2023. augusztus 15., kedd

SZÁZMILLIÓKAT VESZÍT A MÁV A KEDVEZMÉNYES BÉRLETEK MIATT - A SZAKTÁRCÁNÁL VISZONT ÚGY LÁTJÁK, CSAK AZ EMELKEDŐ TREND TÖRT MEG

NÉPSZAVA
Szerző: SZALAI ANNA
2023.08.15.


Zuhanórepülésbe kezdett a MÁV menetdíjbevétele. Az idei évet még a tavalyi januári bevételhez képest 2,3 milliárdos plusszal nyitó állami vasúttársaság júniusra már több mint 400 millióval maradt el a 2022-es nyár nyitó havi bevételétől. A cég az első négy hónapban hullámzóan ugyan, de összesen 7,5 milliárd fölötti többletet hozott össze a jegy- és bérleteladásból. Orbán Viktor azonban a februári évértékelő beszédében bejelentette, hogy új kedvezményes vasúti bérleteket vezet be a MÁV május elsejétől. (Az egy megyére érvényes bérlet 9450 forintba, a teljes országot lefedő bérlet 18 900 forintba kerül, a diákok 90 százalékkal kevesebbet fizetnek.)


Ennek hatása pedig hamar jelentkezett. A cég egyik belső elemzéséből Népszavához eljutott adatok szerint már májusban 953 millió forinttal csökkent a bevétel az idei áprilisi menetjegy- és bérleteladáshoz képest, de még így is több mint félmilliárdos többletet tudtak összehozni az előző évihez viszonyítva. Júniusban már nem sikerült ez a bravúr. A visszaesés májushoz képest meghaladta az egymilliárdot, a menetdíjakból befolyt összeg pedig csaknem félmilliárddal kevesebb volt, mint 2022 júniusában. Alig két hónap alatt tehát 2 milliárdot vett ki a MÁV kasszából a szakmai szervezetek szerint inkább politikai terméknek, mintsem közlekedéspolitikai döntésnek nevezhető kormányzati intézkedés.

S még hol vagyunk az év végétől. A MÁV ugyan tett egy erőtlen kísérletet, hogy legalább az Intercityk és a gyorsvonati pótjegyek megtartása révén némi plusz bevételre tegyen szert, de a közlekedési tárcát vezető Lázár János májusban egy parlamenti felszólalásában megígérte, hogy rendezi a pótdíjak kérdését. Végül az IC- és gyorsvonati pótjegyeket júliustól megszüntették, sőt, a korábbi tervekkel ellentétben lehetővé tették, hogy az országbérlet is érvényes legyen az Intercityken, másodosztályon. Lázár elmondta, hogy a kedvezményes bérlet nagy siker, már több mint 350 ezren váltottak megye- vagy országbérletet. Hozzátette: további 70 ezer diák vett országbérletet, ez utóbbi szerinte „ nyáron is jelentős mobilitást biztosít majd a fiatalok számára a szórakozás, a kikapcsolódás, az ország turisztikai célpontjainak igénybevétele okán”. De nemcsak nekik segítenek a szabadidő eltöltésében, hiszen szinte minden nagyobb fesztiválra és sporteseményre még olcsóbb jegyet kínál a MÁV, így a héten kezdődő budapesti atlétikai világbajnokságra az ország bármely pontjáról 2023 forintos jeggyel lehet utazni...

ABLAKOT NYITNI AZ AMERIKAI GONDOLKODÁSRA - INTERJÚ ANDRÉ GOODFRIENDDEL

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: FÓTI TAMÁS
2023.08.11.


André Goodfriend amerikai diplomata 2013 és 2015 között vezette az Egyesült Államok budapesti nagykövetségét, majd a Külügyminisztériumban az „ediplomáciáért” felelős osztály igazgatója volt. Nem véletlenül: a Barack Obama elnök által bevezetett nyitott kormányzat, nyílt diplomácia Goodfriend szívéhez is közel áll. A témáról Hargittai Istvánnal folytatott beszélgetésük a közelmúltban jelent meg (Open Government, Open Diplomacy, CEU Press, 2023 ) – részben a könyvről is kérdeztük a tavaly visszavonult veterán diplomatát, aki visszapillantva budapesti éveire nem takarékoskodik a kormányt érő kritikával. Magyarország 2016-ban kilépett a Nyitott Kormányzás Programból, „és nem is az volt a címlapsztori, hogy kivonult a kormány az OGP-ből, hanem hogy Magyarország nem akart élni a nyitott kormányzat előnyeivel, amelyek: a demokrácia megerősítése, a stabilitás elősegítése és az egészséges üzleti környezet megteremtése”.


– Egy évtizede ismerkedtünk meg, amikor eleget tett a Magyarországi Európa Társaság (MET) meghívásának. Miközben örültem a beszélgetés lehetőségének, el is csodálkoztam, hogy időt tudott szakítani egy NGO-ra. Talán ez is a nyílt kormányzás elvének volt a része?

– Pontosan. A diplomata feladata, hogy a társadalom minél szélesebb rétegeivel folytasson párbeszédet. Különösen manapság van így, amikor biztonsági okokból a nagykövetségek épületeit – és főleg az Egyesült Államokéit – elkerítik vagy elköltöztetik a városközpontból, nehezítik a megközelítésüket. Ellehetetlenítik a diplomaták és az érdeklődők találkozását, már nem látogathatják például a könyvtárakat vagy a tájékoztatási részlegeket. Ami nehéz kérdés a diplomatáknak: hogyan érintkezzenek az emberekkel. Szóval igen, része volt a szerepemnek elfogadni minél több meghívást, hogy találkozzam a különféle csoportok tagjaival – függetlenül politikai hátterüktől –, megértsem a szervezeteken belüli dinamikát, és ugyanakkor ablakot nyissak az amerikai gondolkodásra is...


NE A KÓRHÁZI ÁGYLÁBAKAT SZÁMOLGASSUK, NEM EZ A LÉNYEG! - INTERJÚ AZ EGÉSZSÉGÜGYI ÁLLAMTITKÁRRAL

PORTFOLIO
Szerző: CSÍKI GERGELY
2023.08.15.


Egy reziliens, ellenálló, rugalmas magyar egészségügyi rendszer felépítése a kormány célja. A kórházi struktúra viszont túlméretezett az új típusú elvárásokhoz, még mindig fejnehéz kórházi ellátórendszert üzemeltet Magyarország, ami egyfajta szocialista örökség - fejtette ki a szektort érintő terveiről Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár a Portfolio-nak adott interjújában. Azt is elismerte, hogy ezt a szocialista intézményrendszert nem lehet lefedni jelenleg humánerőforrással, "mindenhol majdnem elég az ember". Az államtitkár szerint az orvostudomány fejlődésére válaszul szükség van a kórházak profiljának átalakítására, de leszögezte ismét: ez nem jelent kórházbezárásokat. A tervek szerint a struktúra átalakítását le fogja követni a finanszírozás, valós költségen szeretnék finanszírozni az ellátásokat. Eközben zajlik egy szakmai, ágazati együttműködés keretében az alapellátás finanszírozásának átalakítása, a jelenlegi rendszer ugyanis egyáltalán nem vonzó a fiatalok számára, hogy a háziorvosi pályát válasszák maguknak. Mindezek túl a beszélgetés során szóba került az orvosok külföldre vándorlásának trendje, a szakápolók béremelése, a védőnők kérdése, az állami és magánellátó rendszer viszonya, de Takács Péter reagál azokra a kritikákra, amelyek arról szóltak, hogy túlzott központosítás és államosítás zajlik az ágazatban...

ORBÁN AZ UTOLSÓ SOROS-KATONA, AKI ELHAGYJA AZ ORSZÁGOT

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2023.08.15.


Orbán Viktor 1989-90-ben Soros György támogatásával és a Soros Alapítvány ösztöndíjával Oxfordban tanult. Orbán volt az elsők egyike, ha nem a legelső „Soros-katona”, akiket Soros György kiválasztott arra, hogy a halál kultúráját terjessze a liberális demokratikus jogállam és a felvilágosodás eszméjének leple alatt. Soros gonosz terve szerint neki kellett volna a magyar nemzethalált beteljesítenie, az ő feladata lett volna a nemváltó műtétek bevezetése a magyar óvodákba, a nemzeti érzés megfojtása és a Pride felvonulások szervezése az egyházak templomai elé.

