2020. október 13., kedd

FRISS HÍREK A TELEXEN

TELEX
Szerző: telex.hu
2020.10.13.



A kiszivárgott adatbázis feltehetően hírszerzési célokat szolgált, és egyben betekintést nyújthat a kínai digitális megfigyelő gépezet belsejébe.
Sport
Giro d'Italia: visszalépett az egyik favorit, mert koronavírusos, egy teljes csapat is kiszállt

Kruijswijk tesztje pozitív lett, ahogy a Mitchelton-Scott dolgozói is.

Külföld
Groznijban csapott össze az Iszlám Állam és a rendvédelem

A súlyos incidensben heten vesztették életüket, még mindig erősek az iszlamista szélsőségesek Oroszországban.

Belföld
Videón, ahogy kamion alá csúszik egy robogó a Lehel térnél

A robogós állítólag túlélte a balesetet.

Belföld
A Publicus és a Nézőpont szerint is a fővárosiak közel fele elégedett Karácsony Gergely első évével

Publicus: a megkérdezettek 40 százaléka nem elégedett a munkájával. Nézőpont: 48 százalék kedveli, 42 százalék nem.

Szórakozás
Egyetlen turista kedvéért kinyitott a Machu Picchu

Egy japán férfi hét hónapig várakozott a romváros közelében, hogy beléphessen a járvány miatt lezárt területre.

Szórakozás
Több mint harminc év után küldte vissza a pécsi könyvtárba az ellopott könyvet

A feladó azt írta a könyvtárnak: bocsánatot kér, amiért ellopta a könyvet.

Belföld
Márki-Zay szerint nem vállalhatatlan a kijelentése, hogy a Fideszben van a legtöbb meleg

A hódmezővásárhelyi polgármester szerint inkább homoszexuális KDNP-sként buzizni és gyűlöletet szítani vállalhatatlan.

Gazdaság
Elkészült az oroszokat és az ukránokat kihagyó dél-európai gázfolyosó

Az elmúlt öt évben több változás történt az európai gázpiacon, mint azelőtt ötven évig. Most bejelentették, hogy 4,5 év után elkészült a TAP (transz-adriai gázvezeték), az azeri–török–görög–albán–olasz gázfolyosó. Eleinte nem látszott az értelme, de most alaposan megbolygathatja az európai gázegyensúlyt.

Belföld
500 tonna illegálisan lerakott szemetet gyűjtöttek a Magyar Közút új appjával

Október eleje óta lehet bejelenteni, ha valaki szemétlerakót észlel az utakon.

Belföld
Tíznaponként 3 millió forint kötbért fizet a BKV a ki nem ürített kocsiszín után

A BKV 15 éve adta el a területet, de máig nem ürítette ki. A kötbér már több mint 1 milliárd forint.

Koronavírus
28 koronavírusos beteg meghalt, soha nem volt még ennyi halálos áldozat Magyarországon

160-an vannak lélegeztetőgépen. 1025 újabb fertőzött van.

Belföld
Baleset miatt nem járt a 4-es és 6-os villamos a Széll Kálmán tér és a Jászai között

A villamos nekiütközött egy autónak, az meg egy másiknak.

Külföld
Politikai menekültént fogadott be egy lengyel férfit Norvégia

Megalapozottnak látták egy liberális civil szervezet vezetőjének állítását, hogy a bíróság kormányzati befolyásolása miatt ítélték börtönre.

Belföld
Hiába épülnek a házak Madárhegyen, a Fidesz-közeli vállalkozó nem építi ki a csatornát

Tamás László két éve ígérgeti szomszédainak Madárhegyen, hogy megépíti a szennyvízcsatornát. Egy 12 milliós beruházáson vitatkozik az Orbánnal szotyizó vállalkozó, aki milliárdokat kapott a Dél-budai Centrumkórház telkeiért.

Koronavírus
Megmagyarázhatatlan tünetek léptek fel egy alanynál, leállították az egyik koronavírus-vakcina tesztelését

A Johnson and Johnson maga függesztette fel a harmadik tesztfázisban lévő oltóanyag kipróbálását.

Koronavírus
Erősen ajánlják az olaszoknak, hordjanak maszkot otthon is, ha vendéget fogadnak

Az összes fontos keddi hír a koronavírus-járványról egy helyen. Folyamatosan frissülő cikk, időnként töltse újra az oldalt.

Belföld
Nagyon sok eső eshet ma, több helyen figyelmeztetést adtak ki

Néhány megyében erős szélre is figyelmeztetnek.

Koronavírus
Negatív lett Trump újabb tesztje is, az elnök Floridában kampányolt

Olyan tesztet használtak, ami önmagában nem elégséges a Covid-19 fertőzés kizárásához.

Koronavírus
Ők voltak a legbiztonságosabb karanténban: visszatér a Szojuz MSZ–16 legénysége a Földre

Április 9. óta teljesítettek szolgálatot a Nemzetközi Űrállomáson.

Észkombájn
A világ leghatalmasabb vezetőjét elkapta a világjárvány, koponyákkal gyógyította magát

Nem Donald Trump az első szuperhatalmi vezető, akit megfertőz egy aktuális pandémia, Jusztinianusz római császár találkozása a pestissel még bizarrabb.

Sport
A lejtmenet 70-nel, három fokban totál halál

Valter Tibor huszonhétszeres magyar bajnok kerékpáros volt, de fia, akinek edzője is, még őt is túlszárnyalja. Attila most a Giro d'Italián versenyez, ahol újoncként is kiválóan teljesít. Egy zsákfaluból indult történetük, közös edzéseiken az apa már csak szélárnyékban bírja a tempót, a hegyen pedig már nem is követi fiát.

Tudomány
Visszatért egyéves útjáról az Északi-sark klímáját kutató hajó

Az expedíció 140 millió euróba került, a hóból és a jégből vett minták segítségével a légkör és az óceánok változásait tudják vizsgálni.

Külföld
A vallást népszerűsítette az interneten, most szentté avathatnak egy leukémiában meghalt 15 éves fiút

Carlo Acutis életében katolikus szervezetek weboldalait csinálta, halála után egy rákos fiú életét is megmentette a Vatikán szerint.

Koronavírus
Trump újabb bejegyzésére szállt rá a Twitter

Az amerikai elnök azt állította, hogy most már immunis a koronavírusra.

ITT OLVASHATÓ

ÁDER: NE SZÓRAKOZZ VIKTOR!

HÍRKLIKK
Szerző: KARDOS ERNŐ
2020.10.13.


Napok óta nem megy ki a fejemből Áder János. A Hírklikk szerkesztősége szép, hosszú levélben kérte az államfőt: értesse meg velünk, hogy egykori uniós képviselőként, illetve lassan egy évtizede szolgáló államfőként miért ír alá európai értékeket és a magyar Alaptörvényt is sértő törvényeket? Az Európai Bíróság ugyanis több olyan jogszabályt is talált, amely szembemegy az európai jogokkal. Ezért hazánk ellen több eljárás is indult. Pedig Áder János beiktatásakor azt mondta, hogy ha száz jó törvényt tesznek elé, akkor annyit ír alá, de száz rosszat is visszadob, ha arra lenne szükség. Levelünkre, amelyben az interjút kértük, a mai napig még csak nem is válaszolt a köztársasági elnök hivatala.


