Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2023.09.20.
Magyarország mindent megtesz azért, hogy globális értelemben az elektromos autógyártás egyik legnagyobb beszállítója legyen, és Orbán Viktor miniszterelnök nem engedi, hogy ennek bármi útját állja – írja a Bloomberg amerikai üzleti hírügynökség. A cikk kiemeli, hogy a magyar remények főként ahhoz a 7,8 milliárd dolláros létesítményhez fűződnek, amelyet a kínai CATL – a világ legnagyobb elektromos autó akkumulátor-gyártója a Mercedesszel partnerségben épít.
A kukorica- és napraforgómezők tőszomszédságában, a kelet-magyarországi Debrecen közelében védősisakos munkások öntik a betont Európa leendő legnagyobb ilyen gyárának az alapjaiba, és a repülőtérnyi kiterjedésű területen elindított projekt jelenti a koronagyémántot abban a durván 20 milliárd eurós összértékű beruházási csomagban, amely Orbán szerint lehetővé teszi majd, hogy az ország gyarapodjék az európai zöld átmenet nyomán. Egy főre vetítve sehol a világon nem növekszik olyan gyorsan az akkumulátor-gyártás, mint Magyarországon – olvasható a tudósításban.
A Bloomberg ugyanakkor megjegyzi: a vállalatok mostanában egyre inkább azt valószínűsítik, hogy az amerikai-kínai feszültség növekedni fog, az ukrajnai háború pedig elhúzódik, és ebből az következik, hogy a nagy létesítményberuházásokat inkább a geopolitikai törésvonalakhoz igazodva valósítják meg, és nem annyira a földrajzi közelség a döntő szempont.
Ellátás vs. balkanizálódás
A hírügynökség egy másik anyaga megszólaltatja Ola Källeniust, a Mercedes-Benz ügyvezető igazgatóját, aki azt mondja: az ellátási lánc ellenállóképességének a szempontját indokolt lehet ugyan regionális megközelítésben szemlélni, de csak akkor, ha az nem vezet a világgazdaság balkanizálódásához. Szerinte ugyanis az autóipar túlságosan kifinomult ágazat ahhoz, hogy működtethető legyen a partnerek kiterjedt földrajzi hálózata nélkül. „Teljességgel illuzórikus lenne azt gondolni, hogy olyan régiókra oszthatjuk fel az autóipar világát, amelyben ezeknek a régióknak nincs semmi közük egymáshoz” – fogalmazott a német cégvezető.
A Bloomberg megkérdezte Källeniust, mit szól ahhoz, hogy az Európai Unió a múlt héten bejelentette, megvizsgálja a szubvencióval támogatott kínai elektromos autó importjának a kérdését. Azt válaszolta, hogy a Mercedesnek nagyon erős üzleti kapcsolatai vannak a világ második legnagyobb nemzetgazdaságával, és továbbra is beruházásokat kíván eszközölni Kínában. A Mercedes főnöke szerint az üzleti sikerhez számukra mindig a piacnyitáson, a szabadkereskedelmen, a szabad versenyen és az egyenlő feltételek megteremtésén keresztül vezetett az út.
Megjegyzi azonban a Bloomberg azt is, hogy Annalena Baerbock német külügyminiszter szerint az EU-nak csökkentenie kell Kínától való függését, mert a túl szoros kötelékek veszélyesek lehetnek.
A hírügynökség egy másik anyaga megszólaltatja Ola Källeniust, a Mercedes-Benz ügyvezető igazgatóját, aki azt mondja: az ellátási lánc ellenállóképességének a szempontját indokolt lehet ugyan regionális megközelítésben szemlélni, de csak akkor, ha az nem vezet a világgazdaság balkanizálódásához. Szerinte ugyanis az autóipar túlságosan kifinomult ágazat ahhoz, hogy működtethető legyen a partnerek kiterjedt földrajzi hálózata nélkül. „Teljességgel illuzórikus lenne azt gondolni, hogy olyan régiókra oszthatjuk fel az autóipar világát, amelyben ezeknek a régióknak nincs semmi közük egymáshoz” – fogalmazott a német cégvezető.
