2022. november 2., szerda

AZ OROSZBARÁT, NYUGATELLENES ORBÁNISTA FASIZMUS NEM TRENDI, KIDOBOTT PÉNZ AZ IDEOLÓGIAI NYOMULÁS

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2022.11.01.


Már semmi innováció, újdonság és izgalom nincs Orbán rendszerében, mert mindenki számára világos, hogy egy oroszbarát, nyugatellenes önkényuralomról, közönséges fasiszta diktatúráról van szó, amely már alig képes leplezni magát. Attól, hogy mindent másnak nevez, mint ami valójában, hogy hazudik, még semmiféle újszerű társadalmi formációt és megoldást nem kínál. A szélsőjobb vevő lehet rá, mivel a leplezett és takargatott fasiszta diktatúráknak az a típusa, amely sikeresen számolta fel “észrevétlenül” a demokratikus jogállamot és a köztársaságot, de másnak nem vonzó.

Ezek a “szellemi műhelyek”, amelyek valamiféle filozófiai és ideológiai látszatot, ne adj’ isten tudmányos, elméleti hátteret akarnak adni a felcsúti stadionban, a korlátlan hatalomban, Mészáros Lőrincben, az unortodox gazdasági csődben megtestesülő suttyó önkénynek, elkésett és nevetséges próbálkozások arra, hogy Orbán valamiféle elvont tartalmat adjon egy primitív, ócska, fasiszta diktatúrának, mert időközben lefoszlott róla a máz. Semmi újszerűség nincs benne, mindenki számára világos és egyértelmű a lényege. Az orbánista fasizmus nem trendi és nem szexi Európában.

Különösen nem azóta, hogy Putyin megmutatta ezeknek a rendszereknek az arcát és igazi lényegét, Orbán pedig nem határolódott el tőle, még a népirtás és a tömeggyilkosságok után sem, hanem azonosul vele. Azok a nevetséges próbálkozások, amikor valamiféle “alternatív” társadalomfelfogásnak próbálja beállítani azt, hogy politikai ellenfeleit, riválisait megfosztja az egyenlő feltételektől, a népet a szabad és egyenlő, demokratikus választás lehtőségétől, az információs és sajtószabadságtól, olyan egyetemekkel és oktatási intézményekkel, ahol nincs szabadság, kontraproduktívak.

A valódi egyetemeket a középkorban alapították és a szabad szellem, a szabad kutatás fellegvárai. Orbán Mathias Corvinus Collegiuma 2020-tól kezdte meg jelenlegi működését, ez az alapítás éve, de az elődje is csak 1996-ban létesült ezen a néven. A “tehetséggondozónak” nevezett ideológiai agymosó intézmény az Orbán-rendszer káderképzője, amely egyben tudományt próbál csinálni egy önkényuralomból, amivel elkésett. Arisztotelész már leírta ennek a rendszernek (tyranneia) a lényegét, semmi új nincs benne ahhoz képest.

Mindemellett nem elég, hogy a látható gyakorlat cáfol és helyretesz minden hazug elméletet, az elméletgyártás is rendkívül alacsony színvonalú. A klasszikus fasiszta és náci hatalomgyakorlás mögött a liberális demokráciák alig rejtett antiszemita kritikája ötvöződik a keresztényfasizmus középkori eredetű szabadságellenességével és képmutató valláserkölcsi uszításaival. Az elméletet cáfolja és értelmezi a látható gyakorlat, amely nem vonzó, hanem undorító, de maga az elmélet sem tartalmaz semmiféle innovációt a legocsmányabb antiliberális konteókhoz képest.

Ezért Orbánnak nincs esélye arra, hogy olyan vállalkozásokkal, mint a Mathias Corvinus Collegium brüsszeli ága, “az MCC Brussels agytröszt”, átalakítsa az európai és a nyugati közgondolkozást. A probléma oka, hogy az agytrösztből az agy hiányzik, csak a tröszt van meg benne, nincs valódi szellemi érték abban, ahogy tudományt próbálnak csinálni egy ember primitív önkényuralmából. Ez nem lesz így se vonzó, se hatékony, se divatos, mindössze egy kelet-európai fasiszta diktatúra átlátszó próbálkozása arra, hogy agymosó tevékenységét kiterjessze, s néhányan megélnek belőle.

Orbánnak Amerikában még vannak tudatlan támogatói, akik nem ismerik az Orbán-rendszert, annak lényegét és működését, de a trumpizmus révén eljutottak a szélsőjobboldal elfogadásához, ám nincsenek tisztában azzal, hogy a “család”, a “kereszténység”, az antiliberalizmus és más hamis jelszavak mögött milyen egyszerű, primér és ocsmány fasiszta diktatúra húzódik meg, amely idegen az amerikai demokráciafelfogástól és értékrendtől. Amerikában a legdurvább fasiszták sem engednének olyan diktátort maguk fölé, mint Orbán. Ha Trump megpróbálná ugyanezt, akkor neki vége...

MILLIÁRDOS MUSK ÁLOM - A SZENVEDÉLY MELLETT A PÉNZSZERZÉS IS NAGY SZEREPET JÁTSZHAT

AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: SZEPESI LÁSZLÓ
2022.11.02.


A múlt hét végén lezárult a Twitter megvásárlása, Elon Musk azonnal elkezdte átalakítani a vállalatot. Kirúgások, betarthatatlan határidők és másutt sehol nem alkalmazott stratégia kíséri a fantaszta és látnok milliárdos útját. Hatalmi gőg vagy kivételes látnoki képesség vezeti a világ leggazdagabb emberét?

Példátlan érdeklődés kísérte a múlt péntekén azt a tranzakciót, aminek keretében a világ jelenlegi leggazdagabb embere megtette az utolsó lépéseket is és kivásárolta a Twitter közösségi média korábbi tulajdonosait. Elon Musk, akinek vagyonát a nyár végén 254 milliárd dollárra becsülték, ezzel egyedüli döntéshozóvá lépett elő a rövid írott üzenetek továbbítására szakosodott cégnél. Musk saját maga is igen nagy hódolója a Twitternek, egyesek szerint egyenesen szenvedélye az üzenetek olvasása és bizonyítottan aktív részt vevője is az ott zajló beszélgetéseknek. Gyakran ott jelentett be fontos újításokat vagy adatokat, néha megfontoltan, néha az utólagos elemzések szerint csak ötletszerűen és hirtelen felindulásból. Egyértelműnek tűnik, hogy Musk őszintén elkötelezett egy korlátozásmentes szabad véleménynyilvánítás mellett, amit az USA-ban az első alkotmánykiegészítés kiemelten védelmez.

Az is igaz ugyanakkor, hogy ezt a jogot néha meglehetősen szabadosan értelmezte a múltban, a leghírhedtebb eset 2018-ban volt. Ekkor a SEC, az amerikai tőzsdefelügyelet szerint Musk megalapozatlanul jelentette be, hogy rendelkezésére áll elengedő tőke ahhoz, hogy a Teslát kivezesse a tőzsdéről. Példátlan büntetést kapott a milliárdos: egy Tesla ügyvédnek előzetesen jóvá kell hagynia minden Teslával kapcsolatos üzenetet, amit ki szeretne küldeni, gyakorlatilag egy „Twitter dadust” kapott a Tesla vezérigazgatója ezzel. Érthetően ez nincsen ínyére és legutóbb idén szeptemberben nyújtott be kifogást a 4 évvel ezelőtti döntés ellen, kérve, hogy mentesítsék mostantól ettől a béklyótól – az illetékes bíró első fokon ugyan elutasította kérvényét, de Musk további fellebbezést nyújtott be...

BESZAKADT A GÁZÁR, KÉSZÜLHETÜNK A REZSISZABÁLYOK LAZÍTÁSÁRA? – ÁH, DEHOGY!

PORTFOLIO
Szerző: WEINHARDT ATTILA
2022.11.02.


Október végéig nagyot esett a tőzsdei gázár 450 forint körülre köbméterenként, így sok olyan magyar gázfogyasztó lehet, aki elkezdett reménykedni, hogy januártól hátha 752 forintnál kevesebbet kell majd fizetnie az átlagfogyasztás fölé lógó gázmennyiségre. Nagyon rossz hírünk van a számukra, sőt az összes magyar lakossági gázfogyasztó számára: a Portfolio kalkulációi szerint a most látható határidős gázárak mellett elképesztően nagy veszteséggel néz szembe az állami gázszolgáltató 2023 végéig, ami jóval több, mint amit idénre és jövőre összesen betervezett eddig a kormány a rezsivédelmi alapba. Így valószínűleg felesleges abban reménykedni, hogy januártól majd lazít a kormány a rezsiszabályokon. Sőt, két további nagy költségvetési akna miatt is inkább azért kell szurkolni, hogy ne szigorodjanak tovább a rezsiszabályok jövőre, ahhoz pedig fontos alapfeltétel lenne a minél alacsonyabb gázár jövőre...

