2018. december 6., csütörtök

MICHELLE OBAMA MEGTANULTA A LECKÉT: HA VALAMIBEN AZ ELSŐ VAGY, NEM HIBÁZHATSZ

HVG ONLINE
Szerző: VÁNDOR ÉVA
2018.12.06.


Michelle Obamából igazi rocksztárt csináltak a nosztalgiázó amerikaiak, akik leginkább azt szerették volna, ha a volt first lady elnökként tér vissza. Most azonban úgy tűnik, hogy elsősorban önmagaként tér vissza, mégpedig egy memoárral, amely mától magyarul is olvasható.

Nem lehet az mondani, hogy Michelle Obamától lett volna hangos a sajtó, miután férjével, Barack Obamával nagyjából két évvel ezelőtt kiköltözött a Fehér Házból, és átadta a terepet Donald és Melania Trumpnak. Mindketten visszavonultak a nyilvánosság elől, bármennyire is igényt tartott volna a publikum a társaságukra. Ennek viszont vége, Michelle Obama rocksztárként tért vissza azzal, hogy megírta a memoárját, amely mától magyarul is olvasható.

Az elmúlt hetekben pedig arról is meggyőződhettünk, hogy Michelle Obamából szórakoztatóipari tényező lett, miután a könyvet népszerűsítő fellépéseire úgy kapkodták el a több ezer dolláros jegyeket, mint egy Beyoncé-koncertre. Az Így lettem(Becoming) című életrajzból a november 13-i angol nyelvű megjelenése óta több mint kétmillió példányt adtak el az Egyesült Államokban és Kanadában, ezzel már most 2018 legnagyobb példányszámban eladott kötete.

Könyvbemutatót általában könyvesboltokban, kávézókban, esetleg színházakban bonyolítanak, de Michelle Obama más kategória: ő tízállomásos turnéra indult a világsztárok koncertjeit szervező Live Nation lebonyolításában, és több tízezres sportcsarnokokat töltött meg...

AKADÉMIAI KUTATÓHÁLÓZATOK: EGYRE DURVULÓ HARC AZ MTA ÉS PALKOVICS LÁSZLÓ KÖZÖTT

168 ÓRA ONLINE
Szerző: ÓNODY-MOLNÁR DÓRA
2018.12.06.


Megmerevedtek a frontok az MTA és az innovációs miniszter közötti, az akadémia kutatóhálózatának jövőjéről szóló tárgyalások során. A miniszter a nyomásgyakorlás széles tárházát veti be, hogy meghátrálásra kényszerítse az Akadémiát, de az akadémikusok mai közgyűlése támogatásáról biztosította Lovász László elnököt. A tét nagy: a minisztérium szerint a hatékonyságot kell növelni, míg az akadémikusok szerint a tudomány szabadsága a tét. 

A teremben, ahol az MTA rendkívüli közgyűlését követő sajtótájékoztatóra várakozó újságírók ültek, egyszer csak megjelent egy asszisztens, aki fogta Palkovics László névtábláját és elvitte. Pedig az eredeti tervek szerint a tájékoztatón az innovációs és technológiai miniszter is részt vett volna, hiszen a rendkívüli közgyűlés témái – kutatóintézeti hálózatának sorsa és az MTA jövő évi költségvetése – mind-mind olyan kérdések, amelyek megválaszolása nem megy a miniszter nélkül. A kormány ugyanis nyáron módosította az akadémiai, illetve a költségvetési törvényt, s ennek következtében a Palkovics László által felügyelt Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz került az MTA költségvetésének kétharmadát kitevő akadémiai kutatóhálózat működését biztosító forrás, továbbá a kutatásokat támogató pénzek egy része is.

A rendkívül feszült és komor hangulatú tájékoztatón Lovász László, az akadémia elnöke elmondta: arra számítottak, hogy a miniszter eljön, és ismerteti elképzeléseit arról, miként is szeretné biztosítani az akadémiai kutatóhálózat finanszírozását. Ehelyett azonban csak egy levelet küldött, amelyben azzal indokolta távolmaradását, hogy a közgyűlés tervezett témái szerinte nem relevánsak.

– Ezt én nem tudom elfogadni, mert a közgyűlés minden olyan információval foglalkozott, ami a rendelkezésünkre állt. És nagyon lényeges lett volna, hogy megtudjuk, hogyan szeretnék az akadémiai kutatóhálózatot finanszírozni a közeljövőben. Nagyon sajnálom, hogy a miniszter úr nem méltatja az Akadémia közgyűlését arra, hogy az elképzeléseit közvetlenül megossza azokkal, akik ezért a leginkább felelősek, hiszen a közgyűlés az MTA legfőbb határozathozó szerve – jelentette ki Lovász László, aki ismertette a Közgyűlés által hozott határozatokat is (lásd keretes írásunkat)...

MEGTALÁLTUK A LETAGADOTT MÁSIK HONVÉDSÉGI FALCONT, EZ MÁR TÉNYLEG A KORMÁNYGÉP

ZOOM
Szerző: LENGYEL TIBOR
2018.12.06.


Most már tényleg van kormánygépe Magyarországnak: a Zoom.hu kiderítette, hogy szemben azzal, amit eddig állított a kormány és a Honvédelmi Minisztérium (HM), nem egy, hanem két “business jet” repülőt is vásároltak. 

Míg az eddig elismert egyetlen légijármű katonai repülőgépként üzemel, a másik egyértelműen polgári gép, így is vette nyilvántartásba a Légügyi Hatóság, csak éppen egy HM-cég a tulajdonosa. Tehát:

- van az augusztusban a HM kecskeméti repülőbázisára érkezett, 606-os katonai lajstromszámú, katonai jelzésű és csukaszürke katonai festésű Falcon 7X, amit a Honvédség állítása szerint szállító- és futárgépként használ, és éppen ma, december 6-án délelőtt is repülést végzett.
- Van egy másik Falcon 7X is, amely az állami Légügyi Hivatal aktuális, december 3-i polgári légi jármű adatbázisában szerepel HA-LKX polgári lajstromjellel, a tulajdonosaként pedig a HM leánycége, a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt. (HM EI) szerepel a papírokban...

TÉNYEK ÉS TÉVHITEK A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉT MÓDOSÍTÓ TÖRVÉNYJAVASLATRÓL

MÉRCE
Szerző: SZABÓ IMRE SZILÁRD
2018.12.06.


Az elmúlt napokban is számos helyes és helytelen értelmezés jelent meg a Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf által jegyzett törvényjavaslatról, ami a munka törvénykönyvét módosítaná több ponton. December 4-én az Országgyűlés Vállalkozásfejlesztési bizottsága – az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat 45. § (5) bekezdése alapján – a T/3628. számú törvényjavaslathoz részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatot terjesztett elő.

Sajnálatos módon rengeteg „fake news” kapott szárnyra az elmúlt napokban, amelyek elsősorban a nem szokványos eljárás miatt alakultak ki. A munka világában a munkajogi jogalkotás nélkülözhetetlen eleme a tripartizmus (az állam, a szakszervezetek és a munkáltatók közötti – tehát a munkaügyi – kapcsolatok sajátos formája), amely alapján a szabályok a szociális párbeszéd rendszerének keretén belül kerülnek kialakításra.

Ezzel elkerülhető (lett volna) a legtöbb félreértés. A jelenlegi „jogalkotási út” már önmagában is rengeteg indulatot gerjeszt.

A normaszöveg az elmúlt héten is több változáson esett át, amely szövegezési konstrukció egyébként is kifejezetten megnehezíti a munkavállalók számára, hogy megismerhessék a jogaikat. Neves jogtudósok szerint is kifejezett hátránya a hatályos törvénynek – többek között – a jogok és kötelezettségek homályos jellege és a bonyolult („labirintusszerű”) szabályozás.

Nézzük sorban a főbb tévhiteket:...

A SUTTYÓSÁG NEM FALUN TEREM

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- ORDÍTOK BLOG
Szerző: Swan Edgar
2018.12.06.


...Ha én most rendes, a nemzet ügyét szolgáló, közpénzből fizetett propagandista lennék a nyolcaskán, azt mondanám, hogy bizonyos korban – ha bekövetkezett egyfajta szellemi leépülés, amitől még valaki lehet nagyon cuki bácsika – nem kellene nyilvánosan megnyilatkozni. De miután Magyarországon csak az lehet jobboldali, aki fideszes, aki viszont ellenzéki, az csak liberális baloldali lehet, inkább vállalom az utóbbi skatulyát és mint ilyen, nem írom le azt, amit leírtam volna, ha ez nem így lenne.

