Szerző: HALÁSZ NIKOLETT
2024.02.14.
A közoktatásban dolgozó 140 ezer pedagógusnak februártól átlagosan 32,2 százalékkal emelték a bérét. Bár a fizetésemeléssel nem volt mindenki elégedett, de az mindenképp javította a pedagógusok mostanáig siralmas anyagi helyzetét.
Hasonlóan siralmas azonban az egyetemi oktatók fizetése is, rájuk viszont nem vonatkozott a béremelés. Így az olló tovább nyílt a két csoport között, ami érdekes helyzetet eredményezett.
Egy egyetemről kikerült tanárszakos gyakornok most több pénzt visz haza, mint egy őt korábban tanító adjunktus.
Az egyetemi oktatók alapbérét évek óta nem emelték. A lapunknak nyilatkozó oktatók szerint nem azzal van a gond, hogy a pedagógusok fizetését megemelték, hanem azzal, hogy lassan nem lesz, aki tanítsa őket.
Az állami egyetemeken csak bérkiegészítést kaptak a dolgozók
A cikkünk elején idézett Homonnay Zoltán alapbére havonta bruttó 587 ezer forint, ehhez hozzájön még bruttó 117 ezer forint munkáltatói döntésen alapuló illetménykiegészítés.
Az állami egyetemeken dolgozók bére nem teljesen egységes. Ugyan van egy törvény által szabályozott alapbérük, de erre rárakódnak még különböző illetmények. Így a bér több dologtól függ: például attól, hogy valaki melyik egyetemen, milyen tudományterületen tanít, milyen tudományos fokozata van. Az ELTE-n például a Gazdaságtudományi Karon jóval magasabbak a bérek, mint a Természettudományi Karon. Ennek az az oka, hogy a gazdasági területeken kevesebbet fordítanak tudományos kutatásra, és sok fizetős képzést indítanak.
Az állami egyetemeken 2021-ben és 2022-ben is 15 százalékos fizetésemelést kaptak a dolgozók, ez azonban nem a garantált bér emelését jelentette, hanem egy illetménykiegészítést. Ráadásul van, ahol nem is mindenki kapta meg a teljes összeget: például az ELTE Természettudományi Karán a 30 százalékos illetménykiegészítés harmadát teljesítményhez kötötték.
Az illetménykiegészítéssel az oktatók szerint az a probléma, hogy egyrészt bármikor visszavonható, másrészt nem számít bele a hitelképességbe. Az illetménykiegészítés nem követi az infláció mértékét, így a 2021-ben és 2022-ben kapott bérkiegészítés sokat veszített értékéből.
Ezért tavaly januárban az ELTE dolgozóinak negyede nyílt levélben követelte az alapbérek megháromszorozását. A levélben azt írták, elfogadhatatlannak tartják a jelenlegi bérezést, nemcsak az oktatókét, hanem az adminisztratív munkakörben dolgozókét is.
Az összefogás eredményeként tavaly az ELTE egy belső bérminimumot vezetett be, amivel például az egyetemi adjunktusok bérét felhúzták bruttó 420 ezer forintra, az egyetemi tanársegédekét bruttó 380 ezer forintra. „Ez tűzoltás. A fő probléma, hogy a fenntartó nem ad elég forrást” – mondta a Telexnek Gregor Anikó, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének ELTE Társadalomtudományi Kar titkára. Információjuk szerint az ELTE-n 10 százaléknyi általános béremelés körülbelül 2,5 milliárd forintos befektetést jelentene.
Nem csak az ELTE van nehéz helyzetben, más állami fenntartású egyetemeken se sokkal jobbak a fizetések. „Az állami felsőoktatási intézményeknél évek óta nem változik a felsőoktatási bértábla” – írta megkeresésünkre Dráviczki Sándor, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke...
