKÍVÜLI ÁLLAPOTOT KILENC ÉVE AZ ORBÁN-KORMÁNYOK

MÉRCE
Szerző: KOCSIS ÁRPÁD
2024.04.11.


Az Országgyűlés a szerdai ülésén további 180 nappal meghosszabbította az ukrajnai háború miatt fennálló veszélyhelyzetet. A hír az önkormányzati- és európai parlamenti választások előtt két hónappal hirtelen fölbolydult magyarországi belpolitikában csak szerény helyet érdemelhetett ki a közvetítésekben.

Annak ellenére történt így, hogy a parlamentáris berendezkedés jelentőségének erodálódása a legbiztosabban talán éppen a rendkívüli jogrend jelensége révén ragadható meg.

Emlékezhetünk rá, hogy Orbán Viktor miniszterelnök még 2022. május 24-én egy drámai videóban jelentette be először, hogy az ukrajnai háború és az oroszországi agresszió kiváltotta menekültválság miatt háborús veszélyhelyzet lép életbe. Az azonban talán már kiesett az emlékezetünkből, hogy a veszélyhelyzet pusztán fölváltotta a koronavírus-járvány miatt már hatályban lévő veszélyhelyzetet.

Bár a parlament ülésezik, a képviselők pedig interpellálnak és szavaznak, a kormány tagjai pedig „a helyükön” ülnek, ez ne tévesszen meg bennünket.

„A feltétlenül szükséges mértékben”

Immár négy éve – és az újabb 180 napos hosszabbítás miatt az év végéig, tehát a választásokon túlnyúlóan biztosan – rendeleti kormányzás zajlik. Ez nem jelent mást, mint hogy az állam működésére a kormány döntő befolyással bír: már meglévő törvények rendelkezéseit fölülbírálhatja, az alapvető jogokat pedig felfüggesztheti.

Utóbbi kapcsán a Hvg.hu átfogó írásában megemlíti, hogy a veszélyhelyzet örvén korlátozható „az állampolgárok szabad mozgáshoz, a gyülekezéshez és véleménynyilvánításhoz való joga”, sőt, a választójoga is, hiszen az Alaptörvény azt, hogy valaki választó legyen vagy választhatóként mérettesse meg magát, nem rendeli az alapvető jogok közé, melyekre még a vészhelyzet sem hathat ki. A korlátozás mértékét pedig csak egy semmitmondó megfogalmazás részletezi: „a feltétlenül szükséges mértékben”. Nyilvánvalóan garanciákat itt nem találhatunk.

Bár a fideszes kétharmados többség sok mindent eleve homályba burkol, mégis tetten érhető, hol szerez előnyt a kormány azzal, hogy a parlamentet megkerülheti. Egyfelől a születő törvényeknek nem kell bejárniuk azt a hosszú utat, amely során egy beterjesztés a házbizottságokon és – elvileg – az egyeztető fórumokon keresztül végül a Magyar Közlönyben való kihirdetésig jut. A veszélyhelyzet például megspórolja a kormánynak, hogy a költségvetés fabrikálása során tekintettel legyen az éppen a Fidesz-KDNP által írt Alaptörvényre, amely előírja, hogy a költségvetésnek az államadósság csökkentését tartalmaznia kell. Nyilvánvaló, hogy ez jelentős pénzügyi könnyítést jelent annak a kormánynak, amely évről-évre kénytelen újra és újraírni a költségvetést. Csak 2022-ben például 48 alkalommal tett így. Az idei költségvetés pedig már februárban borult, a kormány megszorításokra kényszerül.

A kormány nem szerénykedik a veszélyhelyzet alkalmazásával

Ahogyan arra a Magyar Helsinki Bizottság rámutatott, a kormány négy év alatt eddig több mint ezer veszélyhelyzeti rendeletet fogadott el. Ezek közül számos nem hozható összefüggésbe a veszélyhelyzet elrendelésének okaival. Így megemlíthető, hogy 2020-ban a kormány rendelettel vonta el a fejlesztési támogatásokat és önkormányzati adóbevételeket és tette lehetővé az ingyenes parkolást, mely megint csak az önkormányzati büdzsét apasztotta; a veszélyhelyzetre hivatkozva hosszabbította meg a közadatigénylés teljesítésére előírt határidőt; rendelet segítette a Színház- és Filmművészeti Egyetem vezetőségét is abban, hogy az egyetem autonómiájáért küzdő diákok ellenállását megtörje; kormányrendelet tette lehetővé azt is, hogy a 2022-es választások mellett népszavazás is legyen, miközben a helyi népszavazások moratóriumát nem kellett feloldani; de rendelet nehezítette vagy egyenesen tiltotta a légiirányítók és a pedagógusok sztrájkját is, továbbá pedig bevezette a köz nélküli közmeghallgatásokat...

