2022. május 1., vasárnap

MUNKAÜNNEP

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2022.05.01.


A nagy háború tizenharmadik évében a Párt és Ő is egyben úgy gondolták, az egyre nagyobb drágaság, a térkövekből okádott mélabú és az égen ennek kontrasztjaként pimaszul ívelő szivárványok ellensúlyozására ki kell találni valamit, amivel a munkás népet, a keményen dolgozó kisembert megörvendeztetik, és új utat mutatnak lanyhuló szellemének, hogy kötődése, rajongása a Párt és Ő irányába új alapokra helyeződjék és tartalommal töltődjék ki öblösen.

A Propagandaminisztériumban összedugták a fejüket a csinovnyikok, és mivel új dolgot soha ki nem tudtak találni, régi szokások felelevenítése jutott az eszükbe onnan kiindulva, hogy társadalmuk munka alapú, mint ahogyan azt Ő nem győzte mindig hangoztatni, így kapóra jött a május elseje teljesen. A munka ünnepe ez a nap, így a munka alapú társadalom legnagyobb ünnepe lehetne, illetve lesz is, ez most már bizonyos, feltéve természetesen, ha a Párt gondolatára Ő is rábólint.

Így a nagy öregeknek, akik közös kollégiumban laktak még a nagy háború előtt, és az volt a bajuk, hogy nem ők ülnek az ormokon, eszébe jutott hamvas fiatalságuk, a régi május elsejék virslivel sörrel és lufival. Sőt, emelvénnyel, amely előtt szorgos népünk rajongva és okádva elhaladt, az emelvényen pedig a régi nagyok álltak kalapban, és integettek a vonulóknak mosolyogva, ballonkabátban vagy csak zakóban, attól függően, hogy milyen arcát mutatta a tavasz épp akkor.

Az ötlet megszületett, és a vonulásban is volt már tapasztalatuk bőséges béke alapon, mindezt már csak munka alapúvá kellett átkonvertálni, és a buszok ugyanúgy hozhatnák a népeket szerte a nagy nemzeti birodalom minden apró szegletéből. Tudták, hogy jó lesz, és Ő is úgy gondolta, hogy jó lesz, csak egy emelvényt kellett beszerezni, ahonnan integethetnek mosolyogva az alant vonulóknak, és a menet végébe ételt és italt pakolni, hogy az örömök ott legyenek teljesek és visszavonhatatlanok.

Az egyik lelkes párttag, aki annak idején munkásőr volt, de most már ministránsfiú, felelevenítette milyen is volt, amikor a másik Párt – amely nem sokban különbözött a mostanitól – szervezte a majálist mint a munka ünnepét, amelyen dolgozó népünk önfeledten részegedhetett le, és okádhatott a ringlispílről az alatta mulatozókra, elmesélte, hogy is volt ez meg miként, és minden ugyanúgy lett, mint negyven évvel ezelőtt, csak nem sör-, hanem pálinkajegyet osztottak a bávatagoknak.

Ez már az Ő szellemében történt, mert mióta kiderült, hogy ez a gyilkos ital alapvető élelmiszer, és boldog-boldogtalan főzheti a sufniban rogyásig, mindenki ezt itta az aggastyántól a csecsszopóig, ettől hülyült meg, bár magunk közt szólván a többségnek nem is kellett annyira, mint amennyire gondoltuk volna. Így született meg újból az idea, a felvonulás lelkes ideája, mint a Párt, Ő és a nép együvé tartozásának misztériuma a pálinkajeggyel, és a menet végén kondérokban rotyogó velőspacallal...

RASKÓ GYÖRGY: A KORMÁNYNAK CSAK AZOKAT KELLENE SEGÍTENI, AKIK VALÓBAN RÁSZORULNAK – 2. RÉSZ

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2022.05.01.


Előzmény:

Azt, hogy az orosz-ukrán háború levét miért a magyar fogyasztók fogják meginni, beszélgetésünk előző részében már elmagyarázta Raskó György. Az agrárközgazdásszal most annak jártunk utána, miért csak üres szólam, hogy „mi a magyar családokat megvédjük”, és mit kellene a kormánynak valójában tennie. Például azt, hogy csak a rászorulókat támogatja.

A kormánynak úgy látszik elég, hogy minden nap elmondja, „mi a magyar családokat megvédjük”. Ez egy szlogen. Sok polgárnak ez marad meg a fülében, és azt gondolja: „milyen rendes ez az Orbán-kormány, mert véd bennünket, családokat”. Pedig csak üres szólam. A rezsicsökkentés miatti évi 800 milliárd forintnyi többletkiadást vajon ki fizeti ki? Hát a magyar családok! A nyugdíjasoknak most adnak 3,9 százalék nyugdíj-kiegészítést, de, ha összeadjuk az idei öt százalékos nyugdíjemelést ezzel az újjal, akkor is csak addig jutunk el, hogy az áprilisi inflációt követi a kormány. Ámde, amikor július 1-jén lejár az árbefagyasztás, akkor az éves infláció biztos, hogy fölugrik 12-13 százalékra. Vagyis messze elmaradnak majd a nyugdíjak az inflációtól. Úgyhogy a nyugdíjasok csak abban lehetnek biztosak, hogy az életszínvonaluk tovább csökken. És ugyanúgy a nagycsaládosoké, és mindenki másé is. Hogy mindez ijesztően hangzik? Igen. A szembenézés a valósággal azonban legalább annyira fontos.

Mindig elmondom – magyarázza Raskó György –, hogy az elmúlt 12 évben Magyarország Európán belül, de talán az egész világon is elképesztő mértékben gyermeteggé vált. A kormány úgy kezeli a magyar állampolgárokat, mint a dedósokat. Olyan elképesztő, trükkös megszólalásokkal tudja a bizalmat fölkelteni, amiket láthatóan hatalmas tömegek vesznek be. Bele se gondolnak abba, hogy a „megvédjük a családokat” mögött valójában mi van a gyakorlatban. Azt el kell ismerni, hogy az Orbán-kormány propagandagépezete profi...

HOL SZABADSÁG VAN

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: SZÉKY JÁNOS
2022.04.29.


A nép szolgája
 tévésorozat azzal kezdődik, hogy három, démoni kék fénnyel megvilágított oligarcha – nem látszik az arcuk, olyanok, mint a földönkívüliek vagy félistenek – elnézi a magasból az esti Majdant, és megállapodik, hogy ezúttal „kontroll nélküli demokráciát” játszanak, az izgalmasabb. Nem ők intézik el majd egymás közti játszmában az elnökválasztást, hanem döntsön próbaképpen az ukrán nép. Így lesz meglepetésre az ország első embere Vaszil(ij) Holoborogykóból, a zilált életű, kis növésű történelemtanárból, akit aztán az említett félistenek megpróbálnak kézben tartani, de valahogy a józan esze és elemi erkölcsi érzéke mindig felülkerekedik.

A sorozat, ami segít megérteni, hogyan lehetett a főszerepet alakító Volodimir Zelenszkij a valóságban is demokratikusan megválasztott elnök, 2015-ben indult, tehát már az Euromajdan utáni, Porosenko elnöksége alatti Ukrajna élethű szatírája. Ennek tudatában érdemes újra elgondolkodni a történet keretén: a szériát ugyanis az 1+1 nevű kereskedelmi csatornán adták, ami akkoriban Ihor Kolomojszkij egyik cégének százszázalékos tulajdonában volt. Kolomojszkij pedig Ukrajna harmadik leggazdagabb embereként, másfél-két milliárd dolláros azonosítható vagyonával akár az egyik félisten modellje is lehetett volna. (Hogy mekkora a tényleges vagyona, azt nem lehet tudni, mindenesetre a bankban, amelynek felerészt a tulajdonosa volt, 5,5 milliárd dolláros veszteséghez vezető „szervezett csalás” történt, az USA-ban pedig szankciók alá helyezték „jelentős korrupció” miatt, amire a 2014–15-ös dniprói kormányzósága idejéből voltak bizonyítékok.)

Akárhogy is, a sorozatbeli fiktív ukrán elnök olyan valóságos országban kénytelen kormányozni, ahol maroknyi oligarcha kedvére játszadozhat egyének és tömegek sorsával, ahol iszonyatos a korrupció, példátlan az újgazdagok arcátlansága, s ahol, mondjuk, az agykirázó utak javítására kiadott pénzeket a sok közvetítő az utolsó kopijkáig ellopja. (Na jó, a végén talán hagynak annyit, hogy az útépítő munkások megkapják a nyomorúságos fizetésüket. Szerencsés esetben.) Mégis, miben különbözik mindez Magyarországtól vagy Putyin Oroszországától?

