MÁR MEGINT AZ ÁLLAMNAK KELL MEGMENTENIE AZ AUTÓGYÁRTÓKAT

PORTFOLIO
Szerző: NAGY VIKTOR
2020.04.21.

Az autógyártók egymás után pörgetik majd fel a gyártásukat Európában, viszont egyre nagyobb a félelem, hogy a legyártott autókat nem tudják majd eladni. A 2008-as válsághoz hasonlóan most is az államtól vár segítséget az autóipar, az akkori roncsautó programhoz hasonlóan most is akár több ezer eurós támogatással vennék rá a fogyasztókat, hogy vásároljanak új autót Németországban.

Összeesett az autópiac

A következő hetekben egymás után indítják újra a gyártást az európai, azon belül a németországi üzemekben is az autógyártók, a BMW, a Daimler és a Volkswagen is arra készül, hogy fokozatosan elindítja a termelést. Miközben Kínában már elindult a gyártás, és az értékesítés is, egyelőre Európában és Észak-Amerikában még messze vagyunk ettől, a legtöbb autószalon még zárva tart, ennek megfelelően az autóeladások is masszívan esnek, márciusban 55 százalékkal zuhant az újautó értékesítés Európában, az egy évvel korábbi 1,26 millió személyautó után idén márciusban már csak 567 ezer autót adtak el. Minden európai autópiacon csökkentek az eladások, a legnagyobb mértékben a szigorú kijárási korlátozásokat bevezető Olaszországban, ahol 85 százalékos volt a visszaesés, de Franciaországban 72, Spanyolországban 69 százalékkal zuhant az értékesítés...

ITT OLVASHATÓ

MEG KELL VÉDENI AZ EMBEREKET A NYOMORTÓL!

HÍRKLIKK
Szerző: KARDOS ERNŐ
2020.04.21.

Alig hirdette meg Orbán Viktor minden idők legnagyobb gazdaságvédelmi tervét, a kormány máris változtatni kényszerült az elképzelésein. Igaz, a program sem a gazdaság, sem pedig a politika szereplőinek nem nyerte el a tetszését. A magyarországi multinacionális vállalatok épp úgy elutasították, mint a kis-és középvállalkozások, hiszen magyar munkáltatók többsége továbbra is elbocsátásokra készül. Ugyanis a bejelentett bérpótlás a munkáltatók szerint, nem nyújt kellő segítséget a cégeknek a munkaerő megtartásához. A politikai ellenzék a munkanélküliség drámai felgyorsulásáról, a gazdaságvédelmi terv idő előtti bukásáról beszélt. Szokatlan módon, a kormány nem söpörte asztal alá a kritikát, hanem a bírálatok hatására, mára már változtatott az eredeti elképzelésein, s módosított a bértámogatáson, illetve bevezette a munkamegtartó hitelt. Bokros Lajos egykori pénzügyminisztert, a CEU professzorát arról kérdeztük, hogy mire lesz ez elég?

– A hírek szerint a magyar kormány máris kiegészítette a gazdaságmentőnek nevezett csomagot, vagyis elég rövid életű, talán egy hetes sincs a védelmi terv. Mit szól hozzá?

– Nem lep meg, hogy már most változtatni kell a programon, hisz' az nem volt igazán átgondolt, pontos védelem. Egyáltalán nem azokat célozta meg, akiknek valójában segítségre, támogatásra van szükségük. Látni kell, hogy ez a válság elsősorban a jövedelem kiesése miatt okoz gondot, mert sokaknak átmenetileg megszűnt, vagy megszűnik a keresetük, a járvány miatt jó esetben fizetés nélküli szabadságra küldték őket, rosszabb esetben elveszett a munkahelyük...

ITT OLVASHATÓ

A SZEGÉNYSÉG KARANTÉNJÁBAN - FENYEGETETT HELYZETBEN VANNAK A LEGKISZOLGÁLTATOTTABBAK A JÁRVÁNY MIATT

168 ÓRA
Szerző: SÁNDOR ZSUZSANNA
2020.04.21.

A kormány hivatalos oldala, a koronavirus.gov.hu napi frissítésben, megyénként teszi közzé a vírusfertőzöttek számát. Budapesten és Pest megyében van a legtöbb fertőzött, ám épp a leghátrányosabb régiókban, mint például Zalában, Borsodban, Békésben, alig kimutatható a járvány. Nyugodtan hátradőlhetünk, vagy csak idő kérdése, és a vírus oda is lecsap? A mélyszegények, a hajléktalanok, a fogyatékkal élő emberek mennyire érezhetik magukat most biztonságban? Ami a legaggasztóbb: a kormány gazdaságvédelmi akciótervében szó sem esik azokról, akik a legkiszolgáltatottabbak.

A legszegényebb települések lakói nemigen járnak ki nyugati vendégmunkára, sokan a szomszédos városig sem tudnak eljutni, mert közlekedésre sem futja. Ezekben a térségekben alig van mozgás, így a koronavírus is lassabban jut oda. E régiókat a szegénység karanténja zárja be. Egy időzített bomba a koronavírus, a szakemberek szerint biztosan be fog jutni a szegregátumokba is. És ebből bizony nagy baj lehet, főleg, ha a kormány részéről nem történnek megelőző óvintézkedések.

Köves Ferenc, a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetének (SZÁD) elnöke március 30-án levélben fordult Kásler Miklóshoz. Egyebek mellett azt írta a miniszternek: „A jelenlegi vészhelyzetben ismét bebizonyosodott, hogy sem a kormány, sem pedig az erre kijelölt minisztérium nem fordít kellő figyelmet az ágazatban dolgozó több mint 80 ezer munkavállalóra, sem az általuk ellátott emberekre, legyenek azok gyermekek, fogyatékkal élők, idősek, hajléktalanok. Szeretném tájékoztatni arról, hogy gyakorlatilag

vagy védőfelszerelés nélküliek, vagy minimális védelmet biztosító tüsszentésálló papírmaszkokat kapnak a munkavállalóink, sok esetben egy-egy darabot egy hétre.

Ugyanez igaz a kesztyűkre és a fertőtlenítőszerekre is. Felszólítjuk miniszter urat, hogy képviselje az irányítása alá tartozó szociális ágazat munkavállalóit és gondozottjait is. Szállítsanak ki minden egyes ellátóhoz megfelelő mennyiségű és minőségű védőfelszerelést. Készítsenek tervet, és teremtsenek forrást a bértámogatásokra is.” A levél elküldése után több mint egy héttel kerestük Köves Ferenc szakszervezeti elnököt, aki lapunknak elmondta: választ még nem kaptak a minisztériumtól...

ITT OLVASHATÓ

HÚSZ BETEGGEL KERÜLT KÉTHETES KARANTÉN ALÁ A NYÍRŐ GYULA KÓRHÁZ KRÓNIKUS BELOSZTÁLYA

HVG ONLINE

Szerző: JOÓ HAJNALKA

2020.04.21.

Egy tüdőgyulladással kezelt betegtől indulhatott a fertőzés. A zárlat az osztályon fekvőket ellátó egészségügyi dolgozókat is érinti.

Egészségügyi zárlat alá került több mint húsz, még ott lévő beteggel együtt a Nyírő Gyula Kórház teljes krónikus belosztálya, miután az egyik, tüdőgyulladással kezelt páciensről kiderült, hogy koronavírusos, majd a kórteremben mellette fekvő további két beteg vírustesztje is pozitív lett – értesült a hvg.hu.

Hétfőn információink szerint az osztályon fekvő további húsz beteget is letesztelték, az ő tesztjeik eredménye még nem ismert, kedd délelőtt derül ki. Akiről bebizonyosodik, hogy fertőzött, azt továbbküldik valamely járványkórházba, a többieket pedig 14 napig megfigyelés alatt tartják. Azoknak az egészségügyi dolgozóknak, akik érintkeztek velük, 14 napos házi karanténba kellett vonulniuk.

Az osztály lezárása kórházi forrásunk szerint nem okoz fennakadást az intézmény működésében, mert az aktív belgyógyászati osztályok nem érintettek a fertőzésben, zavartalanul működnek, a krónikus osztályról pedig – mint forrásunk fogalmazott: „már úgyis kifelé mentek a betegek” – vagyis, Kásler Miklós erőforrás-miniszter másfél héttel ezelőtti utasításának megfelelően már folyamatban volt az osztály kiürítése, új pácienseket ez idő óta nem vettek már fel, a bentlévőknek pedig már szervezték a hazaküldését...

ITT OLVASHATÓ

EURÓPÁBAN SEREGHAJTÓ A MAGYAR SAJTÓSZABADSÁG

444.HU
Szerző: NEUBEGER ESZTER
2020.04.21.

