2022. július 30., szombat

LAZÍTOTT A KORMÁNY, ÚJRA LEHET NYUGDÍJ MELLETT DOLGOZNI - ITT A LISTA, HOGY KIRE VONATKOZIK

HÍRKLIKK
Szerző: HírKlikk
2022.07.30.


A Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet szerint a háborús veszélyhelyzetre tekintettel, egy évig nem kell alkalmazni azt a szabályt, amely szerint szüneteltetik a nyugdíjfizetést, ha a nyugdíjas keresete az adott évben meghaladja a minimálbér 18-szorosát.

A kormány engedélye nélkül foglalkoztathatók 2022. szeptember 1-jétől 2023. augusztus 31-ig a felsorolt jogviszonyokban állók közül azok, akik az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötték és a teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezték, feltéve, hogy a jogviszonyra irányadó jogszabály a nyugdíjasként történő foglalkoztatást lehetővé teszi. Ha a foglalkoztatás augusztus 31. után kezdődik, akkor a kezdőnaptól számított egy évig érvényes az új szabály.

A rendelkezés kiterjed azokra, akik

– közalkalmazotti jogviszonyban;
– egészségügyi szolgálati jogviszonyban;
– rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban;
– honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban;
– kormányzati szolgálati jogviszonyban;
– adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban;
– politikai szolgálati jogviszonyban;
– biztosi jogviszonyban;
– köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban;
– bírói szolgálati viszonyban;
– igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban;
– ügyészségi szolgálati viszonyban;
– a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszonyban vagy
- hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati viszonyban állnak.

A rendeletet a kormány a háborús helyzetre hivatkozva hozta, és az „a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról szóló 2022. évi VI. törvény hatályvesztésekor hatályát veszti”...

AZ OKTATÁS MÁR ÖSSZEOMLOTT, DE A ROMJAI ALATT IS JÓL ELVAGYUNK

PORTFOLIO
Szerző: HORNYÁK JÓZSEF
2022.07.30.


Már olyan kevesen jelentkeznek pedagógusképzésre, hogy néhány év múlva nem igazán lesz, aki bemenjen a termekbe. De ezen valójában senki sem lepődhet meg. Az oktatás az elmúlt 10 év egyik legnagyobb vesztese, a tanárok bérszínvonala extrém mértékben süllyedt, a tankönyvpiac szétzilálódott, a diákok teljesítménye zuhan; vagyis az oktatás színvonala nagymértékben süllyedt. Úgy néz ki, nekünk kényelmes a közepes jövedelem csapdája.

Magyarországon már régen nem beszélhetünk arról, hogy megfelelően működne a közoktatás. Az általános iskolákban vadásszák a napközis nevelőket, az osztályfőnököket csereberélik, vagy éppen nem szakos helyettesítésekkel oldják meg a hiányokat. A nem szakos helyettesek aztán silány könyvekből taníthatják a diákokat, hiszen a tankönyvpiac szétzilálásával eltűntek a minőségi tananyagok. A pedagógusok így egyre inkább kiégnek, hiszen európai összevetésben itt dolgoznak a legtöbbet – a legkevesebb fizetésért...

UNIÓS PÉNZ NÉLKÜL TOVÁBBI DURVA MEGSZORÍTÁSOK VÁRHATÓK - INTERJÚ CSABA LÁSZLÓVAL

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: KARDOS ERNŐ
2022.07.29.


A gázárakat hétszeresére, az áramét duplájára emeli bizonyos szint felett az Orbán-kormány. Az intézkedés elleni tiltakozásként kezdődő hídfoglalások, az utcai tüntetések és a tiltakozó politikai gyűlések egyértelműen azt mutatják, hogy egy mégoly nagy arányú választói többséget szerzett hatalom sem engedhet meg magának mindent – monda Csaba László közgazdász. A CEU és a Corvinus professzora szerint Orbán Viktor már februárban tudhatta, hogy a rezsicsökkentés és az egyszerűsített vállalkozói adó fenntarthatatlan állami kiadásokkal jár, viszont kényszerű intézkedéseikről még a választás utáni is hallgatott. Csaba László úgy látja, ha a kormány nem állapodik meg időben az unióval, akkor további megszorításokra is számítani lehet...


AZ ÉS 2022/30. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

MÁTÓL OKAFOGYOTTÁ VÁLT A BIBLIA

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2022.07.30.


Mától okafogyottá vált a Biblia.
A segghülye Facebook néhány segghülye Orbán-rajongó viceházmester szorgos feljelentésére törölte az alábbi posztomat. Többek megosztásában megmaradt, úgyhogy továbbra is lehet olvasni.
Immár a Biblia is (héberül Tanakh, amely a keresztségben az Ószövetség nevet kapta, s a keresztény hitvilágban az Újszövetséggel kiegészülve kevert fajúvá vált) roppant mód veszélyes és az egész Orbán-vircsaftra nézve elviselhetetlenül kártékony könyvnek nyilváníttatott. Az isteni kinyilatkoztatás szövegéből szabadon idézhető részeket a továbbiakban a belügyminiszterrel, a titkosszolgálatokért és a propagandáért felelős miniszterrel, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel, a nemzetközi kommunikációért felelős államtitkárral és a Békemenet valamennyi tagjával történő konzultációt követően a miniszterelnökséget vezető miniszter jelöli ki.


Én most megosztom Éry Balázsnak a szövegemet megosztó bejegyzését, éljenek a megosztások, ad infinitum:

Gábor György:

"Engem most leginkább az foglalkoztat, hogy vajon kiírnak-e szabályos állami pályázatot, avagy a megszokott módon ezt a tendert is Orbán Győző nyeri majd el, s ő szállíthatja az alapanyagot fia megkövezéséhez. Mert Orbán Viktort a biblikus hagyomány alapján halálra kell adni, a miniszterelnököt meg kell kövezni, hogy vére visszahulljon rá. S a gigantikus meleggel dacoló tusványosi közönség, a hatalmas miniszterektől az egyszerű pórnépig, akik szájtátva hallgatták Orbán jövendöléseit, sem járnak majd jól, ugyanis a szegény párák mind ki lesznek irtva a népükből.

Akkor hát haladjunk sorrendben. Orbán a legszebb fajelméleti hagyományok (Joseph Arthur de Gobineau, Houston Stewart Chamberlain, Adolf Hitler) felelevenítése mellett búcsút intett a biblikus, zsidó-keresztény tradíciónak, s visszatért a pogány szokásokhoz, a filiszteusok és más bálványimádó kánaáni népek gyakorlatához.

Beszéde elején még arra intette magát, hogy „Szerénység és alázat - nem veheted el a történelem urának a kenyerét”, ám hamarosan maga fordult szembe a biblikus örökséggel, s a leghatározottabb, konkrét évszámmal jelzett jóslásba, jövendölésbe fogott. Kinyilvánította, hogy „2030-ra gyúrunk”, s most még csak „repedezik a Nyugat”, de 2030-ra felhalmozódnak a nyugati világ problémái, ekkor kerül az USA és az eurozóna válságba, ekkorra várható a nyugati civilizáció bukása, nekünk pedig ekkorra kell csúcsformában lennünk.

Orbán tehát mégis elvette a „történelem urának kenyerét”, s a jövőt fürkészve számolt be a 2030-ban elkerülhetetlenül és törvényszerűen bekövetkező eseményekről, az armageddonról, a Jó és a Rossz végső összecsapásáról. A 2030-as dátum még akkor is pontosnak mondható, ha Orbán – végtelen szerénységgel és visszafogottsággal – sem percet, sem órát, sem napot, de még csak hónapot sem említett, hanem meghagyta az ember szabad akarati döntésének az egész 2030-as esztendőt, január 1-től december 31-ig, egészen a Himnusz felcsendülése előtti másodpercekig.

Csakhogy a biblikus hagyomány nincs nagy véleménnyel sem a jósokról, a jövendőmondókról, akik el akarják venni a történelem urának kenyerét, sem azokról, akik őket meghallgatják. A sok hely közül most kettőt idézek. Mi vár arra, aki jósokhoz megy, s hallgatja azokat? „Aki halottlátókhoz vagy jósokhoz megy, hogy velük együtt varázslást űzzön, az ilyen embernek ellene fordulok és kiirtom népéből” (3Mózes 20,6). S mi vár Orbánra, a jósra, aki mégis megpróbálta elvenni a történelem urának kenyerét? „Azt a férfit és asszonyt, aki közületek halottlátó vagy jós lesz, halálra kell adni, meg kell kövezni, vérük visszahull rájuk” (3Mózes 20,27).

Na most akkor Orbán apuka kezdheti logisztikázni a leszállítandó kőmennyiséget."

ENNYI TELIK

JÓREGGELT EURÓPA
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2022.07.28.


Számolgatunk. Ez az első reakciónk. Hogy ezt is megpróbáljuk túlélni. Majd spórolunk. Esetleg kicsit éhezünk. Vagy inkább nagyon. Majd fázunk. Nem baj, felveszünk mackónadrágot, azt a régi endékást, látod, milyen jó, hogy nem engedtem kidobni, tudtam, jó lesz az még, meg trikót, pulcsit, tetejébe a mackófelsőt, a cipzárosat, milyen drága volt az akkor.