Orbán Viktort azonban csak rövid ideig tudta megtéveszteni Soros György, mert Orbán Viktor egy idő után (miután útját állta az SZDSZ a hatalom felé vezető úton) átlátott a zsidó szitán. Azonban Soros György ármánykodása egy időre elvakította a tisztánlátását, és bedőlt olyan hazugságoknak, mint nyitott társadalom, emberi jogok, törvények uralma, hatalmi ágak megosztása, diktatúrák elutasítása, egyenlő és szabad választások, humanizmus, emberség, szolidaritás, politikai korrektség és tisztesség. Még olyan kiválóságok is bedőltek neki, mint a tisztán gondolkodó Kövér László.

Soros káros befolyásának hatására Orbán Viktor a Hősök terén elmondott beszédében távozásra szólította fel az orosz barátainkat, beállt a nyugati blokkba, megtagadta az olyan közös keresztény értékeket, mint a sajtószabadság korlátozása, a másképp gondolkodók üldözése és a politikai gyilkosságok. Orbán Viktor első Soros-katonaként a Liberális Internacionálé alelnöke volt, támogatta Magyarország uniós csatlakozását és NATO-tagságát. Ha nem ébred fel időben, és nem győz a lelkében a nemzeti jó a liberális gonosszal szemben, Soros talán Ukrajna-pártit is csinált volna belőle.

Soros azt akarta, hogy Orbán egy nyitott, befogadó, vendégszerető, toleráns és kedves népet csináljon a magyarokból, akik befogadják a hazájukban üldözött menekülteket, hogy heterogén, kevert fajú nép legyen az árja keresztény Magyarország. Soros ki akarta irtani a lelkéből a kirekesztés, a diszkrimináció, az idegengyűlölet és a korrupció minden szikráját, az elnyomást és a zsarnokságot megpróbálta gonosznak mutatni előtte, kevés híján sorstalan emberré tette őt, aki soha nem tudta volna meg, hogy a sorsa az örökké tartó, korlátlan hatalom és fényűző gazdaság a nép kárán.

Soros olyan sorsot szánt Orbánnak, amelyben el kellett volna fogadni a tisztességes versenyt, a szabad piacot, tudomásul kellett volna venni a vereséget, a hatalom kontrollját. Soros szabadságot és jogot akart adni mindenkinek, ami nem más, mint a már említett „halál kultúrája”. Belegondolni is rossz, mi lett volna, ha Orbán Viktor egy virágzó, szabad és demokratikus országot épít, amely a civil élet szabadságára épül, törvény alá rendelt kormányzati hatalommal, valódi parlamenttel. Mi lett volna a családokkal, a kereszténységgel, ki mentette volna meg Istent és Jézus Krisztust?

Szerencsére Orbán Viktor megérezte, hogy Soros György elvei és eszményei szerint soha nem lesz örök időkre szóló hatalma, nem lesz a világ egyik leggazdagabb embere, a családja milliárdoktól esik el, ha nem fér hozzá a közpénzekhez, ha bejönnek idegen bevándolók, akiket nem lehet megetetni szentistvánnal, azok fölött nem uralkodhat, azok nyugati típusú demokráciát követelhetnek. Soros az antiszemitizmust is elítéltette vele, még Csurka Istvánt, a nemzet igaz prófétáját is elutasította, mert bedőlt a Párizs-New York-Tel Aviv tengelynek (Tel Aviv még nem ez a Tel Aviv volt).

De a horthyzmus, Prohászka Ottokár, Bangha Béla, aztán Mussolini és a Mein Kampf tanulmányozása megértette vele, kinek a kezébe került, és hol van az ő helye, milyen országot kell építenie. Ebben nagy segítségére volt a haldokló Antall József, aki megvilágosította előtte, hogy a keresztény-nemzeti identitás ellentéte a zsidóság, őket kell megfosztani minden eszköztől. Orbán Viktor az általa olvasott könyvekből megértette, hogy nem lehet nyíltan fasiszta és náci államot építeni, hanem a liberális demokratikus kereteket kell kiüresíteni és fasiszta tartalommal megtölteni...

MELLÁR TAMÁS: AZ ORBÁNI GAZDASÁGPOLITIKA ZSÁKUTCA, NINCS JÖVŐJE

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.08.15.


„Nem túlzás azt mondani, hogy az egész orbáni gazdaságpolitika gazdaságilag, társadalmilag és külpolitikailag is zsákutca. Nem folytatható, nincs kimenete, nincs perspektívája, nincs jövője” – véli Mellár Tamás közgazdász. Az országgyűlési képviselő szerint az Orbán-rendszer egyik nagy bűne, hogy hagyta és hagyja kivándorolni az igazán hadra fogható, közepesen vagy jól kvalifikált munkaerőt Magyarországról, cserébe pedig Keletről és Ázsiából tanulatlan munkaerő jön be olcsó pénzért, betanított munkásnak. A rossz gazdaságpolitika árát a társadalom fizeti meg, noha nem is vétkes. Az elit viszont jól él. A történelem ismétli önmagát.


Ausztriában minden nyolcadik külföldi munkavállaló magyar állampolgár. Júniusban 124 718 magyar dolgozott Ausztriában. Ugyanakkor jelenleg is gőzerővel toborozzák az ázsiai és egyéb vendégmunkásokat magyarországi munkákra. Az ezzel foglalkozó kölcsönzőcégek elsősorban a Fülöp-szigetekről, Vietnámból, Indonéziából, Mongóliából és Kirgizsztánból hoznak be munkásokat. Mi a haszna annak, hogy a magyar munkavállalók elárasztják Ausztriát, ide meg vendégmunkásokat hoznak?

Volt itt egy időbeli eltolódás, a korábbi években olyan alacsonyak voltak a munkabérek, hogy az rákényszerítette a magyar embereket, a megélhetésükért menjenek el külföldre munkát vállalni. Ebből persze az következne, hogyha a bérek dinamikusan emelkednének nálunk, akkor ezek az emberek visszajönnének, de ez nem feltétlenül van így. Azért nincs, mert itt valójában van egy szerkezeti probléma is. Azok a magyarok, akik kimentek Ausztriába, Németországba, vagy az EU más tagállamaiba dolgozni, azok viszonylag magasan kvalifikáltak, és ebből következően, őket nagyjából jól megfizetik. Most viszont olyanokat keresnek, akik alkalmasak az összeszerelő üzemekbe, az akkumulátorgyárakba, alacsonyan kvalifikált emberek főleg Ázsiából vagy Kelet-Európából. Ott egyszerűen segédmunka vagy betanított munka van, ráadásul nagyon sok esetben az egészségre káros környezetben. Vagyis egyszerűen egy csere is történt, a viszonylagosan magasabban kvalifikált magyar munkaerő ment ki Nyugatra a magasabb bérekért, cserébe viszont Keletről és Ázsiából tanulatlan munkaerő jött be olcsó pénzért betanított munkásnak azokba az összeszerelő üzemekbe, amelyek alacsony hozzáadott értéket termelnek, s magasabb béreket nem is tudnak fizetni...

ÍGY KÍNOZZA ORBÁN A KÜLFÖLDI VÁLLALATOKAT - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI MÉDIASZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2023.08.15.


Különadók, korlátozó rendeletek és különböző engedélyek megtagadása, majd pedig cégátvételi ajánlatok formájában korrupt eszközökkel akarják kiszorítani a magyar piacról a külföldi cégeket, hogy ebből a magyar kormányhoz közeli vállalkozók profitáljanak. Magyarországon ma erőpróba zajlik – fogalmaz a német n-tv.

A minap számoltam be arról, hogy a Frankfurter Rundschau szerint egyre gyakrabban panaszkodnak jogsértésekre a Magyarországon működő külföldi, köztük német vállalkozások. Úgy tűnik, hogy ez nem egyszeri figyelemfelhívás volt, hanem a jelenség továbbra is leköti a német média figyelmét: most az n-tv hírcsatorna foglalkozik terjedelmes anyagban azzal, hogy – szó szerint idézem a címet – miként kínozza Orbán a külföldi vállalatokat.

