HAZAZAVARJÁK AZ EMBEREKET A NAGY MAGYAR CÉGEK, ELHOZTA A HOME OFFICE-T A KORONAVÍRUS

G7.HU
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2020.03.13.

Sorban küldik távmunkára az alkalmazottaikat azok a magyarországi cégek, amelyek ezt megtehetik. Közel egy tucat olyan vállalatról hallottuk, amely már tegnap tesztelte, vagy ma, esetleg hétfőn fogja, hogyan működik, ha munkavállalóik otthonról dolgoznak, köztük olyan nagyvállalatok, mint a Mol vagy a Magyar Telekom. Sok más cégnél pedig azt jelezték lapunknak, hogy készenlétben vannak, és bármikor bevezethetik a home office-t. Ez elég komoly fordulat, hiszen a szolgáltató szektortól ugyan eddig sem volt teljesen idegen a távmunka, összességében azért kevesen éltek vele, és rengeteg ellenérzés volt az otthoni munkavégzéssel kapcsolatban.

Tesztelik, hogy bírják-e a rendszerek

Már két hete írtunk róla, hogy a koronavírus-járvány eredményezhet ilyen változást, de akkor még sokkal enyhébb intézkedéseket hoztak a vállalatok, olyanokat, amelyek főleg a külföldi utakat vagy a külföldről hazaérkező munkatársakat érintették. Pont azon a héten jelent meg a statisztikai hivatalnak is egy kutatása a témában, amiből kiderült, hogy 2018 első negyedévében az alkalmazottak mindössze 3,7 százaléka dolgozott így, és akik nem próbálták, azok sokkal bizalmatlanabbak voltak a home office-szal szemben..

ITT OLVASHATÓ

PIKÓ A SZEREN – NEM LETT NAGYOBB AZ ARCA, PEDIG MÁR POLGÁRMESTER

168 ÓRA
Szerző: BUJÁK ATTILA
2020.03.13.

Mondják, sosem lett volna polgármester, ha bármelyik politikai párt cseppnyi győzelmi esélyt lát a VIII. kerületben. De mivel Józsefváros fideszes örökbirtoknak látszott (egy évvel korábban az időközi választáson az ellenzéki jelölt 37 százalékot szerzett), azt mondták, jöjjön egy civil, egy újságíró, momentumos színekben, szolid ellenzéki háttértámogatás mellett. Elképesztő hajrával Pikó András csapata végül is átvitte a lécet. Pikó a legkevésbé sem mondható a NER dédelgetett kedvencének. Karácsony főpolgármester mellett a Fidesz lejárató akcióinak első számú kiszemeltje.

A Pikó név (és a fénykép) feltűnt a Wikipédia nevű közösségi világenciklopédia felületén mint „magyar újságíró és polgármester”. Lényeges, hogy a két főnév közül melyik áll elöl? Ma is negyed ötkor ébred, mint klubrádiósként? Böngészi a netet, vadássza a híreket? Ki lehet-e az újságírásból jönni?

Túl vagyok ezen, egy korszak véget ért. Szép lassan elfeledkezem az újságírásról, és helyébe kerül a politika, a polgármesterség napi rutinja. Ahhoz nem kell ennyire korán kelni.

Mikortól lesz életforma a politika? Észre lehet venni?

Amikor elkezdtem, volt egy magamnak tett vállalásom: addig leszek politikus, ameddig önazonos tudok maradni. Ezért mindennap meg kell dolgozni, mert a hivatal vezetése, a politika csinálása észrevétlenül alakít, helyez nyomás alá. Huszonnégymilliárdos költségvetést kell összepakolni, erőforrásokat kell rendszerbe foglalni. Normális, ha ez átalakítja az embert, de ha nem őrzöm meg a lényeget civil évtizedeimből, nem tudok új megoldásokat találni.

Huszonnégyezermillió soknak tűnik. De tudjuk, ez egy szegény kerület. Huszonnégymilliárd nem is olyan sok.

De nem is olyan kevés. Igaz, ez az összeg túlnyomó részben le van kötve, így a szűk mozgástér frusztráló, az viszont euforikus élmény, amikor a költségvetés tervezésekor egy fontos közérdekű célra mégis megteremtjük a fedezetet...

ITT OLVASHATÓ

TARTALÉKOK NÉLKÜL NÉZ SZEMBE AZ ELEVE KIFACSART MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY A KORONAVÍRUSSAL

444.HU
Szerző: SARKADI ZSOLT
2020.03.13.

„Nem kell félni, itt vagyunk, eltökéltek vagyunk, végezzük a dolgunkat. De a tegnapi orvosellenes EMMI-nyilatkozat után csak annyit tudtunk reagálni, hogy kinyalhatják” - mondta egy vidéki intenzív osztály orvosa, mikor arról kérdeztük, mit üzenne a kormánynak a koronavírus-helyzettel kapcsolatban. Az általunk megkérdezett orvosok mindannyian arról számoltak be, hogy nem kapnak elegendő számú és minőségű védőfelszerelést a fertőzés ellen. „Az Orvosi Kamara még enyhén fogalmazott” - mondták többen is a Magyar Orvosi Kamara (MOK) szerdai és csütörtöki közleményeiről, amikben arról számoltak be, hogy sok helyen nem állnak rendelkezésre azok a szükséges eszközök, amelyek az orvosok, ápolók, nővérek biztonságát szavatolhatnák egy koronavírusos beteggel való találkozáskor...

Ezekre reagált a kormány úgy, hogy közveszélyokozással és pánikkeltéssel vádolta a MOK-ot, Káslerék szerint ugyanis a kormány igenis megfelelő védőfelszereléseket biztosít. A 444 által megkérdezett orvosok szerint azonban távolról sem ez a helyzet.

„Sima maszkban dolgozunk, az semmit nem véd, ha esetleg koronavírusos a beteg, akit ellátok” - mondta egy szombathelyi, alapellátásban dolgozó fogorvos. „Ami ér is valamit, az az úgynevezett FFP-maszk, na abból kettőt kaptunk, az ügyeletre, miközben 18-an vagyunk. Jeleztük, hogy több maszk kellene, de a szombathelyi ellátó egyszerűen közölte, hogy nincsen.”

Különösen rossz a helyzet a háziorvosoknál, akiknek hatalmas szerepe lenne az ellátásban és a fertőzések észlelésében, de azon túl, hogy nem kapnak megfelelő védőfelszerelést, a többségük a koronavírus szempontjából még a különösen veszélyeztetett kategóriába is esik, hiszen idősek. Az állami adatok alapján a magyar háziorvosok átlagéletkora a 60 évet közelíti, és bizonyos körzetekben még 80 fölötti háziorvosok is praktizálnak. Nélkülük nem lenne ellátás...

ITT OLVASHATÓ

TEGNAP A SZÍNÉSZEK MÁR ARRÓL BESZÉLTEK, KI MEGY EL TAKARÍTANI

24.HU
Szerző: FUCHS MÁTÉ, SZÁSZ ZSÓFIA
2020.03.13.

A szerdán elrendelt veszélyhelyzet keretében megtiltották a 100 fő fölötti zárt téri rendezvényeket, így a színházak többségében is elmaradnak az előadások. Az Örkényben a próbákat is lefújták, Mácsai Pál igazgató szerint a színpad kiemelt fertőzésveszéllyel járó hely, ha viszont a Rómeót játszó színész nem öleli meg a Júliát játszó színésznőt, akkor nincs értelme próbálni. A Katonában egyelőre két hétre álltak le, az igazgató Máté Gábor még gondolni sem akar rá, mit jelentene, ha minden jegyet vissza kellene váltaniuk. Az RS9 Színházat vezető Lábán Katalin szerint előfordulhat, hogy a színészeik egy részének a színházban kell majd aludniuk, mert nem fogják tudni fizetni az albérletüket...

ITT NÉZHETŐ MEG, ITT OLVASHATÓ

AZ ESZENYI-ÜGYRŐL: NINCS OLYAN, HOGY BÁRMI FONTOSABB, MINT AZ EMBERI MÉLTÓSÁG

MÉRCE
Szerző: DIÓSZEGI-HORVÁTH NÓRA
2020.03.13.

...Lehet Eszenyi Enikő büszke az elmúlt években sikerre vitt darabok, és a színház kifelé sugárzott képe miatt. Ám ha azt is figyelembe vesszük, hogy színházának dolgozói szinte egyöntetűen szavaztak ellene, akkor azért felmerül a kérdés, hogy milyen minőségi munkát tud végezni vezetőként? Akkor mennyire vállalható az az érv, hogy a színház érdekei az elsődlegesek?

