2018. december 5., szerda

ÚJRA MEGJELENTEK A HITELZSONGLŐRÖK - EGYRE TÖBB A SÉRÜLÉKENY ADÓS

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2018.12.05.


Az összes fogyasztásihitel-adós közel fele a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elemzése szerint az átlagosnál lényegesen alacsonyabb jövedelemmel rendelkezik. Egy potenciális sokk bekövetkeztekor ők komoly pénzügyi nehézségekbe kerülhetnek.

A személyi kölcsönök állománya két év alatt majdnem kétszeresére nőtt. Az MNB frissen közzétett adatai szerint az idén októberben már majdnem 670 milliárd forint személyi kölcsönt törlesztettek a háztartások, ami a két évvel korábbi értéket 177 százalékkal haladja meg. Ezeknek a hiteleknek a 65 százaléka ráadásul 5 éven túli lejáratú. Jól látszik, hogy a bankok, újabb és újabb ügyfeleket igyekezve bevonni, elsősorban ezen a téren versenyeznek egymással.

A háztartási hitelpiaccal kapcsolatos elemzések középpontjában – állapította meg legutóbbi Stabilitási jelentésében a jegybank – elsősorban a lakáscélú hitelek állnak. Ennek oka az MNB szerint az, hogy a fogyasztási hitelek jellemzően kisebb összegűek, és rövidebb futamidőre folyósítják őket. Emiatt gyorsabban cserélődik a hitelállomány, és összességében kisebb a sokkok hatása, mint egy jelzáloghitelnél. A jelzáloghitelekkel szemben ráadásul a fogyasztási hitelek nagy részét, mintegy harmadát pénzügyi vállalkozások kezelik, így ezek a szerződések egy negatív szcenárió esetén sem gyakorolnak drasztikus hatást a bankok mérlegére...

IKONIKUS HELYEINK

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2018.12.05.


Bezárt a Whiteleys. Persze egy londoni bevásárlóközpont bezárása nem érne meg egy külön írást a Határátkelőn (akad belőle még elég), amiért most mégis poszt születik belőle, az az, hogy mindannyiunk életében vannak olyan fontos, ikonikus helyek, melyek eltűnése szíven üt. Még ha nem is gondoltuk volna.

A Whiteleys a Queensway-en, két metrómegálló (a Queensway és a Bayswater), valamint a Hyde Park közelében fekszik és már a története is megér egy misét.

A sztori 1845-ben kezdődött, amikor egy William Whiteley nevű fiatalember Londonba érkezett. Tíz font (ami azért akkor jóval nagyobb összeg volt, mint most, de messze volt a soktól) volt a zsebében. No és volt egy álma.

William Whiteley nem volt tehetségtelen ember. Ha az lett volna, aligha képes felépíteni egy 6000 embert alkalmazó birodalmat és nem hoz létre egy rendkívül sikeres bevásárlóközpontot (a maga nemében az elsőt) a Westbourne Grove-on.

(Halála is megér egy zárójeles bekezdést: 1907. január 24-én lőtte agyon egy Horace George Rayner nevű férfi, aki a merénylő állítása szerint a törvénytelen gyermeke volt.)

William Whiteley (törvényes) fiai aztán folytatták az örökséget, mi több, tovább is gondolták azt. Így nyílt meg 1911-ben az (akkor még) Queens Roadon, a mai Queenswayen a Whiteleys.

A John Belcher és John James Joass tervezte épület a korszakban a csúcsluxust jelentette, nem véletlen, hogy London Lord Mayorja (tulajdonképpen a City első embere) adta át.

Olyannyira elegáns helynek számított, hogy George Bernard Shaw 1912-ben írt drámájában, a Pygmalionban (ennek egyik átdolgozása a My Fair Lady) Eliza Doolittle-t is itt varázsolják elegáns hölggyé. (Pedig akkor már több mint hat évtizede nyitva volt a Harrods, mi több, a Selfridges is 1909-ben nyitott az Oxford Streeten.)

Az idők során persze rengeteget változott, az 1950-es években megjelentek benne az irodahelyiségek, mígnem 1989-ben teljes egészében bevásárlóközponttá vált. Addigra már elveszítette néhai ragyogása egy jelentős részét, de még mindig kifejezetten szép és karakteres volt, a hasonló plázák közül pedig messze-messze kiemelkedett...

KULIPINTYÓ

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: HETÉNYI ZSUZSA
2018.11.30.


Tavasszal részt vettem a Bard College éves műfordítói szimpóziumán, majd töltöttem ott tíz napot. Nem tudtam, hogy a szimpózium előtti héten látogatott a Bard kampuszára a Palkovics László vezette magyar kormányküldöttség. Magam más okból voltam kíváncsi a CEU amerikai részére. Számomra nem kérdés, hogy az egyetem budapesti léte a magyar felsőoktatás és kutatás elemi érdeke. Tartottam ott előadást, használom és gazdagítottam könyvtárukat, és befogadtak vendégkutatónak az ELTE-től kapott kutatóévem alatt. Amerikai gesztus volt a kutatói mobilitás segítésére, egy fillér nélkül. Egy MTA-kutatóintézet volt igazgatója szerint ezzel tönkretettem a tudományos életrajzomat. Nem sejtette, hogy az ő intézete is hamarosan meginog.

Vajon a vizsgálódók tudták-e értelmezni, amit láttak? Nyilatkozatuk hivatalos verzióját titkolják, de bértollnokaik szerint a CEU „kulipintyó a pusztában”.

A helyszín egy amerikai kampusz. Számtalan ilyen van USA-szerte, lényegében a tudás kolostorai. A vidéki elszigeteltségben tanításra és tanulásra koncentrálók közösségei. A Bard elődjét 1860-ban alapították, amikor még alig volt igény nagyváros közelségére. Ma New York két-három órás vonatút innen. Bejárnak hétvégére, eseményre, és kiváló oktatók vonatoznak ki órát tartani. A Bard hallgatói messziről jönnek, nem is kevés tandíjért.

Páratlanul gazdag képzési formákat és kulturális életet találunk a Hudson partján, ami főleg az egyetem elnökének köszönhető. 43 éve vezeti az intézményt Leon Botstein, aki egyben a CEU kuratóriumának elnöke. Elegáns, extravagáns személyiség. A nagyszabású évzárón egész nap beszédet tartott, diplomát osztott, vacsorákon vett részt, majd este 9-től éjfélig végigvezényelt egy koncertet, ahol minden végzőst bemutatott. Egyik ünnep a gazdasági képzésnek helyet adó kastély előtti, Hudsonra néző réten folyt. A kastély sem kulipintyó, és a CEU-s képzés benne az egyenlőtlenségek elemzése.

Az amerikai és az itteni zenei életben is kiemelt szerep jut a magyaroknak. A koncerttermek épülete Bitó László szemészprofesszor és író adományából épült, az ő nevét viseli. Ahogy a szimpóziumunknak helyet adó Bitó-terem is, ahol fölöttünk agykutatók dolgoznak, a földszinten pedig vagy 250 méter hosszan üvegfalú laborok helyezkedtek el. Egyik sem tűnt kulipintyónak, és tudjuk, hogy a CEU-n is jelentős szakterület az agykutatás, a pesti babalabor. A csecsemőkori fejlődést kutatók ELTE-s együttműködéssel nyílt napot tartanak évente.

A kulipintyóra visszatérve, valóban igen szűkös helyen működik minden adminisztratív intézmény, gazdasági hivatal, kis szoba jut az egyetemi vezetőknek és tanároknak is. A gazdagon felszerelt új épületek az oktatást szolgálják, így a hatalmas könyvtárépület és az uszodás sportkomplexum is. Aki járt Cambridge vagy Oxford felé, tudja, hogy nem a kényelem vagy monumentalitás az első szempont az ilyen helyeken.

A Bard és a CEU házassága azért is szerencsés, mert a CEU-n nincsen alapképzés, csak mester- és doktori, és az előkelő rangsorú Bard liberal artsprofilja budapesti képzési formáira készíthet fel hallgatókat. Ebben a Bardhoz hasonló például az Amherst, de a Prince­tonon is az alapképzés adja elsőrangú doktori műhelyeinek hátterét.