A Bloomberg megkérdezte Källeniust, mit szól ahhoz, hogy az Európai Unió a múlt héten bejelentette, megvizsgálja a szubvencióval támogatott kínai elektromos autó importjának a kérdését. Azt válaszolta, hogy a Mercedesnek nagyon erős üzleti kapcsolatai vannak a világ második legnagyobb nemzetgazdaságával, és továbbra is beruházásokat kíván eszközölni Kínában. A Mercedes főnöke szerint az üzleti sikerhez számukra mindig a piacnyitáson, a szabadkereskedelmen, a szabad versenyen és az egyenlő feltételek megteremtésén keresztül vezetett az út.
Megjegyzi azonban a Bloomberg azt is, hogy Annalena Baerbock német külügyminiszter szerint az EU-nak csökkentenie kell Kínától való függését, mert a túl szoros kötelékek veszélyesek lehetnek.
Erdogan úgy bizik Oroszországban, mint a Nyugatban
További témák. A világsajtó nagy teret szentelt Recep Tayyip Erdogan azon kijelentésének, hogy ő maga ugyanolyan mértékben bízik Oroszországban, mint a Nyugatban. Az AP erről szóló beszámolóját például a Los Angeles Times is átvette. A török elnök a PBS amerikai közrádiónak nyilatkozva elismerte, hogy nem sikerült rávennie Vlagyimir Putyint a fekete-tengeri gabonaszállítási megállapodás felújítására, de azt elérte, hogy Moszkva megígérje 1 millió tonna gabona szállítását Afrikába. „Nincs okom arra, hogy ne higgyek nekik” – mondta Erdogan, aki szerint annyira az oroszok is megbízhatóak, mint amennyire a Nyugat. Utalt arra, hogy Törökország 50 éve várakozik az EU küszöbén.
Humánus, de szigorú menekültpolitikára van szükség
Keményen, de tisztességesen kell eljárni bevándorlásügyben – ismerteti az n-tv német hírcsatorna Monika Hohlmeier keresztényszociális pártállású európai parlamenti képviselőnek, Franz Josef Strauß néhai bajor miniszterelnök lányának a támogató nyilatkozatát Markus Söder mostani bajor kormányfő mellett. Söder nemrég német szövetségi szintű intézkedéscsomagot javasolt az ellenőrizetlen bevándorlás ellen. Hohlmeier szerint meg kell tudni mutatni, hogy van egy határ, ugyanakkor – ellentétben az AfD szélsőjobboldali párt által hangoztatottakkal – humánus menekültpolitikára van szükség, és szorosan együtt kell működni az afrikai államokkal a Földközi-tengeren való átkelési próbálkozások visszaszorítása érdekében.
EU-bővítés a jogállamiság szigorú védelme mellett lehetséges
A Handelsblatt, a német üzleti körök vezető lapja arról közöl elemzést, hogy Párizs és Berlin egyaránt ki akarja bővíteni az Európai Uniót, és most egy olyan, 12 tagú szakértői testület, amely a két kormány kinevezetteiből jött létre, előterjesztette a megvalósításhoz kapcsolódó javaslatait. Eszerint az eddiginél súlyosabb következményeket kell fűzni ahhoz, ha egy tagországban megsértik a jogállamiságot, növelni kell az uniós intézmények cselekvőképességét, és lehetővé kell tenni azt, hogy ha néhány tagállam fékezni akar valamilyen együttműködést, akkor a többiek előre léphessenek az integrációban. A jogállamiságot illetően a cikk – mondhatni: immár elmaradhatatlan módon – idézi azt a szakértői véleményt, amely főként a Magyarországgal és Lengyelországgal kapcsolatban szerzett tapasztalatokra hivatkozik.
