2020. március 18., szerda

KORONAVÍRUS ÉS INGATLANPIAC: "EGYÁLTALÁN NEM AZ TÖRTÉNIK, MINT AMIRE SZÁMÍTOTTUNK"

HVG ONLINE
Szerzők:  DACZI DÓRA, KOVÁCS GÁBOR
2020.03.18.



Amíg nem tudni, mikorra sikerülhet megfékezni a világjárványt, akár egymást kioltó hatásokkal is számolni kell, ugyanakkor a helyzet fokozódásával az árszínvonal rövid távú csökkenése egyre reálisabb forgatókönyv. A hosszú távon továbbra is az árszínvonal emelkedését váró elemzők annak ellenére osztották meg gondolatkísérleteiket, hogy a koronavírus gazdasági hatásai napról napra formálják a piacot. Szakértőket kérdeztünk arról, milyen lehetséges forgatókönyvek születhetnek a következő hetekben.

Furcsa és egyelőre megmagyarázatlan jelenségről számolt be lapunknak Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. A magánszemélyek az elmúlt héten átlagosan 3, az azt megelőző héten 7, előtte pedig 8 százalékkal több eladó lakást hirdettek meg az előző egy év azonos időszakához képest. Március 9-én hétfőn az előző hétfőhöz (tehát március 2-ához képest) 11 százalékkal többen tartották jó ötletnek piacra dobni az ingatlantulajdonukat. A 2020. februári adatokhoz képest 3-4 százalékos kínálatnövekedést mért az ingatlanportál...

MÜLLER CECÍLIA IZOLÁLTA A SPANYOLVIASZT, MÁR MAGYAROK IS LÁTTAK KORONAVÍRUST

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2020.03.18.


Döbbenetes bejelentést tett Müller Cecília, aki vagy nem tud rendesen magyarul, vagy ha az emberek megzavarása volt a szándéka, zseniálisan használja a magyar nyelvet, de azt találta mondani, hogy “Kiss Zoltán virológus vezetésével elsőként sikerült izolálni az új koronavírust Magyarországon a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) Nemzeti Biztonsági Laboratóriumában. Ezzel lehetőség nyílik a hazai vakcinák kifejlesztésére és új vírusellenes terápiák kipróbálására”. A büszke magyar keblek azonnal fél tégla után kiáltottak: vírusként terjedt a hír, hogy a világon először a magyaroknak sikerült izolálni a koronavírust. Mindenki más hülye, megint a magyarok a legjobbak.

Az országos tisztifőorvos megfogalmazása a delphoi jósda technikáját idézi, mert az általa elmondottaknak többféle jelentést is lehet adni ebben a formában. De ahogy elmondta, az mindenképp megtévesztő, mert azt a hatást keltette, mintha valami világraszóló nagy dolog történt volna. Az a hatás keletkezett, mintha valóban Magyarországon tudták volna a világon először izolálni a koronavírust, és megelőztünk volna ebben mindenkit. Miközben döbbenet, hogy a világon már az új vakcina kipróbálása zajlik, Amerikában már önkénteseknek adják be az új ellenszert tartalmazó injekciókat a mellékhatások vizsgálatára, eközben a világ végén, Magyarországon szenzációként jelentik be, hogy sikerült a vírust izolálni.

Müller Cecília bejelentése nem dicsőség, inkább szégyen, noha virológusok nem vagyunk, és nem tudjuk, mennyire nehéz egy ilyen izoláció, de annyit tudunk a világsajtóból, hogy a vírus izolációja sehol nem jelentett különösebb nehézséget, és nem ezen izgult a világ, sikerül-e a koronavírust izolálni. Amerikában legalábbis már ott tartanak, hogy a vírus már mindenki által ismert DNS szerkezete alapján előállított “mesterséges” vírusból készített oltóanyagot 45 önkéntesnek adják be, hogy megállapítsák, biztonságos-e vagy sem. Ha igen, igyekeznek felgyorsítani az engedélyezést az FDA által, hogy mielőbb bevethető legyen. Az ausztrálok már arra is képesek, hogy a vírus ismeretében előrejelezzék a betegség lefolyását, illetve megállapítsák, a beteg melyik stádiumban van. Kanadában is előrehaladott kutatások folynak.

Ehhez képest Müller Cecília világszenzációként közölte, hogy egy magyar laboratóriumban is sikerült izolálni egy koronavírust. Úgy tette hozzá, hogy megnyílt az út a “hazai” vakcina kifejlesztése előtt, mintha ettől kezdve ez már csak egy apróság lenne, amit talán a műszak végéig el is végeznek. Holott igazából csak azt mondta, hogy a konkrét laboratórium volt Magyarországon az első, amely sikerrel izolálta a vírust. Ezek szerint máshol is próbálkozhatnak a kollégák, de nekik még nem sikerült. Megvan a szoros versenyben a magyar győztes, aki a világ mögött kullog vagy két hónappal, de a mienk. Mindezt olyan gyermeki hangsúllyal jelentette be a tisztifőorvos, hogy azt hittük, előre hívja a sajtótájékotatón Kiss Zoltán virológust, és átad neki egy kézzel írt oklevelet és egy nagy tábla csokoládét...

ORBÁN A JÁRVÁNYÜGYI ALAPBÓL IS ADOTT 2,7 MILLIÁRDOT AZ EGYHÁZAKNAK

HÍRKLIKK
Szerző: HARKAI PÉTER
2020.03.18.


A járványveszély elleni védekezésre jelentős összeget csoportosított át az Európai Bizottság a koronavírus miatti válságkezelés támogatására. Ebből Magyarország 11,4 milliárdot kapott. A jelentős gyorssegélyként értékelhető járványügyi alap(!) összegéből Magyarország kormánya – érthetetlen motivációból – 2,77 milliárd forintot juttatott az egyházi örökség védelmére és egyéb beruházásokra. Az érthetetlen gesztusról Gábor György vallástörténészt kérdeztük, aki szerint „nincs itt semmi látnivaló” – a kormány következetes önmagához.

Idézzük meg pár mondat erejéig Kövér Lászlót, aki az Országgyűlés elnökeként tavaly májusban a 2020-as budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus előkészületeit megtekintő bíborosoknak és a püspöki konferenciák képviselőinek tartott beszédében közölte, hogy 2010 óta 2,3 milliárd eurónyi támogatást adott a kormány az egyházaknak. Természetesen közpénzből.

Biztosítottak továbbá 100 millió eurót a Magyarország határain kívül élő, Kárpát-medencei magyar ajkú keresztény egyházi közösségek támogatására, amelyek révén – többek között – kevesebb mint egy évtized alatt 120 új templom épült, 2800 pedig megújult Magyarországon és a Kárpát-medencében...

VÍRUS, VÍRUS ÉS VÍRUS - PÖRÖG AZ INTERNET – A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2020.03.18.



Már most több mint 50 százalékkal megnőtt a globális internetforgalom a szokványoshoz képest, pedig még csak az elején tartunk a home office, az otthoni iroda rohamos terjedésének.

A koronavírus-járvány sokadik, korántsem a legfontosabb, csak éppen közelebbi térségünket érintő velejárója, hogy most nem tudnak korlátlanul átjárni a határon azok a romániai, szlovákiai vagy magyarországi nők, akik rendszeresen látnak el napi 24 órás gondozónői tevékenységet Ausztriában idős emberek mellett. Mint a bécsi Der Standard cikkéből kiderül, az országban mintegy 60 ezren végeznek ilyen munkát, és mintegy 80 százalékuk – nagyjából fele-fele arányban - szlovákiai vagy romániai illetőségű, aki sűrűn ingázik lakóhelye és a munkavégzés helye között, ahol egyébként értelemszerűen szállása is van. Ezek a gondozónők a határok lezárása nyomán vagy nem tudnak bejutni Ausztriába, vagy éppenséggel bennrekedtek az országban – ez utóbbi kategóriába esnek a román állampolgárok, akiknek Magyarországon kellene keresztülutazniuk.

