NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.12.10.
FT
Orbán Viktor miniszterelnök igyekszik törvényi úton szűkíteni az ellenzék mozgáslehetőségét, hogy az az eddiginél csak nehezebben tudjon összefogni a hatalom ellen. A tervezet, amelyről ma szavaznak a képviselők, alapvetően a frakcióalakítást korlátozza. Csáky Zselyke, a Freedom House európai kutatási igazgatója úgy látja: a változtatások megfosztanák az Országgyűlést attól, hogy az a demokratikus vita otthona legyen. Az intézkedés nem egészen két hónappal követi, hogy a Fidesz az októberi helyi választáson az első súlyos vereséget szenvedte el 2010 óta. Karácsony Gergely azért lehetett főpolgármester, mert az összes ellenzéki erő beállt mögé. De pártja csak úgy alakíthatott képviselőcsoportot, hogy utóbbihoz csatlakozott két független törvényhozó. A kormánypárt most arra hivatkozik, hogy érvényt kell szerezni a választók akaratának. Azaz nem kaphatnak extra jogokat a frakciók jóvoltából azok a honatyák, akiknek pártja nem szerzett elég voksot, hogy legalább öt képviselőt állítson. Egy másik indítvány óriási pénzbüntetést irányoz elő a renitens törvényhozók számára. Csáky Zselyke erről azt mondja, a lépés azt jelzi, hogy a Fidesz már nem biztos magában. Erre utal az is, hogy szintén korlátozni készül az önkormányzatok önállóságát, valamint a kulturális szféra szuverenitását. Krekó Péter úgy ítéli meg, itt a bosszúvágyat, illetve azt a félelmet lehet tetten érni, nehogy még erősebb legyen az ellentábor és a végén még a hatalmat veszélyeztesse 3 év múlva.
A művészi szabadságért tüntettek mintegy kétezren Budapesten, miután a kormány szigorúbb ellenőrzés alá akarja vonni a színházakat. Színészek és nézők egyaránt tiltakoztak ezen a nedves és hideg estén. Olyan táblákat emeltek magasba, amelyeken az állt: „Disznók! El a kezekkel a színpadtól!” A nacionalista kabinet már a héten át akarja nyomni a javaslatot az Országházban. Ugyanakkor már csaknem 50 ezren írták alá a lépés ellen megfogalmazott petíciót, amelyet több színházban is felolvastak. Több neves művész és teátrumigazgató is arról panaszkodott a Facebookon, hogy a helyzet a kommunista időkre emlékeztet, amikor is az állam szabta meg az élet javarészét. Időközben a hatalom a felzúdulás láttán enyhített bizonyos megfogalmazásokon a tervezetben. A Fidesz az elmúlt években átírta az alaptörvényt, irányítása alá helyezte a közmédiát, és a miniszterelnökhöz, illetve a párthoz közeli üzletemberek egész birodalmakat építettek. Ezzel együtt Orbán a tavalyi győzelem után új korszakot hirdetett meg.
Orbán már a színházakat veszi célba, ám ellenállást vált ki szándéka a kulturális cenzúra bevezetésére, mert az a művészek és a közönség szemében a szocialista időket hozza vissza. Az ellenoldal úgy véli, hogy a kormányfő a társadalom minden rétegére rá akarja kényszeríteni a saját, konzervatív értékeit. A Madách téren több ezren gyűltek össze tiltakozásul. A jelentés idézi Pogány Juditot, aki azt nyilatkozta, ő egyszer ezt már átélte a 60-as években, de nem hitte, hogy újra idáig jutnak a dolgok. A miniszterelnök rendre megnyerte a csatákat, amikor arról volt szó, hogy kiterjessze befolyását az oktatásra, a kutatásra és a jogrendszer bizonyos részeire. Most éppen az EU vizsgálatot folytat ellene a jogállam leszalámizása miatt. A kulturális harc azután robbant ki, hogy a Fidesz kudarcot vallott a legutóbbi választáson, mert az egészét tekintve nyert ugyan, de az öt legnagyobb város közül négynek elvesztette az ellenőrzését. Ezek után próbálja megkötni az új budapesti polgármester kezét a költségvetés ügyében és a végrehajtó hatalmat érintő kérdésekben nagyobb felhatalmazást adna az Alkotmánybíróságnak, amely tele van az ő embereivel. Továbbá igyekszik sarokba szorítani az ellenzéki parlamenti képviselőket. Az EU idáig többnyire felsült, amikor gátat kívánt vetni a hatalom központosításának, de az Eurázsia elemző csoport szerint ez alighanem a jövőben is így lesz. Orbán ugyanis hajlandó tárgyalni az EU-val, még azt is megteszi, hogy bizonyos kérdésekben visszakozik, és ez a jelek szerint bevált, miközben kisebb lépésekben azért folyamatosan halad a célja felé. Így valószínűleg kitart a nyerő formula mellett.