Az egyik lényeges különbség az, amit Magyar és Madlovics A posztkommunista rendszerek anatómiájában többpiramisos rendszernek nevez. Nem egy központosított bűnszervezet létezik, hanem több: minden dollármilliárdosnak külön kiépített biznisze saját hálózattal, saját médiával, és ezek értelem szerint nem esnek egybe magával az állammal, csak befolyásolják, de nem monopóliumszerűen. Nem tudják kizárólagosan a saját érdekükben működtetni, merthogy egymással is versengenek.

A másik, ezzel összefüggésben: hogy politikai szabadság van. Demokrácia, kontroll nélkül. A sorozat közrendű – vagy közemberből főtisztviselővé lett – szereplői nem szebbek, nem jobbak, nem okosabbak, mint az átlagos magyar választópolgár. Rosszabbul is élnek (bár a nálunk lakó ukrán menekültek leírásaiból ítélve az oktatás és az egészségügy, legalábbis a nagyvárosokban, nem lényegesen rosszabb a magyarnál). De itt is van egy lényeges különbség. Ezek az emberek szabadok.

A szabadság más, mint az igazságosság; más, mint a biztonság; más, mint a joguralom (amit most már kinyomozhatatlan okból nálunk kötelezően jogállamiságnak fordítanak); és nem azonos (bár nagyban átfedi egymást) azzal, amit a magyar és nyugati elméleti gondolkodók méltóságnak neveznek (a 2013–14-es Euromajdant is „a méltóság forradalmának” hívják az ukránok). A szabadság az egyenrangú cselekvés szabadsága a politikában, a gazdaságban és a társadalmi életben...

ITT OLVASHATÓ 

AZ ÉS 2022/17. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

NÉHÁNY SZERÉNY JAVASLAT AZ ELLENZÉK FIGYELMÉBE

NÉPSZAVA
Szerző: MAROSÁN BENCE
2022.05.01.


A legutóbbi választáson az egyesült ellenzék megrázó vereséget szenvedett. Nem sikerült elérnie azt a minimális célkitűzését sem, hogy megakadályozza a Fidesz kétharmadát. A választás óta eltelt három hétben számos elemzés vizsgálta az ellenzék látványos kudarcának vélt vagy valós okait. Az alábbi cikkben, részben ezekre az elemzésekre támaszkodva, szeretnék néhány olyan megfontolást az ellenzék vezetőinek a figyelmébe ajánlani, amelyek, úgy vélem, segíthetnek abban, hogy egyszer leválthassák a Fideszt...

A) Vidéki infrastruktúra. Az ellenzék egyes prominens képviselői szerettek azzal dicsekedni, hogy a választás előtti hajrában „felszántották a vidéket”, bejárták az országot. A választás egyik látványos tanulsága véleményem szerint az, hogy ez nem elég.

2006-ig az MSZP-nek volt stabil, kiépített, többé-kevésbé működő infrastruktúrája vidéken. A 2006-os önkormányzati választáson elszenvedett vereséget követően ez az infrastruktúra felbomlott és az enyészeté lett. Helyette a Fidesz kiépített egy nagyon jól működő, nagyon hatékonyan megszervezett hálózatot, amely a vidéki társadalmi élet legkülönbözőbb szegmenseit képes kézben tartani, és szinte darabszámra képes hozni azt a szavazatszámot, amelyet a kormánypárt körzetenként elvár.

Tanulság 1. Nem elég a négyévenkénti egyszeri jelenlét. Nem úszható meg a vidéki infrastruktúra-építés, az állandó vidéki jelenlét. Tisztában vagyok ennek nyilvánvaló akadályaival, azzal, hogy ehhez ember, pénz, idő, energia kell, és az ellenzék egyikkel sincs bőven ellátva; és azzal is, hogy a Fideszhez kötődő helyi emberek, szervek, szervezetek minden ilyen kezdeményezésnek ott tesznek majd keresztbe, ahol csak tudnak. Mégis muszáj lesz valahogy megoldani. Úgy tűnik számomra, hogy olyan kötelező házi feladatról van szó, melyet, ha nem old meg az ellenzék, sose fog győzni, és várhatunk arra, hogy a Fidesz magától megbukjon.

Tanulság 2. Az infrastruktúra-építés elsődleges kínálkozó kiindulópontjai mindig az önkormányzatok, a regionális centrumok. Így 2024-ben az ellenzéknek egyfelől a már megszerzett pozíciói megtartására, másfelől arra kellene összpontosítania, hogy vidéken minél több helyet megpróbáljon visszaszerezni (azzal együtt, hogy a Fidesz nyilván ezúttal is előszeretettel fog élni az egzisztenciális zsarolás eszközeivel – vagyis továbbra is gyakorolja az ellenzéki önkormányzatok anyagi kivéreztetésének bevett módszerét). Mégpedig eleve arra készülve, hogy az önkormányzatokból kiindulva valamiféle tágabb helyi politikai infrastruktúra-építésbe kezdjen...

KÉTSZER ANNYIT KERESNEK AZ OROSZOK EURÓPÁN AZ ENERGIAHORDOZÓKKAL A SZANKCIÓK ÓTA, MINT A HÁBORÚ ELŐTT

G7.HU
Szerző: STUBNYA BENCE
2022.04.30.


...A Nemzetközi Energiaügynökség előrejelzése alapján a szankciók májusra fejtik ki a hatásukat teljes mértékben. Ennek azért is nagy a jelentősége, mert egy független kutatóintézet, a Centre for Research on Energy and Clean Air számításai alapján Oroszország a háború első két hónapja alatt

a mennyiség csökkenése mellett az árak növekedése miatt csaknem megduplázta az EU-nak eladott fosszilis tüzelőanyagokból származó bevételeit.

Az elemzés szerint Oroszország mintegy 62 milliárd eurónyi bevételre tett szert az olaj, a gáz és a szén exportjából. Az Európai Unió importja az elmúlt két hónapban mintegy 44 milliárd eurót tett ki, tavaly az egész éves import összértéke 140 milliárd euró volt, ami havi átlagban 12 milliárdra jön ki.

Így tehát előállhatott az a helyzet, hogy a háború és a szankciók miatt ugyan volumenében csökkent az orosz export, ám Oroszország olyan jelentős világpiaci szereplő, hogy a kiesés tovább emelte az árakat, amelyek a világjárvány miatt kialakult globális energiapiaci egyensúlytalanságok – a kínálat csökkenése mellett a kereslet növekedése miatt – már amúgy is magasak voltak. A Guardian cikke ezzel kapcsolatban úgy fogalmaz, hogy Oroszország gyakorlatilag csapdába ejtette az Európai Uniót, mivel a további korlátozások tovább emelik az árakat, így az uniós kormányok minden erőfeszítése ellenére sem esnek vissza jelentős mértékben a bevételeik.

Lauri Myllyvirta, a kutatást készítő intézet vezető elemzője szerint a pénz Putyin háborús erőfeszítéseit támogatja, és az egyetlen módja annak, hogy Európa valamit tegyen a háború ellen az az, hogy ha minél gyorsabban eltávolodik a fosszilis energiaforrások használatától.

A héten G7-en is beszámoltunk róla, hogy Gazprom leállítja a Lengyelországba és Bulgáriába irányuló orosz gázszállításokat...

HOL LESZ MA A LEGJOBB SÖR ÉS VIRSLI? MÁJUS ELSEJEI PROGRAMAJÁNLÓ

TELEX
Szerző: WEILER VILMOS
2022.05.01.


A hagyományoktól eltérően idén nem csak az MSZP, de az ellenzéki összefogás többi pártja sem tart majálist a Városligetben május elsején. A Fidesz-KDNP eddig sem szervezett programot a munka ünnepére, de az ellenzéki pártoknál ez korábban minden évben megtartott eseménynek számított.

A parlamenti pártok közül egyedül a Mi Hazánk tarotta fontosnak, hogy megemlékezzen a szocialista Második Internacionálé által kitalált ünnepről, a radikális párt ünnepsége az Óbudai szigeten lesz. Ott ráadásul nem csak a sör és a virsli lesz garantált, de reggel kilenckor az első száz érdeklődőt szalonnás rántottával várják a párt parlamenti képviselői. A Mi Hazánk majálisán az egész napos gyerekprogramokon kívül délben egy szakszervezeti beszélgetést is tartanak, egykor Toroczkai László ad elő, délután háromtól pedig P Mobil, majd pedig Romer koncert is lesz.

A Thürmer Gyula vezette Magyar Munkáspárt háborúellenes tüntetéssel is összeköti az eseményt, ők reggel 9-kor kezdenek a Kodály Köröndön, majd onnan indulnak tovább a Honvédelmi Minisztérium Lehel úti épülete elé. Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban egyébként ők is hasonló véleményen vannak, mint a Mi Hazánk, honlapjuk egyik bejegyzése szerint „az ukránok nem békét akarnak, hanem a háború folytatását, sőt kiterjesztését!”

