2022. február 18., péntek

KIHÍVÁSOK ÉS LEHETŐSÉGEK AZ ERDÉLYI FÜGGETLEN SAJTÓBAN: MIRE VÁLLALKOZIK A TRANSTELEX?

MÉRCE
Szerző: JUHÁSZ B. KINCSŐ
2022.02.18.


Szerdán beadta felmondását az erdélyi Transindex hírportál minden újságírója. Felmondásukról közleményben értesítették olvasóikat, a szűkülő erdélyi magyar szólásszabadság és nyilvánosság tereire hivatkozva, és arra, hogy a jelenlegi felállásban nem látják biztosítva újságírói függetlenségüket. Nem sokkal később kiderült: az újságírók nagy része Transtelex néven indít lapot a Telexszel együttműködésben, közösségi finanszírozásból.

Mi vezetett ide, illetve hogyan viszonyulhatnak ehhez a váltáshoz a lap erdélyi olvasói, akik számára nem csupán újságként, de a közösségi emlékezet, a nyilvánosság történetének egy hordozójaként is funkcionált a lap?

Orbánék fojtó ölelése

Erdély egyik legrégebbi magyar nyelvű hírportálja az egykori Index elődjének számító Internetto mintájára alakult 1999-ben, Kolozsváron. A tömbházlakásban indult szerkesztőséget a kétezres évek elejétől aztán szokatlan felállásban két jogi entitás, a Média Net KFT és a Média Index Egyesület tartotta fenn. A lap és a hozzá tartozó portál azóta funkcionált hírfelületként és vitafórumként – az internetes fórum formátumát (Disputa), majd a vélemény- és publicisztikarovat különböző formátumait (Holt Költők, Wélemény, Plakátmagány) alkalmazva adott teret erdélyi közéleti témák megvitatásának. Fontos része a lapcsaládnak az Adatbank is, amely többek között nyilvánosan elérhető, Erdélyhez kapcsolódó bibliográfiákat, statisztikákat, kiadványokat rendszerez, de térképekhez, és egy alapos szótárhoz is hozzáférhet a felhasználó. A portálon megjelenő, részletesebben tárgyalt témák alapvetően liberális és baloldali szempontokat tartottak szem előtt – ezek egy jobbra tolódó közbeszédben különösen fontosnak bizonyultak.

Ahogy azt a Mércén korábban megírtuk, a Transindex 2021 októberében támogatási felhívást tett közzé – ekkor tűnt úgy, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetségtől (RMDSZ) érkező támogatások csökkenése miatt a lapot kiadó Média Index Egyesületnek a közösségi finanszírozás mellett kell döntenie. Már októberi felhívásukban is jelezték az egyre nyilvánvalóbbá váló helyzetet:

az erdélyi magyar sajtóban dolgozóknak egyre nehezebb megőrizni függetlenségüket, a sajtóorgánumok nagy részét a Demeter Szilárd vezette, NER-hez köthető Erdélyi Médiatér Egyesület pénzeli, egy kisebb részük pedig az RMDSZ és a párthoz köthető Communitas Alapítvány többnyire kimondatlan feltételekhez, elvárásokhoz kötött támogatását élvezheti, még kisebb részüket tartja fenn egyesület vagy cég...

JÓKORA ÖSSZEGET LEHÚZNAK A MAGYARORSZÁGNAK JÁRÓ EU-S PÉNZBŐL, 470 MILLIÁRDNAK INTHET BÚCSÚT AZ ORBÁN-KORMÁNY

NÉPSZAVA
Szerző: HALMAI KATALIN
2022.02.18.


És még csak nem is a jogállamisági mulasztások miatt. Magyarország valószínűleg a harmadik lesz a helyreállítási alapból legtöbbet veszítő tagországok listáján.

Az előrejelzettnél jóval magasabb gazdasági növekedés miatt Magyarország kevesebb vissza nem térítendő támogatásra lesz jogosult az Európai Unió helyreállítási alapjából, mint azt korábban tervezték. De a kormánynak még idén meg kell állapodnia az Európai Bizottsággal (EB) a többéves beruházási és reformtervről, hogy egyáltalán megkezdődhessenek a kifizetések. Az egyeztetések hónapok óta zajlanak, egyelőre eredménytelenül.

Az EB friss gazdasági prognózisa alapján az előzetesen várt 2511 milliárd forint (7,2 milliárd euró 349-es euró árfolyamon számolva) helyett 2080 milliárdot (5,9 milliárd euró 355-ös euró árfolyamon) kaphatunk 2021-2026 között a járvány utáni gazdaságélénkítésre szánt pénzügyi alapból, ami 18 százalékos csökkenés az eredeti összeghez képest, számolta ki Darvas Zsolt, a brüsszeli székhelyű Bruegel kutatóintézet vezető szakértője.

Az összeg csak valamivel magasabb a pénzügyminisztérium tavaly decemberi prognózisában jelzettnél: Varga Mihályék akkor azt állították, hogy a magyar gazdaság jó teljesítménye miatt körülbelül 440 milliárd forinttal kevesebb helyreállítási pénzt fogunk kapni. A kutató szerint a csökkenés 470 milliárd lesz. A végleges számot az EB fogja megállapítani a júniusban várható statisztikai adatok alapján, de Darvas Zsolt szerint az valószínűleg hasonlítani fog a kalkulációihoz.

A változás oka, hogy a bruttó hazai termék (GDP) növekedése 2020-ban és 2021-ben is jelentősen meghaladta a várakozásokat Magyarországon: a 2020-ra jósolt 6,4 százalékos visszaesés helyett csak 4,7 százalékos volt a csökkenés, 2021-ben pedig a korábban becsült 4 százalék helyett várhatóan 6,5 százalékkal bővült. A helyreállítási alapról rendelkező jogszabály kimondja, hogy a maximális pénzügyi hozzájárulás kiszámítását 2022. június 30-ikáig aktualizálni kell a 2020-as és a 2020-2021-es összesített GDP változására vonatkozó tényleges eredmények figyelembe vételével.

– A módosítás csak a támogatási keret 30 százalékát érinti, amire az EU Bizottság előzetes becslést adott. Ennek összege részben függ a 2019-es adatoktól, a népesség számától és az egy főre jutó GDP-től, de emellett attól is, hogy mekkora volt a gazdasági növekedés 2020-ban, illetve 2020-2021-ben együttesen – magyarázta lapunknak Darvas Zsolt. – A számoláskor a 2020. novemberi bizottsági előrejelzést használták, de a Covid19 válság idején nehezen lehetett előre jósolni, ezért a tényleges növekedési adatok nagyon megváltoztak.

Az EB múlt héten közzétett téli gazdasági előrejelzése alapján a szakértő megállapította, hogy minden tagállam nagyobb növekedést produkált, mint amennyit Brüsszelben vártak. A támogatási összeg 30 százalékának egy részét a 2020-as GDP adatok alapján számolják ki, ekkor – Írországot kivéve – még minden országban visszaesést jeleztek, így ez alapján Magyarország is jogosult támogatásra. De a 2020-2021-es aggregált adatok már azt mutatják, hogy 15 tagállamban, köztük Magyarországon, a gazdaság teljesítménye 2021-ben meghaladta a 2019-es GDP-t, ami azt jelenti, hogy a támogatás ezen része már nem jár nekik. A múlt heti prognózis szerint 2021-ben 1,5 százalékkal volt magasabb a magyar GDP 2019-hez képest.

– A helyreállítási pénz 18 százalékos csökkenésével számításaim szerint Magyarország a harmadik tagállam, amelyik a legtöbbet veszíti. Az első Belgium 24 százalékkal, a második Hollandia 21 százalékkal...

54 HELYREIGAZÍTÁSI PERT VESZTETT TAVALY A KORMÁNYMÉDIA, A MAGYAR NEMZET A REKORDER

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2022.02.16.


Közadatigénylésben kértük ki a Fővárosi Törvényszéktől a 2021-es sajtóhelyreigazítási perek adatait. A Törvényszéktől kapott összesítés szerint a legnagyobb Fidesz-közeli médiatermékek 54 ilyen pert buktak tavaly – a rekorder a Magyar Nemzet 20 elmarasztaló ítélettel, a második az Origo 13-mal. Ezzel szemben az Átlátszó egyetlen sajtópert sem vesztett el tavaly.



A Fidesz által leuralt médiatermékek jellegzetes módszere már évek óta, hogy az egyik leír valami negatívumot egy ellenzéki politikusról, aztán ezt átveszi és tovább habosítja a sajtóbirodalom többi tagja. A legképtelenebb lejárató vádakat is tényként közlik, mindenféle bizonyíték nélkül, és persze hangzatos címekkel terjesztik a dezinformációt – az érintett pedig hiába cáfol, az olvasók/nézők ugranak a botrányra és készpénznek veszik, hiszen „bemondta a tévé” és „megírta az újság”.