Már azon is elgondolkodtam, hogy mit csinálhat napközben az én köztársasági elnököm, Áder János. Úgy tűnik, a nép közé nem jár, megszerettetni nem akarja magát. Meg minek is, hisz' a Fidesz már keresi az utódját. Persze anno Árpi bácsi szinte mindig mosolygott, kedvesen tegezett. Viccelődött, bármikor a közelébe kerültél, úgy érezted, szeret téged. Persze neki könnyű volt, ez a szeretet volt a létezési formája államfőként is, de tudott szigorú is lenni, ha a demokráciát látta veszélyben. Áder Jánost azonban eddig kevesen látták mosolyogni. Állítólag ha megteszi, attól ő maga is ideges lesz kicsit, ezért aztán ritkán viccel. Ettől persze még őrködhetne az államrend demokratikus működése felett.

Persze ne is röhincséljen, ha nem szívből jön, de Áder szemmel láthatóan kerüli az egyetemek nagyelőadói termeit is, ahol például Mádl Ferenc professzor úr polgári jogról beszélt. A tekintélyes egyetemi tanár néha megállt a parlamenti folyosón, ahol a képviselők akkor még nem menekültek riporteri kérdések elől, hanem televíziós- és rádiós műsorok tucatjai készültek. Emlékszem, hivatali idejében a könyvhét sátrai között – testőrök nélkül – Mádl prof kedvenc íróiról trécselt velünk, fiatal riporterekkel. Ráadásul kíváncsian érdeklődött, hogy közöttünk melyik frissen megjelenő kötet a sláger. Áder ennek is ellenáll, aligha mókázik a parlament lépcsőin. Igaz, talán már nincs is szabályosan elérhető folyosója a parlamentnek, hiszen majdnem minden újságíró ki van onnan tiltva. De Ádert ez sem érdekli...

A NAP, AMIKOR ORBÁN ELVESZÍTETTE BUDAPESTET, AMI SOHASEM VOLT AZ ÖVÉ

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2020.10.13.


Ma egy éve, 2019. október 13-án helyreállt a világ rendje: a budapestiek leváltották a Fidesz által támogatott Tarlós Istvánt, s helyette Karácsony Gergelyt, az ellenzék közös jelöltjét választották főpolgármesterré. Tarlós sokáig hezitált, hogy induljon-e újra a főpolgármesterségért, végül Orbán Viktor miniszterelnök meggyőzte, hogy egyedül ő esélyes arra, hogy megtartsa Budapestet a Fidesznek. Tarlós, mint utóbb elmondta, nehezen állt rá a folytatásra, azt pedig kifejezetten bánta, hogy kicsúszott a kezei közül a kampány irányítása.


Tarlós a választást megelőző hetekben valójában nem is kampányolt. Nem járta be Budapestet, hogy bemutassa a programját, és meggyőzze a főváros polgárait arról, amit a plakátján hirdetnek: hogy biztos kezekben van a város. Mindössze egy kampányzáró sajtótájékoztatót tartott, ahol – egy nappal az önkormányzati választás előtt – kiállt néhány újságíró elé.

Nem érezte szükségét, hogy a programjának megismertetésével megtisztelje a főváros lakóit, mert a Fidesz kampányguruival együtt azt gondolta, hogy a győzelemhez elegendő lesz az állampárt médiatúlsúlya, az ezernyi szórólap és plakát. Abban bízott, hogy neki nem kell semmit sem mondania a budapestieknek, így is simán nyer a kezdetben lesajnált, anyámasszony katonájának nevezett és a plakátokon Puzsér Róberttel és Berki Krisztiánnal egy szintre alacsonyított, cirkuszi bohócként ábrázolt Karácsony Gergely ellen. Ám a verseny előbb váratlanul szoros lett, majd át is fordult a kihívó Karácsony javára...

MÁR KÉSZÜL A KORMÁNY LEGSZEBB AJÁNDÉKA A CSALÁDOKNAK: A 30+15 MILLIÓ!

PORTFOLIO
Szerző: PORTFOLIO
2020.10.13.


Januártól akár 30 millió forint vissza nem térítendő támogatást és hozzá 15 millió forint kedvezményes kölcsönt is kaphatnak azok, akik három új gyermeket vállalnak és például egy nettó 50 milliós új építésű ingatlanba költöznek – vált világossá az elmúlt napokban, és még nincs is vége a családtámogatással kapcsolatos bejelentések sorozatának. A két új gyereket vállalóknál ugyanez az összeg 9,1+17 millió, az egy új gyermeket vállalóknál pedig 3,1+10 millió forint is lehet. Bemutatjuk az alábbiakban, hogy jönnek ki ezek az összegek
.

2021. január 1-jétől a mostani 27%-ról 5%-ra csökkenti a kormány az új lakások áfáját 150 négyzetméter alatti lakások és 300 négyzetméter alatti családi házak esetében, valamint a CSOK-ot igénybe vevők számára az 5%-os csökkentett lakásáfát is visszaigényelhetővé teszi – derült ki Novák Katalin miniszter nyilatkozataiból az elmúlt napokban. Mindez azt jelenti, hogy tovább bővül az otthonteremtést elősegítő és a családosok által igénybe vehető támogatások köre. Az egyes támogatások közül bőven lehet válogatni is, alábbi számításaink ezért – jórészt lakásértéktől függetlenül - inkább illusztrációs célokat szolgálnak a rengeteg lehetséges kombináció egyik-másikának megtervezéséhez...

A DISZLEXIÁNAK NEM GENETIKAI, HANEM NYELVI OKAI LEHETNEK

QUBIT
Szerző: HEGYESHALMI RICHÁRD
2020.10.12.


A japán, kínai, olasz és finn diákok körében kevesebb a diszlexiás, mint az angol vagy magyar anyanyelvűek között. Sokan nem is tudják, hogy diszlexiások, amíg el nem kezdenek angolul tanulni.

A diszlexia ismerős tanulási nehézségnek számít angol nyelvterületen: szinte mindenki ismer valakit, aki ettől, vagy éppen az írási nehézségektől, a diszgráfiától szenved. Az angol anyanyelvűek körében minden tizedik ember diszlexiás, és (a diszlex.hu szerint) Magyarországon is hasonló, 10 százalékos az olvasási nehézségekkel küszködők aránya.

Az angol nyelvterületen élők körében széles körben elfogadott konszenzus, hogy a diszlexiának genetikai okai lehetnek – vagyis aki diszlexiás, az annak is született. Taeko Wydell, a Brunel University London professzora azonban máshogy látja. A BBC rádiós dokumentumműsorában („Dyslexia: Language and Childhood”) Wydell arról beszélt, hogy a diszlexia kialakulásának egyik oka az angol nyelv sajátosságai, és az ehhez társuló írásrendszer lehet.

„Az angol írásrendszer igen szabálytalan. A nyomtatott szöveg felolvasása vagy a szavak írásmódja nem mindig következetes. Ez a szabálytalanság vagy következetlenség különösen megnehezíti a diszlexiás gyerekeknek az angol nyelvű olvasás és írás elsajátítását.”

– mondta Wydell a BBC riporterének.

Wydell példákkal is alátámasztotta a kijelentéseit. Az angolban a „mint”, a „lint” és a „hint” szavakat máshogy ejtik, mint a „pint”-et. Ugyanakkor az olyan szavak, mint a „through”, a „though” és a „tough” mind másként hangzanak, annak ellenére, hogy papírra vetve nagyon hasonlónak tűnnek. Ez az angolt úgynevezett átlátszatlan (opaque) nyelvvé teszi: ahhoz, hogy megtanuljuk az összes szó helyes kiejtését és írásmódját, rengeteg kivételt kell külön-külön megtanulnunk...

ÚJABB KÖR A VILÁG KÖRÜL

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2020.10.13.


Utaztunk már nem keveset a magyarok ablakaiból kitekintve, ezúttal Kanadából indulunk, érintjük Új-Zélandot, Európa északi részét is, hogy végül a Balatonnál kössünk ki – minden fotót természetesen ti küldtetek be.