MAGYAR PÉTER PÁRTJA, A TISZA - LEGYÉL HÁLÁS GULYÁS GERGELYNEK! - BOHÁR FELHÍVTA MZP-T

DAVE VILÁGA
Szerző: Dave
2024.04.11.



Magyar Péter megvette a Tisztelet és Szabadság Pártot (TISZA). Gulyás Gergely arról beszélt, hogy hálásak lesznek neki. Bohár Dániel és Márki-Zay Péter beszéltek telefonon.

MAGYAR PÉTER PÁRTJA A TISZA PÁRT, BOHÁR DÁNIEL ROGÁN KÚPJA, ÁLLAMPÁRTI DIKTATÚRA❗| SOMOGYI ANDRÁS |

SOMOGYI ANDRÁS VIDEÓ
Szerző: SOMOGYI ANDRÁS
2024.04.11.



Magyar Péter pártja a TISZA PÁRT, Bohár Dániel Rogán kúpja, állampárti diktatúra❗


FLASZTER 288. – EZÉRT TÁMADJA A FIDESZ MAGYAR PÉTERT

FLASZTER / MAGYAR HANG
Műsorvezető: DÉVÉNYI ISTVÁN
2024.04.11.



Magyar Péter a Magyar Hangban: Kezdődik a tánc! Melegszik a Duna. Közbeszerzés NER-módra. Totális megfigyelésre készülhet a Fidesz. Ezek az április 11-i Flaszter témái. Dévényi István ezúttal Tompos Ádámmal (Magyar Hang) és Katus Eszterrel (Átlátszó) beszélget.

PIRKADAT BREUER PÉTERREL: BOKROS LAJOS

PIRKADAT / HETI TV
Műsorvezető: BREUER PÉTER
2024.04.12.



Vendég: Bokros Lajos.

BARTUS LÁSZLÓ: MAGYAR PÉTER, A FIDESZ ÁTMENTÉSE

AMERIKAI NÉPSZAVA
Szerző: BARTUS LÁSZLÓ
2024.04.12.


Magyar Péter a Kossuth téren azt mondta: „egy kis garázsból indulva megrendítettük a 20 éves politikai status quót.” Ez a mondat is azok közé tartozik, amelyekkel nem lehet mit kezdeni, mert Magyar Péter nem egy kis garázsból indult, hanem a hatalmas Fideszből, s nem egy csóró egyetemista, hanem egy 13 éven át közpénz milliókkal etetett oligarcha.

A „20 éves status quo” értelmezhetetlen, mert nem lehet egyenlőségjelet húzni az Orbán előtti és utáni világ között. Arról nem beszélve, hogy nem rendített meg semmit. A status quo nem változott, és úgy néz ki, nem is fog. Ami viszont szemmel láthatóan megváltozott, az Magyar Péter. A Kossuth téren másképp beszélt, mint addig. Valaminek történnie kellett.

A nem létező garázsról még annyit, hogy nem tudjuk, kik vannak még a „garázsban”. Néha elhangzik, hogy tíz jogász végzettségű ember segíti, de senki nem tudja, kik azok. Magyar elvárja, hogy egy ország bízza rá magát, de nem lehet tudni, kik állnak mögötte. Mit jelent a „segítség”? Az nem válasz erre, hogy a biztonságuk miatt maradnak titokban. Ez bullshit.

Már csak azért is fontos lenne többet tudni erről, mert ránézésre Magyar Péter megjelenése kísértetiesen hasonlít a Fidesz átmentési kísérletére, egy „bársonyos forradalomra”, amely arról gondoskodik, hogy ha Orbánnak buknia kell, akkor puhára essen. Magyarország pedig ne legyen egy liberális demokrácia, hanem új vezetéssel folytatódjon a Fidesz-uralom.

Orbán világpolitikai pozíciókat épített ki. Beépült a nemzetközi alvilágba. Komoly érdekek (fegyverüzletek, atomtitkok, titkosszolgálati játszmák) fűződnek ahhoz, hogy Orbán után ne legyen rendszerváltás, ne legyen szabad és független, demokratikus Magyarország. Ha Orbán bukik, a Fideszt át kell menteni. Szaporodnak a gyanús jelek.

Ha ezt valamelyik titkosszolgálat találta ki, vagy repült rá, akkor azt kell mondanunk, hogy nem hibátlan, de profi munkát végzett. Ezért szeretnénk most már látni, hogy kik vannak a „garázsban”. Mert az a mai napig érthetetlen, hogy az ügyészség miért hívta Magyar Pétert tanúmeghallgatásra, ha nem akartak önmaguk ellen nyomozni. Ezzel színpadot tettek alá.

