Szerző: NVZS
2023.01.13.
2023. január 13., péntek
ERASMUS-ÜGY: A CÉL ITT IS ORBÁN HATALOMBAN TARTÁSA ÉS A PÉNZLENYÚLÁS
HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2023.01.13.
„Egyelőre egy fityinget sem kell fizetni, viszont az üggyel a kormány ismét ráerősíthet a Brüsszel-ellenes propagandára, azt üzenve a magyaroknak: az EU a gonosz, mindent elront, de mi itt vagyunk és jóvá tesszük, mégpedig mindezt az érdeketekben" – ezt a következtetést vonta le Szentpéteri Nagy Richard abból, ahogy a kormány és emberei – beleértve a médiát – reagáltak az Európai Bizottság döntésére, miszerint nem vehetnek részt az Erasmus+ és a Horizont programokban azok az egyetemek, amelyek kuratóriumában miniszterek és egyértelműen a Fideszhez hű potentátok ülnek. Az alkotmányjogász, politológus szerint ráadásul az alapítványi átalakítás egyetlen kis részének a módosításával el lehetett volna kerülni ezt a mostani helyzetet, elég lett volna kivenni vagy eleve be sem ültetni a kuratóriumokba ezeket az embereket. „Ám a kormány célja végül is csak az volt – miként az oktatás átalakításának az egészével is –, hogy a diákok ne kérdőjelezzenek meg semmit, így a hatalomban lehet maradni és nyugodtan lehet tovább lopni”...
Szerző: NVZS
2023.01.13.
JELENTÉS AZ OROSZ GAZDASÁGRÓL: MŰKÖDNEK AZ „ELHIBÁZOTT" BRÜSSZELI SZANKCIÓK
HVG
Szerző: TISZAI BALÁZS
2023.01.12.
A tavalyi évet 3,3 ezermilliárd rubeles, vagyis 47 milliárd dolláros deficittel zárta Oroszország. Bár a nyugati gázkuncsaftok java kámforrá vált, a nyári, extrém árak miatt ez az üzlet 2022-ben még így is gyümölcsöző volt Moszkvának, idén viszont nagyon beszakadhatnak a bevételek. Ugyanez várhat a december óta szankcionált, és februártól még szankcionáltabb orosz olajra is, miközben Vlagyimir Putyin a háborús kiadások nagyfokú megemeléséről döntött.
Rossz bőrben van Oroszország gazdasága: a tavalyi évet GDP-jük 2,3 százalékának megfelelő mínusszal zárták, ami 3,3 ezer milliárd rubeles, vagyis 47 milliárd dolláros deficitet jelent. A meredek számokat Anton Sziluanov pénzügyminiszter osztotta meg egy keddi kormányzati megbeszélésen.
A számok átalakulása látványos. Ukrajna lerohanása előtt Sziluanov még egy százalékos gazdasági növekedést jósolt 2022-re, majd amikor nyilvánvalóvá vált, hogy az invázió elhúzódik, 0,9 százalékos csökkenésre módosította a kilátásokat. Decemberben már 2 százalékos bukást prognosztizált, míg végül megjött a friss, végleges adat.
Ez a Szovjetunió felbomlása óta tartó időszak második legnagyobb gazdasági visszaesését jelenti Oroszországban – csak a 2020-as deficit volt nagyobb nála a koronavírus-járvány miatt, 3,8 százalékos GDP-arányos deficittel, ami 4,1 ezermilliárd rubelnek, 55,7 milliárd dollárnak felelt meg. Mihail Misusztyin miniszterelnök a keddi meetingen mégis azt mondta, összességében ezek a mutatók „nem rosszak," és Sziluanov szerint is elérték „minden tervezett céljukat."...
Szerző: TISZAI BALÁZS
2023.01.12.
Rossz bőrben van Oroszország gazdasága: a tavalyi évet GDP-jük 2,3 százalékának megfelelő mínusszal zárták, ami 3,3 ezer milliárd rubeles, vagyis 47 milliárd dolláros deficitet jelent. A meredek számokat Anton Sziluanov pénzügyminiszter osztotta meg egy keddi kormányzati megbeszélésen.
A számok átalakulása látványos. Ukrajna lerohanása előtt Sziluanov még egy százalékos gazdasági növekedést jósolt 2022-re, majd amikor nyilvánvalóvá vált, hogy az invázió elhúzódik, 0,9 százalékos csökkenésre módosította a kilátásokat. Decemberben már 2 százalékos bukást prognosztizált, míg végül megjött a friss, végleges adat.
Ez a Szovjetunió felbomlása óta tartó időszak második legnagyobb gazdasági visszaesését jelenti Oroszországban – csak a 2020-as deficit volt nagyobb nála a koronavírus-járvány miatt, 3,8 százalékos GDP-arányos deficittel, ami 4,1 ezermilliárd rubelnek, 55,7 milliárd dollárnak felelt meg. Mihail Misusztyin miniszterelnök a keddi meetingen mégis azt mondta, összességében ezek a mutatók „nem rosszak," és Sziluanov szerint is elérték „minden tervezett céljukat."...
ROPPANT AGGASZTÓ
FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2023.01.13.
Pszichoszomatikus tekintetben van abban a verbalitásban valami roppant aggasztó, amikor valaki (jelen esetben a miniszterelnök) valami olyasfélét mond, hogy azért az jó hír, hogy a rendőrök használják a fegyverüket.
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2023.01.13.
Mi abban a jó hír, ha a tűzoltó használja a tűzoltólétrát, a pilóta a botkormányt vagy a sebész a szikét? Ha a rendőr törvényes és szabályos körülmények között használja a fegyverét, rendeltetésszerűen (például nem lövi le, hanem mozgásképtelenné teszi az elkövetőt), pont azért, hogy ezzel elejét vegye újabb súlyos bűncselekménynek, a fegyverhasználat nem jó hír, hanem foglalkozásból fakadó szakmai követelmény. A jó hír az lett volna, ha sok-sok évvel ezelőtt gondoskodott volna a kormány a rendőrök, azaz a veszélyes munkának kitett emberek anyagi és erkölcsi elismeréséről, megbecsüléséről. De ez a jó hír elmaradt. Amúgy pedig az, hogy a rendőr képes törvényes keretek között használni a fegyverét, a sebész szakmailag helyesen a szikét, a tűzoltó, ha a helyzet úgy kívánja, a létrát, az megától értetődő. Igaz, manapság jó hírnek számítana, ha a kormány a sikerpropaganda, a duma-attak és szódiaré helyett végre belekezdene a felelős kormányzásba, de ezt nem teszi, mert a kormány számára ez nem magától értetődő.
Mi a jó hír abban, hogy a fővárosban olyan bűncselekmény történt, ahol a rendőrnek – minden valószínűség szerint törvényes módon – használnia kellett a fegyverét?
És egyáltalán: hogyan hangozhat el a történet kontextusában az, hogy „jó hír”, amikor egy 30 éves fiatalembert gyilkoltak meg, s két másik kollégáját súlyosan megsebesítették?
És mindezt azért is hangsúlyozom, mert ma 9.30-ra be kellett mennem a XI. kerületi Rendőrkapitányságra (ennek az állományába tartozott a meggyilkolt fiatal rendőr), ahol megtudtam, hogy a rendőrségnek sikerült elfognia azt az alakot, aki kb. egy éve zaklat az ismeretlen címről (címekről) érkező kéretlen leveleivel, felidézhetetlen mocskolódásaival, a Stürmer színvonalát is felülmúló gyalázkodásaival, nyilas hangvételű zsidózásaival, de akadt a levelek között életveszélyes fenyegetés is, úgy bizony, ám kivétel nélkül minduntalan azt követően érkeztek ezek az episztolák, hogy a Mandiner nevű kloákanyílás közzétette a Facebookra írt szövegeimet. És – egyfelől – megtapasztalva a rendőrség becsületes hozzáállását, sikeres munkáját, emberségét és empátiáját, másfelől látva a rendőrség folyosóira kitett mécseseket, s az aljas módon meggyilkolt kollégájuk fényképe előtt megrendülten álló kollégákat, akik nap mind nap ilyen vagy ehhez hasonló helyzeteknek vannak kitéve, nekem ne jöjjön a miniszterelnök emitt a „jó hírrel” és az evangéliummal, hanem tegye a dolgát és a kötelességét, s végre legyenek a rendőrök tisztességesen megfizetve.