MÁR ELŐFOGLALHATÓ A COVID-VAKCINA - ROHAMRA SZÁMÍTANAK AZ INFLUENZA ELLENI OLTÁSÉRT

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Azénpénzem
2020.10.13.


Az ígéret szerint az elsők között kaphatja meg a koronavírus elleni oltást, aki 5000 forint „előfoglalási” díjat fizet. Ugyanígy (és ugyanennyiért) vesznek fel előjegyzést – állítólag a súlyos túljelentkezés miatt – az influenza elleni vakcinára.


Az első hónapokban rendkívül nehéz lesz a koronavírus elleni oltóanyaghoz hozzájutni – állítja a Nemzetközi Oltóközpont. Mint leírják: erre a problémára kínálnak megoldást a Covid-19 oltóanyag előfoglalási programjukkal, abból a feltételezésből kiindulva, hogy belátható időn belül elérhető lesz egy, sőt akár több, Magyarországon is engedélyezett oltóanyag. Az engedélyezett vakcinát (vakcinákat) piaci forrásból a gyártótól vagy a gyógyszerforgalmazóktól szerzik majd be.

A Nemzetközi Oltóközpont állami intézményként ismert. Arról, hogy ez ma már egyáltalán ne lenne így, eddig semmilyen hivatalos bejelentés nem volt. A Népszava viszont tavaly arról írt, hogy a központ (amit ésszerűsítés címén az előző év végén bezártak) csendben egy kft. kezébe került.

Nyomatékosítják is, hogy jelenleg még nincs vakcina, az előfoglalás jogát árulják. Ennek a díja 5000 forint személyenként. Ez nem tartalmazza a vakcina és az oltás költségeit, csak az oltás jogát biztosítja a páciensnek. Amennyiben nem jutnak vakcinához 2021 végéig, vagy egyéb okból nem tudják beoltani a pácienst, a foglalási összeget visszatérítik. Az előfoglalási joggal rendelkező pácienseknek nem számítják fel az első ellátásért kért 2990 forintos díjat...

A TANULSÁG AZ, HOGY NEM VÉLETLENÜL BÉCS A VILÁG LEGÉLHETŐBB VÁROSA

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2020.10.12.


...Ezt a méltatlanul alacsony színvonalú korrupt és szélsőséges pöcegödröt szemlélve arra jutottam – és ez a borsodi időközi választás tanulsága is számomra, még ha a párhuzam igen sarkított is -, hogy nem véletlenül Bécs a világ legélhetőbb városa. Bécsben ugyanis – szintén tegnap – a mérsékelt szociáldemokraták magabiztosan nyerték az önkormányzati választásokat, miközben a Strache-féle, Orbán-barát korrupt szélsőjobb durván nagyot bukott: elvesztették támogatottságuk kétharmadát. Nem teljesen érdektelen: a zöldek és a liberálisok is erősödtek. Három évvel ezelőtt állt elő Orbán azzal, hogy a matolcsyzmusnak köszönhetően 2030-ra nem csak utolérjük, de egyenesen lehagyjuk Ausztriát. Azóta már számtalanszor kiderült: nemhogy közelítenénk Ausztriához, de az életszínvonalat tekintve egyre messzebb kerülünk tőlük. Akkor is, ha Orbán már ott tart, hogy Ausztria korruptabb, mint Magyarország. Az összefüggés pedig egyszerű: ez pontosan addig így marad, ameddig többé és kevésbé korrupt, többé és kevésbé szélsőséges politikusok és pártok között kell választani, akik nem felemelni, hanem szektákba tömöríteni és uralni akarják a populációt, akiknek az egyedüli politikai ajánlatuk kiszolgálni a vakhitet, az ostobaságot, a tudatlanságot és a zsigeri ösztönöket. Mert erre van igény.

Címlapfotó: Orbán és Rogán Bécsben Soros-kolbászozik roppanós virslizik 2018 januárjában. Lázár János nem volt jelen, ő március elején ment rettegni Bécsbe.

BIDEN VILÁGPOLITIKÁJA

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: DOBOZI ISTVÁN
2020.10.09.


Ha november 3-án Joe Biden diadalmaskodik az elnökválasztáson, amire jó esélye van, akkor a világpolitikában páratlanul járatos elnöke lesz az Egyesült Államoknak. Trump elnök négyéves kormányzása alatt az Egyesült Államok a liberális nemzetközi rend támaszából annak fő rombolójává vált, ami Washington globális szerepének és befolyásának hanyatlását vonta maga után, az űrbe Amerika stratégiai riválisai nyomultak be. Anti-Trumpként határozva meg magát Biden az amerikai nemzetközi politika restaurációja mellett száll síkra; az ügyletközpontú trumpi vonallal szemben értékalapú, demokrácia- és emberijog-hangsúlyos világpolitikát követne. Mit jelenteme mindez a Biden-kormány szövetségi kapcsolatait és a fő stratégiai versenytársakhoz, Kínához és Oroszországhoz fűződő viszonyt illeően? Jól járna-e Bidennel Kelet-Európa és Magyarország?


Barack Obama 2008. június elején szoros csatában úgy nyerte meg Hillary Clintonnal szemben a demokrata elnökjelöltséget, hogy mindenki tudta – ő maga is –, mennyire zöldfülű a világpolitikában. Miután republikánus elnökelődje, George W. Bush háborúban volt a „fél világgal”, Obama „külpolitikai alelnököt” akart maga mellé venni. Nem volt nagy meglepetés, hogy Joe Bidenen akadt meg a szeme, aki akkor a Szenátus külügyi bizottságának elnöke volt, s e posztot korábban már kétszer is betöltötte.

Sokan Bident tekintik a második világháború utáni időszak legbefolyásosabb alelnökének a külpolitikában. Nem csoda, hogy a most folyó elnökválasztási kampányban szívesen hivatkozik az „obamai–bideni külpolitikára”, ellenpontozva Donald Trump „katasztrofális, kaotikus, kiszámíthatatlan” nemzetközi politikáját. Jelezte, hogy elnökként bel- és külpolitikában visszatérne a Trump-időszak előtti „normalitáshoz”...


HAJDU SZABOLCS FILMRENDEZŐ: „ORBÁN VIKTORNAK VÉGE. MÁR MINKET SEM TUD SZÉTKERGETNI”

DO TOHO BLOG / ÁTLÁTSZÓ
Szerző: BŐTÖS BOTOND
2020.10.11.


Szlovákiában élénk figyelemmel követik a budapesti Színház és Filmművészeti Főiskola (SZFE) diákjainak ellenállását az illiberális hatalommal szemben. A maroknyi csoport több mint egy hónapja tartó demokratikus küzdelméről és a szlovákiai olvasó számára érthetetlen részletekről a liberális Sme.sk hírportál kérdezte a Csehországban és Szlovákiában is ismert Hajdu Szabolcs filmrendezőt. Az interjú a Sme kulturális rovatában jelent meg pénteken.


Hogyan lehetne elmagyarázni, mi történt önöknél? Gondoltak arra, hogy a kormány ilyen beavatkozásra készül?

Fogalmunk sem volt. Még januárban átvettem a filmes osztály mesterképzését. De már az is egy furcsa helyzet volt, mert elődömnek volt egy nem a munkájával összefüggő problémája, és az iskola úgy értékelte, hogy vissza kell hívni.

Az iskola új igazgatótanácsa azonnal összegyűjtött a fentihez hasonló régebbi és újabb esetet, hogy az iskolára támadjon.

Aztán jött a covid, és az osztállyal már alig tudtunk dolgozni. Végül rögtön a karantén után gyorsan és agresszívan végrehajtották a működési modellváltást.