Számolgatunk. Megpróbáljuk megúszni. Eddig mindig sikerült, az bizonyítja, hogy itt vagyunk. Most is lesz valahogy. Kibekkelünk, mint az első szabadon választott miniszterelnökünk tette, az eddigi legkártékonyabb ember, aki I. István óta rászabadult erre az országra. Aki lehetett volna igazán országalapító, de nem lett, mert áporodott politikai nézeteivel és baromi történelmi reminiszcenciáival visszavetette az országot a nyilaskorszakba és még annál is visszább, ránk szabadította a sujtásos, díszmagyaros, árvalányhajas, dzsentroid, zsidó- és idegengyűlölő nagymagyarokat. Ezer évvel előtte annak az István nevűnek volt lehetősége, aki viszont arra szorítkozott, hogy az ajándékba kapott kereszténységgel megfélemlítette, megalázta és rabságba döntötte a népet, ugyanennek a borzalmas ideológiának a nevében halomra ölte az ellenszegülőket, majd hűbérbirtokká silányítva a maga „királyságát” távozott az élők sorából. Ezer év történészeinek sunyi hazugságai folytán a jelen pillanatig nagy becsben tudjuk az államalapítóként nyilvántartott, förtelmes tömeggyilkos gazembert (az első államszerű képződmény a mai Hollandiában jött létre a 17. században), Istvánnak még országot, többé kevésbé működő királyságot sem sikerült alapítania, a törzsi szervezetből kilépni képtelen, koronás hordavezérként pusztított egész fennállásának végéig, magánbirtokának tekintett uradalmán nem hagyott egyetlen időtálló épületet, semmilyen írásos dokumentumot, csak sárral tapasztott vesszővel fedett, földbevájt kunyhókat és egy jövőtlen, tanulatlan, tehetetlen, ezer évet végig rettegő népet.

Számolgatunk, mert azt szoktuk meg, hogy velünk csak úgy történnek a dolgok, amikkel kapcsolatban teendő nincs, azokat bármi módon befolyásolni nem tudjuk, soha nem is akartuk, annyit tudunk, hogy ezeket a történéseket valahogy meg kell úszni. Most itt van ez a fióknáci, ez a lumpenparasztnak is rossz minőségű markecoló, aki jóformán semmiben nem különbözik az ezer évvel korábbi törzsfőnöktől, ha csak abban nem, hogy nyíltan vállalt parancsot sosem ad ki a gyilkolásra, mert ahhoz is gyáva, hogy vállalja azokat az emberöléseket, amiket az eddigi tevékenységével előidézett. Ezt a karikalábakon guruló göncihordót is meg kell úszni, bár azt már sejtjük, hogy ez nehéz lesz, szinte lehetetlen, de teendő akkor sincs, mert nem tudjuk, milyen az, amikor az ember tesz valamit. Számolgatunk. Ha az jön ki a végén, hogy ezt már nem lehet megúszni, akkor megpróbálunk elbújni a nádasba, majd lefekszünk és várjuk a halált.

De nemcsak számolgatunk, szét tudjuk mi kenni a ránk öntött trágyát magunkon és egymáson másképp is. Nemcsak azt magyarázzák különben okosnak nevezhető emberek, hogy Hegedűs Zsuzsa miért remek ember, mert ha későn is, azért csak szembe szállt „Viktorral”, hanem azt is, hogy „Viktor” alapjában véve persze nem antiszemita, ezzel szemben viszont milyen érzelmes. Ő csak antiszemita, idegengyűlölő szövegeket mond, de ő valójában nem is antiszemita és nem is idegengyűlölő.

Tessék szíves lenni végre megérteni, bármilyen nehéz is… na hogy is mondjam, nem szeretném, ha indulatosnak vélnének, tárgyilagos vagyok és hűvösen leíró stílusban rögzítem a tudnivalókat. Ez egy rendkívülien egyszerű agyberendezésű, érzelemvilágát illetően fogyatékos, sunyi, alattomos, jellemtelen, tanulatlan, gyáva gyűlöletrakás, akit nem lehet emberi tulajdonságokhoz felépített műszerrel mérni. Másképp működik, mások a szenzorai, és azoknak a jelzései másféle, pszichológiai típusba sorolható ész számára felfoghatatlanok. A megnyilvánulásait folyton emberi mércével próbálják definiálni, ebből fakadnak a félreértések. A „Viktor” nem úgy antiszemita és idegengyűlölő, mint egy rendes, a szokásos fejlődésen keresztülkísérhető, hétköznapi náci, amilyen a magyar lakosság jelentős hányada, amilyen például a tipikus fidesz szavazó…

A RIZS UTÁN A TÉSZTA ÁRA IS KILŐTT – ÍGY ALAKULT A HVG.HU E HAVI BEVÁSÁRLÓKOSARA

HVG
Szerző: HVG.HU
2022.07.29.


Újra összeállítottuk bevásárlókosarunkat: ha valaminek változatlan az ára, az egyszerre fed el súlyos drágulást és olcsóbb szezonális termékeket. Az látszik, hogy az árstopolt és a valódi ár között egyre nagyobb a szakadék.

Forintra ugyanannyiból hoztuk ki a hvg.hu vasárnapi ebédjét júliusban, mint egy hónappal korábban: a négyfős, négyfogásos ebéd ára átlagosan 7114 forintba került a nagy élelmiszer kiskereskedelmi láncoknál.

A látszat azonban csal: szó sincs arról, hogy megállt volna az infláció.

Az árak alakulásánál ugyanis három dolgot érdemes figyelembe venni...

„ENNYIRE RACIONÁLISAN MÉG NEM HALLOTTAM ORBÁN VIKTORTÓL AZ EU-RÓL LEVÁLÁS LEHETŐSÉGÉT”

NÉPSZAVA
Szerző: VAS ANDRÁS
2022.07.30.


A Fidesz hatalmának legnagyobb válságában vagyunk, csak éppen ez egybeesik az ellenzék mélypontjával is – állítja Stefano Bottoni történész. Szerinte a miniszterelnök úgy is értette a fajok keveredéséről szóló tusványosi beszédét, mint mindenki más. Interjú.


Egy hete Orbán Viktor tusnádfürdői beszéde a téma a hazai és a nemzetközi sajtóban, közéletben. Főként a fajok keveredésével kapcsolatos értekezése verte ki a biztosítékot. Kikhez szólt a kormányfő, a hazai tábornak próbált témát adni vagy az Európai Uniónak üzent? Vagy csak egyszerűen néhány radikális gondolattal megpróbálta elterelni a figyelmet a valós problémákról, a durva gazdasági nehézségekről?

Egy NER-közeli ismerősöm mondta, képzeli, hogy röhögnek a Karmelita-kolostorban, miközben arról folyik a diskurzus, mennyire rasszista az európai és a nem európai fajok keveredése. Orbán Viktor mindig is ügyesen elérte, hogy arról beszéljenek, amiről ő szeretné...

KEGYETLENÜL DRÁGA LESZ ŐSSZEL AZ OROSZ GÁZ, EZÉRT EMELT REZSIT A KORMÁNY

G7.HU
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2022.07.29.


Minden korábbinál drágábban érkezett az orosz gáz Magyarországra májusban. A kormány azonban valószínűleg nem ezért korlátozta épp most rezsicsökkentést, hanem azért, mert az elmúlt hetekben biztossá vált, hogy az ősszel még ennél is többet kell majd fizetni. Úgy tűnik, hogy a kabinet és az érintett állami szereplők egy ideig kivárásra játszottak, egy kedvező fordulatban bízva, ennél tovább azonban nem lehetett reménykedni.

Rekordár a rekordárak között

Azok közül az uniós országok közül, amelyek közölnek erről adatokat, Magyarországra érkezett a legdrágábban az orosz gáz májusban. Az Eurostat külkereskedelmi adatai szerint átlagosan 123 eurócentért jött be az országba egy köbméter gáz, ami az akkori euróárfolyamon számolva 475 forint...

HEGEDÜST CSAK AKKOR ZAVARJA A FASISZTOID POLITIKA, HA MŰVELŐJE BE IS VALLJA

MÉRCE
Szerző: KISS SOMA ÁBRAHÁM
2022.07.29.


...Hegedüs Zsuzsa az elmúlt héten hülyét csinált önmagából, valamint a fél magyarországi sajtóból is.

A történet úgy kezdődött, hogy Orbán Viktor miniszterelnök tusványosi, fajvédő beszéde után Hegedüs Zsuzsa, a miniszterelnök mindeddig hű szegényügyi főtanácsosa úgy érezte, itt már olyan bűzös a fasizmus levegője, hogy azt inkább a kormánytól távolabb kívánja tovább szemlélni, így lemondott pozíciójáról.

Ezután az elmúlt hetet azzal töltötte, hogy végigturnézza a kormánytól független magyarországi sajtó egy részét, nagy elérésű tévéknek (RTL, ATV), valamint veretes lapoknak adott nyilatkozatokat arról, hogy robbantani akar, tűrhetetlen, minden határon túlmegy, stb., a lapok pedig örömmel kürtölték világgá Orbán szövetségesének pálfordulását. Ennek megfelelően a kormánypárti sajtó és influenszer-szcéna lelkesen kezdte szidni az ételt adó kézbe harapó egykori megbízottat – emlékezetes módon a Vadhajtások például „szardarabként” aposztrofálta. Hegedüsnek egyébként valóban számos rettenetesen káros intézkedése volt, amikről az elmúlt években rendszeresen beszámoltunk. A kormánypárti sajtó általában nem ezeket emelte ki.

Aztán Orbán elment Bécsbe, hogy Karl Nehammer osztrák kancellár oldalán úgy tegyen, mint aki csak véletlenül beszélt fajvédelemről, mikor a fajok keveredésének elkerüléséről értekezett, és valójában „csak” kultúrrasszista. Hegedüsnek pedig több se kellett, Orbán elnyerte a bocsánatot, a szociológus visszarakta rá a keresztvizet.

Pedig ez a félszívvel elsziszegett „nemaztmondtam” az ég világon semmin sem változtat.

Orbán Viktor továbbra is fenntartja a határon a fajvédő kerítést, rendszerében a romák éppúgy másodrendű állampolgárok maradnak, mint ahogy Tusványos előtt, után és a bécsi látogatása óta is, és a kormány politikai meggyőződéséből és hatalomgyakorlási stratégiájából fakadóan ab ovo ott nyomja el a szegényeket, ahol nem szégyelli, ha épp az szolgálja érdekeit.

Ne feledjük, hogy a miniszterelnök régi jó szokása, hogy idehaza (amibe a Fidesz láthatóan Románia területének egy részét is beleérti, ahogy a Vajdaságot, stb.) mond valami vaskos szélsőjobboldali, adott esetben fasiszta otrombaságot, aztán Brüsszelben, Berlinben vagy most épp Bécsben közli a művelt Nyugattal, hogy ő aztán nem rasszista, fasiszta, miegymás, csak félremagyarázzák a szavait, „rossz az, aki rosszra gondol”.