Ha én jobboldali lehetnék – amihez a jelenlegi kormány összes tagjának börtönben kellene ücsörögnie az idők végezetéig – azt mondanám, hogy igen, büszke akarok lenni az országomra. Mert van miért. Mert okos gyerekek kerülnek ki az iskolákból, mert egyre több a diplomás, mert remek szakembereket bocsát útjára a szakképzés, mert az idős emberek biztonságban és nyugalomban tölthetik utolsó éveiket, mert járhatóak az utak, mert a legkisebb faluban is olyan szintű az oktatás, hogy amelyik gyerek szorgalmas és okos, diplomához juthat, hogy senki nem hal meg kórházi fertőzésben, sem pedig azért, mert nem jut megfelelő ellátáshoz, azért meg pláne nem hal meg senki, mert nincs pénze kezelésre, vagy kiváltani a gyógyszereit. Büszke lennék, ha a magyar vállalkozások fejlődnének, ha a mezőgazdaság az ország adottságainak és a kor követelményeinek megfelelően átalakult volna, ha bárki, aki elég szorgalmas, nyugodt életet biztosító bérhez jutna. Lenne mire büszkének lenni, ha ez egy modern, művelt, fejlődő, toleráns, jó kedélyű, barátságos ország lenne. Baloldaliként is pont ezekre lennék büszke.

De ameddig azért kell szeretnem a hazámat és döngetni a mellemet a magyarságom miatt, mert addig sem figyelek fel az ipari mértékű lopásokra, a miniszterelnök pereputtyának ész nélküli gazdagodására, az éhezőkre, az iskolából kihullókra, a felsőoktatásba jelentkezők számának drasztikus zuhanására, a kulcspozíciókban lévők szakmai és emberi silányságára, a lakosság felének folyamatos lecsúszására, a külföldre menekülő szakemberek tömegére, a közpénzből összevásárolt pártpropaganda fröcsögésére, a törekvő és okos fiatalok helyett előkotort szenilis vénemberek feneketlen ostobaságára, addig nincs okom a büszkesége.

Egy dolog miatt érzem hasznosnak, hogy elolvastam ezt az interjút. Rájöttem a hasonlóságra Boross és Orbán között. A tyúkszarból kivakarodni képtelen suttyó engesztelhetetlenül irigy gyűlölete az értelmiséggel szemben. Úgy látszik, semennyi idő nem elég megérteni, hogy az intelligencia nem Budapesten, de még csak nem is a városban terem. Ha valaki viselkedni képtelen, félművelt, erkölcstelen és gátlástalan gazember, az nem a születési hely miatt van. Egyikük sem jobboldali, de legalább mindketten szélsőjobboldaliak. Orbán érdekből az
.

ITT OLVASHATÓ

A FASISZTA AGYMOSÁST NEVEZIK "NEMZETSTRATÉGIÁNAK"

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2018.12.06.


Számunkra döbbenetes, hogy a MÚOSZ (a magyar közélet más részeivel együtt) még mindig eljátssza a “demokráciát”. Úgy tesz, mintha lennének a korlátlan hatalomgyakorlásnak korlátai, amelyekhez fordulni lehet.

Az egyébként tiszteletre méltó (mert egyedüli valódi szakmai szervezetként működő) Magyar Újságírók Országos Szövetsége az Alkotmánybírósághoz fordul azért, mert Orbán “nemzetstratégiai jelentőségűnek”, és ezzel közérdekűnek nyilvánította a fideszes propagandapártsajtót, hogy ezzel kivonja a versenyhivatali eljárás alól.

Ez a vakság, még inkább szándékos félrenézés az oka annak, hogy bármit meg lehet csinálni, és semminek nem lesz következménye. Ez a hamis pótcselekvés maga az önfeladás. A MÚOSZ és az ország más szakmai szervezetei, intézményei ne tudnák, hogy Orbán első lépésben lebontotta a hatalmi ágak szétválasztásának, a fékek és ellensúlyok működésének rendszerét, hogy ne lehessen az ő egyszemélyes hatalmát demokratikusan és jogállami eszközökkel korlátozni? Milyen Alkotmánybírósághoz fordulnak? Ahhoz, amit Orbán állított össze? Ahhoz, amelynek többsége Orbántól függ?

Ennél már csak az lenne viccesebb, ha Polt Péterhez fordulnának. Vagy Áder Jánoshoz. Vagy Kövér Lászlóhoz, Vagy Rogán Antalhoz, vagy Kósa Lajoshoz. Itt rajtuk kívül senki nincs. Versenyhivatal is csak azért van, hogy a taktikai okokból nem deportált, nem bevagonírozott, nem munkatárborban levő, nem szétvert szerkesztőségekben dolgozó és nem agyonlőtt újságírók ne foghassanak össze, arra a rövid időre sem, amíg őket is meg nem szüntetik, valamelyik oligarcha kezébe nem adják, vagy meg nem szállják.

A látszólagos kontrollra hivatott szervezetek is Orbán kezében vannak. Magyarországon semmi nincs, ami független és szabad lenne. Ami nincs a kezükben, azt üldözik, azt megbélyegzik, illetve még nem kebelezték be, csak a működési feltételeit korlátozzák.

Azt nem értik meg Magyarországon, vagy ha igen, nem ennek megfelelően reagálnak, hogy Orbán rendszere ugyanolyan fasizmus a lényegét tekintve, mint a történelem bármely fasizmusa (nevezzék abban a korban bárminek). A különbség az, hogy mindezt a demokrácia hamis látszatába burkolja. Ez a nagy találmány. Ez a rendszer addig él, amíg ezt a hazugságot tudomásul veszi az ország...

CEU, KÉPZÉS, SZOTYIHÉJ-KÖPKÖDÉS

GONDOLATVILÁGBAN BLOG
Szerző: Andrew_s
2018.12.05.



...Mert tegyük fel, hogy a CEU olyan jelentéktelen, amilyennek fel akarják időnként a hatalom szekértolói tüntetni. Mondván, hogy egy piszlicsáré egyetem mellett miért kell tüntetni, meg ekkora szelet kavarni. Miközben ugyanezek válasza nem ismert arra a kérdésre, hogy amennyiben tényleg jelentéktelen, akkor miért zavarja annyira a hatalom birtokosát? Lehet, hogy mégsem annyira jelentéktelen? Ha pedig jelentéktelen, de mégis zavarja a kormányt, akkor lehet, hogy mégis azoknak van igaza, akik szerint a képzés, mint olyan zavaró a hatalmaskodóknak? Amiről az jut eszembe, amit egykor a főnöknőm mondott, alighanem idézve valakit, valami továbbképzés kapcsán. Azt, hogy „diplomával is lehet utcát seperni, de diploma nélkül mást sem lehet”. Ami nyilván egy sarkított összehasonlítás, de azért van benne valami. A diploma megszerzéséig ugyanis, amennyiben valóban képzés zajlik az egyetem falain belül, akkor szélesedik a nézőpont, épül egy kapcsolatrendszer, és ragad némi ismeret is. Ebből a két előbbi lehet egy centrum-, illetve cenzúrahívő, a tudatlan szolgahad kialakításában érdekelt hatalom érdeke.

Márpedig ebből a szempontból az a vita érdektelen, hogy a CEU az ország legjobb, vagy legrosszabb egyeteme-e? Az ország legrosszabb, de a diplomát valós képzés fejében kiadó egyeteme is jobban segítheti egy fiatal további életét, mint a legjobb stadion padsoraiban elsajátítható szotyihéjköpési szakképzés. Még akkor is, ha az egyetemi padsorokból a diploma kézhezvétele előtt kopik ki valaki. Elvégre lehet, hogy az egyetemen jön rá valaki, hogy jobb villanyszerelő lenne, mint amilyen elektromérnöknek szeretnék a szülei tudni. Igaz, a valós szakképzés is komoly ismereti bázist nyújthat. Úgyhogy az sem jó. Talán nem is véletlen, hogy a komoly tradiciókkal bíró hazai szakképzést is gyakorlatilag szétverték.

Mindamellett Orbán hű trolljai természetesen mondhatják, hogy ez egy városi, ha tetszik aszfalton nőtt parasztértelmiség, egyedi nyavalyája. Mert bezzeg a magyar paraszt másként látja, és a vidék fejlesztése felé fordulnak a felvonuló arcélek. Amiben lehet hinni, ha valaki nagyon akar. Aki nem nagyon akar, az összevethet két adatot. Az egyik az, hogy kormány 150 milliárdot szán a magyar falu-programra. A másik, hogy a még át sem adott Puskás Ferenc Stadion költségvetése idénre már ennél kicsit magasabbra, 190 milliárd forintra nőtt. Hűen tükrözve a jelenleg regnáló hatalom valós preferenciáját a mezőgazdasági szakmunkástól a vidéki értelmiségen, az országosan kiművelt emberfőkön át a stadion-hangadó decibelhuszárokig vezető ív mentén.


MÉRŐ LÁSZLÓ: EGYETEMGYILKOS 2.

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: MÉRŐ LÁSZLÓ
2018.12.05.


Orbán Viktor olyan szélkakas, amelyik mindig arra fordul, amerre holnap fog fújni a szél. Vélemény.