Az eljárásról azóta sem hallani, mintha csak annyi lett volna a szerepe, hogy Magyar fel tudja építeni az eddigi legnagyobb hazugságát a NER elleni bizonyítékok emlegetésével, amitől le kell mondania a kormánynak, Rogán pedig magánrepülővel menekül. Ebből semmi nem lett, de Magyar beépült az ellenzékbe, kettészakította, és kapott százezer tüntetőt...

ELEMZŐ: „TANKÖNYVI MÓDON POLITIZÁLÁS ZAJLIK”

ELEMZŐ / SZABAD EURÓPA
Szerző: SZABAD EURÓPA
2024.04.11.



Van egy olyan konzisztencia Magyar Péter megnyilvánulásaiban, amely az ellenzéki pártokról ritkán mondható el, mondta Lakner Zoltán politológus podcastunkban. Szerinte a következetesség szükségesebb és keményebb feltételnek tűnik, mint a politikai tartalom, de kell a jó ütemérzék is.

02:06 Magyar Péter és a TISZA párt - van jelentősége a szövetséges választásnak? 
04:44 Előre kommunikál, nehezen tartható tempót diktál, de ezt elvégezhette volna más ellenzéki szereplő is 
07:48 Arrogáns kommunikációs stílusára ritkán volt eddig példa, de egy "nem normális országban" ez normálisnak számít 
12:22 Ki nem kényszerített hibák után kikényszerített hibákat követ el a kormányoldal 
20:34 Nem egy téma vagy egy csoport, hanem egy ember egy személyben testesíti meg az ellenállást 
25:58 Lendület és ütemérzék - meddig tarthat ki?

A MAGYAR PÉTER-JELENSÉGRŐL VÁSÁRHELYI MÁRIA, SZOCIOLÓGUS /// FRIDERIKUSZ PODCAST 94.

FRIDERIKUSZ PODCAST
Szerző: FRIDERIKUSZ SÁNDOR
2024.04.11.



2024 februárjában Magyar Péter neve a bicskei pedofil-botrányban érintett Kónya Endre kegyelmi ügye kapcsán került elő. Ő Varga Judit, volt igazságügyi miniszter ex-férje, aki nem nem sokkal Novák Katalin, köztársasági elnök, majd Varga Judit lemondása után maga is lemondott az állami illetőségű vállalatokban meglévő pozícióiról, valamint éles bírálatokat fogalmazott meg a kormány egyes tagjaival szemben, főképpen Rogán Antal miniszterrel kapcsolatosan, aki állítása szerint nagymértékben felelős a magyar jogállamiság leépüléséért. Emellett személyes tapasztalatok és élmények alapján hetek óta számos kritikát fogalmaz meg a NER-rezsimmel kapcsolatos aggályairól és súlyos kormányzati visszaélésekről.

Március 15.-ére hirdetett zászlóbontást új politikai mozgalma, a Talpra, Magyarok! Közösségének az Andrássy útra, ahol többek között a NER által mesterségesen megosztott társadalomról, a valójában vagyoni hasznot leső, a kormány által irányított ellenzéki pártokról, valamint az ország vagyona jelentős részének fideszes alapítványokba való kiszervezéséről beszélt. Magyar bejelentette, hogy új, megkerülhetetlen és megvásárolhatatlan politikai erőt hoz létre, melynek 12 pontos programját akkor és ott felolvasta. 2024. április 2-án Magyar még meg sem alakult pártját a teljes népesség körében már 11 százalékra, a pártválasztók körében 15 százalékra mérték. Azóta a Nemzeti Választási Bizottság nyilvántartásba vette Magyar Péter pártját, a Tisztelet és Szabadság Pártot a június 9-i Európai parlamenti- és önkormányzati választásra.

Tehát a kiugrott fideszes népszerűsége két hónapja egyre szárnyal. Emberek tízezrei érzik valóságos leleplezésnek az ő kritikáit a Fideszről, miközben valójában nem mondott semmi olyat, mint amit az újságok az elmúlt években már ne írtak volna le, az ellenzéki pártok prominensei ne szajkóztak volna. Ennek ellenére Magyar Péter nagygyűléseire, felvonulásaira százezres nagyságrendben mennek az emberek, valami olyan remény miatt, amit 2022 áprilisa óta senkiben nem láttak.

A mai podcastban a Magyar Péter-jelenségről beszélget Vásárhelyi Mária szociológussal Friderikusz Sándor.

VARGA MIHÁLYNAK NINCS SZAVA A GAZDASÁGI DÖNTÉSEKBEN

ECONOMX PODCAST
Szerző: ECONOMX PODCAST
2024.04.11.



A legfrissebb inflációs adat megfelel a várakozásnak, ugyanakkor a szakértők egybehangzó véleménye szerint év végére nőhet a pénzromlás mértéke, amely lehetetlenné teszi a kamat további csökkentését, így a gazdaság és a fogyasztás növekedése sem prognosztizálható.