"EZ MÁR NEM A KATÁRÓL SZÓL", MONDJA A TÜNTETÉSEK ARCÁVÁ VÁLT KÉT FUTÁR

SZABAD EURÓPA / SZELFI
Szerző: Szabad Európa
2022.07.30.


Valószínűleg lehallgatták őket, de számítottak rá, mondja Kolesár András és Polauf Donát, akik egy megzavart miniszteri vacsorával kerültek a hírekbe. A társadalmi szolidaritás hiánya számukra fájóbb, mint az, hogy adócsalónak, drogosnak nevezik őket. Úgy vélik, nem szabad leállni a tiltakozással.

Nevezték őket adócsalónak, drogosnak, havi másfél milliós bevételt kaszálónak. Nem esett jól nekik, de azt mondják, a társadalmi szolidaritás hiánya sokkal jobban zavarja őket. Úgy látják, az emberek csak akkor állnak ki egymásért és közös ügyeikért Magyarországon, amikor már a saját házuk is ég. Ezen változtatni akarnak. A Szelfiben két huszonéves fiatal, Kolesár András és Polauf Donát beszél arról, milyen futárnak lenni Budapesten, mi a baj szerintük a katával, milyen volt találkozni Palkovics miniszterrel, és miért gondolják úgy, hogy nem szabad leállni a tiltakozással.

KAMU SAPIENS – DE MIÉRT HÜLYÜL EL A POLITIKA?

NÉPSZAVA / HOL ÉLÜNK? (PODCAST)
Szerző: Népszava
2022.07.30.


Az Európai Unió közepén nyílt, náci ihletésű fajelmélettel kísérletező, egyszereplős magyar kormánypolitika régóta, menetrendszerűen a pillanatnak él, maga teremtette fantomokkal viaskodik egy maga teremtette virtuális világban. Itt a Hol élünk? 4. adása.

A mai politikában a magyar jövő előtt tornyosuló valós és súlyos kihívások, így a felmelegedés, a vízhiány, a magyar nép súlyos egészségügyi állapota úgyszolván szóba sem kerülnek, helyette az kormánypropaganda végtelenített futószalagon gyártja a fantomellenségeket, keresztényüldözést, genderkérdést meg immáron nácizmust idéző faji háborúvá akarja átértelmezni a valóságot és a magyar történelmi múltat, miközben teljesen tétlenül nézi az egyre halmozódó, nagyon is valóságos veszélyforrásokat.

Erről és még sok minden másról beszélgetett Orbán minapi, fajgyűlölő beszéde kapcsán a Népszava Hol élünk? Közéleti podcastjában erről beszélgettek a lap újságírói, Rosznáky-Varga Emma, Fekete Norbert és Batka Zoltán.

KIFOGYUNK A TANÁROKBÓL A FELSŐOKTATÁSI FELVÉTELI EREDMÉNYEK SZERINT, JELENTKEZŐK HÍJÁN SOK SZAKPÁRT EL SEM INDÍTANAK

MÉRCE
Szerző: CSENGEL KARINA
2022.07.29.


Nem tolonganak a tanárnak vágyó fiatalok az egyetemeken, sok szakpárt el sem tudnak indítani az alacsony jelentkezői létszám miatt – szúrta ki az Eduline oktatási portál.

Nem képeznek például biológia- és fizikatanárokat az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen és a Pécsi Tumoányegyetemen, földrajz-és kémiatanárokat a Szegedi Tudományegyetemen, illetve magyar nyelv és irodalom-német nyelv és kultúra tanárt a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. A sor még hosszan folytatható, az Eduline szerint a Felvi statisztikáit átnézve feltűnő, hogy több, tanárképzést is kínáló vidéki és fővárosi egyetemen vannak olyan szakpárok, ahol a fent említettekhez hasonlóan a ponthatárok mellett csak annyi szerepel, hogy „n.i.”, azaz nem indul. A lap összesítése szerint például a 10 féléves biológia- és fizikatanár szakot az általános felvételi eljárásban hat egyetem is meghirdette, ám végül csak egy egyetem tudta elindítani a szakpárt,

az idei szakos statisztikákból pedig az is kiderül, hogy több vidéki és fővárosi intézményben is akadnak olyan szakpárok – jellemzően természettudományi képzésekkel -, ahová idén senki nem jelentkezett.

A tendencia nem újkeletű, mint arról már tavaly is beszámoltunk, évente 120-140 kémiatanár megy nyugdíjba, míg 2020-ban mindössze 42 hallgató kezdett kémiatanári tanulmányokba a magyarországi tanárképzőkön – ráadásul belőlük sem biztos, hogy mindenki a pályán marad...

OKAFOGYOTTÁ VÁLT!?

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2022.07.29.


Hegedüs Zsuzsa meggondolta magát, lemondása okafogyottá vált. Mára virradóra okafogyottá vált Orbán “náci beszéde” is, ugyanis a mai naptól Orbán Tusványoson kifejezetten filoszemita módon dörgölőzött a világ zsidóságához.

És persze minden bizonnyal most egyszeriben okafogyottá vált Deák Dániel véleménye Hegedüs Zsuzsáról, miszerint nem nagy veszteség a felmondása, mert munka helyett botrányosan csak szórta a pénzt, mivel mára kiderült, hogy Hegedüs Zsuzsa valójában a saját jövedelméből támogatta a rászorulókat. Továbbá okafogyottá vált a történelem, amikor közel nyolcvan évvel ezelőtt Hegedüs Zsuzsa szülei megmenekültek az okafogyottan szadista gyilkosoknak mondott nyilasok elől.

És gyanítom, mára okafogyottá vált a Hegedüs Zsuzsa ellen tett tegnapi feljelentés, a vele szemben elrendelt adóvizsgálat, a házkutatás, a személyi motozás és az útlevelének bevonása.

És ha eddig nem, mára tényleg teljesen okafogyottá vált e körökben tisztesség után kutakodni.

ITT OLVASHATÓ 

HOLODA ATTILA: ORBÁN AZ ENERGIAPOLITIKÁBAN MEGINT FELTALÁLTA A MELEGVIZET (2. RÉSZ)

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2022.07.30.


(Az 1. részt itt olvashatják.)

Amikor Orbán Viktor azt mondta. hogy azok vannak előnyben, akiknek saját energiahordozó készletük van, az Európai Uniónak nincs, és ki van szolgáltatva, akkor megint feltalálta a melegvizet – mondta lapunknak Holoda Attila energetikai szakértő. Olcsó az orosz gáz, való igaz, de mi eljutottunk már a 40 százalékos kitettségig. Az oroszok pedig kihasználták ezt. Mi most mégis bölcsen kioktatunk másokat arról, hogyan kellene energiapolitikát csinálni, miközben Orbánék még a saját energiapolitikájukat sem valósították meg. A miniszterelnök pedig csak ne hányja mások szemére a költség-, haszonelvűség elsőbbségét, mert ők is mindent pénzért csinálnak.

– Valóban elhibázott az európai energiapolitika? Orbán ugyanis azt mondta, hogy az energiahordozók elvesztése sokat mutat a nyugati világ helyzetéről: 1990-ben a kőolaj, a földgáz és a kőszén 90 százalékát Európa tartotta kézben, ma az USA és Európa együttvéve 35-öt. A Nyugat elveszíti az „anyagcsatát”. Miben tévedett a magyar miniszterelnök?

– Azt mondta, azok vannak előnyben, akiknek saját energiahordozó készletük van, az Európai Uniónak nincs, és ki van szolgáltatva. Orbán megint feltalálta a melegvizet. A ’70-es évek kezdetétől Európa egyre nagyobb importra szorul. Ennek nyilván megvan a maga hatása, és ebben benne van az is, hogy szűkösek az Európai Unió saját területén elérhető energiahordozó-forrásai. Kisebb a kontinens. Egyre bonyolultabb és nehezebb technológiát követelt meg a kitermelésük, viszont a piacon meg elérhető volt. Akkor miért csinálta volna? Ráadásul az urbanizáció meg a népesség annyival sűrűbb Európában, mint másutt, hogy ennek, és a környezetvédelmi szempontoknak a figyelembevételével azt mondta, akkor az energiahordozókat beszerezzük máshonnan. Csakhogy az oroszok nagyon ügyesen elaltatták abban az időszakban az EU-t, mikor az mondták, nekem mindenem van, majd én adok nektek. Ezért Orbánnak most azzal jönni, hogy Európa saját magát lőtte tüdőn… Kérdezem, hogy ő például mit tett az európai energiastratégiával kapcsolatban. A magyar állam, a magyar kormány elkészített egy energiastratégiát 2011-ben, azt 2020-ban frissítette, és abból alig valósított meg valamit. És pont ő kér másokat számon? Azért, mert mi most szeretjük a nukleáris energiát, nálunk elfogadottabb, akkor szidjuk a németeket, akiknél meg nem?! A franciák is szidják, de azt mondják, mindenkinek a saját döntése, miért ne dönthetne valaki így? Mi most bölcsen kioktatunk másokat arról, hogyan kellene energiapolitikát csinálni, miközben Orbánék nálunk nem valósították meg a saját energiapolitikájukat sem, aminek jelentős része például az energiahatékonyság növelése volt. Ezen a téren az égvilágon semmit nem tettek. És akkor ők bírálnak másokat? Mindig ez a legegyszerűbb dolog. Hogyha én nem csinálok valamit, akkor nekem kell a szidalmazók élére állnom, hogy más a hibás...

KEVEHÁZI GÁBOR: "TUSVÁNYOS"- ÉDESANYÁM EMLÉKÉRE

FACEBOOK
Szerző: KEVEHÁZI GÁBOR
2022.07.24.


"Tusványos"- Édesanyám emlékére

Tisztelt honfitársaim, a világ bármely országában egy ilyen mondat elhagyná a regnáló miniszterelnök száját, milliók mennének tüntetni, már másnap le kéne mondania. Ez egyértelműen fasizmus.

Nem kellett volna hagyni, hogy eltűnjön sok ezer milliárd, hogy most az egész córeszt rákenjük a zsidókra. A történelem során ez már elég sokszor megtörtént.