Amikor tavaly áprilisban a CEU-ügy kipattant, Orbán Viktort nemes egyszerűséggel egyetemgyilkosnak neveztem. Azóta a véleményem csak annyit változott, hogy most már egy jelzőt is hozzáteszek: cinikus egyetemgyilkos.

Tavaly áprilisban ezt írtam: „Az áldozat túl fogja élni az aljas merényletet, és talán még hazánknak is van némi esélye arra, hogy nem veszíti el a világ tudástérképének egyik jelenleg éppen itt található gyöngyszemét.” A mondat első felében igazam volt, a nagyvilágon e kívül is van a CEU számára hely, így az egyetem túlél. Ez azonban nem menti fel Orbánt a gyilkos szándék bűne alól. A mondat második felében viszont túl optimistának bizonyultam, hazánk elveszítette ezt a gyöngyszemet. Orbán, ha megölni nem is tudta, de sikeresen kiutálta. Mondvacsinált okokkal és a többi egyetemnek is komoly károkat okozva – alig egy hónappal később erről is írtam, hogy pontosan mivel.

Az orbánista média persze löki a szöveget, de hiszen itt marad a magyar Közép-Európai Egyetem, csak az idegen CEU költözik Bécsbe. Ezzel a csúsztatással fedik el, hogy az elvakult Soros-gyűlölet eredményeként elvették a magyar gyerekektől azt a lehetőséget, hogy Magyarországon amerikai diplomát szerezzenek. Ezentúl a legjobb esetben Bécsben szerezhetik azt meg, ha meg tudják fizetni az ottani megélhetést. Orbánék régi jó szokásukhoz híven ismét kiszúrtak a szegényebb magyarokkal. De ez még nem lenne alapvető baj, végül is erre szavazott az ország, amikor megválasztotta őket.

Az igazi bajnak azt látom, hogy aki nem hisz vakon Orbánnak, az lassanként azt hiheti, hogy a CEU volt az ország messze legjobb egyeteme. Ugyanis tisztességes ember már egy ideje nem kritizálja a CEU-t, egy bestiális gyilkossági kísérlet áldozatával csakis szolidaritani lehet. Ebben a helyzetben sokan úgy érzik, a többi egyetem csak afféle maradék a CEU-hoz képest – és lám, ezt maguk is bevallják, amikor rinyálnak a CEU-ért. Orbán a többi egyetemet is hiteltelenítette azzal, hogy ezt elérte.

Orbánt nemhiába nevezik rendíthetetlen hívei maguk között csak „a főmérnök”-nek: jól tervez előre. Egy összeszerelő-ország alattvalói jobb is, ha nem bíznak ez egyetemekben. Ezért használtam e cikk elején a cinikus jelzőt. Orbán semmilyen sok száz éves értéket nem tisztel, mindig csak azt, amit épp a következő pillanatban érez érdekének. Egy szélkakas, a szó klasszikus pejoratív értelmében, összevissza forog.

Csakhogy Orbán Viktor olyan szélkakas, amelyik mindig arra fordul, amerre holnap fog fújni a szél. Erre jogosan büszke, hiszen ezt kitalálni valóban nagy kunszt. Eközben maga sem veszi észre, hogy egy ilyen szélkakas pontosan ugyanannyiszor változtat irányt, mint egy hagyományos, és ezért ugyanannyira elviselhetetlen az állandó heves mozgása és következetlensége. Ez még akkor is így van, ha valóban mindig eltalálja a holnapi szélirányt.

Ráadásul Orbán időnként fájdalmasan nem találja el a holnapi szélirányt. Ez mostani témánkat annyiban érinti, hogy kérdés, valóban jól eltalálta-e, hogy az USA szemet fog hunyni a CEU cinikus elüldözése fölött. Magyarként inkább azt szeretném, hogy hunyjon, és ne bosszulja meg rajtunk az őt ért sérelmet, akkor se, ha ezzel megint Orbán húz be egy pontot. Orbán cinikus rombolását nekünk kell megállítani, és nem valamiféle külső erőnek. De sajnos azon sem csodálkoznék, ha az USA ezt egy szövetségese árulásának venné, és így is kezelné...

A MÉSZÁROS-CSOPORT INFORMATIKAI CÉGE TÍZSZERES ÁRON FOROG

INDEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2018.12.06.


Nem először, nem is másodszor, hanem legalább harmadszor zajlik le ugyanaz a csodálatos pénzteremtési folyamat a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT). A varázslatos módszer valójában mindig ugyanarról szól. A Mészáros-birodalom a Konzum és az Opus Global után most a 4iG nevű cégnél zongorázza végig a mestertervet.

Harmadszor van Budán kutyavásár, visszatérően varázsol kevésből hatalmas értéket a tőzsdén a NER. Ráadásul ez nem olyan, mint a megmagyarázhatatlan bűvésztrükkök, itt végig jól látható, tökéletesen nyomon követhető a varázslat.


A nyilvános tőzsdei jelentésekben ugyanis az a szép, hogy szinte minden cégvezető, minden igazgatóság tudatában van a nyilvános tőkepiac súlyának és a jogi felelősségnek, ezért a riportokban általában mindenki igyekszik igazat írni. Az már más kérdés, hogy vajon elolvassa-e a szélesebb közönség vagy legalább a tőkepiaci közvélemény ezeket a részletes, a tőzsde honlapján is fellelhető beszámolókat...

10+1 DOLOG, AMIT KISGYERMEKES ANYAKÉNT ÁTÉRTELMEZEL

LELKIZÓNA
Szerző: kreatív pszichológia
2018.12.05.


Az anyává válás gyökeres fordulatot jelent minden nő életében, amely egyúttal egy folyamatos tanulást, tanulva fejlődést is elindít. Hogy ez a tanulás, illetve fejlődés kinél milyen irányú és milyen területeket érint, az egyénenként igen eltérő lehet; csöppet se csüggedjünk azonban, ha ezt néhanapján inkább „visszafejlődésként” éljük meg. Következzen néhány dolog (a teljesség igénye nélkül), amit pici gyermek(ek) mellett sokan kicsit esetleg másképp értelmezhetnek:

1) Az idő fogalma

Szülés után maradéktalanul megélhetjük a nap teljességét: közvetlenül megtapasztalhatjuk, hogy egy nap az valóban 24 órából áll (nem pedig a 7-8 órás alvással csökkentett időből), folyamatos, 3 műszakos „készenléti ügyelettel”. Cserébe ugyanakkor részletesen nyomon követhetjük a holdfázisokat, továbbá annyi csodás színezetű hajnali égboltot és napfelkeltét csodálhatunk meg, mint még soha azelőtt.

2) Pihenés

Ezzel összefüggésben a pihenés fogalma is új jelentést nyerhet, amikor pl. éjjel félálomban, szoptatás közben, kezedben a babával arra koncentrálsz, nehogy elaludj (már ha nem fekve szoptatsz, hanem ülve), napközben pedig nemcsak ülve, hanem akár állva is el tudnál szundítani. Már nem vágysz arra, hogy feltett lábbal olvasgass, miközben a háttérben andalító muzsika szól; bőven megelégszel annyival, ha el tudod hallgattatni háborgó lelkiismeretedet, amikor esetleg ledőlsz egy kicsit, amíg a gyermek alszik (ahelyett, hogy a házimunka következő adagjának elvégzésére összpontosítanád a már-már negatív tartományba átcsapó energiáidat).

3) Én-idő, szabadidő jelentése

Ha esetleg adódik egy „gyerekmentes” szabad órád, annyira új számodra ez a helyzet, hogy hirtelen nem is tudod, mihez kezdj vele. Észreveszed ugyanakkor azt, hogy az esti tisztálkodási rutinod egyre több időt vesz igénybe, majd az okok után kutatva rájössz arra, hogy ez mennyire értékes én-időszak! Hiszen a fürdőszobában végre elcsendesedik körülötted a tér és elmerülhetsz ilyen-olyan (pozitív vagy negatív) gondolataidban – kivéve persze, ha épp akkor kell a gyermeknek kakilni, amire van némi esély (főleg, ha előtte vacsoráztatok). Hétvégén pedig a „Kicsi Gesztenye Show” közben (amit a gyermek egyébként borzasztóan élvez) azon mélázol, milyen lehetett előző este néhány kilométerrel odébb Sting koncertje...

4) A nyugodt étkezés fogalma

Amikor egy meghitt, a pároddal kettesben elköltött gyertyafényes vacsora – a Sting-koncerthez hasonlóan – fényéves távlatokba helyeződik, helyette pedig egyik kezeddel az egyik gyermeket, a másikkal pedig a másikat/harmadikat eteted (vagy épp feltörlöd a kiömlött/leesett vizet/ételt), komolyan elgondolkodsz azon, hogyan lehetne a nyugodt családi étkezések reményében harmadik (negyedik, sokadik...) kezet növeszteni. Végül felcsipegeted a maradékokat a gyerekek tányérjáról (mert persze sajnálod kidobni épp a legfinomabb falatokat) és rájössz arra, hogy igazándiból már nem is vagy éhes. Nesze neked nyugodt, kiegyensúlyozott étkezés (hogy a reggel többször újra melegített kávéról már ne is beszéljünk...).
...