A CEU tantermei is egy régi faépületet kaptak a Bard kampuszán, a hivatalos fotó ügyesen a ház rövidebb oldalát mutatja. Két nagyobb földszinti előadó és három-négy kivetítős emeleti tanterem van benne, egyik sem kisebb, mint sok terem az ELTE-n, ahol asztala sincs mindenkinek, nemhogy saját szobája, és tanórák alatt a szobatárs kollégák kiszorulnak a folyosóra. Jól néznénk ki, ha egy idelátogató amerikai bizottság emiatt kétségbe vonná az ELTE oktatását. A saját épület nem mérvadó, hiszen a hallgatók a tanárokhoz mászkálnak órára...

RABSZOLGASORS - NÉGYSZÁZ ÓRA TÚLMUNKA ÉS AZ ALIG LÉTEZŐ ÉRDEKKÉPVISELET

MAGYAR HANG
Szerző: TORKOS MATILD
2018.12.04.


A szakszervezetek – köztük olyanok is, amelyek szeptemberben százmillió forintot kaptak a 600 milliós állami keretből – most közvélemény-kutatást tartanak arról, vajon elegendő ok-e egy országos sztrájkra, hogy hamarosan öt nap helyett akár hat napot is dolgoztathatják az embereket egy héten. Az elszámolással pedig három éven át ráérnek a munkáltatók.

Segítünk. Elegendő ok a sztrájkra az újabb kormányzati aljasság. Máshol már szemeteskukákat borogatnának az utcán a szakszervezetek. Lenne mód rá, hiszen sok helyen már a szemetet sem viszik el rendesen – mert lenyúlták a hulladék elszállításra szánt pénzeket is.

Öröm az ürömben, hogy az állami apanázs ellenére három szakszervezet felemelte a szavát a – jelenlegi 250 (kollektív szerződéssel is legfeljebb 300) – 400 túlórát törvényesítő jogszabály-módosítás ellen. Előre borítékolható: országos sztrájkot ők sem fognak meghirdetni. A korábbi jogfosztások miatt sem élezték ki a konfliktust.

Még az itthon sokat szidott Sargentinit is jobban izgatja a magyar munkavállalók kiszolgáltatott helyzete, mint az Orbán-kormány által javadalmazott szakszervezeteket. Sargentini legalább rögzítette a jelentésében, hogy a munkanélküli segély folyósításának maximális időtartama (3 hónap) az Európai Unión belül a legrövidebb, és hogy négyszer ekkora időre lenne szükség az új munkahely megtaláláshoz. Az, hogy a magyar munkanélküliek járadéka a legalacsonyabb az unióban, szinte természetes, hiszen a törvényhozó célja az volt, hogy a munkanélkülivé vált magyar rá legyen kényszerítve, hogy rövid időn belül bármilyen munkát elvállaljon.

Figyelemre méltó az is, kik jegyzik a magyar dolgozót bérrabszolgává silányító törvényjavaslatot. Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf. Az a Kósa, aki 800 milliót kért ajándékba az édesanyjának a csengeri „örökösnőnek” nyújtott befektetési tanácsaiért, és az a Szatmáry, aki kereskedőcége szabálytalan számlázásaival hívta fel magára a figyelmet, ám ez nem volt akadálya, hogy 50 milliós uniós támogatást zsebeljen be egy másik cégén keresztül.

Ők nyújtották be a dolgozókat még nehezebb helyzetbe hozó törvénymódosítást, talán azért éppen ők, mert nekik már úgyis mindegy, az ő „népszerűségük” amúgy is a béka feneke alatt van. De ez legyen az ő bajuk...

MEGJELENT A NYOMTASS TE IS! IDEI 72.SZÁMA

NYOMTASS TE IS!
Szerző: Nyomtass Te Is!
2018.12.04.


Egy demokráciában az egyik legfontosabb kérdés, hogy mire költik az adóforintjainkat. Nos, a héten derült ki, hogy a gazdag Magyarország most éppen két mexikói templom felújítására ad kétmilliárd (2 000 000 000) forintot. Miközben a magyar szegények téli tűzifa-támogatására mindössze 4 milliárd jut...
...
Mi ez? 

Nagyon sok ember van, aki csak az M1 televíziót nézi, a Kossuth rádiót hallgatja és a megyei lapokat olvassa. Nos, az ő fejükben egy egészen másféle kép alakul ki Magyarországról, mint azokéban, akik több forrásból tájékozódnak. Ahogyan mondani szokás, ma kétféle mozit nézünk.

Ami a kormány által birtokolt vagy elfoglalt csatornákon keresztül árad, az már nem is elfogultság, hanem gátlástalan propaganda és agymosás, időnként konkrét hazugság. Ha nem lépünk fel ez ellen, akkor a következő választáson olyan emberek fognak szavazni, akik nincsenek tisztában azzal, hogy milyen országban élnek.

Ideje hát tennünk valamit!

Egy egyszerű eszközt ajánlunk, amellyel megtörhetjük a kormányzati médiafölényt. Egyfajta XXI. századi szamizdatot, amely a mindenütt jelenlévő technológiákra alapozva, olcsón, könnyen és gyorsan juthat el akár milliókhoz is.

Van még néhány független újság és hírportál, amelyek tisztességesen elvégzik a munkájukat, csakhogy ezeket nem olvassák elegen. A Nyomtassteis kezdeményezés segítségével azonban sokakhoz eljuttathatjuk az általuk előállított értékes tartalmakat. A legfontosabb írásokat lerövidítve, közérthetővé téve egy A/4-es lap két oldalára helyezzük el (tördeljük be). Ezt a lapot félbehajtva egy újság formátumú kis kiadványt kapunk.

Az aktuális lapszámok internetes oldalunkról tölthetőek le. Aki úgy gondolja, hogy ezekről a hírekről másoknak is értesülniük kell, annak csak annyi dolga van, hogy több példányban kinyomtatja, lefénymásolja, és tovább terjeszti. A terjesztéssel kapcsolatban felmerülő kérdésekről a gyakori kérdések menüpontban tájékozódhatsz.

A nyomtassteis kezdeményezés egyetlen esetben működik: ha elegen leszünk, akik tényleg nyomtatnak és terjesztik is ezt a kis újságot. Csatlakozhatsz kicsiben és nagyban is, lehetőségeid, erőd szerint. Akkor is sokat tettél, ha csak egy-két példányt nyomtatsz ki és juttatsz el ismerősökhöz vagy ismeretlenekhez.

De gondolkodhatsz nagyban is. Ha van lehetőséged, netán nyomdakapacitásod arra, hogy sok példányt állíts elő, akkor az már nagy segítség. Ha mozgósítod a barátaidat, hálózatot építesz olyanokból, akik rendszeresen szállítanák ki a lapot egy-egy adott körzetbe, akkor jelentősen járultál hozzá ahhoz, hogy minél több emberhez jusson el másféle információ, mint amit a kormányzati hírforrásokból kap.

A kis újság terjesztésének fontos eleme a személyes beszélgetés, így azok, akik csak az állam által elfoglalt hírforrásokból tájékozódnak, találkoznak más véleményekkel is. Ha tömeges mozgalommá tudjuk fejleszteni a kezdeményezést, akkor rövid idő alatt, érezhetően ellensúlyozhatjuk a hatalom médiamonopóliumát.

Arra is alkalmas ez a kiadvány, hogy a választások közeledtével megismertesse az országot azokkal az elképzelésekkel, amelyeket a jelenlegi kormányt leváltani szándékozó politikai erők ajánlanak. Ez a kis újság azonban nem egy párt lapja, hanem független civil kezdeményezés.

Kiváló eszköz azoknak a magánembereknek, akik úgy érzik, hogy ha változást akarunk, akkor tenni is kell valamit.

KÉT MONDAT A ZSARNOKSÁGRÓL

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2018.12.05.



Az lett volna ám a mókás, a végképp szívderítő, ha egy napon hallottuk volna mindkettőt, egymás mellett, mintegy szellemi koszorúként rosszkedvünk egén – ezt skiccelje le valaki, aki ért hozzá -. És mert semmi nem lehet teljesen tökéletes Orbán Viktor Mihályon (az örök világosság fényeskedjen neki) kívül, muszáj lesz lineárisan haladni. Egymás után csakis, mint a kisvasút tömött vagonjai, úgy. Kezdjük hát az első boldogsággal, amitől nemzeti kis szívünk nagyot és remegve dobbant, hogy minálunk lesz 2023-ban az atlétikai világbajnokság. Mert az IAAF Budapestnek ítélte a rendezést, azért.