MÁR 24,5 SZÁZALÉK AZ INFLÁCIÓ
NÉPSZAVA
Szerző: P. ZS.
2023.01.13.
A novemberi 22,5 százalékról 24,5 százalékra emelkedett az az infláció decemberben, az egész éves pénzromlás így 14,5 százalék lett – közölte a KSH. Az emelkedés ellenére már látszanak a fordulat halvány jelei.
Megtette hatását a december eleji benzin áremelés, pontosabban a ársapkák eltörlése, így az infláció az év utolsó havában 24,5 százalékra emelkedett, de nem érte el az elemzők által várt 25-26 százalék körüli szintet – ami elég jelentős meglepetés. Nagy kérdés, hogy az árhullám ezzel elérte-e csúcsát, vagy a januárt a kereskedők még további áremelésekre kihasználják-e.
Elemzői vélekedések szerint a január lehet az utolsó alkalom komolyabb átárazásokra, a drasztikusan csökkenő kereslet ugyanis további áremelési lehetőségeket jelentősen beszűkítik. Az inflációt az elmúlt hónapokban az élelmiszerárak és az energiaárak emelkedése fűtötte: az előbbinél az áremelkedések lassulását láthattuk decemberben, a háztartási energiaáraknál pedig csökkenést mért a KSH. Sok ünneplésre azonban nincs ok:
a decemberi 24,5 százalék pénzromlás 26 éves rekord, ennél magasabb inflációt 1996 márciusában regisztráltak...
Szerző: P. ZS.
2023.01.13.
Megtette hatását a december eleji benzin áremelés, pontosabban a ársapkák eltörlése, így az infláció az év utolsó havában 24,5 százalékra emelkedett, de nem érte el az elemzők által várt 25-26 százalék körüli szintet – ami elég jelentős meglepetés. Nagy kérdés, hogy az árhullám ezzel elérte-e csúcsát, vagy a januárt a kereskedők még további áremelésekre kihasználják-e.
Elemzői vélekedések szerint a január lehet az utolsó alkalom komolyabb átárazásokra, a drasztikusan csökkenő kereslet ugyanis további áremelési lehetőségeket jelentősen beszűkítik. Az inflációt az elmúlt hónapokban az élelmiszerárak és az energiaárak emelkedése fűtötte: az előbbinél az áremelkedések lassulását láthattuk decemberben, a háztartási energiaáraknál pedig csökkenést mért a KSH. Sok ünneplésre azonban nincs ok:
a decemberi 24,5 százalék pénzromlás 26 éves rekord, ennél magasabb inflációt 1996 márciusában regisztráltak...
BÁRKI HANGJÁT KÉPES UTÁNOZNI A MICROSOFT ÚJ MESTERSÉGES INTELLIGENCIÁJA
QUBIT
Szerző: KUN ZSUZSI
2023.01.13.
3 másodperc alatt bárkitől eltanulja a beszédstílusát a Microsoft által fejlesztett VALL-E intelligenciamodell, írja az Ars Technica. Ezzel komplett szövegek felolvasása válik lehetségessé anélkül, hogy valódi embereket kellene alkalmazni. A technológia pedig lehetőséget ad arra is, hogy egy felvétel tartalmát akár utólag szerkesszék.
A VALL-E egy neurális nyelvmodell (neural coding language), amely a Meta által 2022 októberében bemutatott EnCodec technológiájára épül. Ez a tömörítési megoldás az elterjedten alkalmazott MP3 formátumhoz képest 10-szeres tömörítést tesz lehetővé audiofájlokon a mesterséges intelligencia használatával. A Meta szerint erre a Metaverzum információinak tárolása miatt van szükség, de a VALL-E fejlesztése is azt mutatja, hogy más területeken is alkalmazható.
Az intelligens beszédszintetizátor a hangminta alapján felismert sajátosságokat képes alkalmazni más szövegrészletek felolvasásakor. Más módszerekkel ellentétben nem hullámformák manipulációját aknázza ki, hanem helyette diszkrét audiokódokat generál a szöveg és az akusztikus jellemzők alapján.
Részleteiben elemzi a beszédmintát, a jellemzőket pedig az EnCodec segítségével összetevőnként (tokenenként) rögzíti, majd ezeket alkalmazza a felolvasáskor. Erre több példa is elérhető a VALL-E weboldalán, ahol a Meta által összeállított LibriLight hangkönyvtáron kiképzett intelligencia egy sor minta felolvasásával demonstrálja tudását...
Szerző: KUN ZSUZSI
2023.01.13.
A VALL-E egy neurális nyelvmodell (neural coding language), amely a Meta által 2022 októberében bemutatott EnCodec technológiájára épül. Ez a tömörítési megoldás az elterjedten alkalmazott MP3 formátumhoz képest 10-szeres tömörítést tesz lehetővé audiofájlokon a mesterséges intelligencia használatával. A Meta szerint erre a Metaverzum információinak tárolása miatt van szükség, de a VALL-E fejlesztése is azt mutatja, hogy más területeken is alkalmazható.
Az intelligens beszédszintetizátor a hangminta alapján felismert sajátosságokat képes alkalmazni más szövegrészletek felolvasásakor. Más módszerekkel ellentétben nem hullámformák manipulációját aknázza ki, hanem helyette diszkrét audiokódokat generál a szöveg és az akusztikus jellemzők alapján.
Részleteiben elemzi a beszédmintát, a jellemzőket pedig az EnCodec segítségével összetevőnként (tokenenként) rögzíti, majd ezeket alkalmazza a felolvasáskor. Erre több példa is elérhető a VALL-E weboldalán, ahol a Meta által összeállított LibriLight hangkönyvtáron kiképzett intelligencia egy sor minta felolvasásával demonstrálja tudását...
MILYEN LENNE A VILÁG, HA NEM LETT VOLNA RENDSZERVÁLTÁS?
ÁTLÁTSZÓ
Szerző: PAPP LÁSZLÓ TAMÁS
2023.01.13.
Egy lengyel filmsorozat alternatív történelmi idősíkba röpít bennünket, eljátszva a gondolattal, mi lett volna, ha fennmarad a kommunista diktatúra. Az 1983 (amelynek második évada idén kerül a Netflix műsorára) egy olyan Lengyelországban játszódik, ahol egy merényletsorozat által előidézett politikai kataklizma teljesen átformálja az általunk ismert múltat.
A Netflixen található lengyel filmtermés más vonatkozásban is felülírja a múltról alkotott képünket. A lengyel történelem egyik leghírhedtebb politikai gyilkosságát, a Popieluszko-ügyet bemutató dokumentumfilm mellett a diktatúra legkevésbé ismert, de a kíméletlenül üldözött áldozati csoportjáról szól A lengyel Hüakinthosz, mely egy politikai krimibe ágyazva a korabeli lengyel LMBTQ-közösséggel szembeni, Jácint fedőnevű titkosszolgálati műveletet tárja fel.
Az alternatív történelmi regények, filmek, sorozatok Huizinga ama (John Lukacs által is citált) megállapításán nyugszanak, miszerint „A történésznek tárgyával szemben mindig meg kell őriznie indeterminista nézőpontját. Folyton a múlt olyan pontjára kell helyezkednie, ahol az ismert tényezők még különféle kimeneteleket engednek meg. Ha Szalamiszról beszél, tegye úgy, mintha a perzsák még győzhetnének”.