...Fontosabb a független sajtó, mint valaha

„A 2020-as évtized meghatározó lesz az újságírás jövője szempontjából. A COVID-19 járvány nyomán látszik, mennyi minden fenyegeti a válságról való szabad, független és sokoldalú tájékoztatást”

- áll az RSF jelentésének bevezetőjében. A szervezet szerint a sajtószabadság-indexükön rendre rosszul szereplő országokban a kormányok most, a járvány kapcsán is a független tájékoztatás elnyomásán dolgoznak.

A 177. helyen szereplő Kínában, és a 173. helyen szereplő Iránban mostanra nagy bizonyossággal állítható, hogy cenzúrázták a koronavírus-járvány kitörésével kapcsolatos információkat. A 162. Irakban a Reuters újságírójának engedélyét vették el három hónapra, miután a hivatalos számokat megkérdőjelező cikket publikált.

Európában a járványhelyzet idején az Orbán-kormánynak teljhatalmat adó törvényt hozzák példának, ami a büntető törvénykönyv módosításával legfeljebb 5 év börtönre ítélheti a járvánnyal kapcsolatban „hamis híreket” terjesztőket.

Az RSF szerint ez a „túlságosan szigorú” rendelkezés „a magyar bíróságok és a politikai vezetők kezében újabb eszköz a független médiával szembeni nyomásgyakorlásra”...

ITT OLVASHATÓ

„NEM LETT VOLNA SZABAD ENNYI KÉRDÉST HAGYNI AZ EMBEREKBEN” – MIT ÉREZNEK AZ ÉRETTSÉGIZŐ DIÁKOK

24.HU
Szerző: GRÁD-KOVÁCS MÁRTA
2020.04.21.

A jelen állás szerint május 4-én startoló érettségi időszak előtt négy héttel megkérdeztünk három végzős középiskolást, milyen érzésekkel készülnek a megmérettetésre. Akkor még főként a bizonytalanság jellemezte a fiatalokat, azóta viszont kiderült, miként is bonyolítják le idén a vizsgákat, bár a legújabb fejlemények szerint az időpontok még mindig változhatnak. Újra érdeklődtünk a három diáknál, mit gondolnak a döntésről.

"Nem gondoltam volna, hogy megrendezik az érettségit májusban. Nagyon sok hibalehetőség van a jelenlegi forgatókönyvben, nem lett volna szabad ennyi kérdést hagyni az emberekben"

– vélekedett a kormány döntésével kapcsolatban Mirkó, az egyik budai gimnázium végzős tanulója. Szerinte az idei érettségi időszak nincs jól megszervezve, ennél sokkal korrektebben is el lehetett volna járni.

Két héttel ezelőtt Maruzsa Zoltán, köznevelésért felelős államtitkár mutatta be az oktatási akciócsoport javaslatát az idei érettségi vizsgákkal kapcsolatban. A javaslatot a kormány elfogadta, a döntést pedig Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a múlt hét csütörtökön ismertette. Ennek értelmében az idén néhány kivételtől eltekintve csak írásbeli vizsgákat tartanak, valamint nem kötelező a részvétel, ha valaki inkább a következő érettségi időszakban adna számot a tudásáról.

Noha a pedagógus szakszervezetek és különböző civil szerveződések töretlenül hangoztatták az elmúlt hetekben, hogy később kellene megtartani az érettségiket, a kormány végül az eredeti időpont megtartása mellett döntött, így jelen állás szerint május 4-én a magyar nyelv és irodalom írásbelikkel elkezdődik az érettségi időszak...

ITT OLVASHATÓ

ENYÉM A VÁR, TIED A LEKVÁR

PUPU BLOGJA

Szerző: PuPu

2020.04.19.

...Elképesztően magabiztos Orbán - ahogy elvette a Kartonpackot, az példaértékű.Az volt ezidáig a mondás, hogy a kormányfő rendeleti úton csak a járvánnyal kapcsolatos döntéseket hoz, hát ez aztán igazán járvánnyal kapcsolatos döntés volt - utoljára ilyet a Pásztorok adtak elő a Múzeumkertben a nevezetes einstand alkalmából.

Mindjárt le is cserélte az egész vezetést, ettől a koronavírus sikítófrászt kapott és kardjába dőlt, az Állam pedig szép csendesen le tud zárni egy zűrzavaros ügyet, mely prominenseihez ezer szállal köthető, de így már semmi akadálya nem lesz annak, hogy néhány vitézkötés után Lőrinc barát vagyonát gyarapítsa az évi százmillió nyereséget hozó cég.
A történetben szerepel Kulcsár Attila, aki addig brókerkedett, mígcsak nyolc milliárd kárt nem sikerült összelapátolnia.
Ezért aztán bíróság elé kellett állnia, de a végén annyiszor enyhítették a vádat, hogy ha kicsit nem figyel oda, akkor a bírónak kellett volna börtönbe vonulnia.
Minden épeszű ember azt hihetné, hogy ezek után Kulcsár Attila valamelyik vidéki pizzériában a feketemosogató mellett állva teljesíti ki karrierjét, de lám, most is ott serénykedik a zavarosban. Merthogy ez a történet zavaros a javából, viszont előfordul benne Pintértől kezdve Rogán, Habony, Portik, a Questor, minden és mindenki, és hogy a fonál végét most ki tartja a kezében, az nem is kérdéses.
Ez a sok rohadt bűnöző testesíti meg ma Magyarországot, a nép meg csak bámul és a nyálát csorgatja - de jó, hogy jövőre lesz egy plusz heti nyugdíj, vehetünk rajta tíz deka csirkemájat, ha addig nem megy feljebb az ára...

Közben létrejött a magyar Shenzhen Gödön.
A magyar különleges gazdasági övezet arról nevezetes, hogy a településtől sikeresen elvették azt a jogot, hogy saját tulajdonával rendelkezzen, az ott folytatott tevékenységből befolyó adó ezek után a megyei önkormányzatot illeti, mely ezidáig jellegét tekintve olyan volt, mint pin@n a szőr.
Ezek után is olyan lesz, de legalább lehet majd akár hetente is daueroltatni.
Persze lehet belőle fizetni a saját kádereket is, továbbá lehet a választásokra ebből a pénzből plakátokat nyomtatni, el lehet dugni a helyi lakosok elől a kényes problémákat - semmi közük nem lesz semmihez.
És lehet majd építtetni ezt-azt a saját vállalkozóinkkal, még három lehajtót a gyár mellé, egy vasútvonalat, meg hintalógyárat - az se volt a Vezérnek gyerekkorában,de most majd jó lesz modellnek a lovasszobrához.
Igaz, amikor az önkormányzatokat - mint juhász a kisbárányt - Orbán egy ügyes harapással kiherélte, senki nem méltatlankodott, most meg már méltatlankodhatnak, törvényekkel és manapság kormányrendeletekkel vannak körülbástyázva a rablások.
A csüngőhasú azt hiszi, hogy amire törvényt hozat seggnyalóival, az azonnal jogszerű is.
Nagyon remélem, lesz még Magyarországon jogász, aki megtanítja neki azt, amit elfelejtett hajdan jogi tanulmányai alatt megtanulni...

ITT OLVASHATÓ

MEGJÖTT AZ ADAT: 280 EZER MUNKANÉLKÜLI VOLT MÁRCIUSBAN MAGYARORSZÁGON

PORTFOLIO
Szerző: Portfolio
2020.04.21.

Márciusban a koronavírus-járvánnyal összefüggésben nőtt a munkanélküliek száma Magyarországon. A következő hónapok a munkanélküliség meredek emelkedését hozhatják.

Márciusban 281 ezerre nőtt az álláskeresők száma Magyarországon - derült ki az NFSZ oldalára feltöltött egyik adattáblából. (Az NFSZ a megszokott elemzéssel nem jelentkezett.) A februári adathoz képest ez 17 ezer fős növekedést jelent, vagyis a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásai azonnal érzékelhetők voltak, azonban részben ciklikus tényezők is közrejátszhattak az emelkedésben.

A leépítések tehát megkezdődtek a veszélyhelyzet kihirdetése és a (globális és magyar) korlátozó intézkedések után, vélhetően a legnehezebb helyzetben lévő szektorokban, azonban az előző év azonos időszakához képest egyelőre csak mérsékelt emelkedést láthatunk az álláskeresők számában. Az álláskeresők aránya az aktív népességhez képest márciusban 6%-ra emelkedett az előző havi 5,7%-ról...