Édesanyám két évet volt koncentrációs táborban, családom nagy részét ott veszítettem el. Engem 2010 óta üldöznek itthon a szakmámban. Vajon miért? Szerénytelenség nélkül, az egyik legjobb vagyok Magyarországon, mégis külföldre kényszerülök, miközben nem oda illő emberek teszik tönkre a szakmát.

Valaha büszke magyar voltam, öregbítettem a magyar kultúra hírnevét a világban, nem kis nemzetközi sikerrel úgy, hogy soha nem hagytam el az országot. Most azt mondom minden fiatalnak, ha ez így marad, gondolkozzanak el azon, hogy Európához szeretnének e tartozni.

BÁRMENNYIT KIFIZET A KORMÁNY AZ OROSZ GÁZÉRT, KÉSZÜL AZ ERDÉLYI TRÓNOK HARCA - AZ ÁTLÁTSZÓ HETI LAPSZEMLÉJE

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2022.07.29.


444: Szijjártó kijelentette: annyit kérnek az oroszok a gázért, amennyit akarnak, kifizetjük

A külügyminiszter egy hete járt Moszkvában, hogy a gázbeszerzésről tárgyaljon Szergej Lavrovval. Arra a felvetésre, hogy az orosz gáz ára jelentősen nőhet a közeljövőben, Szijjártó úgy reagált, hogy „ma annyi az ár, amennyit az eladó mond, és a vevő vagy megveszi, vagy nem veszi meg”. Hozzátette: „Meg fogjuk venni a földgázt. Ennek a pénzügyi konstrukcióját a kormány számunkra biztosította. Innentől kezdve a vásárlás, az már kereskedelmi megállapodás kérdése lesz.”

Népszava: Átnevezték, majd lefejezték, most pedig fel is számolják Vitézy Dávid fővárosi beruházásokért felelős cégét

„Az NKK mint önálló intézmény megszűnik. A párhuzamos állami struktúrák megszüntetése érdekében, projektjeit az Építési és Beruházási Minisztérium (ÉBM) veszi át” – írta a lap kérdésére a tárca sajtóosztálya. Nem hagytak túl sok időt a bizonyításra. A társaság a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) átnevezésével jött létre idén júliusban, miután Lázár Jánoshoz került valamennyi állami beruházás felügyelete. A cég korábbi vezetőjét, Vitézy Dávidot az új kormány megalakulása után közlekedési államtitkárrá nevezték ki Palkovics László Technológiai és Ipari Minisztériumába.

Hvg.hu: Rekordszámú olyan döntést hozott tavaly a kormány, amit nem ismerhetünk meg

Egyre több döntését zárja el a nyilvánosság elől az Orbán-kormány. Tavaly rekordszámú, egészen pontosan 679 olyan kormányhatározat született, amelynél semmi nem indokolná a titkolózást, mégsem ismerhetők meg. A 2010 óta keletkezett úgynevezett „kétezres határozatok” egyharmada tavalyi. Ezek a keletkezésüktől számított 10 évig nem nyilvánosak, mert döntéselőkészítő anyagnak minősülnek.

Válasz Online: Gyurcsány- és SZDSZ-árvák segítik a „nemzet stratégiai vagyonán” osztozó Mészárost, Hernádit, Tombort

Energia-veszélyhelyzetben és háborús környezetben felértékelődnek az ország alapinfrastruktúráját jelentő érdekeltségek: az erőművek, olajcégek, földgázelosztók, áramszolgáltatók, út- és vasútépítők, távközlési monopóliumok, hadiipari szállítók. Ezek jellemzően a NER legterhelhetőbb embereinél vannak: Mészáros Lőrincnél, Szíjj Lászlónál, a felértékelődő Hernádi Zsoltnál, Tombor Andrásnál, Jászai Gellértnél. A lap észlelése szerint őket több esetben volt Gyurcsány-stábtagok vagy SZDSZ-közeliek segítik – nemrég például a Fodor Gábor 2007-es pártelnöki kampányát egyengető Törő Csaba lett az egyik kulcsfigura.

24.hu: Az Elk*rtuk producercsapata 2023 legnépszerűbb sorozatát ígéri az erdélyi Trónok harcával

Elkezdődött a Tündérkert című magyar történelmi-politikai thriller forgatása. A nyolcrészes, epizódonként negyvennyolc-ötvenkét perces sorozat Móricz Zsigmond háromkötetes Erdély-trilógiájának első, Tündérkert című kötete alapján készül. A sorozat a Megafilm és az MTVA koprodukciója a Nemzeti Filmintézet támogatásával, a televíziós bemutató 2023 szeptemberében várható. A sorozatot az Elk*rtuk című filmet is jegyző Kálomista Gábor–Helmeczy Dorottya producerpáros jegyzi.

MAGYAR FOTÓSOK DRÁMAI KÉPEIN AZ ASZÁLY ÁLTAL OKOZOTT PUSZTULÁS

QUBIT
Szerző: Qubit
2022.07.30.


Hetek óta rendkívüli a hőség és a szárazság egész Európában, Magyarországon közel egymillió hektár szántóföldet érint az aszály. A Fertő tó és a Velencei-tó vízszintje vészesen lecsökkent, a Bódva patak 15 kilométeres szakasza egyenesen kiszáradt, az Alföldön sivatagi hangulat uralkodik. A probléma olyan mértékű, hogy a magyar kormány pénteken bejelentette az Aszályveszélyhelyzeti Operatív Törzs felállítását.

Jakab Gusztáv, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vízgazdálkodási és Klímaadaptációs Tanszékének egyetemi docense és természetfotós egy Békés megyei záportározó kiszáradását dokumentálta...

GARACZI LÁSZLÓ: A NER ÖNISMERETRE UTALT MINKET, ÉS ÍGY MEGTUDTUK, HOGY ILYENEK VAGYUNK

TELEX
Szerző: HALÁSZ NIKOLETT
2022.07.30.


Ezen a héten a 66 éves Garaczi László volt Veiszer Alinda vendége, az író, költő életét többször is az irodalom „mentette meg”. Már gyerekkorában látta maga körül az öngyilkosságot, kamaszkorában az iskolában problémák voltak vele, depressziós volt, később belevetette magát a rock and roll éjszakai világába. Valahogy mindig az ellenkultúra érdekelte, de igyekezett megtalálni minden életkorában a jót is a világban.


Az öngyilkosság sokkal komolyabban foglalkoztatott, mint a disszidálás – vágott bele a beszélgetés elején fiatalkora elemzésébe Garaczi László. A számos díjjal, így lovagkereszttel kitüntetett író, költő Veiszer Alinda műsorának volt vendége, a teljes beszélgetést egy jelképes összegért itt tudja megtekinteni.

Garaczi azt mondta: nagyon neurotikus kamasz volt, elveszett és ellenszenves figurának érezte magát, 16 éves korától válságokból válságokba került, nagyon szorongott. Már általános iskolában több intőt kapott, nagyrészt bohóckodásért. A legkomolyabb megrovását akkor kapta, mikor az iskolából átcsúzlizott a szemben lévő irodába, ahol eltalált egy nőt, akit a mentőnek kellett elvinnie; ebből rendőrségi ügy is lett.

Környezetében ijesztően sokszor megjelent az öngyilkosság: több nő is megölte magát abban a házban, ahol gyerekként lakott, a szomszédban egy anyuka és a lánya lettek öngyilkosok, és a felettük lakó szomszéd is véget vetett az életének. Olyan is volt, hogy tanult és látta, ahogy kiesik valaki az ablakból. Emellett a családját sem kerülte el az öngyilkosság, két unokatestvére ölte meg magát.

Ő maga az öngyilkossággal nemcsak gondolati szinten foglalkozott, hanem volt olyan, hogy búcsúlevelet is írt, és előkészítette az öngyilkossághoz szükséges eszközöket. A téma komolysága ellenére mégis meglehetősen viccelődve és ironizálva beszélt erről a kísérletről. Azt mondta: annyira hosszúra sikeredett a búcsúlevele, hogy közben már nem maradt ideje öngyilkosnak lenni, mert hazajöttek a szülei.

„Holnap folytatom a búcsúlevelet, és akkor holnap délután öngyilkos leszek”.

Mikor már harmadik napja írta a levelet és még mindig élt, rájött, hogy valójában nem is akar öngyilkos lenni. Visszatekintve úgy látja, hogy ha rövidre sikerül a búcsúlevele, valószínűleg akkor sem vetett volna véget az életének. Mégis metaforikus értelemben az irodalom mentette meg...


MÁR A CIVIL SZERVEZETEK IS AZ ÁLLAMTÓL FÜGGENEK MAGYARORSZÁGON

G7.HU
Szerző: BUCSKY PÉTER
2022.07.30.


A koronavírus okozta gazdasági válság kevéssé érintette a civil szervezetek gazdálkodását. A GDP arányában még egy kicsit növekedni is tudtak a bevételek, ám ez csak a jelentősebb állami szerepvállalásnak köszönhető. Nemcsak a gazdasági teljesítmény arányában sikerült a bevételek csökkenését elkerülni, hanem nominálisan is: a 2019-es 2404 milliárd forint után 2020-ban 2576 milliárd forint bevétele volt a nonprofit szervezeteknek.

A 2020-ra elérhető, 2022 januárjában közzétett adatok szerint az állami támogatás egyetlen év alatt 13 százalékot növekedett, míg a magánadományok az infláció szintje alatt, 3 százalékkal emelkedtek csak.

A kormányzati támogatások növekedése nélkül nehéz helyzetben lenne a nonprofit szektor.

Összességében fontosak tehát a központi költségvetés felől érkező támogatások, az átlag azonban elrejti, hogy milyen különbségek vannak az egyes területek között, vagy hogy éppen mennyire politikai motivációk alapján költik el a forrásokat, ahogy azt korábban a Telex bemutatta. A kimutatás azt is jelzi, hogy hiába az állami kiadások növekedése, a 77 milliárd forintosra tervezett, de a kormány által elutasított Norvég Alap éves szinten 11 milliárdos kerete is évente egy százalékkal növelhette volna a civilek állami támogatást.