Aki mégsem politikára vágyna a munka ünnepén, az a Városligetbe is kilátogathat, ahol számos gyerekprogram mellett koncertek és szakszervezeti beszélgetések is lesznek. Május elsején lehet ráadásul először kipróbálni a nemrég felállított hőlégballon-kilátót is a Ligetben.

A 126 éves Vígszínház két év kihagyás után idén ismét megtartja a Vígmajális című eseményét, ahová délután kettőtől változatos programokkal várják az érdeklődőket. A Margit-szigeten ingyen lufival várják a gyerekeket a Gasztro Sétánynál, Gazdagréten pedig Mézes Majális lesz. Aki pedig valami különlegesebbet szeretne kipróbálni, az ellátogathat az egész hétvégén zajló Budaörsi Repülőnapra.

Május elseje egyébként a világ szinte minden országában munkaszüneti nap, a január elseje mellett ez a legelterjedtebb ünnepnap. Ilyenkor a munkásmozgalmak által elért olyan gazdasági és szociális vívmányokra emlékezünk, mint például a fizetett szabadság, vagy a negyvenórás munkahét bevezetése. A dátumról 1891-ben döntött a szocialista és munkáspártok nemzetközi szervezete, de már korábban, 1886-ban éppen ezen a napon kezdtek sztrájkba a chicagói munkások a nyolcórás munkanap bevezetéséért.


2022. április 30., szombat

HOLNAP ANYÁK NAPJA LESZ...

FACEBOOK
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2022.04.30.


Holnap Anyák Napja lesz....

Nem mindenkinek adatott meg, hogy anya lehessen, de mindenkinek van édesanyja. Vannak, akik velünk vannak, vannak, akiket már csak a temetőben tudunk felkeresni. Vannak, aki természetes módon élik meg az anyaszerep gyönyörűségét, és előfordul olyan is, ha nagyságrendileg kevesebb is a számuk, akik valami miatt elvesztették ezt az érzést, ezért emlékeztetni kell őket erre.

Köszöntsük az édesanyákat, nagymamákat, dédnagymamákat ma, holnap, kinek hogy fér bele az életébe. Virággal, látogatással, beszélgetéssel, akár telefonon is, emlékezéssel.....szeretettel.

És próbáljuk kiterjeszteni az érzést az év többi napjára is.

Boldog Anyák Napját, minden édesanyának!

(A rajzot Juhász Bella készítette, az Igazgyöngyben.)

"MAGYARORSZÁG NEM LESZ HADSZÍNTÉR" – AZ UKRÁN VÁLSÁGRÓL KÉRDEZTÜK RÁCZ ANDRÁST

MFOR
Riporter: WÉBER BALÁZS
2022.04.30.



Szinte nulla az esélye annak, hogy atomháború tör ki a NATO és Oroszország között, jelentette ki Rácz András lapcsoportunk rendezvényén, a Klasszis Klubban. Az Oroszország-szakértő szerint Moszkva a NATO területét nem fogja támadni, Magyarország a szövetség tagjaként katonailag biztonságban van. Szerinte Ukrajna fenn fog maradni, ugyanakkor valószínűleg további területi veszteségeket szenved majd el. A beszélgetésben szó esik még Putyin céljairól és elmeállapotáról, a háborús bűnökről, egy esetleges puccsról, a svéd-finn NATO-közeledésről és a hosszútávú orosz-ukrán jövőről is...


MIÉRT NEM HATÁROLÓDIK EL MAGYARORSZÁG EGYÉRTELMŰEN AZ UKRAJNAI NÉPIRTÁSTÓL?

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: BŐTÖS BOTOND
2022.04.30.


Felszólította a cseh és a lengyel miniszterelnök Magyarországot, hogy határolódjon el egyértelműen az orosz katonaság által az ukrán civilek között végrehajtott tömeggyilkosságokról. De vajon tudja-e a magyarországi közvélemény, hogy mi történt Bucsában és Mariupolban? Miközben a nemzetközi jogászok már azt próbálják eldönteni, hogy az orosz katonák tettei háborús bűncselekmények mellett nevezhető-e genocídiumnak is. Ez utóbbi alátámasztására egyre több bizonyíték áll rendelkezésre.


A közvéleménykutatások alapján a magyar társadalom számára nem egyértelmű, hogy ki az agresszor és kit támadtak meg Ukrajnában, miközben az Európai Unió államai egyértelműen elítélték Oroszországot és társadalmai segítik Ukrajnát. Történik mindez annak ellenére, hogy világszerte erősen terjed az orosz propaganda narratívája. Kutatók 20 országban elemezték a 10 leggyakrabban megosztott Facebook-bejegyzést, amelyek az orosz katonaság által elkövetett Bucsában elkövetett tömeggyilkosságokat említik. Ötvenöt olyan bejegyzést találtak, amelyek vitatják az atrocitások bizonyítékát és ezeket 208 ezer alkalommal osztották meg. Szemben a 172 ezer megosztással, amely megerősítette a bizonyítékokkal alátámasztott történetet...

“SABLONOK MENTÉN ÉRTJÜK FÉLRE AZ ORSZÁGOT” – HOLCH GÁBOR KÍNÁBAN ÉLŐ MAGYAR TANÁCSADÓ ÜZLETRŐL, KULTURÁLIS KÜLÖNBSÉGEKRŐL

G7.HU
Szerző: BUCSKY PÉTER
2022.04.30.


Magyarországról a határokat elhagyva a legtöbb hazai vállalat Szlovákia és Románia irányába indul, nagyon kevesen merik a régió határait elhagyni. Kínára végképp kevesen mernek kitörési pontként gondolni. Ugyan Kína egy 1,4 milliárdos piac, de az országon belül az Európában megszokottnál is nagyobb különbségek vannak, így a jól megválasztott partner és régió segítségével kisebb vállalatok is megtalálhatják a lehetőségeket. Erre pedig a gyakorlatban is látott számos példát Holch Gábor, Kínában élő magyar tanácsadó.

Jelenleg Kínában és Kelet-Ázsiában leginkább multinacionális cégeknek ad tanácsot. Holch Gábor története izgalmas, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnél (EBESZ) megkezdett diplomáciai karrierjét 2002-ben egy néhány hónapnyira tervezett sanghaji kalandra cserélte. Immár 20 éve él Kínában, 15 éve pedig saját tanácsadócéget alapított – ezzel mutatva példát arra, hogy magyarként is lehet érvényesülni az óriási országban.

Ma már globális nagyvállalatoknak ad tanácsokat, többek között abban, hogyan tudják a nemzetközi standardjaikat és a helyi kulturális adottságokat összeegyeztetni.

Kínában az írott szerződések és az íratlan szabályok betartása is másképp működik, mint Európában vagy Amerikában. Érdemes ennek kapcsán megérteni, hogy a kínai vállalkozók sokkal kockázatosabb terepen mozognak: az állami vállalatok és az államilag támogatott magántulajdonú nagyvállalatokkal szemben a tisztán piaci alapon működő cégek nem bízhatnak az állami háttérben.

Ők nem kapnak állami vagy uniós támogatásokat, csak saját magukban bízhatnak – ezért hajlandók gyorsan és kockázatos lépéseket is meghozni, de emiatt igen ébernek és hatékonynak kell lenniük az európai szemmel akár nem is olyan etikusnak tűnő lehetőségek kihasználásában is. Ezt az adottságot pedig el kell tudni fogadniuk azoknak, akik Kínában üzletelnek – de megfelelő felkészüléssel ez jóval kisebb kihívást okoz, mint azt sokan gondolnák.

"Az azonos szakterületen dolgozók sokkal jobban megértik egymást. Két mikrobiológus vagy két sales-es is jól megérti egymást. (…) Amikor elkezdjük keverni ezeket a funkciókat, akkor sokkal nagyobb kulturális félreértésekre kerülhet sor"

– emelte ki Holch Gábor...

ÁGH ATTILA: ABSZOLÚT NEM VAGYOK MEGGYŐZŐDVE ARRÓL, HOGY AZ ORBÁN-RENDSZER KIBÍRJA MÉG NÉGY ÉVIG

KLUBRÁDIÓ / MEGBESZÉLJÜK...
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2022.04.29.


Ágh Attila politológus, filozófus, egyetemi tanár abszolút nincs meggyőződve arról, hogy az Orbán-rendszer kibírja még négy évig, sőt, szerinte az a valószínűbb, hogy nem. Mégpedig azért – vélekedik –, mert az Európai Unió felébredt, büntetéseket léptet életbe a rezsimmel szemben, és a források megcsappanása belső ellentmondások kiéleződéséhez vezet. Ha pedig drasztikusan csökken a pénz, azonnal elkezdődik "az oligarchák háborúja". Ágh Attila szerint hasonló forgatókönyveket lehet látni Szlovákiában és Csehországban is
.