ITT OLVASHATÓ

KÜLÖNLEGES GAZDASÁGI ÖVEZET – ÍGY NYÚLTAK ÁT A MOMENTUMOS POLGÁRMESTER FEJE FÖLÖTT GÖDÖN

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: BODNÁR ZSUZSA
2020.04.21.

A veszélyhelyzetre hivatkozva elsőként Gödön hozott létre a kormány különleges gazdasági övezetet, amellyel átadta a Samsung gödi akkumulátorgyárának területét és az adóztatás jogát a megyének. Az őszi polgármesteri választáson az ellenzéki összefogás jelöltje lett a befutó, de így most a fideszes többségű Pest megyei önkormányzat a testület feje fölött átnyúlva dönthet a gyárral kapcsolatos kérdésekben. Akár a lakosságot is megkerülhetik, amely gyakran tiltakozik a gyár bővítése ellen.

Április 17-én jelent meg a Magyar Közlönyben az a kormányrendelet, amely a Göd területének egy részét különleges gazdasági övezetté nyilvánítja. A jövőben a Samsung akkumulátorgyárának területével és a további bővítések helyszínével a helyi önkormányzat helyett a fideszes többségű Pest megyei önkormányzat rendelkezik.

A gyár által fizetendő adóról is a megyei közgyűlés dönt majd és az adóbevétellel is a megye fog gazdálkodni. A döntésre az indoklás szerint a koronavírus-járvány negatív gazdasági következményeinek elkerülése és a munkahelyek megőrzése miatt van szükség.

De a Gödöt érintő döntés csupán az első lépés a sorban. A kormány ugyanis további különleges gazdasági övezeteket kíván létrehozni, amelyről külön rendelkezik: eszerint, ahol nemzetgazdasági szempontból kiemelt, megyei jelentőségű beruházás zajlik, és ahol a munkahelyek tömeges elvesztése fenyeget, a kormány az iparterület feletti rendelkezési jogot elveszi az érintett települések önkormányzatától. Ezen kívül egyedi beépítési és örökségvédelmi szabályokat alkothat, módosíthatja a forgalomszabályozás és a közterület-használat rendjét, még a házszámokat, a közterületek nevét, sőt „a közösségi együttélésre vonatkozó alapvető szabályokat” is megváltoztatja.

Az, hogy miért biztosíték a munkahelyek megőrzésére a megyei hatáskör, nem derül ki a szövegből. A fideszes többségű megyei közgyűlések viszont nyilvánvalóan nem fognak akadályt gördíteni a kormány által preferált beruházások megvalósítása elé...

ITT OLVASHATÓ

SZABAD SZEMMEL: A POPULISTÁK LOCSOGHATNAK, AMENNYIT AKARNAK, A VÉGÉN ÚGYIS AZ SZÁMÍT MAJD, HOGY TELJESÍTETT A POLITIKA A VÁLSÁG IDEJÉN - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.04.21.

Le Monde 

A francia külügyminiszter időszerűnek tartja, hogy büntető intézkedéseket hozzanak a magyar és a lengyel kormány ellen, és el tudja képzelni, hogy a kérdés napirendre is kerül valamelyik legközelebbi ülésen az Európai Tanácsban. Jelenleg azonban a járvány elleni harcra kell összpontosítani. Fél azonban attól, hogy a világban csak mélyülnek a törésvonalak és a most kialakuló helyzet ugyan hasonlítani fog a ragály előttihez, de még rosszabb lesz. Jean-Yves Le Drian szerint van ugyan egy olyan irányzat, amely szerint a tekintélyelvű rendszerek jobban meg tudnak küzdeni a jelenlegi egészségügyi válsággal, ám éppen most bizonyosodik be a demokráciák fölénye ezen a téren. A politikus azt mondta, hogy nyernie kell a jogállamnak, az átláthatóságnak, a szabadságnak, a tájékoztatásnak. Mert ha nincs bizalom egy rendszer iránt, akkor az csak veszíthet. Ez egyben az üzenete az európai partnereknek. A kérdés egyébként az volt, hogy megsemmisítheti-e Magyarország és Lengyelország az európai terveket, miután azon van, hogy legázolja a demokratikus normákat a járvány ürügyén.

Die Welt 

Orbán Viktor szinte kizárólag uniós forrásokra építi hatalmát, és ugyan a jelen helyzetben lehetőleg minden bürokratikus akadály nélkül el kell juttatni a rászorulókhoz a Brüsszelből érkező segélyeket, ám éppen az eddigi kedvezőtlen tapasztalatok alapján a politikus körmére kell nézni – ezt hangsúlyozta az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának német zöld tagja, hozzátéve, hogy különben félő, hogy leginkább autokraták profitálnak a sok-sok milliárd euróból. Daniel Freund a felügyeletet egyben erkölcsi kötelességnek tartja, mert ha nem azok kapják a támogatást, akiknek a legnagyobb szükségük van arra, akkor édes mindegy, hogy mennyire gyorsan fizetik ki ezeket az összegeket. A politikus elsősorban a magyar helyzetet tartja nyugtalanítónak, hiszen Orbán már eddig is előszeretettel juttatta a forrásokat saját híveinek, ily módon bebiztosítva saját uralmát. Szerinte ha most minden megkötés nélkül megint Magyarországra zúdul egy csomó pénz, akkor nagyon valószínű, hogy ismét csak nem azok részesülnek belőle, akiknek kellene. A dolgot csak súlyosbítja a teljes felhatalmazás, mert így még nagyobb az esélye, hogy a források kleptokraták zsebében tűnnek el. Az EU ily módon még inkább bebetonozná a tekintélyelvű struktúrákat. Márpedig ez rossz vicc volna a történelem részéről. A koronavírus miatt folyósított támogatás nem erősítheti az orbáni urambátyám-rendszert – teszi hozzá. Freund kiemeli, hogy nem a pénzcsap elzárásáról beszél, hiszen a magyar lakosságnak segíteni kell. Meg lehet csinálni, hogy az utalások egy részét a kormány megkerülésével fizetik ki, például segélyszervezeteknek, ilyesmire már van példa a gyakorlatban. Amikor pedig a hatalom is részese az elosztási folyamatnak, feltételeket lehet számára szabni. Van erre már most is mód. Pl. teljesen le lehet állítani a támogatást, ha azt látni, hogy hiányos a szerkezeti alapból befolyó összegek felhasználásának ellenőrzése. Ideértve, hogy nincs működőképes parlament, és nincsenek független bíróságok, ami a jogállamiság egyik alapelvének megsértését jelenti. Ám ez esetben pénz sincs. Igazából a Bizottságnak már most le kellene állítania a szubvenciókat Budapest számára. Ez nem jelentene precedenst, mert Brüsszel már többször is mérlegelte ennek a lehetőséget. Ám most még rosszabb a helyzet, úgyhogy élni kellene a szankcióval. A koronavírus alkalmat kínál, hogy a magyar kormányt rávegyék: csatlakozzon az Európai Ügyészséghez, és az azután figyelemmel kísérhetné a vírus miatt odaítélt eszközök felhasználását. Sőt, gyanú esetén nyomozhatna is. A támogatások visszafogása azonban nem öncél, azt szolgálná, hogy mindenütt demokratikus viszonyok legyenek az EU-ban. Végül is, Orbán ugyanúgy gondoskodhatna arról, hogy ne övezze gyanú az uniós alapok hasznosítását. Csak tartania kellene magát a demokráciához és a joghoz.