FÜLKE: ÍGY OMLOTT ÖSSZE A KÖLTSÉGVETÉS, AMÍG MAGYAR PÉTERRE FIGYELTÜNK

FÜLKE / HVG VIDEÓ
Szerző: HVG
2024.04.11.



Magyar Péter beárnyékolt mindent, ami Magyarországon történik - többek között azt, hogy a magyar gazdaság olyan pocsékul teljesített az első negyedévben, mint ahol tavaly abbahagyta. 

A költségvetés februárban megsemmisült, márciusban pedig még bele is rúgtak, Nagy Márton pedig folytatja a politikai pankrációt, nemcsak a SPAR, de a benzinkutak ellen is. Közben a kormány elővette a lakásfelújítási programot, mint kampányfegyvert - jóllehet, most talán több gyakorlati értelme van, mint politikai.Mi történik a gazdaságban, amíg a belpolitikára figyelünk? 

Erről kérdezte Nagy Iván László Kovács Gábort és Sztojcsev Ivánt, a HVG gazdasági újságíróit.

KÖTÖTTFOGÁS 289. – MAGYAR PÉTER VAGY A FIDESZ? – KINEK ÜZENT GULYÁS GERGELY?

KÖTÖTTFOGÁS
Műsorvezető: DÉVÉNYI ISTVÁN
2024.04.11.



Rejtélyes üzenettel zárult a kormányinfó. Magyar Péter a Magyar Hangban a Fidesz-koalícióról. Romokban a költségvetés. EP-választás után: Bokros-csomag újratöltve? Ezek az április 11-i Kötöttfogás témái. Akik megvitatják őket: Csintalan Sándor, Balogh Gábor, Konok Péter és Reichert János. A műsorvezető: Dévényi István.

KÖZELEG A MATOLCSY-KORSZAK VÉGE: ÁDÁM ÉS BARÁTAI ÓRIÁSI VAGYONÁTMENTÉSBE KEZDTEK

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BÓDIS ANDRÁS
2024.04.12.


A kormány és a jegybankelnöki mandátumát szűk egy év múlva kitöltő Matolcsy György a felszínen évek óta kóstolgatja egymást, ám a mélyben senki nem parancsol megálljt az MNB ingatlan-kiszervezési gyakorlatának. Pedig a Matolcsy fia által fémjelzett üzleti klub óriási vagyonátmentésbe kezdett – a nemzeti bank régiós multicége, a varsói tőzsdén jegyzett GTC Group közreműködésével. Utóbbi eddig 42 milliárd forintnyi eurót fizetett a Matolcsy Ádám–Száraz István-kör által kezelt tíz ingatlanért; köztük olyanokért, amelyeket anno épp az MNB portfoliójából „szakítottak” ki. A lengyel fél tagadja, hogy szívességi felvásárlóként segítené e neves magánszereplőket, ám a Válasz Online egy angliai falucskában bizonyítékot talált a GTC–Száraz-összefonódásra.

Vannak események, amelyekre nem lehet nem emlékezni. Például arra, ahogy Kósa Lajos nyolc éve – még Fidesz-frakcióvezetőként – elmagyarázta az országnak, hogy miért nem kell közvagyonnak tekinteni a Magyar Nemzeti Bank által 260 milliárd forintnyi közpénzből létrehozott alapítványi kasszát. A közpénzjelleg-elvesztés odáig fajult, hogy 2020-ra az MNB-alapítványok vagyonkezelője, az Optima Zrt. meg tudta vásárolni a varsói tőzsdén jegyzett, Lengyelországban, Magyarországon, Bulgáriában, Szerbiában és a térség más államaiban is aktív Globe Trade Centre (GTC) többségi tulajdonrészét, és ezzel a Matolcsy György-féle nemzeti bank regionális ingatlanpiaci szereplővé vált.

Mint látni fogjuk, ez egyben azt is jelentette, hogy az MNB magyar és lengyel leágazásai közötti (szürke) zónában különös adásvétel-sorozatok indultak, melynek haszonélvezői privát érdekeltségek lettek. Jellemzően ingatlan- és magántőkealapokról van szó; ezek kivétel nélkül a Quartz Befektetési Alapkezelő irányítása alatt állnak, amely mögött – a Dirket36 bizonyítékai szerint – Matolcsy György fiának régi barátja, Száraz István a végső haszonhúzó tulajdonos. Utóbbi üzletember egyben a nemzeti bank hivatalos kommunikációs ügynökségét is irányítja, korábban pedig az Origo kormánylappá szelídítéséből is kivette a részét. Mint megírtuk: a Quartz-körhöz tartozó alapok és cégek 2022-ben a II. kerületi Pusztaszeri út egyik 2,5 hektáros telkén saját „irányítóközpontot” hoztak létre. Ma már közel hatvan üzleti érdekeltség székhelye található itt, s ezek szinte mindegyikének Matolcsy Ádám számviteli szolgáltató cége, a New Wave Service Kft. vezető munkatársai könyvelnek...