SZEMTŐL SZEMBE - ÚJDONSÁGOK AZ OLASZ FASIZMUS KUTATÁSÁBAN

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2022.10.28.


A fasiszta mozgalom indulásakor harcot indított a háború haszonélvezői, a „cápák”, a korruptak, az államon élősködők ellen, deklarált céljai között szerepelt a háborús profitok elkobzása, a tőke megadóztatásával a vagyonok részleges kisajátítása. Mindennek éppen az ellenkezője valósult meg, a fasiszta párt, a „rend” pártja, a nagytőkét, a bankokat segítette. Nem véletlenül, hiszen meg kellett hálálnia támogatásaikat hatalomra juttatásukban. A korrupció, az illegális meggazdagodások vizsgálatára létrehozott parlamenti bizottság működése a fasizmus hatalomra jutásakor lezárult. Az összefonódások, a klientelizmus támogatásának „eredendő bűne”, a kontroll hiánya az ország deklarált megtisztítása helyett a hatékony igazgatás, a dinamizmus címén utat nyitott a totalitárius állam belső lényegéből fakadó korrupciónak, a régi és új oligarchák hihetetlen vagyonosodásának. Eközben a harc a plutokrácia, a gazdagság ellen mindvégig a rezsim jelszavai közé tartozott. A fasizmus bukása után a számtalan átláthatatlan kibúvó, a törvények labirintusa igencsak megnehezítette a gazdasági bűnök felszínre hozatalát, a felelősségre vonást.


Az olasz fasizmussal kapcsolatban az utóbbi időben több, most kutathatóvá vált dokumentum feldolgozása is megjelent, az elemzések fókuszába kerülnek olyan gyakorlati kérdések is, mint például a rendszerszintű súlyos korrupció.

Az irodalomban az általam korábban is jelzett Antonio Scurati doku-fiction regénytrilógiájának első kötete, az M. A század fia (M. Il figlio del secolo, 2018) után nagy érdeklődést, közönségsikert mondhat magáénak a második is, az M. A gondviselés embere (M. L’uomo della provvidenza, 2020). (Az első kötetről lásd Fried Ilona: Egy diktátor évszázados hazugságai. Álhírek az olasz fasizmusban, ÉS, 2019. július 5.) A szerző munkájában ezúttal is a dokumentumok gazdag tárházát ötvözte a fikcióval.

Antonio Scurati első kötetében 1919-től 1925-ig követte a fasizmus eseményeit. Az M. A gondviselés embere 1925-től 1932-ig kíséri figyelemmel a fasizmus történetét Mussolinivel a középpontban, folytatja az első kötet szerkezetét, rövid fejezetekre tagolva a történelmi események, szereplők kronologikus megjelenítését.

A regény kezdete közelkép a diktátorról: a szenvedő, gyomorfekélyes Mussolini állapotának leírása, betegségéé, mely további életében is végigkísérte, de amelyet, mint a gyengeség jelét, mindvégig titokban tartott, hiszen teste politikai propagandájában férfias, szexuálisan is vonzó kellett legyen. Szenvedéseit szeretője, Margherita Sarfatti próbálja enyhíteni, akinek ugyan a Duce, mint oly sok mást, ezt sem fogja meghálálni. Előtérbe kerülnek a fasizmus berendezkedésével együtt járó manipulációk, belharcok, a családtagok, a hierarchák. Augusto Turati például a Fasiszta Párt főtitkári pozíciójából való lemondása után a hatalmi harcok drámai áldozatává válik. Egy másik fontos személyiség, Arturo Bocchini, a titkosszolgálatok vezetője, megbízatását annyira tökélyre vitte, hogy magát Mussolinit is lehallgatta testvérével, Arnaldóval folytatott beszélgetései közben. A Duce a titkos­szolgálatokat még legkedvesebb gyermeke, Edda lánya figyeltetésére is felhasználta. Apai szigora megmutatkozott Edda jövendőbelijének kiválasztásában: az addig szabados életet élő Edda 1929-ben szerelmes lett egy érdemes zsidó fiatalemberbe, azonban apja semmiképpen nem járult hozzá a frigyhez, egy zsidó származású vőhöz. Választása Galeazzo Cianóra esett, aki korábbi irodalmi ambíciói helyett a politikuskarriert választotta...


EGYRE TÖBB AZ OROSZ DIPLOMATA MAGYARORSZÁGON, JÓ RÉSZÜK HÍRSZERZŐ LEHET

RTL
Szerző: BORSODI ZOLTÁN
2022.11.02.


Egyre több az orosz diplomata Magyarországon. Egy év alatt 30 százalékkal nőtt a számuk, miközben az Ukrajna ellen indított invázió miatt az uniós országok többsége egyre gyakrabban utasít ki orosz diplomatákat – derült ki Panyi Szabolcs, a Direkt36 újságírójának adatgyűjtéséből. Kis Benedek József biztonságpolitikai szakértő azt mondja, a diplomaták 60-70 százaléka be lehet kötve valamelyik orosz hírszerzőszolgálathoz. A Nemzetbiztonsági Bizottság jobbikos elnöke szerint a magyar titkosszolgálatoknak foglalkozni kell ezzel a helyzettel. A kormány úgy reagált: minden diplomata átesik a szükséges nemzetbiztonsági vizsgálatokon...

“HJAJ, SZAR EZ AZ ÉLET!” - ORBÁN ELVESZTETT REZSIHARCA

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2022.11.01.



A rezsi(csökkentés) története nem az Orbán-kormánnyal kezdődött, a rezsiárak már jóval korábban is tematizálták a közbeszédet. Nem lesz gázáremelés - az elmúlt évtizedekben legendás mondatok is születtek a rezsi kapcsán. Az Orbán-kormány 2013-ban vezette be a rezsicsökkentést, kampányolt is vele minden választáskor, a mostaniban pedig szintén az egyik fő témájává tette meg az olcsó villany- és gáz árát. A kampány után viszont részben eltörtölte egyik legfőbb politikai termékét. De hogyan jutottunk el idáig, kire, hogyan hatnak a változások, és hogyan mászhatunk ki a mostani helyzetből? Mai adásunkban erről lesz szó.

A SZÜLŐK GYAKRAN NEM A VALLÁS, HANEM A PRESZTÍZS MIATT KÜLDIK A GYEREKEKET EGYHÁZI ISKOLÁBA

QUBIT
Szerző: KENDE ÁGNES
2022.11.02.



„Egy kelet-magyarországi kisvárosban a római katolikus egyház erre felhatalmazott képviselője elment megkeresni az iskolaigazgatót, hogy átvenné az iskolát. »Na jó, de mi itt nyolcvan százalékban reformátusok vagyunk, a gyerekek is, meg a tanárok is« – mondta az igazgató. »Nem baj« – mondta a katolikus egyház küldötte. És itt bejött egy mindenki által tudottan őszintétlen beszélgetés, hogy hát »Igazgató Úr, nekünk azt kell keresnünk egymásban, ami összeköt bennünket és nem azt, ami elválaszt«. És mindenki tudta, hogy mi az, ami összeköti őket: az, hogy ebből legyen helyben egy elit iskola. És a püspök mindenkit biztosított arról, hogy semmi olyat nem fog követelni sem a tanároktól, sem a diákoktól, ami egy protestáns számára a hitelveivel ütközne. Csak annyit kell kibírni, hogy nem azt mondják az iskolában, hogy Áldás, Békesség, hanem hogy Dicsértessék a Jézus Krisztus. Aludtak rá egy éjszakát, és azt mondták, hogy ez így rendben van. Utána elment a katolikus egyház embere az önkormányzathoz, hogy adják neki az iskolát, amit amúgy is államosítottak volna a következő évben. Mondták neki, hogy vigye.”