Die Presse 

Testvérháború robbant ki az Európai Néppárton belül, mivel annak elnöke a magyar politikát bírálja, amire válaszul Budapest Tusk nagyapjának háborús múltját hánytorgatja fel. Pedig a koronavírus idején összefogásra volna szükség a földrészen, ám a vírus éppen ellenkezőleg csak gerjeszti az ellenségeskedés tüzét. Az EP a múlt héten nagy többséggel határozatban ítélte el, hogy Magyarország és Lengyelország megsérti az unió értékeit a válság miatt hozott intézkedésekkel. A döntés mellett szavazott az EPP is. Közben durvábbra fordult a hangnem Tusk és Orbán között, miután a pártcsalád vezetője egy interjúban közvetve Hitler felhatalmazási törvényéhez hasonlította a magyar miniszterelnök teljhatalmát, kiemelve, hogy a politikus inkább vírusként viselkedik, semmint ellenszerként. Több se kellett a kormányközeli magyar médiának: valóságos befeketítési hadjárat indult Tusk ellen. Még egy fotót is közöltek, mondván, hogy azon a Néppárt első emberének nagyapja látható, a háború idején, Wehrmacht-egyenruhában, vigyorgó SS-katonák társaságában. Csakhogy Rácz András, a Német Külpolitikai Társaság szakértője kiderítette, hogy a képen nem lehet Jósef Tusk, mert a felvétel 1939-ben készült, a későbbi nagyszülőt azonban csak 5 évvel később sorozták be erővel a német hadseregbe.
Kurier Az Európai Parlament osztrák alelnöke szerint a Spiegel tévedett, amikor azt írta, hogy Magyarország több segélyt kap az uniótól a vírus visszaszorítására, mint a nagy bajban lévő Olaszország. Karas szerint a lap csupán azt az összeget vette figyelembe, amelyet a felzárkóztatási alapból gyorssegítségként csoportosítanak át. Mivel a magyar kormány ebből a forrásból viszonylag keveset használt fel, formálisan és rövid távon több jut neki. Ám ha mindent egybeveszünk, akkor az olaszok 6,8 milliárd euróra tarthatnak igényt, az pedig jóval több, mint a magyaroknak előirányzott 5,6 milliárd. A politikus ugyanakkor megismételte azt a követelését, hogy a pénzek kifizetését sürgősen az európai jog betartásától tegyék függővé. Karas felszólította a tagállamok vezetőit, hogy adják fel ellenkezésüket és írják elő feltételként a jogállami kritériumok érvényesülését. Annál is inkább, mert sokakat idegesít, hogy főleg az Orbán-kormány felmarkolhat egy csomó anyagi eszközt, noha igen érdekes vonalat visz a demokrácia és a parlamentarizmus kapcsán.

Euronews 

A magyar külügyminiszter politikai támadásnak minősítette, hogy a Bizottság elnöke, illetve 13 tagállam bírálta az Orbán Viktor adott teljhatalmat. A tévének nyilatkozva Szijjártó azt hangoztatta, hogy ezek az akciók a magyar kormány uniós ellenzékétől indulnak ki, és összefüggnek a menekültválság idején alkalmazott szigorú lépésekkel. Úgy fogalmazott, hogy az Európai Parlament az utóbbi években politikai okokból folyamatosan nekimegy Magyarországnak. Gyakorlatilag 2010, tehát a Fidesz hatalomra kerülése, illetve a 2015-ös migránshullám óta. Mint mondta, az biztos, hogy a magyar fél nagyon szigorú bevándorlási politikát folytat és ez nem tetszik az földrészen a politikai fő áramlatnak, valamint az EP-nek. Ám az Orbán-kabinet már hozzá van szokva az ilyen strasbourgi támadásokhoz, noha azok sok esetben csak értelmezéseken alapulnak. Ráadásul több más állam is hasonló szabályozást vezetett be a járvány miatt, vagyis az EU kettős mércét alkalmaz. Szijjártó álhírnek, illetve hazugságnak minősítette, hogy Orbán Viktor tetszőleges ideig, dekrétumokkal kormányozhatna. A televízió ugyanakkor idézi az Európai Parlament elnökét, aki azt mondta, hogy rendkívüli helyzetben sem szabad felfüggeszteni a demokráciát.

FT 

A kommentár attól tart, hogy az erőskezű politikusok ugyan sokszor gyengeséget mutattak a vírusválság kezdetén, de hosszú távon a maguk javára fordítják a helyzetet. A világot persze már a mostani bajok előtt megfertőzte az erős emberek kórokozója. Még bejáratott demokráciákban megjelentek a tünetei, lásd az USA-t. És a fertőzés miatt az emberek azután elfogadták a személyes szabadságuk korlátozását. A történelemben Hitler a klasszikus példa, amikor egy kormány diktátori felhatalmazást szerzett a rendkívüli állapotra hivatkozva, és a jogkört utána már nem vonták meg tőle. Így rendeletekkel kormányzott. Egyértelműen hatalma megerősítésére veti be a Covid-19-et az erősember Orbán Viktor, aki azzal töltötte az elmúlt pár évet, hogy aláássa a sajtó, a bíróságok, az egyetemek függetlenségét. Most pedig gyorsan lépett, hogy kiaknázza a ragályt, így meghatározatlan ideig rendeleti úton irányíthatja országát. Az EU figyelmét a vírus kötötte le, így langyosan reagált. A héten különben Hongkongban begyűjtötték a demokráciapárti aktivistákat a betegség örvén. Ezt sem követte túl nagy felháborodás. Más vezetők, Lukasenko, Bolsonaro, Putyin, eleinte úgy tettek, hogy fenntartották a szokásos életet, nem nyúltak a szabadságjogokhoz. Lehet, hogy részben azért, mert mutatni akarták, hogy őket nem félemlíti meg egy puszta betegség. Sok erős ember egyben populista is, és ellenségességet sugároz az elittel szemben, benne olyan gyanús alakokkal, mint vírusszakértők és köztisztviselők. Ha továbbra is elfuserálják a probléma kezelését, az politikájuk ellen fordíthatja az embereket. De az is lehet, hogy az ilyen vezetők egy idő után kedvezőnek tartják a helyzetet a maguk számára. A tömeges reményvesztettség nem segíti a nyugodt vitát, ellenben nagyon is az összeesküvés elméletek kezére játszik. Az pedig a populizmus melegágya. Ha beindul az állami megfigyelés, azt már nehéz visszafordítani és kiváló eszköz az önjelölt diktátorok számára. A kormányok egymást vádolják, ez szintén a nacionalizmust szítja, az pedig kéz a kézben jár az erősember politikával.

NZZ 

A lap úgy láthatja, hogy a populisták locsoghatnak, amennyit csak akarnak, a végén úgyis az számít majd, hogy a politika miként teljesített a válság idején. Ám a többi vezetőnek tanulnia kell abból, hogy Trump vagy Salvini saját választási céljaira lovagolja meg a krízist. De azért az elején még a demagógia olyan nagymesterei is tanácstalanok voltak, mint Orbán, Johnson, Bolsonaro vagy éppen az amerikai elnök. Alábecsülték a veszélyt, viszont hogy állítólag közel állnak a néphez, azt úgy fejezték ki, hogy feltűrt ingujjal tömegtalálkozókon vettek részt. Ha egyáltalán megemlítették a bajt, azt külföldi okokra vezették vissza. Ám kénytelen voltak más vonalra átállni, amikor egyre terjedt a ragály és nőtt az áldozatok száma. Orbán azonban hamarosan nagy esélyt látott a kórokozóban, hogy átvegye a teljhatalmat. Most teszi fel a koronát évek óta tartó hatalmi mámorára. Hozzá hasonlóan kedvező alkalmat fedez fel a válságban Trump is. Arra használja, hogy saját magát dicsőítse és ebben tényleg egészen kiváló. Ugyanakkor már rájött, hogy mekkora a veszély és egy csomó intézkedést meg is hozott, ám közben twitter-üzenetekkel a jobboldali-konzervatívokat éppen e politika ellen tüzeli. De ha elmúlik a baj, úgyis a polgárok mondják ki, hogy ki érdemelte ki a legnagyobb bizalmat részükről.
FT A lap idézi a magyar kormány nemzetközi szóvivőjét, aki szerint a Spiegel, illetve a berlini Nemzetközi Stabilitási Intézet véleményével ellentétben Magyarország nem kap semmiféle új forrást az EU-tól a vírus elleni harchoz, de nem is kell neki, mert a gazdaság elég erős. Így saját forrásból is fedezni tudja a védekezés költségeit. Mi több, a járványválság kellős közepén is stabil mind az államháztartás, mind a gazdaság. Kovács Zoltán ez utóbbi állítás igazolására idézi a Valutaalap előrejelzését, miszerint a magyar növekedés az idén csupán 3,1 százalékkal esik vissza, aminél csupán Málta áll jobban. Így azután – mutat rá az államtitkár – ledőlt a mítosz. Ami pedig azt a kitételt illeti, hogy Magyarország az éves GDP-hez viszonyítva hétszer annyi segítségre számíthat Brüsszeltől, mint Olaszország, rosszindulatúnak nevezi a következtetést. Merthogy szerinte a Bizottság egyetlen fillérnyi új támogatást sem szavazott meg nekünk. Csupán arról van szó, hogy nem kell visszaadni azokat a pénzeket, amelyek megmaradtak a kohéziós alapból. Tehát azzal lehet gazdálkodni a különleges helyzetben, ami eleve járt a mostani hétéves közösségi büdzsé alapján. De itt is csupán kamatmentes kölcsönről volna szó, mert ezekkel az összegekkel a végén azért el kell számolniuk azoknak az államoknak, amelyek igénybe veszik. De szerencsére Magyarország még erre sem szorul rá.