Az érintettek természetesen perelnek és általában nyernek, de ez leginkább csak erkölcsi győzelmet jelent számukra, hiszen a lejáratásuk már megtörtént, és ezt nem teszi semmissé egy hónapokkal később közölt apróbetűs helyreigazítás valahol a lap hátulján eldugva. Ennek ellenére nagyon fontos végigvinni ezeket az ügyeket, mert hatalmas jelentősége van annak, ha a bíróság kimondja egy sajtótermékről, hogy szándékosan valótlanságot állított. Direkt lejárató, befeketítő indokkal, a kormány céljainak megfelelően, netán épp annak kifejezett utasítására.

Évek óta figyelemmel követjük és nyilvánosságra hozzuk az elbukott sajtóperek számát: 2017-ben 53 helyreigazítási pert vesztett a kormány lakájmédiája, 2018-ban 109-et, 2019-ben 74-et, 2020-ban pedig 57-et...

„NEM KÍVÁNJUK TOVÁBB TÉTLENÜL NÉZNI, AHOGY ELTŰNNEK A KÉMIA- ÉS FIZIKATANÁROK”

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BORBÁS BARNA
2022.02.18.


Fizikatanár szakon országosan 26-an, kémiatanárin 28-an kezdték meg a tanulmányaikat 2021-ben, miközben százak mennek nyugdíjba – ezek a sokkoló a számok világítottak több portál címlapjáról ősszel. Az már kisebb hírverést kapott, hogy a tanárképző egyetemek összefogtak, hogy kihúzzák magukat a bajból, és elkezdték megreformálni a természettudományos pedagógusképzést. Ebből lett a Z-szak, amire most először jelentkezhettek a diákok. „Tényleg drámai a helyzet, akad olyan város, ahol kiürült a természettudományos tanárképzés” – mondja a Válasz Online-nak Weiszburg Tamás, az ELTE TTK tanára, a Z-szakok létrehozásának egyik motorja. Ugyanakkor szerinte most kegyelmi pillanatban vannak, mert „pártállástól, pozíciótól, hangulattól függetlenül” mindenki elfogadja, hogy lépni kellett, és igazi esély kínálkozik, hogy több és jobb tanárt képezzenek. Csak az alacsony bér a baj? Hogy jutottunk el a szövegértési bajokkal küzdő egyetemistákig? Milyen megoldást ajánl a Z-szak? Interjú...

ORBÁN VS. MÁRKI-ZAY: ÍME AZ ÉVÉRTÉKELŐ-PÁRBAJ

24.HU / VIDEÓ
Szerzők: BICSÁK BOGLÁRKA, BÁNSZEGI REBEKA
2022.02.18.


Arra a Fidesz határozott nemje nyomán egyelőre nem mutatkozik esély, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és Márki-Zay Péter, a hatpárti ellenzék kormányfőjelöltje egy helyen, vita keretében mondja el egymásnak érveit és gondolatait, így videónkban a két politikus évértékelő beszédének kulcsmondásait ütköztettük.


POLGÁRI ENGEDETLENSÉG: ÚJABB BUDAPESTI KÖZÉPISKOLÁK MELLETT A MISKOLCI FÖLDES FERENC GIMNÁZIUM IS CSATLAKOZOTT A TILTAKOZÁSHOZ

TELEX
Szerző: HALÁSZ NIKOLETT
2022.02.18.


Pénteken is folytatódtak a tanárok polgári engedetlenségi akciói az iskolákban, egyre több iskola egyre több pedagógusa tiltakozik így a kormány pénteken megjelent kormányrendelete ellen, ami lényegében ellehetetleníti a sztrájkjogot. Pénteken többek között a budapesti Berzsenyi Dániel Gimnáziumban, a Vörösmarty Mihály Gimnáziumban, a Scheiber Sándor Gimnáziumban, a Sashegyi Arany János Általános Iskola és Gimnáziumban és a miskolci Földes Ferenc Gimnáziumban sem vették fel a munkát pedagógusok.

Reggel nyolctól kezdődött a polgári engedetlenség a Berzsenyi Dániel Gimnáziumban 27 tanár részvételével. További 16 pedagógus a támogató aláírásával fejezte ki az egyetértését, mert ők személyesen nem tudtak jelen lenni a közös kiálláson.

A Vörösmarty Mihály Gimnázium tanárai kilenc órától kezdték meg a tiltakozásukat, a tanári karból kb. 20 ember állt ki.

A miskolci Földes Ferenc Gimnázium pedagógusa a Telexnek azt mondta: a pénteki tiltakozásuk még szimbolikus, egy tanár nem veszi fel a munkát az iskolában. Jövő héttől viszont Miskolcon több iskolában is terveznek hasonló, nagyobb megmozdulásokat.

A Scheiber Sándor Gimnázium 47 pedagógusa egy nyilatkozatot írt alá, amit elküldtek a Telexnek, ebben többek között azt írják:

„A kormány rendeletével a veszélyhelyzetre hivatkozva teszi lehetetlenné a sztrájkot, miközben a veszélyhelyzet nem vonatkozik pl. a politikusokra, akik évértékelőket tarthatnak maszk nélkül tömegesen.”

Azt is írták, hogy a nyilatkozatot aláírok között van olyan, aki még pályakezdő, de olyan is, aki 40 éve dolgozik pedagógusként. Abban mindannyian egyetértenek, hogy közös felelősségük az, hogy együtt tiltakozzanak a kormány pénteki rendelete ellen. Hozzáteszik:

„A pályakezdő tanárok sorra hagyják el az iskolákat megélhetési gondok miatt, a pedagógustársadalom elöregszik.”

A Sashegyi Arany János Általános Iskola és Gimnázium 22 tanára nem vette fel a munkát pénteken, további 14 tanár támogatja őket. Gaál Bence, az ottani tiltakozás szervezője a Telexnek elmondta, hogy érdekérvényesítő jogaik sérültek és kiemelte:

„Szeretnénk mi is a részese lenni ennek a kiállásnak, nincs már mitől félni, valamit tenni kell, és talán ez össze tudja kovácsolni a pedagógus társadalmat is.”

Hétfőn a Kőbányai Szent László Gimnázium 12 pedagógusa, kedden a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium 20 tanára tagadta meg a munkát. Szerdán a budaörsi Illyés Gyula Gimnázium 48 tanára döntött hasonlóképpen, akikhez csatlakozott Simkó Edit tanárnő is, az iskolájából egyedüliként. Csütörtökön a Teleki Blanka Gimnázium 34 pedagógusa nem vette fel a munkát, valamint a budapesti Szerb Antal Gimnázium, és a BGSZC Pesterzsébeti Technikum több tucat tanára is élt a polgári engedetlenség eszközével...


HA LENGYELORSZÁG ÉS MAGYARORSZÁG FENN AKARJA TARTANI A DEMOKRÁCIÁJÁT, AKKOR SAJÁT MAGÁNAK KELL CSELEKEDNIE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2022.02.18.


A müncheni Süddeutsche Zeitung értesülése szerint az Európai Bizottság két héten belül megindíthatja az eljárást Magyarország és Lengyelország ellen annak az úgynevezett feltételességi mechanizmusnak az alapján, amely arról szól, hogy az uniós támogatások visszatarthatók, ha valamely tagállam nem biztosítja a jogállami feltételeket a pénz szabályszerű felhasználásához, és ezzel veszélyezteti az uniós költségvetés végrehajtását. Kárpáti János lapszemléje.

Szerdán az Európai Bíróság elutasította Budapest és Varsó jogi kifogásait a szabályozással szemben. Az Európai Parlament régóta sürgeti az EU végrehajtó testületét, a brüsszeli Bizottságot, hogy végre-valahára éljen a jogával, és kezdje meg az erről szóló, még 2020 decemberében elfogadott rendelkezésnek a tényleges alkalmazását. Azt ezt szorgalmazó képviselők arra hivatkoztak, hogy a luxembourgi székhelyű uniós ítélkező fórumhoz intézett magyar és lengyel beadványnak jogi értelemben nincs halasztó hatálya. Az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság azonban kivárta az ítélethozatalt.

Most, hogy a bíróság is zöld fényt adott, a sürgető hangok ismét felerősödtek. Von der Leyen azonban nyilatkozatban közölte: a rendelkezés érvényesítésének a mikéntjét leíró irányelvek kidolgozása még heteket vesz igénybe. Ezt egyes EP-képviselők felháborodással fogadták. Mint az EUObserver uniós hírportálon a Zalán Eszter munkatársuk által jegyzett cikkben olvasható, Petri Sarvamaa finn jobbközép politikai irányzatú politikus ködösítésnek minősítette a bizottsági elnök nyilatkozatát, Sophie in 't Veld holland liberális EP-képviselő szerint pedig von der Leyen saját maga találta ki az említett előfeltételt. John Morijn, a groningeni egyetem jogi és politikatudományi professzora ugyanakkor úgy véli: az Európai Bizottságnak sziklaszilárd alapokra kell felépítenie az ügyet, ellenkező esetben az egész eljárás puszta papírmunka marad, miként történt ez számos olyan korábbi próbálkozással, amely a jogálami követelmények érvényesítésére irányult. Az eljárásrend értelmében a tagállam esetleges elmarasztalásáról végeredményben nem a kezdeményező szerepet betöltő Bizottság, hanem - minősített többéggel - a Tanács dönt, ahol a tagállami kormányok képviselői ülnek. A minősített többség azt jelenti, hogy a 27 tagállam közül legalább 15 olyannak egyet kell értenie, amelyek lakosságszáma együttesen kiteszi az EU összlakosságának a 65 százalékát. Morijn professzor szerint az egész feltételességi mechanizmus halálát jelentené, ha a Tanácsban elbukna a Bizottság által elindított első eljárás.