Márki-Zay Péter, az ellenzék volt miniszterelnök-jelöltje nemrég a Klubrádióban megemlítette, hogy volt egyetemi tanára, Ágh Attila politológus, filozófus annak idején a Ceaucescu-rendszerről azt mondta, egy pillanat alatt fog összecsuklani. Márki-Zay megkérdezte a napokban, a választási vereség után Ágh Attilát az Orbán-rendszerről, és egykori tanára nem volt olyan pesszimista, mint a többség.

A politológus a Megbeszéljük adásában elmondta, megerősíti a történetet, a Közgázon diákja volt Márki-Zay Péter és „intenzív vitákba bocsátkoztak”, amelyek lényege az volt, hogy a későbbi hódmezővásárhelyi polgármester az amerikai típusú szabad piac híve volt, ő pedig próbálta terelni a német variáció, a szociális piacgazdaság irányába.

Visszatérve a rendszerváltásra, azt mondta: Magyarországon nagyon hosszú átmenet volt, ő pedig azt fejtegette, hogy a Ceaucescu-rendszer vége természetéből fakadóan gyorsabb átmenet lesz, összeomlás következik be. Az Orbán-rezsimről úgy vélekedett: „én abszolút nem vagyok meggyőződve arról – és ezt mondtam Péternek is –, hogy ez a rendszer, amelyet most újraválasztottak, kibírja négy évig”. Szerinte az a valószínűbb verzió, hogy az Orbán-rezsim nem csinálja végig a következő négy évet.

Sokszor elhangzik a választási értékelésekben, hogy a háború ténye milyen negatív szerepet játszott az ellenzék számára. Ez kétségtelen, de tele van a sajtó azzal is, hogy Európa fölébredt, és a háború rákényszerítette, hogy komolyan vegye az Orbán-rezsim ügyét, amellyel régóta problémák vannak a többi között biztonságpolitikai szempontból. A Merkel-korszak elmúlásával az EU-nak lépnie kellett a tekintetben, hogy milyen büntetéseket tud életbe léptetni az Orbán-rendszerrel szemben – tette hozzá.

Ágh Attila szavai szerint az Orbán-rendszer „zombidemokrácia”, tökéletes autokrácia – annyiban, hogy minden része (gazdaság, politika, kultúra) összeépült. Viszont óriási problémája a rendszernek, hogy nagy mennyiségű európai uniós forrást igényel ahhoz, hogy működtethető legyen. Ha ezek a források csökkennek és nem lesz minden finanszírozható tovább, akkor szerinte „a felbomlás megkezdődik”, felszínre törnek a belső ellentmondások. Azt nem csak ő mondja – tette hozzá –, a magyar sajtóban is időnként felbukkan, hogy az Orbán-rezsimet az EU finanszírozza.

Úgy folytatta: az Orbán-kormány nem tudja megúszni, hogy a következő években a korrupció kontrollját és leleplezését is legalább részben rákényszerítse az EU. Szerinte nagy botrányokat jegeltek a választásig, és ezeket Orbán az Unió felé próbálja úgy bemutatni, hogy keményen megbüntetik a korrupciót. Ezután majd elkezd gondolkodni, hogy „na, kit adjunk még föl?”. Úgy véli, nem lesz elég másodvonalbeli fideszes funkcionáriusokat beáldozni, hanem „intézményi meghátrálásban” gondolkodik az Unió. Ha pedig ez bekövetkezik, akkor felbomlik a rendszer tökéletessége, és drasztikus pénzcsökkenés esetén Ágh Attila szerint azonnal „elkezdődik az oligarchák háborúja” (noha ők jelenleg nem versengenek, minden felülről, „Orbán szemvillanásával” dől el).

Szerinte hasonló forgatókönyvek játszódnak le Szlovákiában, amely nem volt annyira „tökéletes” rendszer, mint itt, és Csehországban, ahol a különböző üzleti körök háborúja után a volt miniszterelnök Andrej Babist legalább részben kilökték a rendszerből. És Orbánnak szimbolikusan is nagyon fontos tanulság, ami Szlovéniában néhány napja lejátszódott. (Ott a választáson az Orbán Viktor szövetségesének számító kormányfő, Janez Jansa sima vereséget szenvedett egy nemrég alakult, zöld és liberális nézeteket képviselő párttól.)

AZ ISKOLÁBÓL A NYÍLT ERŐSZAK CSUPÁN ÁTTEVŐDÖTT ODA, AHOL AZ ISKOLAŐRSÉG TEHETETLEN

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2022.04.28.


...Gosztonyi Gábortól tudakoltuk, hogy az iskolaőrség bevált-e az iskolai erőszak visszaszorításában. A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke azt mondta, a számok csak adatok, de arról fogalmunk sincs, mi áll azok hátterében. Abból, hogy odaírják, hogy másfél év alatt az iskolarendőröknek 480 esetben kellett intézkedniük, nem derül ki, hogy milyen ezek milyen ügyek voltak. Arról, hogy testi kényszert eddig 47 esetben, bilincset három, rendőrbotot pedig egy alkalommal használtak az iskolaőrök, nem lehet tudni, hogy az intézkedést mi váltotta ki, az indokolt volt-e vagy pedig túlkapás történt.

Az iskolákban vegyes a kép. Ahol a nagyon nagy agresszió miatt fegyelmi problémák voltak, ott a Pedagógusok Szakszervezete szerint az iskolaőrök jelenléte csak csökkentette, de nem fojtotta el az agressziót. A nyílt erőszak csupán áttevődött az iskolákból olyan területekre, ahol az iskolaőrség tehetetlen, nincs hatásköre. Ráadásul emiatt az olyan erőszakos cselekedetekről, mint a bullying (a szóbeli, erőszakos zaklatás), vagy az iskolán kívül vett elégtételről nem is mindig lehet tudni. Ezért az iskolaőrség létét továbbra is látszatintézkedésnek tartják, ami nem a probléma gyökerét szünteti meg. Véleménye szerint ez nem megelőzés, hanem elfojtás. Továbbra is sokkal nagyobb szükség lenne a megelőzésre. Azonban a pedagógusok az elmúlt másfél évben sem kaptak megfelelő eszközöket (tudást, készségeket, képességeket) arra, hogy integráltan oktassanak, és a megelőzéshez továbbra is szakemberhiány van.

Sokkal több iskolapszichológusra lenne szükség, hiányoznak a képzett mediátorok. Semmiféle eszközük nincs a pedagógusoknak az erőszak kezelésére. Volt egy csomó olyan program, mint az „Erőszakmentes iskola”, a „Békés iskola”, amikről már szinte alig lehet hallani. Pedig ezeket a lehetőségeket kellene sokkal erőteljesebben igénybe venni, és a probléma gyökerét kezelni. Mivel nem tudjuk, hogy az agressziónak mi van a hátterében, csak azt, hogy valami biztosan van, vissza kellene állítani az ifjúságvédelmi felelős pozícióját, a családvédelemmel pedig sokkal szorosabb kapcsolatot kellene kiépíteniük az adott iskoláknak. Ehhez azonban hozzáértő emberekre lenne szükség.

Az iskolai erőszaknak akár az otthoni hátrányos helyzet vagy a családon belüli agresszió is lehet a kiváltó oka. Ha ezt az okot nem tudjuk, illetve nem tárjuk föl, akkor sosem tudjuk kezelni az iskolai erőszak problémáját. Szakemberek nélkül pedig főleg nem fogják tudni megoldani az iskolák. Addig pedig marad az elfojtás, és a statisztika, ami nagyon szépen be tudja mutatni az iskolaőri intézkedések számát, de a számok nagyon sok mindent el is tudnak fedni.

KEGYETLENSÉGGEL VÁDOLJA PUTYINT AZ USA, MÁR 900 HALOTTAT TALÁLTAK UKRÁN TÖMEGSÍROKBAN, ÚJRA LŐTTÉK KIJEVET AZ OROSZOK

TELEX
Szerző: Telex
2022.04.30.


Minden fontos információ a háborúról egy helyen. 
Percről percre közvetítések, helyszíni tudósítások, összefoglalók.Tovább

- A Pentagon sajtótitkára kegyetlenséggel, romlottsággal vádolja Vlagyimir Putyint.

- Pénteken újra lőtték Kijevet az oroszok, ami Zelenszkij szerint az ENSZ „megalázásával” ér fel.

- Az orosz külügyminiszter szerint az orosz hadsereg számára legitim célpontok a külföldi fegyverszállítmányok.

- Meghalt egy 14 éves bajnok sportoló Mariupol ostromában, és megvan a háború első amerikai áldozata is...