Az állam szerepe a nem profitorientált szervezetek gazdálkodásában azonban e nélkül is évről évre nőtt. Két évtizede még csak a civil szervezetek bevételeinek 28 százaléka érkezett a kormányzattól, 2020-ra ez már 48 százalékra nőtt. A magántámogatások aránya 17 százalékról 12-re csökkent. Emellett a civil szervezetek alaptevékenységének és a gazdálkodási bevételének is csökkent a szerepe. Előbbire példa, ha egy idősek otthonát egy alapítvány működtet, és a bennlakásért fizetnek, míg utóbbi olyan tevékenység, ami nem a civil munkához kapcsolódik, hanem ahhoz teremt bevételt – ha egy fociegyesület egy büfét üzemeltet például a pályánál...

MI JÖN MÉG A VÉDELMI TANÁCS, MAJD A „HÁBORÚS GAZDASÁGGAL” FENYEGETÉS UTÁN?

HÍRKLIKK
Szerző: N. VADÁSZ ZSUZSA
2022.07.30.


„Számomra, a nem politikus, kívülálló laikus számára Orbán háborús, amúgy helyesen hadigazdálkodást emlegető szavai kettős jelentést hordoznak: egyrészt, hogy meg kell előlegezni a hallgatóság számára az eshetőséget, hogy kvóták szerinti elosztás lesz például a fűtőanyagokban; a másik pedig az üzenet, miszerint Európa működésképtelen, bezzeg mi működőképesek vagyunk” – ez Ferber Katalin véleménye. A nemzetközi színtéren jegyzett, évtizedek óta külföldön élő és alkotó közgazdásszal, gazdaságtörténésszel arról beszélgettünk, mi is az Orbán által emlegetett „háborús gazdaság”. Szerinte Orbán ezzel meglebegtette bármely intézkedésének a legitimitását, elfogadottságát.


- Orbán Viktor pénteken, a Kossuth Rádiónak adott interjúnak álcázott szózatában azt is mondta – de egyébként már Tusványoson is pedzegette –, hogy októbertől háborús gazdaság lehet Európában, „ha Brüsszel nem változtat” a válság- és háborús válság kezelésben. A miniszterelnöktől már megszoktuk, hogy szeret dramatikus megfogalmazásokkal dobálózni – ez pedig egy meglehetősen drámai lehetőségnek a lebegtetése a laikusok számára. De létezik-e egyáltalán olyan fogalom, hogy „háborús gazdaság”?

- Ezt nem így hívják, a szakemberek hadigazdaságnak nevezik. Miként annak nevezték azok is, akik benne éltek.

- Ezek szerint a kormányfő nem is használta megfelelően a terminus technicust. Akkor úgy kérdezem, mit fed le a hadigazdaság?

- Röviden azt, hogy egy egészen speciális rendkívüli, háborús helyzetben, arra tekintettel az állam kiemelkedő szerephez jut...

KÖZELÍTŐ TÉL

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2022.07.30.


Hogy Hegedüs Zsuzsa lemondta a lemondást, arról lehetne írni, de minek. Mindent elmondtunk már elsőre, ezen másodjára sem módosítanánk, kegyelem nincs, mert a dolgok túlléptek azon a ponton, hogy ezt a luxust megengedhessük magunknak. Az ő dolga, hogy érdekből, félelemből vagy netán zsarolás miatt cselekedte ezt, mint ahogyan az is, ha így másodjára a hűségnyilatkozatot megfejelte a büszkeséggel, ami eltölti az ő szívét, ha régi cimborájára néz. Két mínusz szorzata nem mindig pozitív, az élet bonyolultabb a matematikánál, mert például azt nem feledhetjük, milyen hivatala volt az oda-vissza táncikáló nacsasszonynak a szegényekkel, s amelyben kudarcot vallott.

Ha Hegedüs Zsuzsa azért büszke, mert a haverja a világ képébe hazudta, hogy nem rasszista, az az ő problémája, a lelkiismeretével majd elszámol, bár a jelek szerint nincs bőviben ennek a készségnek. Ezt már akkor is megmutatta, amikor csirkéket osztogatott jótéteményként, ahelyett, hogy megtanította volna halászni azokat, akik a gondjaira voltak bízva, és akinek teljesen mindegy, hogy Orbán rasszizmusa miatt halnak éhen (nagyrészt azért is), és akiket most megint ez a veszély fenyeget, mégpedig hatványozottan. A közelítő tél miatt egy nagy nyüszítés az ország, s ha eddig bár ugyan gyakran, de mégis csak álmélkodásra késztetőn ritkábban fagytak meg a népek kies hazánkban, ezután az ilyen incidensek meg fognak szaporodni.

És az, akire Hegedüs ki tudja mi okból, de annyira büszke, amíg egy hete azt tanácsolta a népnek, akiért felel, de értük felelősséget nem érez, mert csak eszköznek tekinti őket, tehát az volt az életvezetési vagy élve maradási tanácsa, hogy a családi költségvetésben ki-ki számolja ki, mire futja neki és mire nem, tegnap már ott tartott ugyanebben a stúdiumban, hogy spóroljanak az energiával, vagy, ha ez nem megy, akkor keressenek többet. Ezen a napon és mindezek után kezdett el büszke lenni Hegedüs megint, ahelyett, hogy lehajtott fejjel bevallotta volna, gyenge. Gyenge ahhoz, hogy a jólétnek ellenálljon, gyenge a bűn utáni büntetéshez, vagy ezernyi más oka lehet látványos újbóli behódolásának.

A legfőbb baj mindebben azonban nem az, hogy ezek ketten nyilvánosan elkezdték egymás valagát nyalogatni, hanem, hogy míg nem tételeztük, csupán megengedtük, de most már jóváhagyólag aláírjuk, mindez a cirkusz nagy valószínűséggel azért volt és van, hogy ne arról kelljen beszélni, ami most a legégetőbb, és aminek minden emberi számítás szerint nagyon rossz vége lesz. Vagy így, vagy úgy, de mindenképp. Többféle forgatókönyv látszik most érkezni, az egyik szerint a szegénységbe, a számlák kifizethetetlenségébe hal bele a büszke, nem kevert magyar, vagy pedig föllázad elnyomója ellen, és akkor pedig abba. Kit anya szült, az mind csalódik végül, vagy így, vagy úgy…

“ADOLF HITLERTŐL TÁVOL ÁLL A RASSZIZMUS MINDEN FAJTÁJA” MI NEM A VISSZAEMLÉKEZÉSEINKBEN ÍRJUK MEG A VÉLEMÉNYÜNKET A CARLS SCMITT SZEREPÉT BETÖLTŐ NAVRACSICSRÓL

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2022.07.29.


“Adolf Hitlertől távol áll a rasszizmus minden fajtája” – mondta volna Carl Schmitt, akit Hitler jogtudósának neveztek, és nevéhez fűződik az illiberális hitleri náci állam jogrendjének ideológiája. Donald Tusk ugyan Orbán Viktorra mondta, hogy Carl Schmitt büszke lenne rá, ami minden bizonnyal így is van, de gyakorlati szempontból Orbánnál sokkal közelebbi párhuzam vonható Carl Schmitt és Navracsics Tibor között, aki ugyan nem teoretikus elme, viszont az illiberális Orbán-rendszer jogi kereteinek megalkotójaként gyakorlatba ültette Carl Schmitt uralmi teóriáját.

“Orbán Viktortól távol áll a rasszizmus minden fajtája” – mondta Navracsics Tibor azután, hogy Orbán Tusványosoan egyértelműen és világosan az európai és az Európán kívüli fajok keredéséről beszélt, és kijelentette, nem akarja, hogy kevert fajú nép legyen a magyar nép. Navracsics ezt a 444.hu interjújában mondta, amelyben arra a kérdésre, hogy mit gondolt először, amikor hallotta a fajkeveredésről szóló szöveget, azt válaszolta: azt majd csak “visszaemlékezéseiben” írja meg.

Ez mindent elmond Navracsicsról, és arról a karakterről, amit megtestesít, és amely elsőszámú felelősséget visel azért, hogy a 21. századot Magyarország egy náci vezér fasiszta diktatúrájában tölti, ahelyett, hogy élne a szabadság lehetőségével, és behozta volna az Európától való lemaradást. Navracsicsnak van egy magánvéleménye, amit most nem árul el, csak a “visszaemlékezéseiben”, és az nem egyezik a hivatalos véleményével (miszerint “Orbán Viktortól távol áll a rasszizmus minden fajtája”), mert akkor azt nyilvánosan elmondhatná.

Ezek a jellemtelen, aljas, korrupt gazemberek, akik a tudásukat, a tehetségüket egy emberi szörnyeteg szolgálatába állítják, pontosan tudják, hogy kit szolgálnak, de azt elhallgatják. Megírják majd a visszaemlékezéseikben, amikor már nem lesz semmi kockázata és tétje. Ezt az embert tartják normálisabb magyar körökben is az Orbán-rendszer “emberi arcának”, és ahhoz képest, hogy nyílt, őszinte és elkötelezett nácikkal, fasisztákkal van körülvéve, annak is számít, csakhogy a felelőssége éppen ezért sokkal nagyobb.

Navracsics nem “emberi arc”, hanem egy aljas gazember, aki nélkül az Orbán-rendszer nem jöhetett volna létre. Ő volt az, aki kétharmados törvényekbe öntötte a náci politikai akaratot, a Carl Schmitt téziseire épülő fasiszta-náci államot, amely elveti a liberalizmust, szétválasztja a “demokráciát” és a liberalizmust, a demokráciát és a diktatúrát nem tartja egymást kizáró tényezőknek, amely ellenségre és barátra osztja világot, és egy “szuverén” akarat döntésére bízza a világot a jog és a demokratikus intézmények, a jogállam helyett...

2022. július 29., péntek

BÉKESI FOLYTATJA A GAZDASÁGI VÁLSÁG ELEMZÉSÉT // FRIDERIKUSZ PODCAST 53. ADÁS

FRIDERIKUSZ PODCAST
Szerző: FRIDERIKUSZ SÁNDOR
2022.07.28.