Az EUObserver arra is utal, hogy a jogászi aprólékosság szempontjain túlmenően Brüsszelben vannak olyan aggodalmak, miszerint az eljárás Magyarországgal szembeni megindítása csak növelné az április 3-ikai parlamenti választásra készülő Orbán Viktor hazai népszerűségét. Mindemellett - írja Zalán Eszter - valószínűbb, hogy a Bizottság rövid távon először Magyarországgal szemben izzítja be a feltételességi mechanizmust. A lengyel kormánykoalíció egy része ugyanis olyan pozitív jelzéseket adott az utóbbi időben, hogy hajlana az uniós bírósági döntések elfogadására.

A bajor liberális Süddeutsche Zeitung az egész eljárás várható menetrendéről azt írja, hogy mintegy két hét kell a mechanizmus érvényesítéséről szóló irányelvek kidolgozására, majd további hét-kilenc hónapig tartana maga a többlépcsős procedúra, amelynek végeredményeként megszülethet a minősített többségi döntés. A brüsszeli Bizottság igazság szerint már tavaly novemberben levélben fordult Varsóhoz és Budapesthez, és abban megfogalmazott bizonyos aggályokat, valamint ezekkel kapcsolatban kérdéseket tett fel a két kormánynak. Mindez azonban még nem jelentette a folyamat hivatalos megindítását, pusztán az előzetes tájékozódást szolgálta.

Ennek a feltételességi mechanizmusnak az elvi indokát az képezi a müncheni lap megfogalmazása szerint, hogy független bírák és ügyészek hiányában az uniós támogatási pénzek büntetlenül eltulajdoníthatók. Lengyelország és Magyarország ellen már ennél átfogóbb értelemben vett jogállamisági eljárás is folyamatban van, az uniós alapszerződés hetedik cikke alapján, az európai értékek veszélyeztetése címén. Ennek eredményeként az elmarasztalt tagállam szavazati joga is megvonható, ám ezen a jogcímen az eljárás alá vont országgal szemben mind a 26 többi EU-tagállamnak egységesen kell állást foglalnia, aminek az adott esetben nincs politikai realitása, mert a lengyelek és a magyarok kölcsönösen megvétóznák az elmarasztalást - emlékeztet a Süddeutsche Zeitung.

Mindezekkel kapcsolatban röviden utalok még arra, hogy a Handelsblatt, a német üzleti körök lapja külön kommentárt szentel annak: az EU rendelkezésére álló eszközük felettébb korlátozottak, és csak a legdurvább visszaéléseket orvosolhatják a pénzmegvonás révén. Ezek a jogkörök a lap szerint nem elegendőek ahhoz, hogy úgymond megfékezzék Orbán Viktort, illetve Jaroslaw Kaczynskit. "Ha Lengyelország és Magyarország fenn akarja tartani a demokráciáját, akkor saját magának kell cselekednie” - írja a Handelsblatt.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

A FEHOVÁN PARÁDÉZOTT A NER-ELIT – HUPPA LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: huppa.hu
2022.02.18.


Mindenki ott volt, aki számít

Még nézni is tereh.

Szijjártó “nem finoman” fenyegette meg a nagyköveteket

És szerinte „nagyon durva külföldi beavatkozások” várhatók a magyar választási kampányba. Nagy lehet a para.

Kocsis Máté szerint az EU Bírósága nem független az Európai Bizottságtól

Amikor Völner Pálról kérdezték Kocsist, végig ugyanazt a választ adta: Czeglédy Csaba.

Matolcsy György fia élt az MNB-alapítvány számára vásárolt villában

Aki NER-es és nem egy 1,3 milliárd forintos kecóban lakik – nem ember.

1000 milliárd forintba kerül a választások előtti osztogatás

Először fosztogatnak, aztán osztogatnak, majd kezdődik minden elölről.

Nevetséges indoklással utasította el a fideszes jelölt jogsértése miatti beadványt a választási bizottság

Az önkormányzat tulajdonában álló házasságkötő teremben történő ajánlásgyűjtés törvénytelen, és megsérti az ajánlásgyűjtés alapvető szabályait. Az ellenzék ezért bejelentést tett a helyi választási bizottságnál.

Már 3,5 millió forintot gyűjtöttek össze a civilek, akik közadakozásból segítenék az angliai magyarokat abban, hogy szavazhassanak

A magyar kormány hosszabb ideje tudatos logisztikai lépésekkel igyekszik megakadályozni, hogy a főként Nyugat-Európában élő, az anyaországtól formálisan még el nem szakadt magyarok minél többen szavazhassanak az országgyűlési választásokon.

Komplett békemenet-szettet árulnak 4500-ért a legfanatikusabb Orbán-rajongóknak március 15-re

A 4490 forintos csomag megvásárlásával több testrészünkön is kifejezésre juttathatjuk Orbán Viktor iránti féktelen rajongásunkat: van benne OV’22 jelzésű sapka, oldaltáska, karkötő és kitűző is. A hülyének is megéri.

Több polgármester is pórul járhat

Sorozatosan törvénytelenül jutottak tiszteletdíjhoz a polgármesterek különböző cégtisztségeik után, mert a tilalmat salátatörvénybe rejtve fogadta el a parlament.

Magyarországra érkezett a Nemzetközi Sajtóintézet delegációja

Az IPI jelentést készít a tapasztalatairól.

Brazil elnök illiberális körúton

Putyin szívélyesen rázott kezet brazil kollégájával, majd maga mellé ültette, csupán egy kisasztal volt köztük.

Bíróság kötelezné Trumpot és gyerekeit, hogy tegyenek vallomást a cégük csalási ügyében

Az ügyészség már régóta vizsgálja Trumpék családi cégét adócsalás, biztosítási csalás és egyéb gazdasági bűncselekmények gyanújával. Ideje, hogy Magyarországra látogasson.

SZABAD SZEMMEL: NEM ALAPTALAN A FÉLELEM, HOGY MAGYARORSZÁGON ELCSALJÁK A PARLAMENTI VÁLASZTÁST – A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2022.02.18.


Süddeutsche Zeitung


A lap úgy értesült, hogy az Európai Bizottság gyorsan élesíteni akarja a jogállamisági mechanizmust, de így is 7-9 hónap kell, amíg Budapest és Varsó megérzi a következményeket. A folyamat már két múlva megkezdődhet, addig a már meglévő irányelveket hozzáigazítják az Európai Bíróság állásfoglalásához, de ez gyorsan megy. Utána viszont már semmi sem áll az új eszköz alkalmazásának útjában. Sőt, már e pillanatban is dolgoznak konkrét ügyeken, ennek érdekében Brüsszel már a múlt novemberben jó pár ilyen esetről kért tájékoztatást a két kormánytól.

A szankciók elrendelése tehát bő fél év, addig azonban még több lépcsőfokot is venni kell. A jóváhagyáshoz kétharmad szükséges, azaz a 27 tagból 15-nek meg kell szavaznia, de úgy, hogy akik mellette vannak, azok az európai lakosság legalább kétharmadát képviseljék. Sok EP-képviselő dühös, hogy az Európai Bizottság bevárta az EUB verdiktjét, hiszen az új rendszer elvileg tavaly év eleje óta érvényben van.

Brüsszelből egyébként kiszivárgott, hogy a bíróság döntése értelmében az eddigieknél alaposabban bizonyítani kell: a jogállami gondok lehetővé teszik a visszaélést az uniós alapok körül. De az egyértelmű, hogy ha nem függetlenek a bírák és az ügyészek, akkor büntetlenül lehet lopni az ilyen alapokból. Pont azért kell ilyenkor az Európai Uniónak eljárnia, mert a helyi nyomozók pl. visszarettenhetnek, ha a miniszterelnök közeli hatóságról vagy cégről van szó.

Ily módon Magyarország és Lengyelország egyelőre lesheti, mikor jönnek az utalások, mert az Európai Bizottság további biztosítékokat akar, hogy a két kormány erősítse az igazságszolgáltatás önállóságát és fokozza a harcot a korrupció ellen.

Spiegel

Az Európai Parlament úgy látja, hogy az Európai Bíróság döntése nyomán immár elhárult minden akadály, amelyet az Európai Bizottság állított a jogállami mechanizmus útjába – mondta Katarina Barley, az EP német szociáldemokrata alelnöke. Úgy hogy meg kell indítani az eljárást, ha valamely kormány megszegi a közös elveket.