És persze tegye fel magának mindenki a kérdést: ha beül egy színházba, tudván tudva, hogy egy olyan munkafolyamat végeredményeként élvezhet egy darabot, aminek során a színészeket és más dolgozókat megalázták, verbálisan vagy akár fizikailag bántalmazták, vagy akár szexuálisan zaklatták,

mennyire fogja élvezni a műalkotást?

Persze, érdemes itt visszaidézni, hogy az azóta elhunyt Marton Lászlót újra színpad közelébe engedték némi „pihenőidő” után, a Tartuffe bemutatója közönségsiker volt, nem is tiltakozott ellene senki.

Csakhogy hiába vágnak vissza azzal a színházi világ prominens alakjai, hogy szeretik a színházukat, az életük az alkotás, a legjobbat akarják kihozni a darabból, miegyéb, blablabla, a nap végén azért a lényeg az marad: saját szenvedélyük, a valamiféle hamis művészi illúzióba csomagolt agresszió, amivel közösségüket dirigálják, felülírja az emberiesség legalapvetőbb értékeit, és ha ennél konkrétabban nézzük, némelyik konkrét bűncselekményként is értelmezhető.

Ezt leönteni a MŰVÉSZET mázával nem más, mint gyalázatos hazugság, önmaguk szánalmas mentegetése, a felelősség hárítása (többek közt a nézőkre, akik megveszik a jegyet, magyarán fizetnek azért, hogy ezek a vezetők büntetlenül garázdálkodhassanak).

Ám a vezetői hatalommal való bármilyen visszaélés elfogadhatatlan nem csak az autógyárban és a buszsofőröknél, de a színházban is. Sőt.

A színházban, ahol a színészek a testükkel dolgoznak, az a munkaeszközük, ahol nagy mentális terhelésnek vannak kitéve, hatványozottan fontos lenne, hogy sem verbális, sem másmilyen abúzus ne érje őket. Ez lenne a minimum.

Eszenyi Enikő, aki éppen körbehaknizza a sajtót, de érdemben nem reagál a vádakra, az imént azt nyilatkozta a 24.hu-nak, hogy jól alszik, mert tiszta a lelkiismerete.

Vajon mindazok, akik hatalmas bátorságról tanúbizonyságot téve névvel-arccal kiálltak, hogy elmondják a saját történetüket Eszenyivel, mennyire mernek aludni?

ITT OLVASHATÓ

LEGALÁBB VÍRUS IDEJÉN FELEJTSÉK MÁR EL A HERGELŐ POLITIKAI KOMMUNIKÁCIÓT!

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ÉLŐ ANITA
2020.03.13.

Orbán Viktor szereti hangoztatni, hogy háború van. Most tényleg, csakhogy nem Brüsszel elleni, meg Soros elleni propaganda-(ál)háború, hanem igazi. Víruscsata, amelynek megnyeréséhez, tetszik, nem tetszik, át kell alakítani a döntési rendszert. A jelenleginél sokkal gyorsabb helyi reagálásra van szükség. A Szent János Kórházban ápolt vírusfertőzött ugyanis a rendszer számos működési hibáját egyszerre tükrözi. Nemzeti összefogás kell – ilyenkor nem lenne szabad például fizetés nélküli szabadsággal fenyegetni a legnagyobb értelmiségi csoportot, a tanárokat. Legyen a vírus első (és utolsó) áldozata a gátlástalan politikai kommunikáció! De 100 százalékos halálozási rátával, ha kérhetjük. Vélemény.

Veszélyhelyzet. Ezt hirdetett a kormány, és is úgy kell viselkedni. Kellene. Nemcsak a lakosságnak: a hatóságoknak is. Azonnali reagálásra van szükség, a Szent János Kórházban kezelt tüdőgyulladásos beteg példája ugyanis megmutatta, hogy a „szegényegészségügy-modell” nem működik vészhelyzet idején. A Toldy Gimnáziumba járó diák megbetegedő szülőjének esete egyúttal rámutatott arra is, hogy az ostoba, központosított bürokratikus rend milyen kárt okozhat az iskolaügyben veszélyhelyzet idején.

Tüdőgyulladásos betegnél nincs automatikus vírusszűrés? Tüdőgyulladásos beteget ellátóknak nincs védőruha? Vírusfertőzöttek közvetlen családtagjait nem szűrik le rögtön? Nem rendelnek el azonnali helyi iskolai zárlatot? És közben azon vitázik a fél ország, hogy be kell-e záratni az összes hazai iskolát?

A miniszterelnök pedig fizetésnélküli szabadságot helyez kilátásba egy országos iskolai zárlat esetén minden pedagógusnak? Lassítsunk. Nem jó irányba rohanunk! ...

ITT OLVASHATÓ

JÁRVÁNY IDEJÉRE...

KANADAI MAGYAR HÍRLAP ONLINE
Szerző: RÁTESI MARGIT
2020.03.13.

Néhány felvetés járvány idejére, elsősorban a hozzám hasonló 70+-os, veszélyeztetett korosztálynak.

1. Ha nem dolgozunk – nem vagyunk orvosok, ápolók, mentősök stb. – maradjunk otthon a hátsónkon.

2. Ne riogassuk ismerőseinket, aktív hozzátartozóinkat olyasmikkel, hogy: a szomszédasszony látta, hogy a veje öccse a saját fülével hallotta, hogy miféle szörnyűségek történnek a közelben és a távolban.

3. Mondjunk le átmenetileg az olyan múlhatatlanul szükséges, megszokott dolgaink beszerzéséről –és ennek hiányával a hozzátartozóink fülét se rágjuk -, mint például az almazöld, ovális kuruttyin. Átmenetileg megteszi a fehér, négyszögletes is. Bár ki tudja? Lehet, hogy rájövünk, egyáltalán nincs szükségünk kuruttyinra – micsoda megtakarítási lehetőség a jövőre!

Nemcsak a veszélyeztetteknek!

1. Tilos naponta háromnál többször híreket hallgatni, olvasni! Reggel megtudhatjuk, mire számíthatunk arra a napra. Délben tudomást szerezhetünk az új intézkedésekről, amiket be kell tartanunk. Estefelé összefoglalják, merre tart, csökken, vagy terjed a járvány – ez elég. 

A félóránkénti, tízpercenkénti ismétlések csak a helyzet szörnyűségét erősítik bennünk, új tudnivalót nem tartalmaznak. (Ha tízszer halljuk, hogy 19 a fertőzöttek száma – az 19 marad, nem lesz 190 -, de erősíti bennünk a számosság érzetét.)

2. Ne zargassuk feleslegesen a munkában lévőket, orvosokat, ápolókat, ügyintézőket! Nem kell feltétlenül most érvényesíteni az augusztusi nyaraláshoz az útlevelünket, de szerintem egy lejárt személyi is megteszi még néhány hétig.

3. Foglaljuk el magunkat szabadidőnkben! De TILOS az Armageddon, vagy az Apokalipszis x-edik részét nézni! Idősebbeknek ajánlom a Mici néni két élete c. örökzöldet. Fiatalabbaknak is vannak jó vígjátékok a youtube-n, pl. a Kilenc és fél randi, vagy a Nőm, nejem, csajom. Végső esetben valami amcsi romkom is megteszi: legfeljebb a bugyutaságán dühöngünk, addig se a rémületünket ajnározzuk. Mellesleg a tévékanálisok is műsorukra tűzhetnének egy-két nézhető filmet, és nem végnélküli sorozatokkal, meg debil vetélkedőkkel riogatnák maradék nézőiket...

ITT OLVASHATÓ

HASS, ALKUDJ, GYARAPODJ, S A VÍRUS FÉNYRE DERÜL

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2020.03.13.

Sokáig semmi, aztán egyszerre csak lettek nekünk ők, akik mindent jobban tudnak. Mindent is. Előkerült az operatív törzs, száz vírusnál is virulensebb. Nem tudni, más országokban szintén operatív törzs irányítja-e a védekezést, nem kizárt, hogy jobb helyeken az ilyet szakemberre bízzák.