L. RITÓK NÓRA: HOL A FELELŐSSÉG?

XIII. SZÉCHENYI-EMLÉKEST ELŐADÁSA
(ÉLET ÉS IRODALOM 2024.04.12.) 
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2024.04.11.


Társadalmi leszakadás a gon­dos­ko­dáspolitika tükrében


Sokat gondolkodtam azon, mi mentén fűzzem fel a gondolataimat, hogy a lehető legjobban meg tudjam értetni azt a képet, amit számomra a társadalmi leszakadás bonyolult problémája mutat. Hiszen aki távol él tőle, és mások történeteiből építi fel a viszonyulását, az másképp látja. Másképp viszonyul hozzá az is, akinek akár gyermekkorából, akár későbbről van valamilyen személyes megtapasztalása. Sokszor másképp látják a kutatók is, akik egy-egy kérdéskörre fókuszálva próbálják feltérképezni adott időintervallumban a helyzeteket. Most már tudom, hogy másképp látja az egyház is, mint korábban hittem, hiszen iskoláik jelentős részébe nem vesznek fel tanulókat a legszegényebb, roma gyerekek közül. Másképp látja a mindenkor regnáló hatalom, melynek sajátossága, hogy a szegénység kérdéskörét becsatornázza az önigazolásba, amiben vagy szőnyeg alá söpri, vagy letagadja, vagy azt állítja róla, hogy sikeres a felszámolásában, de legalább oda biztosan eljut, hogy a felelősség nem nála van.

Ahhoz, hogy ebben a „másképp látásban” engem és az általam vezetett Igazgyöngy Alapítványt is el tudják helyezni, meg kell hogy határozzam én is magamat, magunkat. Civil vagyok, elsősorban pedagógus, és nem vagyok egyetemi kutató. Nem fogom nemzetközi elméletekkel összevetni a hazai helyzetet, nem teszek szakirodalmi hivatkozásokat, mert, bár igyekszem tájékozódni, nem ez az erősségem. Biztosan nem is ezért kaptam a felkérést.
Valami mást tudok megmutatni, a valós helyzetet. A társadalmi leszakadásban, a „nyomor szélén” élő gyerekek, családok, közösségek felől értelmezem ezt az egészet, de úgy, hogy figyelem tovább a velük foglalkozó intézményrendszer szintjén át egészen a szakpolitikáig. Ez a különös nézőpont enged látni olyan összefüggéseket, amit úgy hívok: a szegénység értelmezése teljes társadalmi beágyazottságában.

Persze most gondolhatná valaki, hogy ez bizonyára szubjektív, érzelem alapú, rendszeren kívüli dolog, no meg személyfüggő, és ugyanolyan civil „zárvány”, mint amiből találni eleget. Próbálkozások, egy sem jutott még a szakirodalmi lábjegyzeteknél tovább. Szóval, hogy nem „komoly”. De épp ezért dolgozunk együtt egyetemekkel, és tudunk olyan kurzusokat kidolgozni, ahol az egyetemek elméleti tudása és a mi gyakorlati tapasztalatunk együtt jelenhet meg. Nekünk ez azért fontos, mert olyan elméleti alátámasztást kapunk, amivel mi nem rendelkezünk, a képzésnek pedig valós hazai gyakorlatot adunk. Ebben pedig mindenki jól jár.

Aztán úgy döntöttem, ezt a bonyolult problémát megpróbálom a felelősség felől megközelítve bemutatni. Ebben tudok utalni változásokra is, és végig tudom vezetni a családok szintjétől a szakpolitikáig. Talán így sikerül a legjobban feltárnom az összefüggéseket.

A szegénység szintjei

De mit is jelent ma szegénynek lenni? Erre sokféle mérés irányul, statisztikák, meghatározások. Mást jelent a szegénység a világ különböző országaiban, és nálunk sem lehet egységesen értelmezni. Mert amíg valakinél az is viszonyítási adat lehet, hogy el tud-e menni nyaralni, másnak ez értelmezhetetlen, mert eléri a harmincadik életévét is úgy, hogy sosem járt a fővárosban. A szegénység szintjeiről való gondolkodás az eredmények szempontjából is fontos. Ha csak a felszínén dolgozik valaki, könnyen állíthatja, képes volt megtörni a szegénységet, lám, megvan a recept. Hányszor megkaptam, mikor párhuzamba állítottam mások eredményeit az általunk megtapasztalt problémákkal, hogy „ja, hát mi nem annyira mélyen levő családokkal dolgozunk”! Mert ebben a pályázatos-indikátoros világban oda célszerű menni, ahol „van fogadókészség”. Ki menne oda, ahol nincs? Ahol a kudarc kockázata sokszoros? Így azonban torz eredmények és torz kép is születik.