Az 1983 című, a Netflixen látható lengyel sorozat eleget is tesz a fenti definíciónak. 1983. március 12-ig megy vissza a történelemben. Amikor már felfüggesztették a Nemzet Megmentésének Katonai Tanácsa élén álló Wojciech Jaruzelski tábornok, a kommunista állampárt, a LEMP akkori első titkára által 1981. december 13-án kihirdetett szükségállapotot. De még nem zajlott le az a végzetes (és ténylegesen, nemcsak a képzeletben megtörtént) cselekmény, amely lélektani Csernobilként tette lehetetlenné a de facto katonai diktatúrát bevezető Jaruzelski-rezsim konszolidációját...
Szerző: PAPP LÁSZLÓ TAMÁS
2023.01.13.
Egy lengyel filmsorozat alternatív történelmi idősíkba röpít bennünket, eljátszva a gondolattal, mi lett volna, ha fennmarad a kommunista diktatúra. Az 1983 (amelynek második évada idén kerül a Netflix műsorára) egy olyan Lengyelországban játszódik, ahol egy merényletsorozat által előidézett politikai kataklizma teljesen átformálja az általunk ismert múltat.
A Netflixen található lengyel filmtermés más vonatkozásban is felülírja a múltról alkotott képünket. A lengyel történelem egyik leghírhedtebb politikai gyilkosságát, a Popieluszko-ügyet bemutató dokumentumfilm mellett a diktatúra legkevésbé ismert, de a kíméletlenül üldözött áldozati csoportjáról szól A lengyel Hüakinthosz, mely egy politikai krimibe ágyazva a korabeli lengyel LMBTQ-közösséggel szembeni, Jácint fedőnevű titkosszolgálati műveletet tárja fel.
Az alternatív történelmi regények, filmek, sorozatok Huizinga ama (John Lukacs által is citált) megállapításán nyugszanak, miszerint „A történésznek tárgyával szemben mindig meg kell őriznie indeterminista nézőpontját. Folyton a múlt olyan pontjára kell helyezkednie, ahol az ismert tényezők még különféle kimeneteleket engednek meg. Ha Szalamiszról beszél, tegye úgy, mintha a perzsák még győzhetnének”.
Az 1983 című, a Netflixen látható lengyel sorozat eleget is tesz a fenti definíciónak. 1983. március 12-ig megy vissza a történelemben. Amikor már felfüggesztették a Nemzet Megmentésének Katonai Tanácsa élén álló Wojciech Jaruzelski tábornok, a kommunista állampárt, a LEMP akkori első titkára által 1981. december 13-án kihirdetett szükségállapotot. De még nem zajlott le az a végzetes (és ténylegesen, nemcsak a képzeletben megtörtént) cselekmény, amely lélektani Csernobilként tette lehetetlenné a de facto katonai diktatúrát bevezető Jaruzelski-rezsim konszolidációját...
ISZONYATOS VESZTESÉGEK OROSZ OLDALON, DE AZ ÚJABB UKRÁN ELLENTÁMADÁSOK IS KEMÉNY DIÓK LESZNEK
TELEX
Szerző: NYILAS GERGELY
2023.01.13.
Megjött az igazi tél az ukrajnai frontra: a legintenzívebb harcok helyszínén, Bahmutban mínusz 15 fokos hidegek is vannak, ami inkább a támadó orosz hadsereget érte felkészületlenül. De nem az időjárás az egyetlen gondja a bahmuti áttörést nagy veszteségek árán is erőltető orosz hadseregnek: érzékelhetően csökkent a tüzérségi ereje, harckocsijainak és robotrepülőinek veszteségét is csak részlegesen tudja pótolni – ami a nyugati szankciók hatékonyságát mutatja. Rácz Andrással, a Német Külpolitikai Társaság (DGAP) munkatársával tekintettük át a háború állását, aki szerint ha a harcok ilyen intenzitással folynak tovább, akkor az orosz erők legfeljebb egy év alatt elfogynak.
A keleti fronton fekvő Bahmutnál saját magát is vérszivattyúba terelte Oroszország, de továbbra is kitart a stratégiailag nem különösebben jelentős város folyamatos támadása mellett. „Az utóbbi hetekben is látszott, hogy a frontális támadással iszonyatos veszteségeket szenvednek el” az orosz erők – mondta Rácz András Oroszország-szakértő, aki korábban sem tartotta valószínűnek, hogy az oroszok eredményt érhetnek el Bahmutban, amely körül az ukrán védelmi állások 2014 óta folyamatosan épültek ki.
A veszteségeket mutatja, hogy a frontális támadást az oroszok egyre kisebb számú egységekkel hajtják végre. Az álló frontvonal körül a támadók egy újabb ponton is próbálkoznak: Bahmuttól északra a közeli Szoledart ostromolják, de ha bevennék az egykor 10 ezer fős települést, Bahmut ukrán utánpótlási vonalait akkor sem tudnák elvágni, így nagy változás ettől nem várható a fronton. A szerdai hírek ellentmondásosak Szoledart illetően: az oroszok szerint már elfoglalták a várost, az ukrán nyilatkozatok szerint ez nem történt meg...
Szerző: NYILAS GERGELY
2023.01.13.
A keleti fronton fekvő Bahmutnál saját magát is vérszivattyúba terelte Oroszország, de továbbra is kitart a stratégiailag nem különösebben jelentős város folyamatos támadása mellett. „Az utóbbi hetekben is látszott, hogy a frontális támadással iszonyatos veszteségeket szenvednek el” az orosz erők – mondta Rácz András Oroszország-szakértő, aki korábban sem tartotta valószínűnek, hogy az oroszok eredményt érhetnek el Bahmutban, amely körül az ukrán védelmi állások 2014 óta folyamatosan épültek ki.
A veszteségeket mutatja, hogy a frontális támadást az oroszok egyre kisebb számú egységekkel hajtják végre. Az álló frontvonal körül a támadók egy újabb ponton is próbálkoznak: Bahmuttól északra a közeli Szoledart ostromolják, de ha bevennék az egykor 10 ezer fős települést, Bahmut ukrán utánpótlási vonalait akkor sem tudnák elvágni, így nagy változás ettől nem várható a fronton. A szerdai hírek ellentmondásosak Szoledart illetően: az oroszok szerint már elfoglalták a várost, az ukrán nyilatkozatok szerint ez nem történt meg...
NYÍLT LOPÁSSAL VÁDOLJÁK AZ ORBÁN-KLÁNT - MÉSZÁROS 7 MILLIÁRD EURÓT "LOPOTT" - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE
KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2023.01.13.
Miért gyűlöli Trump, Netanjahu és Orbán a bírákat? Ausztriában megtalálták azokat a szállodákat, amiket Orbánék, Mészárosék az EU-tól kicsent pénzekből vettek meg. A brutálisan túlárazott közbeszerzések Magyarországon egy új büntetőjogi szempontot vezettek be. New Yorkban az FBI lerohant egy olyan kínai "rendőrőrsöt", mint amilyen Budapesten is működik. Nemzetközi lapszemle.
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2023.01.13.
A magyar kormány néhány látszatintézkedéssel próbálja elrejteni a jelentős jogállamisági hiányt, hogy ismét hozzájusson az uniós támogatási pénzekhez – írja a Der Standard. A cikk szerint ezek közül a legbizarrabb, hogy korrupcióellenes hatóságot hoztak létre, ami Orbán Viktor Magyarországán olyan, mintha Las Vegasban szerencsejáték-ellenes hatóságot létesítenének.