A cikk szóváteszi: különadók, korlátozó rendeletek és különböző engedélyek megtagadása, majd pedig cégátvételi ajánlatok formájában korrupt eszközökkel akarják kiszorítani a magyar piacról a külföldi cégeket, hogy ebből a magyar kormányhoz közeli vállalkozók profitáljanak. Magyarországon ma erőpróba zajlik – fogalmaz az n-tv. Az egyik oldalon az Orbán Viktor miniszterelnök vezette kormány és a kormányközeli vállalkozók, a másikon az érintett külföldi vállalatok, amelyek a zaklatások nyomán előálló veszteségeik ellenére sem akarják hagyni elűzni magukat a magyar piacról. Eddig ezek az állítások megegyeznek a Frankfurter Rundschauéval, abban azonban már különbség mutatkozik, hogy míg a frankfurti lap azzal folytatta rezignáltan, hogy eközben az EU nem tesz szinte semmit, az n-tv azt hangsúlyozza, hogy az Unió ennek megpróbál véget vetni, mert a budapesti intézkedések sértik az EU jogi előírásait. Az Európai Parlament júniusban elfogadott határozatában riasztónak nevezte az olyan megfélemlítési módszereket, mint amilyen például a titkosszolgálati látogatás egyes, stratégiainak tekintett iparágak vállalkozásainál. Monika Hohlmeier, az EP költségvetés-ellenőrzési bizottságának a CSU-s elnöke úgy nyilatkozott a német hírcsatornának: az EU részéről a legfontosabb nyomásgyakorlási eszköz az európai fejlesztési támogatások visszatartása. Hogy ezekhez hozzájusson, Magyarországnak előre kell lépnie a korrupció elleni harcot segítő reformokban – mondta. Katarina Barley német szociáldemokrata EP-alelnök szerint a gyakran igen heves magyarországi reakciók világosan megmutatják, hogy Orbán és emberei – akik eurómilliárdokkal tömik tele saját zsebüket – félnek attól, hogy lelepleződnek az üzelmeik.

Az Európai Bizottság – folytatódik a hírportál áttekintése – egyre növekvő figyelmet szentel a demokrácia magyarországi válságának gazdasági következményeire. Már kötelezettségszegési eljárásokat indított a jogállam lebontása miatt, és most további eljárások következnek, mert Budapest megszegi a belső piac versenyszabályait – írja az n-tv.

Kitér a beszámoló arra is, hogy Orbán egyes ágazatokat kipécéz, másokat békén hagy. Már évekkel ezelőtt célba vette a média mellett, az energia- és a bankszektort. Újabban a távközlés, a kiskereskedelemre és az építőanyag-iparra fordítja figyelmét – például a magyar állam és a 4iG megszerezte a brit Vodafone leányvállalatát, a kormányközeli Jellinek Dániel cége pedig a francia Auchan áruházlánc magyarországi részlegének a 47 százalékát. Az autógyártók ugyanakkor nagyon jó körülmények között vannak Magyarországon, ezek ugyanis a fejlett technológia révén emelkedést jelentenek az értékalkotó láncban résztvevők számára.

Az európai demokráciákban egyre inkább a szélsőjobboldali pártok határozzák meg a napirendet

Most nézzük a jobbára csak taz-ként emlegetett berlini Tageszeitungot, amely arról ír, hogy az európai demokráciákban egyre inkább a szélsőjobboldali pártok határozzák meg a naprendet. Milyen választ tudnak erre adni a konzervatív pártok? – teszi fel a kérdést a lap.

A cikk szerint a konzervatív-kereszténydemokrata pártokat szemügyre véve három tendencia figyelhető meg. Az első az eljelentéktelenedés, marginalizálódás: visszaszorulóban van a kormányzati felelősség viselése, és ténylegesen már csak néhány ilyen párt áll hazája kormányának az élén. A második tendencia a radikalizálódás a korábban többé-kevésbé mérsékelt konzervatív pártok körében. Erre a taz szerint Orbán Viktor Fidesze és a lengyel Jaroslaw Kaczynski Jog és Igazságosság elnevezésű pártja szolgáltatja a legjobb példát. A magyar kormányfőt illetően a cikk kiemeli, hogy az egykori liberális reménység autoriter pártot és úgynevezett illiberális demokráciát alakított ki, beleértve az EU-ellenes propagandát, LMBT- és bevándorlóellenességet. De a radikalizálódás Nyugat-Európában sem ismeretlen, például a brit Tory pártnak a Brexit-küzdelmek során sikerült átalakítania önmagát egyfajta Nigel Farage nélküli függetlenségi párttá. A harmadik tendencia a taz értelmezésében a konzervatív pártok dörgölőzése a szélsőjobbhoz. A korábbi elválasztó „tűzfalat”, cordon sanitaire-t a konzervatívok módszeresen lebontják, és leplezetlenül együttműködésre lépnek a jobboldali radikális erőkkel. Ez történt Svédországban és Finnországban. Spanyolországban -legalábbis egyelőre – sikerült elkerülni. A taz az aggodalom hangján szól Németországról – a cikk szerint a CSU-nak tartalmi megújulásra lenne szüksége ahhoz, hogy komolyan lehessen venni az Alternatíva párttól való elhatárolódását.

Fico győzelme esetén Szlovákia felhagyhat Ukrajna eddigi katonai támogatásával

Végül röviden megemlítem, hogy a bécsi Der Standard a szeptember végi szlovákiai parlamenti választások esélyeit latolgatva felveti annak a lehetőségét, hogy ha a korábbi miniszterelnök, Robert Fico kerül újra hatalomra, az ország felhagyhat Ukrajna eddigi katonai támogatásával. A cikk vendégszerzője Daniel Martínek, a Duna-térséggel és Közép-Európával foglalkozó bécsi kutatóintézet tudományos munkatársa, a plzeňi egyetem doktorandusza.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ 

A TÖRTÉNELEM IS BIZONYÍTJA: ORBÁN HATALOMBITORLÓKÉNT ELNYOMÁST, AGRESSZIÓT ÉS PUSZTÍTÁST HOZ AZ ORSZÁGRA

HÍRKLIKK
Szerző: HÍRKLIKK
2023.08.15.


„Miért tűri a magyar nép a jelenlegi katasztrofális helyzetét?” – teszi fel a kérdést Radványi Miklós legfrissebb írásában, s ugyan elnagyoltan, de meg is válaszolja: egyrészt, mert a magyarok egy kisebbsége, a „kemény mag” összeesküvő-társként csatlakozott a rezsim korrupt gengszterokráciájához, de még inkább azért, mert a jelek szerint sorozatos csalással megszerzett kétharmaddal Orbán bitorolja a hatalmat, „és ahogy a történelem tanítja, a bitorlás elnyomást, agressziót és pusztítást eredményez”. A magyar származású konzervatív amerikai közíró úgy látja: belföldön ez nemzeti öngyilkosságot, nemzetközi szinten pedig a szomszédos országok belügyeibe való beavatkozást jelenti. Ezért az EU legsürgetőbb felelőssége a bitorlás megszüntetése és a legitimitás elvének visszaállítása.


A regnáló Orbán-rezsim módszeresen és menthetetlenül pusztítja Magyarországot, Orbán Viktor politikailag és intellektuálisan őrült világnézete valós veszéllyel fenyegeti mind az Európai Uniót, mind pedig a NATO -t, azáltal, hogy egy kizárólagos és korlátlan politikai, gazdasági, pénzügyi és médiahatalommal rendelkező egyén manipulálhatja az ország polgárait, elfogadtatva velük a bicskanyitogató irrealitásokat, miközben a hatalmi bázisán kívüli, túlnyomóan épelméjű többséget arra kényszeríti, hogy magyarázza indokolt ragaszkodását az észszerűhöz – kezdi legfrissebb, az amerikai Newslook-ban megjelent elemzését Radványi Miklós. A közírónak, aki egyben a reagani politikát követő Frontiers of Freedom alelnöke, az a határozott véleménye, hogy „Orbán gengszterokráciája nem más, mint a Szovjetunió politikai reinkarnációja Európa közepén, a 21. században. A Szabad Világ számára élet-halál dilemma ennek a gonosz manipulációnak a felismerése, és annak megakadályozása, hogy minden hasznos idióta’ vezérideológiájává váljon”.

Orbánnak és gengszterokráciájának a végső politikai célja az abszolút hatalom, ideológiája a mindent átitató korrupció, módszertana a hazugságok soha véget nem érő ördögi köre. Mindez pedig szelektív idegenfóbiával, az igazságtól való elsöprő félelemmel, irracionális gyűlölettel, nyelvi hazugságokkal, valamint a feltétel nélküli rabszolga-tudat érvényesítésével párosul. Az eredménye pedig egy olyan társadalom, amely blokkolja a tehetségeseket, s elősegíti az emberek egyetemes lebutítását. Az erkölcsi vonatkozások is katasztrofálisak: a jót gonosszá változtatják, a rosszat pedig úgy mutatják be, mint az örökké keresett tökéletességet elhozó, hőn vágyott utópiát – vázolja a helyzetet, megállapítva: Orbán zsarnoksága az elmezavarosok birodalmát és nem az értelmesek országát hozza el. De vajon hova vezeti ez a kóros magyar téboly a NATO-t és az Európai Uniót? – teszi fel a kérdést az írás...