A pártközpontban több pezsgőt is bontottak ez alkalommal. Örömük határtalan, hiszen, mint minden dübörgő diktatúrának, nekik is olyan ez, mintha nem is lennének azok, amik valójában Hogy kaptak egy kis lukat, amin át bemehetnek a klubba páváskodni. A sport az ilyen takaró, bele kell törődnünk, viszont nem árt tudni róla. A mindenféle nemzetközi sportszervezetek – az összes fennkölt eszméik ellenére is – csak mocskos politikai képződmények, tömve korrupcióval, így, ha egy ország megkap egy ilyet, egy vb-t, az nem azért van, mert annyira méltó rá, hanem, mert ott biztosított a siker. Mindenféle téren, pénz, paripa, fegyver, ilyenek.

Jobb helyeken esetleg még kudarc is lehet az ilyesmiből, ilyen Magyarországokon, Oroszországokban, Kínákban ez teljesen kizárt. Ezekben az anyagi forrás végtelen, a közönség garantált a kis zászlócskákkal, amelyeket a buszokon kapnak, amikor központilag viszik őket mosolyogni. Az ilyen országokban tökéletes a kirakat, mindenféle sportszövetségeket más meg nem igazán érdekel. Pezsgőt bontottak tehát a pártközpontban, hogy szüret, és föltették szólni DopeMan slágerét, hogy “Lopni, megyünk lopni…” És ez azzal az előnnyel is kecsegtet, hogy végre befejeződhet az úszó vb, amely máig drágul, lett helyette új ok és indok. Van másik, röhögi Orbán a bohócruhájában, majd lenyel egy szotyolát...


A HATALOM A CEU KIEBRUDALÁSÁVAL EGYIDŐBEN HIHETETLEN JOBBOLDALI ERŐTERET HOZOTT LÉTRE A SAJTÓBAN - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2018.12.05.


- A világ nem győz tiltakozni a jobboldali média fideszesítése ellen, de csak a borsót hányja a falra

- A szélsőséges osztrák alkancellár a CEU ügyében is teljesen egy követ fúj Orbán Viktorral, bár nyelvi leleményként ő legalább bevetette a vándoregyetem vádját

- A régi idők iránti áhítatot lovagolják meg napjaink konzervatív forradalmárai, ám a Magyarországot leszámítva sehol sincs többségük, hogy törvényesen keresztül vigyenek radikális változásokat

Die Presse

Az Európai Újságíró Szövetség bírálja a Magyarországon a most megalakult jobboldali médiaholdingot. A közlemény szerint a vélemények sokszínűségét fenyegeti, hogy összevonják a kormányhoz hű szerkesztőségeket, épp ezért le kell állítani a folyamatot. A nyilatkozat egyben emlékezteti az Orbán-kabinetet arra, hogy minden uniós tagállam köteles szavatolni a sajtópluralizmust, ideértve olyan feltételek biztosítását, amelyek lehetővé teszik, hogy a polgárok részt vegyenek a nyilvános vitákban, és nézeteiket minden félelem nélkül fejthessék ki. A szervezet felszólította a Bizottságot, hogy az tekintse a hatalommal való módszeres visszaélésnek a miniszterelnök próbálkozását a sajtószabadság korlátozására.

FAZ

Szinte egyik pillanatról a másikra új hatalmi központ jött létre Magyarországon, ahol Orbán érdekében egyesültek a magánkézben lévő rádiók, tévék, újságok, netes portálok. A kereken 500 céget összefogó holdingot Liszkay Gábor, a kormányfő régi vazallusa vezeti. A Riporterek Határok Nélkül, valamint a Német Újságíró Szövetség is úgy reagált, hogy minden eddiginél nagyobb veszély leselkedik a magyar sajtószabadságra. Ám ezzel együtt, egy-két kivételt leszámítva nem lehet arra számítani, hogy lényeges változás következik be a magyar médiapiacon. Az eddigi gazdák ugyanis a miniszterelnök feltétlen híveinek számítanak és a kiadványok idáig is a hatalom irányvonalát szajkózták. Kivételt a Szabad Föld jelent, amely Mészáros Lőrinc közvetítésével kerül most Puch Lászlótól az alapítványba.

A Nézőpont Intézet szerint azonban a baloldali sajtó még így is enyhe fölényben van. Ugyanakkor az összevonás nagyon is igazodik ahhoz, amit Orbán korábban mondott az egyetlen hatalmi centrum szükségességéről. Hogy a G-nap után Mészáros, Habony és a többiek, a kormányfő bábjaiként valójában milyen szándékkal szálltak be a sajtóba, az most egyértelműen látszik. A magyar sajátosságok közé tartozik, hogy ha valamely orgánum gazdát vált, akkor azon mód megváltozik a politikai irányvonala.

The Times

A lap szerint vizsgáznak az osztrák értékek azzal, hogy a CEU Bécsbe települ. Az egyetem szempontjából a lépés ugyanakkor annyit jelent, mintha nem egy tűzforró edényben, hanem kis lángon főznék tovább az intézményt. Az igaz, hogy Magyarországgal ellentétben Ausztriában túlnyomórészt semmilyen kifogás nem érheti a tanszabadságot. Csak éppen a kancellártól és a bécsi polgármestertől eltérően a Szabadságpárt valószínűleg nem túl lelkes a költözés láttán. Vezetői közül többen nyíltan osztják Orbán Viktor véleményét Soros Györgyről, mármint hogy ő a liberális összeesküvés főcsővezetője az európai kultúra aláásására. Az FPÖ az utóbbi időben próbált megszabadulni az antiszemitizmus öröklött bajától, de az egymást követő botrányok arról árulkodnak, hogy azért a mélyben erős az ellenérzés a zsidókkal szemben.

Orbán számára a CEU lett minden, amit az általa szorgalmazott illiberális demokrácia nem akar. Az egyetem bécsi működése ugyanilyen okokból egy sor súrlódás forrása lehet. Ausztria persze nem Magyarország és az osztrák kormány nem olyan, mint a magyar rezsim. Bécs még nyílt, virágzó világváros, ahol a jogállam szigorúan köti a hatalmat. De most majd kiderül, hogy az értékek számítanak-e még annyit, mint két évvel ezelőtt...

2018. december 4., kedd

KERTÉSZ ÁKOS: ÉN A SZÜRKEFARKASSAL VAGYOK

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: KERTÉSZ ÁKOS
2018.12.04. 


Sebestyén Balázs rádióbemondó dühbe gurult, amiért valaki kilőtte a védett szürkefarkast, és ronda dolgokat mondott a vadászokról, akik privátim is, és szervezetten is, azonnal tiltakoztak. Sebestyén haragjában csakugyan mondott egy-két butaságot, ami profi rádióshoz nem illik, de amúgy én egyetértek vele. Én is mindig az áldozattal vagyok. Nem azzal, aki lő, azzal, akire lőnek.

Én tudom, hogy ők, a négylábúak is éreznek, mint én, örülnek, mint én, fájnak, mint én, félnek, mint én; ehhez ragaszkodnak, amazt kerülik, ebben megbíznak, attól menekülnek – pont úgy, mint én.

És szörnyű lelkifurdalást érezve azt is tudom, hogy sokat közülük az én fajtám legyilkol, fölzabál, és magam is eszem a húsukból, és nem mentség, hogy más embertársam gyilkol helyettem.

A világot nem én teremtettem, nem én vagyok felelős azért, hogy a földön az élőlényeket a táplálkozás láncolata köti össze. Tudomásul veszem, de nem örülök neki igazán.

Annak viszont örülök, hogy ma már elég sok állatkertben van „állatsimogató”, ahol a kisgyerekek gondos szakmai felügyelet mellett megsimogathatják, megölelgethetik a szelíd őzikét, a kecskegidát a báránykát, a kölyök-kengurut, összebújhatnak a jó kutyussal, ölbe vehetik a kiscicát, a nyulacskát, a kiskacsát… Megtapasztalhatják, hogy az állat ugyanolyan hús-vér élőlény, mint ők és a többi ember, a testvéreik, szüleik, óvodás társaik… – jó, ez pedagógia; melegvérű állatokat válogatunk ki, emlősöket, madarakat, de azért, hogy a gyerek megtanulja: ember és állat egy bolyból való, mind testvér. Biztos, hogy az ilyen gyerekben embertársai iránt is több lesz a szeretet.