Az egészet „link dumának” tartja, mondván, a hatóság vizsgálhatja ugyan a gyanús ügyeket, de nem léphet fel azokkal szemben. Az EU-támogatási pénzek elsikkasztása a Der Standard szerint az Orbán-klán és a baráti oligarchák vadászterületének számít, és ez a kör az Unió által finanszírozott közbeszerzési projektek bevételének a kilencven százalékát magáénak tudhatja. Ez a versenyt kizáró kiírásoknak és az akár tízszeres túlárazásnak köszönhető, ami új jelentést ad a „beszerzési bűnözés” fogalmának.
Az utóbbi időben – folytatódik az osztrák lap írása – a legszorgosabb beszerző Mészáros Lőrinc gázszerelő, Orbán strómanja volt, akinek csak az építőipari cégei 7 milliárd eurót csentek el az elmúlt 12 év folyamán. Felettébb kérdéses, hogy ezt a pénzt viszontlátjuk-e még valaha, de egy részét legalább megtekinthetjük, konkrétan a Landhotel Post an der Talstation, illetve a Sporthotel Heiligenblut képében – az ausztriai turizmus ezen rejtett kincsei a Hunguest szállodalánchoz tartoznak, amelyet gyatrán titkolt módon, cégháló révén Mészáros Lőrinc tart az ellenőrzése alatt – olvasható a Der Standardban.
Mi a közös Benjamin Netanjahuban, Jair Bolsonaróban, Donald Trumpban, Orbán Viktorban, Jaroslaw Kaczynskiban és néhány további demokratikus rendszer mai vagy korábbi vezetőjében? – teszi fel a kérdést a párizsi Le Monde. A szerző szerint az, hogy a köztük levő jelentős kulturális és földrajzi távolság ellenére egyikük sem szereti a független bírákat, különösen nem az alkotmánybíróságokon. Mindegyikük egyfajta illiberális demokráciára törekszik, vitatja a jogállam – a jog uralma – fogalmát, és szemükben a mindenkori politikai többség (államfői vagy miniszterelnöki többség) jelenti az elsődleges jogforrást.
Felfogásuk szerint miután a választók letették a voksot egy program mellett, az már a törvényhozástól és a végrehajtói hatalomtól függ, hogy azt megvalósítja vagy elárulja-e. A demokrácia visszaszorul a választásokra. A jogállam kellemetlen számukra. Kiköti ugyanis, hogy a többség nem rendelkezik az összes joggal. Egy magasabb rendű jogi kereten belül kell működnie, olyan kereten belül, amelyet szintén a szavazók többsége fogadott el. A jognak összhangban kell állnia ezzel a magasabb rendű jogrenddel – alkotmánnyal, szerződésekkel, szervezeti jogrenddel -, amely pontosan a jogállamiság – vagyis a hatalmi ágak szétválasztása, az igazságszolgáltatás függetlensége, a kisebbségek tisztelete és a véleménynyilvánítás szabadsága - kialakításának és érvényesítésének a célját szolgálja.
A bírák – folytatódik a Le Monde szerzőjének az okfejtése – ennek a jogi hierarchiának a garantálói. Ez a hierarchia hivatott arra, hogy az államhatalom keretéül szolgáljon, és megszabja a korlátokat az alkotmányba foglalt főbb elvek mentén. Ebből adódik, hogy a demokratikusan megválasztott, de illiberalizmusra hajló vezetők gyűlölik a legfelső bírósági, illetve alkotmánybírósági bírákat. Ezek a bírák a jogállamiság Vesta-szűzei, és az illiberális demokrácia felé tartó út mindig elvezet az ellenük intézett támadáshoz.
A cikk nem pusztán elvben és általánosságban szól mindezekről, hanem felhívja a figyelmet arra az aktuálpolitikai fejleményre, hogy a Netanjahu-kormány – a jobboldaliak, ultranacionalisták és ultravallásosok izraeli koalíciója – nem csupán a bírák kinevezésének a részleges ellenőrzésére törekszik, hanem arra is, hogy megnyesse a legfelső bíróság jogkörét, és ha ez a bíróság olyan döntést hoz, ami nem tetszik a kormánynak, akkor a megválasztott tisztségviselők egyszerű többséggel felülbírálhassák azt.
A New York Times szerint az Egyesült Államok az FBI igénybevételével globális küzdelmet indított a szerte a világban – így Magyarországon is - működő, úgynevezett kihelyezett kínai rendőrőrsök ellen. Peking a külföld felé tagadja, hogy ezek az intézmények rendőri munkát végeznének, de Kínán belüli állami médiabeszámolók szólnak arról, hogy hírszerzési információk beszerzése révén a kínai joghatóság határain kívül folytatnak bűnüldöző-bűnfelderítő tevékenységet.
New York Chinatownjának egyik forgalmas utcájában egy hatemeletes irodaházban - mérnöki tervezőiroda, akupunktúra-szalon és könyvelői vállalkozás társaságában - a harmadik emeleten található az a jelöletlen részleg, ahol az amerikaiak gyanúja szerint rendőri műveletek folynak, joghatóság és diplomáciai jóváhagyás nélkül. A New York Times szerint több mint száz ilyen kínai rendőri kirendeltség működik a világban.
A lap úgy értesült, hogy a New York-i objektumban az FBI razziát hajtott végre a brooklyni ügyészi hivatallal együttműködésben. A rajtaütés konkrét eredményeiről nem szól a cikk, de állítólag ez volt az első olyan eset, hogy a helyi hatóságok dokumentumokat foglaltak le ilyen jellegű kirendeltségen. A cikk kitér arra, hogy ír, kanadai, illetve holland hatóságok is felszólították Kínát az effajta tevékenység abbahagyására. A New York Times szerint a kínai Hszincsiang tartomány propagandalapja megírta: egy kínai nőnek Budapesten ellopták a pénzét, és az ottani kínai rendőri kirendeltség a helyi hatóságokat megkerülve meg is találta az egyébként román tolvajt, aki – úgymond tárgyalás és kioktatás után – vissza is adta a pénzt.
VÁLTOZTATOTT A TANÁROK KIRÚGÁSÁNAK SZABÁLYAIN A KORMÁNY – HUPPA-LAPSZEMLE
HUPPA
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2023.01.13.
Nem, nem úgy, hogy nem lehet őket elbocsájtani
A háborús veszélyhelyzetre hivatkozó rendelet alapján a munkáltatónak ezentúl nem 15 napja lesz kirúgni azt a pedagógust, aki szerinte kötelezettségét szándékosan vagy jelentős mértékben megszegi, hanem sokkal több: a rendelet szövege szerint a tudomásszerzéstől egészen az adott tanév augusztus 1. napjáig bármikor megteheti ezt, de legfeljebb egy éven belül. Addig taníthat…
Erasmus-ügy: a cél itt is Orbán hatalomban tartása és a pénzlenyúlás
„Egyelőre egy fityinget sem kell fizetni, viszont az üggyel a kormány ismét ráerősíthet a Brüsszel-ellenes propagandára, azt üzenve a magyaroknak: az EU a gonosz, mindent elront, de mi itt vagyunk és jóvá tesszük, mégpedig mindezt az érdeketekben.”
Minden oké, csak százezer karakternyi egészségügyi véleményt és javaslatot nem vett észre a Belügyminisztérium
“A társadalmi egyeztetés során érdemi észrevétel nem érkezett.”
A Népszava megkérdezte a tárcát, miként lehetséges, hogy az elküldött több mint 100 ezer karakternyi szakmai véleményben nem találtak értékelendőt, de eddig nem érkezett válasz. Egy 2021-es vizsgálódás arra jutott, hogy hazánkban a felnőttek 16–33 százaléka funkcionális analfabéta.
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2023.01.13.