PUTYIN „EGY VÉRENGZŐ KGB-TISZT” – TRUMP MAGYAR EMBERE „KORRUPT FIDESZRŐL” ÉS UKRAJNA JOGOS HARCÁRÓL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: LAKY ZOLTÁN
2023.08.15.


Igenis támogatni kell Ukrajnát fegyverekkel, munícióval és hírszerzési adatokkal, amelyek a legnagyobb kárt okozzák az oroszoknak – mondja a Válasz Online-nak adott interjújában Gorka Sebestyén. A magyar származású brit–amerikai külpolitikai szakértő, műsorvezető Donald Trump feltétlen híve, korábban a Fehér Házban dolgozott neki, így véleménye azért is érdekes, mert az exelnök gyakran jelenik meg a „béketábor” reménységeként a magyar kormányoldalon. Gorka arról is beszélt: ma azért is él az Egyesült Államokban, mert a Fidesz szerinte olyan korrupttá vált, mint az MSZMP. Örülne neki, ha amerikai konzervatív barátai jobban tisztában lennének a párt valódi természetével...

ZEBRA

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.08.15.


Navracsics Tibor átadott egy zebrát. Hogy ne essék félreértés, nem egy csíkos szőrű patást, akit mondjuk Novák Sándor-palota kapott ajándokul vagy cserébe a messzi Afrikában átnyújtott tehenekért. Illetve nem is egy kitömött példányt, aki szerencsétlent pedig Semjén lőtt volna ugyanott, mint valamely testvéri busman törzs háziállatát, hogy aztán egy iskola szertárjában porosodjék, míg reá nem omlik a tető. Navracsics zebrája föstékből áll, amit a flaszterre kell kenni, hogy a részeg autósok jobban lássák rajta az elütni óhajtott gyalogosokat. Ilyképp vagy közlekedési, vagy kivégzési eszköz, tehát mindenképp okot ad a felhőtlen boldogságra.

Pláne, hogy önerőből. Plusz négyzeten az orgazmus, hogy Pusztamiskén, amely településről aztán egy, a Hadházy képviselővel fojtatott csörte után Navracsics nem átallotta azt írni, hogy az ország háromszáz legszegényebb településének egyike. Mit nem mond a miniszter, aki ekkor és így megsérti a NER szókészleti alapszabályát, amit még régebben a hangzatos nevű Emberi Erőforrások Minisztériuma állított össze. Ebben ilyen, hogy legszegényebb, egyáltalán nem szerepel, sőt, egyenesen tiltott lexika. Navracsics tehát ezzel a zebrával többszörösen is betévedt a mesebeli erdőbe, ahonnan nincsen visszaút.

De miből áll egy zebra? Tesszük fel a kérdést, amikor ez ez a vita tárgya. Ha már a flaszter ott van, akkor nem egyéb, mint fösték, és abból sem kell hektószám. Mindezt csak azért tartottuk fontosnak megjegyezni, mert Navracsics miniszter, akinek az a munkaköri kötelessége, hogy az uniós pénzekért rimánkodjon, e zebra átadásakor nem győzte hangsúlyozni, hogy mindezt önerőből valósította meg a falu, nagy valószínűséggel kiürítve a kincstárát teljesen. A kérdés viszont az, ki fizette az utat, amelyre a fösték került, mert enélkül nincsen zebra, mint az ismeretes. Nem tudjuk, de minden bizonnyal európai pénzből készült.

Ilyképp ez a zebra azon a flaszteron nem egyéb, mint magyar masni az EU csomagján. Erre futja. S lám, most is igaza volt doktorminiszter urunknak (lásd: O1G), aki már rég kijelentette, megvagyunk mi az Unió pénze nélkül is. És íme a bizonyság. Kegyelmes urunk nem tud hibázni, egyenesen képtelen, Navracsics pedig az ő csicskabábja, akit kirendelt Pusztamiskére, és ott bábozott vele trombitaszóra. Rossz nyelvek szerint meg is lett áldva a frissen föstött csíkozás, ám ha ez nem is igaz, csak libsi ármány, de a képek tanúsága szerint nemzeti színű szalag és annak átvágása volt mindenképp, hogy a nyomorunkat bizonyítsa.

Pusztamiske így fejlődik önerőből, és ez az aktus beleillik abba a sorba, amely pár napja a tokaji földút avatásával is demonstrálódott. Ott meg Gulyás miniszter avatott rámutatva az ünnepi aktus során arra, ez jól bizonyítja „hogy gyorsan fejlődik a tokaji térség, ezzel együtt az ország egésze”. Akárha a szakadékba zúgó gyorsvonat. Ismerjük a NER átadási-avatási viszketegségét, sajnálatos módon azonban képtelenek fölfogni, hogy ez az egész mikor fordul át kabaréba, melyik az a pont, amikor kontraproduktív a kényszeres boldogság, mert csak a cifra koldusság bizonyítéka minden nyüves szétnyírt nemzeti színű szalag...

2023. augusztus 14., hétfő

BARÁTI GESZTUS ERDOGAN LÁTOGATÁSA - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2023.08.14.


Erdogan gesztust gyakorolva a magyar nemzeti ünnep alkalmából teszi tiszteletét Orbánnál, akivel  az év végére szervezendő Magyar-Török Felső Szintű Stratégiai Együttműködési Tanács ülésének menetrendjét tárgyalják meg – írja az azerbajdzsáni Trend.

A magyar rendőrök keresete harmada az európai átlagnak. Utóbbi kb. 3000 USD, míg a magyar 730 dollárnak felel meg (kb. 250 ezer Ft) – írta le a helyzetet a kínai China Global Television Network (CGTN) budapesti videótudósítása, amit a Microsoft hírszolgáltatásának portálján is megnézhetnek. A rendőrségtől nemrég kilépett fiatalember elmondása szerint ebből ma lehetetlen megélni, ráadásul a munkakörülmények sem voltak biztonságosak. Megtudjuk azt is, hogy hiány van rendőrökből Magyarországon. Bár a kormány tervezi a fizetések megemelését, a korkedvezményes nyugdíjat eltörölte a rendőrök esetében.

Kő kövön nem maradna Amerikában, ha Trump újra nyerne

A New York Times tudta meg elsőként, milyen terveket sző választási győzelme esetén Donald Trump 2024-től kezdődő második terminusára, hogy teljesen maga alá gyűrje a kormányzati hivatalokat, majd a Huffington Postban jelent meg ennek alapján az a publicisztika, amelyben a vendégszerző, Bruce Maiman rádiós újságíró megkongatja a vészharangot, mi vár Amerikára, ha az emberek nem gondolnák át, és még egyszer megválasztanák elnöküknek a 45. elnököt. Kő kövön nem maradna, hisz repülne minden olyan kormányzati tisztségviselő, aki nem tanúsítana iránta lojalistást. Ennek számát is tudatták, megközelítőleg 50 ezer alkalmazottnak adnák ki az útját. Trump – tudta meg a New York Times – az amerikai médiát többek között Orbán mintájára alakítaná át, és szintén rossz példaként említi, hogy súlyos gazdasági következményei lennének, ha Trump átvenné az irányítást a monetáris politika felett is, a nemzeti bank szerepét betöltő amerikai pénzintézet, a FED felett. Hisz Trump csodálattal tekint Orbánra, Putyinra és a kínai elnökre. Három agytröszt is erősen dolgozik az elnöki intézmény átalakításán, többek között az Heritage Fundation, Amerika Megújításért Központ, Project 2025, America First Policy Institute.

Vb és tüzijáték

Vadonatúj atlétikai stadion épült a Duna partján a Budapesten augusztus 19-27-ig tartó Atlétikai Világbajnokságra, 49 versenyszám lebonyolítására – írja az Olympics.com. Pontosabban ebből hat versenyszámot Budapest utcáin rendeznek meg, két maratont és négy gyalogló versenyt, amelynek startja és finise is a Hősök terén lesz. A portál minden nap versenyszámait és időpontjait részletesen ismerteti, illetve kiemeli, hogy a második napon, azaz vasárnap a versenyek rövidebbek lesznek a magyar nép egyik legnagyobb nemzeti ünnepe alkalmából, de az aznapi győzteseknek – naná, hogy – tűzijátékot ígérnek!

Erdogan gesztust gyakorolva nemzeti ünnepünk alkalmából teszi tiszteletét Orbánnál

Az azerbajdzsáni Trend hírül adja, hogy augusztus 20-án tesz hivatalos látogatást hazánkban Recep Tayyip Erdogan. Sajnos a nagyon szűkszavú közleményből azt tudhatjuk meg, az év végére szervezendő Magyar-Török Felső Szintű Stratégiai Együttműködési Tanács ülésének menetrendjét jön megtárgyalni a Orbán budavári hivatalába, s persze az ilyenkor szokásos kétoldalú kapcsolatokról egyeztetnek. Megjegyezzük, legutóbb, nem is olyan régen, március 16-án találkoztak, amikor Orbán Ankarában kereste fel a török elnököt. A Türkyie Newspaper viszont úgy tudja, hogy Erdogan legfőképp azért jön, hogy nemzeti ünnepünk alkalmából baráti gesztust téve tiszteletét fejezze ki népünk iránt.