A hatalom úgy gondolta, hogy a változást lezavarja nyáron, amikor az emberek hazajönnek a nyaralásból, és senki nem fog ellenállni. Azzal nem számoltak, hogy a diákok nem adják fel...

ORBÁN VILÁGA MALÁJ SZEMMEL NÉZVE - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2020.10.13.


A nemzetközi média arról tudósít, hogy a magyar ellenzéknek nem sikerült megtörnie a Fidesz egyeduralmát. Meg arról is, hogy ez az ország nem túl jelentős.


Kíváncsiságból, szúrópróbaszerűen megnéztem, meddig jut el a világban például annak a híre, hogy Szerencsen és környékén időszaki országgyűlési választást tartottak. Nos, a Malay Mail című malajziai híroldalon megtaláltam az AFP francia hírügynökség erről szóló beszámolóját, amely megírja, hogy a magyar ellenzéknek nem sikerült megtörnie az Orbán Viktor által vezetett párt szupertöbbségét. A cikk szerint az ellenzék arra panaszkodik, hogy a szoros ellenőrzés alá helyezett média elfogult, és úgymond lejt a pálya abból adódóan, hogy a kormánypárt felügyeli az állami forrásokat. A maláj olvasó megtudhatja, hogy az Európai Unió a demokratikus normáknak a tagországokon belüli helyzetéről most először közzétett jelentésében elmarasztalta Magyarországot, riadót fújt a bírói függetlenség és a korrupció elleni fellépés hiánya miatt.

A Bloomberg üzleti hírügynökség rövid videoklipben ad hírt arról, hogy bírálta Magyarországot az Európa Tanács a romák helyzete miatt.

A videóban, amely kiemeli a strasbourgi székhelyű szervezet illetékes bizottsága által készített, erről szóló jelentésből, hogy a romák nehézségekkel néznek szembe az oktatás, a foglalkoztatás, a lakhatás és az egészségügyi ellátás területén egyaránt, megszólal Horváth Aladár roma aktivista.

Azok az állami és európai uniós pénzek, amelyek például a társadalmi integrációnak a lakhatáson keresztüli megoldását finanszíroznák, nevezetesen, hogy a cigánygettókból menjenek be a cigányok a nem cigányok által lakott településekre, ezek a projektek befulladtak.

A történelem, mint fegyver – ezzel a címmel közöl terjedelmes elemzést a Die Zeit című német magazin internetes oldalán Michael Thumann, akinek könyve is megjelent „Az új nacionalizmus – egy halottnak hitt ideológia visszatérése” címmel. A szerző szerint mostanság ismét konjunktúrája van a múlttal való, hatalompolitikai indíttatású visszaéléseknek. Erre számos példát hoz fel, Recep Tayyip Erdogan török államfő provokációitól Vlagyimir Putyin orosz elnök által tett kijelentésekig.

Megbékélés helyett háború

Kitér a minap Karabah körül ismét kiújult háborúra is. Erről azt írja, hogy valójában nem szeptember 27-én, hanem ez év február 15-én Münchenben kezdődött. Az ottani biztonságpolitikai konferencia egyik rendezvénye keretében szót kapott az azeri elnök és az örmény miniszterelnök. Aki azt remélte, hogy szavaikból valamiféle megbékélés körvonalai rajzolódnak ki, csalódott. Mindketten hosszasan ecsetelték a történelmet, a maguk szemszögéből nézve. Ilham Alijev azeri államfő az 1805-ben megkötött kürekcayi szerződéssel szórakoztatta hallgatóságát. Annak alapján adták át Karabahi Kánságot az orosz birodalomnak, és a szerződésben egy szó sincs Örményországról – hangoztatta Alijev. Nem sokat váratott magára Nikol Pasinjan örmény kormányfő ellencsapása, aki arra emlékeztetett, hogy a Krisztus előtti első században Nagy Tigran örmény király folytatott tárgyalást Pompeius római államférfival, és akkoriban még senkinek a leghalványabb sejtése sem volt arról, hogy mi az az Azerbajdzsán.

A Die Zeit szerzőjének áttekintése Magyarországra is kitér. Azt írja: vannak manapság politikusok, akik ébren kívánják tartani az elveszített területek emlékezetét, idézem: „talán azért, hogy újra igényt fogalmazzanak meg ezekre. Ez év február közepén Orbán Viktor nacionalista magyar miniszterelnök halálos ítéletnek nevezte a trianoni békeszerződést. Ebben a párizsi elővárosban az első világháború győztes hatalmai 1920 júniusában egyharmadára csökkentették Magyarország területét. Orbán a nyáron Budapesten monumentális emlékművet avatott fel, amelyen felsorolják az összes akkor elvesztett települést. Az ilyesmi következményekkel jár. Az amerikai Pew közvélemény-kutató intézet 2019-es felmérése szerint a magyarok 67 százaléka úgy ítéli meg, hogy valójában őket illetné a szomszéd országok területének egy része.” Idézet vége.

MILLIÁRDOK VÁNDOROLNAK SIMONKA GYÖRGY HÁTORSZÁGÁBAN

HVG
Szerző: SZLAVKOVITS RITA
2020.10.13.


A járványra hivatkozva uniós milliárdokat csoportosított át civilektől a kórházakhoz a Békés megyei önkormányzat, az egyik kedvezményezett alapítvány alapítói között van Simonka György is, akinek kedden folytatódik a büntetőpere. Míg a megvádolt politikus bázisán pályázatokat adnak vissza, addig a megyei önkormányzat osztogat, de most másoknak.


Nyár óta háborúznak a békési fideszesek, augusztusban odáig fajult a helyzet, hogy egymás kizárást kezdeményezték a tagok, végül Simonka György tagságának a megszüntetésére is érkezett indítvány az egyik helyi csoporttól. Az ügy még nincs lezárva, de mostanra úgy tűnik, mintha nem a megvádolt politikusnak állna a zászló.

Tavaly ősszel arról írtunk, hogy a büntető eljárás alatt álló Simonkának még sikerült az őt támogató párttársait bejuttatni a megyei közgyűlésbe, de úgy tűnik, hogy lassan ott is kifarolnak a politikus mögül, akinek keddtől folytatódik a büntetőpere. A nyári kizárási indítványokban egyelőre nincs döntés, mindegyik a levegőben lóg, de a Békés Megyei Közgyűlés elnökének döntése, amelyben egy határon átnyúló pályázat közreműködőit lecserélte, egyáltalán nem kedvezhet annak a civil szervezetnek, amelynek alapítói között van Simonka György is...

CSERDI KÉT VÁLASZTÁSA – MI LESZ A FALUVAL BOGDÁN LÁSZLÓ HALÁLA UTÁN?

168 ÓRA
Szerző: DALIA LÁSZLÓ
2020.10.13.


Cserdiben Bogdán Gyula győzött a vasárnapi polgármester-választáson. Így folytathatja, amit júliusban elhunyt testvére, az országosan ismert Bogdán László évekkel ezelőtt elkezdett. Riporterünk még a voksolás előtt járt a faluban.


A cikk a 168 óra hetilap október 7-i számában jelent meg.

Cserdi csendes, a polgármester halála után más világ lesz itt. Szentlőrinc felől érkeztünk, messziről piroslik a C1 üzem, amit már nem tudott felavatni Bogdán Laci. Tucatnyi elmélet született, hogy miért lett öngyilkos, de csak találgatni lehet. Egy biztos, a 160 millió forintos hűtőház, a logisztikai központ és a csomagolóüzem nyakig sáros az ügyben, meg azok is, akiknek bármi közük volt hozzá.