Hogy pontosan miről van szó, annak érzékeltetésére a lap megírja, hogy Mészáros Lőrinc neve Brüsszelben a korrupció szinonimája. Rövid időn belül milliárdos lett, köszönhetően alighanem az uniós agrártámogatásoknak is. De a szervezet most már fel tud lépni az ilyen csalások ellen. Csak kérdés, hogy akar-e, mert Ursula von der Leyen továbbra is időt szeretne nyerni. Hónapokig azt lehetett hallani, hogy a végrehajtó testület meg kívánja várni az EUB ítéletét. Most meg arról van szó, hogy alaposan elemzik a határozatot és kidolgozzák az alkalmazás irányelveit.

De mit kell még ellenőrizni, amikor a bírósági határozat minden vonatkozásban teljesen egyértelmű helyzetet teremt, mint ahogy az sem világos, minek kellene új útmutatás? Daniel Freund német zöldpárti EP-képviselő úgy látja: itt már további kifogásnak helye nincs, az Európai Bizottságnak munkához kell látnia.

Ugyanakkor jogos az az aggály, hogy Orbán Viktor munícióhoz jutna a választási kampányban, ha már április előtt pellengérre állítanák. Mellesleg a koronaalapból már most sem jut hozzá a pénzekhez, és ez fájdalmas számára. A lengyelek esetében ugyanakkor fontos jelzés, hogy az Európai Bizottság be akarja hajtani rajtuk az Európai Bíróság által kiszabott sok-sok millió eurós büntetéseket.

Viszont abban igaza van az Európai Bíróságnak, hogy a jogállami mechanizmus a korrupció letörésére, illetve a független igazságszolgáltatás védelmére találták ki, így élni kell vele. Pár héten persze nem múlik, sokkal fontosabb, hogy a magyar és a lengyel vezetés ne mondhassa: a Nyugat rá akarja kényszeríteni a maga értékeit a Keletre.

Orbán Viktor opportunista, érzékenyen reagál, ha pénzzel szorítják sarokba, Lengyelországban viszont kemény ideológusok vannak hatalmon, az eljárás kapóra jöhet nekik. Ellenben a két ország vissza tud ütni, ha elszánja magát és blokkolja a közös döntéshozatalt. Ez esetben a többiek tehetetlenek lennének. Viszont az egyre erősödő tekintélyelvűséget nem lehet csak az új szankciós rendszerrel ellensúlyozni, ez ügyben az érintett országok szavazópolgárai mondják ki a döntő szót. Az új mechanizmust nem árt okosan bevetni.

The Times

A magyar és a lengyel kormány jó 100 milliárd eurónak inthet búcsút, miután az Európai Bíróság rábólintott arra, hogy befagyasszanak uniós támogatásokat, ha valamely tagállam megsérti a jogállami elveket és ez azzal a veszéllyel jár, hogy tisztességtelenül költi el a brüsszeli pénzek egy részét. A kontinens két fele között csak még mélyebb lett az árok az EUB állásfoglalása nyomán.

Magyarország a következő öt évben 32 milliárd eurót, Lengyelország pedig 116 milliárdot vehetne fel a a hosszú távú költségvetésből, de ebben nincs benne a gazdasági helyreállítási alap, amelyből az Európai Bizottság egyelőre nem folyósítja a szubvenciót a jogállami aggályok miatt. Pedig a brüsszeli pénzügyi mankó alapvető a két gazdaság számára. A magyaroknál a GDP 5 %-át teszi ki, a lengyeleknél 3 %-ot. A két ország ugyanakkor kétségbe vonja, hogy az EU-nak joga van megbüntetni őket, mindkettő azt állítja, hogy a szervezet visszaél jogkörével.

Economist

Mivel Orbán Viktor újraválasztásra készül, a magyar ellenzék attól tart, hogy meghamisítják az eredményt, és a félelem nem is teljesen megalapozatlan. A miniszterelnök, az európai és amerikai populisták hőse, igen bonyolult választási rendszert alakított ki, ami persze nem véletlen, a cél az, hogy a Fidesz megőrizze hatalmát.

Az egyéni körzetek többnyire a kormánypárt javára billennek el, annál is inkább, mert sokszor céltudatosan átrajzolták a határokat. Négy éve a kormánypárt képviselői 91 körzetben győztek, a vége pedig az lett, hogy a leadott voksok nem egészen fele lehetővé tette a kétharmadot. Ezután a kormányfő és vazallusai simán átírhatták az alkotmányt, telerakhatták saját embereikkel a bíróságokat, a szövetségesek pedig sok milliárd eurónyi brüsszeli támogatást vághattak zsebre.

A közvéleménykutatások nagyjából egyenlő esélyeket jósolnak, ám mivel szorosnak ígérkezik a küzdelem, minden eddiginél jobban aggódik az ellenzék a választás tisztasága miatt. Ennek oka, hogy immár törvényes a választási turizmus, ideértve, hogy akár kétszer is lehet szavazni, de a Fidesz tisztességtelen előnyt élvez a határon túli magyarok szavazati jogával és szintén neki áll a zászló az óriási sajtófölény miatt. A közmédia a Fidesz propagandáját szajkózza, a kereskedelmi csatornák szerkesztőségek pedig szinte kivétel nélkül Orbán Viktor csókosainak a kezén vannak.

EUobserver

Hegedűs Dániel azt ajánlja, hogy a Nyugat nagyon figyeljen oda a magyarországi parlamenti választásra, mert ha nem lesz elég óvatos, akkor a Fidesz elcsalja az eredményt, ami példátlan volna az EU történetében. A Német Marshall Alapítvány szakértője a Szövetség a Demokrácia Biztosítására nevű szervezet egyik elemzőjével írt közös cikket és ebben arra hívja fel a figyelmet, hogy új front nyílt Magyarországon, amely már jó 10 éve halad a tekintélyuralom felé.

A felmérések fej fej melletti küzdelmet mutatnak ki és a NATO-, illetve uniós szövetségesek pontosan tudják, hogy a pálya a kormánypártnak lejt. Azaz a célirányos választási és kampányszabályok, a médiafölény, valamint a szavazóhelyiségekben nem kizárható szabálytalanságok eldönthetik az eredményt. A versengő autokráciában a Fidesz mindig is előnyt élvezett. Ily módon Orbán Viktor hatalmon maradhat.

Hogy az EBESŰZ teljes körű megfigyelő küldöttség vezényel Magyarországra, az arra jó, hogy módszeresen és megbízhatóan nyomon lehet követni a szavazás menetét, beleértve az esetleges visszaéléseket. Csakhogy úgy tudni, hogy még nincs elég ember a delegációba. Márpedig hatalmas hiba volna, ha a tagállamok, beleértve az USA-t, nem állítanának ki elegendő szakembert.

Létszámhiánnyal azonban lehetőség nyílna, hogy az EU-n belül most első ízben jelentős csalás történjen és ez aláásná mind az EU, mind Biden demokratikus programjának hitelét.

Die Presse

Márki-Zay Péter azt mondja, hogy Orbán Viktor piszkos kampányt folytat ellene, azaz mivel esetében nem jönnek be az eddigi húzások, a sorosozás, a migránsozás, vagy hogy a melegeket támogatná, ezért személyében támadja a Fidesz, méghozzá keményen. Részleteket ragadnak ki a nyilatkozataiból, azokkal próbálják lejáratni, és ez sok embernél be is jön, még ellenzéki szavazóknál is.

A politikus ennek ellenére bízik abban, hogy csoda történik, ugyanúgy, ahogy ő nyerte az ellenzéki előválasztást. Az interjúban a handikepek közé sorolta, hogy az állami média úgy tesz, mintha az ellenzék nem is létezne. A rádióadók szinte kivétel nélkül a hatalom kezén vannak. A regionális újságok ukáz alapján dolgoznak, megkapják, hogy miről kell jelenteniük, és nap mint nap ugyanazokat a hazugságokat terjesztik.

Eközben a reklámügynökséget nem vesznek fel ellenzéki hirdetéseket, mert a Fidesz megfélemlíti és fenyegeti őket. Ott van persze a közösségi média, de ott is érvényesül a Fidesz erőfölénye, hogy nyomassa a rágalom és gyűlöletkampányokat. Miközben az embereket a hatalmas korrupció, a magas infláció és az oktatás, illetve az egészségügy siralmas állapota foglalkoztatja. Az ellenzék támogatói emellett félnek, hogy Orbán kivezeti az országot az EU-ból, ezt azonban a fideszes tábor nem veszi komolyan.

A hat ellenzéki párt között ugyanakkor javult az együttműködés, és Márki-Zay biztos abban, hogy a választás után is fennmarad az összefogás. Hiszi, hogy négy év alatt nem csupán a sajtószabadságot és a jogállamot lehet helyreállítani, hanem a korábbi választási rendszert is. Ha viszont marad a NER, az katasztrófa volna az ország számára. Hiszen már most Európa szegényházának számítunk, a lakosság 74 százaléka a szegénységi szint alatt él.