ÚSZÓAKADÉMIA HELYETT NEMZETI ÖTTUSAKÖZPONT ÉPÜLHET 2 MILLIÁRDBÓL CSILLEBÉRCEN

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: nepszava.hu
2018.12.06.


A jelek szerint valóban elbukta Hosszú Katinka az úttörőtábor helyére tervezett, nevével fémjelzett úszóakadémiát, és a sportberuházásokra átcsoportosított 1,9 milliárdnak az öttusázók örülhetnek.

Nemzeti Öttusa Központ (NÖK) épülhet a Csillebérci Szabadidő és Ifjúsági Központ területén, adta hírül az MTI. A Magyar Közlönyben szerdán megjelent kormányhatározatból kiderül, hogy a kormány egyetért a NÖK létrehozásával, és megbízta az emberi erőforrások miniszterét, hogy - Kásler Miklós emberminiszter bevonásával - vizsgálja meg a központ lehetséges helyszíneit, különös figyelemmel a csillebérci központ területére.

Az emberi erőforrások minisztere ezt követően - a kormányhatározat szerint - előterjesztést készít a NÖK létrehozása előkészítéséhez szükséges központi költségvetési források bemutatásával.

Tavaly decemberben még egy Hosszú Katinka nevével fémjelzett úszóakadémia létrehozásáról került előterjesztés a kormány elé, ami 7 milliárd forintból épülhetett volna meg a csillebérci úttörőtábor helyén. Ám nem sokkal később már az is felmerült, a háromszoros olimpiai bajnok körül kialakult bizonytalan helyzetet kezdi megelégelni a kormány, és így Hosszú bukhatja Csillebércet...

ORBÁN EGY TOLLVONÁSSAL ELINTÉZTE: NEM VIZSGÁLHATJA A FIDESZ MÉDIABIRODALMÁNAK TÖRVÉNYESSÉGÉT A GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL

168 ÓRA ONLINE
Szerző: MOLNÁR RICHÁRD
2018.12.05.


Nemzetstratégiai jelentőségű összefonódásnak minősítette Orbán Viktor miniszterelnök aláírásával szentesítve egy szerdai kormányrendelet azt a tranzakciót, amely által Mészáros Lőrinc médiabirodalma, valamint az Origo hírportál és a Magyar Idők kiadója feletti irányítás a Liszkay Gábor vezette Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) kezébe került – derült ki a Magyar Közlönyből. Ezzel pedig megszűnt annak a lehetősége, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), illetve a Médiatanács vizsgálhassa az egyesülés versenyjogi érvényességét.

Mint a 168 Óra beszámolt róla, nemrég összesen tíz médiavállalkozás ajánlotta fel kizárólagos, illetve többségi tulajdonjogát – ellentételezés nélkül – annak a KESMA-nak, amelynek kuratóriumi elnöke Liszkay Gábor – az eddig Mészáros Lőrinc kezében lévő Mediaworks kiadó vezérigazgatója –, kuratóriumi tagja pedig Bajkai István, a Fidesz országgyűlési képviselője, az Orbán-család volt ügyvédje, Szánthó Miklós, a kormány által finanszírozott Alapjogokért Központ elnöke, valamint Varga István jogász, aki 2014-ig a Fidesz parlamenti képviselője volt...

ORBÁNÉK MOST RÁLÉPTEK AZ ÖSSZES MAGYAR DOLGOZÓ LÁBÁRA, KÉSZÜL A TÜNTETÉS

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: Mr Flynn Rider
2018.12.05.


Eddig mindig jól lavíroztak, hogy csak olyanokkal szemben lépjenek fel, akik gyengék. De most úgy néz ki, sikerült kihívniuk maguk ellen szélesebb tömegek haragját.

8-ára, szombatra tüntetést szerveznek a szakszervezetek a rabszolgatörvény ellen. A Magyar Szakszervezeti Szövetség a tüntetésen kívül konzultációt és aláírásgyűjtést is szervez a rabszolgatörvény ellen. Az aláírásgyűjtés célja, hogy a szociális partnerek megállapodásán alapuló új Munka törvénykönyvet fogadtassanak el az állampárttal. A MASZSZ tiltakozik a kormánytisztviselők érdekeit sértő, valamint a tudományos élet szabadsága és a tanszabadság elleni intézkedések miatt is. A szakszervezet közleménye azt írja:

„A hatalom a társadalom széles rétegei ellen indított támadást: évi 50 nap túlmunkára köteleznék a munkavállalókat, a jelenleginél is kiszolgáltatottabbá helyzetbe kényszerítenék a közszolgákat, s veszélybe kerülhet a tudományos kutatás szabadsága és a tanszabadság. Mindenkit egységes és határozott fellépésre szólítanak fel ezért: szerintük nyilvánvaló, hogy a kormány csak az erőből ért.”

Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) közleménye azt írja:

„A kormány lépéseit csak nagyon súlyos megszorításokként lehet értelmezni. Magyarország kormánya úgy kívánja idecsábítani a külföldi tőkét, hogy törvényt alkot a munkavállalók kizsákmányolásáról a túlóra keret drasztikus emelésével, és úgy karcsúsítja a közigazgatásban dolgozók létszámát, hogy a megmaradt munkatársaktól elvesz 5 nap alapszabadságot, és átlagosan napi két órával növeli munkaidejüket. Ezek a lépések nem a versenyképességet vagy az államigazgatás hatékonyságát fokozzák, hanem lehetőséget adnak a megfélemlített munkavállalók tömegeinek kizsigereléséhez. Ismét a munkavállalókon kívánják behajtani a multiknak adott kedvezményeket, amelyek hiányoznak az államkasszából.”

A felháborodást Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf egyéni képviselői módosító indítványa indította el. Ez úgy változtatná meg a Munka törvénykönyvét, hogy az üzemi megbízott vagy üzemi tanács jóváhagyásával is el lehetne rendelni évi 400 óra túlmunkát, a munkaidő keretet pedig 3 évre emelnék. (Sem az üzemi megbízott, sem az üzemi tanács nincs megbízva a dolgozók érdekvédelmével)...

IDŐCSAPDÁBA EJTETTÉK AZ ORSZÁG EGYIK LEGNAGYOBB MÚZEUMÁT

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: CZENE GÁBOR
2018.12.06.


A kormányzati sikerpropagandával szemben a Néprajzi munkatársai azt állítják, a költözés
 körül teljes a káosz.

Jó hír: az új Néprajzi Múzeum egy rangos nemzetközi versenyen elnyerte a világ legjobb középületének járó díjat. Rossz hír: az elismerés nem a valóságos épületnek, hanem a látványtervnek szól, a Városligetnél épülő múzeum helyén egyelőre csak hatalmas gödör ásítozik. Még rosszabb hír: a Kossuth térről eltávolított intézmény dolgozóinak sejtelmük sincs, hogy mikor, hova és hogyan tudják átvinni a hatalmas gyűjteményt.

Kemecsi Lajos, a múzeum főigazgatója ugyanakkor lapunknak azt állította, hogy a költöztetés a tervezett ütemben zajlik. Közlése szerint a Városliget Zrt. és az EMMI szakembereivel együtt, a vonatkozó kormányhatározatoknak megfelelően végzik a költözési és logisztikai feladatokat. Miközben a főigazgató úgy látja, minden a legnagyobb rendben van, a múzeum (nevük mellőzését kérő) munkatársai ennek pontosan az ellenkezőjéről számoltak be a Népszavának. 

Időcsapdában vagyunk – jelentette ki egyikük. A kormány döntése értelmében a múzeumnak 2019 végéig kell elhagynia a Kossuth téri ingatlant, amit a Kúria és a Legfőbb Ügyészség vesz birtokba. Az új városligeti épület azonban csak 2021-re készül el. Már amennyiben tényleg elkészül addig: az ilyen volumenű beruházásoknál gyakori a csúszás. Ráadásul a bíróság nemrég hatályon kívül helyezte az építési engedélyt, és új eljárás lefolytatására utasította az V. kerületi kormányhivatalt. 

A múzeum egy éve zárva van, de a csomagolás pillanata még nem érkezett el. Kemecsi Lajos tájékoztatása szerint „a kiállítóterekben jelenleg is a költözés előkészítése zajlik. Ez revíziókat, digitális fotózást, QR-kódokkal való ellátást, állományvédelmi tevékenységet, a szállításhoz-mozgatáshoz elengedhetetlen restaurátori beavatkozásokat jelent.” 