Zolnay János oktatáskutató fenti története egy 2010 után egyházi fenntartásba került önkormányzati iskoláról szól, és kiválóan illusztrálja a megfigyelhető trendeket: az egyházi iskolákat sok helyen nem azért választják a szülők, hogy vallásos nevelésben részesüljön a gyerek, ahogy az iskolák sem azért döntenek a fenntartóváltás mellett, mert a vallási iskola értékei mentén elkötelezettek lennének. Ezt a döntést ugyanis „a szülők részéről a jobbnak, vagy az állami rendszeren kívül működő, és ezért másnak gondolt iskolának a presztízse, az iskolák részéről az egyházivá történő átállást pedig a nagyobb mozgástér, illetve esetleg új forrásbevonások lehetősége (is) motiválhatja” – olvasható Papp Z. Attila szociológus egy nemrég megjelent tanulmányában, amely az Educatio folyóirat egyházi oktatásról szóló különszámában jelent meg idén szeptemberben.

Az egyházi iskolák térnyerése azonban – szándékosan vagy sem, de – rendszerszinten szegregáló hatással is bír, mivel az iskolák többsége a jobb családi háttérrel rendelkező tanulókat vonzza be; ezért nevezi Ercse Kriszta oktatáskutató ezt a jelenséget „az állam által ösztönzött, egyházasszisztált szegregációnak”. Ez érhető tetten a Zolnay által elmesélt másik, szintén kelet-magyarországi történetben, ahol a görögkatolikus egyház átvett az államtól egy iskolát, és „az első dolguk volt, a keresztényi elfogadás nevében, hogy az addig odajáró állami gondozott gyerekeket azonnal kitúrják onnan”.

„Azokban a vidéki közegekben, ahol ennek tétje van, ott valóban az alacsony státusú, gyakran roma gyerekeknek az egyházi iskolákból való kirekesztése történik, de az ország nyugati részén vagy a nagyvárosokban árnyaltabb ez a történet, ott más a motivációja az egyházi iskolák alapításának és a választásának is, ott nem feltétlen a helyi elité az egyházi iskola, hanem inkább oktatási alternatívaként tekintenek rá a szülők” – mondta a Qubitnek Neumann Eszter oktatáskutató, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségszociológiai és Antropológiai Osztályának tudományos munkatársa, aki az Educatio-különszám egyik szerzője és egyben egyik szerkesztője is.

Az egyházi iskolák a hagyományos elitképzés funkcióját viszik tovább
...

HÁROM LEHETŐSÉG KERÜLHET SZÓBA, TOVÁBBÁ EGY TÉNY…

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2022.11.01.


Különös ember ez a Varga Zs. András, aki Orbán Viktor kegyelméből lett a Kúria elnöke.
Ugyanazzal a lendülettel állítja, hogy nem hatalmazta fel senki az OBT tagjait, hogy kritikai véleményüket fejtsék ki más ország képviselőinek, és ugyanazzal, hogy az USA nagykövetével folytatott beszélgetés tartalmát nem ismeri.
Akkor hát?
Három lehetőség kerülhet szóba, továbbá egy tény.
1. Az első lehetőség, hogy Varga Zs. András hazudott, minthogy igenis ismerte a megbeszélés tartalmát, ugyanis a magyar szervek lehallgatják az USA budapesti nagykövetségén tartott megbeszéléseket. Ha így van, ez nagy probléma, melynek nemzetközi következményei beláthatatlanok.
2. A második lehetőség, hogy valóban nem ismerte a beszélgetés tartalmát, ám rutinból hazudott, hogy legfőbb megbízója politikai elvárásainak eleget tegyen. Ez megszokott hazai gyakorlat ugyan, ám korántsem megnyugtató épp a Kúria elnöke részéről.
3. A harmadik lehetőség, hogy valóban nem tudja, mi hangzott el, de miután van fogalma a magyar igazságszolgáltatás állapotáról (vesd össze például a Schadl György- és a Tatár-Kis Péter-eseteket) éleselméjűen arra az őszinte következtetésre jutott, hogy a magyar igazságszolgáltatás állapota kizárólag panaszkodásra adhat okot, semmi egyébre.
4. Ami pedig tény: akár így, akár úgy, Varga Zs. András, a Kúria elnöke akkorát méltóztatott prejudikálni, mint ide Lacháza.
Tehát kicsoda? A Kúria elnöke. Mit tett? Prejudikált.
Ezt hol és kinél lehet felpanaszolni?

ÍGY LETT DIVAT BUTA POLITIKUSNAK LENNI – HUPPA-LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA-HU
2022.11.02.


Könyvajánló

“Hogyan lett kifizetődő a butaság az amerikai politikában, és hogyan jutottunk el addig, hogy Donald Trumpból elnök lett?” – többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ Andy Borowitz humorista könyve, amely a republikánus politikusok pályafutását veszi végig. Várjuk a magyar változatot.

“Un despota in Europa”

A Magyar Hang szerkesztősége közösségi finanszírozásban jelenteti meg Stefano Bottoni magyar történész olaszul írt „Orbán, a hatalom megszállottja” című könyvét.

A politikában is ostoba hiedelmek tartanak fogva milliókat?


“A történetmesélés szempontjából ez lényegtelen. A történetmesélés szempontjából az a lényeg, hogy Orbán sorra nyeri a választásokat. (…)Nincs harc, hiszen egyetlen narratíva létezik: Orbáné. Harc majd akkor lesz, ha az ellenzék is kiizzad magából egy komplex narratívát. Amíg ez nincs, kár fölvenniük a fizetést a Parlamentben. Mármint az adófizetők szempontjából kár.”

Netanjáhu valószínűleg megnyerte az izraeli választást

Egy év kihagyás után visszatérhet Izrael élére, miután az őt támogató jobboldali-vallásos tömb három exit-poll szerint is hajszálvékony többséget szerzett a kedden megtartott törvényhozási választáson.

Bolsonaro nem ismerte el a vereségét

… de nem is támadta meg az eredményt, mint ahogy attól többen tartottak.

Tovább rontják Magyarország nemzetközi megítélését


“Senki se higgye azonban, hogy amit a jelenlegi hatalom emberei megengednek maguknak a nemzetközi politika értékelésekor, az észrevétlen marad. (…) Az uniós csúcsokról előszeretettel közöl a királyi magyar hírügynökség olyan fotókat, amelyeken Orbán Viktor a többi európai vezető társaságában látható. A beszámolók arról nem szólnak, hogy ugyanezek a vezetők az esetek nagy többségében kerülik a magyar vezér társaságát.”

Titkolják az Orbán-kormány korrupció elleni harcosainak a nevét

Az egyedüli független tag már ki is szállt a döntésből.

Még itt:

Milliárdokat költ a kormány az iváncsai akkumulátorgyárra, amivel Mészáros Lőrinc jár jól

Egy évvel ezelőtt bőkezű, 50 milliárdos támogatást rendelt a magyar kormány az Iváncsán létesülő akkumulátorgyár infrastrukturális beruházásaihoz. Az összeg azóta tovább nőtt: Mészáros és Mészáros Zrt. plusz 2,6 milliárd forintot kapott a gyárat kiszolgáló víziközművek megépítésére, de az útfejlesztések plusz 40 milliárdja sem szerepelt az eredeti rendeletben.

Kitüntette Mészáros Lőrinc sajtósát Bicske fideszes önkormányzata

Zsohár úgy volt Mészáros sajtósa, hogy közben feladata volt a megyei lapban Mészáros Lőrinc tevékenysége kapcsán elfogulatlan és kiegyensúlyozott cikkeket közölni. LOL

Így szurkol a háborús bűnös Putyinnak a kormánypárti média

“Spöttle tényleg lehajol bármiért, hogy az ukránokat lejárathassa, például arról is beszámolt, hogy Zelenszkij egyik testőre náci szimbólumot hord (egyébként nem).”

Egyre több az orosz diplomata Magyarországon, jó részük hírszerző lehet

Egy év alatt 30 százalékkal nőtt a számuk, miközben az Ukrajna ellen indított invázió miatt az uniós országok többsége egyre gyakrabban utasít ki orosz diplomatákat…

Mindeközben:

Brüsszelben nyit irodát a Mathias Corvinus Collegium

Cseh Katalin arra hívta fel a figyelmet, hogy a Fidesz rengeteget költött arra, hogy létrehozzon egy jobboldali szellemi univerzumot maga körül és hogy trumpista celebeket csalogasson Magyarországra (…), szerinte az MCC brüsszeli terjeszkedése is a szélsőjobboldali koalíció létrehozásának kísérletébe illeszkedik.

EGYSZERRE VAN GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI VÁLSÁG - LENGYEL LÁSZLÓ A KLUBRÁDIÓBAN (2022.11.01.)

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: DÉSI JÁNOS
2022.11.01.