Tavaly kiemelkedően sok volt a Covid-halott, ami természetesen összefügg a korrupcióval, így például azzal, hogy teljesen használhatatlan lélegeztető gépeket hoztak be. A Sinopharmot pedig beadták 60 felettieknek is, hogy noha az hatástalan az idősebbeknél. Az urambátyám-rendszer a gazdaságban már rátette a kezét a bank- és energiaszektorra, most a kiskereskedelem van soron. És ha nem sikerül kiseprűzni az Orbán-kabinetet, akkor ez csak megy tovább.

Project Syndicate

Uniós körökből az szivárgott ki, hogy Orbán Viktor javarészt az európai álláspontot képviselte, amikor február 1-én találkozott Vlagyimir Putyinnal – közölte az Európai Külkapcsolati Tanács nevű agytröszt vezetője. Mark Leonard rámutat: az egyetértés abból fakadt, hogy közös törekvés a kontinensen: ne legyen háború. Meg kell őrizni a NATO hitelét és el kell érni, hogy Ukrajna ne kerüljön vissza orosz iga alá, és most már Németország is hajlik arra, hogy szankciókat fontolóra vegyen. És mivel már egyáltalán nem lehet kizárni a fegyveres viszály lehetőségét, ez korábban elképzelhetetlennek tartott kompromisszumokat kényszeríthet ki a szövetségesek között.

Ily módon elképzelhető, hogy Putyin akaratlanul is elősegíti az európai egységet a biztonság megőrzésére. Ezzel együtt az Egyesült Államok miatt erősen fő Közép- és Kelet-Európa feje, mert Joe Biden viszonylag olcsón meg akarja úszni az ukrán válságot, mármint hogy ne kelljen túl sokat foglalkoznia vele, számára ugyanis a középosztály felemelése, illetve a külpolitikában Kína ellensúlyozása a fő cél. Ám mivel Donald Trump vissza akar térni, nem csak az Oroszországgal szembeni fellépés, hanem az egész tengerentúli demokrácia jövője kockán forog.

Az öreg kontinensen a közvetlenül érintett szomszéd országok azt látják, hogy egyre nagyobb bajok vannak a washingtoni politikával, és kétséges, hogy a Fehér Ház mennyire hajlandó szembeszállni az orosz agresszióval. Ezen belül a legnagyobb félelmük az, hogy ha Moszkva elindítja a harckocsikat, akkor a következő célpont Tallinn, Riga, de akár Varsó is lehet.

A németek ingadoznak a nyugati értékek, a kelet-európaiak iránti szolidaritás, illetve a háború után kialakult pacifista hagyományok között, Olaf Scholz kancellár ezért nem szeretne elsőhegedűs lenni semmiféle európai válaszban. Ezzel szemben Emmanuel Macron francia elnök lehetőséget lát, hogy az EU igazolja stratégiai autonómiáját a válságban, de persze ügyel arra is, hogy fényezze magát az áprilisi elnökválasztás előtt.

OV’22 – ÁJLÁVJÚ SZETT

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2022.02.18.


A választás előtt öt héttel, évekre előre gondolkodva kormányunk negyvennyolc (48) milliárd közpénzt csatornázott Demeter Szilárdhoz erősítve az ő „kultúrstratégiai tevékenységét”. Éves bontásban sorolja az Orbán által aláírt rendelet az utalni szükséges összegeket egészen 2025-ig, ami a világ optimista szemléletére utal, lévén, még az is lehet, Demeter Szilárd mint magyari kultúrfőnök már az idei orgonavirágzást sem éri meg. Természetesen Orbán is alább kell adjon akkor az örökös miniszterelnöki címéből, de nem úgy tűnik, mintha fölfognák, a jelenlegi status quo átmeneti.

Az ilyen intézkedések azt a képzetet keltik az emberben, a Fidesz öröknek érzi magát, és legszívesebben nekilátna a piramis építésének – megfelelő keleti tájolással –, ahonnan az istenkirály újjászületve irányíthatná a birodalmat az idők időtlen végezetéig. A Fidesz, Orbán és a hívők már régen elveszítették a kapcsolatukat a valósággal, a diadalmi jelentésektől permanens békemenet-állapotban vannak, és így sugározzák a Demeter által építeni óhajtott jobboldali szellemi és erkölcsi fölényt, ami végignézve rajtuk heroikus feladat. Mármint a sugárzás matéria nélkül.

Márki-Zay, aki tegnapi évtizedértékelőjében bejelentette, az a hivatása, hogy megszabadítsa az országot a gonosztól, Debrecenbe is készül menni nagygyűlést tartani, de a kultúrfölény azt üzente neki, oda be ne tegye a lábát, mert betörik az orrát, és ezzel párhuzamosan lerúgják a veséjét. Mintha migráncs volna a gyöpön. Feltehető, hogy azok, akik Márki-Zay megruházását kilátásba helyezték, március 15-én békemenetelni indulnak ingyen buszokkal, házi főzésűvel a laposüvegben, és beszerezve a békemenet-csomagot, szettet mintegy a rajongás búcsúi kellékeivel.

Ez a kelléktár magában hordozza Demeter „kultúrstratégiai tevékenységét”, a jobboldali szellemi és erkölcsi fölényt. Így kell ennek lenni, hiszen a közel ötezerért rendelhető csomagban van sapka, oldaltáska, karkötő, kitűző, valamint ajándék kokárda is. Emlékezhetünk, leendő köztársasági elnökünk már hónapokkal ezelőtt ilyenekben fotóztatta magát a pártatlanság jegyében, most pedig ideológiai háborút delirál. Akinek van OV’22 satyója, mi másra is gondolhatna, főleg úgy, hogy a békementesek is ilyenben fognak bégetni ezek szerint. Csupa potenciális köztársasági elnökök a sorban...

KORMÁNYTAGOK KORDONOK MÖGÖTT, BUJKÁLÁS KÖZBEN, ÖSSZEKAPASZKODVA - A 444 NÉGY KIEMELT CIKKE MA REGGEL

444.HU
Szerző: URFI PÉTER
2022.02.18.


Jó reggelt mindenkinek; az időjósok a 16 fokos napi maximum mellé többórányi napsütést is ígérnek. Fogadják gyanakodva a hírt, és iratkozzanak fel hírleveleinkre!

4 fontos cikk:

"HA MINDENKI, AKI TISZTESSÉGES, CSATLAKOZIK HOZZÁNK, AKKOR ELZAVARHATJUK A KORRUPT ZSARNOKOT!"

MAGYAR NARANCS
Szerző: PION ISTVÁN
2022.02.17.



Márki-Zay Péter megtartotta első évértékelő beszédét. Fő témája a korrupt és zsarnok Orbán Viktor volt, valamint az ellenzék választási ígéreteinek megalapozása. Március 15-ére pedig nagygyűlést hirdetett.


Változás 2022 – ezzel a címmel rendezték meg Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt országértékelőjét, amelyen megjelent az összes választókörzet egyéni ellenzéki képviselő-jelöltje, valamint az összefogás pártjainak vezető politikusai. Felvezetőként a következőket írták az Egységben Magyarországért közösségi médiaplatformjain: „Az elmúlt tizenkét évben Magyarország az Európai Unió egyik legkorruptabb és legszegényebb államává vált, ahol tavaly a legtöbben haltak meg daganatos megbetegedésekben és második legtöbben koronavírusban a lakosság arányához képest. Mára egyértelművé vált: Orbán Viktor gödörbe kormányozta a nemzetet. Az április 3-i történelmi választáson dönthetünk arról, melyik úton menjünk tovább.”

Márki-Zay Péter beszéde előtti felvezetőként az Egységben Magyarországért hat pártjának egy-egy politikusa beszélt foglalkozásukhoz mérten valóban röviden és tömören.

A felvezető-beszédek

Elsőként Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere, a Párbeszéd Magyarországért társelnöke lépett a mikrofonhoz. Mint mondta, a választásig hátralévő időben el kell jutniuk a magyar emberek szívéig. „Leginkább szívből kell érvelnünk amellett, hogy Magyarországon a változás nem csak lehetőség, hanem kényszer is. Az elmúlt tíz évet Orbán Viktor kormánya ellopta. Ez az ember évek óta milliárdokkal tömi családja és barátai zsebét, stadionokat épít kórházak helyett” – mondta Karácsony, majd összefogásra szólította fel az ellenzék minden tagját, és arra kérte a hallgatóságot, hogy használják ki a választásokig rendelkezésre álló időt, szívtől szívig adják tovább az ellenzék üzeneteit.

Ezután Kanász-Nagy Máté, a Lehet Más a Politika társelnöke következett. „Magyarország ma igazságtalan, de elég tehetős ahhoz, hogy minden állampolgára számára biztosítsa a megélhetést. A Fidesz azonban csak azt érte el, hogy a gazdagok még gazdagabbak, a szegények még szegényebbek lettek, de egy társadalom csak annyira tud erős lenni, amennyire a leggyengébb pontja erős” – mondta.