Nem, nem úgy, hogy nem lehet őket elbocsájtani
A háborús veszélyhelyzetre hivatkozó rendelet alapján a munkáltatónak ezentúl nem 15 napja lesz kirúgni azt a pedagógust, aki szerinte kötelezettségét szándékosan vagy jelentős mértékben megszegi, hanem sokkal több: a rendelet szövege szerint a tudomásszerzéstől egészen az adott tanév augusztus 1. napjáig bármikor megteheti ezt, de legfeljebb egy éven belül. Addig taníthat…
Erasmus-ügy: Orbán volt oktatási minisztere is a kormányt bírálja
Pálinkás József, az első Orbán-kormány oktatási minisztere, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke szerint a kormány álláspontja tarthatatlan Erasmus-ügyben. Szerinte elgondolkodtatja és remélhetőleg cselekvésre készteti a diákokat az Erasmus felfüggesztése, és ha az egyetemi élet résztvevői is csatlakoznának a tanár-diák-szülő tiltakozásokhoz, akkor a kormány talán értene az erőből.
Pálinkás József, az első Orbán-kormány oktatási minisztere, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke szerint a kormány álláspontja tarthatatlan Erasmus-ügyben. Szerinte elgondolkodtatja és remélhetőleg cselekvésre készteti a diákokat az Erasmus felfüggesztése, és ha az egyetemi élet résztvevői is csatlakoznának a tanár-diák-szülő tiltakozásokhoz, akkor a kormány talán értene az erőből.
Erasmus-ügy: a cél itt is Orbán hatalomban tartása és a pénzlenyúlás
„Egyelőre egy fityinget sem kell fizetni, viszont az üggyel a kormány ismét ráerősíthet a Brüsszel-ellenes propagandára, azt üzenve a magyaroknak: az EU a gonosz, mindent elront, de mi itt vagyunk és jóvá tesszük, mégpedig mindezt az érdeketekben.”
Minden oké, csak százezer karakternyi egészségügyi véleményt és javaslatot nem vett észre a Belügyminisztérium
“A társadalmi egyeztetés során érdemi észrevétel nem érkezett.”
A Népszava megkérdezte a tárcát, miként lehetséges, hogy az elküldött több mint 100 ezer karakternyi szakmai véleményben nem találtak értékelendőt, de eddig nem érkezett válasz. Egy 2021-es vizsgálódás arra jutott, hogy hazánkban a felnőttek 16–33 százaléka funkcionális analfabéta.
Meglepődött az Európai Kézilabda-szövetség Magyarország visszalépésén
„A rendezvénynek olyan költségei vannak, amiket jelenleg nem tudnak vállalni, így a tornát Svájc és Ausztria rendezheti meg közösen” – jelentett be a kormányinfón Gulyás.
Lenne pár kaján felvetésünk.
„A rendezvénynek olyan költségei vannak, amiket jelenleg nem tudnak vállalni, így a tornát Svájc és Ausztria rendezheti meg közösen” – jelentett be a kormányinfón Gulyás.
Lenne pár kaján felvetésünk.
Két hónapja még prezentáltak róla, ma már a kormány szerint nem helyes, hogy milliárdokat költünk egy sporteseményre
Magyarország augusztusban az atlétikai világbajnokságot rendezi meg, ha már felépült külön erre a célra egy később visszabontható atlétikai stadion. (?)
Magyarország augusztusban az atlétikai világbajnokságot rendezi meg, ha már felépült külön erre a célra egy később visszabontható atlétikai stadion. (?)
Az atlétikai vb rendezése is milliárdokat visz el, nem csak az építkezés költségei felfoghatatlanok
Az előkészítésre állami céget hoztak létre, a rendezvényszervezési megbízást egy nyíltan a Fidesszel szimpatizáló üzletember cégei kapták.
Az előkészítésre állami céget hoztak létre, a rendezvényszervezési megbízást egy nyíltan a Fidesszel szimpatizáló üzletember cégei kapták.
Izgalmas lesz, hogyan szabályozza az állam a mobilpiacot, ahol három szolgáltatóból kettőben tulajdonrésze van (podcast)
Lehet, hogy mi nem az “izgalmas” szót használnánk minderre…
Lehet, hogy mi nem az “izgalmas” szót használnánk minderre…
Furcsán viselkedik az állam a Vodafone felvásárlásában
A konkurens Magyar Telekom egyelőre hátradőlhet, nem lesz éles verseny, a 4iG-nek évek kellenek ahhoz, hogy összefésülje hirtelen felvásárolt telekommunikációs cégei működését. Sőt egyre több ügyfél menekül politikai okokból a Telekomhoz.
A konkurens Magyar Telekom egyelőre hátradőlhet, nem lesz éles verseny, a 4iG-nek évek kellenek ahhoz, hogy összefésülje hirtelen felvásárolt telekommunikációs cégei működését. Sőt egyre több ügyfél menekül politikai okokból a Telekomhoz.
Újabb gigantikus Samsung-gyár épülhet Gödön
Az iparági forrásokon alapuló értesülés szerint a Samsung SDI egy újabb, harmadik akkugyárat tervez a két meglévő gödi létesítmény mellé, az új üzem pedig kifejezetten a BMW részére gyártana, de az is lehet, hogy vegyesvállalatban jönne létre a bajor céggel közösen.
Itt hívnánk fel a figyelmet egy tegnap szemlézett cikkünkre:
„Egy-egy Kínának tett magyar gesztus mögött a német ipari vezetők is ott állnak”
Az iparági forrásokon alapuló értesülés szerint a Samsung SDI egy újabb, harmadik akkugyárat tervez a két meglévő gödi létesítmény mellé, az új üzem pedig kifejezetten a BMW részére gyártana, de az is lehet, hogy vegyesvállalatban jönne létre a bajor céggel közösen.
Itt hívnánk fel a figyelmet egy tegnap szemlézett cikkünkre:
„Egy-egy Kínának tett magyar gesztus mögött a német ipari vezetők is ott állnak”
Több mint tízmilliárd forintba kerültek az augusztus 20-i rendezvények
Hogy pontosan mennyibe is került az augusztus 20-ai rendezvény, azt a Magyar Turisztikai Ügynökség közérdekű adatigénylésre sem árulta el, de az ügynökség oldalán a portál megtalálta a végösszeget.
Hogy pontosan mennyibe is került az augusztus 20-ai rendezvény, azt a Magyar Turisztikai Ügynökség közérdekű adatigénylésre sem árulta el, de az ügynökség oldalán a portál megtalálta a végösszeget.
A KSH 1,7 milliárdért vett tableteket a népszámláláshoz, de nem mondja meg, mi lesz a sorsuk
26 500 eszközt rendeltek, a Samsung és Lenovo tableteket a lebonyolításért felelős önkormányzatok osztották ki a biztosoknak. A Lenovók darabonként közel 60 ezerbe kerültek, a hozzájuk tartozó tokok pedig 4000 forintba.
26 500 eszközt rendeltek, a Samsung és Lenovo tableteket a lebonyolításért felelős önkormányzatok osztották ki a biztosoknak. A Lenovók darabonként közel 60 ezerbe kerültek, a hozzájuk tartozó tokok pedig 4000 forintba.
Fenntarthatatlan a szombathelyi jégcsarnok, bezárják január végén
A csarnokot üzemeltető Szombathelyi Vagyonhasznosító és Városgazdálkodási Nzrt. előnytelen energiaszerződést kötött, ezért fenntarthatatlan lett a csarnok üzemeltetése. A csarnok egyébként 2,2 milliárd forintból épült fel.
A csarnokot üzemeltető Szombathelyi Vagyonhasznosító és Városgazdálkodási Nzrt. előnytelen energiaszerződést kötött, ezért fenntarthatatlan lett a csarnok üzemeltetése. A csarnok egyébként 2,2 milliárd forintból épült fel.