A temetőben nehezen találtuk meg Bogdán Laci sírját, bár már áll a hatalmas fekete márvány sírkő egy gravírozott fotóval. A neve alatt annyi áll: polgi. Aztán a temető egyik végén láttunk egy hatalmas szemétdombot, elszáradt koszorúk, művirágok és réz virágtartók társaságában. Néhány szalag még elolvasható, az egyiken Kuncze Gábor és felesége neve...

MOST A BALATONBOGLÁRI KEMPING A SOROS: EGYMILLIÁRDÉRT VIHETŐ

MFOR
Szerző: VÉG MÁRTON
2020.10.12.


A balatonszemesi után most a balatonboglári kempinget hirdette meg eladásra az állam. A boglári ugyan nagyobb és városban van, de az áruk ugyanúgy egymilliárd forint.


Folytatja az állam a Balaton kiárusítását. Még a nyáron írtunk róla, hogy az állami tulajdonban lévő Balatoni Hajózási Zrt. (Bahart) eladja a balatoni vitorláskikötők üzemeltetési jogát, valamint szintén a koronavírus-járványra hivatkozva úgy döntött a társaság, hogy végleg eladja több balatoni ingatlanát. A balatonszemesi Hattyú kempingre már lehet licitálni, de most megjelent a balatonboglári Sellő kemping árverési hirdetménye is.

A két árverés érdekessége, hogy a bár a balatonboglári kemping nagyobb és jobb helyen is fekszik, mint a balatonszemesi társa (hiszen Balatonboglár város, míg Balatonszemes falu), de a kikiáltási áruk fillérre megegyezik: valamivel több mint egymilliárd forint...

ELKÉPESZTŐ ESETRŐL ÍR KUNETZ ZSOMBOR: VESZÉLYEZTETIK AZ EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓKAT

HÍRKLIKK
Szerző: HírKlikk
2020.10.13.


Veszélyeztetik az egészségügyi dolgozókat akkor, amikor a legnagyobb szükség lenne rájuk – erről írt a Facebook-oldalán Kunetz Zsombor.

Az egészségügyi szakember feltehetőleg egy orvos vagy ápoló posztját idézte, amiben az szerepelt: 150 dolgozót vittek Balassagyarmatra eligazításra, de Egerből is ment egy busz ötven fővel. A helyszínen derült ki, hogy csak általános tájékoztatót tartanak a kirendelésről, a posztoló szerint pedig ezt meg lehetett volna oldani online konferenciabeszélgetéssel is. Ráadásul szerinte utóbb kiderült, hogy a buszon volt koronavírus-fertőzött.

Kunetz Zsombor mindehhez azt fűzte hozzá, „Ők egészségügyi dolgozók, élőállatként bánnak velük akkor, amikor a legnagyobb szükség lenne rájuk. Ráadásul teljesen feleslegesen, veszélyeztetve, és addig is a munkából kivonva. Semmilyen béremelés nem fog ezen segíteni!”...

HELYEZKEDÉS

PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2020.10.10.


Még nem menekülés, még csak óvatos sasszézás, még nem rettegés, csak álmatlan éjszakákon kis szorongás, de a NER elitjének környékén elindult az elbizonytalanodás.
Messze ugyan még a pánik, de az óvatosabbak már visszafogják szereplésüket, már árnyaltabban fogalmaznak, mégha a közvetlen utasításoknak látványosan eleget is tesznek.
De ez már nem a nincsteleneknek az a lelkesedése, mikor megnyitották előttük az édességbolt ajtaját, ma már nem csak a habzsolás mellékhatásai nyomasztják őket, hanem a vesztenivalóért érzett aggodalom is.
És ez egyre erősebb, mert ugyan ők is elszakadtak már a való világtól, de annyira azért nem, hogy elhiggyék: ez minden világok legjobbika, ahol a nép elégedetten tunkolja a foszlós kalácsot a habos kakaóba.
Ők is érzékelik a közhangulatot.
Az pedig egyre inkább ellenük fordul, és tudják, hogy sem a járványhelyzet romlása, sem a gazdaság visszaesése nem nekik dolgozik, és óhatatlanul eljön az az időpont, amikor valaki tesz egy barátságos javaslatot a jelenlegi rezsim szétverésére.
Márpedig az őket is érinteni fogja, és ez a helyzet nem a bakancslistájukon szerepel, hanem a rémálmaikban.

Azt szokták mondani, hogy azt már tudjuk, hogy mi lesz, csak azt nem tudjuk, hogy addig mi lesz.
A mai helyzet annyival bonyolultabb, hogy azt se nagyon tudjuk, hogy mi lesz.
Mindenre van esély és mindennek az ellenkezőjére is.
Lehet akár egy olyan verzió is, hogy Egyeske megvadul és a hatalmát nyílt diktatúrával és fegyveres erőszakkal próbálja fenntartani, ami ugyan perspektívában eleve bukásra van ítélve, de arra számítani nem lehet, hogy megindulnak a NATO harckocsijai és meghívják őt Brüsszelbe, elvtársi-baráti beszélgetésre.
Eltartana egy darabig, ameddig a gazdasági szankciók térdre, vagy Putyin lábához kényszerítenék a megvadult despotácskát - és akkor még az is kétséges, hogy kellene-e Putyinnak a szavlejárt diktátor.
Merthogy Orbán értékét Putyin számára csak az adja, hogy egy uniós országban halljakend, aki meg azt hiszi, hogy Paks a varázsige, az nincs tisztában a méretekkel meg az erőviszonyokkal.
Abban nem reménykednék, hogy a nép kezébe veszi sorsát, ötvenhatban sem tette ezt, minden legendagyártói erőlködés dacára, a söpredék meg nem a nép, mint tudjuk és reméljük.
És a román forradalom is leginkább puccs volt, ezért is kellett a conducatort sebesen falhoz állítani - túl sokat tudott a hatalmát megdöntő erők prominenseiről...

ORBÁN BEVITTE AZ ORVOSOKAT A MÁLNÁSBA, DE A KORMÁNY IS ÖNGÓLT LŐTT

TELEX
Szerző: JOÓB SÁNDOR
2020.10.12.


Az orvosbéremelés jó, a hálapénz elleni küzdelem jó, de az, ahogy január elsejétől mindent mást is meg akarnak változtatni egy csapásra, rosszat fog tenni az orvosoknak, a betegeknek és végső soron a kormánynak is, mondta a Telexnek Rékassy Balázs egészségügyi közgazdász. A szakember szerint Orbán Viktor csak annyit ért az egészségügyből, hogy a magán- és az állami ellátást szét kell választani, pedig a privát szektor nélkül ma már a tb-re végzett ellátások sem működnének. Kevés az orvos és sok a kórház, a másodállások korlátozásával tovább fog nőni az orvoshiány. A kormány ezután azt mondhatja: elkerülhetetlen a centralizálás és a kis kórházak átalakítása.


Mi volt az első gondolata, amikor a múlt hétvégén meghallotta, hogy januártól nagyon komoly fizetésemelés kezdődik az orvosoknál?

Elsőre nagy volt az öröm. Orvosi-szakmai körökben egymásnak küldözgettük az üzeneteket. Még külföldről is írtak, hogy gratulálnak a magyar orvosi kamarának.

Nem volt rossz előérzete?

Elsőre nem. Azt hittem, hogy Orbán Viktornak olyan előrejelzése van a koronavírusról, ami még súlyosabbá teszi a helyzetet, és az indokolja ezt a lépést. Tudható volt, hogy a kamara két dolgot akart elérni: jelentős béremelést és a hálapénz megszüntetését. Mint makroszinten gondolkodó elemzőnek azért eszembe jutott, hogy ez rögtön milyen bérfeszültséget fog okozni. A műtősnő úgy nyújtja majd át a szikét a doktor úrnak, hogy ő bruttó 400 ezret keres, a doktor úr pedig bruttó 1,5 milliót. Eszembe jutott az is, hogy mi lesz a háziorvosokkal vagy a sürgősségi osztályokon dolgozókkal, akik vállalkozóként dolgoznak, de nélkülük elképzelhetetlen a jól működő egészségügyi rendszer.