A 2022. november 1-jei Reggeli személyben Dési János vendége Lengyel László közgazdász-politológus. volt, és belpolitikai témákról beszélgettek.

A ROSSZABBUL KERESŐ MAGYAROKNAK SZEPTEMBERBEN MÁR KÖZEL 30 SZÁZALÉK VOLT AZ INFLÁCIÓ

G7.HU
Szerző: STUBNYA BENCE
2022.11.01.


Az előzetes várakozásokat is meghaladta a szeptemberi 20,1 százalékos magyarországi infláció, azonban egy friss felmérés szerint európai összehasonlításban nézve is jelentős különbség volt ezen belül a drágulás mértékében attól függően, hogy valaki jól vagy rosszabbul keresőnek számít.

Amikor a Központi Statisztikai Hivatal egy adott hónapban közli az előző hónapra vonatkozó inflációt, egy olyan számot közöl, amit egy ún. fogyasztói kosár alapján mér. Ez a fogyasztói kosár egy átlagos magyar fogyasztását próbálja leképezni, figyelembe véve a valódi fogyasztói trendeket.

Az árindex úgy jön létre, hogy a hivatal munkatársai minden hónapban boltok és szolgáltatásokat nyújtó vállalatok adott körében jegyzik fel a kosárban szereplő termékek (és szolgáltatások) árait. A múltbeli fogyasztás alapján előre megadott súlyok mentén így jön ki az átlagos infláció szintje egy adott hónapra vonatkozóan.

Az árindexszel kapcsolatban gyakori visszajelzés – különösen mostanában, amikor nagy az infláció -, hogy az alulbecsli a drágulás szintjét. Ezt a benyomást erősítheti, hogy az árindex az átlagos drágulást próbálja megmutatni, de különböző jövedelmi szinteken az emberek egészen máshogy fogyasztanak. Ezért ha valaki a jövedelméből arányosan többet költ az éppen aktuálisan jobban dráguló dolgokra, például élelmiszerre, akkor a saját árindexe valójában sokkal magasabb is lehet, mint a hivatalosan publikált. De ugyanez fordítva is igaz: ha például valaki nem jár autóval, amikor az üzemanyag drágul, akkor az ő árindexe kevésbé érzi meg ezt a hatást.

Ezek miatt is különösen érdekes a brüsszeli Bruegel Intézet nemrég közölt adatbázisa. Ebben különféle jövedelmi szintekre jellemző fogyasztói kosarak alapján számították ki a havi infláció szintjét minden uniós tagállamaban 2019 eleje és idén szeptember között. A jövedelmi csoportokat az adatbázis kvintilisenként tartalmazza. Ezt úgy kell elképzelni, hogy ha a lakosságot sorba állítanánk, és öt egyenlő nagyságú csoportra osztanánk fel a jövedelem nagysága alapján, akkor ezeket az ötödöket kapnánk meg. Ebben a cikkben leginkább a legalsó és a legfelső ötödről lesz szó. Viszonyításként, ők azok emberek voltak 2020-ban, amikorra a statisztikai hivatal erre vonatkozó legfrissebb adatai vonatkoznak, akiknek a havi nettó jövedelme kevesebb volt, mint 73 523 forint (alsó ötöd), illetve meghaladta a 212 290 ezer forintot (felső ötöd).

Az alábbi ábrán az látszik, hogy Magyarországon hogyan alakult ezeknek a csoportoknak a fogyasztása szerint a 2021 második felétől gyorsuló drágulás. Az látszik, hogy 2022 elején az alsó ötöd kisebb infláció tapasztalhatott, mint a felső, majd a különbség az év első felében folyamatosan eltűnt. Nyár végétől pedig már az alsó ötöd szenvedte meg jobban az inflációt, ami viszont minden jövedelmi szinten sokkal magasabb lett ekkorra...

SCHERMANN FRUZSINA: A MEGMOZDULÁSOK MOTORJÁVÁ VÁLTAK A DIÁKOK, DE EZT MAGUKTÓL TETTÉK

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2022.11.02.


Schermann Fruzsina 11. osztályba járt, amikor csatlakozott az ADOM Diákmozgalomhoz. Most már egyetemista, és ő mozgalom elnöke. Mint mondja, a középiskolában nem érezte, hogy elegendő lenne az a diákképviselet, amit meg tudnak jeleníteni. A legtöbb, amit diákönkormányzatosként tenni tudott a diákságért, hogy tökfaragást és Halloween-bulit szervezett. Schermann Fruzsina szerint napjaink iskolája nagyon is nyomasztó, és a Hírklikknek meg is indokolta, miért. Azt viszont tisztelettel visszautasította, hogy a diákok nem önmaguktól szerveződnek, hanem a tanáraik buzdítják erre őket.

– Az ADOM Diákmozgalom elnöke – ennyit tudunk önről. Miért vállalkozott erre?

– Igazából két-három éve csatlakoztam az ADOM Diákmozgalomhoz, mert nem éreztem, hogy a középiskolában elegendő lenne az a diákképviselet, amit meg tudunk jeleníteni. A legtöbb, amit diákönkormányzatosként tenni tudtam a diákságért, hogy tökfaragást és Halloween-bulit szerveztem. Ennél nagyobb lehetőségek nem adódtak ott helyben. Emiatt kerestem olyan országos diákszervezetet, ahol hitelesen és aktívan tudok tenni a diákságért. Így találtam meg az ADOM Diákmozgalmat, ahol egyébként elég gyorsan belecsöppentem a sűrűjébe...

SZÁMOLGATNAK A TEMETŐKNÉL, TAVALYHOZ KÉPEST AKÁR 30-40 SZÁZALÉKKAL IS TÖBBE KERÜLHETETT A MÉLTÓ EMLÉKEZÉS

NÉPSZAVA
Szerző: FEKETE NORBERT
2022.11.02.


Egy fél méter átmérőjű koszorúért akár 35-40 ezer forintot is elkérnek.


Kell a Tatának, Margitnak, apádéknak, az négy. Csak beférünk húszezer alá… – egy hatvanas pár számolgatja a rákoskeresztúri Új Köztemető felé tartó villamoson, mennyiből jöhet ki négy koszorú és négy szál virág. Mécsest és tartót otthonról hoztak, mondják később, a vásárlás után lapunknak. De így sem fértek bele a keretbe, majdnem 23 ezret fizettek két kisebb, két közepes koszorúért és négy szál krizantémért. – Tavaly nagyjából ugyanezért nem fizettünk tizenötnél többet, ha jól emlékszem – mondja Pál...

A CLUB ALIGA BALATONIG ÉRŐ TELKEIT AZ ÖNKORMÁNYZAT IS MEGVEHETI, MONDTA AZ ÁLLAMTITKÁR - EGY TELEK 400-500 MILLIÓ FORINT, ÉS TIZENHÁROM VAN BELŐLE.

MAGYAR NARANCS
Szerző: FÓNAI IMRE
2022.10.29.



Van-e a balatonvilágosi önkormányzatnak pénze arra, hogy éljen elővásárlási jogával és megvegye a Club Aliga fejlesztője által kiparcellázott, partig érő telkeket? – tette fel a Narancs.hu a kérdést Takács Károly polgármesternek azok után, hogy Csepreghy Nándor, az Építési és Beruházási Minisztérium államtitkára arra hívta fel a figyelmet: november 21-ig van erre lehetősége a településnek.

Vészhelyzet

Az államtitkár Dúró Dóra (Mi Hazánk Mozgalom) hétfői parlamenti kérdésére válaszolta ezt. A szélsőjobbos képviselő nem ez iránt érdeklődött, hanem azt szerette volna megtudni: mivel az elővásárlási jog az államot is megilleti, a kormány kíván-e élni vele, hogy ezáltal biztosítsa a helyiek szabad parti sétányát, vízparthoz jutását.