A titkosszolgálatot küldené az Átlátszóra a CÖF
“A „külföldről idetelepített ügynökszervezetek azért dolgoznak, hogy gyengítsék a magyar államot, ellehetetlenítsék a nemzeti kormányt”, a CÖF-CÖKA ezzel száll szemben és ellensúlya kíván lenni a „fake news áradatnak” – mondta ifjabb Lomnici Zoltán.
Itt lehet, kérem, röhögni? Bár nem annyira vicces:
“A „külföldről idetelepített ügynökszervezetek azért dolgoznak, hogy gyengítsék a magyar államot, ellehetetlenítsék a nemzeti kormányt”, a CÖF-CÖKA ezzel száll szemben és ellensúlya kíván lenni a „fake news áradatnak” – mondta ifjabb Lomnici Zoltán.
Itt lehet, kérem, röhögni? Bár nem annyira vicces:
„A putyini Oroszország módszereivel összehangolt kampányt indítottak ellenünk kormányközelből”
A közpénzfinanszírozott fideszes médiahálózat a „dollármédia” kifejezést is bedobta, és a médiumok hiteltelenítése érdekében folyamatosan azt a hamis látszatot igyekszik fenntartani, mintha bármi is tiltaná, hogy valaki külföldről kapjon akár támogatást akár befektetést.
Hab a tortán
A közpénzfinanszírozott fideszes médiahálózat a „dollármédia” kifejezést is bedobta, és a médiumok hiteltelenítése érdekében folyamatosan azt a hamis látszatot igyekszik fenntartani, mintha bármi is tiltaná, hogy valaki külföldről kapjon akár támogatást akár befektetést.
Hab a tortán
A Kúria szigorította a falfirka megítélését
Ez már egy bohózat.
Ez már egy bohózat.
AZ ÁLKERESZTÉNY ORBÁN-REZSIM NEM ÉTELLEL, HANEM TEMPLOMOKKAL AKARJA HELYBEN TARTANI KÖZEL-KELETI ÉHEZŐKET
AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2023.01.12.
Érdemes lenne egyszer megkapargatni a közel-keleti templomépítésekre adott közpénz milliárdokat, mert ez a bűnszervezet még nem bonyolított olyan üzletet és beruházást, aminek jelentős részét ne lopták volna el valamilyen korrupciós ügylet keretében. A legszebb lenne, amikor már az “Isten házának” építéseit és felújításait is lopásra használná az Orbán-rezsim, igazán szép példája lenne ez az ő “kereszténységüknek”. Mert már az is hazugság, amivel ezeket az építéseket és felújításokat indokolják. Nem tudunk róla, hogy valaha elszámoltak volna azzal, ki mit épített a pénzből.
Amikor a tanároknak nincs elég fizetésük, a Kutyapárt az ízléstelen Orbán-idézetes WC-papírokat osztja szét iskoláknak, óvodáknak, kórházaknak és azok örülnek neki, ez a nemzetellenes tolvaj társaság újabb 2 millió dollárt ad libanoni keresztény templomok felújítására. Állítólag harminc templomot újítanak fel belőle. Azt nem tudjuk, hogy kivégzi a felújítást, mennyiért, és közpénz lévén hogyan választották ki a kivitelezőt, és mi lesz a végeredmény. Hova folyik a pénz egy (nagy) része? De ennek a felháborító pénzlopásnak, pénzszórásnak minden aspektusa röhejes és hamis.
Keresztény szempontból nézve, a Biblia azt mondja, hogy Isten nem lakik kézzel csinált templomokban, hanem az emberekben lakik, az emberek teste a Szentlélek temploma. A képmutatók és a bálványimádók építgetik a templomokat, miközben ők maguk nem igazak. Az Istent bárhol lehet tisztelni és imádni. Nem a templomok, hanem az Isten Igéje menti meg az embereket, amit bárhol lehet hirdetni és hallgatni. Egy éhezéssel küzdő szegény országban nem kellenek hozzá milliárdokért épített és felújított templomok. A keresztényi az lenne, ha annak árát a szegényeknek adnák.
De a pénz, minden bizonnyal, a gazdagok zsebébe megy.
Aztán Szijjártó azzal indokolta a kétmilliárdos újabb templomfelújításokat, hogy azzal csökkentik a migrációs nyomást, mert azzal lakóhelyükön tartják az embereket. Ennél hazugabb és álnokabb szöveget talán még a beteges hazudozó Szijjártó sem mondott életében: Libanonból és a Közel-Kelet más országaiból nem azért menekülnek Európába az emberek, mert nincsenek felújítva nekik a keresztény templomaik, ezért ők felújított templomokra vágynak. Ha pedig felújítják a templomaikat, akkor maradnak. Ezek az emberek éheznek, és az éhezés elől menekülnek Európába.
A Biblia azt tanítja, hogy mindenkinek azt kell adni, amire szüksége van. Méghozzá a vallásától, a hitétől függetlenül. Ha valamit segíteni akarnának, akkor nem a templomokat meszelgetnék, mint a farizeusok a sírokat, hanem enni adnának az embereknek, akik az éhség elől vándorolnak el gazdagabb földrészekre. A felújított templommal nem laknak jól. Az is szemforgatás lenne, ha szellemi kenyérnek neveznék a templomfelújításos adományt, mert a szellemi kenyér az Isten Igéje, nem a kőből épített házak.
A Biblia nem képmutató, azt az álláspontot képviseli, hogy először fizikai eledelt, táplálékot kell adni az embereknek. Jézus megszaporította a kenyeret és a halat, hogy lakjanak jól, akik az Istennek a beszédét hallgatják. Ezért, ahol az emberek éheznek, komoly élelmezési gondok vannak, éhínség van, ott a keresztényi segítség és a migrációs nyomás elleni védekezés az, ha enni adnak az éhező embereknek. Ahogy Iványi Gábor teszi. Iványi Gábor biztosan nem a templomaikat újítaná fel azoknak, akiknek nincs elég ennivalójuk. Mit ér a szép templom, amiben éhes emberek vannak?
Szerző: Amerikai Népszava
2023.01.12.
Amikor a tanároknak nincs elég fizetésük, a Kutyapárt az ízléstelen Orbán-idézetes WC-papírokat osztja szét iskoláknak, óvodáknak, kórházaknak és azok örülnek neki, ez a nemzetellenes tolvaj társaság újabb 2 millió dollárt ad libanoni keresztény templomok felújítására. Állítólag harminc templomot újítanak fel belőle. Azt nem tudjuk, hogy kivégzi a felújítást, mennyiért, és közpénz lévén hogyan választották ki a kivitelezőt, és mi lesz a végeredmény. Hova folyik a pénz egy (nagy) része? De ennek a felháborító pénzlopásnak, pénzszórásnak minden aspektusa röhejes és hamis.
Keresztény szempontból nézve, a Biblia azt mondja, hogy Isten nem lakik kézzel csinált templomokban, hanem az emberekben lakik, az emberek teste a Szentlélek temploma. A képmutatók és a bálványimádók építgetik a templomokat, miközben ők maguk nem igazak. Az Istent bárhol lehet tisztelni és imádni. Nem a templomok, hanem az Isten Igéje menti meg az embereket, amit bárhol lehet hirdetni és hallgatni. Egy éhezéssel küzdő szegény országban nem kellenek hozzá milliárdokért épített és felújított templomok. A keresztényi az lenne, ha annak árát a szegényeknek adnák.
De a pénz, minden bizonnyal, a gazdagok zsebébe megy.
Aztán Szijjártó azzal indokolta a kétmilliárdos újabb templomfelújításokat, hogy azzal csökkentik a migrációs nyomást, mert azzal lakóhelyükön tartják az embereket. Ennél hazugabb és álnokabb szöveget talán még a beteges hazudozó Szijjártó sem mondott életében: Libanonból és a Közel-Kelet más országaiból nem azért menekülnek Európába az emberek, mert nincsenek felújítva nekik a keresztény templomaik, ezért ők felújított templomokra vágynak. Ha pedig felújítják a templomaikat, akkor maradnak. Ezek az emberek éheznek, és az éhezés elől menekülnek Európába.