A Néprajziban őrzött mintegy 220 ezer tárggyal a Szabolcs utcai raktárba kellene áthurcolkodni, ami viszont nincs kész. Bár a főigazgató azzal kalkulál, hogy a raktárat jövő év elején átadják, és ezt követően indulhat a műtárgyak költöztetése, a munkatársak körében olyan hírek terjednek, hogy a Szabolcs utcai épületegyüttes csak nyáron lesz fogadókész állapotban. Mérget semmire sem lehet venni. Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa idén februárban azt mondta, hogy a Szabolcs utcai komplexum (ami a legkorszerűbb ilyen típusú intézmény Európában) még ebben az évben elkészül. 

Az, hogy annak rendje és módja szerint kivárják majd, amíg a raktárban „beáll a pára és a klíma”, pillanatnyilag hiú ábrándnak tűnik. Így sem látszik, hogyan tartható a kormány által megszabott határidő. A biztonságos és szakszerű átköltözéshez ekkora tárgymennyiség esetén – tudtuk meg – minimum egy, de inkább két évre lenne szükség...

DURVA ÁRUHIÁNY JÖHET ANGLIÁBAN

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2018.12.06.


Egy héttel azelőtt, hogy a brit parlamentnek szavaznia kell az EU és Nagy Britannia szétválásáról (rendezett Brexit), egyre nagyobb a bizonytalanság, szaporodnak a fenyegető katasztrófajóslatok. Ilyen például a hard Brexit esetén fellépő durva áruhiány.

Még az alkotmányos válság lehetősége is felrémlett, miután az ötnapos vita első mozzanataként az angol parlament kötelezte a kormányt, hogy hozza nyilvánosságra azt a Geoffrey Cox főügyész által készített jogi tanácsadói dokumentumot, amely a Brexit-megállapodás lehetséges jogi következményeit értékeli. A képviselők úgy vélik, hogy a levél titokban tartásával a kormány akadályozta a parlamenti munkát. Ezzel megsértette a képviselőházat; márpedig ilyen verdikt eddig csak képviselőkkel kapcsolatban született, a szankciója pedig többnyire a parlamenti munkából való hosszabb-rövidebb kizárás.

Az ügy tehát példátlan, és ezért nem is lehet tudni, hogy lesznek-e következményei, vagy a felháborodás lecsillapultával elsiklanak fölötte, esetleg az események – mondjuk egy bizalmi szavazással, vagy a kormány bukásával - egyszerűen túlhaladnak rajta. Munkáspárti jelöltek már közölték, hogy a tervezet elutasítása esetén azonnal bizalmi szavazást kezdeményeznek a toryk vezette kormány ellen, de régóta közismert az is, hogy May miniszterelnök helyzete saját pártján belül sem stabil...

NÉGY OK, AMIÉRT NEM MEGYÜNK KÜLFÖLDRE

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: HATÁRÁTKELŐ
2018.12.06.


Számtalan oka lehet annak, hogy valakiből nem lesz határátkelő. Nyilvánvalóan a kérdés (miért nem megyünk külföldre?) nem is azokra vonatkozik, akik egyébként sem mennének, mert jól érzik magukat, megtalálták a számításukat, esetleg el sem tudják képzelni, hogy Magyarországon kívül máshol éljenek. Sokkal inkább azokra, akiket akár vonzana is a dolog, lehetőségük is lenne, mégsem mennek.

A téma onnan jutott eszembe, hogy a minap volt egy beszélgetés a Corvinus Egyetemen az immár 30 éves Erasmus hallgatói és oktatói mobilitás tapasztalatairól (nem mellesleg ekkor mutatták be Vágó Péter Erasmus and Co.: Bevezetés a hallgatói és oktatói mobilitás világába című ingyenes könyvét, amiről már én is írtam).

A beszélgetésről kaptam egy rövid beszámolót Pétől, most ebből is idéznék, különösen, mert annak egyik központi felvetése az volt, hogy jó lenne, ha a diákok közel száz százaléka számára adott lenne a lehetőség, hogy külföldön töltsenek el egy félévet a tanulmányaik ideje alatt, akár tanulás, akár szakmai gyakorlat céljából. (Innentől tehát Pé beszámolója következik.)

Mi az, ami visszatart?


A pénz

A sok lehetséges visszatartó tényező egyike az anyagi feltételek hiánya. Erasmus-mobilitásban részt venni, különösen nyugat-európai országokban nem mindenki számára finanszírozható.

Természetesen lehet a tanulmányok célországát ez alapján (is) kiválasztani, ám ez értelemszerűen az elsődleges preferenciákkal összeegyeztethetetlen lehet.

Itt szerintem érdemes idézni a fent említett könyvből, nem minden tanulság nélkül való.

„Sokan szeretik ezt hinni, és így („nekem erre nincs pénzem sajnos”) rögtön fel is menteni magukat az alól, hogy egyáltalán átgondolják a lehetőségeiket.

Természetesen van is bizonyos igazság a dologban, de azért a helyzet nem ilyen egyszerű: az anyagi „felkészületlenség” ugyanis nem szempont akkor, ha szakmailag olyan jó valaki, hogy egy különösen kedvező kondíciókat kínáló ösztöndíjat tud elnyerni és/vagy tudatosan olyan intézménybe, illetve országba pályázik, ahol biztosan ki tud jönni önerő nélkül is a kapott ösztöndíjból.

Egyetlen eset van szerintem, amikor az anyagiak miatt egyértelműen lehetetlennek mondhatjuk valakinek a mobilitásban való részvételét: ha a családja nem tud megélni az ő munkájából származó jövedelem nélkül, és kintről sincs lehetősége az ösztöndíjából vagy kinti munkavégzésből eleget hazautalni.

Minden más esetben kellő mérlegeléssel, illetve bizonyos kompromisszumokkal eredményesen megoldható kérdésről van szó. Ha valaki nem ragaszkodik bizonyos országok bizonyos intézményeihez és a tartózkodása alatt egy elfogadható minimumnál jóval magasabb életszínvonalhoz, akkor akár 0 Ft saját ráfordítással is reális eséllyel vehet részt valamilyen mobilitási programban.

Egy stockholmi business school valóban sokaknak túl drága lehet, de egy prágai már nem feltétlenül: az igényeket kell a lehetőségekhez igazítani, a mobilitás kapcsán felmerülő költségek túlnyomó része ugyanis attól függ, hogy valaki konkrétan hova szándékozik menni.”
...

A CEU ELÜLDÖZÉSE UTÁN VÉGRE MEGÉRTHETNÉNK, EZZEL A KORMÁNNYAL NEM LEHET TÁRGYALNI

MÉRCE
Szerző: JÁMBOR ANDRÁS
2018.12.06.


Jelenleg csak egyetlen hatalom van Magyarországon, Orbán Viktoré. Ezt végleg leszögezhetjük a CEU elüldözése után. Ami viszont fontosabb tanulság az egyetem kapcsán, az az, hogy a 20. század második felének elit érdekérvényesítési módszerei, a nemzetközi kapcsolatokra, a fontos emberekre és fontos ismerőseikre, az akadémiai tekintélyre alapuló módszerek nem működnek. Nincs tárgyalás, csak az erő, a legitimáció van.

A CEU története pont ezért szomorú, hisz ha az egyetem maga nem „szakmai” ügyként próbálta volna megoldani saját megmaradását, hanem politikai harcként végigharcolta volna, akkor lett volna esélye. Ehelyett viszont

a CEU bízott az úriemberi becsületszóban, nem számolt azzal az egyetem vezetése, hogy a cél tényleg a kiebrudalásuk, nem volt hajlandó megküzdeni a kormánnyal, így már az elején elvesztette a harcot.

Emlékezhetünk, volt egy olyan pont ahol 100 ezer ember tüntetett a CEU melett, aztán jött a „megunják és hazamennek”, a tüntetések elhalkultak a téma alábbhagyott, és a kormány lényegében a korábbi ellenállással sem számolva végezhette ki az egyetemet.

Emlékezhetünk arra is, hogy a CEU rektora hogyan utasította el, hogy egyáltalán legyen tüntetés, hogy a CEU hallgatói önkormányzata milyen közleményt adott ki arról, hogy veszélyes részt venni a tüntetéseken, és hogyan nem állt az intézmény a saját megvédésére szervezett tüntetés mellé. Amit pár fiatal, CEU-n vagy más egyetemeken tanuló magánember szervezett meg a saját szabadidejét feláldozva, mindenféle erőforrás nélkül.

Mindennél többet mond talán, hogy a tüntetések két főszervezője közül az egyik Délkelet-Ázsiában dolgozik ma már, másikuk pedig az USA-ban tanult tovább.

Mi lett volna ha a CEU az elejétől kezdve meg akar harcolni a Magyarországon maradásért? Ha mondjuk ő maga szervezi a tüntetéseket, vagy csak mondjuk pénzzel támogatja azokat, felveszi akár csak negyedállásba a tüntetések szervezőit? Vagy bárhogyan máshogy segíti azt, hogy folytatódjanak? Vajon akkor is abbamaradt volna a tiltakozás? És ha nem marad abba, akkor ilyen egyszerű dolga lesz a kormánynak, mint amilyen lett? Mi lett volna, ha a CEU a stratégiájában számol a választásokkal, és nem hagyja, hogy erre az időre a kormány letekerje az egyetem ügyét? Vagy ha egyszerűen politikai taktikai szempontokat is figyelembe vesznek, nem azt gondolják, hogy majd a tárgyalásokon eldől, hanem megpróbálják rákényszeríteni a kormányt, vonják például vissza a törvényt?
...