Gyógyszervita

Nem szívesen megyek bele gyógyszerészeti szakkérdésekbe, mert suszter maradjon a kaptafánál. Most azonban óvatosan ugyan, de kivételt teszek. A hamburgi Die Zeit arról a minap elterjedt nézetről ír, miszerint azokra nézve, akik koronavírussal fertőzöttek, veszélyes lehet az Ibuprofen tartalmú fájdalomcsillapító, és azt célszerű Paracetamol tartalmú szerrel helyettesíteni. Maga az egészségügyi világszervezet, a WHO is ilyen tartalmú állásfoglalást adott ki - hívja fel a figyelmet a Die Zeit. Hozzáteszi azonban, hogy Christian Lindmeier WHO-szóvivő is csupán óvatosságból ajánlotta az Ibuprofen mellőzését, konkrét bizonyíték nincs arra, hogy a szer ártalmas lenne. Mindössze egy pusztán feltételezéseket tartalmazó, kísérleti eredményekkel alá nem támasztott cikk szól erről, amelyet három szakértő írt a The Lancet légzőszervi gyógyászattal foglalkozó melléklete számára. A cikk szerint elképzelhető, hogy cukorbetegek, illetve magas vérnyomásban szenvedők esetében az olyan fájdalom-, illetve gyulladáscsökkentő szerek beszedése nyomán, mint amilyen az Ibuprofen, a sejtek bizonyos receptorainak a száma megnőhet, és ez megkönnyítheti a koronavírusnak a sejtbe történő behatolást, vagyis súlyosbíthatja a betegség lefolyását.

Berobbant az internet

A Politico című amerikai portál brüsszeli kiadása arról közöl áttekintést, hogy miként birkóznak meg az egyes országokban a járvány következtében hallatlanul megnövekedett internetforgalommal, amit nem csupán a magánszemélyek közötti, a személyes érintkezést helyettesítő kapcsolattartás generál, hanem az is, hogy tömegesen igyekeznek átállni az otthoni számítógépes munkavégzésre, ahol azt tehetik. Mennyire bírja majd a forgalmat a nagy sebességű kapcsolatot adó, üvegszálas kábelhálózat? – ez itt a kérdés. Az Akamai cég mérése szerint már most több mint 50 százalékkal megnőtt a globális internetforgalom a szokványoshoz képest, pedig még csak az elején tartunk a home office, az otthoni iroda rohamos terjedésének. A tapasztalat azt mutatja, hogy ezt a terhelést még elég jól bírják a hálózatok. A szolgáltatók mindenesetre arra kérik a felhasználókat, hogy lehetőleg mellőzzék a nagy sávigényű videójátékok használatát, és a mobil internetezés helyett, amikor csak lehet, használják inkább a nagy sebességű vezetékes hálózatot. Ami viszont egyelőre valósággal fuldoklik, az a videókonferencia-szolgáltatás – holott pontosan az ilyen applikációk iránt nőtt meg hirtelen a legnagyobb mértékben az igény. Igaz ez egy egészen specifikus szolgáltatási ágazatra, a homeschooling, vagyis távoktatási, otthoni oktatási applikációk használatára.

Még mindig távközlés

A szolgáltatók igyekeznek enyhíteni a helyzeten. Franciaországban például az Orange elnevezésű telekom cég elenged egy hónap előfizetési díjat az egyébként fizetős gyerekcsatornák használatakor, mobil ügyfeleinek pedig extra adatforgalmat tesz lehetővé. Spanyolországban viszont, ahol szintén milliónyi ügyfele van az Orange-nak, a vállalat a helyi Telefónica társasággal összefogva kérleli az embereket, hogy lehetőség szerint térjenek vissza a hagyományos, vezetékes telefonálási szokásokhoz.

A Politico kitér arra, hogy például a belgiumi Proximus is ingyenes extra adatforgalmi lehetőséget nyújt a mobilos ügyfeleknek. Az Egyesült Államokban a Comcast szélessávú szolgáltató megnyitotta saját Wi-Fi hálózatát a nem előfizetők számára is. Az AT&T szolgáltató pedig azt közölte, hogy nem számlázza ki a megnövekedett díjat azoknak az ügyfeleknek, akik nem tudnak fizetni...


MIT TEHETÜNK A FOGYATÉKOS EMBEREKÉRT KORONAVÍRUS IDEJÉN?

MÉRCE
Szerző: PETRI GÁBOR
2020.03.18.



Cseng Jan 16 éves mosolygós, mozgássérült kisfiú volt, aki a kínai Vuhan tartományban élt. Cseng Jant január 29-én, a karantén alatt találták meg a családi otthonban, holtan – nem a vírus áldozata lett, hanem a mindennapi támogatás hiánya miatt vesztette életét. Cseng Jan esete nem egyedi. A fogyatékos emberek világszerte a koronavírus-járvány egyik legsérülékenyebb csoportjának számítanak. Körképünk arról, hol miként védik őket.

Cseng Jan központi idegrendszeri sérült volt, aminek következtében súlyos mozgás- és beszédsérültként mindennapi támogatásra volt szüksége, például segítségre az étkezéshez, iváshoz, vagy gyógyszerei bevételéhez. Ám amikor a koronavírus miatt apját és bátyját is karanténba helyezték, Cseng Jan támogatás nélkül maradt. A nagynéni, aki az apa távollétében látta el a fiút, maga is leesett a lábáról, és a hatóságok nem léptek a helyébe. Édesapja hiába küldött üzeneteket a karanténból, hogy fia segítségre vár, nem figyeltek rá. A vizsgálat szerint a helyi önkormányzat hibázott, a közfelháborodás miatt végül két embert kirúgtak. Felmerül a kérdés: hogyan kerülhetjük el, hogy Cseng Jan esete megismétlődjék Magyarországon is?

Fogyatékos emberek támogatása a járvány idején nemcsak különösen fontos, de különösen nehéz is. A személyes távolságtartásra épülő közegészségügyi stratégia („tarts 2 méter távolságot”, „ne érintkezz másokkal”) nagyon sok fogyatékos embernek egyszerűen lehetetlen: számukra a közeli, segítői kapcsolatok nagyon fontosak. Sokan csak így tudnak mozogni (akár a lakáson belül is), így tudnak enni, inni, kimenni a mosdóba, fürödni. Van, akit családtagja segít, de sokakat támogató szolgáltatások. A mindennapi, fizikai segítség szó szerint létszükséglet sok tízezer fogyatékos (és sok százezer idős) embernek. Ez olyan kihívás elé állít mindenkit a járvány idején, amire most még nem vagyunk felkészülve.

Ráadásul azt is tudjuk, hogy a fogyatékos emberek a koronavírus által kiemelten veszélyeztetett csoportba tartoznak. Sokuknak van súlyos szív- és érrendszeri problémája, légzőszervi betegsége, sokaknak gyengébb az immunrendszere – azok pedig, akik bentlakásos intézetekben élnek, kiemelten veszélyeztetettek. Védelmük a járvány idején elsődleges feladat kell legyen.

Az alábbiakban összegyűjtöttünk néhány példát arról, milyen intézkedéseket hoztak különböző országok fogyatékos állampolgáraik védelme és támogatása érdekében. A cikk végén hazai példákat írunk: ezek segíthetnek megtalálni már létező támogatást...


FEJVESZTETTSÉGRŐL ÉS ATAVISZTIKUS FÉLELEMRŐL ÁRULKODIK EGY KÜLÜGYES BELSŐ LEVÉL

INDEX
Szerző: DEZSŐ ANDRÁS
2020.03.18.


A külügyminisztériumban tapasztalható, néhol „már-már fejvesztettségbe hajló válsághangulatról” árulkodik egy levél, amelyben Magyar Levente miniszterhelyettes osztotta ki a tárca főosztályvezetőit és a nagyköveteket is, ha a koronavírusra hivatkozva nem dolgoznak a rendes ügymenetben – derül ki egy, az Index által megszerzett belső levélből. Azonnali berendeléssel fenyegették meg azokat a misszióvezetőket, akik nem válaszolnak azonnal és helyesen a vírussal kapcsolatos kérdésekre.

Nem állhat le a munka a Külgazdasági és Külügyminisztériumban, akkor sem, ha globális járvány van, mindezt egy kifejezetten éles hangvételű levélben adta a vezetők tudtára Magyar Levente miniszterhelyettes. Magyar Levente levelét, amit az Index megszerzett, Dancs Ferenc helyettes államtitkár továbbította hétfőn délelőtt a tárca főosztályvezetőinek. A levélből kiderül, hogy Magyar szerint a vírusveszély miatt fellazult a munkafegyelem a külügyben, aminek a jelét ő egyértelműen tapasztalja.