A Biblia azt tanítja, hogy mindenkinek azt kell adni, amire szüksége van. Méghozzá a vallásától, a hitétől függetlenül. Ha valamit segíteni akarnának, akkor nem a templomokat meszelgetnék, mint a farizeusok a sírokat, hanem enni adnának az embereknek, akik az éhség elől vándorolnak el gazdagabb földrészekre. A felújított templommal nem laknak jól. Az is szemforgatás lenne, ha szellemi kenyérnek neveznék a templomfelújításos adományt, mert a szellemi kenyér az Isten Igéje, nem a kőből épített házak.
A Biblia nem képmutató, azt az álláspontot képviseli, hogy először fizikai eledelt, táplálékot kell adni az embereknek. Jézus megszaporította a kenyeret és a halat, hogy lakjanak jól, akik az Istennek a beszédét hallgatják. Ezért, ahol az emberek éheznek, komoly élelmezési gondok vannak, éhínség van, ott a keresztényi segítség és a migrációs nyomás elleni védekezés az, ha enni adnak az éhező embereknek. Ahogy Iványi Gábor teszi. Iványi Gábor biztosan nem a templomaikat újítaná fel azoknak, akiknek nincs elég ennivalójuk. Mit ér a szép templom, amiben éhes emberek vannak?
...
BENYITÁS
REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.01.13.
A Momentum elbocsátotta próbaidőn lévő munkatársát, mert késő este benyitott Novák Katalin irodájába, ami számára tiltott terület. Az iroda a parlamentben van, nem a Sándor-palotában, tehát a momentumos munkatárs nem, mint rohamcsapat vett be egy épületet forradalmi vagy likvidálási szándékkal. Csak bóklászott a parlament mahomet épületében, eltévedt jártában-keltében, és látván egy ajtót, fölsóhajtott, jé, egy szoba, mi lehet benne, ide benyitok. Még jó, hogy ott helyben nem koncolta fel őt a TEK vagy a parlamenti őrség, az lett volna csak delikát, a kirúgás azonban a minimum. És most hívnám fel a figyelmet az előző mondatban megbúvó szarkazmusra, hátha nem tűnt föl egészen vagy egyáltalán.
Vannak toposzok és archetípusok a népi irodalomban (mese), s ilyen sok minden más mellett a misztikus hetedik szoba, ahová a hősnek benyitnia nem szabad, mert akkor valami történik. Nem tudni mi, de valami biztosan. Ha operalátógató közönség az én nyájasom, akkor tudja, hogy ez Bartók Kékszakállújának is az alapsztorija, s most ugyan nem tennénk operahőssé a mi Katikánkat és az ő őrizőit, mert nem érdemlik, de látjuk mégis a népmesei vagy zeneirodalmi vonalat titkokról és veszélyekről, meg a legkisebb fiúról, aki esetünkben a próbaidőn lévő momentumos munkatárs. S hogy ez nem a népi folklór ingatag világa, mutatja az, hogy nem a gonosz, hanem ez a mi fiunk nyerte el büntetését.
Hogy ez méltó-e, az a kérdés, de a válasz gyors és kíméletlen: nem, egyáltalán. S ha a mese általában igazságos, az élet soha nem az, mint azt mindannyian permanensen tapasztalhatjuk. Hősünk elbukott, kirúgta őt a pártja, mert oda nyitott be, ahová nem lett volna neki szabad benyitnia. Hogy miért, az is megérhetne egy misét, ezúttal azonban a Momentum mint párt, és ha pártnak lehet ilyen, az ő moráljáról és világhoz való viszonyáról (úgy is mint NER) gondolkodunk, mert nem elégedett meg a szerencsétlen ember valagba rúgásával, hanem olyan körítést adott hozzá, ami a magam – és vélhetően még sok józan társam – morális és észbéli mércéjét nem üti meg. Leveri a lécet...
Szerző: Rezeda
2023.01.13.
Vannak toposzok és archetípusok a népi irodalomban (mese), s ilyen sok minden más mellett a misztikus hetedik szoba, ahová a hősnek benyitnia nem szabad, mert akkor valami történik. Nem tudni mi, de valami biztosan. Ha operalátógató közönség az én nyájasom, akkor tudja, hogy ez Bartók Kékszakállújának is az alapsztorija, s most ugyan nem tennénk operahőssé a mi Katikánkat és az ő őrizőit, mert nem érdemlik, de látjuk mégis a népmesei vagy zeneirodalmi vonalat titkokról és veszélyekről, meg a legkisebb fiúról, aki esetünkben a próbaidőn lévő momentumos munkatárs. S hogy ez nem a népi folklór ingatag világa, mutatja az, hogy nem a gonosz, hanem ez a mi fiunk nyerte el büntetését.
Hogy ez méltó-e, az a kérdés, de a válasz gyors és kíméletlen: nem, egyáltalán. S ha a mese általában igazságos, az élet soha nem az, mint azt mindannyian permanensen tapasztalhatjuk. Hősünk elbukott, kirúgta őt a pártja, mert oda nyitott be, ahová nem lett volna neki szabad benyitnia. Hogy miért, az is megérhetne egy misét, ezúttal azonban a Momentum mint párt, és ha pártnak lehet ilyen, az ő moráljáról és világhoz való viszonyáról (úgy is mint NER) gondolkodunk, mert nem elégedett meg a szerencsétlen ember valagba rúgásával, hanem olyan körítést adott hozzá, ami a magam – és vélhetően még sok józan társam – morális és észbéli mércéjét nem üti meg. Leveri a lécet...
2023. január 12., csütörtök
RÁADÁS - R-BESZÉLGETÉS: MORCSÁNYI GÉZA
REVIZOR
Riporter: CSÁKI JUDIT
2022.03.10.
Nem lett közgazdász, de lett dramaturg, aztán sok orosz dráma műfordítója, aztán könyvkiadó, előbb Robin Cook, aztán a Magvető, ahol mennyi nagyszerű író... És aztán még Enyedi Ildikó filmjében főszereplő. R-beszélgetés Morcsányi Gézával: ötven év a magaskultúrában mint kis magyar pornográfia...
Riporter: CSÁKI JUDIT
2022.03.10.
Nem lett közgazdász, de lett dramaturg, aztán sok orosz dráma műfordítója, aztán könyvkiadó, előbb Robin Cook, aztán a Magvető, ahol mennyi nagyszerű író... És aztán még Enyedi Ildikó filmjében főszereplő. R-beszélgetés Morcsányi Gézával: ötven év a magaskultúrában mint kis magyar pornográfia...
TOVÁBBRA IS NYITVA AZ ABLAK AZ ERASMUSRA
SZABAD EURÓPA
Szerző: GYÉVAI ZOLTÁN
2023.01.12.
Az Erasmus+- és a Horizont program keretében 2022. december 15. előtt megszületett jogi kötelezettségvállalásokat nem érintik az uniós szankciók, és az újakat sem fogják, ha nyárig sikerül elsimítani a közhasznú alapítványok politikai irányítása miatti problémákat – erősítették meg lapunknak brüsszeli források.
Az Európai Bizottság illetékes szóvivője csütörtökön megerősítette, hogy a december közepén a jogállami feltételrendszer keretében elfogadott tanácsi döntés előtt az Erasmus+-programban való részvételről aláírt megállapodásokat nem érinti az a döntés, amely uniós szinten megtilt bármilyen jogi és pénzügyi kötelezettségvállalást a közhasznú alapítványok formájában működő magyar egyetemekkel. „Ugyanez vonatkozik a Horizont hétéves uniós kutatási keretprogram keretében megkötött szerződésekre” – tette hozzá Ujvári Balázs.