Harmadikként Kunhalmi Ágnes, a Magyar Szocialista Párt társelnöke szólt a közönséghez. „A zöld után jön a piros” – utalt a sorrendre, egyben az LMP és az MSZP színeire. Hozzátette: a színes koalíció nem a zagyvaságot, hanem a teljes társadalmi összefogás lehetőségét teremti meg, amelynek a társadalmi különbségek és ellentétek feloldása, az ezekkel való tartós leszámolás a célja. „Nem igaz, hogy a NER gazdasági értelemben legalább siker, valójában az objektív adatok az elmúlt 12 évet figyelembe véve lényegi romlást, rombolást és annak súlyos veszélyeket és kockázatokat rejtő hatásait mutatják” – mondta, majd sürgetőnek nevezte a változás kényszerét, amihez nemcsak maguknak, hanem Márki-Zay Péternek is sok erőt és kitartást kívánt.

Kunhalmit Donáth Anna európai parlamenti képviselő, a Momentum Mozgalom elnöke követte a színpadon. „Azért vagyunk ma itt, mert hiszünk abban, hogy Magyarország mindannyiunké. Hiszünk benne, hogy mások baja, mások szenvedése a miénk is. Ma már alig van olyan család, amelynek nincs megélhetési gondja a hónapok végén. Ez nem véletlen: a kormány konzerválja a milliókat érintő függőségi rendszert” – kezdte Donáth. Mint mondta, a Fidesz olyan új kiváltságos elitet teremtett, amely megengedheti magának, hogy a gyerekeit külföldi magániskolákban taníttassa, vagy a magánegészségügyben gyógyíttassa.

Jakab Péter, a Jobbik Magyarországért Mozgalom elnöke tömören beszélt. Mint mondta, „a 2018-asok elkövettek egy nagyon súlyos hibát, azt gondolták, hogy ez a játék egyedül is menni fog, de kétharmad lett belőle. A 2022-esek viszont megtanulták, hogy csak együtt sikerülhet” – kezdte. Majd rövidre is zárta: „Azért szakítottam meg a kampánykörutamat és azért veszek részt a rendezvényen, hogy hitet tegyek az egység mellett, mert mindenkinek tudnia kell, hogy csak együtt sikerülhet. Fizessenek meg a tolvajok! Csak felfelé, hajrá ellenzék!”

Márki-Zay előtt végül az ellenzéki előválasztáson végső miniszterelnök-jelölti ellenfele, Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció politikusa beszélt. „Mindannyian tudjuk, hogy tisztességtelen lesz a választás, mert a Fidesz azzá tette. Pár ezer szavazaton fog múlni. Az elmúlt években megpróbáltak minket elhallgattatni, tisztességtelen lejáratókampányokkal hadjáratokat folytattak a szabad sajtó ellen, ennek ellenére itt vagyunk, összekapaszkodva, és győzni fogunk!
...

2022. február 17., csütörtök

„NEM FOGJUK ELFOGADNI AZT A PUSZTÍTÁST, AMIT ITT CSINÁLNAK”

444.HU / VIDEÓ
Szerző: 444.hu
2022.02.16.



Szerdán hajnalban a Greenpeace aktivistái demonstrációba kezdtek a fertőrákosi parthoz vezető úton. Ott, ahol a Fertő part beruházás bejárata van. A biztonsági őrök bódéjánál építettek fel két rögtönzött állványt és leültek az úttestre. A tüntetésen részt vett Udvaros Dorottya is, aki régóta követi a Fertő tó ügyét.

DR. VINNAI GYŐZŐ, AZ ÉRTELMISÉG ÁRULÁSÁNAK IKONJA

YOUTUBE
Szerző: JUHÁSZ PÉTER
2022.02.17.



Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 2-es választókerületének fideszes országgyűlési képviselője Dr. Vinnai Győző. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Magyarország második legszegényebb körzete lenne, ha Nógrád nem előzné be. Kifejezetten alacsony az egy főre jutó GDP és a munkanélküliségi és a foglalkoztatási ráta. Azt gondolhatnánk, hogy aki itt bevállalja a helyiek képviseletét az bátor és harcos politikus lehet csak. Vinnai Győző jelenleg a harmadik ciklusát tölti a Parlamentben. Azonban arról híresült el, hogy a választókerületét érintő kérdésben soha nem szólalt ott fel. Bezzeg a védő és vádbeszédei, amiket a kínai Fundan egyetemért vagy Schmidt Máriáért vállalt be! Főszerepet vállalt akkor is, amikor a NER úgy döntött, hogy az egyetemeket alapítványi kiszervezésben magukhoz kötik.

UKRÁN, OROSZ, TÖRÖK: ERDOĞAN A JÁTSZMÁBAN - TARIK DEMIRKAN A KLUBRÁDIÓBAN (2022.02.16.)

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Riporter: SZÉNÁSI SÁNDOR
2022.02.16.



A 2022. február 16-i Reggeli Személyben Szénási Sándor beszélgetőtársa Tarik Demirkan, a Türkinfo főszerkesztője volt. Az ukrán-orosz konfliktusnak sokkal több szereplője van, mint hinnénk. Nemcsak Ukrajna és Oroszország, az USA vagy Nyugat-Európa államai, de Törökország is. Erdogan 3 napja tárgyalt Kijevben, és korábban is drónokat adott el Ukrajnának. De erős a török-orosz együttműködés is. Közben pedig a Törökország egy NATO-tagország. Hogy fér ez így össze? 

DE MI EZ A TRANSINDEX, AHOL POLITIKAI OKOKBÓL FELMONDTAK AZ ERDÉLYI MAGYAR ÚJSÁGÍRÓK?

TELEX
Szerző: Transtelex
2022.02.17.


Miből lett a Transindex?


A kolozsvári filozófia szakból, ahova az induló csapat egy jó része járt, Nyírő András médiaszakemberből, aki akkor, 1999 áprilisában még az Internetto, aztán már az Index első embereként pátyolgatta a projektet. Erdélyi írók kultuszműveiből, talán főként Karácsony Benőből, akinek keserédes derűjét azóta is nagyon szeretjük. A Magyar Narancs akkori frissességéből – egy ideig volt rá ingyen előfizetésünk. De leginkább abból, hogy akartunk magunknak egy saját bejáratú kis rezervátumot a romániai magyar őserdőben.

A Transindex 23 évvel ezelőtt indult, egyféle szerény startup voltunk, igaz, ezt a szót akkor még nem ismertük. Amikor 1999-ben elstartoltunk, a romániai internetes penetráció fél százalék alatt volt.

Ami az infrastruktúrát illeti, volt egy 486-os és egy Pentium 100-as számítógépünk. Mindkettőt az egyik szerkesztőnk doktori ösztöndíjából szereztük be, használtan. Az első vadiúj gépünket 2003-ban kaptuk Kovács Kálmántól, aki SZDSZ-es informatikai miniszter volt, és egyben az egyetlen magas rangú magyarországi politikus, aki valaha eljött hozzánk látogatóba a szerkesztőségbe. Ráadásul akkor, amikor még a kolozsvári Monostor lakónegyed egyik tömbházlakásában volt a szerkesztőségünk. (Ez elég fontos részlet: akkoriban a kolozsvári Monostor amolyan favelahangulatú környék volt.) Az internetet a szemközti tömbházsor internetkávézójából kaptuk úgy, hogy az ablakokon, az út felett lógattuk át a szél irányába befeszülő netkábelt. Amikor megállt a lépcsőházunk előtt a három fekete, miniszteri BMW, az utcában az ablakok megteltek kíváncsiskodókkal. Miniszteri tárgyalóasztalunk nem volt, egy kartondobozt takartunk le egy kendővel, ezen szolgáltuk fel a fagyit a miniszternek. Kovács jó fej volt, megette a fagyit, amivel megkínáltuk, és nevetett egyet azon, hogy

a vécélehúzónk egy kiszuperált egér.

A Transindex mindig is markánsan más volt, mint a megszokott romániai magyar médiaintézmények. Miben is? Nagyon tudatosan próbáltunk mindig is szembe menni a teljes közéletet megbénító romániai magyar taburendszerrel. Jellemzően kipécéztünk magunknak egy-egy aktuális tabutémát, és arra „rácuppantunk”, hogy kibeszéljük. Véleményeket ütköztettünk, kerekasztalokat szerveztünk, meghívtuk a politikusokat, hogy válaszoljanak az internetezők kérdéseire.

Disputa éd erdélyi tabuk...

ITT OLVASHATÓ

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

VAN, AKI NAGYOT NYER AZ ÜZEMANYAGÁRSTOPON, DE AZ NEM A MAGYAR LAKOSSÁG

G7.HU
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2022.02.17.