Egyebek között ezt is javasolta az Aligai Fürdőegyesület abban a levélben, amit a minap juttattak el Lázár János építési és beruházási miniszterhez és Orbán Viktor miniszterelnököz. Időközben ugyanis a Club Aliga beruházója, a Pro-Mot Kft. elkezdte értékesíteni azt az újonnan felparcellázott tizenhárom telket, melyek mindegyike a Balatonig ér, elvéve ezzel egy 540 méter hosszú parti sétányt. Ezt a helyiek eddig használhatták a 2013-ban a Pro-Mot előző tulajdonosai és a balatonvilágosi önkormányzat által kötött szerződés alapján. A településrendezési szerződésben szerepel az is, hogy a parti sétányt közösségi célú ingatlanként bejegyzik az ingatlan-nyilvántartásba is, ez azonban a mai napig sem történt meg. Ennek híján kezdett parcellázásba a Pro-Mot, s jutott el most odáig, hogy egyelőre öt leendő telektulajdonossal adásvételi szerződést írt alá, mely azonban csak akkor lép érvénybe – mivel a Balaton partjáról van szó – , ha az elővételi joggal rendelkezők, vagyis a helyi önkormányzat és az állam lemondanak erről a jogukról a november 21-i határidőig. A Narancs.hu úgy tudja,

400-500 millió forintért „megy”egy telek a Club Aligában, s tizenhárom olyat alakítottak ki, mely a vízpartig ér.


„Vészhelyzet van. A utolsó pillanatokat éljük, ha nem történik valami, akkor egy Balaton-parti település örökre elveszíti a Balaton partját – mondta a Narancs.hu-nak Bukovszki András, az Aligai Fürdőegyesület alelnöke, balatonvilágosi önkormányzati képviselő. – A befektető most egyelőre még csak az első öt telek tekintetében kéri az önkormányzatot, hogy mondjon le elővételi jogáról; erről akkor szereztünk tudomást, amikor a polgármester az októberi képviselő-testületi ülés napirendjére vitte a témát, azzal a javaslattal, hogy mondjunk le erről a jogunkról. Szerencsére ezt akkor sikerült megakadályoznunk többek között azzal, hogy jó néhány tiltakozó eljött a testület ülésére.”...


TELJES KÁOSZBAN SZÜLETETT A KORMÁNY NAPELEMRENDELETE

24.HU
Szerző: K. KISS GERGELY
2022.11.02.


Egymásnak homlokegyenest ellentmondó nyilatkozatok tükrözik, mennyire kidolgozatlan a kormány napelem-stratégiája.


Az emelkedő energiaárak miatt tavaly óta hatalmas boom alakult ki a lakossági napelempiacon, köszönhetően a kedvező szabályozásnak, amely felkínálta a hálózati visszatáplálás lehetőségét és a szaldós elszámolást. De már az országgyűlési választás előtt bő egy évvel bevezetett 3+3 millió forintos építőipari támogatás felpörgette a piacot, mivel felújítás esetén a napelem telepítéséhez 50 százaléknyi ingyenpénzt lehet igénybe venni 2022 végéig. Az intézkedések és a kormányzati megszólalások alapján egészen október elejéig úgy tűnt, hogy ez a szektor preferált terület, és pörgetni is fogják, hiszen a Nemzeti Energiastratégia is két pillérre épít: az atom- és a napenergiára.

Augusztus elején még bőven ezt a hitet erősítették, hiszen könnyítésről döntöttek egy rendeletben, miszerint nincs szükség minden tulajdonos hozzájárulására ahhoz, hogy napkollektort vagy napelemet telepítsenek a társasházakra...

TERJESZKEDIK A MÉSZÁROS CSALÁD A BALATON PARTJÁN: EZÚTTAL TÖBB MINT 100 MILLIÓ FORINTÉRT VESZNEK FÖLDET

RTKL
Szerző: LŐRINC TAMÁS
2022.11.02.


Tihany egyik legjobb fekvésű ingatlana kerülhet immár teljes egészében a Mészáros család érdekeltségébe – értesült az rtl.hu. A telek egy részéről már nyáron megállapodott Mészáros Lőrinc fia, egy októberi adásvételi szerződés alapján viszont egy újabb földdarab is hozzá kerülhet 104 millió forint értékben. A két ingatlanrészért így összesen 404 millió forintot fizethetnek ki.


Tihany egyik legjobb fekvésű földjének újabb darabja kerülhet a Mészáros családhoz – derült ki a vásárlási szándékról szóló adásvételi szerződésből. (Az egyezség a földügyletekre vonatkozó szabályoknak megfelelően csak akkor érvényes, ha az illetékes hatóság jóváhagyja azt, a tulajdonlapokon még nem jegyezték be a változást.)

Az óvári dombon fekvő telket érintő megállapodás szerint az 5484 négyzetméteres ingatlannak nagyjából a 15 százalékát vásárolja meg ifjabb Mészáros Lőrinc. A telek 104 millió forintért cserél gazdát, de pénzmozgás nem lesz, mert az eladónak, Eppel Jánosnak – aki a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének az elnöke, korábban pedig a kormányzati tendereken rendre sikerrel szereplő Porsche Hungária vezetője volt –

„teljesítési kötelezettsége” áll fenn Mészáros Lőrinc fiával szemben, így a vételárat teljes egészében ebből írják majd le
.

Az rtl.hu a Fejér B. Á. L. Zrt.-n keresztül megkereste ifjabb Mészáros Lőrincet, hogy megtudjuk, milyen adósságról lehet szó, ám kérdéseinkre nem érkezett válasz. Eppel János telefonon annyit közölt, hogy az adásvételt részben magánügynek, részben pedig üzleti titoknak tekinti, ezért nem szeretné kommentálni...

ÍGY SZURKOL A HÁBORÚS BŰNÖS PUTYINNAK A KORMÁNYPÁRTI MÉDIA

444.HU
Szerző: HERCZEG MÁRK
2022.11.01.


Miközben a magyar kormány megszavazta a szankciókat, és Orbán olyan szövegeket is aláírt, amik szerint Oroszország a felelős az energiaválságért, a belföldre szóló kormányzati kampány inkább a brüsszeli szankciókat támadja. Az Orbán Viktorhoz végtelenül hűséges, állami közpénzmilliárdokkal kitömött kormánypárti sajtó


már egyenesen Vlagyimir Putyinnak szurkol az Ukrajna elleni háborúban.

Nem véletlen, hogy a hivatalos és a fél- vagy egyáltalán nem hivatalos kommunikáció nem vág egybe: amíg a felszínen, kormányzati nyilatkozatokban elő lehet adni, hogy mi Ukrajna oldalán állunk és békét akarunk, addig a közvéleményt – pontosabban a fideszes kétharmadhoz szükséges tábort – oroszpárti üzenetekkel lehet felkészíteni egy majdani váltásra. Aminek elvileg eljöhet valamikor az ideje, legalábbis Orbán a tusványosi beszédében hitet tett amellett, hogy Oroszország nem fogja elveszíteni a háborút...

HADHÁZY BLOKÁDOT SZERETNE AZ MTVA-NÁL

KLUBRÁDIÓ
Műsorvezető: DÉSI JÁNOS
2022.11.01.


Hadházy Ákos szerint a hazugsággyár megdönthető, ha nagyon sokan segítenek ebben. Ehhez kell az is, hogy minél többen jöjjenek el pénteken, november 4-én (ami sajnos a forradalom leverésének napja) és „blokád alá vegyék” az MTVA székházát. Azt is mondta: ha nem tudják elérni, hogy a közmédiának konszenzusos vezetője legyen, és vége legyen a kormányzati propagandakampányoknak, akkor "hogy a fenébe akarjuk elérni azt, hogy egyszer elmenjen ez a hatalom"?.


Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a Reggeli gyorsban elmondta: a Kunigunda útján, az MTVA-székház túloldalán ül a sátrában. Megjegyezte, hogy elég nagy az éberség: amikor körbesétálta a területet, egy messzebb lévő teherbejárót is azonnal becsuktak, fel is torlódott ott több autó.

Tőle azért annyira nem ijednek meg, hogy a hírhamisító igazgató lemondjon. Márpedig amíg nem lesz konszenzusos vezetője ennek az intézménynek, akit az ellenzék is elfogad, addig a hazugsággyár működik. „És addig valódi választásról sem beszélhetünk” – jelentette ki. A hazugsággyár megdönthető, ha nagyon sokan segítenek ebben. Ehhez kell az is, hogy minél többen jöjjenek el pénteken, november 4-én (ami sajnos a forradalom leverésének napja) és „blokád alá vegyék” az intézményt. Jelezte, megköszöni, ha minél többen magukkal hozzák a nemzeti konzultációs íveket. A demonstráció fél 6-kor kezdődik.

A másik fontos követelés, amelyre fel akarja hívni a figyelmet, hogy a fizetett kormányzati hirdetéseket, propagandakampányokat (például a nemzeti konzultációkat) törvényileg be kell tiltatni. Ha ezt nem lehet elérni, „akkor hagyjuk abba az egészet, akkor mi a fenének vagyunk a Parlamentben?” – tette fel a kérdést.