Mennyire változott meg a véleménye hétfőre, amikor megjelent a törvényjavaslat? Ennek a szövege szabályosan sokkolta az orvosi kamarát a benne lévő feltételek miatt.


Ettől a törvényjavaslattól mindenki lehidalt. Nekem is az volt a véleményem, hogy ezt biztos nem vasárnap írták meg, ez már ott volt előkészítve a fiókban. Akkorra vált világossá, hogy egy iszonyú ügyes politikai húzásról van szó. A politikában semmi sincs ingyen, ezt mindig elfelejtjük. Csak valamit valamiért elven működő trade-offok vannak. Sokféleképpen fogalmazhatunk. Mondhatjuk, hogy a kormányfő ügyes vezércselt alkalmazott az orvosi kamara ellen, behúzta a kamarát a csőbe, bevitte a málnásba, és mondhatjuk azt is, hogy átverte őket.

Sok helyen hallani ezt a véleményt, de magyarázza ezt meg, mert szerintem a közvélemény nagy része nem érti. Hol itt az átverés? Nem egy ígéretről van szó, hanem egy elfogadott törvényről, amellyel az orvosok januártól valóban akkora béremelést kapnak, amelyre a rendszerváltás óta nem volt példa, még Medgyessy Péter 50 százalékos közalkalmazotti béremelése sem ér ennek nyomába.

Ez a törvény olyan feltételeket rendel a béremelés mellé, amely korlátozza az orvosok szabadságát, a másodállások engedélyhez kötése évtizedek óta felépített orvosi karrieríveket tör ketté egyik pillanatról a másikra, és végső soron nemcsak a magánellátásban, de a közellátásban is komoly problémákat fog előidézni. Ezeket a feltételeket az orvosok jelentős része nem fogja vállalni. Azért zseniális húzás ez a miniszterelnök részéről, mert a kormány mindig szeret ellenségképet gyártani. Most majd az orvosok lesznek azok a gonoszok, akiknek soha semmi nem jó. A miniszterelnök mondhatja, hogy „lám, megadom nektek, amit kértetek, mindenben elfogadom azt, amit az orvosi kamara mond, miért nem elég ez nektek?”...

SZABAD SZEMMEL: AZ EP ALELNÖKE ÁLNOKNAK TARTJA A NÉPPÁRT VISELKEDÉSÉT A FIDESZ ÜGYÉBEN - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.10.13.


Frankfurter Rundschau


Az Európai Parlament alelnöke annyira álnoknak tartja a Néppárt viselkedését a Fidesz ügyében, hogy azt csak nehezen képes elviselni. Katarina Barley, aki éles polémiába keveredett a magyar kormánnyal a jogállami elvek megsértése miatt, úgy fogalmaz, hogy Magyarországon igen nagy nyomás alá kerültek a demokratikus játékszabályok, ami katasztrófa. Már nem független az igazságszolgáltatás, alig van független sajtó, szorul vissza az önálló tudomány és a kritikus művészet.

Lengyelországban a hatalom ugyancsak keményen beleavatkozik a bíróságok dolgába, de Orbánnál igen fontos, hogy neki cseppet sem számít a demokrácia. Jéghidegen követi a maga hatalmi érdekeit, stratégiai célok vezérlik tetteit. Pontosan tudja, mit csinál. A lengyeleknél viszont időnként az a megfigyelő érzése, hogy a PiS valóban azt hiszi: a jogállamnak megfelelően jár el. Persze a lényeg ez esetben is az, hogy a párt demokratikus eszközökkel szerezte meg az uralmat, majd megpróbálja úgy átalakítani az államot, hogy soha többé ne kelljen senkinek átadnia a kormányrudat.

Barley szólt arról: egyáltalán nem bánta meg, hogy legutóbb az Orbán-kormány kiéheztetését sürgette, bár mondhatta volna azt is, a korrupt magyar rendszert nem szabad tovább uniós forrásokból táplálni. Mint mondta, ezt a megjegyzését próbálják most magyar és lengyel részről úgy átértelmezni, mintha a két népre tett volna megjegyzést. Ám ezt a szociáldemokrata politikus ezúttal is cáfolta. Neki az a célja, hogy töröljék az uniós pénzeket a két kormány számára, és inkább például az önkormányzatoknak juttassanak azokból.

Arra a megjegyzésre, hogy többek közt a CDU-s szász tartományi miniszterelnök szerint Barley megfeledkezik a történelemről és zsarolni próbál bizonyos államokat, a német szociáldemokraták képviselője tipikusnak nevezte az uniópártok hozzáállását. Hiszen 10 éven át udvaroltak Orbánnak, nézték, hogy az EPP egyik tagpártja miként építi le odahaza a demokráciát. De úgy, hogy abból mára szinte már semmi sem maradt.

Most meg éppen a kereszténydemokraták egyik vezetője hozakodik elő azzal, hogy nem szabad zsarolni a magyar miniszterelnököt. De pont az ellenkezője igaz: Orbán igyekszik az EU-t kényszerpályára terelni. Ráadásul egyre több követőre talál, mert sok kormány látja, hogy a magyar vezető azt csinál, amit csak akar. Nem utasítják rendre.

Ezért a vád az európai konzervatívokat illeti, mert hatalmi számításból nem rakják ki a Fideszt. Minden más pártcsalád megszólal, ha az ő soraikban történnek hasonló jogsértések, kizárólag a kereszténydemokraták védenek egy nyilvánvalóan hamis ügyet. Nem hajlandóak megmondani a saját embereiknek: ez így nem járja. Szóval roppant képmutató.

Politico

Norvégia lepipálja az EU-t, amely nem tudja, miként tartassa be az európai normákat Magyarországgal és Lengyelországgal. Oslo ugyanis, bár nem tagja az uniónak, a demokratikus szabályok megszegése miatt befagyasztotta a támogatást mindkét kormány esetében. A magyarokkal szemben már 6 éve meghozta ezt a döntést, azaz felfüggesztette 214 millió euró folyósítását, mert a Fidesz túlzottan is ellenőrizni kívánta a Norvég Alap felhasználását. Úgy néz ki, hogy az intézkedés továbbra is érvényben marad.

A lengyeleknél nemrégiben következett a retorzió, mivel jó pár település LMBT-mentes övezetek létesítését jelentette be. Ily módon, jelen állás szerint, az ország elbúcsúzhat 100 millió eurótól, amit a bírósági rendszerre és büntetés végrehajtási intézményekre fordíthatott volna. (Korábban már 65 millió folyósítása állt le, mert Oslóban kételyek merültek fel a lengyel igazságszolgáltatás függetlensége miatt.) Von der Leyen kijelentette, hogy az érintett zónákból valójában az emberséget száműzik, ezért azoknak semmi keresnivalójuk sincs Európában. A norvég kormány egyik szakértője megjegyezte: de még a Norvég Alap támogatottjai között sem.

Merthogy a segítség feltételéül tiszteletben kell tartani az alapjogokat, bennük a kisebbségek jogaival. Vagyis egy társult ország kényszeríti ki a szabályok betartását, sőt, messzebb megy, mint maga az EU. Miközben látszik, hogy Brüsszelben roppant nehéz lesz tető alá hozni a gazdasági helyreállítási tervet, ha közben ragaszkodnak a szigorú jogállami feltételekhez.