Mi csatára termett, hátrafelé nyilazó, büszke, szilaj nép vagyunk, akiknek operatív törzs mondja meg a tutit. Kérdezni nem lehet a törzstől, mert katonáéknál ez nem szokás. Ott rend van és fegyelem, aki nem lép egyszerre, annak a kezéből kicsavarják a mikrofont. Nem azért vannak, hogy kérdésekre válaszoljanak, hanem hogy megokosítsanak bennünket, bugyuta, ostoba lakosságot, akik nélkülük a kenyérnek biztosan a rossz oldalára kennénk a vajat.

Ha jól jövünk ki a végén a vírusból, mert viszonylag kevés lesz a beteg, és a halottak száma is a hibahatáron belül marad, akkor majd verik a mellüket, hogy világszínvonalú az egészségügy, és ők végig urai voltak a helyzetnek. Amennyiben minden rosszra fordul, arra is lesz magyarázat: a migránsok miatt van, Soros tehet róla, és az ellenzék, valamint az újságírók. És persze mindenki más, aki nem ők...

ITT OLVASHATÓ

ÍGY MENTIK ÁT A KULTÚRÁT A KORONAVÍRUS IDEJÉN

MAGYAR NARANCS
Szerző: NARANCS.HU
2020.03.13.

Számos olyan eseményt jelentettek be, melyek élő közvetítése otthonról is nézhető, hallgatható lesz.

A koronavírus miatti veszélyhelyzet kihirdetését követően március 12-től nagyon nehéz helyzettel szembesült a kulturális szolgáltatóipar. Mint ismert, a kormány a rendkívüli jogrend keretében megtiltotta a száz főnél nagyobb látogatottságú beltéri és az 500 főnél nagyobb látogatottságú kültéri rendezvényeket. Ráadásul a fővárosi önkormányzat pénteken bejelentette: a fenntartásába tartozó minden mozit, könyvtárat, múzeumot bezárat függetlenül attól, hogy 100 alatti vagy feletti az adott intézmény befogadóképessége.

Ehhez igazodva sorra mondták le a szervezők a kulturális rendezvényeket, valamint ideiglenes bezárásukról adnak hírt az intézmények. Akadnak azért kivételek.

Tényleg rendkívüli idők jönnek
Nagyon kevés olyan színház van Budapesten, amely 100 fő alatti befogadó hellyel rendelkezik –ilyen a Stúdió K Színház. "Mivel a Stúdió K befogadóképessége 50 fő, előadásaink létszáma még a stábbal együtt sem éri el a kritikus 100 főt, így a kormány mai rendelkezéseivel összhangban azokat megtartjuk" – írták csütörtökön a holnapjukon. Ám egy fél nap sem telt el, változtattak az álláspontjukon. Pénteken már ezzel a felhívással találkozhattak az érdeklődök a site-on: "bármennyire is szerettünk volna Önökkel lenni ezekben az időkben is, a környező országokból érkező, egyre nyugtalanítóbb hírek hatására ma úgy döntöttünk, hogy mégis bezárunk"...

ITT OLVASHATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/11. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2020.03.13.

P U B L I C I S Z T I K A

Széky János: Segíts magadon!

Ez egy hetilap, nem versenghet a napilapokkal, hát még az online médiával, úgyhogy azzal kezdem, ami e cikk megírásának idején friss hír volt: Magyarország római nagykövetsége közzétett a honlapján és a Facebookon egy felhívást, hogy aki tud, a lehető leghamarabb jöjjön haza.

A felhívást megfogalmazó diplomata vagy más szakember elméjében két dolog adódhatott össze: 1. egész Olaszország területén gyakorlatilag vesztegzár van, pénzbüntetéssel, sőt elzárással büntetik, aki megsérti a rendelkezéseket, és ez rossz. 2. Megengedik viszont, hogy a külföldiek kiutazzanak, és ez jó. Magyar állami, pardon, nemzeti konklúzió: ki kell használni a lehetőséget, és azonnal hazatérni Magyarországra, ahol az élet kellemesebb, mert nincs vesztegzár. Az föl sem ködlik, hogy nem azért engedik meg, mert annyira szeretik a külföldieket, köztük a magyarokat, hanem azért, mert a külföldiek távozásával nem romlik az olaszországi járványügyi helyzet, és csökken az amúgy is nehézségekkel küzdő egészségügyi rendszer potenciális terhelése. (Olaszországban a halálozási arány 5 százalék fölött van, ez jóval meghaladja a kelet-ázsiai átlagot.)...

Vásárhelyi Mária: Vissza a szavainkat!

Bazsányi Sándor: Vonatsín, sötétség, fény
A kilencvenéves Sándor Ivánnak, szeretettel

Mellár Tamás: Parlamenti színes 11.

Kovács Zoltán:  Sípmesterek

Várhegyi Éva: Politikai kockázatok
a magyar bankrendszerben

A magyar bankrendszert változó mértékben és módszerrel tartja befolyása alatt a politikai hatalom. A rendszerváltást követően a bankok fokozatosan kiszabadultak a politika fogságából, ám néhány év elteltével a kormányok újra aktivizálódtak: eleinte finomabb, majd egyre durvább módszerekkel próbálták a szolgálatukba állítani őket. A kormányzati befolyás megnöveli a kockázatos kihelyezéseket, és gyengíti a bankok tőkeerejét. A bankrendszer emiatt szükségessé váló stabilizálása súlyos terhet rak a társadalomra, miközben a kockázatokat megnövelő állami beavatkozásra is módot ad, és így egyfajta ördögi kör kialakulásához vezet...

Losoncz Miklós: Brexit: az Ír-sziget egyesülése felé?

Az Egyesült Királyság EU-ból való kilépése után az Ír-szigeten húzódó 499 km hosszú határ átjárhatóságának garantálása miatt Észak-Írország különleges státuszba kerül: gazdasági téren több vonatkozásban közelebb lesz az Európai Unióhoz, mint Nagy-Britanniához. Ez önmagában is az Egyesült Királyság területi egységének a fellazulására utal. A Brexit után kialakult helyzetben elvileg lehetővé válik az Ír-sziget demokratikus úton történő békés egyesítése, bár a gyakorlatban ez még messze van. A skót függetlenségi törekvéseket is figyelembe véve a Brexit nem szándékolt következménye az Egyesült Királyság területi integritásának felbomlása, miközben az EU belső piacának az egysége fennmarad...

Márton László: A szomszéd
Zoltán Gábor 60 éves

Mihályi Péter: Élet és koronavírus

Várkonyi Benedek: Az újságíró
Jean Daniel halálára

Benda László: A befejez(het)etlen afgán háború

Karnyújtásnyira a béke? Afganisztánban aligha hisz ebben bárki is. Hallották ezt épp eleget az elmúlt jó négy évtized során. Időközben több nemzedék nőtt föl, amelyek nem ismertek mást, mint a robbanásveszélyes mindennapokat. De mit hozhat a hosszúra nyúlt amerikai–tálib tárgyalások eredményeképpen február 29-én aláírt megbékélési dokumentum? Ebben gyaníthatóan továbbra is több a kérdéses elem, mint a válasz...

Hans-Henning Paetzke: Orbán víziója
Magyarország szellemileg felfegyverkezik

Molnár Erzsébet: A megmaradás törvénye

V I S S Z H A N G

Karsai László: Válasz Zsila Ferencnek

Nagy György: Sajnos igen

Gerő András: Köszönet és megjegyzés

Jánossy András: Utána

Haskó László: Az eleganciáról

Horváth Bálint: Az ÁSZ válasza

Földi András: Egy tévedés

Márton János: Elfújja a szél

Kürti László: Helyzet van

P Á R A T L A N

Kenyeres Zoltán: HÁNYSZOR MÉG?

Haskó László: OSZT JÓ NA­POT, VÍRUS

trepljov: BESZÉLNI, HALLGATNI

msz: KÉT MONDAT

Huszár Ágnes: A TEREMTETT VILÁG

Ladányi András: TISZTASZOBA

pá-ti-: A PUSZTULÁS SZÉLÉN

-hg-: IDŐBEN

Beck Tamás: DRÁGA TANDÍJ

Völgyi Ferenc: FEJTEGETŐ

(celebrálta Nyerges András): HETI TEXTUS

Szikszai Károly: BRIGÁDNAPLÓ

ITT OLVASHATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/11. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM

Szerző: ÉS

2020.03.13.