Mi azokat tekintjük szegénynek, akik a hónap végéig nem tudják a családjukban egyenletes színvonalon biztosítani az alapszükségleteket. Ahol nincs annyi tartalék sem, hogy pl. egy váratlan gyógyszerkiváltás megoldható legyen. Itt is kétféle csoporttal számolunk, a lecsúszó szegénnyel és a generációs szegénységben élőkkel. A két csoport kezdetben nagyon különbözik, mert a lecsúszó szegények ön­fenn­tartási képességei jobbak, van tapasztalat a folyamatos munkavégzésről, a pénzbeosztásról, a tervezésről. A generációs szegénynél az önfenntartási képességek gyengék, generációk óta átörökített minták szerint alakulnak. Másféle módszertant igényel a velük való munka. Ám ha a lecsúszó szegények nem kapnak segítséget, a két csoport összeolvad, és ők is azokat az életstratégiákat veszik át, amikkel a generációs szegények élnek. Amikkel túlélnek. Aztán ezek rögzülnek, és a megtörésük sokkal nehezebb lesz.

A szegénység földrajzi kiterjedését is érdemes megnézni. Főleg, a halmozódó szegénységfaktorok miatt. Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Békés-, Csongrád-Csanád és Baranya vármegyék érintettsége ebben kimagasló, de a szegénység máshol is egyre markánsabban jelen van. A halmozódó szegénységfaktorok pedig egymást erősítik, és ez egyre nehezebbé teszi a megoldás megtalálását. A lakhatási szegénység, a szolgáltatáshiány, az alapkészségek és a szakképzettség hiánya, a munkavállalói kompetenciák alacsony szintje, a szegregált vagy szegregálódó oktatási rendszer, a munkalehetőségek hiánya, a térségek gazdasági leszakadása mellett az elmozdulás ma már olyan hosszú távú és költséges munkát kívánna, amire nincs valós politikai szándék. Túl sokáig hagytuk az érintetteket magukra, de sosem sikerült úgy szembenézni a problémával, hogy arra egy kormányokon átívelő megoldási stratégia épülhessen. Maga a téma nem szavazatszerző, így a pártpolitikai programok mélységében nem érintik, és nekünk magyaroknak nem igazán sikerült a „kormányokon átívelő” fogalom tartalmával sem megbirkózni. A folyamatos újratervezések, amit az utóbbi időszak hibáztató megközelítésével sikerült tovább nehezíteni, no meg a pályázati indikátorkényszer alatt szervezett, sok esetben korrupcióval átszőtt látszatprojektek mára új problémákat generáltak. Ennek a felelősségét pedig már nem lehet a társadalmi leszakadásban érintettek nyakába varrni.

A tanult tehetetlenség szintjei

Mit is jelent a fogalom? Leginkább azt, hogy hiányzik a cselekvő szándék. Ezt is érdemes több aspektusból is megvizsgálni.

A tanult tehetetlenség a társadalmi leszakadásban élőknél a folyamatos negatív ingerek hatására rögzülő feladást jelenti, ami aztán megoldási mintává is válik, és átörökítve egyre mélyebben épül be a generációkba. Sokan, akik segíteni akarnak, pont ezt erősítik tovább. Azt gondolják, hogy a problémák megoldásának a legjobb módja, ha odaadjuk azt, amiben hiányt szenved valaki. Nagyon hamar látni azonban a terepi gyakorlatban azt, hogy mindez pillanatok alatt felépülő stratégiához vezet: kérni kell, és kapnak. Egy valami hiányzik ebből: az ösztönzés arra, hogy erőfeszítést tegyen a saját élete javításáért. Ez a fajta „szükségletkielégítős” segítség konzerválja a nyomorúságot, függővé tesz attól, aki segít, és valójában többnyire nem is arról szól, akinek segítenek, hanem arról, aki segít.
Ez a segítség is kell, természetesen, de érdemes becsatornázni a „fejlesztő segítségnyújtásba”, amit leginkább azok tudnak végezni, akik folyamatosan ott vannak a családok, a közösség mellett. Olyan programot jelent ez, ami az elmozdulást támogatja. Feltétellel segít, de olyannal, amit a közösséggel együtt alakítunk ki, és az el is fogadja. Átláthatóan, következetesen. Az egyéni életstratégia-építés közösségi megerősítéssel működik. E nélkül nem lesz változás, ráadásul sokszor kihasználják a támogatót, aki a végén egy negatív élménnyel száll ki az egészből.