VÁRJUK A KÜLFÖLDI ORVOSOKAT - BESZÉLGETÉS THOMAS SZEKERESSEL, AZ OSZTRÁK ORVOSI KAMARA ELNÖKÉVEL

ÉLET ÉS IRODALOM / INTERJÚ
Szerző: FÓTI TAMÁS
2018.12.06.


A bécsi professzor a munkafeltételek javításával állítaná meg az Ausztriában végzett orvosok elvándorlását. Sötéten tekint a jövőbe, mi lesz, ha egyszer véget ér a kelet-európai beteggondozók, nővérek tömeges munkavállalása Ausztriában. A kutató labororvos kollégái mellett a páciensek érdekét is képviseli, amikor a politikai vezetőkkel tárgyal – de a drogtörvény liberalizálásából nem kér.

– A Bécsi Orvosi Kamara elnöki szobájában beszélgetünk, de az interjúkérés az Osztrák Kamara elnökének szólt – akkor most milyen sapka alatt ül?

– A válasz egyszerű: csak az töltheti be az Osztrák Orvosi Kamara elnöki tisztét, aki már egy tartományi kamarának az elnöke... Tehát, miután már öt éve bécsi elnök voltam, 2017‑ben megválasztottak az országos kamara elnökének is. Mindazonáltal ez csak mellékállás, főállásban a bécsi egyetem kórházának (AKH) központi laborjában dolgozom. Az egyetemi munkám során vérrákellenes gyógyszerek kifejlesztésével is foglalkoztam. Hosszú évek óta együttműködünk a magyar orvosi egyetemekkel is, köztük a szegedivel meg a pesti Semmelweisszel. Ezek a kapcsolatok fontosak számomra, mivel ugyan Ausztriában születtem, de a szüleim magyar származásúak. A kamarai elfoglaltságom miatt sajnos egyre kevesebb időm jut a tudományos életre.

– Bécs az örök „vörös” város, Önről is köztudott, hogy szociáldemokrata, az SPÖ tagja volt, de az Osztrák Kamara élén eddig konzervatív, néppárti elnök állt, és történelmi fordulatnak számított, amikor tavaly szocialista hátterű elnöknek adtak bizalmat. Mi az oka a hirtelen váltásnak?

– Valóban hosszú évekig voltam az SPÖ tagja, elmondhatom magamról, hogy mindig is foglalkoztattak a szociális ügyek, érzékeny voltam a társadalmi kérdésekre – mint ahogy az orvosok nagy része szintén elkötelezett a szociálpolitikai témák iránt. Ebből a szempontból nem hiszem, hogy különbség lenne akár a keresztényszociális vagy más politikai indíttatású áramlatok között, végül is ebben a minőségemben az orvosok és betegek képviseletéről van szó, nem pedig politikai érdekekről. A kamarai tevékenységem során például a szocdemekkel is összeütközésbe kerültem, melynek következtében megszűnt a tagságom. Azt hitték, hogy politikai irányultságom miatt befolyásolhatnak – amiben tévedtek.

– Miközben az Európai Unióban mindenünnen kiszorítják a dohányzókat, a konzervatív-szélsőjobb kormánykoalíció felrúgta az előd korábbi vállalását, hogy idén májustól tilos az éttermekben a dohányzás, akkor is, ha erre külön helyiséget biztosítanak. Ön ez ellen igen harciasan lépett fel, sőt, a népszavazási kezdeményezés élére állt, jóllehet közismert volt, hogy maga is dohányos...

– A dohányzás káros hatásairól szólni közhely, egy orvosnak kötelessége fellépni ellene az egészség megőrzése érdekében. Aláírásokat kezdtünk el gyűjteni, és a kampány igen eredményes volt, hiszen már százezer aláírást is sikernek tartottunk volna, ami ahhoz szükséges, hogy a parlament egyáltalán foglalkozzon a kérdéssel. Ehhez képest 900 ezer fölött volt a csatlakozók száma, akik a vendéglőkben is teljes dohányzástilalmat követeltek. Mi is meglepődtünk, micsoda mozgalmat indítottunk el, különösen, ha meggondoljuk, hogy Ausztria sajnos előkelő helyen áll az európai országok dohányzólistáján, a felnőtt korú lakosság negyede gyújt rá rendszeresen, a 15 éveseknek pedig már 15 százaléka. Ezért is fontos a megelőzésre összpontosítanunk – el kell érni, hogy ne kapjanak rá a fiatalok. Éppen a vendéglátóhelyekről tudható, hogy a dohányzási tilalom viszonylag közvetlenül vezet az egészségesebb élethez. Olaszországban például senki nem gondolta volna, hogy érvényre lehet juttatni a tilalmat, és lássunk csodát, máris vannak adatok arról, hogy a tilalom óta jelentősen mérséklődött a szív- és érrendszeri megbetegedések száma. Ezért vállaltuk a kezdeményezést, nem kormányellenzékként – az nem a feladatunk –, ám fel kell hívnunk a figyelmet a kockázatokra, fel kell lépnünk az emberek egészsége érdekében. Kapóra jött, hogy a kormányprogramnak része, hogy nagyobb teret enged a közvetlen demokráciának, felkarolja a népszavazás intézményét...

"A KÖZEPESEN ÜGYES RAKODÓ IS MILLIÓKAT ÖSSZEDÉZSMÁL" - SIMÁN MEGELŐZHETŐ LENNE A REPTÉRI FOSZTOGATÁS?

HVG ONLINE - ITTHON
Szerző: GERGELY ZSÓFIA
2018.12.06.


Egyszerűen ki lehet sétálni a poggyászokból ellopott laptopokkal, ékszerekkel, van olyan rakodó, aki a béréből megfizethetetlen, 10 milliós autóval jár, nyílt titok, hogy mik a „jó járatok” – ilyen részletekről is kitálalt egy Ferihegyen dolgozó rakodó, aki sokszor egy műszakban pakolja a bőröndöket a tolvajokkal. Pontosan megmondta, milyen ellenőrzéssel lehetne csökkenteni a fosztogatást, ezt a hvg.hu-nak átadott videóval is alátámasztotta. Megkérdeztük erről a Budapest Airportot, de nem válaszoltak, viszont előre büntetőjogi következményeket emlegettek a videók miatt.

Testkamera viselésére kötelezhetik a repülőtéri rakodómunkásokat, de ez csak egy lehetséges szigorítás abból a 18 pontból álló javaslatból, amivel a ferihegyi reptér, illetve a Repülőtéri Rendőri Igazgatóság felszámolná a poggyászok fosztogatását – napok óta erről szólnak a hírek. A Budapest Airport szóvivője, Hardy Mihály körbeturnézta a médiát, azt bizonygatva, hogy mennyire komolyan veszik a csomagok dézsmálása miatti botránysorozatot, és ilyen látványos megoldásokon agyalnak.

Ehhez képest múlt héten szintén Hardy Mihály a hvg.hu kérdéseire egyszerűen nem volt hajlandó érdemben válaszolni. A hivatalos reagálás akkor szó szerint annyi volt: „A Budapest Airport nem kívánja kommentálni az Ön által feltett kérdéseket. A Budapest Airport a biztonsági területen is a törvényi és hatósági előírásoknak megfelelően működik”. A szóvivő azután hárított így, hogy egyértelműen a tudomására hoztuk: részletes belső információkkal rendelkezünk, és olyan, a helyszínen készült videofelvételek vannak a birtokunkban, amelyek bizonyítják, hogy alapvető biztonsági hiányosságok vannak a reptéren.

Ezért a válaszadás megtagadásán túlmenően Hardy „felhívta a figyelmünket, hogy az említett ’titkos videofelvétel’, amennyiben valóban a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér biztonsági területén készült – például dolgozói biztonsági beléptetési pont, utasbiztonsági ellenőrzés területe stb. – súlyosan megsérti a Repülőtér Rendet, mert ezen a területen szigorúan tilos fénykép- vagy videofelvételeket készíteni”. Ezért aki ilyet engedély nélkül készít vagy közzétesz, az büntetőjogi felelősséggel tartozik – tette hozzá némi fenyegető éllel.