ÍGY CSÚSZOTT BELE MAGYARORSZÁG A HIBRID REZSIMEK CSOPORTJÁBA A FREEDOM HOUSE DEMOKRÁCIA INDEXE SZERINT

ÁTLÁTSZÓ
Szerzők: SZABÓ KRISZTIÁN, SZOPKÓ ZITA
2022.04.29.


Április 20-án jelent meg a Freedom House 2022-es demokrácia jelentése, amely a posztszovjet térség és az egykori keleti blokk 29 országát rangsorolja aszerint, hogy mennyire érvényesülnek a demokrácia alapelvei. A jelentés 2019 óta következetesen a hibrid rezsimek közé sorolja hazánkat, azaz a demokráciák és az autokráciák közötti „szürke zónába”. Cikkünkben bemutatjuk, hogyan változott az egyes országok besorolása az elmúlt közel két évtized során, és azt is igyekeztünk kideríteni, hogy a kormánnyal kritikus, illetve a kormányhoz közelálló körökben mekkora jelentőséget tulajdonítanak a Freedom House közleményének, megkerestük az Eötvös Károly Közpolitikai Intézetet és a XXI. Század Intézetet is.


2022. április 20-án a Freedom House közzétette friss, a posztszovjet országokra fókuszáló demokrácia-jelentését. Az amerikai civil szervezet 2005 óta készíti el évről évre a Nations in Transit című jelentését, amely a posztszovjet térség és az egykori keleti blokk 29 országát rangsorolja, Közép-Európától Közép-Ázsiáig...

AZ ADÓEMELÉSEK BEJELENTÉSÉNEK ELŐKÉSZTÉSE LEHETETT A JEGYBANKI ALAPKAMAT ÚJABB EMELÉSE

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2022.04.28.


„Természetesen vannak komoly belső okai is a magyar inflációnak és a forint-árfolyam ingadozásainak, egyebek között a veszedelmesen nagy költségvetési hiány...A politikai csatazajban viszont attól volt hangos a hivatalos média, hogy az ellenzék adót emelne, szokása szerint megszorítana, és a többi” – mondta a Hírklikknek Bod Péter Ákos, akit az MNB 100 bázispontos kamatemeléséről, annak várható hatásairól kérdeztünk. A jelek szerint még nincs vége a jegybanki hitelek drágulásának – mutatott rá. Kíváncsiak voltunk arra is, hogyan látja Matolcsy György bejelentését: kétéves gazdasági stabilizációs programot dolgoznak ki és adnak át a kormánynak, ami a többi között a forgalmi adóra fog koncentrálni. „Az adópolitika eléggé politika-érzékeny téma, jobb azt kívülről nem kommentálni...a jegybank is sérelmezné, ha egy kormányzati tényező mondjuk a központi bank kamatpolitikájának a hiányosságait taglalná a nyilvánosság előtt” – mutatott rá Bod, megjegyezve: az „karmelitológiai” ismereteket feltételez kideríteni, vajon megkoreografált volt-e a bejelentés.

Mint a Hírklikk is beszámolt róla, a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa ismét kamatot emelt, nem is kicsit, 100 bázisponttal 5,4 százalékra növelte az irányadó kamatot. A Portfolio korábban arról írt, hogy a várakozások 30 bázispontos szigorítással számoltak. A kamatdöntés hátteréről szólva Virág Barnabás alelnök azt emelte ki, hogy a mostani lépéssel a kamatemelési ciklus határozottan folytatódik.

Nem is ez annyira szokatlan – ilyenre már márciusban is volt példa –, inkább az, hogy Matolcsy György jegybankelnök online sajtótájékoztatót tartott, s váltást sürgetett a gazdaságpolitikában. A többi között új adóreformot sürgetett („ennek zöldnek, digitálisnak és forgalmi adóra koncentrálónak kell lennie”), a visszatérést az egyensúlyi növekedés és egyensúlyi felzárkózás gazdaságpolitikájához. A jegybank egy kétéves gazdasági stabilizációs programot javasol, ennek kidolgozását meg is kezdték és a következő hetekben átadják a kormánynak. „Mi azt javasoljuk a kormánynak, hogy az üzleti szektorral és a családokkal közösen találjuk meg azokat a kreatív, merész és unortodox lépéseket, melyekkel megnyerhetjük a következő időszakot” – szögezte le Matolcsy...

KI VESZÍTENE TÖBBET A NAGY BKV-ÜZLETEN?

NÉPSZAVA
Szerző: SZALAI ANNA
2022.04.30.


Miután fővárosi fideszes képviselők arra célozgattak, hogy Budapest átadhatná az államnak a közlekedési vállalatot, megnéztük, ki mit nyerne és veszítene ezzel.


Nagyon mélyen a zsebébe kellene nyúlnia a kormánynak, ha becsült vagyonértéke alapján akarná átvenni a fővárosi közösségi közlekedést működtető BKV-t. A cég jegyzett tőkéje ugyan csak 116 milliárd forint, de a járműállomány, illetve a társaság által birtokolt ingatlanok, eszközök és vagyoni értékű jogok együttes értéke egy tavaly év végén aláírt vagyon- és felelősségbiztosítási szerződés szerint meghaladja az 1600 milliárd forintot. A piaci érték persze ettől eltérhet, lévén a társaság gyakorlatilag egyedül bonyolítja Budapest közösségi közlekedését.

Másfelől viszont az utóbbi évek hasonló „üzletei” óvatosságra intik a fővárost. A MÁV, a Volán, a buszos alvállalkozók, illetve a kishajók révén a Mahart Passnave is kicsippentett már a BKV-ból kisebb-nagyobb darabokat. A Volánbusz vitte az agglomerációs buszjáratokat, a MÁV pedig a HÉV üzletágat. A kormány egyikért se fizetett semmit. A buszok esetében talán még érthető volt, de a HÉV esete azért – Tarlós István korábbi főpolgármester szófordulatával élve – tűrte a vitát. A járművek ugyan vénségesek és a pálya is felújításra szorul, de Bolla Tibor, BKV vezérigazgatója egy 2009-es vagyonértékelésre hivatkozva állította: az ágazat piaci értéke 78 milliárd forint, csaknem négyszerese a nettó könyv szerinti értéknek. Ennyiről mondott le az előző fideszes városvezetés egy hang nélkül. Ráadásul a fővárosnak azóta fizetnie is kell a HÉV szolgáltatásért évi 6,6 milliárdot, amit az Orbán-kabinet tavaly megemelt volna további 1,7 milliárddal. A fővárosi önkormányzatnak sikerült ugyan némi halasztást kiharcolnia, de a kormány részéről aligha a tavalyi volt az utolsó szó...

AZ INFLÁCIÓ CSAPDÁJÁBAN

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: BÉKESI LÁSZLÓ
2022.04.29.


Napvilágot látott néhány elemzés, amely azt valószínűsíti, hogy a tartós és növekvő infláció, valamint néhány halasztható beruházás leállítása elég lesz ahhoz, hogy a magyar gazdaság átvészelje nagyobb megrázkódtatások és „megszorítások” nélkül a kialakult gazdasági krízist. (Persze azt is hozzáteszik, hogy a felfüggesztett EU-támogatások és kedvezményes hitel folyósítása – ami momentán bizonytalanabb, mint a kutya vacsorája – segítené a súlyos egyensúlyi és likviditási gondok enyhítését.) A félreértések és a megalapozatlan illúziók megelőzése érdekében célszerű röviden összefoglalni az infláció hatását és következményeit.

A magas és növekvő infláció nem fogja megmenteni az „ezer sebből vérző” költségvetést, hanem rövid távon enyhíti az elkerülhetetlen hiány- és államadósság-csökkentő lépéseket. A magas infláció ugyanis nagyobb mértékben növeli a költségvetés bevételeit, mint a kiadásait. (A fogyasztási típusú adók az árakkal együtt emelkednek és növelik a nominális bevételeket. A kiadásoknak csak egy kisebb része követi az inflációt – például nyugdíjak, egyes szociális ellátások –, így a nominális kiadások kisebb mértékben növekednek, mint a bevételek. Az inflációval növelt nominális teljesítmény nagyobb GDP-t jelent, így a bruttó nemzeti termék arányában kimutatott hiány és államadósság relatíve kisebb mértékű annak reálértékénél. A magas infláció felzabálja a teljesítménnyel alá nem támasztott jövedelmeket, béremeléseket, szociális juttatásokat, így nem növeli az árak arányában a reálkeresletet, azaz az importigényt és a reálfogyasztást.) Ezek a nominális hatások azonban nem oldják meg a hibás gazdaságpolitika következtében kialakult krízishelyzetet, csak „láthatatlanul” hárítják át a terheket a lakosságra. Ráadásul a növekvő infláció miatt a hitelkamatok is emelkednek, így folyamatosan drágul az adósság finanszírozása. A „kedvező inflációs hatások” ellenére sem a kényszermegtakarításokkal, sem az adó- és tehernöveléssel járó intézkedéseket nem lehet megspórolni!