Békesi László közgazdász-professzort 2014 márciusában azért hívta meg Friderikusz Sándor akkori tévéprogramjába, mert az egykori pénzügyminiszter óriáscikket írt az Élet és Irodalomba A maffiaállam gazdaságpolitikája címmel. Ebben az írásában egyetlen logikára fűzte fel mindazokat a gazdaság- és társadalompolitikai jelenségeket, amelyeket 2010. és 2014. között hónapról-hónapra megfigyelhettünk az Orbán-kormány gyakorlatában, és amelyek lényegét láthatóan nagyon sikeresen lefedtek ideológiai szólamokkal, nemzetről, függetlenségről, gazdasági fejlődésről, rezsiharcról, nemzetközi összeesküvésről. 

Ezt a nyolc éve készült beszélgetést körülbelül két hete azért tettük ki felületeinkre, mert Békesi László 2014-ben látnoki képességgel minden olyan gazdasági és pénzügyi jelenséget megjósolt, amelyeknek manapság az elszenvedői vagyunk. A 2014-es interjút ezen a mellékelt linken lehet megtekinteni: https://youtu.be/xpjds5LqNtE 

Több tucat nézőnk és hallgatónk most azt kérte tőlünk, hívjuk meg ismét a neves közgazdászt, hogy a mostani, eléggé kilátástalan pénzügyi-gazdasági helyzetet is elemezze, hasonlóan Surányi Györgyhöz, akivel három hete készült podcastunk már másfél milliós megtekintésnél tart a YouTube-on! 

A Surányi Györggyel július 7-én felkerült interjúnk ezen a linken található: https://youtu.be/H-yn1IyTR4o 

Ebben a Békesi Lászlóval frissen készült podcastban szókimondó, vegytiszta elemzést kapunk a brutális gazdasági válság minden részletéről - beleértve a legfrissebb fejleményeket is.


HALÁL BELECSKÁN – TOVÁBBVITTÉK A POLGÁRMESTER ÁLMÁT A KÖZMUNKAPROGRAM MINTAFALUJÁBAN

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ÉLŐ ANITA
2022.07.29.


Mi történik azokkal a falvakkal, amelyeknek új funkciót talált ki a polgármesterük, azután váratlanul meghalt? A magát adóparadicsommá átalakító Komlóska után ezúttal a munkanélküliséget gyümölcskertészkedéssel felszámoló Tolna megyei Belecskára látogattunk. Az aprófalu 30 százalékos munkanélküliséget nyögött az ezredfordulón, azután egy véletlen összesodorta őket tízezer eperpalántával, és Jakab Róbert polgármester, ahogy helyben hívták, a Doktor, olyat tett, amire senki más nem volt képes: megszüntette a segélyezést a falujában. Belecska mindenkinek munkát adott, aki dolgozni akart. Halálakor már 25 hektáron termeltek zöldséget és gyümölcsöt, és a kormány részben róluk mintázta közmunkaprogramját. Nem teljesen, mert itt piaci bevétel is van, a gazdaság ma is több millió forintot hoz a falunak. A közmunkások azonban közben kifogytak alóla. De akkor kudarc vagy siker a történetük?
...

A FELVÉTELI ÁTALAKÍTÁSA ANNYIT ÉR, MINT A VAKBÉLGYULLADÁSRA A BEÖNTÉS

TELEX
Szerző: NÁDORI GERGELY
2022.07.29.


Akkora a baj az oktatással Magyarországon, hogy az erről szóló cikkeket sem egy háború, sem egy energiaválság, sem a miniszterelnök félreérthető fajvédelmi eszmefuttatása, de még a wolverhamptoni diadal sem tudta leszorítani a címlapokról. Noha a kormányalakításkor a közoktatás átkerült a Belügyminisztériumhoz, a rend őre eleddig nem tett sokat, még az elkövetkező tanév rendjét (a szünetek és tanítási napok elrendezését) sem tudta publikálni, noha ez korábban legalább az előző tanév végén már tudható volt.

A legutóbbi sokk a felvételi pontszámok nyilvánosságra hozatalakor jött, kiderült, hogy tíz év alatt 20 százalékkal csökkent a felsőoktatásba bejutó tanulók száma, és egyes szakokra már kötéllel sem lehet diákot fogni (elsődlegesen a tanári pályáról van szó). Erre viszont szinte azonnal jött is a határozott kormányzati intézkedés, amit az innovációs miniszter a Facebookon osztott meg a világgal.

Érdekes módon ez az intézkedés az oktatási rendszernek azt a pontját változtatja meg, amivel nem nagyon volt baja eddig senkinek sem. A jelenlegi rendszer legutolsó nagy átalakítása 2005-ben volt, a kétszintű érettségi bevezetésével. Azóta jelentősen csökkent az egyes szakokra költségtérítéssel felvehető diákok száma, és bevezették a felvételihez a nyelvvizsga-kötelezettséget. Mindkét intézkedés jelentősen szűkítette az egyetemisták számát, de a rendszer alaplogikáján nem változtatott: a pontszám az érettségi eredményekből, az iskolai jegyekből és az emelt szintű érettségiért, nyelvvizsgákért kapható pluszpontokból állt össze.

Ha valakinek nem volt elég jó az iskolai teljesítménye, az duplázhatta a felvételi tárgyakból elért érettségi eredményét, így kompenzálva az esetlegesen szigorúbb középiskolákat. A rendszer nagyon erősen tolta a diákokat az emelt szintű érettségi felé. Aki két felvételi tárgyból is emelt szintű vizsgát tett, megszerezte az összes lehetséges pluszpontot. Az új rendszer csökkentené az iskolából hozott jegyek szerepét, helyettük az egyes egyetemek maguk dönthetik el, hogy mire adják a lehetséges pontok húsz százalékát. „Akár szóbeli vizsgáztatással, akár sport-, művészeti vagy bármilyen más teljesítmény tekintetbevételével” – mondta a Powerpointban erős miniszter a kamera felé fordulva.

Bár az nem egyértelmű, hogy ez mit oldana meg, az látható, hogy mit tenne tönkre.

A kétszintű érettségi rendszer nem amiatt volt forradalmi mert különbséget tett a közép- és az emelt szint között, hanem azért, mert a felvételi követelményeit kizárólagosan az érettségihez kötötte. Ezáltal megszűnt az egyetemek megrendelői pozíciója a közoktatásban. Korábban, amíg a felvételit az egyetemek állíthatták össze, arra külön kellett készülni. Vagy úgy, hogy előkészítőre járt a diák, vagy úgy, hogy az iskolája felvállalta, hogy azt is megtanítja neki, ami az érettségihez nem kell, csak a felvételihez. Ebben a helyzetben, ahogy Ken Robinson mondta, „teljes iskolai pályafutásunk egy elnyújtott egyetemi felvételi”....



FELVETTÉK A GYEREKET? VAN JÓ ÉS ROSSZ HÍRÜNK IS A CSALÁDI PÓTLÉKRÓL - A TOVÁBBTANULÓ DIÁK MÁR NEM SZÁMÍT GYEREKNEK A REZSISZÁMLÁNÁL

AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: LOVAS JUDIT
2022.07.29.


Érettségi után már nem jár családi pótlék az egyetemen továbbtanuló gyerek után, ugyanakkor az eltartottak számába beleszámít, így magasabb összeg igényelhető a testvérek után. Ezt viszont külön kell majd kérvényezni az egyetemi beiratkozás után. A családi pótlék „elvesztése” más következményekkel is jár: elveszik a gyerek státusz is több állami támogatásnál.


Nagy öröm a diákoknak, ha felveszik őket az egyetemre, a családoknak ugyanakkor a továbbtanulás miatt megemelkedő kiadások mellett azzal is számolniuk kell, hogy az érettségizett diák után júliustól már nem jár családi pótlék (ez már meg sem érkezett) és családi adókedvezmény se. Ez utóbbit a szülőknek maguknak kell intézniük a munkáltatónál.

Ugyanakkor jó hír, hogy a felsőoktatási intézményben továbbtanuló gyermek beleszámít az eltartottak számába. Ez azt jelenti, hogy ha van kisebb testvér (vagy más kedvezményezett eltartott), aki után még jár családi pótlék, kérvényezheti a szülő, hogy a számításkor vegyék figyelembe az egyetemista diákot is. Ez azért fontos, mert így magasabb összeget kaphatnak a családi pótlékra jogosult után. Ezt azonban csak a tanév megkezdése után, az érvényes hallgatói jogviszony igazolásával lehet kérni, két hónapra visszamenőlegesen. Vagyis nem automatikus, és célszerű szeptemberben igényelni.

Bár a családi pótlék összege 2009. óta változatlan, nagyrészt elértéktelenedett, mégsem öröm, amikor eltűnik a bevételek közül. Ennél is nagyobb érvágást jelent, hogy családi adókedvezményt addig vehetünk igénybe a gyerek után, amíg a családi pótlék is jár utána. Tehát ez is ugrik a bevételek közül. Viszont továbbtanulóként a gyerekszámba ugyanúgy beleszámít, mint a családi pótlék esetében, tehát a testvérek után magasabb összegű családi adókedvezmény jár. Például 3 gyereknél, ha a legidősebb egyetemen tanul tovább, a fiatalabbak után a három gyerek után gyermekenként járó családi adókedvezményt lehet érvényesíteni, de csak két főre. (Erről részletesen, példákkal itt írtunk.)...

AZ ÉS 2022/30. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2022.07.29.


P U B L I C I S Z T I K A

Gáspárik Attila
Egy oláh Tótországban

Molnár Erzsébet
Vágom a fát hűvös halomba

Váncsa István
Nicht vor den Bären

Azaz legalább ne a medvék előtt, gondolták az erdélyi hatóságok, majd összeszedték az Olt mentén bóklászó medvéket, és átmenetileg nyugalmasabb tartózkodási helyet jelöltek ki számukra. Valószínűleg nem Orbán beszéde, hanem az esti koncertek miatt, bár ki tudja. Az erdélyi medve alkalmazkodik a változó világhoz, bemegy a konyhába, kinyitja a hűtőt, kiveszi az elkészült padlizsánkrémet, jó étvággyal elfogyasztja. Ez nem vicc, csakugyan volt ilyen, és ráadásul épp Tusnádfürdőn, ergo bármi más is megtörténhet. Beülnek a macik a nézőtérre, nem tetszik nekik a beszéd, ezt ki is nyilvánítják, a szónok így az első pillanatban felismeri bennük Brüsszel és Soros zsoldosait, megjelenésüket pedig az általa elősorolandó blöffök látványos bizonyítékaként kezeli.