A reptéri fosztogatással foglalkozó eddigi tévériportokban és cikkekben már megszólaltak korábbi rakodók vagy a Budapest Airportnál dolgozók. Azonban sikerült találnunk egy olyan rakodót, aki jelenleg is az egyik nagy földi kiszolgáló cégnek dolgozik – sokszor a tolvajokkal egy műszakban. Előre leszögezte: azért tálal ki, mert szeret itt dolgozni, és hátha változást hoz, ha új információk kerülnek nyilvánosságra arról, mi folyik a reptéren. „A kollégáim között is sokan rendesek, tisztességesek. Elég volt abból, hogy a szarkák miatt minket is megbélyegeznek, velünk is úgy bánnak, például a reptéri rendőrség, ahogy a tolvajokkal szokás” – magyarázta az indokait. Nem járult hozzá nevének nyilvánosságra hozatalához, hiszen akkor biztosan kirúgnák, de igazolta, hogy valóban jelenleg is a reptéren dolgozik...

Befelé átvilágítás, kifelé simán kisétál...

EGYRE FOGY A LEVEGŐ - DÉS LÁSZLÓ: AZ ORBÁN -REZSIM SEM TARTHAT ÖRÖKKÉ

168 ÓRA ONLINE
Szerző: CSERI PÉTER
2018.12.06.


Itthon maradok, beletemetkezem a munkába, és közben abban reménykedem, hogy semmi, így az Orbán-rezsim sem tart örökké – nyilatkozza a 168 Órának Dés László, akit annak apropóján kérdeztünk, hogy élete első szerzői-előadói lemezét, az Éjféli járatot december végén mutatja be az Arénában. Elmondja, melyik dalából nem lett siker, hiába volt a kedvence, és melyiket nem szerette, amiből viszont gigasláger lett. Beszél arról is, mióta foglalkoztatja a közélet, miért nem lepte meg a NER, és fiatalon miért nem költözött külföldre.

– Hatvannégy évesen jelent meg az első szerzői-előadói lemeze. Hova helyezné el a pályáján ezt az albumot, ha egyáltalán tart valahonnan valahová a pályafutása?

– Pályaív helyett inkább jól elkülöníthető korszakokat látok, méghozzá elég éles cezúrákkal. Az első etapnak a tanulóéveket tekintem, 1974-től ’78-ig, ami azzal kezdődött, hogy másodikos dzsessz tanszakosként meghívtak szaxofonozni az Interbrass zenekarba. Úgy indult a pályám, mint egy mese, négy évig szinte az összes akkori sztárzenésszel együtt játszhattam: Kőszegi Imrével, Tomsits Rudolffal, Pege Aladárral, Berki Tamással, Vukán Györggyel, Másik Jánossal, Szakcsi Lakatos Bélával – sorolhatnám napestig. Kőszegi ’76 májusában eljött a dzsessz tanszak vizsgakoncertjére, hogy megnézze a fiatalokat, mert szüksége volt egy szaxofonosra. Meghallgatott, aztán odajött hozzám, hogy van-e kedvem csatlakozni a zenekarához a nyári turnéra. Lenne itt egy-két fellépés az NSZK-ban, aztán Párizsban egy fesztiválon, utána meg San Sebastianban. Mondom: van kedvem. Akkor jártam először Nyugaton. Azokban az években sok zenekarral játszottam, mindenhol más stílusban, plusz ott volt az LGT is. 1978-ban bevonultam, és a katonaság alatt végiggondoltam, hogy oké, sikeres szaxofonosnak számítok, de ki vagyok én valójában? Mielőtt leszereltem volna, elkezdtem saját számokat írni, megalapítottam a Dimenziót. A következő időszak 1993-ig alapvetően a zenekaraimról – a Dimenzióról és a Trio Stendhalról – szólt, persze közben már bekapcsolódtam a színházi és filmzenekészítésbe is. Aztán akkor kezdődött egy új korszak, amikor megírtam az első musicalt, a Valahol Európábant. Sok mindennel foglalkoztam azóta is, de az utóbbi 25 évet elsősorban a nagy lélegzetű zeneszerzői munkák korszakának tekintem...

ROSSZKEDVEM TELE

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2018.12.06.


Olyan mennyiségben és olyan gyakorisággal történik aljasság és gyalázat lángoktól öleltünkben, hogy az ember már választani sem bír közülük. Miről meséljen, miről magyarázzon, hogy fennmaradjon az utókornak, meglegyen a bizonyíték, ha eljön az óra, és a maiak is tudják azért, hol is élnek, miközben győzelmi jelentések borítják el a levegőeget, és a gyűlölet persze, hogy azt se feledjük.

Utólagos szíves engedelemmel ezért máma magammal foglalkozok, így ne tartson velem, aki nem akar, bár azt hiszem, lesz haszna ennek is, ha jól odafigyelünk. Tegnap két dolog lökött oda, hogy most a köldökömet nézzem, és a kerek lukba meredve messzeható szavakat rakjak össze mégis, és az első ezek közül, hogy meg lettem róva. Nem is ez magában, mert gyakori az ilyen, rendszeres a kurvaanyámmal elegyest, hanem a mért.

Holmi atlétikai világbajnokságról elmélkedtem a Mikulás eljövetelének napján, hogy mért nem örülök a dolognak. Furcsa és szomorú analógiákat láttam ugyanis a CEU elűzésével kombinálva az örömöket, és akadt olyan nyájasom, aki ezt nem nézte jó szemmel. Nem tetszett neki a szöveg, mert, mint mondta, a jóból csak a rosszat látom, ha aztán az ellenoldal aratja le a babérokat, akkor hozsannázok majd, így most csupán acsarkodok.

Érdekes ez, mert ekkor néztem le a hasamra először, másodjára pedig akkor, amikor Boros Péter elvtársból bizonyos nemzeti ébredést vizionálva előbújt a nyilas lélek teljesen. S nem azért, mert – mint sokan tételezik – vén szenilis, hanem, mert ilyen. Ez a veleje neki, és egyre hangosabb. Már rég megállapítottam, hogy nácik ezek, meg is írtam, és két napja meg azt vetették a szememre, hogy NER-nek neveztem a rendszert, ezzel pedig beálltam a szekértolói sorába.

Mindezek így együtt hozták elő bennem a késztetést, hogy máma én innen el nem megyek addig, míg ki nem derítem, ki vagyok, és hogyan lettem azzá, aki vagyok. Végtelen évek óta verem már a tamtamot Orbán Viktor Mihály ellen, és nem divatból, vagy mert jól esik, hanem genetikus okok miatt. A köldökömből azt láttam meg ugyanis, hogy nem vagyunk mi egymáshoz valók egyáltalán, illetve még ennél is nagyobb a baj.

Mégpedig, mert végigvizsgálva a cafatos lelkemet, azt kell megállapítanom, hogy miközöttünk antagonisztikus különbségek és ellentétek húzódnak olyan félreeső dolgokban, mint politika, kultúra, nyelv, etika és esztétika, filozófia és szakralitás, majd végezetül egzisztencia. Ebből pedig az tűnik elő, hogy a teljes lényem, az egész szervezetem tagadja őt, ami velem történik tehát, az determinált, így, ha visongok, az nem acsarkodás, hanem lélegzetvétel, s ez az egyik...

NÉMETORSZÁGOT LEKÖTIK A HAZAI GONDOK , DE AZÉRT HIBA VOLNA FOGATLAN OROSZLÁNNAK TEKINTENI AZ EURÓPAI DEMOKRÁCIA ÜGYÉBEN - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SATÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2018.12.06.


- With love from me to you: újabb arculcsapások Orbánnak Berlinből

- Megint egy lesújtó vélemény a magyar sajtószabadságról, miközben a kormányfő szintet lépett a médiapiac letarolásában, a piaci viszonyok semmibevételében

- A kormányfő jól gondolta, hogy a világ csak szép szavakban fog kiállni a CEU-ért, viszont azt üzente az egyetem elűzésével hogy itt ő a bandagazda, őt semmilyen ügyben nem lehet megkerülni

Bloomberg

A német uniópártok támogatják, hogy Merkel változatlanul a jogállam megőrzéséhez kívánja kötni az uniós támogatásokat, ám ez azt vetíti előre, hogy nagy összecsapások lesznek a magyar és lengyel populista vezetéssel a következő uniós költségvetésről zajló tárgyalásokon. A CDU/CSU parlamenti csoportja a napokban hagyta jóvá ezt az álláspontot a jövő heti brüsszeli csúcsra, amelynek éppen a leendő pénzügyi előirányzat, valamint a migráció lesz a fő témája. A berlini pozíciót rögzítő dokumentum kiemeli, hogy az alapok folyósítását alapvetően a nemzeti szerkezeti reformoktól, valamint a jogállamiságtól kell függővé tenni. Egyben támogatást ajánl a Bizottságnak, hogy az ki tudja védeni egyes kelet-európai és más kormányok próbálkozását, mármint hogy az illiberális demokráciával váltsák fel a demokratikus normákat. A hírügynökség megjegyzi, hogy a fogalmat Orbán Viktor, a mozgalom zászlóvivője alkotta.