Bizony ambivalensen viszonyulunk mi ehhez az egészhez! Egy hazugságot nevelünk a gyerekbe. Eltitkoljuk, hogy az élet, a biológiai lét a földön körkörös gyilkosságra épül, mert erre a tényre nem lehet erkölcsi rendet alapozni. Ezt a tényt Jézus, a názáreti rabbi, a tanító is elhallgatta, aki az emberi morált a legpontosabban fogalmazta meg, mondván, hogy szeresd felebarátodat, mint önmagadat, hogy minden ember a felebarátod, még az ellenséged is (most ne ragozzuk, milliószor leírták már, ezerszer legalább én magam is, tudjuk, miről van szó), de a többi élőlényről ő sem beszélt. (A Biblia viszont beszél erről, és ezt a jelenséget romlasnak tartja, a bűnbeesés következményének, és éppen a Messias birodalmaban múlik ez el, ahol együtt legel majd a kecske és az oroszlan – A Szerk.)
Az egymást fölfaló földi élőlények között, ember és állat között, a küzdelem valamikor sokkal kiegyensúlyozottabb és tisztességesebb volt, mint most. A Homo Sapiens megjelenése idején arányaiban még legalább annyi állat falt föl embert, ahány állatot az ember evett meg. Később az ember esze és társadalom-alkotó képessége révén megerősödött, és a tápláléklánc csúcsára került, de ez nem cáfolja, hogy minden élőlény egyetlen entitás; ha az ember egy állatfaj, akkor minden állat egy-egy emberfaj – a különbség közöttünk tehát nem lényegi, hanem fokozati. Tessék föllapozni Darwint...

VAN OLYAN, AKI FELÜLKEREKEDIK, DE ALULMARAD

KANADAI MAGYAR HÍRLAP ONLINE
Szerző: SZÉL BERNADETT
2018.12.04.


Részemről tettek után a szavak következnek, mert ma esetemben egy másfél éves aktív küzdelem ért véget. De tartom, amit érzek: a rezsim csatákat nyerhet, de a háborút nem. Mert nem figyel az emberekre, mert nincs benne semmi erkölcs és mert az idő nem neki dolgozik.

Anno 2017. április 4-én tárgyalta a parlament azt a törvénymódosítást, ami a CEU vegzálásának kezdetét jelentette. Pechemre a KDNP után szólaltam fel, az a Hoffman Rózsa kért minket búgó hangon, hogy ne legyünk már agresszívek, aki ma az Egyenes beszédben is megkísérelte elbagatellizálni az egyetem ügyét. Akkor sem viseltem jól ezt a hozzáállást és ma sem jobb a helyzet. Mert a kettészakadt Magyarországon két mozit lehetett nézni.

Az ő filmük arról szólt, hogy a CEU-ügye oktatási kérdés, oktatási szakemberek foglalkoznak vele a kormánynál és ők szerényen csak annyit kérnek, legyen szíves az egyetem feleljen meg azoknak az egyszerű kis kívánalmaknak, aminek minden más külföldi egyetem megfelel ebben az országban: legyen kampusza otthon és írjanak alá egy megállapodást a magyar kormánnyal. Csak ennyi, semmi extra.

A mi mozink viszont 3D-s volt: bemutattuk, hogy putyini módra a szentpétervári Európa Egyetem mintájára estek neki a CEU-nak, emlékszünk rá, hogy előbb jött a törvény és utána álltak szóba az érintettekkel, bebizonyítottuk, hogy nincs olyan oktatási szakember, aki ezzel az üggyel foglalkozna a kormányban, és hogy az Oktatási Hivatal sem vizsgál semmit, „kulipintyó”-ügyben meg rámutattunk, hogy maga Rétvári államtitkár mondta azt, hogy mindenben elfogadják a New York-i oktatási hivatal álláspontját aztán mégse – magyarul minden létező eszközzel feltártuk a CEU-val kapcsolatos kormányzati hazudozást, megteremtettük az ellenzéki egységet ahhoz, hogy Alkotmánybíróságra vigyük az ügyet, ombudsmanhoz fordultunk, tüntettünk és demonstráltunk. Azt minimum sejteni lehetett, hogy ezekkel az eszközökkel önmagukban nem fogunk romba dönteni egy Soros-ellenes trippen nyomuló illiberális miniszterelnököt, de ellenzéki képviselőnek egyrészt ez a kötelessége, illetve ha a jelenlegi pozícióból nem is tudunk megfejteni egy Orbán-Trump-Putyin_Tudjukki meccset, azt kellő alapossággal feltártuk, hogy Orbán játszmája minden szempontból végtelenül tisztességtelen, sértette a jogállamiságot, az oktatás és kutatás szabadságát pedig kompletten semmibe vette.

Tudjuk: Orbán vörös vonalakat lép át és addig megy, amíg erős és stabil ellenállást nem lát. A megvezetettség és megosztottság, a propagandamédia, a külpolitikai helyzet, a tudósok vs propagandisták lehetetlen felállás — ezek a vektorok mind egy irányba mutattak és az nem a győzelem iránya volt. És mégis, rengeteg ember kőkeményen végigküzdötte ezt a másfél évet, például annak az iskolának a teljes közössége, amiről beszélünk. Nagyon, nagyon kicsi esélyünk volt ez a meccset megnyerni — de meg kellett próbálni és mivel a tét hatalmas, minden eszközzel és erővel meg kellett próbálni...

GOMPERZ: CEU - A HARANG ÉRTÜNK SZÓL

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: GOMPERZ TAMÁS
2018.12.04.


A CEU elment. Ki következik? És melyik izmus is ez?

Itt állunk megrendülten, méltósággal viselt, hosszú szenvedés után.

Végül megtörtént, amiről sokan nem gondolták volna, hogy megtörténhet, bár az elmúlt évek tapasztalatai után az el nem képzelhető dolgok köre még annál is apróbb területre zsugorodott össze, mint amekkora zugot az irgalom érzésének rendezett be keresztény miniszterelnökünk a szívében. A gyorsvonat négy órán belül eljut Pécsre, egy leváltott fideszes képviselő állami gondoskodás nélkül boldogul, a nemzet veje fél napig nem lop el semmit, talán ennyi maradt az emberi képzelet határán túl. Bármi más előfordulhat. A CEU távozása is csupán azért tűnt hihetetlennek, mert annyira értelmetlen az egész.

Ennél nincs lejjebb, mondogatjuk napról napra eggyel lejjebb, a NER ügyel arra, hogy mélységi rekord ne maradjon fent tartósan. A CEU kipipálva, az átmeneti csend a túloldalon nem a megnyugvás jele, mindössze újratöltik a tárat. A szotyis zacskóból kiemelkedő ujj köröz a terepasztal fölött, rábök valakire, azután jön a következő attak a korábbinál durvább módszerekkel; igaz, ma arról nem hisszük el, hogy egyszer megtörténhet. Pedig meg fog. Az egyre lejjebbek és a nem gondoltuk volnák fásult beletörődéssé tompulnak.

Oly korban élünk itt e földön, amikor a kormány úgy elaljasult, hogy önként, kéjjel adja át Magyarország regionális versenytársának (lásd még: labancok) azt az egyetemet, amely máshol nemzeti kincsnek számítana (lásd még: hazaárulás). Most áthangszereljük az előbbi mondatot oly módon, hogy az egyszeri békemenetelő is megértse: ha valakinek a legszínvonalasabb és az államnak rengeteg adóbevételt termelő budapesti egyetem nem minősül nemzeti kincsnek, akkor fogja fel úgy, hogy a gyerekeink elnevezéséhez, a lakásunk berendezéséhez vagy a kedvenc szexuális pózunk megválasztásához hasonlóan a tudományos kutatás is olyan tevékenység, amelyet szabadon lehet gyakorolni anélkül, hogy a kormány – a választók negyedével (felével, összességével, mindegy) a háta mögött – belepofázna...

MI KÖZE A DEPRESSZIÓNAK AZ ÚJ TÚLÓRATÖRVÉNYHEZ?

MÉRCE
Szerző: FEHÉR TIBOR DÁNIEL
2018.12.04.


„Elfogadhatatlan”. „Kizsigerelné”. „Túlhajszolás”. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének 2018. november 25-én megtartott Kongresszusa ezekkel a szavakkal utasította el határozatában[1] az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban foglalkoztatottakat sújtó, régi-új módosító javaslatot. A határozat mellett a szakszervezet a jelen írással is szolidaritást vállal, és tiltakozásra hív mindenkit, hiszen a módosítás azon kívül, hogy nem tudja beteljesíteni az indoklásban meghatározott céljait, még kifejezetten káros is a dolgozók egészségére.