A terhek ugyanis növekedni fognak valamennyi jövedelemtulajdonosi szektorban. Az állam terhei nőnek az eddigi kötelezettségvállalások áthúzódó hatásai, a dráguló deficit- és adósságfinanszírozás, a kieső EU-támogatások pótlása, valamint a kivédhetetlen nemzetközi infláció begyűrűző hatásai miatt...


AZ ÉS 2022/17. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

„EGY A/4-ES PAPÍRLAPPAL KELL KÜZDENI A SAJTÓSZABADSÁGÉRT” – A NYOMTASS TE IS! FŐSZERKESZTŐJE A DEMOKRÁCIÁRÓL ÉS A SZAMIZDATRÓL

MAGYAR NARANCS
Szerző: BOD TAMÁS
2022.04.29.


Minden megyébe kellene egy hírportál az ellenzéki szavazók finanszírozásából, a pártoknak pedig kötelességük lenne beszállni anyagilag a független nyilvánosság létrehozásába – mondta a Narancs.hu-nak adott interjúban L. László János, a Nyomtass te is! főszerkesztője.


magyarnarancs.hu: „A Nyomtass te is! pártoktól független közösségi hetilap és mozgalom, amely a hiteles információktól elzárt településekre juttatja el a valódi híreket” – ez a hitvallása a lapnak. Bizonyosan nagy űrt töltött be az eddig megjelent közel 250 számával, ugyanakkor az is igaz, hogy a mögöttünk hagyott országgyűlési választáson az elképesztő propagandagépezettel és hatalmas erőforrásokkal rendelkező kormánypárt éppen ezeken a kistelepüléseken, a perifériás térségekben, egyáltalán: vidéken szerepelt a legjobban, mondhatni elsöprően. Ezt azt jelenti, hogy a Nyomass te is! eddigi pályafutása sikertelen?


L. László János: Természetesen most ez a legfontosabb kérdés a számunkra is. Nyilván minden aktivista azzal a hittel dobta be az újságokat a postaládákba, hogy a valós információk elgondolkodtatják a megtévesztett embereket, sőt ennek hatására meg is változtatják a nézeteiket. Ezért a munka sikerét, értelmét, kizárólag a választási eredményhez mérték. A helyzet azonban ennél jóval összetettebb. A mi kis hetilapunk elképesztő méretű és gátlástalan kormányzati propaganda-gőzhengerrel próbálta meg felvenni a versenyt. De ennél is fontosabb, hogy úgy tűnik, a választók nem az igazság, hanem a vélt vagy valós érdekeik és a zsigeri félelmeik alapján hozták meg a döntésüket. Vagyis lehet, hogy sokan megismerték és megértették az újságunkból a rendszer valódi működését, de ott helyben, a falujukban, az egzisztenciális kiszolgáltatottságuk vagy a háborúval való riogatás felülírta bennük ezt az új tudást. Ezek a felismerések, amiket most elnyomtak magukban, később még aktiválódhatnak bennük.

magyarnarancs.hu: Amikor április 3-án, a választás éjszakáján látta az eredményeket, mit gondolt addigi több éves erőfeszítéseikről, a szerkesztés és koordinálás sokrétű feladatairól, a sok ezer aktivista önfeláldozó terjesztői munkájáról? Aznap éjszaka volt olyan pillanat, amikor nagyon sötéten látott mindent, és sok dolog hiábavalónak tűnt?

LLJ: Én is reménykedtem a csodában, de mindig két forgatókönyvvel készültünk. Ha nyer az ellenzék, akkor már nem lesz ránk szükség, ha veszít, akkor folytatni kell. Az eredmények láttán azonban rögtön tudtam, hogy a vereség mérete komolyan meg fogja nehezíteni a folytatást, mert sokan érzik majd értelmetlennek és feleslegesnek azt az emberfeletti munkát, amit ebbe beletettek. A választás azonban csak egy állomás volt a diktatúra és a demokrácia harcában. Kiderült, hogy már olyan mértékben épült ki a pártállami rendszer, amit választáson nehéz megdönteni. Más, új eszközökre lesz szükség, de ezek között továbbra is nélkülözhetetlen a szabad nyilvánosság megteremtése...


ÚJ FŐTERE LESZ BUDAPESTNEK – ÓRIÁSI ZÖLD KÖR NYERT KARÁCSONYÉK PÁLYÁZATÁN

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ZSUPPÁN ANDRÁS
2022.04.29.


Eredményt hirdetett a főváros a Városháza park megtervezésére kiírt tervpályázaton: a Lépték-Terv Tájépítész Iroda pályaműve valósulhat meg a Városháza jelenleg parkolóként használt hátsó udvarának helyén. Ezzel biztossá vált, hogy a Károly körúton nem épül új irodai szárny. Az esetleges módon kialakult, heterogén térség egy erős gesztussal a város valódi főterévé válhat.


„Ha meg kéne fogalmaznom a mai városvezetés filozófiáját, akkor az nem arról szól, hogy eladjuk az identitásunkat, hanem arról, hogy átadjuk [ezt a teret] a budapestieknek, hiszen a nyitott és zöld kormányzásban hiszünk” – jelentette ki Karácsony Gergely főpolgármester a Városháza park tervpályázat eredményhirdetésen. Arra a tavaly őszi politikai botrányra utalt vissza ezzel, amikor egy lehallgatott hangfelvételből kiderült: a fővárosi vagyonkezelő vezetője a Városháza épületének eladásáról is tárgyalt olyan ingatlanos kijáróemberekkel, akik a dúsgazdag orosz Rahimkulov család képviselőinek mondták magukat. A propagandamédia igyekezett úgy feltüntetni a dolgot, mintha az ingatlan eladása a városvezetés feltett, eldöntött szándéka lett volna, de ennek végül az ellenkezője történt: a főpolgármester kiállt amellett, hogy a történelmi épület őrizze meg funkcióját. Ezt jelzi, hogy elindult a régóta nagyon elhanyagolt tömb megújítása:

- megkezdődött a Károly körút felé néző, borzalmas állapotú hátsó szárny tatarozása;

- a Városháza Gerlóczy utcai szárnyának földszintjén az egykori Fővárosi Nyomda nagyon izgalmas, boltozott tereit elkezdték átalakítani a Budapest Galéria számára;

- döntés született a tíz éve bezárt Merlin Színház épületének újranyitásáról rendezvény-, kiállítótér és kávézó számára;

- és térépítészeti tervpályázatot írtak ki a Városháza tér és park kialakítására a jelenleg parkolóként használt III. udvar és a Károly körút mentén 2005-ben, az ún. „bazársor” bontása után létrehozott ideiglenes park helyén...

RASKÓ GYÖRGY: AZ OROSZ-UKRÁN HÁBORÚ LEVÉT VÉGSŐ SORON A MAGYAR FOGYASZTÓ FOGJA MEGINNI – 1. RÉSZ

HÍRKLIKK
Riporter: MILLEI ILONA
2022.04.30.


A háború mindenképpen szörnyű dolog. Így van ez a mostani orosz-ukrán háborúval is. Ám, a magyar alapanyagtermelésre jó hatással van, a magyar mezőgazdasági termelőknek kedvez. A magyar élelmiszeriparra azonban épp ellenkező hatást fejt ki. Ugyanakkor, „az orosz-ukrán háborúnak a levét végső soron a magyar fogyasztó fogja meginni, ezt én, mint tapasztalt közgazdász mondom, aki a piacgazdasági viszonyokban már régóta elég jól eligazodik” – mondta lapunknak Raskó György agrárközgazdász. A miértről beszélgettünk vele.


„Őszintén szólva, magára a magyar alapanyag-termelésre jó hatással van az orosz-ukrán háború” – kezdte az elemzést. Raskó György úgy véli, amennyiben az előnyöket és a hátrányokat szembeállítjuk egymással, az a magyar mezőgazdasági termelők számára pozitív hatással jár. Azoknak, akik alapanyagot – konkrétan búzát, kukoricát, vagy épp napraforgót – termelnek, kiesett egy nagy konkurensük. Ukrajna ugyanis versenyképesebb, mint a magyar mezőgazdaság, és az utóbbi időben komoly beszállítóként jelentkezett az uniós piacon. Ők a nagyüzemi termelés térhódítása miatt olcsóbban tudnak termelni, mint a magyar agrártermelők. Ez pedig akár a búza, akár a kukorica, vagy épp a napraforgó esetében alacsonyabb beérkezési árat jelentett, és ennek nem örültek a magyar gazdák. Most ilyen nincs. A magyar termelők számára az árak nagyon nagyot emelkedtek.