Bár a kormány – politikai megfontolásból – elsősorban a lakosság számára akarta olcsóbbá tenni a tankolást az üzemanyagárak befagyasztásával, mostanra már látszik, hogy nem a magyar háztartások a legnagyobb haszonélvezői az intézkedésnek. Már decemberben is látványosan megugrott a benzinkutak gázolaj-értékesítése a forgalmasabb tranzitútvonalakon, ami arra utal, hogy a Magyarországon áthaladó kamionok gyakrabban tankolnak nálunk mint korábban. Az árstop így a nagy nemzetközi fuvarozócégek költségeit is jelentősen csökkenti. A multik nyereségét pedig sokszor hazai vállalkozások fizetik meg.

Nem csak a szomszéd jön át tankolni

A hét elején a környező országok közül Szlovákiában, Ausztriában, Horvátországban és Szerbiában is 30-70 forinttal többet kellett fizetni az üzemanyagért, mint a hazai kutakon. Ez már akkora különbség, hogy családi autóval is megéri akár 10-20 kilométert autózni, így nem csoda, hogy több ágazati szereplő is azt mondta a G7-nek:

"úgy virágzik az üzemanyag-turizmus, mint talán még soha".

Normál esetben ez kedvező is lehetne a benzinkutasoknak, ha mostanra nem alakult volna ki olyan helyzet, hogy a hatósági ár miatt sok esetben drágábban kapják az üzemanyagot, mint amennyiért eladhatják. Így ez a többletforgalom sokaknak inkább teher, amely csak a veszteséget növeli...

„EZ EGY MÁS DEMOKRÁCIALOGIKA” – MRÁZ ÁGOSTON A FIDESZRŐL, ELLENZÉKRŐL, KAMPÁNYRÓL

SZABAD EURÓPA
Szerző: KELLER-ALÁNT ÁKOS
2022.02.17.


A választások után jelentős átalakuláson mehet át a mostani ellenzék az elemző szerint, a Fidesz politikájában pedig már nincs meglepetés. Úgy véli, azért nincs egy nagy, központi eleme a Fidesz kampányának, mert az ismét kétpólusúvá vált politikai térben a kormánypárt külön célozza az egyes rétegeket, bízva abban, hogy megnyeri a bizonytalanokat – akiken a választás kimenetele múlhat. Interjú Mráz Ágoston Sámuellel, a Nézőpont intézet vezetőjével...

ENNÉL MÁR NEM LEHET JOBBAN MEGNYOMORÍTANI A TANÁROKAT

KLUBRÁDIÓ
Szerző: BOHUS PÉTER
2022.02.17.


A diktatúra nagyon vicces, de keserű a humora ezért ezt abba kell vele hagyatni: számos iskolában kezdtek polgári engedetlenségbe a tanárok a kormány hozzáállása miatt, amivel gyakorlatilag megakadályoznák, hogy a tanárok sztrájkolhassanak. Volt olyan iskola, ahol egyetlen tanár vállalta fel. Vele beszélgettek a reggeli gyorsban arról, hogy miről szól a diktatúra, hogyan lehet Kisfejű Nagyfejű Zordonbordonellen küzdeni.

Simkó Edit tanár. Az országos ismertséget az hozta meg neki, hogy az iskolájában egyedüliként állt fel, hogy tiltakozzon a kormányzat pedagógusokat megnyomorító és megalázó bánásmódja ellen. Simkó ugyanakkor ezt nem egy bátor kiállásnak tekinti, bár volt benne kiállás, de inkább úgy fogalmazott, hogy fölemelte a fejét, és állampolgárként tette a dolgát. "Jó érzés volt, felszabadító" - mondta.

Lázár Ervinre hivatkozva felhozta Kisfejű Nagyfejű Zordonbordont, aki tiltja a nevetést, tiltja a bukfencezést, és akkor el kell kezdeni bukfencezni, és nevetni ezen az egészen, mondta. "A diktatúra előbb utóbb groteszkbe fordul, ami nevetséges". Amikor a sztrájkkal kapcsolatos, a tanárokra szabott rendeletet meghozták a járványra hivatkozva, Simkó Editet elfogta a nevetés, hogy ennyire hülyének már nem nézhetik őket, és egyszerűen megtette: olyan mintha levegőt vett volna, nem pedig valami hőstettként tekint az akciójára.

Mit adott segítséget a kormány? - tették fel a kérdést, amire Simkó Edit azt a példát hozta fel, hogy két éve, egyik napról a másikra bejelentették a kötelező online oktatást, ami úgy nézett ki, hogy az egyik reggel Orbán Viktor bejelentette, hogy fizetést sem kapnak, ha online-ra kell menni. Nem egyebet kaptak, mint szigorítást, mondta.

Megemlítette azt is, hogy a krétát kellett használniuk, "ami porokra omlott naponta többször, mert annyira rossz volt a rendszer fejlesztése". Ugyanakkor humorosnak nevezte, hogy a jelenléti íveket kézzel aláírva kellett leadniuk. "Vagy amikor nyáron egymás vállát veregették az Emmi-ben", és megírták a tanároknak, hogy milyen sokat tettek az érdekükben. Például létrehoztak egy honlapot, ahova a tanárok beküldhették a fejlesztett tananyagaikat, amit mind saját maguk fejlesztettek ingyen és bérmentve: azok, akik nagyon ügyesek voltak, kaptak egy oklevelet, mondta.

Szerinte a tanároknak már nincs mit veszíteniük: egyetlen dolgot említett, ha eltiltanák a hobbijától, a munkájától. "Pénzt mit vesznek el?" Szerinte anyagi értelemben ennél jobban már nem lehet megnyomorítani a tanárokat. "Lehet, hogy ez is a kormány célja volt: ugyanis korábban a pedagógusok azért reklamáltak, hogy régebben a bérük vetítési alapja a minimálbér volt, és szerették volna, ha visszakötik hozzá, "ami sikerült, csak nem pont úgy, ahogy képzelték, mert most már ők is minimálbért keresnek".

"A diktatúra nagyon vicces, de keserű a humora ezért ezt abba kell vele hagyatni. Állampolgárnak kell lenni, nem hősnek. A sztrájkjoggal nem csak a pedagógusok joga sérül, az ugyanis egy alapjog, mindenkinek jár" - mondta Simkó Edit.

"Több Lázár Ervin, több Örkény, több József Attila, nem kell félni, csinálni kell". Önmagáról azt mondta, pici porszem, de úgy látja, hogy a pedagógusok közül egyre többen csatlakoznak, és hasonlóan gondolkodnak a tiltakozókkal. Amikor Facebook posztját megírta arról, hogy polgári engedetlenséget választja, "felhívták a kölcseysek, szentlászlósok, illyésesek, és mondták, hogy ők is ott vannak, ne izguljon". Szerinte alakul az összefogás, és a két szakszervezet is vállt vállnak vetve dolgozik. "Ez mindenképpen pozitív", és szerinte a szülők is belátják, nem velük kell veszekedni, mert az állammal vannak szerződésben, hogy a gyermekeik jó oktatást kapjanak: és sokszor nem ők tehetnek róla, hogy nem tudnak megfelelni a feladatnak.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

ZSIGÓ JENŐ: A MAGYARORSZÁGI GONDOLKODÁSMÓD MINDENKORI ÉS URALKODÓ ELEME A CIGÁNYOK KIIRTÁSA

MÉRCE
Szerző: KOCSIS ÁRPÁD
2022.02.17.


Zsigó Jenő szociológus, népművelő, a Cigány Ház – Romano Kher igazgatója, a Roma Parlament Egyesület alapítója és elnöke 2012-től – amikor a Cigány Házat és a Roma Parlament Tavaszmező utcai épületét elvették az egyesülettől – ritkán szólal meg a nyilvánosság előtt. Pár napja azonban a Szabad Európa interjút készített vele, amelyben a rendszerváltás utáni roma képviselet meghatározó tagja a cigányság helyzetéről, a magyarországi roma kisebbséggel szembeni évszázados előítéletekről és a rendszerváltás utáni roma érdekérvényesítés nehézségeiről beszélt.

„Ha az utóbbi 80-100 évet tekintjük és végignézzük a történelmi nyomait a cigányokról való gondolkodásmódnak, akkor folyamatosan uralkodó és mindig visszatérő elem a cigányok kiirtása”,

mondta el Zsigó Jenő a többségi társadalom rasszizmusának gyökereiről szólva. Meglátása szerint ez már így volt azelőtt is, hogy a fasiszta rezsim hatalomra került volna Magyarországon. Felelevenítette azokat a parlamenti beszédeket, amelyekben a szónokok a cigányok kiirtására utalnak, vagy éppen azt követelik, hogy a „vándorló”, „népvándorló” romákat kényszermunkahelyekre tereljék. Zsigó szerint ezek a megközelítések, s az ezekből származó beidegződések, „hangulatok” máig velünk élnek és uralkodóak...