FAZ

Németország – főleg Magyarország és Lengyelország miatt ellenzi, hogy a Bizottság javaslatának megfelelően egyszerűsítsék büntetőügyekben a tagállamok hozzáférését más országok elektronikus bizonyítékaihoz. A berlini ellenállás láttán Brüsszel menetközben felvetette, hogy az érintette kormányok bizonyos időn belül kifogást emelhessenek, ha más tagok tőlük akarnak kikérni, mondjuk,e-maileket vagy felhőben tárolt dokumentumokat. Ám a német igazságügyi miniszter még ezt is kevesli. Barley azzal érvelt, hogy Budapest és Varsó ellen jogállami eljárás van érvényben, ezért aggályos, ha e két ország nyomozó hatóságai minden további nélkül hozzájuthassanak a többiek adatbankjához. A politikus reményét fejezte ki, hogy az Európai Parlament inkább a németek oldalára áll az ügyben. És a jelek arra utalnak, hogy neki lesz igaza, mindenesetre a kérdés aligha jut nyugvópontra a májusi kontinentális választás előtt.

Die Welt

A német Európa-ügyi államminiszter elismeri, hogy az unió jelenleg súlyos nehézségekkel viaskodik, ám mint írja, szó sincs arról, hogy a szervezet már túl volna a zenitjén, sőt, ha megcsinál bizonyos dolgokat, akkor még előnyére is tudja fordítani a helyzetet. Csak végre fell kell ébredni! Vendégkommentárjában Michael Roth legelőször is azt tartja fontosnak, hogy a jövőben egyes államok diktálják a tempót az egyesült Európa érdekében és a sikerekkel győzzék meg a többieket. Ez nem a mag-EU-t jelentené, a részvevők köre az adott témától függően változna, de az ütemet alapvetően az euroövezet szabná meg. Az előrelépéshez nyugalmat kell teremteni a kontinens keleti felén.

De ugyanígy szükséges, hogy a közösség tartson ki az értékei és az elvei mellett. A legélesebb vita napjainkban éppen a demokráciáról, a jogállamról, a sajtó- és véleményszabadságról, a kisebbségek védelméről folyik. Egyes államokban, így a lengyeleknél, magyaroknál, románoknál olyan fejlemények zajlanak, amelyekről nem szabad hallgatni. Mert ha megkérdőjelezik a demokráciát, aláássák a jogállami alapelveket, akkor az egész, szabályokra épülő rendszer kerül veszélybe. Ezért határozottan reagálni kell az ilyen változásokra.

Minden tagnak időről időre önként alá kell vetnie magát a jogállamisági vizsgálatnak, ez Roth szerint olyasmi lenne, mint amit az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa csinál. És ha valahol a felmérés hiányosságokat tapasztalna, az adott kormánynak a következő évben jelentenie kellene, mit végzett a kifogásolt jelenségek felszámolására. A szociáldemokrata politikus egyetért a Bizottsággal abban, hogy az uniós szubvenciókat ezentúl csak akkor folyósítsák, ha tagok nem térnek el a közös normáktól. Ennél a pontnál Roth felveti, hogy a készülő uniós költségvetésben a pénzek egy részét a civil társadalmak támogatására kellene elkülöníteni, éspedig olyan országokban, ahol nyomás nehezedik a demokráciára...

PEDIG KICSIT JOBB HELY LENNE A VILÁG, HA NAGY FERÓ KERTET LOCSOLNA

KOLOZSVÁRI SZALONNA 
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2018.12.05.


...Sajnos nem lehettem ott Vácon tegnap, hogy áldásomat adjam erre a történelmi pillanatra. De ha ott lettem volna sem valószínű, hogy e remek hazafiak közelébe engedtek volna, hogy megérdeklődjem tőlük, mi a jóistenről beszélnek egyenként és együttesen. Ezért aztán kénytelen vagyok a balliberális médiatúlsúly terhe alatt nyögve senyvedő MTI tájékoztatása alapján dolgozni.

Leszögezném, mint minden alkalommal, amikor a megvédendő honi művészet és magaskultúra képviselői az állampárt tetszőleges díszpéldányai társaságában pózolnak jóllakott óvodások gyanánt, hogy messzemenően tiszteletben tartom a véleményüket, és eszembe sem jutna elhülyült, időskori/fiatal- és középkori (höhö) demenciában szenvedő szerencsétleneknek nevezni őket. Vagyis semmilyen szinten nem tartom elfogadhatónak azt, hogy valakit lemarházzak – ahogy a nemzeti szalagmunkások tették például nem oly régen Bródyval, vagy éppen Mácsaival – vagy hogy olyan köpedelem stílusban személyeskedjek, ahogy őnemzeti honvédőségük szokott valahányszor mondjuk Alföldi Róbert megszólal közéleti kérdésekben.

Ez természetesen nem jelenti azt, hogy amikor azt látom, hogy a tájékozatlanság és az éjsötét szervilizmus torát üli az erkölcsön, jóérzésen és aztán kikönyököl az éppen szóban forgó celebritások száján, akkor ne állna jogomban felhívni erre a figyelmet. A világhírű zongoraművész urat (meg az ő közpénz-csodazongoráját) most hagyjuk is, hiszen már számtalanszor megbeszéltük: annak, hogy tendenciózusan szakmaiatlan, egyféleképpen megválaszolható, a kormány szája ízét tükröző, konkrétumokat egyáltalán nem tartalmazó, következésképpen utólag bármire felhasználható kérdéseket egymás után raknak és konzultációnak csúfolják, aminek az eredményei nem ellenőrizhetők, de legalább kiválóan alkalmasak a titkosított pénzlopás csúcsra járatására, semmi köze nincs a józan észhez. Minden máshoz igen, a józan észhez viszont egyáltalán semmi...

A JÖVŐ ÉRDEKVÉDELME ÉS A FIATALOK

ÚJ EGYENLŐSÉG
Szerzők: BÁBEL BALÁZS, KISS NIKOLETTA, KUNERT ANNAMÁRIA
2018.11.25.


Az alacsony bérek okozzák a legnagyobb gondot a fiatalok számára, s az, hogy az előrejutásnál a tudás és a szorgalom kevesebbet ér a kapcsolatoknál. Az Y nemzedék kiszolgáltatottnak érzi magát, a Z generáció pedig a karrierelehetőségek hiányára panaszkodik. Vajon mit gondolnak a fiatalok az érdekvédelemről, a szakszervezetekről?

2018 nyár elején látott napvilágot a Szakszervezeti Ifjúsági Szövetség (SZISZ) és a Policy Agenda közös kutatásának eredménye, amely számtalan kérdésre adott választ, azonban általa még több kérdés fogalmazódott meg. A felmérés egyik legfontosabb konklúziója, hogy a magasabb bér és a stabil munkahelyek iránti vágy mellett megjelenik egyfajta apátia is a karrierlehetőségekkel és a kemény munka eredményével kapcsolatban. Az akkor megkérdezettek nagy része úgy gondolja, hogy a munkahelyi előmenetelben nem a tudás és a szorgalom számít, hanem a kapcsolati tőke, amely hosszú távon sem a munkavállalók, sem a munkáltatók szempontjából nem egészséges.

Mivel az akkori kutatás nem reprezentatív, az abból levont következtetéseink is korlátozottak maradtak, sok olyan nyitott kérdés maradt, amelyek pontosabb megismerése elengedhetetlen ahhoz, hogy válaszokat találjunk a generációs különbségek okozta kihívások kezelésére. Ezért 2018 október végén megismételtük a kutatást 1000 fő részvételével, reprezentatív mintán, melyet ismét a Policy Agenda végzett el. A munka során a fiatalok (18−35 éves korosztály) véleményének megismerése mellett arra törekedtünk, hogy megnézzük, van-e véleményeltérés az Y és a Z generáció között.

Y generációs szakszervezeti tisztségviselőkként úgy gondoljuk, hogy a szakszervezeteknek kiemelten fontos szerepük van a társadalomban és a munkavállaló fiatalok életében, ezért ismételtük meg a felmérést részben ugyanazokkal a kérdésekkel, de olyan módon, amely már megfelel a reprezentativitás követelményeinek is. Ezáltal sokkal közelebb kerültünk a fiatalok munka világáról és szakszervezetekről alkotott képéhez, amely információt érdemes számba venni a szakszervezeti tevékenység tervezgetése közben.

Ahhoz, hogy megszólítsuk a fiatalokat, először meg kell értenünk őket!

A körülöttünk lévő világ folyamatosan változik, nincs ez másként a társadalom tagjaival sem. Az emberek többsége hajlamos az utána következő nemzedékek tagjaira úgy tekinteni, mint valami csodabogarakra, és ez különösen igaz, ha az Y (1980 és 1994 között született) és a Z (1995 és 2010 között született) generációról van szó.

Ez a vélemény nem légből kapott, valóban különbözünk az X generációtól, hiszen egy teljesen más világba születtünk. Másként neveltek minket a szüleink, más eszközöket használunk az önkifejezésre és az életszemléletünk is eltérő...