ITT OLVASHATÓ

MA 13 ÓRAKOR AZ EGYHÁZSZAKADÁSRÓL LESZ TÖRTÉNELEMÓRA AZ INDEXEN

INDEX / ISKOLATÉVÉ
Szerző: JOÓB SÁNDOR
2020.04.21.

A hidegháború, a Szovjetunió felbomlása és a Kádár-korszak alapos áttekintése után Repárszky Ildikó, a Fazekas Gimnázium tanára olyan témát választott, ami gyakran okoz nehézséget az érettségiken. A ma 13 órakor kezdődő előadáson a következőkről lesz szó: 

- A kereszténység kettéválása (szkizma) a kora középkorban; a nyugati és keleti kereszténység és a két egyház sajátosságai

- Mi történt a Nyugatrómai Birodalom szétesése után Nyugaton?

- Hogy tudott a kereszténység tovább terjeszkedni?

- Mi volt az egyház szerepe Nyugaton az új germán államok területén?

- Mi történt a Keletrómai Birodalommal (= Bizánc)?

- Hogyan alakult a keresztény egyház helyzete Bizáncban, és milyen volt a viszonya a nyugati kereszténységgel?

- Milyen okokkal magyarázható az egyházszakadás?

- A konfrontálódás politikai dimenzió: képrombolástól a Pápai Állam létrejöttén át Nagy Károly császárrá koronázásáig

- Az ún. Konstantini Adománylevél, avagy egy nagy történelmi átverés

- A két egyház jellemzői

Aki nem akar lemaradni, az iratkozzon fel a premierre a Facebookon, és hívja meg az ismerőseit, hogy együtt nézzék az órát.

ITT OLVASHATÓ

VÉSZHELYZETBEN SEM KELL FELFÜGGESZTENI A DEMOKRÁCIÁT - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / REGGELI GYORS
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2020.04.21.

Ahogy a volt magyar nagykövetet, Szabó Lászlót, úgy a következőt is szkepticizmussal és idegenkedve fogadják majd Washingtonban. Nemzetközi lapszemle.

Nagyon örültem volna, ha elolvassák az Európai Parlament tagjai az új, mindössze 3 oldalas törvényt – ezzel kezdte az Euronewsnak adott interjúját Szijjártó Péter. Merthogy – érvelt a külügyminiszter, az a gyanúm a parlament által megszavazott határozat kapcsán, hogy a képviselők előbb beszéltek róla, minthogy elolvasták volna. Másrészről a parlament gyakorlatilag 2010 óta állandóan politikai támadás alatt tartja Magyarországot, majd 2015 óta ismét a migrációs törvény miatt, mert szembe mert menni az uniós politika főáramával – panaszkodott. Persze az volt a legnagyobb problémája, hogy ezek a támadások előítéletesek és nem tényeken alapulnak. Az uniós parlament képviselőket azzal vádolta meg, hogy amit állítanak -miszerint korlátlan hatalommal ruházták fel a kormányfőt –, az álhír és egyenesen hazugság. Mert ez a rendeleti kormányzás csak addig tart, amíg a koronavírus járvány idején a magyarokat meg kell védeni. És amúgy is, négy másik uniós ország is határidő nélküli felhatalmazási törvényt hozott. Tehát ez alapján nem kellene rendkívülinek tartani a magyar változatot. Az interjúból, ami elérhető a neten is, nem derült ki, hogy valaki feltette-e a kérdést Szijjártó Péternek, hogy amikor a parlamentről beszél, akkor a Fideszől beszél, tehát álságos parlamenti felhatalmazásra hivatkozni. Az sem derült ki, hogy ha csak a koronavírus idejére szóló rendelkezésről van szó, akkor miért nem fogadták el az ellenzéki pártok álláspontját, akik szintén azt akarták, hogy a rendelkezés csak a járvány idejére korlátozódjon. Ezekre a kérdésekre hetek óta nem kapunk választ a külföldi interjúkból. Az Euronews mindenesetre a cikkében legalább idézi a parlament elnökének, David Sassolinak a mondatát, miszerint nem gondoljuk, hogy veszélyhelyzetben fel kellene függeszteni a demokráciát.

Május 3-án tetőzik a vírushelyzet?

A New York Times a Reuters jelentését átvéve Orbán Viktornak a katolikus Mária rádióban elhangzott nyilatkozatát ismerteti, miszerint május elejére elkészülhet a normális élethez való fokozatos visszatérésének a terve. Merthogy május 3-ára kész lesz az ország bármilyen járvány kezelésére, eléri önvédelmi képességét, s azt követően jöhet a kilábalási terv. A tudósítás megjegyzi, hogy ugyan Orbán a jegybankkal együtt nem vár drámai és negatív fordulatot a gazdaságban az összes pesszimista elemzővel ellentétben. A kormányfő pénteken 0%-os növekedésről beszélt, miközben Varga Mihály pénzügyminiszter 3%-os recessziót prognosztizált.

Nagykövet nagy feladatokkal
A Washingtonban keltezett Voice of America (Amerika Hangja) cikke volt washingtoni nagykövetünk gyors hazatérésről ír, akinek az lesz a dolga, hogy gatyába rázza a kormányzó pártot támogató sajtókommunikációt. Emellett a Fidesz még a múlt héten bejelentette, hogy egy angol nyelvű website-ot is létrehoz azzal a céllal, hogy korrigálja a tömegével megjelenő álhíreket. Ezt követően írta meg az egyébként szintén kormányzati hátszéllel működő másik angol nyelvű portál, a Hungary Today, hogy Szabó László washingtoni nagykövet hazatérve a Mediaworks konglomerátum alatt működő KESMA-t, a Közép-európai Sajtó és Média Alapítványt fogja igazgatni. Ez a bejelentés véget vetett Washigtonban a napok óta kerengő spekulációknak, hisz gyakorlatilag 48 óra alatt hazarendelték a diplomatát. Mivel 20 éven át a gyógyszeriparban dolgozott, először mindenki arra gondolt, hogy az amerikai Elli Lilly cégnél szerzett tapasztalatait fogja kamatoztatni a koronavírus adta válsághelyzetben Magyarországon. Majd az amerikai diplomáciai közösség hamarosan rájött, a KESMÁ-nál dolgozni, aligha jelenti a magánszektorba illetve a gyógyszeripari üzleti életbe való visszatérést. Mert ugyebár a KESMA a kormány által irányított, 500 médiaterméket magába tömörített alapítvány. Idézi a cikk, hogy stratégiai jelentőségűnek tekinti Orbán a médiát, de kritikusai úgy ítélik meg, hogy ez csak egy virtuális média monopólium, amely a levegőt akarja elvenni a vele kritikus média elől. Egyelőre nem tudni, ki követi Szabót a nagyköveti poszton, de úgy véli az írás, hozzá hasonlóan utódját is némi szkepticizmussal és idegenkedve fogadják majd. S ez nem a nagykövetségnek, de nem is a majdani nagykövetnek szól, hanem a magyar kormány felé küldendő üzenet. Azzal, hogy limitálták már eddig is a diplomáciai kapcsolatot Magyarországgal, azt üzenték az amerikaiak, hogy nem kívánnak teret adni az Orbán-kormány antidemokratikus és nacionalista nézeteinek. Egy volt Pentagon-tisztségviselő elmondta, ki volt adva nekik, hogy csak államtitkár helyettesi szinten és alatta fogadhatták a magyar partnereket. Noha, jegyzi meg az Amerika Hangja, egy éve sikerült valahogy összehozni egy bizonyos - infrastrukturális és rakétavédelmi együttműködési megállapodást a két ország között. Csak zárójelben jegyezzük meg, az amerikai nagykövetnek Budapesten több mint 2 évébe került.

ITT HALLGATHATÓ MEG

MENTÁLIS EGÉSZSÉGÜNK JÁRVÁNY IDEJÉN

MÉRCE

Szerző: FAZEKAS LÁZÁR BENJÁMIN

2020.04.21.

A koronavírus világjárvány nyomán kialakult válság háromrétű. Egyrészt egy közvetlenül okozott egészségügyi válság. Túlterhelt kórházak, betegek százezrei, maffiamódszerekre hajazó, mindenféle együttérzést nélkülöző, egymást túllicitáló versengés nemzetek közt a szükséges egészségügyi felszerelésekért. Másrészt gazdasági. Leálló gyárak, megszűnő munkahelyek, teljes ágazatok csőd közelbe kerülése, elszegényedés, éhezés. Harmadrészt pedig mentális válság is jár a vírus nyomában. Félelem, magány, tehetetlenség és bizonytalanság uralja a gondolatainkat.