AZ USA FELADHATJA UKRAJNÁT? - AZ OROSZ MÉDIUMOKAT IS ELLEPIK AZ UKRAJNAI HELYZETTEL ÖSSZEFÜGGŐ TALÁLGATÁSOK.

BEKIÁLTÁS BLOG
Szerző: KABAI DOMOKOS LAJOS
2022.02.17.


Meglepő vízióval állt elő Ukrajna jövőbeli sorsáról Mihail Hazin oroszországi közgazdász, publicista, televíziós és rádióműsorok készítője, szereplője, korábban az orosz elnöki hivatal munkatársa. Az Ekonomika Szevodnja gazdasági újság február 16-ai száma ismerteti nyilatkozatát arról, hogy

az Egyesült Államok magára hagyja Ukrajnát, de úgy, hogy ott a különböző fegyveres csoportok révén az afganisztánihoz hasonló tűzfészek jöjjön létre.

Ha egyetlen hatalmi centrum alakulna ki Kijevben, a fegyvereknek az egymással szemben álló erők számára juttatásával teremtenének instabil helyzetet. Mára ugyanis világossá vált, hogy a 2014 februárjában amerikai protektorátussá tett Ukrajna képtelen saját lábra állni. Viszont az USA – az Egyesült Államok lakosságát is sújtó válság közepette – nem akarja és nem is képes finanszírozni a tőle távoli országot. Az viszont érdeke, hogy a káosz melegágyát teremtse meg Oroszország határán és Európa keleti részén, mert ezzel kárt okozhat a globális versenytársaknak – Moszkvának és az EU-nak is.

Hazin
hipotézisének ennél is meglepőbb része, hogy szerinte Washington másutt is káoszt próbál majd teremteni – a balti államokban, Romániában és Bulgáriában –, hogy megnehezítsék Oroszország számára a rend helyreállítását. Ráadásul Moszkvának ezt megszállás nélkül kell elérnie, hiszen ehhez nem lenne ereje, és az oroszországi lakosság ellenállását is maga után vonná.

A közgazdász szerint az USA a lassú „átrendezésre” a Csendes-óceáni térség felé fordulás, mindenekelőtt a Kínával való küzdelem miatt kényszerül, és a folyamat vége a NATO elsorvasztása lesz. Washington a jövőben az Egyesült Államok–Nagy-Britannia–Kanada–Ausztrália külön katonai szövetségének megerősítésére fordítja erőforrásait és energiáit. Mindenesetre Ukrajna többszörösen is alkalmasnak látszik arra, hogy az amerikai geopolitikai stratégiaváltáshoz hivatkozási alap legyen...

NEM CSAK AZ ELLENZÉK KEZEL BENNÜNKET CSALÓKKÉNT, HANEM AZ ORBÁN-KORMÁNY IS – ERDÉLYBEN IS DÚL A VÁLASZTÁSI KAMPÁNY

NÉPSZAVA
Szerző: GÁL MÁRIA
2022.02.17.


Van, aki rémálomként éli meg a magyarországi parlamenti választás kampányát, van, aki a nemzeti összetartozás bizonyítékaként várja a nagy napot. A médiában azonban nyoma sincs a sokszínűségnek.

2018-ban is szavaztam a magyarországi választáson, az idén is fogok. Hálás vagyok azért, hogy magyar állampolgár lehettem, azért, hogy a magyar állam végre ugyanolyan magyarnak tekint engem is, mint azokat, akiknek ősei szerencsésebbek voltak és soha nem kényszerültek más állam fennhatósága alá – fogalmazott egy csíkszeredai fiatalember.

Múlt heti erdélyi körutam során sokakkal nyílt lehetőségem beszélgetni arról, hogyan viszonyulnak ők az egyszerűsített honosítással járó levélszavazáshoz, miért regisztráltak a választásra, miért voksolnak vagy épp miért nem. Olyannal nem sikerült személyesen találkoznom ezúttal, akik még a 2014-es választás előtt kérték felvételüket a névjegyzékbe, „amikor még nem ment házhoz a regisztráció”, de nyilván, szép számmal vannak ilyenek is, hiszen a nyolc évvel ezelőtti választáson is már 193 793 külhoni magyar szerepelt a levélszavazásra jogosultak névjegyzékében. 2018-ra majdnem megduplázódott, idénre akár háromszorosát is elérheti a regisztráltak száma. Én nem azért akartam magyar állampolgár lenni, hogy szavazhassak, nekem ez pusztán érzelmi kérdés volt, de amikor az állampolgársági eskü letételekor felajánlották a lehetőséget és megkaptam a regisztrációs csomagot, éltem a lehetőséggel. A családom minden tagja egyszerre kapta az állampolgárságot, közülünk senki sem utasította vissza a regisztrációt, és mindnyájan szavaztunk is. Bár nem beszéltünk erről még a családban, szerintem ők is fognak voksolni a most következő választáson is – mondta a székely fiatal...

MATEMATIKAI MODELLEL BIZONYÍTOTTÁK: JÖVŐBENI KORONAVÍRUS-VARIÁNSOK KIJÁTSZHATJÁK AZ IMMUNRENDSZERT

QUBIT
Szerző: BALÁZS ZSUZSANNA
2022.02.17.


Már létező és jövőbeli covidvírus-variánsokról mutatta ki egy matematikai modell, hogy potenciálisan alkalmasak arra, hogy megkerüljék a szervezet immunrendszerét, ami miatt rendkívül nehézzé válhat ellenük a védekezés – jelentette a PLOS Computational Biology szaklapban frissen publikált tanulmányában egy spanyol kutatócsoport. A tudósok az eredeti wuhani SARS-CoV-2 vírusvariáns tüskefehérjéjének szerkezeti variánsait, úgynevezett epitópjait vetették össze az emberi szervezetben a T-sejtes immunválaszt kiváltó HLA-antigének lehetséges genetikai variánsaival. Arra jutottak, hogy a több mint ezer létező SARS-CoV-2 epitóp mintegy 90 százaléka kompatibilis az emberi szervezet HLA-antigénjeivel. A maradék 10 százalék azonban olyan szerkezeti változásokat takar a vírus tüskefehérjéjében, amely alkalmassá teheti a kórokozót arra, hogy elkerülje a szervezet védelmi vonalát.

Hogy jobban lehessen érteni, mit is vizsgáltak az adatbiológusok, fontos tudni, hogy a HLA-molekulák funkciója a sejtek belsejében az, hogy magukhoz kössék a sejten belül megjelenő – idegen eredetű, vagy a sejt belsejében, például karcinogén folyamatok következtében keletkező – antigéneket, azokat bemutassák az immunrendszer T-sejtjeinek, amelyek sikeresen beindítják az immunválaszt. Ha a HLA-rendszer nem, vagy rosszul működik, a T-sejtek figyelmét elkerülhetik az idegen antigének, de az is előfordulhat, hogy a túl buzgó bemutatás miatt a T-sejtek a szervezet saját sejtjei ellen fordulnak...

ÚGY ZÁRKÓZTAK FEL A MAGYAR BÉREK, HOGY A MULTIKNAK ALIG KERÜL TÖBBE A MAGYAR DOLGOZÓ

G7.HU
Szerző: STUBNYA BENCE
2022.02.17.


Ez itt az Elmúlt 20 év, a G7 választások előtti tematikus sorozata, ahol egy-egy kiválasztott jelenség, ágazat 2002 utáni alakulását, sorsát mutatjuk be néhány mutatón, ábrán keresztül. A sorozatról itt lehet bővebben olvasni.


A sorozat előző bérekkel foglalkozó részében azt mutattuk be, hogy bár jelentős bérfelzárkózás láthattunk 2005 és 2020 között a kelet-közép-európai régióban, ennek tempója Magyarországon volt a legvisszafogottabb. Abban a cikkben a béreket vásárlóerő-egységben, a helyi valuták torzítását kiszűrve mutattuk be.

De mi a helyzet akkor, ha a bérek alakulását euróban nézzük? Ahogy az alábbi ábrán látszik, abban így sincs eltérés, hogy Magyarország a 2000-es évek közepétől a visegrádi négyektől folyamatosan leszakadva a mezőny végére került (vagy ott maradt). Románia azonban euróban számolva is jelentős bérfelzárkózása ellenére sem előzte meg hazánkat.

A felzárkózás trendje látványosabb, ha a 2002-höz viszonyított közel két évtizedes változást egyben ábrázoljuk. Az osztrák bérek euróban számolva is sokkal lassabban növekedtek a V4-es tempónál ebben az időszakban, Magyarország viszont 2002-es viszonyítási ponttal kifejezetten jól teljesített. Egy átlagosan kereső gyermektelen egyedülálló esetében például az euróban mért nettó jövedelem növekedése Magyarországon volt a legmagasabb. Más kérdés, hogy egy kétkeresős, kétgyerekes család esetében a szinte pontosan ugyanakkora növekedés már csak harmadik helyre volt elég ezen az időtávon. Ez utóbbi a 2010-es évek második felének családosok számára kedvező adóváltozásai fényében némileg meglepő eredmény...