Az olyan magától értődőnek tűnő szóösszetétel, mint „munkavédelem” vagy „munkavédelmi oktatás” –minden, csak nem magától értetődő. Az 1870-es, ’80-as években e szóösszetételek helyén a „rendőrségi ügy”, illetve az „izgatás” állt, lévén a Tisza-kormány a munkakörülmények miatti tiltakozásokról nem mint politikai ügyről beszélt, hanem a rendvédelem nyelvén. Azonban a későbbi, már az századforduló körül elfogadott pozitívabb törvények ellenére is azt mondhatjuk, hogy „a munkaidő, a munkafeltételek, […] kérdéseinek megválaszolása a munkásság szervezeteire hárult”[2].

Dolgozói érdekvédelmi szervezetként ma ugyanezeket a kérdéseket tehetjük fel a törvényjavaslat szövegével kapcsolatban. Milyen problémát definiál törvényjavaslatában a döntéshozó? Hogyan helyezi ezt el egy politikai programban? Hogyan jelennek meg a lehetséges alternatív megoldások? Megjelennek-e egyáltalán? Milyen hatásokra számít az adott politikai dokumentum?

Az általános indoklásban a következő problémameghatározás szerepel: „a kollektív megállapodások szerepe a hazai munkaerőpiac alakításában továbbra is viszonylag korlátozott maradt”. Később teszi hozzá a célt: igazodni a nemzetközi gazdasági környezetben munkát szervező hazai vállalkozások igényeihez. A problémára a lehetséges opciók közül a rugalmas szabályozást választja. Teszi ezt elsősorban a kereslethez igazodó termelés elősegítésének érdekében.

A politikai program, melybe illeszkedik a módosítás, a munka törvénykönyvének értelmezési kerete, azaz a piacgazdaság viszonyainak megfelelő, új munkajogi rendszer kialakítása. A szöveg várt hatásként azt jelöli meg, hogy mindezzel támogatja a munkaidő-szervezés megfelelő kialakítását. A „megfelelő” szó jelentését, és egyben a politikai szereplők mozgásterét (itt: munkavállalók [szervezetei], munkáltatók) pedig a következőként fogalmazza meg: „12 hónap átlagában a heti munkaidő a rendkívüli munkavégzést is beleszámítva nem haladhatja meg a 48 órát”. Majd a szöveg ezen a ponton két cél említésével zárul: (i) munkavállalók védelme, (ii) minimálbér és a garantált bérminimum kifizetésének biztosítása...

FÁBIÁN ANDRÁS: ÜZENET ANNAK, AKI ÉRTEM JÖN, HA ELJÖN AZ IDEJE

HUPPA
Szerző: FÁBIÁN ANDRÁS
2018.12.02.


Ez nem egy nyílt levél. Nyílt levelet elvből nem írok, és nem olvasok. Ugyanis minden nyílt levélnek van egy virtuális címzettje. A szerző (mármint a nyílt levél szerzője) úgy gondolja, hogy az ő szavai majd eljutnak az érintetthez. Pláne, ha nevesíti is azt az illetőt. Rossz hír, hogy az az illető bármi mást el fog olvasni, kivéve a nyílt levelet. Az ugyanis általában vádirat, s ha elolvasná, azzal csupán megbolygatná az ő lelkiismeret hiányos világát, ha egyáltalán. Ha a címzettet nem érdekli, akkor nekem mi közöm hozzá? Szóval ez nem egy nyílt levél.

Azt szokta mondani a mama, amikor egy-egy írásomat elolvassa, hogy addig írogatsz te itten, amíg érted nem jön a nagy fekete autó. Akkor aztán visznek a dutyiba és jól megnézheted magadat. Nevetek csak rajta. Nem azért, mert nem érdekel, hanem mert úgy érzem, az az idő nem jöhet el az én hazámban.

Tiszteletre méltó kortársam, Janisch Attila, kinek véleményére mindig odafigyelek, most hasonló aggodalmának adott hangot a Magyar narancs hasábjain. Nem ijesztget, racionálisan, bölcsen és hideg fejjel sorolja érveit. Ezeket az érveket persze mindannyian ismerjük, tudjuk, hordozzuk magunkban. Van, hogy kimondani félünk, mert él bennünk az ősi babonaság: ha kimondod – valóra válik. Ne adj ötleteket, intenek higgadt óvatosak. Mintha bizony a kígyónak ötletekre volna szüksége, mielőtt lecsap az áldozatára. Tudja az, mikor kell harapni, mikor s hová kell a mérges fogait belemélyeszteni az áldozatába.

Azt írja Janisch Attila: „Egyelőre még csak szavakban teljesítenek a mindig készséggel és gerinc nélkül teljesítők. De a tendenciákat figyelve nem sok kétségünk lehet: hamarosan a tettek következnek. Talán már nincs messze az ellenségnek kikiáltott, napi rutinnal nyilvánosan megvádolt emberek bebörtönzése, olyanoké, akiknek semmi más vétkük nincs, csupán annyi, hogy nem fogadják el Orbán egyeduralmát.”

Nem csak azokról van szó, és elsősorban nem azokról van szó, akik szolgai módon végrehajtják a gazda parancsát: csá, Bodri, keríts! Fordulj! Megy a nyáj, mert aki lemarad, annak Bodri megmarja a horgasinát, aztán sántíthat napokig, vagy belőle lesz holnap a birkapörkölt. A szolga az szolga, nem gondolkodik. Nem arra tartják. A kutyának gazdája van, a számadó, s annak a gazdája a tulaj. Ő méri a bért attól függően, milyen eredménnyel dolgozik a juhász. Nem véletlen a birka-hasonlat.

Abban azért bízom, hogy a diktátor akasztatni nem fog, egyelőre még nincs halálbüntetés Magyarországon. Egyelőre még európai törvények szerint élünk. Nagy vonalakban, mert a „jogászok” méricskélik a határokat, és ahol lehet, ott kitörnek, oszt jónapot. De egyelőre halálbüntetés még nincsen. Mivel a társadalmi önvédelmi reflexeket olyan mértékben lenyomták és elhallgattatták, hogy esély sincsen immár arra, hogy az elnyomottak és megnyomorítottak saját kezükbe vegyék a dolgok alakítását, könnyen valóra válhat a félig vicces, félig komoly jóslat. Odagördül a nagy fekete autó a városszéli ház elé, s talán ismertetik a letartóztatási parancsot is. Nincs jelentősége. A tárgyalás, ha lesz tárgyalás, az is csak pro forma lesz. Vádirat helyett mindjárt az ítéletet veszik elő, mint a Tanúban. Tudjuk: a statuálás a lényeg. Sok az ügy, sietni kell. Minden késlekedés azzal a veszéllyel járhat, hogy mégiscsak kitörnek a zavargások. Szóval ítélet, aztán mehetsz a börtönbe, Recskre, valami frissen összeütött koncentrációs táborba. Hideg, büdös, zsúfoltság. Üres krumplileves, levél havonta egyszer. Ha visszapofázol, sötétzárka.

Nem vagyok már fiatal gyerek, a mai rendszer ette meg a kenyerem javát. Akit féltenem kellene, az már az életét megoldotta, tud vigyázni magára. Ketten vagyunk a mamával, csak egymástól tudnak minket elszakítani. Fizikailag. Ostobák...

MIÉRT OLYAN BORZALMAS ÉRZÉS A KIALVATLANSÁG?

MA IS TANULTAM VALAMIT BLOG
Szerző: HEGYESHALMI RICHÁRD
2018.12.04.



Egy átvirrasztott éjszaka után mindenki szörnyen érzi magát. Lehet, hogy nem azonnal; még az is előfordulhat, hogy a kora reggeli órákban frissnek, tettre késznek érezzük magunkat, szemben azokkal, akik éppen akkor ébredtek föl. De legkésőbb kora délutánra ez semmivé foszlik, fáradtak, ingerlékenyek, gyöngék leszünk. És akkor a külsőnkről még nem is beszéltünk.

Bármi okozza a kialvatlanságunkat, az utóhatásai erősen emlékeztetnek a másnaposságra: fejfájás, hányinger, végtagfájdalmak, általános levertség. A szervezet ez ellen csak alvással tud védekezni. Ezt pontosan tudjuk, még ha azt nem is, hogy a szervezetünknek egyáltalán mi szüksége van alvásra. Hogy mi szükségünk van evésre vagy szexre, azt már évszázadok óta tudjuk, de az alvásigény oka máig rejtély előttünk. Pedig evolúciós szempontból az alvás komoly hátrány: az életünk egyharmadát alvással töltjük, és ilyenkor sebezhetők vagyunk. Mi értelme van az alvásnak? Erre van egy prózai válasz: az, hogy

HA NEM ALSZUNK, AKKOR AZ ALVÁSHIÁNYBA FOGUNK BELEHALNI. AZ ALVÁS NÉLKÜLÖZHETETLEN AZ ANYAGCSERE-FOLYAMATOKHOZ, AZ PEDIG AZ ÉLETHEZ – AZ ALVÁSHIÁNY TEHÁT, HA KÖZVETVE IS, DE A HALÁL ELŐSZOBÁJA...