A hatóságok ébersége folytán ez most nem jött össze, az eredményre viszont panasz mégse lehet.

Kormányzó urunk amikor épp Cicerónak képzeli magát, általában hetet-havat összehord, célja ugyanis nem elsősorban az, hogy valamit elmondjon, hanem hogy a figyelmet valamiről minél hathatósabban elterelje. Törekvését csaknem mindig siker koronázza, a publikum bekapja a csalit, sok van kiszórva, mindenki megtalálhatja a kedvére valót. „Csak olyan udvariasan, mint a budapesti rendőrök a hidakon a narkósokkal”, mondta az átmenetileg medvétlenített Tusványoson egyebek között.Tovább

Hajdu Nóra
Félelem a német tétlenségtől

Németország helyzetét 2022 nyarán egymásba kapcsolódó válságok olyan hálója jellemzi, amely az ország 1945 utáni történetében példa nélküli.

A német nyilvánosságot mostanában váratlanul érte, hogy milyen mértékben függenek az energiaszállítások tekintetében az oroszoktól, a külkereskedelemben – mint legjelentősebb partnertől – a kínai piactól, a biztonságukat illetően pedig megint az amerikaiaktól (perspektivikusan esetleg ismét Donald Trumptól). Ezek a körülmények nehezen férnek össze a hosszabb ideje ápolt „Európa legbefolyásosabb országa” önképpel, amit azonban a pandémiával járó korlátozások és a klímapolitikai követelmények miatt elkerülhetetlen német üzleti modellváltás szükségessége ugyancsak megtépázott.Tovább

Gadó Gábor
Elnökök munkában

Rácz Péter
Tábor Ádám 75

Kovács Zoltán
Nem fasiszta


V I S S Z A H A N G

Karl Pfeifer
Miért másként?

Ladányi András
Értelmezés kérdése

Lantai András
Ker­esztény­üldözés

Pétervári Zsolt
Jóhiszemű tévedések

Ungár Péter
Azok a kilencvenes évek

P Á R A T L A N

odze -
MIKET MONDOTT

Csabai
TÁL ÉS TÁNYÉR

Beck Tamás
TANÁCSADÁS

-átkai
KARAKÁN KORMÁNY

Fábri Ferenc
TŰZIJÁTÉK

JAj
BEKEVERT

-hágé-
VICINÁLIS

-hg-
ÁTÍVELŐ

-iTi-
HORIZONT

pá- ti-
ÚJ CÉGÉREK

(celebrálja Nyerges András)
HETI TEXTUS

Szikszai Károly
BRIGÁDNAPLÓ

AZ ÉS 2022/30. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2022.07.29.


F E U I L L E T O N

Gyenge Zoltán
John Ruskin valósága

I N T E R J Ú

Kardos Ernő
Uniós pénz nélkül további durva megszorítások várhatók
Interjú Csaba Lászlóval



K R I T I K A 

Deczki Sarolta
Ilonka tánti angyalkái

Vass Szabolcs: Rokon Ilonka evan­géliuma. Terék Anna, Szerb­hor­váth György és Rácz Krisztina utó­szavával. Forum Könyvkiadó, Új­vi­dék, 2021, 180 oldal, 690 szerb dinár

Az írásmód kifejezetten a beszélt nyelv visszaadására törekszik, melyben sajátos, vajdasági kifejezések éppúgy szerepelnek, mint a kiejtést hűen tükröző fordulatok (például „Naafeneegyemeg / főellett a macska a pallásra”), vagy trágárság. Tudatos az eltérés az irodalmi nyelv normájától, és ettől is olyan ismerősek ezek a fordulatok, hiszen manapság a nyelvhasználat is átalakulóban van: már sem a beszélt, sem az írott nyelvben nem érvényesül olyan szigorú normativitás, mint régebben, és sokan írásban is a beszélt nyelvet adják vissza fonetikusan. (Lásd például a Bëlga Mivót című számát.)Tovább

A HÉT KÖNYVEI

A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Négyesi Móni. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon.Tovább

Claudia
Ex libris

Michael Chabon: Fenegyerekek
Guillaume Musso: Regényélet
Janne Teller: Gyere
Richard Flanagan: Első személy

Láng Eszter
Szemben az Idővel

Turczi István – Vásárhelyi Antal: Kettős látás. Magyar P.E.N. Club, Budapest, 2022, 84 oldal, 2490 Ft

„Ha elfogadod, hogy az ismétlődés a változás memóriája, képessé válhatsz ritmizálni megfigyeléseid” – mondja Turczi. Nézem Vásárhelyi grafikáját, ahol két oldalon szimmetrikusan lépcsők futnak fel egy majdnem-rózsaablakhoz, amely három-, négy- és sokszögekből épül, akár valami isteni trónus, mégis, mintha emlékeinket parcellázná, és figyelek közben a metronómra (Turczi), ki ne essek a ritmusból.Tovább

Bihari Péter
70 év egotörténelem

Romsics Ignác: Hetven év. Egotörténelem 1951–2021. 1. rész: 1951–1985. Helikon Kiadó, Budapest, 2022, 436 oldal, 5499 Ft

Romsics önéletrajzából megismerjük egy tehetséges, ambiciózus és rendkívül munkaszerető – a gyökereit sosem feledő vagy tagadó – fiatalember felfelé vezető útját; az Egotörténelem tehát fejlődésregényként is olvasható. A második kötet nyilván a már beérkezett, itthon és nemzetközileg elismert történészt fogja bemutatni: nagy érdeklődéssel várom.Tovább

Váradi Róbert
Árnyék az oltár előtt

Erich Neumann: Mély­pszi­cho­ló­gia és új etika. Fordította Horváth Pet­ra. Oriold és Társai Kiadó, Bu­­da­pest, 2021, 150 oldal, 2940 Ft

Ha meg akarjuk érteni az ember viszályokkal és a háború rémével örökké terhes, konszolidációra képtelen közösségi létezését, akkor – morális értékítéleteinket és prekoncepcióinkat félretéve – mindenekelőtt az emberi tudat természetét, a tudat sajátos működését kell megértenünk. Az ember hasadt lény: Freud rámutatott az egyéni tudattalan túlhatalmára és jelentőségére, Jung kiterjesztette ezt a legtágabban értelmezett emberiségre a kollektív tudattalan fogalmával és valóságával, Neumann pedig továbbgondolta Jung örökbecsű tanait, és levonta a belőlük következő radikális tanulságokat.Tovább

Hermann Veronika
Elvtársi üdvözlettel

Ketten egy új könyvről – Pándi Pál: Teherpróba. Egy irodalompolitikus pályájának kritikus pontjai. Válogatta és az előszót írta Kardos András. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2022, 656 oldal, 6999 Ft

A kötet megrázó első fejezete a Lágernapló címet viseli. Ahogyan az alapos lábjegyzetekből kiderül, a naplót Pándi Bécsben írta 1944. július 7. és október 22. között, azonban egészen február 23-ig tartalmaz visszatekintő bejegyzéseket. Az addig a debreceni zsidó gimnáziumba járó, klasszikus polgári családban felnövő, az érettségin és az első randevúkon izguló fiatalembert a debreceni klinika gyerekosztályán éri a német megszállás, ahol skarláttal feküdt hat hétig. A kórházból való kikerülése után következik a gettósítás, majd a vagonírozás, miközben imádott apja – a szintén irodalomtörténész, tanár Kardos László – munkaszolgálatra kerül. A naplót a fiatal Kardos Pál eredetileg az apjának szóló, elküldetlen levélcsomagnak szánja, összeér tehát a felmenőknek történő beszámolás és a felmenőkkel való leszámolás kelet-európai mintázata.Tovább

Weiss János
A hatalom szorongása

Ketten egy új könyvről – Pándi Pál: Teherpróba. Egy irodalompolitikus pályájának kritikus pontjai. Válogatta és az előszót írta Kardos András. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2022, 656 oldal, 6999 Ft

Az Aczéllal való kapcsolat intimitását jól mutatja, amit Pándi Aczél ötvennyolcadik születésnapjára írt: „Kívánok a mostaninál kevesebb felhőt a homlokodra és több derűt a szemedbe. Kívánok kevesebb szorongást és több hitet a fővonal helyessége iránt.” (429.) Ha ők nem voltak biztosak a „fővonalban”, akkor ki lehetett volna? 1975-ben járunk, Pándi válságot szimatol: de nem az olajárrobbanás, nem a gazdasági reformok leállítása, nem az eladósodás miatt, hanem a marxizmus-leninizmus visszaszorulása miatt. Egy pártkongresszusi határozaton töprengve írja: „az ideológiai kulcshelyeken egyetemlegesen kell érvényesíteni a marxizmust. Elkeserítő helyzet alakult itt ki, Gyuri”. (432.)Tovább

Széplaky Gerda
Virágzik, ami pusztul?

(STILL in BLOOM, Molnár Ani Galéria, megtekinthető szeptember 17-ig.)

Egyre erősebb bennünk a félelem, hogy a környezeti katasztrófa miatt veszélybe kerül az emberi faj, de előtte még a növény- és az állatvilág fog elpusztulni. Elsőként talán éppen a virágokról fogunk lemondani. Mert a virágok haszontalanok. S amikor nincs elég ivóvíz, és egyre kevesebb az élelem, alighanem olyasmit fog feladni az emberiség, amire a legkisebb mértékben van szüksége. Márpedig Immanuel Kant megírta, hogy a természeti szépet, s így a virágokat is, azért láthatjuk szépnek, mert nem fűződik hozzá semmilyen érdek: a virág elsődlegesen nem kellemes, nem jó, nem hasznos, hanem szabad tetszés tárgya. Nem véletlen, hogy a klasszikus művészetben a virágcsendélet olyan fontos műfajjá tudott válni, hiszen a virághoz való viszonyunkban fejeződik ki a legpregnánsabb módon a tiszta esztétikai viszonyulás.Tovább

Végső Zoltán
Kármentés

(Aki Takase Carmen Rhapsody – Opus Jazz Club, július 21.)