„Kérek mindenkit, akit érint, hogy vezetőként függetlenítse magát az általánossá vált, néhol már-már fejvesztettségbe hajló válsághangulattól, és a leghatározottabban vegye elejét annak a vírushoz hasonló sebességgel terjedő jelenségnek, hogy a fertőzéstől való atavisztikus félelem fogságában munkatársaink közül egyre többen érzik magukat felmentve a hivatali rend írott és íratlan szabályai alól” – írta Magyar Levente. A levélben leírja, hogy az észszerű megelőző intézkedéseket nemcsak támogatja, de el is várja, ugyanakkor elfogadhatatlannak tartja, hogy a vírusveszélyre hivatkozva ne dolgozzanak az emberek...

SZABAD SZEMMEL: A JÁRVÁNY SÚLYOS PRÓBA ELÉ ÁLLÍTJA A DEMOKRATIKUS ÉS EMBERI ÉRTÉKEKET - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SATÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.03.18.



Politico 

Amit Magyarország csinált, miután megtiltotta még az uniós polgárok beutazását is, az úgy tűnik, hogy szembemegy az alapvető uniós szabadságjogokkal. A Bizottság elnöke kifejtette: megérti, hogy a kormányok megtesznek mindent az emberek védelmében, ám meg kell találni a megfelelő egyensúlyt, mert a vírus feltartóztatására korlátozni kell ugyan a szociális kapcsolatokat, de ez nem gátolhatja az egységes piacot. Az országok ugyanis továbbra is teljesen önkényesen zárják le a belső határokat, noha az Ursula von der Leyen és más vezetők szerint is kockáztatja a belső piac zavartalan működését. A világ 7 legfejlettebb államának első emberei videókonferencián ígérték meg, hogy fokozzák az együttműködésüket a járvány leküzdésére, illetve a nemzetközi pénzügyi rendszer stabilizálására. A G7-csoport vezetőinek közleménye azt hangsúlyozza, hogy össze kell hangolni az erőfeszítéseket, mégpedig a tudományra építve, a demokratikus értékek alapján, kihasználva a magánvállalkozások erejét. A nyilatkozatot a soros elnökséget betöltő USA szövegezte meg. Az euróövezet elnöke pedig kijelentette, hogy mindent megtesznek, sőt, még annál is többet a bizalom helyreállítására és válság gyors legyűrésére. Hát, elnézve a teljesen össze-vissza meghozott egyéni lépéseket, erre „még többre” szükség is lesz.

A magyar hatóságok nem hajlandó elárulni, mely körzetekben vannak új koronavírusos megbetegedések. Így viszont nem lehet tudni, hogy merrefelé terjed a fertőzés. Az illetékesek csak arról adnak felvilágosítást, hogy hány új eset fordult elő, és hogy milyen nemzetiségű embereket érint. Ilyesmire nemigen van példa másutt az unión belül. A 27 tagállam közül 21 minden további nélkül szolgált a szükséges információkkal. Müller Cecília tiszti főorvos azzal igyekezett elhárítani az újságírók rohamát, hogy ti. miért nem mondják meg, hogy merre jelentkezik a járvány és milyen korúak azok, akik legújabban megkapták, hogy nem szabad nyugtalanságot kelteni, a cél a megelőzés. A sajtó munkatársai szerint azonban ezek az adatok éppen hogy megnyugtatnák a lakosságot.

Az orbáni Magyarország Sorost, a migránsokat és az ellenzéket teszi felelőssé a ragályért, kormányellenes politikusok azt mondják, a hatalom csupán elterelni igyekszik a figyelmet. A járvány súlyos próba elé állítja a demokratikus és emberi értékeket. Épp ezért kormányzati tényezők mindenütt roppant óvatosan nyilvánítanak véleményt a földrészen. Egyrészt megértést kérnek, amiért átmenetileg alapvető jogokat kell korlátozni és Európai bezárkózik, de egyúttal próbálnak nem még eggyel rádobni az általános bizonytalanságra. A magyaroknál ez másként van. Ott Orbán, a kormány és a hozzá közelálló szemleírók bűnbakokat keresnek, úgy mint illegális migránsok, idegen diákok, liberális ellenzékiek és természetesen Soros meg az ő állítólagos hálózata. A miniszterelnök már a múlt héten elején azt állította, hogy kapcsolat van a törvénytelen bevándorlás és a koronavírus között. Erre hivatkozva zárták le a tranzitövezeteket. Majd a politikus még ráerősített erre a pénteki rádióinterjúban. Ugyanezt a tézist képviseli Lomnici Zoltán és Bayer Zsolt is. Demeter Áron, az Amnesty International programigazgatója azt mondja, sajnos, a kormány ragaszkodik az elmúlt 10 évben megszokott kommunikációs stílushoz, még a mostani válság idején is. Ellenségeket keres és másokat nyilvánít vétkesnek, ahelyett, hogy elgondolkodna a saját felelősségéről. Csontos Csaba, a Nyílt Társadalom Alapítvány szóvivője szóvá is tette a hangnemet. Mint kifejtette, a hatalom sajnos még a különleges viszonyok közepette is összefüggésbe hozza a fertőzést a migrációval. Krekó Péter szerint azért kell másokat hibáztatni a Fidesz és hozzá tartozó sajtó részéről, mert igen rossz helyzetben van a magyar egészségügy, illetve oktatás. A kormány még nem került ennyire nagy feladat elé, mivel éppen ez a két ágazat szenvedett a legtöbbet a gazdasági megszorításoktól. Így most Orbán félhet, hogy az elégedetlenségnek politikai következményei lesznek, ezért mutogat másokra. És tényleg egyre nagyobb aggályok övezik a magyar válságkezelést. De a szóvivő még az Orvosi Kamara felvetését is politikai támadásnak minősítette. Ám Fekete Győr András a Momentumtól éppen arra világít rá, hogy megnehezíti a gondok megoldását, ha ellenségnek tekintenek mindenkit, aki nem szajkózza azt, amit a hatalom szokott.

Az európai vezetők elhatározták: lezárják a külső határokat és segélyprogramokat léptetnek életbe, hogy ellensúlyozzák fertőzés gyors terjedésének következményeit a gazdaságban, mert az olasz miniszterelnök szavaival élve: a földrészen társadalmi-gazdasági cunamit okozott a koronavírus. Magyarország, Szlovákia és Szlovénia azonban nem tájékoztatta az EU-t arról, hogy külföldiek nem léphetnek be az országba. Ám az egyoldalú tilalmak akadályozzák az orvosi felszerelések kivitelét, emellett néhány állam csak igen lassan osztja meg az alapvető információkat a többiekkel, így a Bizottság arra figyelmeztette a tagokat, hogy pontosan ez a káosz kezdete. Németország ehhez azt tette hozzá, hogy ha így mennek a dolgok, akkor a zűrzavar nem hetekig, hanem hónapokig tart majd. A három balti köztársaság máris bírálta Lengyelországot, amiért az nem engedi meg, hogy polgáraik hazajussanak a területén keresztül. Brüsszel a francia elnök javaslatára éppen ezért vetette fel a sorompók leengedését a külső határokon, mert akkor feleslegessé válnak a belső, egyoldalú ellenőrzések a tagországok között. Egy EU-diplomata szerint azonban nemigen látni, hogy bárki is mozdítaná a füle botját, bár ettől függetlenül a vírus már itt van a nyakunkon, úgy hogy az egyhónapos külső zárlat is igazából jelképes csak.

Ausztriában óriási gondokat okoz, hogy a magyar határ lezárása miatt nem tudnak hazamenni, illetve visszatérni azok a román szakemberek, akik 24 órában gondoskodnak idős, osztrák emberekről. Az egész szakma 60 ezer embert jelent, közülük 33 ezren románok. Úgyhogy a kemény magyar húzás egészen rendkívüli helyzetet eredményezett. Így akik még osztrák földön vannak, azoknak át kell venniük a többiek műszakjait is. De ezt nem lehet sokáig csinálni, hiszen előbb-utóbb összeomlanak, mivel többnyire demens és súlyos beteg pácienseket kell ellátniuk. Viszont vannak, akik haza akarnak térni a családhoz, a gyerekekhez, ám nem tudnak. Másfelől a közösségi médiát bejárta az a felvétel, amelyen azt látni, hogy magyar rendőrök leszednek a vonatról és őrizetbe vesznek egy román asszonyt, aki vissza akart utazni dolgozni Ausztriába. Az osztrák hatóságok úgy tudják, hogy utána Szerbián át visszaküldték Romániába. Az osztrák Caritas azt javasolja, hogy létesítsenek humanitárius folyosót ezeknek a szakembereknek. Mert ha az áruk haladhatnak, akkor azt is lehetővé kell tenni, hogy a szakértők végezhessék a dolgukat. Az osztrák egészségügyi miniszter már bejelentette, hogy létrejött a megállapodás az érintett kormányokkal, de azután kiderült, hogy mégsem. Talán holnap már közelebb jutnak a megoldáshoz.