Hangsúlyozta, minden nyomásgyakorlást addig kell folytatni, amíg az eredményeket elérik. A tanárok küzdelménél is ez a helyzet: hogy nincs több kirúgás, az azért van szerinte, mert nagyon nagy tömegek, tízezrek álltak az ügyük mellé. De ez csak részeredmény, amivel nem lehet megelégedni, azt is el kellene érni, hogy visszavegyék a kirúgott tanárokat – tette hozzá. Az úgynevezett közmédia is csak azért hív be néha egy-egy ellenzékit, hogy ezzel segítsék az európai uniós támogatások megszerzését – mondta.

Kitért arra is, hogy kritikát kapott az MSZP új társelnökétől; amire úgy reagált: korábbi ilyen alkalmakra hívta a pártokat, nem jöttek, a parlament alakuló ülésénél pedig „nem értették, vagy nem akarták érteni”, hogy miről beszél ő. De a pártokat is emberek hallgatják, és szinte mindegyiknél ismer olyan embereket, akik nagyon is jól értik, hogy miről van szó, reméli, hogy csatlakoznak.

Hadházy Ákos azt mondta: hibrid rezsimben vagyunk, régen puha diktatúrának nevezték, még nem viszik el börtönbe az ellenzékieket, de nem is demokrácia, ahol mindkét fél elmondhatja a véleményét és választáson le lehet váltani a hatalmat. Tehát van még sajtótermék, amely elmondhatja az igazat, azt viszont a hatalom mondja meg, hogy ilyenből mennyi lehet. Szerinte a Klubrádió esetében is ez történt, a hatalom úgy gondolta, hogy már sok volt az, amit elmondott a frekvenciáján és becsukták ezt a kaput. Nagyon nagy baj, hogy vannak olyanok, akik rámentek és lerabolták ezt a frekvenciát – jegyezte meg. De a lényeg, hogy a független hangok csak azokat érik el, akik keresik a valódi közéleti híreket. A kormánynak nem ez a fontos, hanem az, hogy az ő üzenete sokkal több emberhez jusson el. Például most is egy nyolcmilliárd forintos kampánnyal eljutnak mindenkihez, tehát ennyivel beljebb vannak, mint az ellenzék, és ezt csinálják folyamatosan.

2022. november 1., kedd

ÚJRAJÁTSZÁS - SURÁNYI GYÖRGY: BRUTÁLIS VÁLSÁG KÖZELEG?

FRIDERIKUSZ PODCAST
Szerző: FRIDERIKUSZ SÁNDOR
2022.07.07.



Döbbenetes áremelkedések tanúi vagyunk hetek-hónapok óta. A forint valósággal szabadesésben veszít értékéből. 

Az infláció végét még senki sem látja, viszont 2023-ban a világban már recessziót, azaz gazdasági visszaesést jósolnak, aminek hatását természetesen itthon is jócskán megérezzük majd. Az orosz-ukrán háborúnak is rengeteg a negatív gazdasági következménye, hogy az Európai Unió által visszatartott, több ezer milliárdos támogatás körüli bizonytalanságról már ne is beszéljünk. És bár a magyar kormány szűnni nem akaró rezsicsökkentéssel és az egyes termékekre kivetett árstoppal próbál a lakosság kedvébe járni, de mindezeknek az árát is természetesen mi, emberek fizetjük meg, csak némi kerülővel. 

A fenti kérdésekben is érdemes tisztán látnunk, hogy az egyre negatívabb gazdasági spirál okait és következményeit ne feltétlenül úgy értelmezzük, ahogy azt a kormány propagandagépezete súlykolja. Ehhez az értelmezéshez Surányi György közgazdászt, egyetemi tanárt hívtuk meg. 

Friderikusz Sándor 2014-ben az akkor futó műsorába egy, az Élet és Irodalomban akkor megjelent cikke nyomán meghívta Békesi László közgazdászt, egyetemi tanárt. És bár az a beszélgetés nyolc éve készült, de olyan, mintha ezekben a napokban rögzítettük volna: Békesi László tulajdonképpen minden olyan gazdasági és pénzügyi jelenséget megjósolt, amelyeknek manapság az elszenvedői vagyunk. A Surányi Györggyel frissen készült interjú és ez a 2014-ben készült beszélgetés Békés Lászlóval, szinte felelget egymásra. A 2014-ben 

Békesi Lászlóval készült interjú itt található: https://youtu.be/xpjds5LqNtE

ÚJRAJÁTSZÁS - SZ. BÍRÓ ZOLTÁN: HÁBORÚRÓL, PUTYINRÓL, ORBÁNRÓL, SZANKCIÓKRÓL

FRIDERIKUSZ PODCAST
Szerző: FRIDERIKUSZ SÁNDOR
2022.10.20.



Ismét az orosz-ukrán háborúról beszélgetünk, de ezúttal elsősorban az Oroszország ellen bevezetett szankciók hatékonyságát vizsgáljuk. A magyar miniszterelnök szerint amennyiben megszűnnének ezek a szankciók, az utóbbi hónapokban egekbe szökött fogyasztói árak rögtön megfeleződnének, Európa gazdasága újra erőre kapna és el tudná kerülni a fenyegető recessziót. Ahogy Orbán gyakran hangoztatja: "az uniós bürokraták nem ezt ígérték. Azt ígérték, hogy ezek a szankciók Oroszországnak fognak fájni, nem az európai embereknek".
Hát akkor lássuk, mi az igazság! Ezúttal is - a sok kiváló közül - a legjobb Oroszország-szakértőt, Sz.Bíró Zoltán történészt kértük meg arra, hogy a szankciók hatásával kapcsolatban tárja fel az igazság minden aspektusát, például, hogy miért lett volna eleve képtelenség szankciók nélkül hagyni az orosz háborús magatartást, mindemellett persze szó lesz arról is, miért abszurd követelés a magyar kormány részéről a "béke helyreállítása", létezik-e olyan, hogy "Brüsszel", amire a miniszterelnök örökösen hivatkozik, reális-e az a szintén magyar politikai törekvés, hogy Amerika üljön le Oroszországgal és Ukrajna feje fölött mielőbb állapodjon meg a háború befejezéséről, miért újabb parasztvakítás a magyar nemzeti konzultáció a szankciók hatásáról, de az is szóba kerül, miért hal meg mostanában igen gyanús körülmények között egymás után megannyi orosz oligarcha, továbbá igaza van-e az Economist-nak, amikor a napokban arról írt, hogy miközben Európa recesszióba tart, az orosz gazdaság képes finanszírozni a gazdaságát, és hogyan fogja a magyarok megélhetési dühét a magyar kormányfő megint Brüsszel, a migránsok, a baloldal, Soros, stb. ellen fordítani, ahogy szakadatlanul teszi ezt 12 éve.

JÖVŐRE 13 SZÁZALÉKOS NYUGDÍJEMELÉS JÖHET, KÉRDÉS, MIRE LESZ ELÉG

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2022.11.01.


Szinte biztosra lehet venni, hogy januárban 13 százalék körüli mértékben emelkednek idehaza a nyugdíjak. Ez igen jól hangzik, csakhogy ez sem fogja fedezni a nyugdíjasok valós pluszkiadásait, hiszen ez az a korosztály, amelyik – az átlaghoz képest – a jövedelmének nagyobb részét költi élelmiszerre, rezsire és gyógyszerre. Már szeptemberben is gyorsabb volt a nyugdíjas infláció, mint az általános, s az olló várhatóan tovább fog nyílni. Nem véletlen, hogy a nyugdíjas érdekképviseletek nagyobb emelést követelnek, a szakemberek pedig sürgetik a Központi Statisztikai Hivatal által meghatározott nyugdíjas kosár felülvizsgálatát. Az emelés pontos számát akkor ismerhetjük meg, amikor a kormány közli, milyen inflációval dolgozza át a jövő évi költségvetést.


„Nyugdíjemelésnél mindig a Magyar Nemzeti Bank inflációs előrejelzését vesszük alapul” – közölte a minap az RTL kérdésére Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, utalva arra, hogy a már (költségvetési) törvényben foglalt 5,2 százalékos jövő évi emelés helyett 13 százalék körülire számíthatnak a nyugdíjasok és a nyugdíjszerű ellátásban részesülők 2023. januárjától. Hogy világos legyen a helyzet, hozzátette, hogy a Magyar Nemzeti Bank legutóbbi Inflációs jelentésében 13 százalék körüli inflációval számolt 2023-ra.