Mayumi Nakamura előadásában végig nyilvánvaló az idézőjel, valahol a groteszk és az irónia között billeg, még akkor is, amikor tisztán a közismert dallamokat énekli. Remek énekes ő, így nem a hangok tisztaságáról van szó, hanem arról, hogy Takase jelentősen átdolgozta az operát, talán improvizatív részeknek is hagyott benne felületet, ám lényegében egy kortárs jazzművet tett le elénk, és így is megmaradt sok eredeti elem.Tovább

Stőhr Lóránt
A gazda

(Fernando León de Aranoa: A jó főnök)

Szép hazugságok gyárában dolgoznak a vezetők és a beosztottak a Blancónál. A főnök lelkesítő beszéde vezet be minket a gyárba, az üzemcsarnokban csak úgy röpködnek a dicséretek és az öndicséretek. Ám a mosolygó arcok, a tapsoló kezek közül hányan hisznek még a negédes szavakban és a hányan látnak át a szitán a vezérnek szánt mosolyuk mögött? Vajon hányan teszik fel a kérdést, hogy az emberek is érdeklik-e Blancót a profiton és az újabb szakmai elismerésen kívül? Színlelések és elhallgatások szövik a mérleggyár mindennapjait, mindenki a csalfa látszatok mögött űzi kisded játékait.Tovább

Molnár Zsófia
Miss­zio­náriusok

(Ifjú barbárok, Gyulai Várszínpad, július 9.)

Ha jól tippelek, a szerzőként megjelölt Vecsei H. Miklós és a rendező, ifj. Vidnyánszky Attila eredetileg inkább a népzenekincset intézményesítő Kodállyal kívántak foglalkozni: Kodály-módszer munkacímen bejelentett előadásukat 2000 nyarán tervezték bemutatni a Nemzeti Színházban a beregszászi Illyés Gyula Nemzeti Színházzal közösen. Azóta sok minden történt és változott, főleg (de nem csak) Beregszászban: volt/van járvány, kitört arrafelé egy háború, és már a partnerszínházat is zengzetesebben hívják (Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház). A projekt viszont ezek szerint haladt tovább, csak nem Budapest és Kárpátalja, hanem Gyula és Erdély lettek a zászlóshajói.Tovább

Ruff Borbála
Ki látott engem?

(Parti Nagy Lajos: Árnyékporocska. Előadja Molnár Piroska. Magvető, 2022)

„Szeretni csak bizonyos távolságból lehet” – mondta Parti Nagy egy helyütt Kner Piroska és a fia kapcsolatáról. Közelség-távolság egyensúlya húzza szorosra Kner Piroska, a kisregénybeli Pirka, Molnár Piroska és Parti Nagy viszonyát, és igazán fontosat hoz létre: ami eddig elenyészett, egy sors, láthatóvá-hallhatóvá válik. Száz év nagy idő, de van, aki ekképpen túléli.Tovább

Fáy Miklós
Hőhullám

(Ella Fitzgerald At The Hollywood Bowl – Verve, 2022)

De várjunk csak. Ez koncertfelvétel, nem a klasszikus Fitzgerald-változat az Irving Berlin Songbookból. A hangszerelés mintha ugyanaz volna, de van közönség, lelkes is, frissebb, élőbb, közvetlenebb az élmény. Mi ez? Ráadásul új lemez, júniusban jelent meg.Tovább

Grecsó Krisztián
A lényeg máshol van

(444.hu tudósításai Tusványosról)

Lehet, hogy most is van ilyen szelete a valóságnak, de a szomorú tévékritikus a héten csak azt tudta nézni, mit nem talál, és persze azt, hogy milyen tükörben látja ezt a semmit tükröződni. Hogy mit mutatnak helyette. A héten Tusványos volt a világ, a magyar médiumok, pártállástól függetlenül, csak azzal foglalkoztak, mi történt azon a pártpolitikai rendezvényen. Azt olvasom, ott is van kultúra, megtűrnek zenét, irodalmat, felhasználják önnön legalizációjukra, ahogy a táncot, a mozgóképet is – de a hangsúly nem ezen van.Tovább

Károlyi Csaba
Kántor hangja

(Vers napról napra. Szerkeszti Bognár Monika. Kossuth rádió, mindennap 20.25 – 20.30)

Kántor Péter egy éve halt meg. Július 21-én. Az évfordulón a Vers napról napra sorozatában négy versét adták. Ő olvasott. A legjobban saját előadásában szeretem hallgatni a verseit. Petrit Vallai Péter, József Attilát Jordán Tamás hangján. Kántor azonban valójában nem szaval, hanem hozzánk szól, morfondíroz, kérdez, dilemmázgat, beszélget velünk, játszik hallgatóinak a figyelmével, játszik a saját tökölődő, magát is kereső hangjával, miközben már rá is hangolt minket a mániáira. Kevesen képesek erre, Kornis például.

I R O D A L O M

Nagy Zsuka
család
(Luca jegyzeteiből)

A szűk családban én vagyok az egyetlen nővér. Az anyám húg, az apámnak bátyja és nővére van, és én vagyok a húgom nővére. A húgom nem tud létezni a szüleink totalitárius elnyomása nélkül. Egyszerűen ez ad neki biztonságot a mindennapokhoz. Meg egy rózsaszín plüsscucc. Hurcolja magával mindenhová. Házasságba be, aztán ki. És én rosszul vagyok, mikor az apám minden frekvenciáját, idegi szemiotikáját, szemantikáját hallom a szájából. Az anyánk bája mindkettőnké. Nekem több jutott a finomságból, a húgomnak a nyersebb neurotikából. A húgom mindig öcsikkel járt. Én leginkább a nagytesókra találtam rá.Tovább

Káli Király István
Furadalom

Mérnököcskénk e buzdítást Ștef Violától hallotta, nem sokkal a munkaidő lejárta előtt, október ama közönségesnek rendelt napját követően, amelyen egy három évtizeddel előbbi világraszóló esemény évfordulóját illett volna tisztelgéssel megünnepelni, de amit nemhogy megünnepelni nem volt szabad, még megemlékezni se róla, vagy egyáltalán tudni. Ebben a teljességgel nem igazán jellemezhető világban, amelynek részeseiként sokszor a legjobbat beleadva magukból nyűgölődtek külön-külön is, meg együtt is az életükért, noha a legtöbbjének így is csak a túlélésre futotta, jóformán csak valami élingélésfélére, miközben egyre inkább megbizonyosodtak arról, hogy biztosabb, ha visszafogják a vágyaikat, az álmaikat, mert azok teherként nyomaszthatnak, sejtvén, hogy egyhamar semmi nem mozdul majd velük, általuk a jó irány felé. Nem is azért ment le aznap az emeleti, túlnépesített hodály-irodájából a földszintre, a tervosztályra, hogy bárkinek is felemlegesse az évfordulót, ami már közvetlenül a hajnali fél hatos ébredésekor eszébe jutott – előző este, lefekvéskor is az került a figyelme előterébe, és pulzált ott kihívóan a kínos elalvásig –, hanem, mert néhány olyan tervadatra volt szüksége a következő évi anyagszükségletek összeállításához, amely az eredetileg megszabott feladatok között egyáltalán nem, vagy nem úgy szerepelt, csak utólag, közvetlenül a számok véglegesítése előtt, a megyei központ által jóváhagyott változatban kerültek be az összesítésekbe, de amelyek nélkül az ő műszaki csapata nem boldogult volna.Tovább

Kecöli K. Gergő
Princessz

Ez volt az utolsó.

– Üdvözöllek, hercegnő – mondtam.

Csókos szája volt, alig botoxolta. 179 centire nőtt, és dominaként hirdette magát. Princessznek hívták. Novellát akartam írni egy örömlányról, és kellett mögé az élet. A dominaságáról nem tehettem: Princessz volt a legszebb, ő tűnt a legigényesebbnek, másrészt izgalmasat akartam, ami eggyel több, mint a hagyományos. Pincehelyiségben álltunk, és egy pincsikutya rohangált a mocskos padlón.

– Miket csináltál eddig? – kérdezte a Princessz.

– Párszor kikötöztek – mondtam. – De csak finoman – tettem hozzá. – Klausztrofóbiás vagyok.

– Az valami más, nem? – kérdezte a Princessz.

– Nem tudom pontosan – mondtam tanácstalanul.

– De mit szeretsz? – faggatott a Princessz.Tovább

Finy Petra
Pásztorok, pásztorok

Vannak a dunások és a strandosok. Mi strandosok vagyunk, azon egyszerű oknál fogva, mert ott lehet focizni.

Vágni lehet a fű zöldjét, olyan buja, hersegő nyár van, körüldong minket az itt és most. Talpunk alatt érezzük ezt az augusztust, friss és forró, bekúszik a mondatainkba, ott lebeg a sör habján. Hárman iszunk majd egyet, sokba kerül.

A Rómaira megyünk, hova máshova, régi hagyomány ez, a Kelemen nagymamájánál kávézunk reggel, aztán irány a strand, tízkor már kezdődik az első meccs, aztán kettőkor és négykor. A nagymama pontban egykor küldi nekünk ételhordóban az ebédet, a szomszéd fiúval, az átadja a szajrét a kerítésen, mi polgárosan megterítünk a pléden, undok Majális vagyunk itt az augusztusban, és legalább annyira giccsesek, mik ezek a harsány színek, kérem, ez a szemfájdítóan szép hétköznapiság. Utálnak is minket ezért a kellemeskedésért a strandon, a többiek csak a soknapos rántott húst rágják szikkadt zsemlében, mi meg dőzsölünk.Tovább

Bors Anna
Drót

Bors Anna
Első

Bors Anna
Testvérek

Nyerges Gábor Ádám
Erre most nincs idő

Nyerges Gábor Ádám
Brazil vagy argentin

Nyerges Gábor Ádám
Ady versét fordítom, fiataloknak