A koronavírus-válság megmutatja, valójában milyenek is a populisták, mert a bajban jól látni, hogy amit a Trumpok, Johnsonok és Bolsonarok gondolnak a világról és csinálnak, az teljesen életidegen. Továbbá, hogy milyen fontos a jogállam. Ám hogy az ilyen emberek később nehogy ismét győzedelmeskedni tudjanak, annak érdekében a demokratáknak valamit tenniük kell. Túl azon, hogy Salvini, az önjelölt Duce hiába tépi a száját, mellesleg a világ e pillanatban nem figyel oda a provokációira. A fertőzés ugyanis mellékhatásként a populizmus központi idegrendszerét támadja meg. Egyszer csak kiderül, hogy a király meztelen. A populisták romboló hatása, ötlettelensége és hozzá nem értése mindenki számára jól észlelhető. Trump mint mindig, ezúttal is másokra tolja a felelősséget, úgy véli, hogy sötét erők működnek a háttérben és azt mondja, ami éppen az érdekeit szolgálja. Csak éppen ezúttal elmaradhat a siker. Az önzés csak arra jó, hogy az USA még több időt veszítsen a kórokozóval szemben. Azt még nem lehet tudni, hogy kiállják-e a próbát a kelet-európai államok, amelyek a vírus ürügyén még jobban bezárkóznak és még inkább leépítik a jogállamot. Ha megpróbálják bagatellizálni a gondokat, az napokon belül visszaüt, a populizmus sötét varázslatáról kiderül, hogy az csupán menekülés a felelősség elől. Egy német szakértő szerint a válság feltárta, hogy a nacionalisták és populisták valójában veszedelmes uszítók, akik csakis a kommunikációs ostobaságokra építenek, nem törődnek a realitásokkal és így súlyos hibákat követnek el. Az „én vagyok a nép”-felfogás és az ellenségkép-gyártás csak addig működik, amíg nincs rendkívüli állapot. Viszont az emberek azt látják, hogy a demokrácia, a szabad jogállam éppen akkor nem mond csődöt, amikor a legnagyobb szükség van rá. Hátradőlni azonban kár volna, bár lehet, hogy a világjárvány veri be az első szöget Trump elnökségének koporsójába. Ám a populisták ismét feljöhetnek, ha a demokraták nem csillapítják a fertőzés gazdasági kihatásait. Segíteni kell a szegényeknek, a rászorulóknak, mégpedig a lehető legsürgősebben. Mert a nyomor és a tömeges munkanélküliség kiváló táptalaj volna a jobboldali populizmus ígéretei számára. Nem szabad, hogy a demokráciák világa ismét lebecsülje ezt az ellenfelet...

A HATÁRÁTKELŐK GYERMEKEI JOBBAN ÉRZIK A DISZKRIMINÁCIÓT

HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Határátkelő
2020.03.18.


Túl azon, hogy a diszkrimináció törvénytelen és igazságtalan, rendkívüli mértékben negatívan hat az azt elszenvedőkre. Hatással van az életminőségükre, a kötődéseikre és persze a mentális egészségre. Egy friss kutatás szerint érdekes módon a határátkelők második generációja (azaz az eredeti határátkelők gyermekei) sokkal jobban érzi a kirekesztést, mint a szülők.

A határátkelők nyilvánvaló okokból szembesülnek (már amikor, hiszen azért nem mindig és nem mindenkire igaz ez) a diszkriminációval: akár azért, mert jól hallható akcentusuk van, akár azért, mert láthatóan különböznek a helyiektől.

Nehézséget okozhat például a végzettségek, diplomák elfogadása, hiszen sok munkáltató nem fogadja el, így a határátkelők alapból elesnek a munkalehetőségek egy részétől.

A The Conversation elemzése érdekes módon azt mutatja, hogy a bevándorlók első és második generációja másként éli meg a diszkriminációt. A felmérés szerint 2016 és 2018 között az Egyesült Királyságban élő bevándorlók gyermekeinek harmada érezte úgy, hogy olyan csoporthoz tartozik, amit a brit társadalom diszkriminál. Ez az adat még magasabb volt azok körében, akiknek a szülei Európai Unión kívüli országból érkeztek...

MENTENÉK A VÁLLALKOZÁSOKAT ÉS A MAGÁNSZEMÉLYEKET A TELJES CSŐDTŐL - A BANKOK SZERINT IS INDOKOLT A HITELTÖRLESZTÉSI MORATÓRIUM, DE NEM MINDENKINEK

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2020.03.18.


Adócsökkentés, adófizetési könnyítés, járulékcsökkentés, hitelek törlesztési moratóriuma –ez mind segíthet a vállalkozásoknak túlélni a koronavírus-járványt. A lakosságnak is kellene a támogatás, a bankok már nyitottak a törlesztési moratóriumra.

Az Adótanácsadók Egyesülete a már a múlt héten azt kérte a kormánytól, hogy ne büntessék a vállalkozásokat, ha csúsznak az adatszolgáltatással és a bevallással. A koronavírus miatt hozott óvintézkedések ugyanis súlyosan nehezítik a könyvelők munkáját, sőt egyre inkább úgy néz ki, hogy el is lehetetlenítik. Az adótanácsadók most újabb javaslatcsomagot küldtek a pénzügyminiszternek, ami a vállalkozások túlélését segíthetik.

Kérésük szerint lehetővé kellene tenni a kisvállalkozásoknak, hogy a jelenlegi árbevételi korláttól függetlenül év közben is bejelentkezhessenek a pénzforgalmi áfa alá. Így csak akkor kell áfát fizetniük, ha a vevőjük is fizet. Lehetővé kell tenni azt is, hogy aki ezt nem választja, vagy nem választhatja, az 2019. év egy havi, negyedévi bevallott áfája átlaga alapján fizethessen áfaelőleget.

Ha valaki nem tud áfabevallást, nyilatkozatot beadni, és az áfaelőleget megfizette, mentesüljön a pótlékok alól! Kérik minden áfával kapcsolatos (belföldi, EU-s) összesítő nyilatkozat beadási kötelezettségének felfüggesztését is.

Kérik, hogy bérek utáni adókat, járulékokat egy egyszerű számítással a kifizetett nettó bérből lehessen megállapítani, és a NAV-nak adó- és járulékelőlegként megfizetni, ha nem tudta a vállalkozás könyvelője/bérszámfejtője időben kiszámítani...

UTÁNA

ÉLET ÉS IRODALOM /VISSZHANG
Szerző: JÁNOSSY ANDRÁS
2020.03.13.


Amikor ezeket írtam, még nem temettünk.

Nem, hiszen akik Vuhanban haltak meg, azokat nem tekintjük a mi halottainknak. Egyelőre. Az Olaszországban vesztegzár alá került 60 millió ember is: olasz.

Számokat közöl a média immár két hónapja. Számokat, jelentés nélkül. Nem akarjuk érteni az emberi mondanivalójukat sem a tényszámoknak, sem az előrejelzéseknek. A várható 60–70 százalékos fertőzöttség, az egészségügyi ellátórendszerek túlterhelődés miatti felrobbanása, a száz évvel ezelőtti spanyolnáthával összemérhető tömeghalál, az idős generációk eltűnése – mindez érthetetlen. Ami érthető (valamennyire): a gazdasági növekedés megfeleződik – hm, gazdaságélénkítő kormányzati beavatkozások kellenek/kellenének.

Ez a szó: tragédia, nem képződik meg a tudatunkban. A pusztulás hónapjai után a túlélők másképp fognak gondolkodni. Emlékoszlopokat emelnek majd a települések terein a közösség áldozatainak, a temetőkben virágot tesznek más családok covid-halottainak sírjára, a normálisabb országok módos polgárai – állami szervezésben – nyaralni viszik majd a normálatlan országok árváit, sokakat közülük örökbe fogadnak majd.