A miniszter ugyan azt is megemlítette, hogy a jegybank december közepén publikálja majd az idei utolsó Inflációs jelentését, s benne az idei utolsó éves inflációs becslését, ám – s ezt már mi tesszük hozzá – nehezen hihető, hogy a kormány megvárja. Annak ellenére sem, hogy akkor már nagyon pontos becslést tud adni az MNB a 2022-es éves inflációra, miután már a rendelkezésére állnak a novemberi – és ezzel az első 11 havi – tényadatok. De legkésőbb december végéig a Parlamentnek el kell fogadnia a nyáron kihirdetett törvényt váltó – a többi között az inflációra, mint sarokszámra épülő – átdolgozott/újraírt 2023-as költségvetést, s az újraszámoláshoz éppen úgy idő kell, mint a törvény elfogadásához, még akkor is, ha az sürgősséggel kerül a ház elé. A nyugdíjemelés mértéke pedig megegyezik a hatályos költségvetési törvényben rögzített inflációval...

BOD PÉTER ÁKOS: NAGY HIBÁKAT KÖVET EL MAGYARORSZÁG, AMIÉRT SÚLYOS ÁRAT FIZET

PORTFOLIO
Szerző: BOD PÉTER ÁKOS
2022.10.31.


Nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon évtizedek óta nem látott infláció tapasztalható. Nálunk azonban kétszer olyan gyorsan nőnek az árak, mint az uniós átlag. Vagyis jól látható, hogy az árstopok nem tudják lefékezni az áremelkedést. Akkor mégis miért vezet be újabb hatósági árakat a kormány?

ADY IGAZSÁGA

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: KENESEI ISTVÁN
2022.10.28.


„Micsoda ésszel kormányozzák ezt a szerencsétlen országot?

Miért bolondítanak itt bennünket s miért nem mondják meg nyíltan, hogy szántszándékkal nyomorítják el itt mindenkinek az életét,
aki nem mágnás, püspök, ispán, inas, kerítő vagy kokott?
Mit csináljon a tanítónő, akinek csak diplomája van, de reménye sincs már? Mit csináljon az állástalan tanár, jogász, műhelyetlen iparos
s annyi más szomorú elbolondítottja ennek az országnak?
Nagy fölfordulás lesz ebből, ha ebben az országban minden meg nem változik.”
(Ady Endre: Tanítónők, 1907. szeptember 3.)1

Mostanában, amikor Európában háború dúl, amelyben a mi kormányunk a „béke” oldalán áll, ami mondjuk a II. világháború eseményeire váltva olyasmit jelentett volna, mintha Hor­thy az azonnali békekötést követeli, mikor Hitler hadserege Moszkva, Leningrád vagy Sztálingrád alatt áll, továbbá amikor a mi országunknak sikerült kivívnia az Ukrajnával szemben legellenségesebb EU-tag büszke címét, valamint amikor – Monty Py­thon után szabadon – a Hülye Kérdések Minisztériuma olyasmikkel szórja tele a postaládánkat cirka 7 milliárdért, hogy „Ön egyetért-e ezzel vagy azzal a szankcióval?”, miközben azokat kormányunk mindet sorra megszavazta (vagy mentességet kapott alóluk), és amikor a lakosság jelentős része az éhezés vagy a fázás között kénytelen választani, végül amikor Ady panaszát igazolva a tanárok már nem tűrnek tovább, szóval ezenközben mi miért is bolygatjuk újra meg újra a felsőoktatás közvetlenül valószínűleg keveseket érintő ügyét, hiszen ott látszólag béke honol: a kekvásítás lezajlott, a szerződések megköttettek, a fizetések rendezve vannak, az exkormánybiztos már nem az SZFE-ről, hanem az amerikai egyetemeken uralkodó neobolsevista elnyomásról nyilatkozik.2 Dehát mit tegyünk, ha minket az érdekel, milyen jelene van és jövője lesz ennek a szférának, amelytől meggyőződésünk szerint jelentős részben függ hazánk felemelkedése...


ÚJABB RAKÉTACSAPÁSOK ÉRTÉK MIKOLAJIVOT, A HÁBORÚ MIATT LEMOND OROSZ ÁLLAMPOLGÁRSÁGÁRÓL EGY MILLIÁRDOS

TELEX
Szerző: Telex
2022.11.01.


Éjszaka újabb rakétacsapások érték a déli Mikolajiv városát, ahol hétfőn energiainfrastruktúrát támadtak az orosz erők, írja a Sky News. A négy rakéta félig lerombolt egy lakóépületet, amelynek romjai alatt kedden egy idős nő holttestét találták meg a mentőcsapatok. Egy iskola igazgatóhelyettese azt is mondta, hogy az iskola épülete is megrongálódott...



NÉGY ÉVEN BELÜL AZ ÖTÖDIK VÁLASZTÁS JÖN IZRAELBEN, NETANJAHU VISSZATÉRÉSE A TÉT - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2022.11.01.


Kedden ismét parlamenti választást tartanak Izraelben: nem egészen négy éven belül már az ötödiket. A fő törésvonal, ahogy a The Jerusalem Post írja, Benjamin Netanjahu személyéhez kötődik. A Handelsblatt, a német üzleti körök napilapja azt tekinti át, hogy milyen megdöbbentő mértékű Európa függése Oroszországtól a nukleáris energetika területén is. Az OECD egyik vezetője pedig a Financial Timesnak arról beszélt: az Egyesült Államok és Európa a kereskedelmi háborúskodás újraéledését kockáztatja.

Az Egyesült Államok és Európa a kereskedelmi háborúskodás újraéledését kockáztatja, ami dollár-százmilliárdokban mérhető adóbevétel-kieséssel járhat, ha nem sikerül valóra váltani a tavaly megszületett globális alku előírásait. Erre figyelmeztetett Pascal Saint-Amans, a párizsi székhelyű OECD, vagyis Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet adóügyi igazgatója, a londoni Financial Timesnak adott interjújában.  

A hivatali idejének lejártához közeledő francia szakember, akinek a nevéhez fűződik az elmúlt csaknem egy évszázad legradikálisabb nagyvállalat-adóztatási reformelképzeléseinek a kidolgozása, két irányban igyekezett eleget tenni a közvélemény azon elvárásának, hogy a multinacionális vállalatok végre tisztességesen vegyék ki a részüket az adóterhekből. E kétágú konstrukciót összesen 136 ország biztosította támogatásáról, de a megvalósítás mindkét vonatkozásban elakadt. Az egyik fő irány az lenne, hogy a vállalatok ott fizessenek adót, ahol üzleti tevékenységüket ténylegesen folytatják – és ne feltétlenül a nulla kulcshoz közelítő adóparadicsomok valamelyikében. A másik törekvés pedig az, hogy minimum 15 százalék nyereségadót mindenütt szedjenek be azoktól a multiktól, amelyek éves bevétele meghaladja a 750 millió eurót.

Az első célkitűzést illetően az a probléma, hogy az előjelek szerint az amerikai szenátusban az OECD által előírt határidőre, jövő év közepére aligha jön össze a szükséges támogatás a javaslat elfogadásához. Saint-Amans szerint amerikai csatlakozás hiányában előállhat az a helyzet, hogy a nagy technológiai cégek számos országban úgynevezett digitális szolgáltatási adókötelezettségek valóságos hálózatával lesznek kénytelenek szembenézni. Hasonlóképpen nemzeti adóelőírások sora sújthatja a nagy gyógyszervállalatokat. Az Egyesült Államok korábban már szankciókkal fenyegette meg azokat az országokat, amelyek digitális szolgáltatási adót vetnek ki. E tekintetben tehát félő, hogy elmérgesedik a helyzet.

Nem áll sokkal jobban a 15 százalékos adóküszöb ügye sem. Ezt az Egyesült Államok idén már megpróbálta bevezetni, de a szabályok fontos elemeit figyelmen kívül hagyta – olvasható a Financial Times cikkében, amely azonban ezen említett „fontos elemek” mibenlétét közelebbről nem ismerteti. Kitér viszont arra, hogy a 15 százalékos minimumadó ügyében Brüsszelnek is gondjai vannak, mégpedig azért, mert Lengyelország és Magyarország ellenvetéssel élt, és Budapest továbbra is akadályozza, hogy egységes uniós szabályozás szülessék ebben a tárgykörben. Az OECD meglátása szerint Magyarország alighanem azért ejtette túszul a minimumadó tervét, hogy a szabadon engedés fejében elérje bizonyos uniós források felszabadítását, amiket az Európai Bizottság jogállamisági ügyek miatt zárolt. Pascal Saint-Amans azonban úgy véli: a magyar elutasítás nem fogja megakadályozni az EU legnagyobb országait abban, hogy saját nemzeti jogrendszerükbe beépítsék a 15 százalékos minimumadót. Ha nincs magállapodás, akkor az egyes országok egyoldalúan fognak lépni – mondta a Financial Timesnak nyilatkozva.