AHOL ABBÓL IS PROPAGANDÁT LEHET CSINÁLNI, HOGY HAMARABB ÉRKEZIK A NYUGDÍJ

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: H. Andrea
2018.12.04.


Jó reggelt kívánok! Most, hogy hivatalosan is révbe ért a magyar kormány elvetemült erőpolitizálásának szimbóluma, a CEU (vagy ahogy ők mondják: a Soros-egyetem) eltakarítása, most hogy nem maradt illúzió sem arra vonatkozóan, hogy talán van, amit még az Orbán-kormány sem mer megtenni, saját magamra fogok hivatkozni. Amikor tavaly áprilisban a lex CEU parlamenti szavazása kapcsán Ürge-Vorsatz Diána, a CEU oktatója, a Nobel-békedíjas Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) mérsékléssel foglalkozó munkacsoportjának alelnöke, hétgyermekes, mindenkori Fidesz-szavazó arról írt, hogy nem érdemli meg őt ez az ország, hogy 40 év kemény munkáját köpték szembe, hogy miként lett egyik napról a másikra egy törvényszegő, külföldi érdekeket képviselő és Magyarország belügyeibe beleavatkozó intézet része, akitől elfordulnak a kollégák, a barátok, leírtam amit erről gondolok. Meg is kaptam a magamét az eltartott kisujjal, mimózalélekkel modoroskodó-moralizáló neves sajtómunkások egyikétől-másikától, hogy micsoda borzalom, amit művelek. Most, hogy túl vagyunk már minden árkon és bokron, és visszafordíthatatlanul kiderült, hogy ennek a kormánynak semmit nem jelent évtizedek verejtékes munkája csak azért, mert valaki egész életében a Fideszre szavazott és nemzeti-keresztény értékek mentén éli az életét, kíváncsi lennék, meddig lehet még felmentéseket keresni azok számára, akik az elmúlt években elfordították a fejüket, amikor mások lába alól húzták ki a talajt, amikor a másokét vitték, amikor mások egzisztenciáját taposták el ugyanazok?

Megint az van, hogy a konkrét történés tragikumánál csak az arra érkező reakciók a felfoghatatlanabbak és elkeserítőbbek. Manfred Weber csalódott, az Egyesült Államok kormánya csalódott, Orbán volt gazdasági minisztere nem hitte volna, Navracsics Tibor meg onnan a távoli rothadó Nyugatról azt szeretné, ha Magyarország nem az egyetem körüli vitáról lenne ismert a világban. Mindenki úgy tesz, mintha a szándék nem lett volna egyértelmű első perctől, és mintha nem lett volna evidencia az elmúlt 20 hónapban, hogy a tudás nemzetikeresztény ellenségeinek eszük ágában nincs megegyezésre jutni. Az időhúzás, a csuklóztatás, a lejáratás teljes arzenálját felvonultatva, habzó szájjal sorosoztak, listáztak, mocskolódtak és most a közvélemény, az érintettek, a nem érintettek úgy tesznek, mintha valamiféle meglepetéssel állnának szemben, miközben ők utolsó percig reménykedtek abban, hogy talán mégsem az történik, amit látunk.

Ilyen értelemben ez az ügy nem kizárólag a CEU-ról szól, és nem is Magyarország különbejáratú szégyene. Még akkor sem, ha ez a szégyen és nettó veszteség egyáltalán nem üti át az ingerküszöböt egy olyan országban, ahol abból is propagandát lehet csinálni, hogy hamarabb érkezik a nyugdíj. Ahol a csatasorba állított propagandakommandó egy emberként üvölti a kilóra felvásárolt fideszes médiában, hogy az egyetem Bécsbe költözése mindössze Soros-féle politikai blöff, és hagyjuk már a dagadt ruhát másra. Ahol az egész csúfos, szégyenteljes akció megkoronázásaként előkerül a sifonérból a magyar oktatási rendszer szétverésének felejthetetlen élharcosa, Hoffmann Rózsa egykori köznevelési államtitkár – aki nem érzi bűnösnek magát mindazért, amit abban a minőségében parancsra levezényelt – és belenyögi a kamerába, hogy nem a kormány űzte el az egyetemet, hanem az intézmény döntött úgy, hogy az amerikai diplomát adó képzéseiket kiviszik az országból. Különben bár emberileg megérti az egyetem vezetőinek elkeseredettségét, de Bécs nincs a világ végén. Emberileg… ez a szó egy fideszkádéenpés szájból ma úgy hangzik, mint egy öblös káromkodás...

TOTÁLIS MEGFIGYELÉS: VAN OK AZ AGGODALOMRA

HÍRKLIKK
Szerző: NAGY ANDRÁS
2018.12.03.


Nem az a kérdés, hogy időszerű lenne-e egy központi térfigyelő-kamerarendszer kiépítése, hanem az, hogy ezt ki és mire tudná még felhasználni – nyilatkozta Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő a Hírklikknek a kormány legújabb terve kapcsán.

Az adatvédelmi biztos szerint aggályos a kormány új megfigyelőrendszere, a Pintér Sándor nevével fémjelzett javaslat ugyanis komoly visszaélésekre adna lehetőséget. Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő szerint is van ok az aggodalomra, viszont az, hogy egy központi rendszerbe csatornáznák az összes térfigyelő kamera felvételeit, önmagában nem rossz elképzelés.

Európa számos nagyvárosában, Londontól Párizsig alkalmaznak már hasonló rendszert – tájékoztatott Tarjányi. Nem véletlenül: ha például Budapest is rendelkezne olyan szintű fejlett, a város teljes területét lefedő kamerarendszerrel, amilyet a nyugat-európai metropoliszokban már bő 15 éve alkalmaznak, az nem csak a terrorizmus elleni küzdelmet segítené, de a köztörvényes bűnözés elleni fellépést is...

SZERENCSÉS EMBER VAGYOK?!

LELKIZÓNA
Szerző: SzEGy
2018.12.03.


Mostanában valahogy nem gondoltam erre, viszont ahogyan és amikor ezt állította rólam, az nagyon fura érzéseket kavart fel.

A szerencsének ez az olvasata, nem egy eldöntendő kérdés. Nem igen, vagy nem. Sokkal inkább egy széles sáv, ami az egészen nagyon csekély szerencsésségtől a rettenetesen nagymértékűig terjed.

Azért lennék szerencsés, mert vannak nálam sokkal kevésbé szerencsések? Lehet benne egy kis igazság.

Mármint, hogy biztosan van, aki mindenét odaadná azonnal, hogy az én helyzetembe kerülhessen. Mintha ez csak így menne, hogy hopp, na, most meg lépést váltunk és helycsere.

Mindig, bárhogyan padlót fogok is a saját véleményem és érzésem szerint, lesznek a világon olyanok milliónyian, bocsánat, nyilván sokkal többen, legalább 3, de inkább 5 milliárd ember[ii], akik több szempontból, persze leginkább egzisztenciálisan és financiálisan sokkal nehezebb helyzetben vannak nálam.

Lássuk csak, ott vannak Afrika éhezői, Ázsia szegényei, Latin-Amerika nincstelenjei, és akkor még szóba sem kerültek Európa földönfutói, így aztán valószínűleg még kevesebbet is mondtam a valós becsült adatoknál.

„Ahhoz, hogy tisztán lássunk, néha elég megváltoztatnunk a nézőpontunkat”.[i]

Van munkám és képes vagyok, az általános és az aktuális egészségi állapotom, valamint a jelenlegi élethelyzetem alapján, eljutni a munkahelyemre, tehát tudok dolgozni. A munkám ellenértékéből (lehet, hogy csak alapszinten, de) fenn tudom tartani magam. Ez aztán a nagy szerencse. Hát, ha csak úgy nem.

Nem kaphatnék egy másik sorsjegyet, amin inkább az van, hogy szerepelek a Forbes listáján a világ leggazdagabb emberei közt?
...