Filmek fognak készülni Giuseppe Conte olasz miniszterelnök lélekjelenlétéről, és a mondása – „Tudom, hogy nehéz megváltoztatni mindennapi életünket, de azonnal cselekedni kell” – éppúgy szállóigévé válik, mint Churchill „vér, izzadság és könnyek” ígérete. Ebben a háború utáni korszakban természetesen nem lesz téma a közérzés és a történelmi emlékezet számára az, ami néhány, a próféták háladatlan szerepére vállalkozó magyar orvost két hónapja foglalkoztat: a tesztelési, fertőzésvédelmi és betegellátási kapacitások hiánya. Azt sem kívánja majd senki számon kérni, hogy mindezt a kormány idézte elő – és tartotta fönn a belső figyelmeztetések, valamint külső ajánlások ellenére –, vagy hogy mennyivel növelte tovább a bajt azáltal, hogy nem rendelte el az Olaszországból hazamenekülők kötelező otthoni karanténját és ellenőrzését.

Lesznek tehát temetések, és ezekből az emberek újból megtanulják majd, hogy mi a különbség nemzeti összetartozás és nacionalizmus között.

Ma még ez politikai kérdésnek látszik, hiszen ma még nem temetünk. Se kínait, se olaszt (egyelőre még a kormányzat által indukált közegészségügyi felelőtlenség következtében megfertőződött magyart sem). Ma még a magyar miniszterelnök közfelháborodás nélkül mondhat ilyeneket: „a menekültkérdés a történelmi kihívás, nem a koronavírus”.

Nem hittem el eddig az ókori filozófusoknak, hogy a realitásérzék ennyire függvénye a morális érzéknek a polgár- és embertársak lelkében. Azt sem értettem meg eddig az elmúlt világháborúk tanulságából, hogy az emberek ennyire kiszolgáltatottak morális érzékük tekintetében a politikusoknak. „Nagy szárnyadat borítsd ránk...”


A SZEGÉNYSÉGET MEGÉRTETNI NEM EGYSZERŰ – A SZEGÉNYSÉG MEGJELENÉSÉRŐL A MÉDIÁBAN

ÁTLÁTSZÓ / SZOCIO BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2020.03.17.


Azt hiszem, erről nagyon sokat kellene beszélni. Arról, hogy lehet ezt az egészet úgy megmutatni, hogy megérintse azokat, akik megtehetnék, hogy segítenek, és elérni, hogy jól segítsenek. Mert nagyon sokszor félrecsúsznak a dolgok, a jó szándék ellenére is, és az amúgy is nehezen érthető problémák még érthetetlenebbé válnak. 

Sokan a szegénységről csak a híradásokból alkotnak képet. Sokszor látok riportfilmeket, melyek azzal a céllal készülnek, hogy segítséget nyújtsanak egy-egy családnak, mert valami miatt nehéz helyzetbe kerültek. Balesetnél, betegségnél, az előre nem látható tragédiáknál ez el is éri a célját, mert mindenki átéli, milyen lehet az, ha valaki ilyen helyzetbe kerül, és késztetést is érez arra, hogy valahogy segítsen. Ezekben az esetekben világosan látszik, hogy a személyi felelősség körébe nem terelhető semmi, a kialakult helyzetért nem okolható senki. Ez egyszerűen így alakult, véletlenek láncolata, szerencsétlenség.

A szegénység azonban nem ilyen téma. Ebben erős viszonyulás az egyéni hibáztatás, ami elnyom minden mást, például a rendszerszintű felelősséget is. Pedig kizárólag az egyén felől közelítve nem lesz jól értelmezhető az egész helyzet. Ritkák azok a riportok, amelyek az okokat is próbálják bemutatni. Viszont ha csak az okoról szól egy riport, nem fog megérinteni senkit, arctalan marad, és nem ébreszti fel a szolidaritás érzését. Talán már az olvasónak is világos, milyen nehéz a jó utat megtalálni.

Többnyire marad az egyéni történetek bemutatása, ami viszont tálcán kínálja a lehetőséget arra, hogy az a vélekedés erősödjön: csakis ő a felelős, a szegénységben élő, tehetne a sorsa ellen, de nem tesz. Akkor miért várja el, hogy mások segítsenek rajta?

Az egyik riportban egy lakhatási szegénységben élő családfő mutatja, hogyan omlik szét a vályogház, amiben laknak, de nincs pénze malterra, hogy kijavítsa. Ő ezt pontosan így is érzi, hiszen látta már máshol, hogy a leeső vakolatdarabok helyét hogyan javítják ki, és tudja azt is, hogy a kevéske jövedelméből nem futja homokra, cementre, szerszámokra – mesterre meg végképp nem. Ezért feladja, mert esélytelennek érzi, hogy ezt valaha meg tudja javítani. Nincs tudása arról, hogy a vályogházhoz nem malter kell, hanem tapasztás, és arról sem, hogy ehhez nincs szükség anyagi ráfordításra, csak munkára. Azok viszont, akik látják őt a riportban, ezt nem értik. Igaz, ők sem tapasztottak soha, de nagy szakértelemmel jegyzik meg, hogy nyilván lustaság van csak a dolog mögött, hiszen maga is megjavíthatná a házát. És persze az az elvárás, hogy oldja meg más problémát...

A KÖZMÉDIA MÉG AZ ESZKALÁLÓDÓ JÁRVÁNY ALATT IS AZON VAN, HOGY A FIDESZNEK NEM KEDVES ÚJSÁGOKAT HITELTELENÍTSE

444.HU
Szerző: HERCZEG MÁRK
2020.03.17.


Az Egyesült Államok „operatív törzsének” tegnapi sajtótájékoztatóján Donald Trump amerikai elnök olyasmit mondott, amit eddigi elnöksége alatt talán még soha: megdicsérte az amerikai médiát. Az egészet. Az eseményről tudósító, Trumppal szemben meglehetősen kritikus lapok a Voxtól a Politicóig pedig megjegyezték, hogy úgy tűnik, az elnök végre megértette a helyzet komolyságát, a sajtótájékoztatóra felvonultatott szakértői stáb pedig kompetens és felkészült.

Trump és a világ több más, nem kevésbé megosztó, harcos, konfliktuskereső vezetője, a küszködő demokráciák első embereitől magabiztos diktátorokig sorra ébrednek rá, hogy az eddig sikeres politikai és kommunikációs stílusuk a világjárvány idején semmit sem ér. Egy ideig be lehet még vetni a szokásos trükköket, dezinformálni, tagadni, mismásolni, de aztán világossá válik, hogy olyasmivel állnak szemben, ami ellen a kommunikációs trükközés teljesen eredménytelen. Éppenhogy kárt okoz. A hiteles és pontos információk most emberéletek menthetnek. És azok a vezetők, akik erre rájöttek, váltanak.

Magyarországon, úgy tűnik, kell még egy kis idő.


Az Európai Unió összes országban – de jellemzően azon kívül is, például Albániában – területre lebontva frissítik az adatokat a koronavírusos esetekről, csak itthon nem nem árulják el az állami szervek, hogy melyik településeken éltek vagy milyen idősek a betegek. (Végül Gyálon és Monoron is a polgármester jelentette be, hogy ott is megjelent a vírus.) Az operatív törzs sajtótájékoztatóján annyit mondanak erről, tiszteletben tartják a betegek személyiségi jogait, és azt állítják, az a lényeg, hogy ők tudják, kikről van szó, nem riogatni szeretnének, hanem megelőzni szeretnék a járványt.

Pedig ehhez aztán semmi köze a személyiségi jognak, senki sem a személyes adatokra kíváncsi, hanem arra, pontosan mely területeken jelent meg a járvány. Ez ugyanis életbevágóan fontos információ. A kormányzati oldalon például azt írják: „Ha az új koronavírus okozta megbetegedés tüneteit tapasztalja és találkozott olyasvalakivel, akitől elkaphatta a fertőzést, minél hamarabb kérjen telefonos segítséget!” Ehhez pedig hasznos lenne tudni, hogy az ember környezetében lehetett-e koronavírus-fertőzött. A fertőzöttek életkora pedig azért lenne fontos, hogy ne legyen az embereknek az a hamis illúziója, hogy a gyerekek immúnisak, és csak az idősekre veszélyes a járvány.

A kormányzat járványügyi csúcsszerve naponta egy sajtótájékoztatót tart, maximum 30-50 percben, az újságíróknak fejenként egy kérdést engedélyezve, és a kérdésekre többnyire egy rendőrtiszt, legfeljebb az országos tisztifőorvos válaszol, ha egyáltalán képes vagy hajlandó rá. A hatóságok írásban sem igazán válaszolnak a kérdésekre, és a koronavirus.gov.hu-n is kevés információ van, naponta egyszer-kétszer frissül az oldal...