Az első két hatás enyhítésén folyamatos munka folyik, ahogy az egyes nemzetek, úgy a nemzetközi szervezetek szintjén is: a már elkezdődött, de még teljességgel felbecsülhetetlen mértékű gazdasági válság pillanatnyi enyhítésének érdekében naponta hoznak világszerte döntéseket mentőcsomagokról, állami bérpótlásokról, járulék elengedésekről és még sorolhatnánk. Az egészségügyi rendszer túlterhelődését szinte már globálisan kijárási korlátozások bevezetésével, közösségi távolságtartásra való felszólításokkal igyekeznek elkerülni.

Azonban arról, hogy milyen rövid és hosszú távú hatásai vannak a járványnak és a vele járó intézkedéseknek, alig esik szó. Ami biztos, a minket érő hatások éppen annyira kiszámíthatatlanok és összetettek, mint a gazdaságot ért válság. Ahhoz pedig, hogy minél előbb, minél kevesebb maradandó sérüléssel álljunk majd fel újra a járvány elmúltával, a mentális egészségünk megőrzésére legalább akkora figyelmet kell fordítanunk, mint a megfertőződés elkerülésére...

ITT OLVASHATÓ

SZINTE SENKI SEM TUDOTT ARRÓL, MIRE KÉSZÜL A KORMÁNY GÖDÖN

HVG 
Szerző: BALLA GYÖRGYI
2020.04.21.

A Pest megyei önkormányzat sem - ez azután derült ki, hogy a városi és a megyei jegyző leült egyeztetni a Samsung SDI által befizetett iparűzési adó sorsáról. Lényegében a gödi önkormányzatot és a megyei közgyűlést is derült égből villámcsapásként érte a kormány döntése, hogy a gödi lett az első különleges gazdasági övezet az országban. A helyiek, hogy tiltakozzanak a város anyagi ellehetetlenítése ellen május 2-ig minden nap az utcára hajtanak. Így volt ez hétfő este is.

Nem adjuk Gödöt! – ezzel a felkiáltással tüntettek ismét autósfelvonulással és dudálással a pest megyei településen, amiért a kormány úgy döntött, hogy Magyarországon Göd, egészen pontosan a Samsung-gyár körüli terület lesz az első különleges gazdasági övezet. Az akció, amelyet április 18-tól május 2-ig rendszeresen megszerveznek, hirdetői Facebook-oldalukon azt írták, nincs más mód, hogy a város működését megnehezítő kormányrendelet ellen fellépjenek. „Nem vonulhatunk ki az utcára, nem demonstrálhatunk gépjárművekkel, gyakorlatilag elnémít minket a jelenlegi jogi környezet” – hangsúlyozták...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN MÁR MEGINT ROSSZ HELYRŐL LOPOTT IDÉZETET

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2020.04.21.

Azt gondolnánk, hogy Orbán Viktornak megannyi bokros teendője mellett, nincs ideje a sajtóra, hiszen még a parlamentbe sem megy be, hogy a képviselők kérdéseire válaszoljon. Ám vannak kivételezett műhelyek – mint például a Mária Rádió –, és Orbán, miután kiszámította a járvány tetőzésének pontos időpontját (május 3.), nekik nyilatkozott a koronavírus elleni védekezésről és az ország helyzetéről.

A miniszterelnököt a műsorigazgató-riporter, Lukovics Milán szerzetes faggatta. Igyekezett jó házigazda lenni, ezért nem izzasztotta meg a neves vendéget a kérdéseivel, ám erre nem is volt szükség, Orbán enélkül is kitett magáért. Jó riportalanynak bizonyult, ontotta a jobbnál jobb mondatokat. S bár legutóbb még csak a turizmusról beszélt, mint olyan ágazatról, ami tüdőlövést kapott. Utóbbi sebesülést a Mária Rádióban már az egész magyar gazdaságra kiterjesztette.

S ha már egy ízig-vérig vallásos, a hívő embereket megszólító rádióban tette tiszteletét, nem hagyhatta ki, hogy egy valódi keresztény mondást is megeresszen: „reménykedj a legjobban, készülj a legrosszabbra”...

ITT OLVASHATÓ

„NEM SZERETNÉM UGYANAZT AZ ÉLETET, MINT A JÁRVÁNY ELŐTT” – VENDÉGLÁTÓSOK KÉNYSZERSZÜNETEN

24.HU
Szerző: MÁZSÁR TAMÁS
2020.04.21.

Van, aki leköltözött barátnője szüleihez, és napszámosnak állt, más a programozóképzésre készül, van, aki minden pénzét egy új helybe fektette, és most otthon várakozik, valaki pedig arra számít, turisták nélkül nem is éri meg újranyitni az éttermet. Nemrég olyan, a turizmusban és a vendéglátásban dolgozó embereket mutattunk be, akik a leállás okozta első sokk után munkát kerestek, és találtak is, igaz, most jellemzően jóval kevesebbet keresnek. Ezúttal főleg olyanokkal beszéltünk, akik számolnak a visszatéréssel eddigi szakmájukhoz, noha vannak, akik arra ébredtek rá a kényszerszünet alatt, hogy nem a régi életüket akarják ugyanúgy visszakapni.

"Több mint egy hónapja nem dolgozom, lejöttem Szekszárdra a barátnőmmel a szüleihez. Egy darabig napszámos munkát végeztem, a szőlőben dolgoztam, cölöpöket ástam, drótokat szedtem ki, de most nincs semmi meló. Ebben a hónapban még kijövök anyagilag, utána viszont a tartalékaimhoz kell nyúlnom. Ez szar, emiatt nyugtalan vagyok"

– mondja Márk, aki egy III. kerületi étteremben dolgozott, a bárt vitte, március 16. óta viszont ők is csak kiszállítással foglalkozhatnak és elvitelre adhatnak ételt, így pultosra és felszolgálóra nincs szükség.

Márk online angolul tanul és jelentkezett az állami programozóképzésre, az utóbbiról egyelőre nincsenek részletek, ám ő mindenképpen váltani szeretne.

"Nem szívesen mennék vissza a vendéglátásba, de nem hiszem, hogy most összejön a váltás. Félek, hogy minden olyan lesz, mint régen. Persze akkor végre nem kellene aggódni a járvány miatt, csak nem szeretném ugyanazt az életet, mintha mi sem történt volna. Nem akarok visszamenni a megszokottba".

Budapest sem hiányzik neki egyelőre, Szekszárd nyugalmasabb, ezt élvezi. És a vendéglátásból is elege van.

"Jó pénzt lehet keresni, de nincs fizetett szabadság, ha elmész szabira, a kollégáid dolgoznak többet helyetted. A szállodákkal ellentétben az éttermek, bárok nagy részében nincsen túlóradíj. Ráadásul a vendéglátásban dolgozók a valós óraszámuk törekedékére vannak bejelentve."

Márk munkaadója a társadalombiztosítását fizeti, és ha nem talál más munkát, akkor valószínűleg vissza is tér az étterembe a korlátozásom megszűnése után...

ITT OLVASHATÓ

EGY HÉT UTÁN MÁRIS BARKÁCSOLNI KELL A MUNKAHELYVÉDŐ PROGRAMOT, DE MIÉRT LETT ENNYIRE SZŰKMARKÚ?

G7.HU
Szerző: STUBNYA BENCE
2020.04.21.

A hosszas várakozás után bejelentett magyar kurzarbeit az eddigi reakciók alapján nem nyerte el a cégek tetszését: a munkaadói képviseletek és a vállalatvezetők szerint a bértámogatás lassú, nem elegendő, és túl sok vele a bürokrácia. A legfrissebb hírek szerint a támogatás feltételeit újra is tervezték, az Innovációs és Technológiai Minisztérium hétfői sajtótájékoztatóján elhangzottak alapján 50 százalék helyett akár 75 százalékos forgalomkiesés esetén is igényelhető lesz a támogatás, emellett pedig az igénylés folyamata is egyszerűsödik, és bővül a kedvezményezettek köre (bár ezek részleteit új rendelet hiányában még nem ismerjük).

De mi lehetett az eredeti szabályok és a mostani lazítás mögötti megfontolás? A német rendszer – amiről a magyart mintázták – már azelőtt is jóval lazább és nagyvonalúbb volt, hogy a koronavírus miatt még lazítottak is rajta, de ez még nem jelenti azt, hogy egy az egyben le kellett volna másolni. Másrészt a témával foglalkozó kutatások alapján azt is érdemes áttekinteni, hogy mit lehet tudni a kurzarbeit makrogazdasági hatásairól, és arról, hogy milyen szempontok lehettek a magyar gazdaságpolitikai döntéshozók fejében, amikor kidolgozták a magyar verziót.