FEUILLETON

Tillmann J. A.: Szabványos szépség, általános arc

INTERJÚ

Károlyi Csaba: „A név a variációk hanganyagában”
Beszélgetés Kovács András Ferenccel

K R I T I K A

Ruff Borbála: Libikókaharc

Szabó Attila: A valós színterei. Színház, közösség, múltfeldolgozás. SzínText sorozat 04. Szerkesztette Deres Kornélia és Herczog Noémi. Prae Kiadó, Budapest, 2019, 186 oldal, 2990 Ft

Mert a színház – bár agyonkoptatott, de vitathatatlanul igaz állítás, és a kötet témájának meghatározásában feltétlenül hangsúlyozandó – társadalmi művészet, és a kortárs színház fontos tényező egy közösség identitásának formálásában. Ami oda-vissza működik: egy-egy akár a múltfeldolgozást segítő előadás éppúgy hatással van a nézőre, mint ahogyan a valóság a színházművészetben az utóbbi évtizedben életre kelt bátor, formabontó kísérletekre...

Mizsur Dániel: Jobb ajánlat nincs

Halmi Tibor: Utolsó csatlakozás. FISZ-Apokrif Könyvek, Budapest, 2019, 96 oldal, 1800 Ft

Első kötettől nem megszokott érettség ez, hiszen a szkepszis, a bizakodás, az önvédelem, valamint a veszteség elfogadása és belátása egyszerre jellemzi, valóság- és élményanyagának közlése változatos érzelmi dinamikát mutat. Ugyanakkor vershelyzetei (kocsmában, pályaudvaron veszteglés) talán lehetnének kevésbé tipikusak vagy változatosabbak, még akkor is, ha az utolsó csatlakozás mind metonimikus, mind metaforikus hozadéka ezeknek az állapotoknak, helyzeteknek a közlése. Az első ciklushoz képest megnövelt személyesség magával vonja számos helyen a versnyelv közhelyességét szokványos és gyakran redundáns szókapcsolatok, képek alkalmazásával: „tágas messzeség” (68.), „lemondó sóhajtás” (68.), „hallgatag mezők” (70.), „megunt életek” (70.), „a ránk sötétedő ég” (73.), „kikötő a semmibe” (79.), „kósza fénysugár” (90.)...

Szarvas Melinda: Vásárlási regény

Böndör Pál: Vásárlási lázgörbe. Verses elbeszélés. Forum Kiadó, Újvidék–Kalligram Kiadó, Budapest, 2019, 117 oldal, 3500 Ft

Böndör kötetében – nem megszokott módon – 23 jegyzet található a költemények soraihoz, szavaihoz kapcsolva, s azokat kibontó végjegyzet, amelyet ugyancsak versek alkotnak. A szerkezet Esterházy Péter első regényét idézi, a Termelési-regény címűt. A Böndör-kötet jegyzeteiként szerepeltetett költemények sok esetben erősebb hatású szövegek, mint a prózaversfolyam, s olyan, részletesen ugyan ki nem fejtett, ám Böndör költészetének világához szorosan kapcsolódó szempontok is itt bukkannak fel, amelyek kétségtelenül gazdagítják jelen kötetet is. Ilyen, hogy egyet említsek, a „szerbiaidemagyar mese” (91.)...

György Péter: A kiismerhetetlen kép

(A Csillag a házon, csillag a kabáton című kiállítás a 2B Galériában a április 3-ig tekinthető meg.)

Rákai Zsuzsanna: Viharos siker

(Budapesti Fesztiválzenekar, Jordi Savall – Zeneakadémia, március 8.)

Jóllehet a katalán művész bármiféle fellépésének ígérete már önmagában is a közönség elégedettségének biztosítéka, a múlt hét végén rendezett hangversenyek népszerűsége a legkevésbé sem puszta rajongói lelkesedésből fakadt. Mi több, ebben a tekintetben az embernek akár még némi enyhe hiányérzete is lehetett volna, mert a játékának mély érzékenységéért, bölcsességéért és szépségéért méltán ünnepelt Savall, ahogyan a Fesztiválzenekarral való együttműködése során már korábban is előfordult, ezúttal sem gambaművészként, hanem karmesterként érkezett a Zeneakadémiára...

Stőhr Lóránt: Mindenhol otthontalanul

(Elia Suleiman: A mennyországnak kell lennie)

Buñuelt idéző csípős tréfa a palesztin rendező filmjének nyitójelenete, s később is a spanyol szürrealista mester szelleme kísérti A mennyországnak kell lennie képsorait. Álom és valóság határán járunk, sohasem lehetünk biztosak benne, hogy nem ébredünk az elvarázsoltnak tűnő értelmiségi főhőssel együtt egy realisztikusabb hétköznapi valóságra. Suleiman erősen stilizált képsorai szürreális tereket és helyzeteket festenek, mintha egy idegen világba csöppent volna a főhős, ahol mindenki kissé bolondosan viselkedik...

Torma Tamás: Faluház Óbudán

(50 éves az óbudai Faluház)

Ez a szép, kerek évforduló sok mindent eszébe juttat az embernek, például azt, hogy akkoriban nagyjából 30-40 évre tervezték ezeket a panelházakat, meg mennyire más volt a kor és abban a korban a lakáshiány. És mennyi jövőre vonatkozó tévedést, mennyi fordulatot, mennyi véletlent hozott ez az 50 év...

Herczog Noémi: Kedves Tibor!

(Kovács Márton–Mohácsi testvérek: Johanna, avagy maradjunk már emberek, r.: Mohácsi János, Szegedi Nemzeti Színház)

Szóval ebben erős a Johanna: az első osztályú humorban, a „rettentő törisített” Jeanne d’Arc-kal, akit – mint a kékbe öltöztetett lánycsecsemőt (vagy a Miranda című sitcome nagydarab címszereplőjét, ha ismered) – többen férfinak tévesztenek. Ágoston Katalin törékeny, de annál harciasabb és öniróniával is rendelkező Johanna, aki úgy gyűri le magába hősiesen a csigát a francia hadsereg álmélkodására (némi öklendezés kíséretében), ahogy Emilia Clarke a Trónok harcában a „sárkányszívet”: ugye, amikor az idegen uralkodónő ezzel hódítja meg a dothraki törzsbeliek szívét. És végre itt egy feminista Jeanne d’Arc-karikatúra, egy kék harisnyás. Akit nem tetteit meghazudtoló naivitása avat női hőssé, hanem az, hogy hisz valamiben...

Fáy Miklós: A tömeggyilkos énekel

(Monteverdi: Poppea megkoronázása – Katona József Színház, március 7.)

Az opera azért mégis a hangokról szól, és Poppea megkoronázásában beszédhangok énekelnek, annak megfelelő színnel és színvonallal. Nekem éppenséggel tetszik, hiszen ha dalra fakadok, magam is erre vagyok képes (nagy jóindulattal), legyen az opera tényleg mindenkié, és ne csak azoké a pufók, furcsa arcszőrzetet vagy furcsa frizurát viselő férfiaké és nőké, akik a színház életidegenjei. Van még egy mellékszál is: az előadás azt is bebizonyítja, hogy hiába tűnik úgy, jelen körülmények között nem lehet megmenteni, korszerű színházat faragni az operaelőadásokból, se közönség, se rendező, se szereplő nincs hozzá, mert itt van. Van rendezés, van szereplő, egyelőre közönség is van, de ha nincs, én jövök, szívesen nézném újra...

Fuchs Lívia: Retro

(Alekszandr Krejn–Vahtang Csabukiani–Mihail Messzerer: Laurencia, Magyar Nemzeti Balett)

De mi indokolhatja a Magyar Nemzeti Balett döntését? Nyilván sem Csabukiani személye, sem balettjének esztétikai minősége. Akkor talán az idei különleges, ún. keresztény évad? Vagy a keleti nyitás szele érte volna el a színházat, s jön majd a Párizs lángjaitól a Vörös pipacsig minden? Esetleg azoknak a táncosnőknek a nosztalgiája, akik ma balettmesterként működnek a színházban, és fiatalon táncoltak ebben a balettben?...

Siba Antal: Koronavírus

(A koronavírus a televízióban)

Ez a tudósítás Magyarország összes valamirevaló csatornáján látható volt. A néző pedig zavarban volt, mert vírusmentes időszakban szerzett magyar egészségüggyel kapcsolatos közvetlen tapasztalatai többnyire elborzasztóak, és szorongva gondolt arra, hogy mi lesz itt, ha a normálisnak, de inkább mindennapinak és megszokottnak nevezhető időszakot felváltja egy rosszabb, vagyis ránk tör a vírus...