Matyóhímzés jövedelemkiegészítésként

A Szabad Európa angol nyelvű kiadásában a matyóhímzés történetével ismerteti meg olvasóját Tardra látogatva, s bemutatja a Matyó Design gyárban készülő, külföldön is népszerű kézimunkák hátterét, s azt, miként került fel a Matyó márkanév 2012-ben óta az ENSZ kulturális örökségének ranglistájára. A Borsodban lévő MatyóDesign az ország egyik legszegényebb vidékén van, ahol a keresetek alacsonyak, viszont magas a munkanélküliség a többi régióval összehasonlítva. A gyárnak bedolgozó idősek nyugdíjuk kiegészítéseként 1000-50 ezer forintig terjedően keresnek a hímzés méretétől függően, de panaszkodnak, enélkül semmi megtakarításuk nem lenne. A Matyó hímzés legendáját is ismerteti a terjedelmes írás: egyszer az ördög elrabolta egy mezőkövesdi lány szerelmét, de az hiába könyörgött, adja vissza. Ekkor az ördög azt mondta, akkor kapja őt vissza, ha a leány a nyár virágait viszi el hozzá kötényében. No, de hát télvíz idején ugyan honnan szedhetne virágot? Gondolt egyet, és ráhímezte a virágot kötényére. A cikk alaposan körbejárja, hogy a legszegényebb térségben működő cég miként igyekszik megőrizni a magyar tradíciót a nehéz gazdasági körülmények és az elvándorlás közepette. Sőt igyekszik segíteni a kifejezetten hátrányos helyzetű, vagy segítséggel élők családjait is.

Európa új trendje: a különadók 

A Financial Times az Európa-szerte egyre elterjedtebb különadókat vesz számba, mivelhogy már 24 országban vezettek be ilyen típusú adót az elmúlt két évben. Az érintett területeken ugyanis felmentek az árak, s a cégek extraprofithoz jutottak. Ír természetesen Magyarországról is, ahol nemcsak a bankokat és az energiaipart, de most már a biztosítótársaságokat a gyógyszeripart is különadókkal sújtja a kormány.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

POLITIKAI SZEMÜVEGGEL OLVASUNK, MAGYARORSZÁG MEGOSZTOTTSÁGA A KÖNYVEK VILÁGÁT SEM HAGYTA ÉRINTETLENÜL

NÉPSZAVA
Szerző: HOMPOLA KRISZTINA
2023.08.14.


Optimizmusra adhat okot az olvasási szokásokról, a Népszava kérésére készült kutatás. A Publicus Intézet vizsgálata ugyanakkor azt is megmutatja: az ország politikai megosztottsága a könyvek világát sem hagyja érintetlenül.


Évek, lassan évtizedek óta temetik sokan az olvasást és a könyvet, mondván, az internet és a virtuális világ mellett egyre kevesebben választják ezt az időtöltést. A Publicus Intézet lapunk kérésére júliusban készített felméréséből azonban kiderül: a helyzet sokkal kevésbé aggasztó, mint gondolnánk. Sokatmondó eredmény született ugyanakkor a pártszimpátia és az irodalom kapcsolatáról is. Az ellenzéki szavazók inkább aggódnak a könyvkiadás és -kereskedelem szabadságáért, mint a kormánypártiak, a legnagyobb különbség közöttük pedig az, hogy utóbbiak csaknem kétharmada véli úgy, hogy a homoszexualitást megjelenítő irodalom propagandacélt szolgál, míg az ellenzékre szavazóknak még az egyötöde sem hiszi így. Az összes válaszadó többsége pedig nem ért egyet a könyvek fóliázásával.

A megkérdezettek több mint egyharmada gyakran olvas szépirodalmat – derül ki az ezer fő telefonon történt megkérdezése alapján készült vizsgálatból. Az életkor és iskolázottság szerint reprezentatív felmérésben résztvevők 53 százaléka nő, 47 százaléka férfi, 18 százalékuk diplomás, 31 százalékának van érettségije, 22 százaléka szakmunkás és 29 százalékuknak van legfeljebb nyolc általános iskolai végzettsége. 63 százalékuk aktív, 28 nyugdíjas, 8 egyéb inaktív és egy százalékuk munkanélküli.

Az eddigi olvasásról szóló felmérésekhez hasonlóan a Publicus kutatásából is az derül ki, hogy a nők nagyobb arányban olvasnak, mint a férfiak. A nők több mint harmada, a férfiaknak viszont kevesebb mint ötöde állította, hogy gyakran olvas. Csaknem ugyanannyi nő és a megkérdezett férfiak több mint fele azonban sosem vesz kezébe könyvet. A diplomások 39, a legfeljebb általános iskolát végzettek 30 százaléka pásztázza a betűket sokszor, ami kevésbé meglepő, mint az, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkezők csaknem egynegyede (23 százalék) soha nem olvas. Ez az arány a legfeljebb általános iskolai bizonyítvánnyal rendelkezőknél 44 százalék...

MÓDSZERES LEÉPÍTÉS AMIKOR AZ ÁLLAM FELBONTJA A PEDAGÓGUSOKKAL KÖTÖTT HŰBÉRI SZERZŐDÉST

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: JAKAB GYÖRGY
2023.08.11.


„Olyan már, mint egy menekülttábor,
Mindenki itt van, aki nem elég bátor.”
(Európa Kiadó)


Egyre nehezebben érthető a magyar kormányzat oktatáspolitikája. Sokáig puszta hatalmi arroganciának látszott a tanári bérek brutális visszafogása és az oktatásügy igazgatásrendészeti kezelése, de egyre nyilvánvalóbb, hogy ezen a téren szisztematikus leépítés történik. A tényleges oktatási ráfordítások csökkennek, az iskolarendszer egyre diszfunkcionálisabban működik, a pedagógusok megbecsülése rohamosan csökken. Ennek eredményeképpen felgyorsult a pedagóguspályáról való menekülés (a nagyszámú pályaelhagyón túl erre utal a tanári szakokra jelentkezők nagyarányú csökkenése is), amely nyomán látványosan megkezdődött a diákok kimenekítése az állami iskolarendszerből.

A most következő írás legfőbb állítása az, hogy sajátos korszakváltásnak vagyunk tanúi. Ennek fő jellemzője az, hogy az államszervezet irányítói saját (megosztó) képükre formálják át a társadalmi integráció korábban meghatározó intézményét – az iskolát –, amivel nemcsak az oktatási rendszert erodálják, hanem a magyar társadalom összetartó erőit is. A politikai szándék egyrészt jól látható abból, hogy a kormányzat – a korábbiaktól eltérően – már nem az iskolától várja a társadalmi kommunikáció szervezését, a közös nemzeti tudáskészlet képviseletét és terjesztését, hanem az általa szorosan uralt tömegmédiától, ami egybecseng a kultúrakutatók azon állításával, hogy napjainkban a média veszi át azt a társadalomintegráló szerepet, amelyet a középkorban a kereszténység, az újkorban pedig a tudományos és művészeti értékeket közvetítő iskolarendszer látott el. Az iskola társadalmi szerepének látványos csökkenése abban is megmutatkozik, hogy a kormányzat fokozatosan felbontja azt a hűbéri jellegű, kölcsönösségre épülő szerződést, amely a kiegyezés óta többé-kevésbé jól működött az államhatalom és a pedagógustársadalom között. Ebben a hierarchikus kapcsolatban persze mindig az állami fenntartó diktált, de a függő helyzet elfogadásáért és elviseléséért cserébe a pedagógusok anyagi biztonságot, társadalmi megbecsülést és hivatásrendi öntudatot kaptak. Napjainkra azonban ez a szerződés kiüresedett és tartalmatlanná vált. A kormányzati politika számára az oktatási rendszer költséges fejlesztése érdektelen szempont. A közös nemzetépítés helyett megelégszik az oktatásügy igazgatásrendészeti működtetésével és a társadalmi mobilitást szabályozó iskolai szelekciós mechanizmusok uralásával. A korábbi hűbéri szerződés előnyeiből egyre kevésbé részesülő tanárok pedig nyilvánvalóan becsapottnak érzik magukat: öntudatosabb csoportjaik már tüntetnek és a szülőkkel, diákjaikkal való demokratikus közösséget keresik, a többség azonban – a hierarchikus szervezetben jól elsajátított „tanult tehetetlenség” áldozataként – még kivár. Itt tartunk most...