A tanult tehetetlenség a rendszerekben is kialakulhat. Ha ezt a civil és az állami szféra viszonylatában értelmezzük, akkor úgy néz ki, hogyha a civilek megoldják a legszegényebbek szociális problémáit, akkor az állam nem fog késztetést érezni arra, hogy esélyki­egyen­lítőbb rendszert működtessen, hiszen számára ez nem jelenik meg problémaként. Miközben persze a prob­­lémák ott vannak, és a rendszerben kezelhetők lennének. De minek változtatni, ha nem ég a tető? Nagy dilemma ez a segítő civil szervezeteknek. Mert a rendszerre hatni egyre kevésbé tudunk, a gyereksorsokat azonban nem bírjuk nézni, és mivel remény sincs arra, hogy rendszerszinten változás legyen, így muszáj segítenünk. Vagyis pont azt tesszük, mint amit egy adományozó, aki odaviszi a csomagot a családhoz. Átmenetileg megoldunk valamit, itt most az állam helyett. De mehetünk még magasabb szintre. Vajon uniós szinten az jó megoldás, hogy pl. bérekre adnak támogatást? Ha a rendszerben alulfinanszírozott egy terület, és emiatt lassan működésképtelenné válik, akkor egy kívülről jövő segítség nem fogja megoldani a problémát. Átmeneti segítség lehet, de a megoldás csak a rendszerszintű fókuszok átrendezésével lehet tartós, és előremutató.

A felelősségek szintjei

A kormányzati gondoskodáspolitika a saját érdekei szerint állította sorrendbe a felelősségeket. Nézzük végig mi is eszerint a logika szerint.

Az első felelősség eszerint az egyéné. Talán a fentiekből körvonalazódik, hogy generációk óta nem kaptak valós segítséget a szegénységben élők ahhoz, hogy életstratégiát váltsanak. A próbálkozások, ha voltak is, nem működtek addig, hogy beépülhessenek. Ezt a fajta hatásmérést sosem végezték el. A projekt-sikerprogramok hatása pedig hamar elmúlt, közben a rendszer egyre több elemében szűkítette a lehetőségeket. Korábban is jelen volt pl. a csúsztatás az iskolai sikeresség tekintetében. Mára az oktatási szegregáció elszabadulása nyilvánvalóan mutatja, hogy az iskola nem tölti be azt az esélykiegyenlítő funkciót, ami mások mellett alapvető feladata lenne. Az előttünk körvonalazódó új rend pedig még több kaput zár be a hátrányos helyzetű, plusz fejlesztést igénylő gyerekek előtt, hiszen megkérdőjeleződik a fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus szükségessége, átalakul a tanárképzés, és mindez tovább erősíti a sokunk által már kasztosodásnak nevezett társadalmi folyamatot. Tehát az oktatás nem támogatja a változást. Ezt pedig nemcsak a gyerekeknél kell értelmeznünk, hanem a felnőttek generációiban is. Persze nemcsak az oktatás hatása jelenik meg ebben, hanem sok más is, ami prevencióval kezelhető lenne. De ezzel már átmegyünk a második szintre, a családéra. Mert az egyén és a család csak együtt értelmezendő.

Az egyén tudásszintjét ugyanis nagyban befolyásolja a családi minta, mely a születés pillanatától fogva beépül. Azok a túlélési stratégiák, melyek a generációs szegénységben rögzülnek, nem támogatják a váltást. Sok tényezővel kell itt számolni, pl. a pénzügyi tudatossággal, melynek hiánya miatt nem képesek ellenállni a fogyasztásban, kölcsönfelvételben érdekelt kereskedelmi- és bankrendszernek. Ez pedig olyan folyamatokat is elindít, amiket sokan nem látnak. A lesza­kadók tartozásai behajtócégekhez kerülnek, ami gátjává válik a legális munkavállalásnak. Mert ha elhelyezkedik, a munkáltató köteles egy tartozásnál 33, kettőnél a fizetés 50%-át lefogni. Egy minimálbéres foglalkoztatásnál a fél bér nem tud versenyre kelni a feketefoglalkoztatás „zsebbe” történő, napi 10-15 ezres fizetésével. Így nem lesznek érdekeltek a legális foglalkoztatásban, a kölcsöntartozások felhalmozása pedig túlélési minta lett.

Az egész intézményrendszer ügykezelő fókusszal működik, miközben az okokkal kellene foglalkozni, melyek folyamatosan újratermelik az ügyeket, legyen az iskolai hiányzás, az egészségtudatosság hiánya, a családon belüli erőszak, vagy a kriminalizáció terén felépülő ügyek széles palettája. Ezek pedig csak akkor érik el a rendszer ingerküszöbét, ha nagyon durvává válnak. Amikor már muszáj intézkedni, kiemelni a gyereket, rendőrségi eljárást indítani. De addig elnéző, vagy inkább félrenéző a rendszer. Hagyja a szürke- vagy feketezónában felépülő túlélési stratégiákat is, hiszen ezek nélkül már nem élhetőek a szolgáltatáshiányos falvak. Ha nincs bolt, van, aki „boltocskázik”, árusít otthonról, feketén, felírásra is. Ha nincs dohánybolt, kapható „háztól” az olcsó dohány. Ahol gyér a közlekedés, ott van, aki pénzért fuvaroz. A valós ár többszöröséért, felírásra is. Mindez pedig az uzsora melegágya.