Csuhai István: Definiáld azt, hogy krio

Don DeLillo: Nulla K. Fordította Szé­ky János. Jelenkor Kiadó, Bu­da­pest, 2020, 322 oldal, 3499 Ft
A mostani regény publikálásakor DeLillo nyolcvan éves volt, legutóbbi öt, a kétezres években írt regényével együtt ez a könyv szintén szerzőjének kései pályaszakaszához tartozik. A Nulla K osztozik ennek a kései szakasznak a többi darabjával fő narratív-retorikai megoldásában: hozzájuk hasonlóan ez is tézisregény, a téma ezúttal is élet és halál viszonya, de hogy ne ilyen körvonalazatlanul fogalmazzam, inkább úgy írom, az élés, a túlélés, illetve az elpusztulás és a meghalás dialektikája, ahol a konkrét referencialitástól szándékosan megtisztított szépirodalmi ornamentika úgyszólván minden pontján erősíti és alátámasztja a regénybe belefoglalt, látszólag egyszerű vagy egyértelmű tézist. A Cosmopolis inkább melodramatikus sémájával összehasonlítva a Nulla K fejezeteiben ez a regény gyorsítótárául szolgáló háttér kifejezetten élénk és érdekes...

A HÉT KÖNYVEI

A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Négyesi Móni. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon.

Peragovics Ferenc: Ex libris

Eörsi László: Pesti lányok, 1956
Font Márta–Sudár Balázs: Honfoglalás és államalapítás (9–10. század)
Font Márta: Az Árpád-ház évszázadai 1038–1301
Szende László: A késő középkori nagyhatalom 1301–1526

Semság Tibor: Az éntelenítés gyötrelmei

Varga Imre: Az éntelenség gyönyöre. Napkút Kiadó, Budapest, 2019, 176 oldal, 1990 Ft

A kötet hátlapszövege Zen filozófiával átitatott költészetet ígér, és nyilván a könyvcím alapján is valami ilyesmire asszociálhatunk, de a verseket olvasva az volt az érzésem, hogy ez az ígéretesnek tűnő irányultság csupán néhány keleties motívum vagy referencia alakjában érhető tetten, vagy a lét és nemlét problémáival küzdő költői én ontologikus verssorait tudhatjuk be a Zen filozófia hatásának, de ahhoz túlságosan a nyugati verselés hagyományain nyugszik ez a költészet, hogy igazán keletiesnek hasson. Se a témák, se a versformák terén nem bontakozik ki igazán ez az ígéret, inkább csupán a kelléktár része marad...

Erdész Ádám: Történetek egy naszódi lány életéből

Köteles Lajos: Amikor a nap nyugodni tért. Magyar Téka Erkel Sándor Könyvesház, Békéscsaba, 2019, 87 oldal, ármegjelölés nélkül

Jó ritmikájú, egységes szöveg született, de mégis sajnálatos, hogy teljes bizonyossággal nem tudhatjuk, meddig tart a forrás, és hol kezdődik a szerző által teremtett kontextus. Magam úgy sejtem, hogy a könyv anyagának nagyobb része az eredeti kéziratból való, Köteles Lajos a hátteret rajzolhatta meg, értelmező részleteket szúrhatott be. Marad azért nem egy töprengésre késztető kérdés: vajon egy román környezetben élő fiatal lányhoz eljuthatott a Körösmezőre deportált zsidókról szóló hír?...

Beck Zoltán: Bari-összes

Bari Károly: A mozdulatlanság örökbefogadása. Összegyűjtött versek, prózai írások és képzőművészeti alkotások, 1966–2018, Kalligram Kiadó, Budapest, 2019, 368 oldal, 5990 Ft

A kötet időrendben halad és ezzel együtt műnemek, művészeti ágak szerinti bontásban, amint ezt az analitikus alcím jelöli. A versek ciklusonként szervezve sorakoznak, s teszik ki a könyv terjedelmének java részét – lévén Bari Károly, bármit is gondoltunk előbb, mégiscsak költő. Érdemes itt elidőznünk egy pillanatra, hiszen a Bari fenomén legfőbb kérdése a kezdetektől fogva ekörül forgott, olyannyira, hogy a költőség, a költőnek lenni kérdése legfőbb identitásalkotó dilemmája volt ennek az Én-nek. Az ehhez kapcsolódó kérdések folytonosan előkerülnek ebben az életműben, ahogy az alkotásokat kísérő recepcióban is. A prózai írások két nagyszövege is foglalkozik ezzel.

I R O D A L O M

Grecsó Krisztián. Mint egy patika

(...) egyik hétköznap este, amikor valamiért ott, a város szélén akartunk kocsmázni a barátaimmal, és a két söröző egyike sem felelt meg, Bérkó felvetette, hogy miért nem veszünk néhány üveg sört, és megyünk föl hozzánk. Miért nem hívok oda soha senkit, pompás az a kégli. Mindig azt hittem, az én otthonom nyitott szentély lesz, de nemhogy szentély nem volt, nyitott sem; szorongva mondtam igent, mert addigra már hozzászoktam, hogy mindig mindent megbeszélek, hogy félválaszaim vannak, ami végül is helyénvaló dolog, ha a válaszoknak van másik felük, és legalább néha illeszkedni akarnak az enyéimhez.

Olyan sötét volt, ugye, a lakásban, mint egy fasírtban belül. Hiába kapcsoltam fel a lámpát, velünk maradt az üledéke. Leültünk a konyhában, minden ragyogott, és tolakodó volt a rend, Bérkó megszisszentette a sört, és megkérdezte, „ti itt laktok?” Hanyagul körbenézett és hozzátette, „olyan, mint egy patika”...

Benedek Szabolcs: Fekete zászló

Mindenesetre Balogh elvtárs egy darabig még próbált ennél többet kiszedni apámból, ám amaz megingathatatlannak bizonyult, és újra megismételte, hogy ez nem az ő hatásköre, és nem is szeretne ebben dönteni.

Miután elbúcsúztak, apám visszatette a helyére a kagylót, felénk fordult, és azt mondta:

– Meghalt a Kádár.

Akkor már az új lakásban voltunk. Ami igazából jóval régebbi volt, mint az előző. Egy ódon, majdnem százéves téglaház, omladozó vakolattal. Manapság az ilyenre azt mondják, hogy patinás, de nekem egyáltalán nem tetszett, és talán a húgomnak meg az anyámnak sem. Apám pedig nem nyilvánított véleményt. Az ő ötlete volt a költözés, meg hát rajta keresztül jött a lehetőség, hiszen a lakás a vállalaté volt, mi csak bérlők lehettünk benne, és addig terveztük maradni, amíg meg nem épül a társasház a város túlsó végén, kertvárosi övezetben. Ami legrosszabb esetben is két év. Az előző lakás se a miénk volt, hanem a szövetkezeté, viszont a vállalatiban jóval jutányosabban lakhattunk, mint a lakótelepen. Ám hiába volt ez sokkal nagyobb, mint az, amit magunk mögött hagytunk, nekem mégis jobban tetszettek azok a lakótelepi kicsi szobák, az alacsony plafon, meg hogy a hetedik emeletről a város széléig el lehetett látni.

Szepesi Kornél: Tantalosz vörös sziklái

Tinto. Az első szó, amit megtanulok portugálul. A vöröset mondják így, bort rendelek miután felvettük a repülési magasságot. Az exit mellett ülök, elmagyarázzák, hogy mi a teendő, ha mégis. Segítene vajon bármit is, ha a szükségesnél gyorsabban reagálok? Ha lezuhanunk és túléljük, mennyien mentenénk mások életét a sajátjuk helyett? Mozgolódom, nem találom fel magam, fapados, kényelmetlen, szűk a hely, az előttem ülő mindig hátrahajtja a széket. Dobál a gép, a pilóta elhadar valamit a mikrofonba, a mosdó felé tartók visszaülnek a helyükre, egyre jobban dobál a gép, akik eddig mosolyogtak, most egymás arcába bámulnak, váratlan sorsközösség, becsatolják a gyerekeket, egy-kettő felordít. Aztán semmi. A pilóta bejelenti, hogy egy légörvény volt, lassan leszállunk, napos idő várható.