MEGIJEDT A SZIVÁRVÁNYOS NAPTÓL EGY PÉCSI INTÉZMÉNY, SOK AZ ÜRES LAKÁS SZEGEDEN - AZ ÁTLÁTSZÓ HETI LAPSZEMLÉJE

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: KATUS ESZTER
2023.08.13.


Debreciner.hu: „Tartok attól, hogy baleset történhet” – Interjú az épülő kínai akkumulátorgyár melletti Mikepércs fideszes polgármesterével


Tímár Zoltán szerint a hajdú-bihari község szomszédságában épülő üzem veszélyeztetheti a vizet, a levegőt és a termőföldet. Egy helyi ingatlant külföldiek leptek el, ezért a településvezető kezdeményezésére a jegyző eljárást indított, amelybe bevonják majd a katasztrófavédelmet és a kormányhivatal népegészségügyi osztályát is. A polgármester arra készül, 2024-ben ismét a Fidesz színeiben indul az önkormányzati választáson – olvasható a Debreciner cikkében.

Nyugat.hu: Soha ennyi magyar nem dolgozott még Ausztriában

Újabb rekordokat döntött júniusban az Ausztriában dolgozó magyarok száma. Az Osztrák egészségbiztosítás (Österreichische Gesundheitskasse) adatai szerint a nyár első hónapjában 124 718 magyar állampolgár dolgozott ausztriai munkáltatónál, ezzel pedig a magyar lett a legnépesebb külföldi munkáscsoport Ausztriában – írja a Nyugat.hu az ORF.at-re hivatkozva.

SzabadPécs.hu: Szivárványos nap: Korábban több emberi jogi eseménynek helyet adtak, most nem merték bevállalni az LMBTQ-programot

Augusztus 19-ére szervezett LMBTQ+-emberekről szóló nyilvános programot Pécsett az Amnesty Magyarország és egy hozzájuk közel álló, baranyai fiatalokból álló társaság, a Freedom Club. A helyszínt biztosító Civil Közösségek Háza azonban hirtelen visszamondta a rendezvény befogadását – számolt be a fejleményekről a Szabad Pécs. Nem sokkal korábban Kővári János pécsi politikus is kikelt a rendezvény ellen, és a Mi Hazánk is feljelentést fontolgatott.

Szegeder.hu: A vidéki városok közül Szegeden a legmagasabb a kihasználatlan lakások száma

Az Otthon Centrum közleménye szerint drámain nőtt a kihasználatlan lakóingatlanok száma az országban – hívja fel a figyelmet a Szegeder.hu. A lap szerint a bővülő lakásállománnyal szemben a városi lakosság csökkenése, a fogyatkozó népesség és a turizmus együttes hatása vezetett a jelenlegi állapothoz. Jelen pillanatban az ország lakásállományának 13%-a nem lakott, összesen 599 ezer lakás nincsen kihasználva. Ez az adat a fővárosban a legmagasabb, a megyei jogú városok közül pedig Szeged áll a lista élén, ahol a lakások húsz százalékában (17 ezer lakás) nem laknak életvitelszerűen.

KecsUP.hu: Dobos József képviselő kilépett az MSZP-ből, arra kérik, mondjon le a kecskeméti mandátumáról


Dobos József kecskeméti önkormányzati képviselő, az MSZP városi elnöke a napokban bejelentette kilépését a pártból – számolt be a KecsUP.hu. Dobos 2019-ben nyert egyéni mandátumot a Fidesszel szemben a 6-os választókörzetben az ellenzéki pártokat tömörítő Szövetség a Hírös Városért Egyesület jelöltjeként. Az MSZP kecskeméti, illetve Bács-Kiskun megyei szervezete Dobostól azt kéri, mondjon le a frakcióban betöltött önkormányzati képviselői mandátumáról, valamint az ezzel kapcsolatos összes önkormányzati megbízásáról. A képviselő azonban erre nem hajlandó, és közölte, hogy 2024-ben függetlenként indul.

A HÉT GRAFIKONJAI – BIZONYÍTVÁNY MAGYARORSZÁGRÓL: A MENEKÜLTEK SEM KÉRNEK BELŐLÜNK

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2023.08.14.


Amikor szemberobog a valóság – ezt szoktuk mondani olyan esetekben, amikor a szavakat megcáfolják a tények. Nos, a menekültkérdés egyike az ilyen történeteknek. Miközben a magyar kormány büszkén hirdeti, hogy milyen fantasztikusan kezeli és segíti a háború elől menekülő ukránok ügyét, az érintettek – ez is gyakran hallott magyar kifejezés – a lábukkal mondanak véleményt. Merthogy aki közülük csak teheti, az első adandó pillanatban továbbáll. Sokatmondó adat, hogy az ideiglenes védelemért nálunk folyamodó ukrán állampolgároknak a magyar lakosság számához viszonyított aránya mindösszesen 3,28 százalék – szemben az uniós 9,1 százalékos vagy a csehek 32,2 százalékos arányával. Vannak további érdekes számok is. Megmutatjuk.


„Az ukrán-magyar határszakaszon 8044-en léptek be Magyarországra szombaton, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 12 975-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek” – ezt a tájékoztatást adta az Országos Rendőr-főkapitányság az MTI-nek vasárnap. Szombaton is kiadtak ilyen közleményt, amelyben 8488, illetve 10 235 – közvetlenül, illetve közvetetten – Ukrajnából érkezett személy szerepelt. Az ORFK naponta állít össze és tesz közzé ilyen adatokat azóta, hogy 2022 február 24-én Oroszország megtámadta Ukrajnát. Az adatok azonban manipulatívak – ahogy arra már korábban a sajtó felhívta a figyelmet, ugyanis messze nem csak a tényleges menekülteket számítják bele a kiadott adatba, benne vannak a kishatárforgalomban, a piacozásra vagy a bevásárolni átjövők, a rokoni látogatásra vagy éppen dolgozni érkezők (és este visszamenők) stb. is.

Ahogy az Átlátszó kiszámolta, az ORFK napi jelentései alapján, brutális adat jönne ki: az, hogy a háború kezdete óta 5 193 639 menekült érkezett Magyarországra. Vagyis nemcsak, hogy másfélszeresére nőtt volna Magyarország lakossága, de a háború elől eddig elmenekült mintegy 8 millió ukrán többsége Magyarországra jött volna.

A 24.hu megpróbálta tisztázni helyzetet, s a rendőrséghez fordult. A rendőrség ugyan azt elismerte, hogy a naponta közzétett létszámadatokba beleszámolják a kishatárforgalmat, így például a bevásárlóturistákat, piacozókat is. Arra viszont nem reagáltak, mi lenne a helyzet, ha az Ukrajnába még aznap visszatérőkkel korrigálnák az összesítéseket.

S akkor lássuk a valós számokat! Megnéztük az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) adatbázisában, hogy valójában hányan érkeztek a háború kitörése óta az Ukrajnával közvetlen szomszéd négy uniós tagállamba. Mint alább látható: messze nem a magyar rendőrség által közzétett adatokból kiszámítható szám jön ki...

„VAN AZ A PONT, AMIKOR FELÁLL AZ EMBER, ÉS NEM CSINÁLJA TOVÁBB”

24.HU
Szerzők: TÓTH FRUZSINA, BICSÁK BOGLÁRKA
2023.08.13.


Egy óvónő, egy idősgondozó Ausztriában és egy író Budapesten: három távozó vidéki pedagógust kérdeztünk a döntésükről. A pályával együtt mindannyian elhagyták azt a helyet is, ahol korábban éltek. A státusztörvény megszavazása óta a Pedagógusok Szakszervezetének több ezren jelezték a pályaelhagyási szándékukat.

ELŐRE MEGYÜNK, NEM HÁTRA, UTOLÉRJÜK BULGÁRIÁT NEMSOKÁRA

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2023.08.13.


Sok mindennel lehet érzékeltetni Orbán Viktor 13 éves kormányzásának pusztítását, ezek közül sok mindennel vitatkozhatnak azok, akiket nem érdekelnek a tények. Van azonban egy olyan adat, ami nem lehet vita tárgya. Ez pedig az életszínvonal. Magyarország az 1990-es demokratikus rendszerváltás után a térség mintaállamának számított a jogállamiság és az életszínvonal tekintetében is, kiválóan példázva, hogy a kettő szorosan összefügg egymással. Még 2010-ben is tartottuk jó pozíciónkat, míg az elmúlt 13 év alatt Orbán sereghajtót csinált Magyarországból.