A magyar kurzarbeitot is kidolgozó gazdaság újraindításáért felelős akciócsoport tagjai és a velük egyeztető iparági szervezetek képviselői nem rejtették véka alá, hogy az akciócsomag kidolgozásakor fontos szempont volt, hogy a támogatás ne jelentsen túl nagy kiadást az állami költségvetés számára. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az álláskeresési járadék megemelésére vonatkozó felvetést helytelenítve azt hozta fel, hogy pénzt nem lehet a végtelenségig nyomtatni, mert elszalad az infláció, a költségvetési hiány és az államadósság, és „a következő három, négy, öt évünket tesszük tönkre”...

ITT OLVASHATÓ

EGYETLEN HIBA IS VÉGZETES LEHET - ÍGY EGYENSÚLYOZIK A KORMÁNY A "JÁRVÁNYKÖTÉLEN"

NÉPSZAVA 
Szerző: CZENE GÁBOR
2020.04.21.

Optimista, de nem elképzelhetetlen forgatókönyv – Nepusz Tamás bioinformatikus így reagált arra a kormányfői bejelentésre, hogy május 3-ára várható a járvány tetőzése Magyarországon.

Nepusz Tamás a közelmúltban az RTL Klubnak még azt nyilatkozta, hogy számításai szerint több mint 800 ezer fertőzöttel július 11-én lesz a tetőzés. Lapunknak elmondta: az akkori adatok alapján ez tűnt a leginkább valószínűnek. Készített ugyanakkor egy másik elemzést is, amelynek során abból indult ki, hogy a korlátozó intézkedések következtében az addiginál jobban lassul a vírus terjedése. Ebben az esetben mintegy 3 ezer fertőzöttel és május 11-ei tetőzéssel kalkulált.

A május 11-e már nincs olyan messze az Orbán Viktor által megjelölt május 3-ától – hívta fel a figyelmet a bioinformatikus. Hangsúlyozta, hogy a hozzá hasonló kívülálló elemzők csak azokkal a (meglehetősen szegényes) információkkal tudnak dolgozni, amelyeket a kormány nyilvánosságra hoz.

A vírus elleni védekezésért felelős operatív törzsnek azonban más adatok is a rendelkezésére állnak. Ilyenek az intézményekre, településekre, lakókörzetekre lebontott fertőzöttségi adatok, vagy például a mobiltelefonok úgynevezett cellainformációi, amelyek alapján sokkal pontosabban megmondható, milyen hatása van a korlátozó intézkedéseknek, hogyan változik az emberek aktivitása. Márpedig a találkozások, kontaktok száma köztudottan szoros összefüggést mutat a vírus terjedésével. (Azt, hogy a cellainformációkhoz a kormány járványügyi elemzések készítése céljából hozzájuthasson, egy március közepén hozott rendelet tette lehetővé.)

„Mindnyájunk érdekében remélem, hogy a kormány valóban megbízható, pontos kimutatásokkal rendelkezik” – jegyezte meg Nepusz Tamás. A járvány tetőzését nem hegycsúcsként, hanem egy hosszan elnyúló fennsíkként kell elképzelni – érzékeltette, hogy a normális élet nem tér vissza egyik pillanatról a másikra, hanem hetekig-hónapokig tartó „lecsengési időszak” következik...

ITT OLVASHATÓ

ORVOSI ESKÜ, KONTRA MINISZTERI UTASÍTÁS

KLUBRÁDIÓ / BESZÉLJÜK MEG...

Szerző: SZÉNÁSI SÁNDOR

2020.04.20.

Összeomolhatott volna a háziorvosi ellátás, ha az idősebb szakemberek nem bojkottálták volna az új rendelkezéseket. Az otthoni szakellátást pedig rég fejleszteni kellett volna.

Nem volt, illetve nincs tisztában az egészségügy helyzetével a miniszter – állítja Komáromi Zoltán háziorvos, egészségpolitikus. Ha ugyanis tudta volna, hogy hány 65 év feletti orvos, nővér dolgozik az alapellátásban, akkor valószínűleg nem tiltja el őket a járványveszély idején a munkától. Amennyiben ezek a szakemberek nem mentek volna vissza dolgozni a tiltás ellenére, összeomolhatott volna az egész rendszer. A rendelők bezárt helyiségeiben, telefonon keresztül segítettek a betegeiknek. Az egészségügyi vezetés számára érdekes módon csak most vált világossá, amit a szakma rég hangoztat, hogy veszélyesen kevés az alapellátásban dolgozó fiatal orvos.

A kórházi ágyak szabaddá tételét, legalábbis ilyen mértékű fenntartását, sok beteg hazaadását rossz üzenetnek tartja Komáromi Zoltán. A számokból arra lehet következtetni, hogy a kormány 200 ezer ember egyidejű megfertőződésére számít, aminek a valószínűsége nagyon kicsi. A hivatalos közlés ellenére szinte biztosra vehető, hogy az osztályok kiürítése nem megfelelő szakmai indokok alapján történt. Konzíliumokra, megfontolásokra, az otthoni háttér felmérésére nem volt idő. Az egyik legészveszejtőbb példa a rehabilitációs intézeté. Olyan betegeket kellett onnan hazaküldeni, akik életük végéig szenvedhetik majd annak a következményeit, hogy félbeszakadt a speciális kezelésük. A segédeszközeiket a háziorvosuk nem írhatja fel. Az ápolást a család nem tudja megoldani, az otthoni szakellátás pedig nem bír el több beteget. Ezt is régóta jelzi a szakma.

Arra a kérdésre, hogy akkor melyik az erősebb, az orvosi eskü, vagy a miniszteri utasítás, Komáromi Zoltán így válaszolt: aki félti a helyét, az végre fogja hajtani az utasításokat.

ITT HALLGATHATÓ MEG

ORBÁN FELTEHETŐLEG ELSODORTA AZ ÉRETTSÉGIT

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2020.04.20.

Azzal, hogy a miniszterelnök a hétvégén pontos időpontját adta a koronavírus járvány hazai tetőzésének, egyszersmind fel is erősítette az érettségi vizsgák körül zajló szakmai vitákat. Orbán Viktor ugyanis május 3-át jelölte meg járvány-csúcsnak, miközben az írásbeli érettségit egy nappal későbbre, május 4-re írta elő a kormány.

Müller Cecília, tisztifőorvos a hétfői tájékoztatóján – megint csak kilépve orvosi mivoltából – sietett kijelenteni: az érettségi megtartható május 4-én, függetlenül attól, hogy a veszély akkortájt a legnagyobb. Már csak azért is, mert – éppen Müller Cecília hangsúlyozta – a legtöbben ebben az időszakban fognak megbetegedni, természetesen nem egy napba sűrítve, hanem hosszan, elnyújtottan.

Szegény Müller Cecília igyekezett megfelelni a miniszterelnöknek, senki nem értesítette róla, hogy nyugodtan hátrább léphet egyet. Este ugyanis, az ATV Egyenes Beszéd műsorában Farkas Örs, a kormányzati kommunikációért felelős politikus már úgy nyilatkozott: bizony veszélyes lehet a május 4-i maturálás...

ITT OLVASHATÓ

ELSÖPÖRTE AZ EGÉSZSÉGÜGYI REFORMTERVEKET A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY, ÉS A GYENGE FORINT SEM SEGÍT

HVG ONLINE / GAZDASÁG
Szerző: KOVÁCS GÁBOR
2020.04.21.

A kórházak 2019-es kvázi csődeljárásszerű adósságrendezése után az intézmények adóssága máris újra nő. A helyzetükön az sem segít, hogy a gyenge forint megdrágítja az eszközbeszerzéseket, a reformterveket pedig elsöpörte a koronavírus-járvány.

A 2019-es kórházi adósságok rendezése lezárult, a beszállítók néhány kivételtől eltekintve megkapták, amivel tartoztak nekik – mondja a hvg.hu-nak Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára. Nagy kérdés viszont, mi lesz az idei évben. Januárban nőtt a kórházak tartozása, bár ebben szerepet játszhatott, hogy az adósságrendezési eljárás miatt több kórház kivárt a számlák fizetésével. Februárban csökkent az intézmények adósságállománya – de ha figyelembe vesszük, hogy a kevesebb követeléssel rendelkező beszállítók tavalyi számláit ekkor rendezték, akkor az idei adósságállomány valójában nőtt.

A kormány által tavaly év végén elrendelt strukturális reformot elsöpörte a járvány, amely ráadásul a kórházak gazdálkodását is felborítja. Az Orvostechnikai Szövetséghez érkező beszállítói visszajelzések szerint vannak olyan kórházak, amelyek már most sem fizetik rendesen a számlákat...