VIHAROS GYORSASÁGGAL ÁLLTAK FEL A DIGITÁLIS OPERATÍV TÖRZSEK AZ ISKOLÁKBAN

HVG ONLINE / KULT
Szerző: BALLA ISTVÁN
2020.03.18.


A legtöbb helyen izgalmas kihívásként tekintenek a tanárok a közoktatás digitális térbe helyezésére, napok óta az innovációs lehetőségeken gondolkodnak a tantestületek. Mindenképp egy nagy oktatási és szociális kísérletről van szó, aminek azért megvannak a veszélyei is: a leszakadó rétegek hátrányai várhatóan még inkább nőnek.

„Ha van nélkülözhető, de használatra alkalmas laptopotok, tabletetek, hozzátok be az iskolába. Több olyan diákunk is van, akinek hiányzik az eszköz a digitális tanuláshoz” – ehhez hasonló kérések lepték el a Facebookot a napokban. Sok iskola ugyanis azzal kezdte az átállást a távoktatásra, hogy felmérte, a diákok mennyire vannak ellátva digitális eszközökkel.

Az általunk megkérdezett középiskolákban ez maximum néhány tanulónál okoz nehézséget, a budapesti és nagyvárosi általános iskolákban szintén (ezeket a fenti akciókhoz hasonlókkal próbálják kezelni), ám a hátrányos helyzetű régiókban sokkal több – egyébként is óriási lemaradásban lévő – gyereknél lehet ez probléma.

Az Ipsos tavaly ősszel megjelent kutatása szerint a fővárosban egyébként gyakorlatilag 100, de a kelet-magyarországi régióban is 95 százalékos a gyerekes családok internetellátottsága. Az okostelefon penetráció 98 százalékos, saját készüléket a kiskorúak 79 százaléka használ. Tízből kilenc család rendelkezik PC-vel vagy laptoppal, a fele tablettel.

Tehát az internetelérés közelít a „közmű jelleghez”, ez elvileg nem lehet akadálya a távoktatásnak, ugyanakkor a saját digitális eszközök birtoklása nem azonos arányban jellemzi a teljes gyerekpopulációt: a nehezebb sorsú családok harmada nem tud saját készülékeket biztosítani a 8-17 éves gyerekeknek.

„A maradék még jobban leszakad”...

DUPLÁJÁRA NŐNEK A VALLÁSI KÖZVETÍTÉSEK A DUNA TV-N ÉS A KOSSUTH RÁDIÓBAN

HÍRKLIKK
Szerző: HÍRKLIKK / MTI
2020.03.18.


A jelenlegi helyzetre tekintettel, múlt vasárnap óta több vallási műsorral jelentkezik a közmédia: az elmúlt hétvégén már közvetítettek katolikus misét és protestáns istentiszteletet is a közmédia délutáni sávjában, a Duna Worldön és a Kossuth Rádióban. Ezentúl pedig vasárnap délelőttönként lesz látható a Duna Televízió történetében először, mind katolikus mise, mind pedig protestáns istentisztelet is.

A vasárnapi közvetítések mellett, minden hétköznap a Duna Televízió egy tíz perces napi áhítattal jelentkezik fél nyolctól. Az adott naphoz kapcsolódó bibliai részlet felolvasását egy rövid bibliamagyarázat követi majd. A Napi áhítat adásának ismétlése este 19.50 perctől a Kossuth Rádióban lesz hallható. A hét elején katolikus és református, míg a hét második felében más felekezetek áhítatával várják az érdeklődőket a közmédiában.

„A közmédia szeretné segíteni a hívő embereket, hogy otthonukban is hozzájussanak a lelki tartalomhoz. Ennek érdekében, vasárnaponként duplájára, bizonyos értelemben négyszeresére növeljük az istentiszteleti alkalmak közvetítését" – mondta Mucsányi János, az MTVA vallási főszerkesztőségének vezetője, aki azt is hozzátette, hogy így a rádióban délelőtt és délután is lesz mise vagy istentisztelet közvetítés.

NÉGYFÉLE MÓDON ÉRHET VÉGET A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY

MAGYAR NARANCS ONLINE
Szerző: narancs.hu
2020.03.17.


Reméljük, nem a legrosszabb forgatókönyv fog bekövetkezni.

Négyféle módon érhet véget a koronavírus-járvány – erről beszéltek amerikai szakértők a The Daily Beast című lapnak.

William Haseltine, az ACCESS Health International nevű egészségügyi think tank elnöke szerint ez a négy verzió a következő:
- az időjárás változásával eltűnik a járvány;
- mindenki megfertőződik, aki csak megfertőződhet, így a vírus nem tud tovább terjedni;
- kifejlesztik a koronavírus elleni oltást;
- kifejlesztenek olyan gyógyszereket, amelyekkel megelőzni és kezelni lehet a betegséget.

A szakértők véleménye egyelőre eltér arról, hogy hogyan fog reagálni a vírus az időjárásváltozásra. Míg a lapnak nyilatkozó egyik epidemiológus nem tartja valószínűnek, hogy a koronavírus is szezonális lenne, egy másik szerint van okunk azt feltételezni, hogy a melegebb és csapadékosabb időjárás beköszöntével lassabban fog terjedni a vírus, kevesebb lesz az esetszám is, az élet pedig visszatérhet a normális kerékvágásba.

Legrosszabb forgatókönyv

Nagyon is elképzelhető azonban, hogy a vírus nyáron is terjedni fog, és bekövetkezik az epidemiológusok által „legrosszabb forgatókönyvnek” nevezett változat, amely szerint addig terjed a járvány, amíg mindenki meg nem fertőződik, aki csak megfertőződhet. Ez az egyik megkérdezett epidemiológus szerint a népesség 40-70 százalékát jelentené a következő hónapokban, 2 százalékos halálozási rátával, amely világszerte így is rengeteg halálesetet jelentene...

AZ ELIT BETEGSÉGE: A KORONAVÍRUS A VILÁGPOLITIKÁT IS ÁTRENDEZHETI

VÁLASZ ONLINE
Szerző: KOVÁCS TIBOR
2020.03.16.



A Kínából indult járvány sokakat meglepett azzal, milyen nagy számban fertőzi az elit, főleg a politikai elit tagjait. A számokkal igazolt jelenségre a hálózatelmélet tökéletes magyarázatot ad; eszerint a koronavírus valamelyest még át is strukturálhatja az elitet. Rendszeres vendégszerzőnk, Kovács Tibor írása.

Iradzs Harirsi, az iráni koronavírus elleni kormányzati egység feje, miután több fórumon bagatellizálta a járvány jelentőségét, február 25-én maga is bejelentette, hogy elkapta a kórt. Iránban azóta több tucat parlamenti képviselő és kormánytag betegedett meg, és legalább ketten meg is haltak. A világpolitika elitje a vizsgálatok szerint erősen felülreprezentált a betegek között. Ez sokakat meglepett. Miért kapja el ez az amúgy privilegizált csoport ilyen nagy számban a fertőzést? Kanada miniszterelnökének felesége és talán ő maga, a brit egészségügyi miniszter, egy ausztrál miniszter és végül talán Bolsonaro brazil elnök, de egy közeli tanácsadója biztosan megkapta a vírust. Immár magyar érintett is van: a védekezés és a magyar közigazgatás egyik legfontosabb szereplője, Pintér Sándor biztosan találkozott egy koronavírusos marokkói miniszterrel.

Első gondolatunk nyilván az, hogy a jól ismert illúzióval állunk szemben, amikor azért, mert a médiában szereplőkkel történik valami, azt hisszük, velük gyakrabban történik. A másik szempont, hogy a magas pozícióban lévők könnyebben hozzáférnek tesztekhez. Csakhogy a University College London rendszerbiológus kutatója, Francois Balloux szerint még ezeket figyelembe véve is felülreprezentáltak a politikusok a betegek között.

A politikusok megbetegedésének nagy száma persze nem olyan nagy meglepetés, mint elsőre látszik. A hálózatelméletek tökéletesen megmagyarázzák a jelenséget. A társadalmi, politikai és gazdasági siker ugyanis összefügg a hálózatokban betöltött szereppel.