Románia messze volt mögöttünk 2010-ben, 2022-ben már a kereseti színvonalban előzte a magyarokat, idén pedig már eléggé látványosan. És ugyanez igaz a lengyelekre is. Magyarország lett az utolsó, mondta néhány napja Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója. A GKI friss jelentése szerint már csak Bulgáriában alacsonyabb az életszínvonal, mint Magyarországon, az egész Európai Unióban. Magyarország az uniós átlaghoz képest is jelentősen lecsúszott, de a korábban elmaradottabb, térségbeli országok is mind megelőzték. Akiket lenéztek, azok is.

Szó nincs a nyugati életszínvonalról, szó nincs arról, hogy utolérjük Ausztriát. Magyarországnak már egykori önmagát sincs esélye utolérni, az államcsőd már bekövetkezett, csak hazugsággal tudják leplezni, hogy az állam fizetésképtelen. Számos kötelezettségének nem tud eleget tenni, és piramisjátékot játszanak. Miközben a veszteségeket termelik, az inflációt növelik, a minimálbér csökken és az életszínvonal már csak Bulgáriában rosszabb. Eközben hazudoznak a gazdasági csodáról, a kenyér ára pedig duplája annak, ami tavaly év végén volt. Ez 100 százalékos infláció.

Orbán azzal a jelszóval „nyerte meg” a cseppet sem egyenlő és nem szabad választást, hogy „előre megyünk, nem hátra”. A kérdés csupán az, hogy nekik merre van az előre. Mert ha visszafelé, akkor nagyon jól haladnak, hátulról lassan éllovasok lesznek, már csak Bulgáriát kell megelőzni az életszínvonalromlással, amire komoly esély van. Mert ezek becsődöltek a sok lopással és az uniós pénz nélkül, a NER képtelen eltartani önmagát. Orbán illiberális fasiszta mintaállama gazdaságilag megbukott. Ennek hatásai még később érződnek, ami az életszínvonalat tovább rontja...

“A MAGYAR KÖZOKTATÁS JELENLEG OLYAN, MINT EGY SZELLEMVÁROS”

BECZ DOROTTYA BLOGJA
Szerző: BECZ DOROTTYA
2023.08.10.


Hol tart ma a magyar közoktatás, mi vár a gyermekeinkre, ha tovább romlanak a szövegértési kompetenciák. Interjú Radó Péter oktatáskutatóval.

A nemrégiben megjelent kompetenciamérés eredménye siralmas képet fest a magyar oktatás és a társadalom jelenlegi állapotáról és kilátásairól. Romló eredmények, növekvő esélyegyenlőtlenség, reménytelen életkilátások. Radó Péter oktatáskutatóval az idevezető okokról és a lehetséges megoldásról beszélgettünk.

– Úgy dobálózunk a kompetenciamérés szóval, mintha teljesen egyértelmű lenne a jelentése mindenki számára. Valójában mit takar a kifejezés?

– A kompetenciamérés alkalmazható tudást mér, a szövegértés esetében ez azt jelenti, hogy a gyermek nemcsak elolvasni tudja a szöveget, hanem értelmezni és alkalmazni is képes az abban lévő információkat. Ehhez természetesen szüksége van bizonyos előzetes ismeretekre. Ez a mérés arra szolgál, hogy megmutassa az egyes tanulók, osztályok, iskolák és térségek közötti különbségeket, láthatóvá válik, hogy mi működik jól az adott területen és mi nem. Ezzel szemben a PISA mérés arra szolgál, hogy egy teljes oktatási rendszer hatékonyságát mutassa meg, például, hogy mennyire szelektív az adott rendszer. A mostani lesújtó kompetenciamérés után a decemberben publikussá váló új PISA-kutatásnál is hasonlóan romló eredményre számítok.

– Mindig ilyen katasztrofális volt a magyar közoktatás helyzete?

– Korántsem. 2009-ig hazánk közoktatása az egyik legeredményesebb volt a térségben. Itt fontos hangsúlyozni, hogy a szomszédos, vagy úgy is mondhatjuk, hogy a közép-európai országokhoz érdemes hasonlítani a magyar rendszert, mert ezek rendszere rendkívül hasonló a miénkhez, vagyis a cseh, lengyel, osztrák, szlovák adatokat érdemes megnézni. A brutális teljesítményromlás 2011 és 2015 között következett be, amikor az oktatásirányítás rendkívül gyorsan elképesztő számú, több mint negyven, rendszerszintű átalakítást vitt véghez az oktatásban.

– Mi volt a probléma? A tempó vagy a változások száma?

– Is. Elképesztően rövid idő alatt rengeteg, önmagukban is minőségromboló változtatást erőltettek át. A totális centralizáció, az autonómiák elfojtása megölte mindazt, amitől az oktatás minőségi lehet. Amikor azt mondom minőségi, ez alatt azt értem, hogy például sokkal inkább a gyermek vagy az adott közösség igényeire szabható. Vagy azt, hogy nem mindössze egy tankönyvcsalád érhető el, hanem a tanár szabadon választhat a szakemberek által írt számtalan tankönyv közül. Ezek és a többi átalakítás összegződő hatása a 2012-es és 2015-ös PISA-eredményekben is megmutatkozó teljesítményromlás...

TALÁN SOSEM LESZ UKRÁN ÁTTÖRÉS, DE ETTŐL MÉG GYŐZHETNEK

G7.HU
Szerző: VÁCZI ISTVÁN
2023.08.14.


Miközben a nyugati sajtó és a közvélemény még mindig a nagy áttörést várja, az ukrán hadsereg közleményei gyakran ehhez hasonló mondatokat tartalmaznak: „csapataink előrenyomultak 500 métert, és beásták magukat az újonnan megszerzett területen”.

Ha egy időutazó első világháborús tábornok megjelenne most az ukrán frontokon, nem becsülné le az 500 métert, és általában véve valószínűleg jól kiismerné magát a jelenlegi viszonyok között. El kellene neki mondani, hogy mi az a taposóakna, de gyorsan megértené, hogyan illeszkedik bele a védelmi rendszerbe. Rácsodálkozna a drónokra, de hamarosan nyugtázná, hogy ez a felderítő hőlégballonok és repülők sokkal jobb változata, ami hihetetlenül gyors reakcióidejű tüzérségi csapást tesz lehetővé.

Ha ez a tábornok nem csak a világháború első évében szolgált, csóválná a fejét az áttöréssel kapcsolatos türelmetlenségen, és valami egészen mást javasolna, különösen, ha francia. A világháborúban ugyanis ők másoknál előbb mérték fel, hogy reálisan milyen célokat lehet elérni rövid távon, és milyen eszközökkel.

Ebből született meg – mások mellett leginkább Ferdinand Foch tábornok* írásai nyomán – a tudományos vagy módszeres jelzővel illetett* (erről bővebben a csillagra kattintva lehet olvasni) harcászati-hadászati elmélet, amely a lövészárok-hadviselés tapasztalatai alapján leszámolt a háborút eldöntő mélységi áttörés lehetőségével, ehelyett az adott körülmények között reálisan és vállalható veszteségekkel kivitelezett kisebb támadások sorozatával kívánta megtörni az ellenséget. Ezzel nem azért érdemes most foglalkozni, mintha egy az egyben ezeket az elveket követnék az ukránok, hanem azért, mert segít megérteni, hogy mire törekedhetnek azt követően, hogy az áttörési kísérleteik nem sikerültek a beásott orosz védelemmel szemben az ország déli részén...

BALESETELEMZŐ: MÁSHOL SEM INDEXELNEK, DE NEM VEZETNEK OLYAN AGRESSZÍVAN, MINT A MAGYAROK

SZABAD EURÓPA / PODCAST
Szerző: LAMPÉ ÁGNES
2023.08.14.


Deli Kálmán szerint a biciklisek nem szabálykövetők, pedig ők is járművezetők, akár az autósok. Azt, hogy az Árpád hídon ne versenyezzenek és ne mehessenek akár 170 km/h-val autók, rendőri jelenléttel lehetne megakadályozni. A büntetőfékezés műveltségi probléma, az ittas vezetés pedig általános.

FIGYELEM, LÖLŐ A FEDÉLZETEN!

SZEGEDI KATTINTÓS
Szerző: SZEKA
2023.08.13.