Több mint ötezren demonstráltak Budapesten, nehogy a hatalom korlátozza a művészetek szabadságát. A vitatott indítvány ugyanis teljesen újraszabályozná az állami színházak finanszírozását és igazgatását. A hivatalos indok a Katona József színházban kirobbant zaklatási ügy, ám azt a bírálók csupán ürügynek tekintik, hogy meg lehessen rendszabályozni a független társulatokat, amiért azok időnként kormánykritikus darabokkal rukkolnak ki. Orbán sorra darálja be az önálló intézményeket, már átalakította az igazságszolgáltatást, a sajtót és az oktatást is. A tudósítás idézi Karácsony Gergelyt, aki az este azt mondta a tömegnek, hogy ha megvédik a színház önállóságát, akkor azzal megvédelmezik a város szabadságát is.
A jobboldali-nemzeti magyar kormány benyújtotta a törvényjavaslatot, amelynek révén még inkább pórázra kívánja venni a kultúrát, szigorítva annak ellenőrzését. A létrehozandó Nemzeti Kulturális Tanács feladata hivatalosan az, hogy alapként szolgáljon a kormány számára a terület stratégiai irányításához, „a nemzeti kultúra megőrzésére és a nemzeti identitás erősítésére”. Az illetékes miniszternek rá kell bólintania a színházigazgatók kinevezésére és az állami támogatások odaítélésére. Ez idáig a helyi önkormányzatok hatáskörébe tartozott. A jogszabályt gyorsított eljárással, már holnap jóvá akarják hagyni.
A magyar és a román kormányfő névrokonok, de ezzel véget is ér a hasonlóság közöttük. A bukaresti vezető hangsúlyozza is, hogy ő a jó Orbán Európában, aki vissza akarja vinni országát az unió fő áramába, felszámolva azt a fajta populizmust, amelyet bevándorlás-ellenes magyar kollégája dicsőít. Ludovic Orbán meg is mondja, hogy ideológiájuk alapvetően különbözik, bár szeretne jó viszonyt fenntartani nyugati szomszédjával. Lesz dolga bőven, mivel az előző bukaresti kabinet inkább a budapesti és a varsói vezetésre hajazott, noha az oly mértékig idegesítette az EU-t, hogy most példátlan szankciók készülnek mindkettő ellen a demokratikus normák megszegése miatt. Csakhogy a román Orbánt bármikor elsöpörheti az ellenzék a kisebbségi kormány élén, miközben hatalmas a feladat, hogy eltörölje az előző hatalom káros örökségét. Pl. a hatalmas költségvetési hiány visszafogására korlátozni kell a közkiadásokat, de ebben van személyes tapasztalata, hiszen saját adóbevallása szerint Romániának még nemigen volt ennyire szegény miniszterelnöke. Kocsija 12 éves, tavaly havonta nem keresett többet átszámítva 600 eurónál. De el van szánva, hogy javítja a kapcsolatokat Brüsszellel, ideértve, hogy 2024-ben bevezeti az eurót és csatlakozik a Schengeni övezethez. Azt mondja, csak tőlük függ, felveszik-e az unió sebességét. De szükségesnek tartja, hogy az EU szüntesse meg a megfigyelő rendszert a román jogállam ügyében...