Az emberi társadalom természetes módon stabil hálózatokat hoz létre, amelyekben csomópontok alakulnak ki. Ezek középpontjában olyan személyek, intézmények vannak, amelyek nagyon sok külső kapcsolattal rendelkeznek. Ezek a kapcsolatok általában nagy előnyt jelentenek, konkrétan a siker kulcsai. Aki nagy hálózat közepén ül, könnyebben lesz sikeres, jut magas pozícióba, szerez támogatókat, üzletfeleket, szavazókat. Ez előnyös a hétköznapokban, de ellenkezőjére fordul egy ilyen kritikus helyzetben, sőt, veszélyessé válik a középponti személyek számára. A kapcsolatok nagy száma miatt ugyanis a megfertőződés lehetősége a sokszorosára nő.

A gazdasági hálózatok középpontjában lévők, a gazdasági hatalom csúcsán állók könnyebb helyzetben vannak, mint a politikusok. A vírus az ő egészségüket kevésbé, a vagyonukat inkább fenyegeti. Sokan közülük saját kórházzal és orvosi személyzettel rendelkező földalatti luxusbunkerekbe menekültek már a járvány terjedésének hírére. A politikai hatalom csúcsán, a demokráciákban egészen más a helyzet.

Ezek a szereplők nem rejtőzhetnek el, ők hálózatuk foglyai: aki elmenekül a vírus elől, örökre elveszti hatalmát. Kénytelenek hát találkozókra járni, rendezvényeken részt venni. Nem zárkózhatnak be. Az erejük ugyanis személyes hálózatukban rejlik. Ez pedig garancia az átlagnál magasabb megfertőződésükre...


ŐSKÁOSZ AZ OKTATÁSBAN

KLUBRÁDIÓ / REGGELI GYORS
Szerző: LAMPÉ ÁGNES
2020.03.17.


Hétfőn ugyan elindult a digitális oktatás, de nagyon eltérő színvonalon. Nem csupán napokra van szükség az átálláshoz –ahogy a kormánypropaganda mondja-, hanem jóval hosszabb időre.

Lenyűgözően vizsgázott a pedagógus-társadalom – mondja Ercse Kriszta, a Civil Közoktatási Platform szóvivője. A koronavírus járvány miatt bezárták az iskolákat. Elindult hétfőn a digitális oktatás, bár nagyon kaotikusan, nagyon eltérő színvonalon. Az iskolák többségében nem voltak erre felkészülve. A kormány –szokás szerint- most sem egyeztetett senkivel, nem hagyott időt a helyzet alapos felmérésére, csak az erejét fitogtatja, miközben megnyugtató üzenetekre volna szüksége a szakmának.

Vannak olyan iskolák, amelyekben csak elő kellett venni a legkorszerűbb távoktatáshoz szükséges anyagokat. De vannak olyan tanárok is, akik írnak egy üzenetet a diákjaiknak, hogy a tankönyv hányadik oldalát magolják be. Ennyi a digitális oktatás. Lassan azért tisztul a kép, de ahhoz, hogy normálisan működjön minden, nem napokra, hanem talán hónapokra lenne szükség. Ercse Kriszta szerint most százötven év hátrányát kell hirtelen ledolgozni. Ez egy egészen fantasztikus evolúció.

Bizonyos dolgokat be kellene ismernie a kormánynak, és el is kellene mondania. Például azt, hogy az érettségi vizsgákat a szokásos időben biztosan nem lehet megtartani. Vagy azt, hogy az alternatív tanterveket napok alatt nem lehet elkészíteni. Végrehajthatatlan feladatokat nem kellene kiadni az iskoláknak. Konzultálni, beszélni kellene, hogy a lehető legjobb megoldást a pedagógusokkal közösen találják meg.

CSAK MOST KEZDJÜK FELPÖRGETNI A TESZTELÉST, ÉS ÉRTHETETLEN TITKOLÓZÁS VAN EKÖRÜL

G7.HU
Szerző: TORONTÁLI ZOLTÁN
2020.03.18.


Magyarországon kedd estig összesen csak 1587 koronavírus tesztet végeztek el. A protokoll szerint nálunk csak azt tesztelik, aki két követelménynek egyaránt megfelel: kontaktusba került egy fertőzött személlyel és koronavírusos tünetei vannak (kivétel Pintér Sándor belügyminiszter, akinek nem voltak tünetei). Ezzel rögtön van két nagy probléma: nagyon kevés az elvégzett tesztek száma, a protokoll pedig nem számol azzal, szimptóma nélküli emberek is fertőznek. De ez nem minden.

Magyarország a világjárvány racionális indoklás nélkül titkolódzó állama, és ezt a tesztelésről megtudható információk hiánya is jól mutatja.

Hétfőn bejelentették, hogy egyről hétre nő a tesztelő laborok száma, de hogy melyek ezek, azt még azok a szakmához közel álló mikrobiológusok sem tudják, akikkel mi beszéltünk. Legfeljebb sejtik. Kedden annyit közölt az operatív törzs, hogy hétnél is több lesz a laborok száma (nem tudjuk mennyivel), és nagyobb mennyiségben rendeltek teszteket (nem tudjuk mennyit, honnan és mennyiért). Ezekből a morzsákból csak következtetni lehet arra, hogy a tesztelés körét most már érdemben bővíteni fogják.

A járvány elleni küzdelem bezzegországának tartott Dél-Koreában már lecsengőben van a pandémia, kedden már csak 74 új megbetegedést mértek. A csúcsot pedig február 29-én érték el, akkor 909 pozitív teszten tartották a szintet.

Ennek egyik kulcsa az volt, hogy eddig több mint 270 ezer embert szűrtek le jó ütemben, vagyis egymillió lakosra vetítve durván 5200 tesztet végeztek el. Magyarországot nem lehet Dél-Koreához hasonlítani, de mégis: nálunk nagyjából 52 ezer vizsgálatot kellene elvégezni a koreai szintű mérési arányhoz. Természetesen a járvány elleni küzdelemnek ez csak az egyik, kiragadott eleme, mégis érdemes feltenni a kérdést: ez mekkora erőfeszítés lenne?

Anyagilag ugyanis semekkora...

OTT IS KEVÉS A VÉDŐFELSZERELÉS, AHOL ELKÜLÖNÍTŐ RÉSZLEGEN LÁTJÁK EL A KORONAGYANÚS BETEGEKET

444.HU
Szerző: haszanz, Sarkadi Zsolt
2020.03.18.


- Horváth Ildikó egészségügyi államtitkár azt ígérte kedden az Országgyűlés szakbizottságában, hogy igyekeznek minél több védőfelszerelést minél gyorsabban az egészségügyi dolgozók rendelkezésére bocsátani.

- Erre nagy szükség van, mert egyelőre kiemelt helyeken is döcög az ellátás.

A járvány miatt több kórházban is kialakítottak múlt héten olyan részleget, ahol izoláltan helyezik el a koronavírus-gyanús betegeket. Mintát vesznek tőlük, a vizsgálat eredményére pedig elkülönítve várnak. Közben ellátják őket, amihez a biztonság kedvéért kell megfelelő védőfelszerelés is.

Ez a protokoll szerint koronavírus ellen így néz ki: szemüveg, a műtősmaszknál jobb védelmet nyújtó maszk, kesztyű, sapka és egy zubbony. A legmagasabb fokú akkor lenne a védelem, ha a dolgozók kapnának plexi arcvédőt is. Mármint minden egyes vizsgálat esetében, nővérek és orvosok is...

FALUS: ŐSZINTÉN EL KELL MONDANI, HOGY MEDDIG TART A JÁRVÁNY

HÍRKLIKK
Szerző: KARDOS ERNŐ
2020.03.17.


„A szigorú járványügyi intézkedések helyénvalóak, de az ország állampolgárainak tájékoztatása még mindig pocsék” – nyilatkozta portálunknak Falus Ferenc. A járványügyi szakember szerint, már hetekkel ezelőtt, a koronavírus megjelenésekor és a járvány terjedésének felgyorsulásakor őszintén el kellett volna mondani, hogy milyen szigorú intézkedéseket kell majd hozni; így a határok lezárása, az üzletek, intézmények, iskolák bezárása stb. Ugyanakkor viszont, már el kéne mondani, hogy a kényszerűen bevezetett intézkedések meddig maradhatnak érvényben, tehát a kormány milyen esetekben vonja vissza azokat. Be kell azt is vallani, ha még nem tudják, hogy a krízis meddig tart. Tilos azonban az embereket hitegetni egy esetleg kéthetes járvánnyal. El kell ismerni, ha adatok vannak arra, hogy két-három hónapig is eltart a járvány.