Vajon ez is befér még a NER híveinek toleranciaszintjébe? Amíg a kórházak küszködnek a hatalmas adósságokkal, az egészségügyi ellátás folyamatosságának biztosításával, amíg a pedagógusokkal vígan packázik a hatalom, a közoktatás pedig az összeomlás szélére sodródik, belefér-e egy kis hajókázás egy 27 milliárd forintos „luxusteknőn”? Vajon az a minimum kétmilliós szavazótábor, amely már tizennegyedik éve hatalmon tartja Orbán Viktor rendszerét még mindig úgy érzi, hogy Mészáros Lőrinc megérdemli a sors törődését, hiszen a tehetségének és kitartásának köszönheti kivételezett helyzetét a magyar társadalomban?


Ha létezik olyan NER-es oligarcha, akinek nevét nem szívesen hallják a Fidesz szavazói, az Mészáros Lőrinc. Ő testesíti meg ugyanis azt a fajta bumfordi, újgazdag réteget, mely fénysebességgel gazdagodik attól függetlenül, hogy az ország gazdasági miként teljesít. Mészáros fizimiskáját ráadásul meglehetősen nehéz eladni a kormánypárti médiumokban is, így aztán nem is igen szerepel a hírekben a Fidesz által felügyelt lapokban, internetes újságokban, tévékben és rádiókban.

A miniszterelnök nagyra becsült barátjáról azonban nem lehet teljesen hallgatni még ezekben az orgánumokban sem, hiszen a felcsúti futballklub elnöke, ráadásul nem burkolózhat némaságba a propagandától átitatott sajtó akkor, amikor egy-egy új üzemet avatnak a Mészáros-birodalom égisze alatt. Mindenki „Lölője” tehát a közbeszéd része továbbra is, ha akarja, ha nem, így a közösségi médiában nagyot hasít, ha egyszer-egyszer olyan hír jelenik meg róla, ami nem futott át az állami cenzúra összes fázisán.

Ezért kavart hatalmas hullámokat Németh Dániel legújabb leleplező riportja, amely csupán tényeket és képeket közölt Mészáros Lőrinc és családja vakációjáról a 27 milliárd forintot kóstáló luxusjachton. Noha többé-kevésbé mindenki tisztában van azzal ebben az országban, hogy Lölő és szűkebb csapata nem fog a nép egyszerű gyermekeivel együtt pancsolni a Balatonban, a fotókról áradó rongyrázás sokaknál kiverte a biztosítékot. Az ellenzékieket nyilván megerősítette a riport abban a hitükben, hogy a NER oligarchái annak ellenére gazdagodnak, hogy az ország szegényedik. Ám ami igazán releváns a közös jövőnk szempontjából, hogy mit szóltak ehhez a Fidesz hívő tagozatának tagjai?

Orbán tehát továbbra is makulátlan, a nemzet érdekeit szolgálja, csak ott vannak körülötte ezek a csúnya hajókázó oligarchák, akik valami megfoghatatlan okból olyan gazdagok lettek, hogy az már a Holdról is látszik...

SÍRÁSÓNAK ÁLLT A FIZIKATANÁR – AZT MONDJA, MEGÉRTE A VÁLTÁS

VÁLASZ ONLINE
Szerző: SASHEGYI ZSÓFIA
2023.08.14.


A legkeresettebb tanári szakpárt, fizikát és matekot tanított jónevű egyházi iskolákban, de a kiégés elől egy évvel ezelőtt pályaelhagyásba menekült Nagy Dávid. Azóta verejtékes munkával: sírásóként keresi a kenyerét. A különös váltásról, a tanári felelősségről és a halállal kapcsolatban szerzett tapasztalatairól is kérdeztük a harmincöt éves fiatalembert...

STADIONRA MÉG MINDIG JUT PÉNZ, AZ ÉPÍTÉSI STOP ELLENÉRE AZ ORBÁN-KORMÁNY 109 MILLIÁRDDAL KÖLT TÖBBET AZ EDDIG ISMERTNÉL

NÉPSZAVA
Szerző: PAPP ZSOLT
2023.08.14.


Más kérdés, hogy ez hol és mikor fog megtérülni az adófizetőknek.


Az első félévben a költségvetésből 159 milliárd forintot fizetett ki a kormány állami beruházásokra az erre kijelölt költségvetési fejezetből, vagyis úgy tűnik, van foganatja a tavaly májusban elrendelt beruházási stopnak, hisz ez a tavalyi összeg alig tizede. Ugyanakkor a folytatásban már nem lesz ekkora a spórolás: a parlament elvileg 580 milliárd forintnyi beruházást engedélyezett idén a kormánynak, ám az saját hatáskörben már most 109 milliárd forinttal megemelte az előirányzatot, így a tervek szerint idén 689 milliárd forintot fizetnek ki.

A kormány egyik törekvése, hogy a beruházásokra fordított GDP arányos kiadások minél magasabbak legyenek. Az elmúlt években a magyar gazdaság e mutatója volt a legmagasabb az EU-ban, ennek ellenére érdemi gazdasági felzárkózást nem mutattunk. Ennek az az oka, hogy az állami beruházások olyan fejlesztésekbe folynak, amelyek gazdasági értelemben jószerével soha nem térülnek meg. Amikor a kormány elrendelte a beruházási stopot, elvileg azokat állíttatta le, amelyek még legkevésbé indultak el, nem pedig azokat, amelyekre amúgy sincs semmi szüksége az adófizetőknek.

Ám miközben a kormány több tucat iskolafelújítást húzott le a listáról, a nagy pénzzabáló sportberuházások maradtak.

Az első félévben kifizetett 159 milliárdból csaknem minden második forintot közútfejlesztésre fizettek ki, az időarányos teljesítésen alig látszik a spórolás, hisz az idén elvileg 353 milliárd forint megy erre a célra. Az időjárás miatt ugyanis a beruházásoknál mindig a második félév az erősebb. Még sajátosabb a helyzet a vasúti fejlesztéseknél: az idén mindössze 41 milliárd forintért épülhet vasút, ám ebből mindössze 1,5 milliárdot fizettek ki az első félévben. Az állami vasútfejlesztési keretben nincs benne a Budapest-Belgrád vasútvonal építése, amely „fontossága” miatt külön költségvetési sorról kap 68 milliárd forintot. A Budapest-Kelebia szakasz felújítása jól jelzi a kormány hozzáállását az értelmetlen beruházásokhoz: a vasút kínai hitelből, kínai magyar cégek együttműködésével épül. A terve az volt, hogy ez a szakasz a vasúti selyemút része lesz, ám a napi egy-két plusz tehervonattal számolva a projekt megtérülési ideje egy tanulmány szerint 979 év. E beruházás mégis fontos a kormánynak, hisz magyar részről a társ-kivitelezők Mészáros Lőrinc érdekeltségei, amelyeknek megrendeléssel való ellátása, minden más megfontolást felülír...

MÁR CSIKOROG A BÁDOG SZENT ISTVÁN KEREKE

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.08.14.


...ez az ünnep az, amelyben a Fidesz meglelte önmagát. Mindegyikre rá akartak telepedni az eltelt végtelenül hosszú évek alatt, de mindegyikben van valami csont. Petőfi azért csak föl akarta kötni a királyokat, ’56 is bizonytalan állagú, mert Nagy Imrét nem lehetett elfödni teljesen Dózsa László 1942-vel. Itt azonban kiterjedt a folklórvilág új kenyértől alkotmányig, államalapítástól Szent Istvánig, ami már majdnem Szűz Mária, itt lehet lődözni, zabálni, mindent, ami a Fidesz szerint az übermensch mimagyarokra genetikusan jellemző. Azaz voltaképp a bazári lét.

Minden külön értesítés helyett idézem a szervezőket, hogy mit mutat majd nekünk a harmincnégyezer rakéta füstje meg a lángja: „Az ideinek a kerettörténete, a fő motívumai az anyaság, a hazafiasság, Mária országa. Történetmesélő narratívája van csakúgy egyébként, ahogy az előző években is, a Regnum Marianum, tehát a Mária országa lesz a fő vezérvonala ennek a show-nak.” Kedveseim, hát mondjátok azt, nem beszarás ez az egész, hogy nem az esszenciája mindez ennek a kurvaéletnek, amelyben mindezt nemhogy röhögés nélkül, de sokkal inkább ájtatos komolyan tolják a pofánkba. Ilyen ország nincs még egy, ez ziher.

A MEGLÓBÁLT LÓLÁB - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: URFI PÉTER
2023.08.14.


Jó reggelt! Visszatér a kánikula, hullanak a csillagok. A hétvége legjobb posztja - képzavara, ready-made költeménye - ezúttal egyértelműen a magyar politikusi mezőnyből is kilógó Menczer államtitkáré lett:

„Mi a lólábbal
foglalkozunk.
Ami kilóg.
Ordítóan kilóg.”

Mi pedig a hétvégi termésből szüretelünk: