NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.06.19.
FAZ
Orbán Viktor ugyan visszaszolgáltatta a különleges felhatalmazást, mégsem helyénvaló, hogy bocsánatkérést követel a bírálóktól – emeli ki a konzervatív német lap. Azzal érvel, hogy az aggályok már akkor beigazolódtak, amikor a rendőrség „ keresett fel” olyanokat, akik kritikus megjegyzéseket tettek a kormánypolitikára. Persze szinte az összes európai ország korlátozta az alapjogokat, hogy úrrá legyen a fertőzésen, és ez rendjén van Magyarország esetében is, ideértve a most bevezetett egészségügyi válsághelyzetet. Ám jogos még a baráti külföld részéről is nyomon követni, mire használják a rendkívüli jogosítványokat: a közjó érdekében, vagy a saját pecsenye sütögetésére. Ehhez fontos az átláthatóság, amihez olyan sajtóra van szükség, amelyet az oknyomozó munka során nem csinálnak ki, illetve nem állítanak át a másik oldalra. Nem úgy, ahogyan az Magyarországon történt. De itt szerephez jutnak a civil szervezetek is. Természetesen szabályozni kell a működésüket, ám nem szabad őket átalányban megbélyegezni, amint azt az Európai Bíróság tegnap körvonalazta. Az ostromlott vár-mentalitás, tehát amikor államellenségnek tekintik mindazokat, akik bírálni merészelnek, visszaélésekhez és korrupcióhoz vezet.
Csattanós dorgálás Orbán Viktor számára az Európai Bíróság döntése arról, diszkriminatív és jogsértő a szabályozás, miszerint be kell vallaniuk a civil szervezeteknek, ha egy bizonyos összegnél több támogatást kapnak külföldről és meg kell nevezniük az adományozókat is. Szakértők már korábban úgy értékelték, hogy a törvény a bírálatok elfojtását célozza. Ám az EU legfelső ítélőszéke most kimondta, hogy az alkalmas bizalmatlanságot kelteni az érintett egyesületekkel és alapítványokkal szemben. Orbán alatt az ország a tekintélyelvűség felé halad, így egy-két európai bírói testületet leszámítva a bírálók nemigen tudnak hová fordulni. Bárd Petra, az ELTE tanársegédje azt mondja, egy normális demokráciában vannak jogi utak a törvénysértő intézkedések orvoslására, de ahol fogságba ejtették az államot, ott ezek a fékek már nem megfelelően működnek. Úgyhogy annál fontosabbak a külső ellenőrző testületek. Hozzátette, hogy ez mindenképpen vonatkozik Magyarországra, lásd az Alkotmánybíróságot. Ezért hazai földön már nem lehet jogorvoslatot keresni. Sztraka Andrea, az Amnesty International fő adománygyűjtője azt meséli, hogy a két éve hatályba lépett jogszabály dermesztő hatással volt a civilek támogatóira. A szponzorok most először végiggondolták, milyen következményekkel járhat számukra, ha kiderül, hogy civil csoportoknak adnak pénzt. Akadtak, akik beszüntették az adományozást, mert féltek a megtorlástól. Márpedig ha az emberek tartanak valamitől, mármint hogy az nincs összhangban a hatalom ethoszával, akkor annál könnyebb őket kézben tartani. Patrick Gaspard, a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványok igazgatója üdvözölte az EUB döntését. Úgy vélte, hogy az végighullámzik az egész unión, és megerősíti, hogy a civil szerepvállalás a demokratikus értékek fontos pillérét jelenti. Magyarország számára pedig lépés a jogállam és a közélet sokszínűségének visszaállítása felé. Ám Bárd Petra arra figyelmeztet, hogy az ügy mutatja: a kormánypárt által ellenőrzött bírósági rendszer képes hátráltatni, hogy igazságot szolgáltassanak. Vagyis az idő azoknak dolgozik, akik szabadulni igyekeznek a jogállamtól.
A Brüsszelből keltezett jelentés érinthetetlennek nevezi Orbán Viktort, noha az Európai Bíróság döntése nyomán a magyar kormány ismét a vádlottak padjára került, amiért semmibe veszi a jogállamot. Az ítélet a várakozásoknak megfelelően jogsértőnek minősítette a külföldről támogatott civil szervezetek korlátozását, vagyis ez újabb jogi vereség a populista vezető számára, miután a luxemburgi testület a múlt hónapban a magyar menedékpolitikát marasztalta el. De mindettől függetlenül a miniszterelnök politikailag támadhatatlannak tűnik, erős pozícióját mutatja, hogy saját elhatározásából adta vissza a rendeleti kormányzás jogát, amit részben arra használt, hogy jól ellássa az ellenzék baját. Már 10 éve van uralmon, de az EU még sosem volt ennyire távol attól, hogy megállítsa Magyarország tekintélyelvű sodródását.
Orbán elvesztette az összecsapást az EU ellenében a Soroshoz köthető szervezetek ügyében. Magyarországnak és Lengyelországnak már eddig is egy sor vitája támadt a Bizottsággal, amiért a két kormány átlépte a közösség jogi kereteit és szembement a jogállammal. A mostani pert Brüsszel két éve kezdeményezte az Európai Bíróságnál. Gulyás Gergely azt közölte, hogy tiszteletben fogják tartani a határozatot, amelynek indoklása rámutat, hogy a hivatalos magyar érvelés ugyan azt állította, hogy a jogszabály révén átláthatóbbá válik az civilek finanszírozása, de ez nem igazolódott be.
Az Európai Bíróság elvetette azt a magyar törvényt, amely Orbán Viktor civilellenes hadjáratának részeként hátrányos megkülönböztetést alkalmazott polgári szervezetek ellen, ha azokat a határon túlról segítették anyagilag. Az előzmény az volt, hogy a miniszterelnök hadjáratot indított Soros György és a CEU ellen. Előírta, hogy az NGO-knak külföldről támogatott egyesületekként kell feltüntetniük magukat, ha évente több mint 7,2 millió forintot kapnak külső forrásból. Megfigyelők most az nézik árgus szemekkel, Budapest milyen gyorsan reagál a verdiktre. A luxemburgi testület a múlt hónapban törvényellenesnek nyilvánította a tranzitövezetek működését, és bár Orbán az elején azt közölte, hogy nem fogadja el a döntést, egy héttel később beadta a derekát. Most még az Európai Bíróság előtt van a Közép-Európai Egyetem kipaterolása. A Bizottság úgy értékelte, hogy az ítélet fontos a civil társadalom egyesülési szabadságának védelmében és megerősíti a belső piaci szabályokat. Merthogy az erős, eleven és független civil mozgalmak alapvetőek a jogállam, az alapjogok, a demokrácia közös értékeinek megőrzése szempontjából. Brüsszel előzőleg jelezte, hogy figyeli a fejleményeket a rendkívüli felhatalmazás érvénytelenítése után. Bírálók szerint azonban az egészségügyi szükségállapot még több jogot ad Orbánnak. Ugyanakkor támadások kereszttüzébe kerültek az Európai Néppárt vezetői is, amiért a Fidesz még mindig a pártcsalád tagja lehet.
Az unió legfelsőbb bírósága megállapította, hogy Magyarország törvényt szegett a civilek támogatását korlátozó jogszabállyal. Orbán Viktor már jó ideje ellenségeskedésbe bonyolódott Soros Györggyel és azzal vádolja az üzletember által támogatott NGO-kat, hogy azok beleavatkoznak a belpolitikába. A bírálók szerint ugyanakkor a szabályozás az ellenzéket igyekezett elnémítani. A nacionalista és konzervatív miniszterelnököt azzal vádolják, hogy egyre inkább tekintélyelvű módon gyakorolja a hatalmat. Uniós vezetők visszatérően aggodalmukat fejezték ki emiatt. 13 tagállam kinyilvánította, hogy mélyen nyugtalanítja a járvány miatt elrendelt különleges felhatalmazás. Az Országgyűlés tegnap érvénytelenítette a széleskörű jogosítványokat, ám ellenzéki erők azt mondják, hogy a kormányfő nagymértékben kibővítette jogkörét a koronavírusra hivatkozva.
Az EU legfelsőbb bírósága elmarasztalta a magyar civilellenes törvényt, amely része az évek óta tartó kampánynak Soros ellen. Brüsszel eleve úgy gondolta, hogy a jogszabály, amely csakis a külföldieket vette célba, sérti a szabad tőkemozgást, a magánélet szentségét, a személyi adatok védelmét és az egyesülési szabadságot, ennek pedig a luxemburgi Nagy Tanács helyt is adott. A támogatók kilétének nyilvánosságra hozatala ugyanis megbélyegző, és finanszírozási gondokhoz vezethet, így pedig végső soron érinti a szóban forgó civil csoportok egyesülési jogát. Mert az ugyan igaz, amit az Orbán-kabinet állít, hogy ti. fontos az átláthatóság, valamint a terrorizmus és a pénzmosás elleni harc, csak éppen aránytalanul alacsonyan szabták meg a küszöböt, ami alatt be kell vallani a külföldi támogatást. Arról nem beszélve, hogy az uniós szabályozás révén eleve el lehet érni ezt a célt, tehát nincs szükség a külön magyar jogszabályra. Orbán soha nem csinált titkot abból, hogy a fő célpont az első számú közellenségnek megtett Soros György. Idekapcsolódott, hogy 2018-ban törvény nyilvánította bűncselekménnyé a menekültek bármiféle segítését. Ez ügyben még folyamatban van a szerződésszegési eljárás. Magyarország ugyanakkor bizonyítéknak tekinti ezeket a kemény lépéseket, hogy az üzletember hatalmában tartja az európai intézményeket. Budapest azonban idáig nem vonta kétségbe az Európai Bíróság egyetlen döntését sem, aminek a hátterében reálpolitikai megfontolások húzódnak meg, ideértve a Fidesz néppárti tagságának jövőjét is. A miniszterelnök legutóbb bezáratta a tranzitövezeteket, ám még tovább kívánja korlátozni a menedékkérők jogait. Most nem lesz könnyű, hogy megeméssze az újabb pofont. A jelképpolitizálás területén viszont Orbán nem enged egyetlen millimétert sem. Hogy fedezze törekvéseit, újabb nemzeti konzultációt irányzott elő. Az elfogultan megfogalmazott kérdések között szerepel, hogy a kormány szembeszálljon-e Soros állítólagos tervével, mármint hogy egymillió menekültet hozzanak Európába.
Újabb vereséget szenvedett a jobboldali-nemzeti magyar vezetés az Európai Bíróság előtt. A bírák meglehetősen egyértelműen fogalmaztak. Az ellenzék szerint a jogszabályt Sorosra szabták, miután Orbán évek óta hadjáratot folytat a magyar származású túlélő ellen, arról nem beszélve, hogy a politikus antiszemita közhelyekkel uszít. A Társaság az Európai Polgári Szabadságjogokért nagy sikernek minősítette az ítéletet. Mint kifejtette, a határozat megmutatja, hogy a törvény kizárólagos célja a nyilvános vita, illetve bírálat lehetetlenné tétele volt, hiszen független szervezetek hírnevét és anyagi ügyeit támadta.
Orbán Viktort pofont kapott az Európai Bíróságtól, miután az kimondta, hogy a vonatkozó törvény diszkriminatív és jogtalan korlátozásokat tartalmaz a civil szervezetek ügyében, így az EU-alapszerződésekbe, illetve az unió alapjogi chartájába ütközik. A nemzeti-konzervatív miniszterelnök a jogszabállyal független és kormánykritikus egyesületeket akart sarokba szorítani. Leplezetlenül arra játszott, hogy bizalmatlanságot keltsen az érintett csoportok ellen. Víg Dániel az Amnesty International magyar tagozatától úttörő döntésről beszélt, amely súlyos csapás a magyar hatóságoknak, miután azok meg akarják bélyegezni, illetve próbálják aláásni a civil társadalmat. Ezzel szemben Varga Judit igazságügyi miniszter azt olvasta ki az ítéletből, hogy az támogatja az átláthatóságot, ám szerinte nem bizonyította, hogy a jogszabály gátolja a nem kormányzati szervezetek finanszírozását. A magyar ellenzék széttöredezett, nem túl hatékony és sok pénzt nem tud felmutatni, ezért az utolsó állást a nagy szakmai hozzáértéssel működő NGO-k jelentik Orbán tekintélyelvű hatalmi gépezetével szemben. Ám úgy tűnik, a mostanihoz hasonló kudarcok nem ártanak a hatalomittas miniszterelnöknek. Sokszor módosít a kifogásolt rendelkezéseken, azok alapvető, elnyomó jellegén azonban nem változtat. Nem ritkán az idő rendezi a problémát, például amikor a kényszernyugdíjazott bírák – sok-sok év elteltével – nem térhettek vissza korábbi, tanácsvezetői munkakörükbe. Vagy itt van a legújabb korlátozás, miszerint a menedékkérők csak a belgrádi, illetve kijevi konzulátuson adhatják meg folyamodványukat. Aztán a magyar hatóságok azt csinálnak vele, amit jónak látnak.
Az Európai Bíróság elvetette a magyar civil törvényt, mert az ellentétes az uniós joggal. Ez a csúcspontja három éve kezdődött jogi harcnak. Kapronczay Stefánia, a Társaság a Szabadságjogokért vezetője emlékeztetett arra, hogy annak idején azt ígérték: bizonyítani fogják, hogy a törvény nem csupán igazságtalan, de jogsértő is. Ezért sok más civil szervezettel együtt szembeszegültek a szabályozással, és nagy öröm, hogy az EUB nekik adott igazat. Hozzátette: most a kormányon a sor, hogy eleget tegyen a döntésnek és visszavonja a jogszabályt.
A német kancellár nyomatékosan figyelmeztetett arra, hogy senki se legyen naiv Európában, mivel a demokráciaellenes erők, a radikális, tekintélyelvű mozgalmak csakis a gazdasági válságokra lesnek, hogy azokat utána a maguk céljaira használják ki. Angela Merkel a Bundestagban mondott beszédet, miután Németország nem egészen két hét múlva átveszi az EU soros elnökségét. A lap úgy értékeli, hogy ami elhangzott, az józan, mégis szenvedélyes szerelmi vallomás volt az unió mellett. Ugyanakkor a szociáldemokraták nevében Martin Schulz sajnálatosnak nevezte, hogy a kormányfő nem nevezte néven például Magyarországot, amikor autoriter irányzatokat emlegetett. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a következő fél évben kiemelten a szolidaritás és az összefogás vezeti majd a berlini politikát, mert Európa sebezhető. Ám a földrészen ritkán fordul elő, tette hozzá, hogy az emberek ennyire egy csónakban evezzenek, hiszen közösen küzdenek a járvány ellen. Az unió az eddigi legnagyobb kihívással szembesül, miután annak idején, a németek által indított megsemmisítő háború és a holokauszt után elindult az ellenséges nemzetállamok romjain. De még a Brexit sem tudta megrendíteni az együttműködést, sőt még inkább összeforrasztotta a tagállamokat. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a járvány fokozta az egyenlőtlenségeket a közösségben, ám nem szabad hagyni, hogy megmaradjon a keletkezett mély árok. Merkel elismerte, hogy a kormányok az elején nem európai módon reagáltak, ami teljesen téves volt, mert egy globális válságot csakis közös erővel lehet lebirkózni.
Karácsony Gergely úgy nyilatkozott a vezető francia lapnak, hogy a kormány csak megnehezítette a válságkezelést és a járványt az ellenzék meggyengítésére használta ki. A lap hozzáteszi, hogy a főpolgármesternek kezdettől fogva folyamatosan meg kell küzdenie a hatóságok támadásaival, illetve az Orbán kiszolgáló médiával. Az elöljáró a beszélgetés során felrótta a hatalomnak, hogy az a ragály során szinte semmilyen adatot nem osztott meg, még a kórházigazgatók sem nyilatkozhattak. A Covid-19 a legtöbb országban segített túllépni a politikai megosztottságon, de ez a magyaroknál nem így volt. Karácsony ezt azzal magyarázza, hogy az Orbán-rezsim természeténél fogva ellenségeket keres. Ezek közé tartoznak legújabban az ellenzék által vezetett önkormányzatok. A büntetés sajátos formáját jelenti például, hogy a fővárosban tovább tartott a rendkívüli állapot, mint másutt. Ráadásul még csak most jönnek a fertőzés gazdasági következményei, ám a kormány erre is rátesz egy lapáttal. De még nem szabad kinyitni a határokat a külföldi vendégek előtt, ahhoz talán még egy év is kell. Előbb a hazai turizmust kell beindítani. Közben pedig újra ki kell találni az idegenforgalmat, vagyis, hogy a látogatók tovább maradjanak és ne csupán bizonyos negyedeket keressenek fel, ahol emiatt elviselhetetlenek lettek a körülmények az ott élők számára. A polgármester arra is kitért, hogy segíteni kívánnak a nehéz helyzetben lévő kis- és középvállalkozásokon, ám anyagi eszközeik erősen végesek. Ugyanakkor elvetette, hogy a vírus nyomán az egyének megfigyelésére szolgáló rendszert építsenek ki, mert azt veszélyesnek tartja.
Máris tisztogatásba kezdett több amerikai állami rádió és tévé élén a felügyelő hatóság új vezetője, akit Trump éppen hogy kinevezett. Az eddig konzervatív filmesként számon tartott Michael Pack, akit a szélsőséges Steve Bannon szövetségesei közé sorolja magát, menesztette a Szabad Európa, a Kubába sugárzó Radio Marti és több más olyan adó főnökét, amely pártatlan tájékoztatást nyújt a demokrácia hívei számára tekintélyelvű országokban. Mint emlékezetes, az Amerika Hangja két igazgatója nem várta meg, amíg rá is lesújt a bárd és már tegnap lemondott. Pack ugyan továbbra is függetlenséget ígért a szerkesztőknek, ám azonnal felrúgta azt a hagyományt, hogy az adott csatornák igazgatósága mindenkor kétpárti alapon jön létre. Ezért az újságírók attól félnek, hogy innentől kezdve veszélybe kerül az orgánumok hitele, miközben azok segítettek megbuktatni például a kelet-európai szocializmust. A Szenátus Külügyi Bizottságának demokrata párti vezérszónoka úgy véli, az eljárásmód mélyütés volt és tartósan megrendítheti ezeknek a szerkesztőségeknek a küldetését. A Freedom House az amerikai demokrácia szemszögéből rossz jelnek tartja a személycseréket. A Riporterek Határon Nélkül már áprilisban hátrébb sorolta az USÁ-t a sajtószabadság listáján, miután Trump rendszeresen kirohan nem csupán a New York Times, hanem még az őt támogató Fox News televízió ellen is.