Tehát a rendszer nem támasz a változásban, a fokozatosan büntető szemléletűvé vált ügykezelések mellőzik a pedagógiai eszközöket. A generációs szegénységben élő családok nem kapnak muníciót a nyomorúság elleni harc­hoz, sem az iskolától, sem a többi intézménytől. Amit pedig maguk átörökítenek, abból a gyerekek nem tudnak változást építeni, hiszen ebben élnek, ebben élnek túl, és ezen a mintán csak ritka kivétellel tudnak változtatni. A rendszer fokozatosan hátrált ki mögülük, majd mikor minden olyan tudást és képességet elvesztettek, amivel változtatni tudnának az életükön, közli velük az állami gondoskodáspolitika, hogy oldják meg a problémáikat maguk. Csakis ők hibáztathatók azért, ahogy élnek.

A következő felelősségi szint az önkormányzatoké, akiktől folyamatosan kerül el az intézményrendszer működtetése. A felelősséget arra hárítani, akiknek a felelősségvállaláshoz nem adnak erőforrást, eléggé elgondolkodtató. Persze ott van a Helyi Esélyegyenlőségi Program. De én még nem láttam olyat, ahol ez tényleges megoldást adna az esélyegyenlőségi problémákra. A helyzet leírása többnyire megtörténik, de a dokumentumok az asztalfióknak készülnek. Ahol pedig van egyeztetés, az leginkább a süketek párbeszéde, hiszen minden intézmény máshova tartozik, máshova riportál, más protokoll szerint. Az óvoda az önkormányzatokhoz tartozik, az általános iskolák a tankerülethez, a középiskolák egy széttagoltabb rendszerben vannak, és ott a fenntartói paletta bővülése az egyházakkal, a maguk saját szabályaival. Aztán ott a családsegítő-gyermekjólét-gyámhivatal, ami a járásokhoz tartozik, a rend­őr­ség, ami megint külön vonal, stb. Nincs kapcsolódás, mindenki a saját ügyét kezeli, vagy nem kezeli. A legfontosabb szempont a határok tartása, hogy a felelősség alól mentesüljön minden intézményi szereplő, ha esetleg történik valami.

Az egyház a következő a sorban. Korábban ők sokkal kisebb mértékben voltak érintettek a társadalmi leszakadás elleni munkában, mára azonban meghatározóvá váltak a területen, és túlnyomórészt ők viszik a Felzárkózó Települések Programot is. Ellentmondásos a szerepük, mert szociális tevékenységeikkel párhuzamosan kimutathatóan szegregálják az állami iskolarendszert azzal, hogy (tisztelet a kivételnek) nem vesznek fel sem halmozottan hátrányos helyzetű, sem sajátos nevelési igényű gyereket az iskoláikba, nekik maradnak az állami iskolák. Mindeközben folyamatosan erősödik egy értelmezhetetlen üzenet, hogy aki valamelyik egyházhoz tartozik, az a szociális szakma alanyi jogú tudója, pedig ez is egy szakma, aminek nem a világnézet a meghatározója. Ebben az államilag pozicionált, anyagilag kiemelten támogatott helyzetben nehezen elképzelhető a felelősségvállalás hiteles kiterjesztése.

A felelősség következő szintje a civileké. Ők jelenleg szigetszerűen igyekeznek betömni az állam működési hézagait. Állami támogatásuk a lojalitásuk függvénye, a működési zavarokat nyilvánosan jelzőket a rendszer nem tekinti partnernek. Sokan a szakpolitikára fókuszálunk, és nagy harcot vívunk azért, hogy ne toljanak be minket a pártpolitika színterébe. A működésünk a céges és civil partnerektől függ, így a finanszírozás az államon kívül marad. Ennek van egy bizonytalansági faktora, amire felelősségvállalás nehezen építhető.

A gondoskodáspolitika döntéshozói sorrendjében az utolsó hely az államé. Amit itt felvázoltam, abból azonban egyértelműen kiderül, hogy a folyamatok ő képes befolyásolni. Ha ezt felismerjük, akkor világossá válik, hogy a felelősség is az övé, nem hárítható át a 
többiekre.

Meggyőződésem, hogy a rendszerben strukturális változtatásra lenne szükség ahhoz, hogy a generációs szegénység megtörhető legyen, a társadalmi leszakadás, a gyerekszegénység pedig csökkenjen. A szegénység minden társadalomban jelen van. De az arányának leszorítása és a kezelése minden esetben az állam hosszú távú felelőssége kell, hogy legyen.

(Elhangzott a XIII. Széchenyi-emlékesten április 11-én, a CEU nagytermében)