Igaz, hogy másik oldalról a költségek is drasztikus mértékben drágultak – elsősorban a műtrágyáé, de az energiáé is –, az összhatás miatt az egy hektárra jutó árbevétel azonban a mostani árszinteken olyan magas, hogy átlagos termés mellett ezek a költségek megtérülnek. Sőt, komoly extra jövedelmet lehet vele elérni. Vagyis a magyar mezőgazdasági termelők jól jártak vele...

VALAKI, AKI NAGYON ERŐS, PRÓBÁLTA LEÁLLÍTANI A NYOMOZÁST, MÉGIS ELKAPTÁK A NAGYMESTERT

444.HU
Szerzők: Kiss Bence, plankog, Ács Dániel, Botos Tamás
2022.04.28.



- Emlékeznek még a kampány alatt korrupcióval vádolt szocialistákra?

- Feltűnő a csend a botrány körül.

- Az ügy túlmutat a szocialistákon, kiterjedt csalássorozatról és professzionális felépített szervezetről van szó.

- A gyanú szerint a társaságot Fuzik Zsolt, a BKV egykori informatikai igazgatója, a Nagymester irányította.

- Magasról próbálhatták leállítani az elszabadult NAV-nyomozókat, állami cég figyelmeztette őket, hogy a telefonjaikat lehallgatják.

- Mégis elkapták őket, és ez most politikai oldaltól függetlenül sokaknak fáj.

A Magyar Jeti korábbi részei.

A Sorozat korábbi részei: 







VLAGYIMIR PUTYIN ÖNGÓLJA

NÉPSZAVA
Szerző: BEREND T. IVÁN
2022.04.25.


Oroszország gyakorlatilag nem tudja nélkülözni az európai országok olaj- és gázvásárlásait, maga is függő helyzetben van Európától.


Vlagyimir Putyin már nem egyszer használta fegyverként Oroszország olaj- és földgázkincsét. Országa ugyanis első helyen áll a világ ismert földgáz-, második helyen a szén-, és nyolcadik helyen az olajtartalékaival rendelkező államok között. Nem egyszer megfenyegetett országokat, hogy elzárja az exportcsapokat. Fenyegette ezzel már Ukrajnát, Moldovát és Észtországot is, kikényszerítve bizonyos követeléseinek teljesítését. A barátokat pedig, kedvezményesebb áron szállítva nekik az energiát, ezzel vásárolja meg. Most az ellenségesnek minősített országoknak helyezte kilátásba a szállítás leállítását. Igen ám, de Oroszország gyakorlatilag nem tudja nélkülözni az európai országok vásárlásait, maga is függő helyzetben van Európától.

Az orosz gazdaság megrekedt az úgynevezett fejlődő országok szintjén. (Ezt az eufemizmust az 1960-as évek elején a gazdaságilag elmaradottabb országok elnevezésére vezették be.) A Világbank mai szóhasználatával élve Oroszország a közepes fejlettségi színt kategóriájába tartozik. Egy főre jutó nemzeti jövedelmi szintje egyötöde/egyhatoda a német vagy az amerikai szintnek és az orosz lakosság átlagosan 7-9 évvel rövidebb ideig él, mint a nyugat európaiak. De ugyanezt fejezi ki, hogy versenyképtelen, önellátásra termelő iparágai mellett – a kivételt képező hadiipart leszámítva – a nemzetközi piacokon zömében csak nyersanyagokkal képes megjelenni. Nemzeti jövedelme és exportja mintegy 60 százalékát 2020–21-ben a természeti erőforrások biztosították. Ezen belül is az olaj és a földgáz eladásából befolyó közel 212 milliárd dollárból származik az orosz költségvetés bevételeinek csaknem fele. Az export második legnagyobb tételét fémek és drágakövek teszik ki (de ez már csak 30 milliárd dollár értéket képvisel). Más feldolgozatlan nyersanyagok – gabona és fa – az export további 10 százalékára, míg az ipari termékek – vas, acél, műtrágya és gépek – együttesen mindössze 10-12 százalékára rúgnak. Az orosz exportcikkek értékben számítva több mint felének európai országok a vásárlói, míg az oroszbarát Kína az export 14 százalékát veszi csak át. Egyetlen mondatba foglalva: számos európai ország energiafüggő helyzetben van Oroszországtól, ugyanakkor az orosz gazdaság legfőbb exportcikkeit illetően az európai piacokra van utalva. A világgazdaság normális működése esetén ez egyik félnek sem okozna gondot...

VÁLASZTÁS UTÁN, VÁLASZTÁSOK ELŐTT

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: KEMÉNY ÁDÁM
2022.04.28.


A 2022. áprilisi 3-i országgyűlési választás utáni időszak a magyarországi demokratikus ellenzék számára kiemelkedő fontossággal bír. Remélhetőleg hamarosan túl tud lépni az egymásra mutogatás, bűnbakkeresés időszakán, és egyre inkább azt próbálja kitalálni, hogy milyen stratégiával kell készülnie egy sikeresebb szereplésért a nem is olyan távoli időben, 
2024 tavaszán/őszén várható EP-, majd önkormányzati választásokra.

A tét az, hogy sikerül-e radikálisan változtatni egy sor szervezési és tartalmi kérdésben, vagy a meglévő struktúrákra építve, a csodában reménykedve próbál az ellenzék felkészülni a 2024-es választásokra. Meggyőződésem, hogy az utóbbi esetben az ellenzék nem tud sikeres lenni, legfeljebb az eddigi eredményeket ismételheti meg, esetleg pár %-pontos növekedést könyvelhet el. Amennyiben azonban a cél valóban a kormányzás átvétele, a NER eltüntetése, és az ehhez szükséges politikai erő megteremtése, akkor gyökeres fordulatra van szükség. Ehhez némi adalék a következőkben.

Először is azt kell meghatározni, hogy milyen módon tudnánk a jelenlegi ellenzéki párttérképen „rendet teremteni”. Az nyilvánvalónak tűnik, hogy a jelenlegi széttagoltság nem segíti elő a kormányváltást. Teljesen értelmetlen például, hogy egyszerre két párt is zöld jelszavakat hangoztat, sokkal kézenfekvőbb lenne ezeket az erőket egy szervezetben összevonni, amit pártösszeolvadás útján a legegyszerűbb megoldani.

További evidencia, hogy olyan pártnak nincs értelme, amely kizárólag szervezési mesterkedéssel, közös listán való részvétellel tud a parlamentbe bekerülni, és önállóan képtelen mandátumot szerezni, sőt, a közvélemény-kutatásokban is kimutathatatlan a társadalmi támogatottsága. Persze, a párt egy-egy képviselője, vezetője ettől még kiválóan érzi magát, képviselői széket is kaphat, csak éppen társadalmi szempontból értelmetlen az ilyesfajta ügyeskedés.

Az ellenzéki pártszerkezet átalakításában kézenfekvő az is, hogy el kellene érni egy olyan közép/nagypárt kialakulását, amely akár önállóan, de koalícióban mindenképpen képes lehet a Fidesz/KDNP leváltására. Erre a mai helyzetben leginkább a legerősebb ellenzéki párt, a DK képes, amely részben a „természetes szövetséges” MSZP rovására tudna tovább fejlődni, akár fokozatosan, lépésről lépésre, akár radikálisabban, egy kitárgyalt, egyszeri pártfúzió keretében. Persze, egy ilyesfajta átalakulás rendkívüli óvatosságot és türelmet igényel, de minél előbb neki kellene kezdeni, hiszen a következő választás (EP) már nincs is olyan messze.

Az előző felvetéshez kiegészítésként annyit, hogy meg lehetne próbálkozni a pártokon belüli platformok szélesebb körű működtetésével (szociáldemokrata, liberális, zöld platform, stb.). Ezek érdemben nem zavarnák a pártegységet, viszont elképzelhetők olyan szimpatizánsok, akik a párt profiljában nem értenek mindennel egyet, de egy-egy platform eszméjével rokonszenveznek, és ez egyfajta „csaliként” működhetne számukra.

A fenti gondolathoz kétségtelenül kapcsolódik az is, hogy a jövőben talán célszerű volna elsősorban nem az „összefogásra” koncentrálni, hiszen annak a hatékonysága idén áprilisban eléggé megkérdőjeleződött. Úgy tűnik, igazuk lett azoknak a kétkedőknek, akik nem tudták elképzelni a gyakran teljesen különböző nézetekkel, elvekkel rendelkező pártok egy akolba terelését. A kényszerű, és egyben kényszeredett közös politika, lista, jelöltek nem hozták az elvárt eredményt, megzavarták a választókat, sokakat el is riasztottak, és végeredményben jelentősen hozzájárultak a választási vereséghez.