Süddeutsche Zeitung

A nyári EU-csúcson három hónapja született meg az egyezség a korona segélyalapról, de akadoznak a tárgyalások az Európai Parlamenttel. A végleges szerződés útjában áll a szabályozás, illetve az, hogy érvényt szerezzenek a jogállamnak. Úgyhogy a német elnökséget képviselő diplomata már be is jelentette: a tervezettnél alighanem csak később lehet szétosztani a pénzeket mind a mentőcsomagból, mind a hosszú távú költségvetésből. A kettő együtt nagyjából kétmilliárd eurót tesz ki.

A legfőbb akadály a jogállami mechanizmus, de hát Merkel már júliusban jelezte: nehéz egyeztetésre kell készülni. A párbeszéd csak tegnap indult az EP-vel, ám a kormányok részéről elég nagy a csodálkozás a képviselők ellenállása láttán. Ki-ki vérmérséklete szerint értékeli, hogy itt most elvhűségről vagy felesleges merevségről van-e szó. De az állam- és kormányfők szándékosan nagyon ködösen határozták meg a tervezett jogállami kritériumrendszert, hogy elhárítsák a magyar és lengyel vétót.

Strasbourgban viszont sokan éppen azt nehezményezik, hogy a tagállamok nem veszik komolyan a Parlamentet. A tét azonban nagyobb, mint az intézmény öntudata, hiszen ha átmegy a javaslat, akkor Orbán és a PiS továbbra is milliárdokat kaphat Brüsszeltől, még akkor is, ha korlátozza a sajtó, illetve az igazságszolgáltatás önállóságát. Sok képviselő ugyanakkor attól fél, hogy ily módon a polgárok elvesztik bizalmukat az EU iránt. Ezért kemény jogállami kritériumokat sürgetnek.

A német elnökség nagy engedményeket nem tud tenni az EP-nek, illetve az északi országoknak, mert a magyar és a lengyel vezetés azzal fenyegetőzik, hogy különben blokkolja a helyreállítási alapot. De a másik oldal is vétót helyezett kilátásba, ha túl gyengére sikeredik a mechanizmus.

Spiegel

A lap kényesnek nevezi a most elrajtolt megbeszéléseket a jogállami normákról, mert a magyar és a lengyel kormány keresztbe fekszik és megakadályozhatja, hogy jövőre is normálisan működjön az uniós pénzügyi háztartás. Nem indulhatna el a tagországok megsegítését célzó konjunktúraélénkítő csomag sem. De mivel Strasbourg keményebb kikötéseket tart szükségesnek a demokratikus elvek kikényszerítésére, a konzultáció heteken át elhúzódhat.

FT

Kovács Zoltán szerint a magyar kormány soha nem politikai megfontolásokból járt el a Közép-Európai Egyetemmel szemben, sőt még Soros György sem játszott semmilyen szerepet az ügyben. A hatalom csupán a szabályozást akarta betartatni, ám arra a CEU – az érintett felsőoktatási intézmények közül egyedül – nem volt hajlandó. A szóvivő olvasói levélben válaszol arra a vendégkommentárra, amelyet pár napja jelentetett meg az iskola rektora, miután az Európai Bíróság Magyarországot marasztalta el a jogvitában.

A kormány nemzetközi kommunikációjának felelőse azt írja, hogy Ignatieff feltárta a kártyáit, vagyis, hogy a bírósági döntést összekapcsolja az unió tervével. Mármint hogy a jogállami mechanizmustól függjön a támogatások kifizetése a következő hétéves költségvetés alapján. Az állásfoglalás azt hangoztatja, hogy a CEU nem tett eleget az adminisztratív kötelezettségeknek, az igazgató ugyanakkor egyre inkább politikai síkra terelte a kérdést az idők során, mint ahogy pont azt csinálja most is.

Kovács emlékeztet arra, hogy Orbán Viktor a múlt héten közölte: a magyar fél félreteszi személyes véleményét és teljesíti az EUB határozatát. A szóvivő ugyanakkor furának nevezi a verdiktet, mert szerinte egy sor európai országban hasonló játékszabályok vannak érvényben a felsőoktatásban.

Politico

Közép-Európa a koronafertőzés alatt roskadozik, mert nincs annyi orvosa, mint a kontinens nyugati részének és annál jóval kevesebbet költ az egészségügyre. Pedig az első hullámot egész jól megúszta, ám most sokkal rosszabbul teljesít. Egy sor országban fenyeget, hogy a járvány bedönti az orvosi ellátást. De hát a nyáron lazára vették a biztonsági előírásokat, majd megnyíltak az iskolák, a politikusok pedig vegyes üzeneteket küldtek és ettől belobbant a fertőzés.

Egy magyar orvos – szigorúan névtelenül nyilatkozva – azt fejtegette, hogy a bulik, a horvátországi és balatoni nyaralások, majd az iskolai táborok megtették a maguk hatását, ennek az árát fizeti most az ország. Magyarország ugyan dicsekszik az orvosképzés magas színvonalával, ám a szakemberek sorra vándorolnak ki Nyugatra. A személyzet és a betegsereg ugyanakkor gyakran panaszkodik a gyógyintézményekben uralkodó állapotokra és a fertőzés csak súlyosbítja a helyzetet.

A magyaroknál 100 ezer emberre 338 doktor jut, a németeknél 431. Magyarországon az ágazat a GDP 6,9 %-át kapja, az uniós átlag 9,9 %. Az egész régióban sok a kifogás, hogy a hatóságok nem tesztelnek eleget. Emiatt sok magyar orvosi és laikus is úgy véli, hogy a betegek száma jóval magasabb a hivatalos adatoknál, mert túl szűk azoknak a köre, akik jogosultak ingyenes vizsgálatra.

Falus Ferenc azt mondja, sokkal több tesztet kellene végezni. Szakértők hozzáteszik, hogy sokkal több labor számára kellene megadni hozzá az engedélyt. Mucsi János tüdőgyógyász arra hívja fel a figyelmet, hogy az egész ellátó rendszer stabilitását fenyegeti a hiányos szűrés. Hiszen ily módon nem találják meg a szuperterjesztőket, emiatt azután mind többen kerülnek kórházakba, illetve halnak meg, a kezelőgárda viszont kimerül.

Süddeutsche Zeitung

Azoknak ajánlja az újság Gerhard Knaus most megjelent könyvét, akik bele akarnak szólni az uniós migrációs politika megújításába. A berlini Európai Stabilitási Kezdeményezés nevű agytröszt igazgatója, a Törökországgal kötött megállapodás szellemi atyja a „Milyen határokat akarunk? Az empátia és a rokonszenv között – menekülés, migráció és a menedék jövője” c. kötetben olyan megoldást kínál a kérdésre, ami emberi és végrehajtható.

Knaus – Jourová, Barley mellett a magyar kormány kommunikációs hadjáratának egyik célpontja – humánus, egyben reális menekültpolitikát szorgalmaz az elemzésben. Ő, aki páratlan módon kiismeri magát ezen a területen, szándékosan nem használ erős hangot. Hol befogadó táborokban, hol miniszteri irodákban, hol szerkesztőségekben bukkan fel, de ennél fontosabb, hogy két tábort különböztet meg: egyrészt az európai és nemzeti döntéshozók folyton új technokrata reformokkal rukkolnak ki, ám azok hamar elvesznek a politikai taktikázás, illetve a jobboldali populisták miatt érzett félelmek ingoványában. De persze a határozott lépésekhez gyakran nincs meg a kellő tapasztalat és empátia sem.

Mindkettő megtalálható viszont a migránsok mentésével foglalkozó, a jogaikért harcoló civileknél. Ők viszont gyakran azt nem értik, mi az, amit megtehet a politika. Knaus viszont azzal is tisztában van.

A könyvből kitűnik, mennyire emberellenesek mindazok, így Orbán Viktor, akik kerítésekkel igyekeznek túljutni a gondon. És hogy csupán mítosz az az állítás, miszerint a német kormány 6 éve fel tudta volna tartóztatni a migránstömeget a közös osztrák határon. Eloszlatja továbbá azt az illúziót, hogy az erősebb határvédelem automatikusan kevesebb menedékkérőt jelent. Az ő elgondolása az, hogy gyorsabban és hatékonyabban bírálják el a beadványokat a külső határokon és különféle kedvezményekkel vegyék rá a származási országokat az elutasított emberek visszafogadására. A rászorulóknak viszont lenne helyük Európában, már csak politikai akarat kellene hozzá.

FT

Putyin az Oroszország szomszédságában jelentkező felfordulással küszködik és látszik, hogy már nem tudja fenntartani az orosz uralmat a poszt-szovjet térségben – mutat rá a vezércikk. Pedig az elnök semmitől sem riadt vissza, hogy megőrizze a befolyási övezetet a régióban: Grúziát és Ukrajnát invázióval próbálta engedelmességre kényszeríteni. Ám most olyasmivel kénytelen szembenézni, ami ritkán fordul elő egy orosz vezetővel: egy időben jó pár helyen kell tüzet oltania.

Három szövetséges államban álltak fejre a dolgok, bár más-más okokból, de a Kreml most abba a kellemetlen helyzetbe kerül, hogy reagálnia kell és nem ő irányít. A Kaukázusban a Hegyi-Karabah miatt, továbbá Belaruszban és Kirgizisztánban, ahol emberek fellázadtak vezetőjük ellen a vitatott választások után.

Korai volna persze feltételezni, hogy az elnök kiengedte markából a szomszédságot. Korábban már nagyobb vereségek érték., amikor attól tartott, hogy az ukrán és grúz demokratikus fertőzés átterjed Oroszországra. Az új viszályokban az oroszellenes érzelmek nemigen játszottak bele. De egyre nehezebb Moszkva számára megvédeni hegemóniáját a térségben a kínai, török törekvésekkel szemben. A fehéroroszoknál pedig az unió igyekszik segíteni az autokráciába és a gazdasági gondokba belefáradt népnek.

Oroszország már nincs abban a helyzetben, hogy saját lakossága rovására pénzelje a bajba került környező rezsimeket. Eredendően instabil a szövetségesek által átvett tekintélyelvűség, és az importált rendszer mind inkább hajlamos összeomlani, amikor a korrupció és a jogfosztás miatt eléri a kritikus szintet a közfelháborodás. Ez pedig egyre jobban rányomja a bélyegét Putyin gondolkodásmódjára, hiszen a politikus már 20 éve tartja kézben a gyeplőt, és lehet, hogy ez még 16 évig így marad.

Frankfurter Allgemeine Zeitung

A két szuperhatalom ide-oda ráncigálja Kelet-Európát, mert ki akarja terjeszteni a befolyását az unióban. E célból hitelekkel és befektetéssel igyekszik magához édesgetni a kiszemelt kormányokat. Amerika mindenáron igyekszik feltartóztatni a kínai nyomulást, illetve külső körön tartani Oroszországot. Románia az USA-ra tesz, amely 8 milliárd dollárt (!) irányzott elő a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztésére. Bukarest ugyanakkor rendelettel próbálja kiszorítani a Huaweit a román piacról.

Pekingnek politikai támaszpontokra, nyersanyagokra és kereskedelmi utakra van szüksége. Emellett munkalehetőséget keres a túlfűtött hazai építőipar számára. Ebbe beletartozik, hogy bizonyos programokat az EU finanszírozzon. Orbán Viktor mindehhez készséges partner. Neki semmilyen aggályai sincsenek amiatt, ha az amerikaiak által kémkedéssel vádolt Huawei teremti meg az 5G-s hálózatot. Budapesten ugyanakkor államtitoknak minősítették a Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítésének tervét. Mindazonáltal szakértők szerint formálisan rendben vannak a versenytárgyalás feltételei.

A bolgárok, szlovénok és lengyelek új atomerőmű építésén gondolkodnak, de ők – a magyarokkal és a törökökkel ellentétben – nem szeretnének az orosz technológiára hagyatkozni. Közben az amerikaiak a Kína által létrehozott 17+1-es fórummal ellenpontjaként életre hívták a Három-tenger kezdeményezést, az infrastruktúra és a kommunikáció közös fejlesztésére, valamint az energiaellátás diverzifikálására. Utóbbinak része a cseppfolyósított amerikai gáz megvásárlása.

Persze nem tudni, mennyi válik valóra a politikai nyilatkozatokból. Egy bécsi szakértő mindenesetre azt mondja, a kelet-európai autokraták számára igen kellemes, hogy az EU és az Egyesült Államok mellett Kína is küzd a kegyeikért. Továbbá bizonyos esetekben Oroszország és Törökország is. Így ezeket ki lehet játszani egymás ellen, hogy végül az érintett államok az összes jelentkezőtől bekasszírozzák a támogatást.

CSIRKELÁBFILÉ CIKÓRIAÖNTETTEL

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.10.13.


Főzőverseny volt Felcsúton, a budi tövében. Magyarország étele volt a címe, témája pedig a nemzeti összetartozás, ami abban nyilvánult meg, hogy kötelező volt használni piros, fehér és zöld alapanyagokat. Akkor most abban a dedóban vagyunk, amelyik kollektíven nyalja a kedves vezető valagát, de meglehetősen ötlettelenül. Piros, fehér, zöld alapanyagok, ilyet mindenki tud, ha én szerveztem volna, külön előírom, hogy sózni kizárólag a Trianonért hullajtott könnyekkel szabad az ételt.

Az ilyen rendezvényektől viszont megáll az ember esze, és úgy tapod egy helyben kilátástalanul, mint azé, akiből ilyenek jönnek elő. Az ételnek populárisnak kellett lenni, olyannak, amely elkészíthető egy átlagos felszereltségű konyhán, az alapanyagnak pedig adagonként ki kellett jönni ezer forintból. Aki ezt kitalálta, nem nagyon járhat boltba, csak egy ideája volt, óccsó legyen, és olyan, hogy belehasadjon az ember magyari szíve az összetartozás búbánatába. Ehhöz képest nem puliszkát főztek.

A győztes menü: fogasfilé parajlevéllel burkolva, haltej májköntösben, füstölt mangalicaszalonna fátyolban, kapros sajtkrémmel töltött túrógombóc barna vajban pirított reszelt morzsában, tejfölhab, zöldségkosár, marinírozott kelbimbószirom, kápia paprika “csiga” édesköménnyel, piros sültpaprikakrém. A nemzeti jómunkásember bizonyára hajkurássza az asszonyát, ha a dolgozóból olajtól iszamosan hazatérve állapotos asszonykája nem ilyennel várja őt. Ekkor kerül elő a vak komondor.

Ha erre a menüre Németh Szilárd ránéz a velőspacalos kondérja mellől, elsírja magát, a kedves vezető elejti a koviubit és eldugja a kis piros fazokát az erős chili Viktortól feliratú kis üvegcsével együtt. Egyáltalán, egy ilyen menütől mindenkinek meghasonlik a lelke, mint amikor Balog páter miniszterként kaviárral tömte az árva gyerekeket a Hiltonban, vagy özv. Vargáné rántott húst lát, és nem ismeri fel, mert ilyen étellel évtizede nem találkozott. Ez az étel Trianonnal vegyítve maga a skizofrénia...