ITT OLVASHATÓ

MAGUK KERESKEDHETNEK A KIFOSZTOTT GAZDÁK - INTERJÚ A ZOLDSEGES.COM ALAPÍTÓJÁVAL, GODA SZILÁRDDAL

168 ÓRA
Szerző: LATYÁK BALÁZS
2020.04.21.

A magyarok legtöbbször valamelyik áruházban vásárolnak zöldséget és gyümölcsöt, amire átlagosan 3 ezer forintot sem költenek. Az importtermékeket egyértelműen elutasítják, ahelyett szívesen veszik a hazai gazdák terményeit. A mezőgazdaság szereplői ugyanakkor ma nem az ő igényeiknek, hanem a kereskedők elvárásainak tesznek eleget. Ezen a tendencián változtatna a jövőben a zoldseges.com, amely a ’80-as évek jólétét szeretné megteremteni a ma elérhető modern technológiákkal. Goda Szilárddal, az oldal alapítójával beszélgettünk.

Hol vásárolunk leginkább zöldséget és gyümölcsöt? A magyar terméket keressük, vagy a külföldről hozott áruval is beérjük?

A koronavírus magyarországi megjelenése előtt, februárban végeztünk egy kutatást. A 32 123 személy megkérdezésével készült felmérésből kiderült, hogy a válaszadók 55 százaléka nagyobb áruházláncokban vásárol zöldséget és gyümölcsöt. Itt az árak a húséval vetekszenek, ami egyáltalán nem fedi az előállítási költségeket. A minőségről pedig inkább ne is beszéljünk! A kutatás szerint a válaszadók 60,1 százaléka kifejezetten a hazai termesztésű árut keresi, 57,4 százaléka közvetlenül a termelőtől is vásárolna zöldséget és gyümölcsöt.

Egy vásárlásnál átlagosan mekkora mennyiséget vesznek a magyarok zöldségből és gyümölcsből, jellemzően milyen termékeket keresnek, s ezekre mennyit költenek?

Ez súlyos népegészségügyi kérdés. Mérésünk szerint a magyar lakosság 60,1 százaléka egy-egy alkalommal kevesebb mint háromezer forintot költ zöldségfélékre, a megvásárolt termékek súlya pedig a három kilót sem éri el. Kiderült, hogy a vásárlók számos olyan zöldséget és gyümölcsöt hiányolnak az áruházak polcairól, amely a magyar kertekben is megterem. Ilyen a cseresznye, a bodza, a birs, a mángold, a sóska, a málna, a dió, a csemegekukorica...

ITT OLVASHATÓ

TÖBB TÍZEZER GYEREK MARADHAT KI A DIGITÁLIS OKTATÁSBÓL, EZT MÉG A KLEBELSBERG KÖZPONT IS KÉNYTELEN ELISMERNI - A VALÓSÁG AZONBAN DRÁMAIBB, MINT AZT AZ ÁLLAMI STATISZTIKA ALAPJÁN GONDOLNI LEHETNE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző JUHÁSZ DÁNIEL
2020.04.21.

A Klebelsberg Központ (KK) mintegy 750 ezer diákjának öt százaléka nem rendelkezik a szükséges eszközökkel, vagy még internettel sem a digitális távoktatáshoz – erről Hajnal Gabriella, a KK elnöke beszélt múlt pénteken az InfoRádióban. Azt is elmondta, esetükben levél útján oldják meg az oktatást. Ugyanakkor a KK korábbi tájékoztatása szerint nemcsak levélben, hanem telefonon vagy családsegítő szolgálat közreműködésével is eljuttathatják a feladatokat és a tananyagot. 

Az öt százalék első pillantásra alacsony aránynak tűnhet, ám valójában ez is rengeteg diákot jelent: a KK-elnök által ismertetett számok alapján mintegy 37,5 ezret. Vagyis ennyien biztosan vannak, akik kiesnek a koronavírus-járvány miatt március 16-tól elrendelt tantermen kívüli, digitális tanulásból. 

– Az érintett diákok száma még ennél is magasabb lehet, a fenti adat csak a KK által fenntartott intézményekre vonatkozik. De az egyházi fenntartású iskolákban és a szakképzésben is nagyon sokan lehetnek, akik eszközök hiányában kimaradnak az online távoktatásból – mutatott rá Ercse Kriszta oktatáskutató. Becslései szerint a 100 ezret is meghaladhatja azoknak a tanulóknak a száma, akiknek az oktatását nem lehet digitális módszerekkel biztosítani. 

Hermann Zoltán, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézetének főmunkatársa is hasonló következtetésekre jutott. Az országos kompetenciamérés 2017-es adatait (amely még tartalmazta a háztartásban található számítógépekre, illetve az internethozzáférésre vonatkozó háttéradatokat) felhasználva azt állapította meg, hogy például általános iskola felső tagozatában minden ötödik diák elérhetetlen az online oktatás számára. 

Erre alapozva 21 szakmai szervezet, alapítvány petíciót is indított a távoktatásból kieső tanulók támogatására. Felhívták a figyelmet, a Digitális Jólét pontok közül sok zárva van, de sokan a nyitva tartó pontokhoz sem tudnak eljutni a megfelelő közlekedés és információ hiányában. 

„Az eddigi tapasztalatok szerint van, ahol az ételosztáshoz kapcsolódóan, papíron kapják a gyerekek a feladatokat. A papíralapú feladatosztás nem teszi lehetővé, hogy a gyerekek segítséget vagy magyarázatot kérhessenek a pedagógusoktól, így aki számára csak ez a megoldás maradt, az le fog maradni a tanulásban” – írták. Az oktatásirányítástól egyebek mellett azt kérik, pontosan mérjék fel az érintett diákok körét, s állami forrásokkal, forprofit és civil szervezetek összefogásával kezdeményezzék a családok megfelelő eszközökkel és internetkapcsolattal való ellátását. 

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi, 2019-es adatai szerint Magyarországon a gyermekes családok internet-ellátottsága 98 százalékra nőtt, ám mint arra Ercse Kriszta rámutatott, ez nem azt jelenti, hogy minden gyermeknek egyformán van hozzáférése, eszköze. Különösen a hátrányos helyzetű, szegényebb térségekben élő családoknál jelenthet gondot a szükséges mennyiségű és minőségű eszközök hiánya, függetlenül attól, van-e internetelérhetőség.

ITT OLVASHATÓ

TAPS A HALÁLNAK, AVAGY A BÁTOR SZÁZHARMINCHÁROM

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.04.21.

„A helyzet most is nehéz, és még nehezebb lesz. Mindegy, hogy az ellenzék mitől fél, az legyen az ő dolguk. Nekem százharminchárom bátor ember kell, az ország százharminchárom legbátrabb embere. És azok önök itt, a kormánypárti oldalon.” – Ez a szózat a kedves vezető szájából hangzott el janicsárjai felé a felhatalmazási törvény elfogadásáért vívott heroikus küzdelem során-közben, ami, mint tudjuk, végül győzelemmel zárult. Hogy a francba ne zárult volna azzal, ez a százharminchárom gondosan válogatott hős ugyanis.

Személyesen fáradtak annak idején Felcsútra, ahol a gazda megnézte a szemüket, fülüket, fogazatukat, vizsgálta kitartásukat, keresett bennük erkölcsöt, érzést, gondolatot, jóságot, s ha ilyen utóbbiakat nem talált föl lettek véve. Kizárólag akkor. Ilyen alapos válogatás után jó, hogy bátrak, ez a minimum, aminek ékes tanújelét adták tegnap is, amikor Szabó Tímea – aki szép lehet, de okos nem – azt pedzegette, hogy a mi járványunk egészen más, mint a szomszédok járványa, ugyanis itt minálunk indokolatlanul magas a halálozási ráta, tehát baj van.

A bátor százharminchárom tapssal fojtotta belé a szót, ütemesen verték össze a tenyerüket, mint előző életükben Rákosinak, azt megelőzően Horthynak, de tapsolnának ezek egy halom szarnak is, ha arra lennének dresszírozva és megfizetnék. Most viszont annak tapsoltak, hogy honfitársaik hullanak mint a legyek. Ha nem is örömüket fejezték ki efölött, de így jelezték, az ilyesmi hidegen hagyja őket, mert nem Szabó Tímeának bátrak, hanem Orbánnak csakis, az esküjük ellenére is. Az ilyen embereket sokféleképpen lehetne jellemezni, az aljas gazember tán elég, de mégsem kifejező kellőképpen...

ITT OLVASHATÓ