Nomád Földi László: A tartalék

Magyar vagyok, és egyetlen betű hozzáadásával a vezetéknevem is az, mégis a magyarok fúrták meg, hogy én lehessek az első magyar űrhajós. Biztos úgy gondolták, minek ez a magyarkodás. Bár a szovjetek engem akartak, hisz matekból jobb voltam a társamnál, s mint köztudott, ez az adottság nagyon fontos a repülésnél, az űrben pedig még inkább fontos a matek, a szovjetek azt mondták hát, hogy ők azt választják leendő űrutasnak, akinek egy betű hozzáadásával a vezetékneve is magyar. Mire a magyarok azt válaszolták, s talán több évtized alatt ez volt az egyetlen eset, amikor vissza mertek szólni, hogy ők bizony inkább a másik bajuszost választják, függetlenül attól, hogy matekból gyengébb, és az ő vezetéknevében nincs benne a magyar (egy betű hozzáadásával), mert a másik, az magyarosabb képű magyar bajuszos magyar, s állítólag magyaros szóhasználatban magyaráz, és főleg, hogy jobban mutat majd a nyitott kocsiban, ahogy integetve hajtatnak majd végig a magyarok országának minden magyar városán...

Krusovszky Dénes: Éjszaka sétálni

Krusovszky Dénes: Kék óra

Krusovszky Dénes: Számozott mondatok (81–100.)

Hevesi Judit: Nem úgy értem, ne félj

Hevesi Judit: Jó szelek

Hevesi Judit: Ott milyen

Hevesi Judit: Induló

Zalán Tibor: Abony – Anyám tükörben

ITT OLVASHATÓ

"SOKAN ÉRZIK KINN, HOGY IDEGENEK MARADNAK"

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2020.03.13.

Meglehetős vitát kavart Péter minapi írása, melyben azt feszegette, vajon miért költöznek haza külföldről emberek. A vita nem csak a kommentmezőben zajlott, érkeztek emailben is hosszabb és rövidebb vélemények. Most utóbbiak közül teszek közzé hármat, próbálva egyensúlyozni a nézőpontok között.

"Soha nem jutott eszembe, hogy elhagyjam a hazámat"

„Hosszas értekezése az elmenőkről, hazatérőkről számomra azt mutatja, hogy Ön azok közé tartozik, akik az egész Földgolyót otthonuknak érzik.

Nincs ezzel semmi baj, mint ahogy azzal sincs, hogy sokan vagyunk, akik ezt a 93 ezer négyzetkilométert tekintik otthonuknak, a Hazájuknak.

Azt, hogy kit milyen motiváció késztet hazája elhagyására, eléggé körülírta. Azt, hogy valaki mindazon „negatívumok” ellenére itthon marad, vagy hazajön, azt már sokkal nehezebb szavakba foglalni.

Ez egy érzés, amit nehéz körülírni, de ezt érzem, amikor hazafelé átlépem a határt, ha végignézek a Káli-medencén, ha a Bükkben barangolok, ha a Hortobágy végtelenségét látom és sorolhatnám, miközben láttam a Niagara vízesést, bejártam Manhattant, Európa számos országát stb.

Soha nem jutott eszembe, hogy elhagyjam a hazámat, csak azért, mert éppen nem a számomra megfelelő állapotok uralkodnak.

Nem is igazán értem, hogy miért csodálkozik, hogy sokan jutna arra az elhatározásra, hogy hazajönnek. Bennük él még valami a hazájuk iránti szeretetből, amit időlegesen elnyomott a jobb megélhetés reménye.

De sokan érzik kinn, hogy idegenek maradnak választott országukban. Éppen ezért nem szabad csodálkozni azokon, akik hazajönnek, mint ahogy az itthon maradottak se csodálkozzanak, ha valaki új hazát keres magának.

Amit azonban megbocsáthatatlannak tartok az az, ha valaki azért jön haza, hogy azután itthon politikai hatalomhoz jutva külföldön ócsárolja hazáját csak azért, mert nem a neki tetsző oldal van hatalmon.” (Ferenc)...

ITT OLVASHATÓ

A TÖBBSÉGNEK NINCS VÉSZTARTALÉKA - NEM IS BAJ, HOGY KÁPÉBAN ÉS FOLYÓSZÁMLÁN TARTJUK A PÉNZT

AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: Az Én Pénzem
2020.03.13.

A vészhelyzet még hónapokig fennállhat, és nemcsak a turizmusnak, hanem számos más ágazatnak is „kampó” lehet. Tömegek megélhetése kerülhet veszélybe, miközben a felmérések szerint mindössze a lakosság valamivel több mint harmadának van vészhelyzetre félretett pénze, a helyzet azonban ennél is rosszabb lehet. Ugyanakkor most jól jöhet, hogy a cihában és folyószámlán tartja pénzét a magyar.

A kormány arra készül, hogy a következő hetekben, hónapokban szükség lehet a szerdán meghirdetett veszélyhelyzet intézkedéseire - mondta Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár csütörtök reggel az M1 csatornán. Orbán Viktor miniszterelnök a héten a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) fórumán pedig arról beszélt, hogy Kínának is 5-6 hónapjába telt a vírus megfékezése, ami itt júliust jelent, vagyis "a turisztikai szezon idén kampó". Így komoly gazdasági visszaesésre kell számítania annak, aki a szokásosnál jobban "hozzá van kötve" az emberek utazási kedvéhez.

De nemcsak a turizmus, hanem számos más ágazat is megsínyli majd a koronavírus járványt, aminek gazdasági recesszió lesz a következménye, és valójában a teljes társadalom megsínyli majd. Ha józanul végiggondoljuk az eddig meghozott és a környező országok, valamint Olaszország példája nyomán várható intézkedéseket, arra számíthatunk, hogy tömegek munkája kerül veszélybe...

ITT OLVASHATÓ

AZ ISKOLAIGAZGATÓKAT SENKI NEM TÁJÉKOZTATTA, MIT TEGYENEK, HA AZ ISKOLÁBAN FELMERÜL A KORONAVÍRUS GYANÚJA

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2020.03.13.

Jobban figyeljenek oda a fertőtlenítésre - ez volt a leghatékonyabb tanács.

Semmilyen központi utasítás vagy protokoll nem érkezett még az intézményvezetőkhöz azzal kapcsolatban, mi a teendő, ha kiderül, hogy az egyik diák, tanár, illetve bármely más iskolai dolgozó vagy annak családtagja koronavírus-fertőzött lehet – erről Ács Katalin, az iskolaigazgatókat tömörítő Oktatási Vezetők Szakszervezetének elnöke beszélt a Népszavának. Mint mondta, a tankerülettől eddig csak arról kaptak tájékoztatást, hogy jobban figyeljenek oda a megfelelő fertőtlenítésre, illetve ha valakiről tudják, hogy külföldről, s különösképp ha köztudottan fertőzött területről érkezett, arra kérjék, hogy két hétig maradjon otthon. 

Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, a győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója is hasonlókról számolt be lapunknak. Hozzátette: abban bízik, hogy minden intézményvezető a józan ítélőképessége alapján el tudja dönteni, mi a helyes eljárás. Ő maga például mindenképp értesítené a területileg illetékes tisztiorvosi szolgálatot. Turcsik Viktor, a budaörsi Herman Ottó Általános igazgatója is megerősítette, nincs külön protokoll arra az esetre, ha az iskolában valakiről kiderül, hogy fertőzött lehet. 

– Ha egy ilyen eset kiderülne, mindenképp felvenném a kapcsolatot az érintett családdal, utána tájékoztatnám az iskolai közösséget – mondta. Hangsúlyozta, az igazgatónak arra nincs lehetősége, hogy mindenkit hazaküldjön, a munkavégzést „az utolsó pillanatig folytatni kell”. Hozzátette: nem tehetnek mást, mint hogy abban bízzanak, hogy a kormányzat, illetve az operatív törzs az iskolák esetében is a legkörültekintőbben jár el. 

Turcsik Viktor azt is elmondta, hozzá már legalább 40 darab „kikérő” érkezett szülőktől, akik egy időre – a megelőzés érdekében – távol tartanák gyermekeiket az iskolai közösségtől is. Erre az iskola belső szabályzata ad lehetőséget, a szülők legtöbbször például külföldi utazások esetében szoktak élni vele. Az igazgató közölte: eddig valamennyi kérelmet engedélyezett...

ITT OLVASHATÓ

NEM ZSAROLHATJA A MINISZTERELNÖK AZ EGÉSZSÉGÜKÉRT AGGÓDÓ TANÁROKAT A FIZETÉSÜKKEL!