Azt is érdemes nagyon alaposan megfontolni, hogy van-e értelme még egyszer alkalmazni az előválasztás intézményét, mivel több jel mutat arra, hogy az sem volt teljesen sikeres, sőt, egyes esetekben szintén zavart keltett. Az mélyreható elemzés szükségességét támasztja alá, hogy az előválasztás igazi, legkiforrottabb formája az Egyesült Államokban működik, Európában azonban nem alkalmazzák túl gyakran, s ha igen, akkor sem úgy, mint nálunk. Ahol vannak európai példák, ott szinte kivétel nélkül egy adott párton belül használják arra, hogy kiderüljön, mely jelölt tűnik a legtámogatottabbnak, hasonlóan az amerikai gyakorlathoz. A több párti közös jelöltek ily módon történő kiválasztása nem igazán hatékony, a természetesen meglévő pártérdekek mentén gyakran felülíródik a közös érdek, ahogyan ezt legutóbb is láthattuk. Ha mégis közös lista/jelöltek kérdése merül fel a jövőben, bármennyire is furcsának tűnik, talán inkább az tűnik hatékonynak, hogy a demokratikusnak hirdetett, de aztán jórészt mégis pártalkukba fajuló előválasztás helyett ténylegesen az egyes pártok tárgyalásán dőljön el, melyik jelöltet támogatják közösen az adott választókerületben. Ez egyébként lényegében a korábbi választási rendszerben a második forduló előtt alkalmazott normális pártközi tárgyalási technikának felelne meg.

Ugyancsak nélkülözhetetlennek tartom, hogy mielőbb megkezdődjön a választókerületek szervezésének átalakítása. Erre főleg vidéken van szükség, de persze a fővárosban is – ott talán könnyebb a dolog. A vidék kérdése azért válik egyre hangsúlyosabbá, mert a legutóbbi választási eredmények igazolták, hogy a NER befolyása a kisvárosokban és falun ma már szinte hegemón, miközben az ellenzéki pártok szervezettsége egyre gyatrább. A pártszervezést és a politikai tevékenységet valószínűleg továbbra is érdemes a választókerületi logika és keretek alapján végezni, de a jelenleginél jóval életszerűbben és nem kampányként, hanem folyamatosan...

OKOS NEMZET VAGYUNK, MÉGSEM BECSÜLJÜK A TANÁROKAT

TELEX
Szerző: BOROS TAMÁS
2022.04.29.


Okos nemzet vagyunk. A kutatások alapján ez azon kevés kijelentés egyike, amelyben függetlenül attól, hogy falun élünk vagy a belvárosban, 8 általánost végeztünk vagy egyetemet, fiatalok vagyunk vagy idősek, jobboldaliak, baloldaliak vagy liberálisok, a magyarok többsége egyetért.

Soroljuk a világhírű magyar feltalálókat és írókat, a matematikaverseny-győzteseket és a zenészeket. Ha szerencsés módon iskolázott/gazdag családba születtünk, közvetlenül is ismerünk olyan diákokat, akik Oxfordban, Cambridge-ben, a Harvardon vagy valamelyik másik elitegyetemen végeztek – újra és újra megerősítve bennünk „a magyar okos nemzet” hitet.

Kevés fontosabb hiedelem létezik ma Magyarországon, hiszen egy ország (és benne az állampolgárok) sikerének képlete, hogy minél többen minél magasabb szintű képességek és tudás birtokában legyen képesek együtt dolgozni. Az okos nemzetekből lesznek a gazdag és boldog nemzetek.

Az önkép és a valóság

A fiatalok kompetenciáit mérő nemzetközi PISA-tesztekben a magyar diákok szövegértés tekintetében a 30., matematikából a 33., természettudományból pedig a 32. helyen állnak a világ 79 legfejlettebb országának diákjai között. Ennél aggasztóbb az alulteljesítők aránya: tízből négy magyar gyerek sem szövegértésből, sem matematikából, sem természettudományokból nem éri el a minimálisan elvárt szintet. 2020-ban a 18 és 24 év közötti magyari fiatalok 12 százalékának nem volt az alapfokúnál magasabb iskolai végzettsége. Az Európai Unióban csak Bulgáriában, Máltán, Olaszországban, Romániában és Spanyolországban rosszabb a helyzet ezen a téren...

SEMJÉN KÖNYVE

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2022.04.30.


Semjén Zsolt könyvet írt. Megint. Vagy csak összeállította, egymáshoz rakosgatta a dolgokat, hogy kijöjjön a végeredmény, ami ez lett: „Cselekvő nemzet – az újraegyesítés erőforrásai 2010-2022”. Ez a könyv címe, és látatlanban véljük, nem lesz egy bestseller, Semjént, mint jótollú szerzőt nem ostromolják majd a könyves sátraknál aláírásért a rajongó olvasók, de ballagásra még megvehető a most maturáló diákoknak, hogy felnőtté válásuk kiteljesedjen, láthassák, hol is élnek. A most maturálók éppen csak kiléptek az óvoda kapuján, amikor a NER épülni kezdett, eszmélésükben ők mást nem ismernek, számukra Orbán oldalán Semjénnel mozdulatlan állócsillagok a magyarság tajtékos egén, és az élet zavartalanul csodaszép.

Ilyen az a világ, amelyben Semjén könyvet ír, amelyben azt kiadják, és amelyben azt teljesítményként méltatják. A kötet címéből is kitetszik, hogy szerzője Kádár apánk alatt szocializálódott, otthon van a pállott szagú pártirodákban, és még az is eszünkbe jut, hogy miként a szakdolgozatait is plagizálta, arra sincs garancia, hogy ebben a kötetben saját gondolatait adja elő, ha egyáltalán van neki ilyenje. Az pedig, hogy a kötet a választás után három héttel jelent meg, mutatja azt, a szerző bízott a fényes jövőben, mert egy esetleges vereség után senki nem lett volna kíváncsi Semjén kötetére. Igaz, most sem, de a kellő publicitást megkapja azért bizonyságául annak, a NER megbecsüli a szellemi teljesítményt, lásd Nagy Ferenc Kossuth-díja.

Semjén, a jótollú szerző pedig a könyvbemutatón előadta, miről is szól a jótollal szerzett könyve, mert a címből ez nem elég világos, úgyhogy ráfért. Megtudtuk, a kötet annak a küzdelemnek a dokumentuma, hogy a Gyurcsány-kormány rombolása után hogyan építették fel a semmiből a nemzetpolitikát. Ebből az aspektusból a kiadvány kicsit elkésett, a kampány már lecsengett, igaz viszont, hogy Gyurcsányt ekézni örökzöld, nagy valószínűséggel még négy év múlva, tehát a tizenhatodik uralmi évük után is teli pofával elmúlt nyolcaznak, mert ez a jelek szerint bejön. Viszont, ami a kötet alapja, a kiindulási pont mintegy, hogy Gyurcsány, nos, olyan lehet az egész is, de mi csak a vezérfonalával foglalkozunk, mert az megéri nagyon.

Mint Semjén volt szíves kifejteni nekünk, „a magyar állam értelme és célja, hogy a magyar nemzet fennmaradjon”. Ez a kötet összegzése, és mi erre röviden azt mondjuk: nem. Indokaink számosak a határozott tagadásra, amelyek közül felhívnánk a figyelmet a nemzet fogalmára fideszi értelemben. Az ő közelítésükben a nemzet a „mi”, a rajtuk kívül állók pedig az „ők”, akik mi vagyunk. Az „ők”, tehát a saját olvasatunkban mi, nem vagyunk a nemzet része a Fidesz szerint, mert gyurcsányisták, sorosisták, kommunisták, és uram bocsá’ lipsik vagyunk, akiket a kedves vezető a kevláros hátán cipel el párosával. A Semjén-féle állam tehát nem szeretné, ha mi – olvasatukban „ők” – fennmaradnánk, mert mint tudjuk, egyfolytában rárontunk. A nemzetre.

Ezért vagyunk rajta kívül, tehát az állam, Semjén állama nem akarja, hogy fennmaradjunk, sőt, éppen ellenkezőleg. És most, hogy beláttuk Semjén és a Fidesz – meg a KDNP természetesen – aljas sandaságát a nemzet fogalmát illetően, az államról is válthatnánk néhány szót annak előre bocsátásával, nem tudjuk, Semjén honnan szerezte társadalomfilozófiai ismereteit, hacsak nem a plagizált teológiai szakdolgozatából. Az államnak feladata számos van, ezek között azonban nem szerepel a nemzet fennmaradásának gondja, főleg nem semjéni olvasatban. Ellenben sok más pedig feladata volna, ami Semjénnek eszébe sem jut, így Semjén könyvének tárgya maga az abszurditás, mert olyan dolgokkal foglalkozik, amik önmagukban nincsenek is...