Végre már az operatív törzs vezetői is rájöttek arra, hogy sokkal több tesztre, vizsgálatra van szükség, ahhoz, hogy hatékonyan fel lehessen lépni a járvány terjedése ellen – nyilatkozta a Hírklikknek Falus Ferenc járványügyi szakember. A nagyszámú vizsgálat szükségességét a volt tisztifőorvos a nemzetközi gyakorlattal indokolta. Azokban az országokban értek el sikereket – mint Dél-Korea, vagy Kína –, ahol a védelem megfelelő információ birtokában tudott – időben – olyan hatékony intézkedést hozni, amire szükség volt.

Nem beszélve arról, hogy ha az emberek tisztában vannak a vírusfertőzés tényével, illetve annak hiányával, akkor a tény komoly befolyással van a lelkiállapotukra, az úgynevezett szociális távolságtartásra való hajlandóságuk nagyságrendekkel megnő. Mindezt nemzetközi példák is igazolják...


MI A MAGUNK ÚTJÁT JÁRJUK. AKÁR VAN ÉRTELME, AKÁR NINCS

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2020.03.17.


...Ma is, már a megszokottak szerint téjékoztatást tartott az operett törzs, amely ismételten nevetségesre sikeredett. Nem volt jelen Kovács Zoltán kommunikációra képtelen kommunikációs államtitkár, itt volt azonban a már megszokott rendőr ezredes, valamint a gyermekeket álomba ringató hangú tiszti főorvos is. Biztosan nagyszerűen teljesítenek mindketten a szakmájukban, csak a köz tájékoztatása nem igazán megy nekik. Mert míg külföldön az ilyen tájékoztatókon valós számokról, a fertőzés gócpontjairól és a meghozott intézkedések pontos magyarázatairól van szó, addig nálunk megmutatják hogyan mossunk kezet, valamint a HPV oltásról, továbbá az apás szülésről hadoválnak a szakértők. Tényeket a személyi jogok megőrzése céljából nem közölnek, a feltett kérdésekre pedig már napok óta egyszerűen nem válaszolnak. Nem mondják persze ezt ki, egyszerűen valami egészen másról kezdenek el beszélni.

A mai napig nem tudjuk, kik a fertőzöttek pontosan (nem név és lakcím szerint, természetesen. Nem és életkor szerint tudni kellene) és ők hol élnek (mely területek érintettek), mint ahogy a pontos számukat sem igazán lehet tudni. Nem tudni pontosan hány lélegeztetőgép áll rendelkezésre és ezek hol találhatóak, megtudhattuk viszont, hogy sok maszk érkezik. Hogy mennyi a sok? Nem tudni, de nem is tartozik ez ránk, a lényeg, hogy földrajzilag sok maszk van. Hogy ez mégis mit jelent, arról fogalmam sincs, talán az olvasók ezt jobban értik. A tiszti főorvos szerint ők tudnak mindent minden betegről és ez a fontos, a sajtó munkatársainak pedig nem az a dolga, hogy ezt kérdezgessék, hanem az, hogy tájékoztassák az embereket. Oké, de miről tájékoztassuk az embereket? Mert fontos téma az apás szülés, valamint a HPV oltások is, csak kevéssé értem, hogy egy világjárvány idején mégis mihez van bármi közük is? Mert biztosan fontos a munkanélküliségi ráta vagy a hajléktalanok száma is országos szinten, csak ez a sajtótájékoztató elviekben a koronavírussal kapcsolatban lett megtartva.

De a tiszti főorvos szinte könnyeivel küszködve jelentette be, hogy izolálták a koronavírust, mely eredményt megosztanak más országok tudósaival is. Biztosan csak én nem értem mi ezen a siker, hiszen máshol már a védőoltást tesztelik. A koronavírust nem a magyar virológusok fedezték fel, el kell keserítenem a drága tiszti főorvos asszonyt és vélhetően a védőoltást sem mi fogjuk kifejleszteni. Arra pedig kíváncsi lennék, hogy kinek küldik el az élő, vagy a halott vírust, mert már szinte a világ minden pontján jelen van és izolálták is. Lehet, hogy Afrikában akad még olyan terület, ahol nem találkoztak vele, oda talán sikeresen elküldhetjük, csak hát nem tudom ez mégis miért akkora siker. Inkább az óriási sikerek elérése és két könnyezés között koncentrálhatnánk arra, hogy teszteljük az embereket vagy arra, hogy beszerzünk elegendő mennyiségű lélegeztetőgépet...

KORONAVÍRUS: LAKÁSON IS ELVÉGZIK A MINTAVÉTELT

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: DANÓ ANNA
2020.03.17.


Új eljárásrend van érvényben: akinek nincs feltétlenül szüksége kórházi ápolásra, az otthon maradhat.

Készülnek a betegszám várható növekedésére: házhoz viszik a mintavételt, a nem súlyos állapotú fertőzöttek pedig a lakásukban is maradhatnak – derült ki a parlament népjóléti bizottságában szerdán, ahol a képviselőknek számoltak be az operatív törzs tagjai a járvány elleni védekezésről.

Mostantól új eljárásrend van érvényben. Ebben a leglényegesebb változás, hogy akinek nincs feltétlenül szüksége kórházi ápolásra, az otthon maradhat. A gyanú esetén továbbra is a háziorvosnak kell telefonálni, aki indokolt esetben riasztja a mentőket. Onnan egy mobilegységet (valószínűleg motoros mentőt) küldenek, aki megfelelő védőöltözetben, mintát vesz és azt el is juttatja a laborba. Általában az első hét vége felé romolhat a betegek állapota – ekkor ismét megnézik a mentők a fertőzöttet, és ha szükséges a kezelése, kórházba szállítják. A jövőben a súlyos, ismeretlen eredetű tüdőgyulladással orvoshoz kerülők esetében már nem vizsgálják az utazási előzményeket – automatikusan elvégzik a tesztet. A járvány elkerülhetetlen – mondta Horváth Ildikó egészségügyi államtitkár, szerinte a kérdés csak az, hagyjuk-e, hogy a vírus diktálja a tempót, vagy képesek vagyunk fegyelmezett és felelősségteljes viselkedéssel lassítani a terjedését. Ha sikerül időt nyerünk, egy kevésbé leterhelt ellátórendszer könnyebben birkózik meg a súlyos betegek ellátásával is. Szerinte most még "egy centivel" jobb helyzetben vagyunk, mint a körülöttünk lévő országok. Szakértők úgy vélik, hogy az országok lakosságának az 50-70 százaléka megfertőződik, és ez a vírus valószínűleg később is időről-időre vissza fog térni...

AZ OROSZLÁN SZAGA

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.03.18.


Az a baj, hogy online nem lehet rántott húst enni. Illetőleg virtuálisan keresztülvihető az aktus, ám ettől még éhen döglünk, mint ahogyan a pornó nézésétől sem esünk teherbe, és a számítógép sem tud szerelmes lenni Juliskába. Ebből az következik, a szingularitás, ha lesz, nekem nem kell – igaz, veszély sem fenyeget, hogy megérem –, mert kinek hiányzik az, hogy a sóhajtásom drótokban száguldozzon és kamera-szemmel nézzem a naplementét, a virágillatról nem is beszélve, amit szeretek a mostani hatalmas orommal szagolni. Robotorról meg még nem is hallottam.

Az ember organizmus, tehát biológiai lény, s ha mint most is, ebbéli létezése veszélybe kerül, akkor teljesen vége van, illetve újra kell definiálni, mi is az ember. Mert, ha a vész elmúlik, teljesen más lesz a világ, ez bizonyos. A Fővárosi Nagycirkusz arra jutott, interneten közvetíti az előadásait, de én nem tudom, milyen lehet a nézők nélküli manézsban, hogy annak mi értelme van, s mi élvezet akad képernyőn nézni a cirkuszt, amihez hozzá tartozik a trágya szaga, meg az oroszlán fogai közt rothadó húsé. Ezek az élet kipárolgásai, ha ugyan a halálból fakadnak is.

Mint ahogyan a hinduk – és sok mások – szerint a halál nem az élet ellentéte, hanem annak része mint az újjászületés kezdete, de most nem húsvéti körmenetet tartunk, hanem arról gondolkozunk, van-e értelme a robotszerű létnek. Más szemszögből pedig, hogy mi lesz a veszélyhelyzet múltával. Persze még az sem tudható, meddig tart, sőt, hogy elkezdődött-e igazán, mert még az sem világos sokak számára sem, hogy a jelek szerint az emberiség története új szakaszába lép épp ebben a pillanatban. Benne a kipcsak-magyaroké is, csak a kedves vezető ezt képtelen észrevenni...