MÉRCE
Szerző: JÁMBOR ANDRÁS
2020.03.13.

Orbán Viktor ma reggel reagált azokra a felvetésekre (amelyek többek között a két pedagógus szakszervezettől jönnek), hogy be kellene zárni az iskolákat a koronavírusjárvány miatt.

Orbán szerint ez több okból sem lehetséges. Egyrészt, mert akkor véget érne a tanév, mivel nehéz lenne újraindítani a rendszert, másrészt szerinte a diákok nem érintettek a járványban, harmadrészt azért, mert akkor fizetésnélküli szabadságra kéne küldeni a tanárokat. Előhozott még valami nekem teljesen érthetetlen érvet is, hogy mivel külföldiek hozták be a vírust, ezért kell csak az egyetemeket leállítani (jegyezzük meg, tegnap óta ez sem igaz, hiszen a 13. beteget Magyarországon feltehetően a külföldön síelő kollégái fertőzték meg). Elég felháborító, hogy a cselekvés alól egy migránsozós érvvel akar kibújni a miniszterelnök.

Még mielőtt ezekre a kijelentésekre reagálnék, szeretném leírni, vannak érvek amellett, hogy ne zárjuk be az iskolákat. Kérdés, hogy a még dolgozó emberek hova raknák a gyerekeiket, vagy hogyan kapnának a szociális étkeztetésben résztvevő gyerekek meleg ételt. Az általános leállás ellen pedig erős érv a brutális gazdasági kár, amit ez okozna. Ezeket nyilván a kormánynak mérlegelnie kell, és nem is mondanék semmit arról, mi a helyes döntés, hiszen szerencsére nem nekem kell ezeket meghozni.

Viszont azt tudjuk, hogy butaság, hogy az iskolákat azért nem zárjuk be, mert a gyerekek nem érintettek a vírusban. Az iskolában ugyanis nem csak gyerekek vannak. A gyerekek nem saját magukat oktatják, nem saját maguk főzik az ételt, üzemeltetik a büfét, vannak a portán, tartják fenn az informatikai rendszert, takarítanak és így tovább. Tehát az iskolák nyitva hagyása nem csak a gyerekeket érinti...

ITT OLVASHATÓ

AZ ISKOLÁK BEZÁRÁSÁVAL ÉS TÖBB TESZTELÉSSEL JELENTŐSEN LASSÍTHATÓ A KORONAVÍRUS TERJEDÉSE ÉS CSÖKKENTHETŐ A HALÁLOZÁSI ARÁNY

ÁTLÁTSZÓ / DO TOHO
Szerző: BŐTÖS BOTOND
2020.03.12.

Az iskolák azonnali bezárásának elmulasztásával és a tömeges tesztelések hiányával az Orbán-kormány nem a megoldás, hanem a probléma részévé válhat.

Veszélyhelyzetet rendelt el a kormány szerdán. Bezárták az egyetemeket, csütörtöktől, az egyetemi oktatás csak távoktatásként történhet. Felfüggesztették a Határtalanul programot és megtiltották az iskoláknak a külföldi kirándulásokat is. Ezeket az intézkedéseket üdvözölni lehet, de az ellenzéki pártok szerint nem elégséges a kormány reagálása. A Jobbik az iskolák, óvodák bezárást követeli, a DK szerint a koronavírus tesztek elvégzését kellene kiszélesíteni.

A magyar kormány legfontosabb feladata az lenne, hogy csökkentse az olyan emberek számát, akik fertőzötté válhatnak és továbbadhatják a koronavírust. Ezt három lépésben lehet megtenni.

Az emberek közötti kapcsolatot csökkentésével. Például iskolák bezárásával.
A fertőzöttek sokkal korábbi azonosításával és karanténba helyezésével, és nem napokkal azután, amikor a fertőzött napokon át a vírust már elterjesztette. De ez csak úgy lenne lehetséges, ha sokkal nagyobb számú emberen végezzük el a tesztet.
Harmadik lépésként pedig a gyakori kézmosás mellett a kritikus közterek és felületek intenzív fertőtlenítésével...

ITT OLVASHATÓ

A NEHEZE MÉG ELŐTTÜNK VAN

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2020.03.13.

Hogy jelenleg mi a valós hazai helyzet koronavírus fronton, senki sem tudja, de egy biztos, a pánik már jó ideje érezteti hatását idehaza is. Hivatalosan mindössze 16 esetről tudni, ezért elviekben akár nyugodt is lehetne a társadalom, de mégsem ezt látni. Felvásárlások országszerte olyan termékekből, amik vélhetően a vírus lecsengését követően – ezt még megtippelni is nehéz, hogy mikor fog bekövetkezni – rájuk fognak rohadni, hiszen ki fogyaszt el 600 zsömlét? Fogy a wc papír, kézfertőtlenítő, cukor és liszt ipari mennyiségben. Felkészül a lakosság mindenre is. Ez persze megint csak nem egyedi történet, hiszen hasonló eseményektől hangosak a beszámolók világszerte. Azonban most elmondanám, hogy itt Dél-Spanyolországban, ahol én élek, nincs pánik, annak ellenére sem, hogy a fővárosban, már több ezer esettel van dolga a kórházi dolgozóknak.

A tegnapi napig – csütörtök reggel jelentettek 2 esetet – nem volt fertőzött a régióban, ezért az emberek is élték normális mindennapjaikat. Nem mászkáltak ok nélkül maszkban az utcákon, és nem vásárolták fel a boltok készleteit sem. Tisztában vannak a helyzettel, követik a híreket is, mégsem pánikolnak. Ami Olaszországban van – jelen állás szerint – Európában egyedi. Sehol máshol nincs még csak megközelítőleg sem annyi eset és annyi halott, mint a mediterrán országban, azonban ennek okait nem igazán tudja senki. Hiszen turisták nem pusztán ott fordulnak elő tömegesen, ez ugyanúgy elmondható az Egyesült Királyságról vagy Spanyolországról, mégis az vált az európai járvány gócpontjává. Az ottani intézkedések nem túlzóak, ott valóban válsághelyzetről beszélhetünk, amelynek nem komolyan vétele hiba.

Magyarország azonban egyelőre nemhogy gócponttá nem alakult, de esetek is alig vannak. Hivatalosan legalábbis ez így van. Ezért komolyan érdekelne, hogy a felvásárlási láz és pánik leginkább annak köszönhető-e, hogy az emberek nem hiszik el a kormány tájékoztatását, vagy egyéb okok állnak a háttérben? Ez történt ugyanis Iránban is, ahol a kormányzat nem vette elég komolyan a járványt, majd az adatokat megpróbálta eltitkolni. Ennek eredményeit ma is láthatjuk, a folyamatosan emelkedő számú megbetegedésekben. A vírus jól működő egészségügyi rendszerekre is veszélyes, ezért vélhetően ez is hozzáadódik a hazai pánikhoz, hiszen abban még a kormánypárti és ellenzéki szavazók is egyetértenek, hogy a magyar egészségügyi ellátás kritikán aluli...

ITT OLVASHATÓ

MIÉRT ZÁRJÁK BE MINDENHOL AZ ISKOLÁKAT, CSAK NÁLUNK NEM?

24.HU
Szerző: GRÁD-KOVÁCS MÁRTA
2020.03.13.

"Nem biztos, hogy bármit megelőznénk a bezárással, hiszen teljesen kizártnak tartjuk, hogy a több millió iskolás korú gyerek otthon maradna, és nem menne ki az utcára"

– mondta Gulyás Gergely szerdán, miután a kormány elrendelte a veszélyhelyzetet a koronavírus miatt. Egyik első intézkedésként viszont – a külföldi diákok nagy számára hivatkozva – bezárták az egyetemeket, ahol már csak távoktatást lehet majd folytatni.

Noha sokan számítottak arra, hogy több környező és jó néhány távolabbi európai országhoz hasonlóan hazánkban is elrendelik az általános iskolák bezárását, erre egyelőre nem került sor. A miniszter indoklásként közölte, konszenzus van abban, hogy a megbetegedés gyerekeknél nem jellemző, de hangsúlyozta, hogy a kormány folyamatosan vizsgálja a helyzetet, és lépni fog, ha az élet- és egészségvédelem ezt indokolja.