A Handelsblatt, a német üzleti körök napilapja terjedelmes cikkben tekinti át – az osztrák környezetvédelmi hivatal egyik friss tanulmánya alapján –, hogy milyen megdöbbentő mértékű Európa függése Oroszországtól a nukleáris energetika területén is. Franciaország például, Vlagyimir Putyin háborúja ellenére zavartalanul kitart a Roszatommal való szoros együttműködés mellett, holott e téren – írja a lap – már rég esedékes lenne a fordulat.

A nukleáris szektort francia ösztönzésre kivették a szankciós körből, és ha atomerőművek üzemeltetéséről és újak építéséről van szó, minden út Moszkvába vezet – fogalmaz a Handelsblatt. A bécsi tanulmány megállapítása szerint Bulgária, Magyarország, Szlovákia és Csehország 100 százalékban függ az orosz uránszállításoktól. Az egész EU vonatkozásban ez az arány 20 százalékos. Az orosz állami Roszatom által dúsított urán mintegy fele az Unióba és Nagy-Britanniába kerül felhasználásra. A Roszatom ügyes nemzetközi – elsősorban francia – partnereinek köszönheti ezt a sikeres üzletmenetet. A francia állami szolgáltató, az EDF, a fűtőanyagszállító Orano és a létesítményépítő Framatom – amely egyébként a francia nukeláris hadiiparért is felelős – az elmúlt években számtalan szerződést kötött a Roszatommal. A Roszatom nyugat-európai üzletágának egyik vezetője a francia hadsereghez kötődő École Polytechnique műszaki felsőoktatási intézményben tanult. Franciaország függése négyrétegű: először is Oroszországtól szerzi be a dúsított uránt, másodsorban a kiégett fűtőelemeket az oroszországi Tomszkba szállítják, és ott újradúsítják, harmadrészt a Roszatom a külföldi atomerőmű-építéseknél beszállítóként bevonja a franciákat, végül a negyedik elem, amely még csak a tervezés fázisáig jutott, hogy a franciák és az oroszok közös projekt keretében állítanának majd elő úgynevezett zöld hidrogént, a jövő remélt fő energiahordozóját.

Végül egész röviden arról, hogy kedden ismét parlamenti választást tartanak Izraelben – nem egészen négy éven belül immár az ötödiket. A fő törésvonal – olvasható a The Jerusalem Post elemzésében – Benjamin Netanjahu volt miniszterelnök személyéhez kötődik. A legutolsó felmérések szerint az erőviszonyok úgy állnak, hogy a 120 fős Kneszetben a „csak Bibit” elképzelni tudó tábor 59-60, a „bárkit, csak Bibit ne” laza szövetség pedig 56-57 mandátumra számíthat – a többi a Hadas Ta’al arab pártnak juthat, feltéve, ha eléri a 3,25 százalékos bejutási küszöböt.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

„NEM AZ A FONTOS, KI MEKKORA KOSZORÚT TUD VÁSÁROLNI, HANEM AZ, HOGYAN ÉLJÜK MEG ÉS FEJEZZÜK KI A GYÁSZUNKAT”

NÉPSZAVA
Szerző: CZENE GÁBOR
2022.11.01.


Lehetnek ugyan, akik anyagi okok miatt elhalasztják a távoli vidéken lévő temető meglátogatását, de a gyászt a gazdasági nehézségek nem befolyásolják még akkor sem, ha utóbbi okozhat „veszteségélményeket” – mondják a lapunknak nyilatkozó szakemberek.


Az olyan típusú, nagy hagyományokkal bíró, személyes családi esemény, amilyen a mindenszentek vagy a halottak napja, annyira más dimenzióban mozog, hogy arra a gazdasági és politikai helyzetből fakadó problémáknak (a rezsiköltségek emelkedése, infláció, létbizonytalanság, a szomszédos Ukrajnában zajló háború keltette feszültség) nincs közvetlenül hatása – mondta lapunknak Síklaki István szociálpszichológus...

TÁMADJÁK PANKOTAI LILIT, A TÜNTETÉSEKEN KIÁLLÓ PÉCSI DIÁKLÁNYT, DE AZT, HOGY A MAGYAR OKTATÁS ÖSSZEOMLOTT, NEM LEHET FINOMAN ELMONDANI

NÉPSZAVA
Szerző: ROSZNÁKY VARGA EMMA
2022.10.31.



A Jövő slam a trágár szavai ellenére is építő jellegű, ellentétben Bayer Zsolt megnyilatkozásaival.
..

...Pankotai Lili a tüntetésen ténylegesen nem káromkodott, mindemellett a trágár beszédmód számonkérése is kérdéses, ahogy Barát Erzsébet posztjában megírta: „Ne álljunk be a szemforgató, álszent és ostoba moralizálók sorába, akik észre sem veszik, vagy éppen nagyon is élvezik, mikor naponta hangoztatják és visszhangozzák a gyűlölködés retorikáját – amit az ötös számú Fidesz tagkönyv tulajdonosának neve fémjelezhet leghitelesebben ma a hivatalos kormányzati retorikában”. Bayer Zsolt nevét sokan emlegették, Barát Erzsébet a posztjában foglaltakhoz hozzátette – Ahogy Bayer Zsolt beszél, az számomra nem is trágár, hanem egész egyszerűen ordenáré. Mivel nem az a lényeg, hogy valaki trágár szavakat használ-e, hanem az, ahogyan használja, mi vele a célja, mi lesz a következménye.

Bayer Zsolt beszédmódja valóban káros, hiszen szavaival leggyakrabban stigmatizál, szinte dehumanizál egyéneket és társadalmi csoportokat. Ezzel szemben Pankotai Lili szövege nem uszítás, még csak nem is személyeskedő, és végképp nem az a célja, hogy valaki megsemmisüljön. A Jövő című slam egy drámai helyzetet mondd el, nevezetesen, hogy a magyar oktatás gyakorlatilag összeomlott. Ezt nem lehet finomkodva elmesélni

- fejti ki.

Magyarországon évek óta fokozatosan durvul a politikai közbeszéd, ennek jelenségéről a nyelvész úgy fogalmaz: – A centralizált hatalmi gépezet kiépülése szükségszerűen politikai kommunikáción keresztül valósul meg. Azt látom, hogy az utóbbi tizenhárom év alatt a rendszer kommunikációja rutinná tette a gyűlöletbeszédet és a verbális agressziót. Ez a rutin nem csak a hatalomban lévőket jellemzi, hanem előbb-utóbb a hétköznapi beszédet is, így a társadalom kommunikációja is agresszívvé válik – összegezte Barát Erzsébet.

HAT A SZODOMÁVÁ HANYATLOTT NYUGATRÓL SZÓLÓ HÜLYESÉG – OROSZ RIPORTER PROPAGANDÁRÓL, HÁBORÚRÓL, HAZAÁRULÁSRÓL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2022.11.01.


„Szilárd meggyőződésem, hogy a tények előállítása a dolgunk, mert csak azok képesek legyőzni a propagandát. Nehéz küzdelem, de nem látok más utat” – mondja a Válasz Online-nak adott interjújában Vlagyimir Szolovjov. Bár az egyik legvéresszájúbb Kreml-propagandistát pont ugyanígy hívják, ez a Szolovjov Moldovában él, dolgozott az orosz ellenzéki Dozsgy tévének, Newsmaker néven alapított független helyi újságot, és azon négy orosz újságíró közt volt, akiknek márciusban interjút adott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Csakhogy Szolovjov változata nem jelenhetett meg jelenlegi munkahelye, a Kommerszant napilap oldalán, mert az orosz hatóságok letiltották. Milyen érzés volt, hogy a kollégái triumfálnak, ő meg nem? Milyen ma orosznak lenni egy Moszkva által szorongatott országban, és miért okozhat örömet egy szibériai Putyin-szavazónak, ha az orosz hadsereg elfoglal egy keletukrán falut? Rendes körülmények között nem vagyunk az újságíró-interjúk hívei, 2022 azonban nem a rendes körülmények éve. Vlagyimir Szolovjovval Chișinăuban találkoztunk...