A NŐK ELLENI ERŐSZAK EGY GAZDASÁGI RENDSZER LEKÉPEZŐDÉSE IS

MÉRCE
Szerző: GREGOR ANIKÓ
2018.12.03.


„Szomorú az, hogy egy ponton túl nem erőszaknak számít.
És csodálkozom, hogy a barátnőm még mindig ugyanabban a
kapcsolatban van benne. És sorolja, miért:
hitel, gyerek, hova menjen, szakma nincsen.”
(Részlet egy dombóvári női fókuszcsoportos beszélgetésből
a Nőügyek 2018 kutatásban 2017 októberében.)


Közhely, hogy a nők elleni erőszak összetett jelenség. Nem csupán a férfi fizikai és/vagy gazdasági fölényével való visszaélés, és benne nem egyszerűen a férfi és a nő közti egyenlőtlen viszony képeződik le, hanem egy komplett társadalmi rendszer, ami a nők és férfiak csoportja közti viszonyokat különféle szinteken és különböző közvetítő szereplők és intézmények segítségével alakítja.

Éppen ezért, ha az a szándékunk, hogy felszámoljuk a nők elleni erőszak jelenségét, csak félig járjuk be a sikerhez vezető utat akkor, ha azt az egyének érzékenyítésétől, okításától vagy tudatosságuk növelésétől várjuk, legyenek ők akár hétköznapi szemlélők, az elkövetők maguk, vagy éppen az esettel találkozó szakemberek.

Azok az okok, amelyek létrehozzák az erővel és hatalommal való visszaélés lehetőségét, túlmutatnak az egyéneken, a vélekedéseiken vagy a köztük lévő kapcsolatokon, interakciókon...

NEM A POLITIKUSOKNAK VAN HATALMUK, HANEM NEKÜNK, ERRE KÉNE RÁJÖNNÜNK

INDEX
Szerző: ROVÓ ATTILA
2018.12.04.


Pávits János egy vita után sajátos eszközökkel, például beintő kézt ábrázoló poszterrel, útlezárásokkal, saját nyomozásokkal indított háborút a település vezetője ellen. Feltárta például a polgármester panziójához épült aszfaltút, vagy egy falupénzből fogadott magánügyvéd ködös sztoriját. Azt mondja, ez a harc nem róla szól, hanem arról, hogy az országban minden hivatal, hatóság és politikus egymást védi, így nincs valódi jogbiztonság. Egy magányos hős csatája, vagy egy, a falu működését ellehetetlenítő ember vagdalkozása, ami Nemesvitán folyik?

"És akkor most nézzenek le a földre, hopp, itt egy érdekes felirat". Sárga esőkabátos útikalauzunk büszkén, komisz mosollyal húzza ki magát a mellékútra fújt betűk mellett állva.

EZ AZ ÚT PÁLYÁZATI CSALÁSBÓL KÉSZÜLT,

olvasható fehérrel a fekete aszfalton.

Pávits János egy Balaton-felvidéki település, Nemesvita lakója már három évtizede, és pár éve háborúban áll a polgármesterrel. Nem is akármilyenben, van itt gigantikus beintő kéztől a saját gyártású újságon, aszfaltra fújt feliraton át a jogászkodós nyomozásig minden. Ő úgy fogalmaz, a már Mikszáth és Móricz által is leírt, de mostanában egyre erősödő urambátyám-rendszer, a vidéki hatalmaskodások ellen szállt harcba.

Szerinte egyébként ennek - mármint, hogy nem félünk egy polgármestertől - alapvetésnek kellene lennie, így kellene működnie a dolognak mindenhol. Azt mondjuk ő is elismeri, hogy annyiból neki könnyebb dolga van, hogy Magyarországhoz és a faluhoz semmi nem köti egzisztenciálisan...

HÉTVÉGÉTŐL VÁLTOZNAK A VONATOZÁSI SZABÁLYOK - BETEG KUTYA MÁR NEM LESZ SZÁLLÍTHATÓ

AZ ÉN PÉNZEM 
Szerző: Az Én Pénzem
2018.12.04.


Karácsony előtt megújítja – részben szigorítja – utazási feltételeit a MÁV. A szokásos ünnepi családlátogatásra, hazalátogatásra készülőknek érdemes átgondolniuk, mikor veszik meg jegyüket. Figyelembe kell persze azt is venni, az ünnepek környékén miként járnak a vonatok. Az új rendszer a decemberi 
menetrendváltozással lép életbe.

Szokás szerint az év végére változik a MÁV menetrendje. Ezúttal azonban egyúttal az utazási szabályzatot is átalakítják. A legfontosabb újdonság, ami a decemberi menetrendváltozással, december 8-ától életbe lép, hogy az eddigieknél rövidebb ideig, mindössze 4 óráig lesznek érvényesek a 100 kilométernél rövidebb utazásra szóló jegyek. A módosítást a MÁV azzal indokolja, hogy az ilyen utakon a kalauzok nem tudják minden esetben kezelni a jegyeket. Emiatt elterjedt a bliccelés egy sajátos formája.

Sokan az ilyen rövidebb utakon igyekeznek kicselezni a kalauzt, majd kezeletlen jegyüket visszaváltják azzal, hogy nem használták fel. Mint a MÁV honlapján megjelent közleményében írja, ez különösen a budapesti elővárosokban és a Budapest–Vác–Szob vonalon, főleg nyaranta pedig a Budapest–Székesfehérvár vonalon öltött már egyre aggasztóbb méreteket.

A vasúttársaság előzetes felmérése szerint a módosítás a tipikus utazások esetében nem okoz különösebb kényelmetlenséget: például a reggel 7 órakor vett, 100 kilométernél rövidebb útra szóló jegy 11 óráig felhasználható, viszont az utas délután – munkából, iskolából – visszatérve még akkor sem tudja visszakérni a jegy árát, ha sikerült a kalauzt ügyesen elkerülnie. A legtöbben ugyanis – különösen az ilyen rövid távolságokon – közvetlenül utazás előtt veszik meg a jegyüket, de azoknak sem okozhat gondot az utazási időpont pontosabb megjelölése, akik elővételben vásárolnak...

AZ IGAZI KARIBI HANGULAT

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2018.12.04.


Tulajdonképpen egy különkiadás következik ma, hiszen a Bemutatom a városom sorozat (a korábbi részeket itt találod) keretében ezúttal nem egyetlen településre látogatunk, hanem egy egész szigetre vagy megyébe, kinek hogyan tetszik jobban. A helyszín Guadeloupe, kalauzunk pedig Kriszta, aki természetesen fotókat is küldött.

Melyik az a hely, ahová először elviszed a városodba látogató ismerősöket?


A Gosier városáról elnevezett kis lakatlan szigetre, Ilet du Gosierba. Nagyon hangulatos már a kiinduló hely is, egyszerűen és gyorsan oda lehet érni kishajóval és a szigeten igazi karibi feelinget élhet át az ember.

A kis szigeten összesen egy világítótorony és egy étterem van, elég hamar be lehet járni. Vannak kis fedett piknikező illetve sütögető helyek, ahol hétvégente baráti társaságok vagy családok szoktak összejönni egy kis közös együttlétre.

Nagyon kellemes a látvány a szemben lévő La Datcha nevű tengerpart felé, vagy Basse-Terre távoli hegyeit kémlelve. Ha az ember elnyújtózik itt a homokban vagy a függőágyban, garantáltan feltöltődik. A naplemente pedig mindig páratlan élményt nyújt. A szigeten találkozhatunk kacsákkal, kiscsirkékkel, tyúkokkal, a víz pedig kristálytiszta és sznorkelezésre is alkalmas.
..

ITT OLVASHATÓ

ELVESZÍTHETI KÖZPÉNZES JELLEGÉT A "WELLNESSBUNKER"

24.HU
Szerző: SPIRK JÓZSEF
2018.12.04.


A Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Alapítvány (PAIGEO) eladta egy saját érdekeltsége által alapított kft.-nek a Budai Várban található épületét: 300 millió forinttal drágábban, mint ahogy azt négy éve megvette.

Az Úri utcai 72. szám alatti ház tulajdonosváltása azért különös, mert a megdrágult ingatlan megvásárlásához szükséges 1,13 milliárd forint végső soron éppen a Magyar Nemzeti Bank alapítványától érkezhetett a frissen alapított projektcéghez. Vagyis a PAIGEO úgy csinált nyereséges üzletet az ingatlanon, hogy a kör elején maga is tett MNB-ből származó közpénzt a cégláncba.