A koronavírus-veszélyhelyzet intézkedéseit tartalmazó kormányrendelet még világosabban fogalmazott, kimondva, hogy

"az összehangolt védekezés érdekében köznevelési intézményben rendkívüli szünetet az intézményvezető, a jegyző, valamint az Oktatási Hivatal nem rendelhet el",

azaz arra is sincs lehetőség, hogy az iskolaigazgatók saját hatáskörükben, egyénileg döntsenek a kérdésben. És bár Gulyás még azt mondta, hogy az önkormányzati fenntartású óvodák és bölcsődék esetleges bezárása önkormányzati hatáskör, a nem sokkal később kiadott rendelet már nem tesz különbséget a köznevelési intézmények között.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete nem ért egyet a kormánnyal, az érdekképviselet szerint be kellene zárni a közoktatási intézményeket is, ahogyan például Romániában és Szlovákiában tették. Nem vitatva, hogy a gyerekek nem tartoznak az igazán veszélyeztetettek közé, megjegyezték, hogy a pedagógusok átlagéletkora igen magas, és sok intézményben nyugdíjasok alkalmazásával tudják csak enyhíteni a tanárhiányt...

ITT OLVASHATÓ

VAN ISKOLA, AHOL SIMÁN ENGEDIK, HOGY OTTHON MARADJON A GYEREK A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY IDEJÉN

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: JOÓ HAJNALKA
2020.03.13.

Nagyon megoszlik, hogy az iskolák hogyan állnak a szerdán elrendelt országos vészhelyezethez: van, ahol szülői igazolással minden további nélkül otthon maradhatnak a diákok, akár hosszabb időszakra is, máshol minden egyes napra orvosi igazolás kell. Olyan iskola is van, ahol csak a fertőzött területekről visszaérkezetteket kérik otthon maradásra, és olyan is, ahol mindenkit otthon maradásra kérnek, bárhova is utazott korábban az illető. Van, ahol pedig már a teljes bezárásra készülnek.

Szomorúan lankadhatott le szerda délutánra több (tíz)ezer magyar általános- és középiskolás diák lelkesedése, akik – ismerve néhány környező ország intézkedéseit, és hallva a Miniszterelnökséget vezető miniszter reggeli előrejelzését a rendkívüli vészhelyzet bevezetéséről – arra számítottak, hogy Magyarországon is felfüggesztik ezekben az intézményekben az oktatást. Csütörtökre virradóan aztán kiderült, nemhogy nem rendelte el a kormány bezárásukat, hanem – a felsőoktatási intézményekkel ellentétben – egyenesen megtiltotta, hogy az igazgatók a saját szakállukra szünetet rendeljenek el.

A kormány intézkedéseit bejelentő Gulyás Gergely érvelését, miszerint az iskolák bezárása nem indokolt, mert a betegség gyerekeknél nem jellemző, a szülők egy része finoman szólva nem osztja. Cikkünk megjelenéséig több mint tízezren írták alá azt az online petíciót, amelynek elindítói arra kérik a kormányt, hogy a járvány terjedésének megakadályozása érdekben sürgősen függessze fel az bölcsődék, óvodák működését, valamint az általános és középiskolai oktatást. Ugyanezt követelte csütörtöki közleményében a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, majd a tanárok másik érdekképviselete, a Pedagógusok Szakszervezete is...

ITT OLVASHATÓ

BRÜSSZELBEN ELVÁRJÁK, HOGY ERDOGAN HAGYJON FEL A NYOMÁSGYAKORLÁSSAL - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / REGGELI GYORS
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2020.03.13.

Kevésbé figyelünk azokra a hírekre, amelyek nem a koronavírusról szólnak, ezért nemzetközi lapszemlénkben a migrációs válsággal foglalkozunk. A svájci Neue Zürcher Zeitung áttekinti a legújabb fejleményeket azután, hogy Törökország megnyitotta határait az Európába igyekvők előtt. A görögök szögesdrótot és betonakadályokat helyeznek el a határfolyónál, és összetűzések is voltak. A Die Welt megszólaltatta Johannes Hahn költségvetéssel foglalkozó EU-biztost, aki közölte: Brüsszelben elvárják, hogy Ankara hagyjon fel nyomásgyakorló politikájával.

Mi történik most a görög-török határon?

Ezekben a napokban kevésbé figyelünk azokra a hírekre, amelyek nem a koronavírusról szólnak. A svájci Neue Zürcher Zeitung most terjedelmes írásban tekinti át a migrációs válság legújabb fejleményeit, de ebbe a cikkbe is begyűrűzött a járvány – legalábbis annyiban, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kénytelen volt lemondani tervezett athéni látogatását, mert egyelőre őt is túlságosan lefoglalják a pandémia elleni lépések összehangolását célzó teendők.

Az, hogy Törökország megnyitotta határait az Európába igyekvő migránsok előtt, kiélezte a helyzetet a Földközi-tenger keleti medencéjében. Menekültek ezrei várakoznak a görög határnál. Athén katonákkal erősítette meg a határvédelmet, és hatályon kívül helyezte a menekültjog előírásait, vagyis átmenetileg nem fogad be menedékkérelmet. A török-görög határra további szakembereket küldött a Frontex, az Európai Unió határvédelmi ügynöksége: a már korábban Görögország megsegítésére érkezett osztrákok és ciprusiak mellé most lengyelek és csehek is csatlakoztak...

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

PÉNZ HOZOTT, PÉNZ VISZ EL

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.03.13.

Megnyugtató azért, hogy vannak a világban állandó dolgok, amelyek akkor is működnek, amikor minden összedőlt. Az entrópia kutyatöke ahhoz képest amekkora káosz van mostanság a vírus miatt, a mi kedves vezetőnk azonban óramű pontossággal dirigálja mindeközben is a pénzmosodát, ami azt mutatja, bízik a jövőben. Csak az lop, aki úgy hiszi, élni fog, aki a halálra készül, felhagy a pénzgyűjtéssel, fosztogatással. Az útonállók is inkább már papot hívnak a vége felé, Orbán Viktor viszont nyögve-szuszogva viszi a pénzt akkor is, amikor az ország torkán a kés, ami azt mutatja, tényleg nem nagyon érdekli ennek sorsa.

Éppen csak kihirdette a veszélyhelyzetet, függőben hagyva annak valós tartalmát, mi zárjon be mi nem, ki mehet és hová, ki meg sehová, tényleg teljes a zűrzavar. Orbán Viktor Mihály azonban hamar-hamar beleült a nem is kormánygépbe, és elrepült a messzi Moldáviába harminc milliárdot vinni nekik, amiről tudjuk – mert elmondták – azért hasznos kihelyezés, mert ennek a fele landol a saját zsebekben, és nincs vele annyi macera, mint idehaza. Igaz, már itt sem sok. Ez a harminc milliárd az elmúlt évek kihelyezései és bevételezései tükrében nem tétel, csak két kisebb stadion, de kötöttek már föl kevesebbért is észéreket.

Fontos lehetett az út, a moldávok ugyanis a vírus miatt nem igazán fogadnak népeket, a mi köpcösünket viszont igen. A moldávok engemet nem igazán érdekelnek, hogy mért kockáztatják, hogy valami szittya vírust vigyen nekik oda az, aki egy órával előtte záratta be az országát – kivéve iskolák –, engemet a köpcös lelke érdekel, ha van neki. Ha meg nincs, akkor annak a hiánya, mindösszesen, hogy mi van ennek a fejében, vagy épp mi nincsen egyáltalán. Hogy milyen a lelke annak, akinek az első dolga a veszélyhelyzet kihirdetése után külföldre pénzt cipelni, efölött vitát nyitni fölösleges. De, hogy a gazdaságot is unortodox módon nézi, az is bizonyos. Ha nézi valahogyan egyáltalán.

A szemünk előtt dől össze lassan a globális piac, aminek szittya nemzetünk minden ezt tagadó állítás ellenére része, és mindeközben hurcolássza a kedves vezető a pénzünket. Már megy a visítás az idegenforgalom miatt, akkor én hozzá teszem a vendéglátást, ezek beszállítóit, a belföldi turizmust, színházakat, múzeumokat, mozikat koncerteket, aztán szép lassan, a begyűrűzések miatt az ipart, meg úgy általában mindent, és előttünk is áll egy jóképű recesszió, ez meg viszi a pénzt másnak. Aztán majd hazajön, és valami akcióterv alapján a haveroknak adja a maradékot, mondván, megmenti a gazdaságot. A zavarosban mindig jó halászni, miniszterügynök elvtárs pedig ezt teszi épp...

ITT OLVASHATÓ