A 24.hu írta meg, hogy szeptember végén, hogy Optimum Úri 72. Ingatlanbefektetési Kft. néven új céget alapítottak a Matolcsy György vezette jegybank alapítványainak környékén.

Az Optimum Úri 72. Kft. közvetlen tulajdonosa és alapítója a hasonló nevű Optima Befektetési-, Ingatlanhasznosító Zrt., a Zrt. részvényei pedig az MNB öt alapítványának birtokában vannak. Utóbbiak között természetesen ott van az Úri utcai házban érdekelt Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Alapítvány is...

JÓL NÉZZE MEG MINDENKI: ÍGY NÉZ KI A TOTÁLIS, MEGSEMMISÍTŐ VERESÉG

444
Szerző: plankog
2018.12.03.


Körülbelül negyven ember gyülekezett hétfő este a Nádor utcában a CEU épületénél, de közülük is nagyjából tíz újságíró lehetett. A Momentum szervezett megemlékezést azért, mert a CEU hivatalosan is bejelentette, szeptembertől Bécsben indulnak el az amerikai akreditációjú képzéseik. Vagyis tényleg elmennek. 

Különösebb program az eseményen nem volt azon kívül, hogy a résztvevők mécseseket helyeztek el az egyetem épülete elé, de ennél többre valójában nem is volt szükség. Aki ide eljött, az pontosan értette, hogy ez a totális, megsemmisítő vereség beismerése.

Az emberek között az újonnan alakult hallgatói szakszervezet képviselői próbálták élesztgetni a szolidaritást, és meghívót osztogattak a szombati tüntetésre a rabszolgatörvénynek nevezett intézkedések ellen. Volt egy darab magyar, és egy EU-s zászló. Ott volt Tamás Gáspár Miklós, Szél Bernadett, Mécs Imre.

Nem voltak már tízezrek, nem volt techno, nem voltak kreatív táblák, nem volt festékdobálás, nem volt skandálás, nem volt nem hagyjuk...
ITT OLVASHATÓ

A CSEND VOLTAKÉPPEN A ZENE ELŐFELTÉTELE


KÖNYVESBLOG
Szerző: konyvesblog.hu
2018.12.03.


A zene a csendből jön – Schiff András könyve életútinterjú és zenei hitvallás egyszerre. A most megjelent kötetben helyet kaptak a zongoraművész, karmester művészeti és társadalmi témájú esszéi is. 

„Kezdetben van a csend, és a zene a csendből jön. Azután következik az a megmagyarázhatatlan csoda, ami a legkülönbözőbb hangzások és struktúrák alkotta folyamatokból összeáll – nyilatkozta Schiff András a Neue Zürcher Zeitung egykori rovatvezetőjének, Martin Meyernek. – Aztán visszatér a csend. A csend voltaképpen a zene előfeltétele. De mindezen túl nekem személyesen természetesen sokkal többet jelent a zene, hiszen az az életem. Soha nem egyszerűsíthető pusztán materiális aspektusokra, még ha ezzel újra és újra próbálkoztak és próbálkoznak is. A zene lényege a szellemhez, a szellemiekhez kapcsolódik.”

A könyv első részét adó beszélgetés érinti a zene és az interpretáció témáját, a „zeneüzem” és a kritika kérdését, foglalkozik a „kamarazene varázsával”, kitér a zene taníthatóságára és tanítására, végigveszi Schiff András életének legfontosabb állomásait. A második rész esszéiben Schiff idegenvezetőként kíséri végig az olvasót a zenetörténet legnagyobb komponistáinak életművén, visszaemlékezik mestereire, és figyelmeztet arra is, hogy egy országnak csak akkor van jövője, ha nem feledkezik meg a múltjáról...

ORBÁN "LEGFŐBB ELLENFELE" 2019 MEGHATÁROZÓ SZEMÉLYISÉGEI KÖZÖTT A POLITICO LISTÁJÁN

HVG ONLINE
Szerző: hvg.hu
2018.12.04.



A lap korábban a miniszterelnököt, Simicska Lajost és Soros Györgyöt is az Európa sorsát meghatározó emberek közé választotta.

Pardavi Márta is felkerült a Politico brüsszeli kiadásának éves listájára, a a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke a 2019-es osztály „zavarkeltői” között a hetedik helyet foglalja el.

A Politico amerikai kiadásának mintájára kiadott európai listán azokat a személyiségeket veszik sorra, akik befolyásolhatják a kontinens sorsát 2019-ben. A 28-as osztályba 28 országból választottak embereket – politikusokat, üzletembereket, aktivistákat és művészeket egyaránt –, a legmeghatározóbb figura mellett őket három kategóriába sorolták: a cselekvők, a zavarkeltők és az álmodozók.

A listán Matteo Salvini olasz belügyminiszter, volt európai parlamenti képviselő került az első helyre. A lap döntését azzal indokolja, hogy Salvini a 2019-es EP-választásokon az euroszkeptikus erőket egyesítve érhet el komoly eredményeket, ami még akkor is jelentős hatással bír az unió életére, ha a mélyen megosztott szélsőséges pártokat nem sikerül együttműködésre bírni majd. Salvini a Politico hétfő esti brüsszeli gáláján egyébként arról beszélt, ő maga hisz Európában...


"MEGNŐTT A ROSSZ DÖNTÉSEK VALÓSZÍNŰSÉGE" - SEBEZHETŐVÉ TETTE A KÖZPONTOSÍTÁS AZ MNB-T

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Népszava
2018.12.03.


Lejtmenetbe fordult az eurózóna jelenlegi ciklusa Király Júlia, az MNB volt alelnöke szerint. Magyarország jól kezeli a hitelbuborékok problémáját és nincs kitéve devizahitel-válságnak, de hozhat még meglepetéseket a Brexit, vagy épp a kínai gazdaság helyzete.

Küszöbön állhat az eurózóna válsága, és míg a 2008-as válság kezeléséért nemzetközi elismerést is kapott a Magyar Nemzeti Bank (MNB), ma nem biztos, hogy sikerülne elkerülni a katasztrófát - derül ki abból, amit Király Júlia közgazdász, az MNB korábbi elnöke a Millenium Intézetnek (MI) mondott. Király szerint

az egy központból jövő gondolat uralmával megnőtt a rossz döntések kockázata az MNB-nél.

A válság kezelését éppen az tette lehetővé, hogy a Fidesz előtti jegybanknál az együttgondolkodás ethosza dívott Király szerint, aki épp a központosítás miatt hagyta ott alelnöki posztját.

Fordulóponton vagyunk

2008 után sikerült az árnyékbank-rendszert visszaszorítani, de nem szűntek meg kialakulni a hitelbuborékok, mondta el Király. A túlzott eladósodás réme nem csak olyan országok esetében fenyeget, mint Kína, hanem Európában is valós veszély. Ilyen szempontból

Írország, Spanyolország és Magyarország áll a legmesszebb a bajtól az Európai Rendszerkockázati Testület elemzése alapján.

Hogy egy eurózóna-válság lenne kialakulóban, az még nem biztos Király Júlia szerint, ám az igen, hogy a jelenlegi nagyon hosszú ciklus lejtmenetbe fordult. Olyan válsággócok vannak Európában - a kiépülő hitelbuborékon túl -, mint az olasz gazdasági helyzet és a Brexit. Ha bármi nagyobb megrázkódtatás éri a világgazdaságot, az egészen biztosan Magyarországot is eléri...

ANTIFASISZTA FIGYELMEZTETÉST ADTAK KI SPANYOLORSZÁGBAN

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: RÓNAY TAMÁS
2018.12.03.


Szabad szemmel is láthatóvá vált Andalúziában a szélsőjobboldali mozgalom, a baloldal sorvad.

A Franco-diktatúra óta első ízben fordul elő Spanyolországban, hogy egy szélsőjobboldali párt szerepet játszik az ország politikájában. A Vox nevű tömörülés bekerült az andalúziai parlamentbe a tartományban vasárnap rendezett voksolás során. Az idegengyűlölő politikai erő a 109 képviselői hely közül 12-re tesz szert. A madridi politikát illetően is aggasztó jel, hogy a közvélemény-kutatások előzőleg mindössze öt mandátumot jósoltak a pártnak. Országosan az egyes irodák 1,5-3 százalékot jósoltak a pártnak, a jelek szerint azonban sok rejzőtköző szavazója van, így a következő parlamenti választás során akár be is kerülhet a spanyol törvényhozásba...