Legkésőbb nyárig kell lezárni a vitát
A szóvivő hangsúlyozta, hogy az EU Tanácsa által december közepén elfogadott uniós pénzügyi intézkedés csak a döntés után aláírandó új jogi kötelezettségvállalásokat érinti majd. Ugyanakkor brüsszeli forrásaink szerint ez sem kell hogy szükségszerűen az érintett magyar felsőoktatási intézmények hallgatóinak a csereprogramból való kimaradását eredményezze. Az új generációs, 2023 és 2025 közötti időszakra vonatkozó szerződések ugyanis várhatóan idén június és július tájékán lépnek majd az aláírás fázisába a sikeres pályázókkal. Ha addig sikerülne elsimítani a vitát a magyar kormánnyal, akkor a Magyarországon nagy port kavaró kizárás is elkerülhetővé válik – közölték lapunkkal bennfentes források.
A nyáron esedékes szerződéskötések előtt az Erasmus+-program keretében február 22. a jelentkezési határidő. Úgy tudjuk, hogy a bizottságnál is úgy értelmezik a decemberi tanácsi döntést, hogy az csak az új jogi kötelezettségvállalásokat zárja ki az alapítványi formában működő magyar egyetemekkel, a jelentkezéseket és a nyertesek kiválasztását viszont nem. Tehát ha a nyáron esedékes aláírások előtt sikerül megoldást találni a problémára, akkor az érintett felső oktatási intézményeket sem éri majd hátrány.
Szerző: GYÉVAI ZOLTÁN
2023.01.12.
Az Európai Bizottság illetékes szóvivője csütörtökön megerősítette, hogy a december közepén a jogállami feltételrendszer keretében elfogadott tanácsi döntés előtt az Erasmus+-programban való részvételről aláírt megállapodásokat nem érinti az a döntés, amely uniós szinten megtilt bármilyen jogi és pénzügyi kötelezettségvállalást a közhasznú alapítványok formájában működő magyar egyetemekkel. „Ugyanez vonatkozik a Horizont hétéves uniós kutatási keretprogram keretében megkötött szerződésekre” – tette hozzá Ujvári Balázs.
Legkésőbb nyárig kell lezárni a vitát
A szóvivő hangsúlyozta, hogy az EU Tanácsa által december közepén elfogadott uniós pénzügyi intézkedés csak a döntés után aláírandó új jogi kötelezettségvállalásokat érinti majd. Ugyanakkor brüsszeli forrásaink szerint ez sem kell hogy szükségszerűen az érintett magyar felsőoktatási intézmények hallgatóinak a csereprogramból való kimaradását eredményezze. Az új generációs, 2023 és 2025 közötti időszakra vonatkozó szerződések ugyanis várhatóan idén június és július tájékán lépnek majd az aláírás fázisába a sikeres pályázókkal. Ha addig sikerülne elsimítani a vitát a magyar kormánnyal, akkor a Magyarországon nagy port kavaró kizárás is elkerülhetővé válik – közölték lapunkkal bennfentes források.
A nyáron esedékes szerződéskötések előtt az Erasmus+-program keretében február 22. a jelentkezési határidő. Úgy tudjuk, hogy a bizottságnál is úgy értelmezik a decemberi tanácsi döntést, hogy az csak az új jogi kötelezettségvállalásokat zárja ki az alapítványi formában működő magyar egyetemekkel, a jelentkezéseket és a nyertesek kiválasztását viszont nem. Tehát ha a nyáron esedékes aláírások előtt sikerül megoldást találni a problémára, akkor az érintett felső oktatási intézményeket sem éri majd hátrány.
Ennek ugyanakkor a tanácsi döntés értelmében az az előfeltétele, hogy a kormány addig megnyugtatóan rendezze azt a problémát, ami a közhasznú alapítványi működés alá helyezett egyetemek politikai irányításával függ össze. A Brüsszel és a kormány által megállapított 17 korrekciós intézkedés egyike, konkrétan a 4-es számú volt a közhasznú alapítványok működése. A bizottság november 30-i értékelésében aláhúzta, hogy Magyarország a törvénymódosítások révén orvosolta az alapítványokkal kapcsolatban felmerült összeférhetetlenségi problémákat, és a közbeszerzési szabályok alkalmazását is kiterjesztette ezekre az egyetemekre...
VAN EGY FOGADÁSUNK, HOGY AZ ERASMUS MIATT SEMMIT NEM VÁLTOZTATNAK, LEGFELJEBB MÉG TÖBB FIDESZEST ÜLTETNEK BE
AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2023.01.11.
...Még az sem kizárt, hogy az Orbán-rezsim kifejezeten örül , hogy a magyar felsőoktatásból diákok, tanárok, kutatók tízezrei nem találkoznak a nyugati felsőoktatási rendszerrel, a szabadsággal, és nem fertőződik meg az átkos nyugati ideológiákkal, mint a jogállamisággal, az emberi jogokkal, a sokszínűség támogatásával, és a Magyarországon már tiltott tudományágakkal. Így megszűnik a fideszes irányítás és kontroll alá rendelt magyar felsőoktatás és tudományos élet szabad világgal való kapcsolata és befolyásolása. Visszazuhannak a rendszerváltás előtti állapotba.
Nem is kívánhattak jobbat, mint a Erasmus végét, ami teljes mértékben belevág a rendszer koncepciójába, és a kifogásolt átszervezések logikájába. Mivel minden az övék, a fideszes vezetők részére tudnának bárhonnan pénzt lopni, nem feltétlenül kellene az egyeteme kuratóriumaiba ültetni őket. Ennek ideológiai céljai vannak, ez a diktatúra fontos eszköze. Emiatt sem fognak semmit tenni a helyzet megváltoztatása és az Európai Uniónak való megfelelés érdekében. De dacból sem, mert ha ki kell léptetni fideszeseket, akkor Orbán meghosszabbítja a kurátorok listáját Lovasberényig.
Szerző: Amerikai Népszava
2023.01.11.
Nem is kívánhattak jobbat, mint a Erasmus végét, ami teljes mértékben belevág a rendszer koncepciójába, és a kifogásolt átszervezések logikájába. Mivel minden az övék, a fideszes vezetők részére tudnának bárhonnan pénzt lopni, nem feltétlenül kellene az egyeteme kuratóriumaiba ültetni őket. Ennek ideológiai céljai vannak, ez a diktatúra fontos eszköze. Emiatt sem fognak semmit tenni a helyzet megváltoztatása és az Európai Uniónak való megfelelés érdekében. De dacból sem, mert ha ki kell léptetni fideszeseket, akkor Orbán meghosszabbítja a kurátorok listáját Lovasberényig.
A forgatókönyv pedig ugyanaz lesz: először félreértésről beszélnek, aztán “Brüsszelt” fogják hibáztatni és gyalázni, magyarellenesség tűnik majd fel a háttérben, illetve a nemzeti önállóság sérelme, az uniós gyarmatosítás, beavatkozás Magyarország belügyeibe, Soros és a liberálisok támadása és kényszerítése a nemzeti érdekekkel szemben. A hívek azonnal mellé állnak az újabb sérelemnek, a rendszer még stabilabb lesz tőle, mert a közös ellenség gyűlölete erősebbé teszi a kohéziót, és az átlag fideszesek többsége nem érdekelt az Erasmusban.
Akik ennek a kárvallottjai lesznek, azok morognak, hőzöngenek kicsit, aztán lenyelik, beteszik az Erasmust is a CEU, az MTA, az SZFE, s a “kiszervezett egyetemek” mellé a zsákba. Aki pedig teheti, az csatlakozik azokhoz, akik elhagyják az országot. Ők lennének az ország jövője, szürkeállománya. Értük senki nem ejt könnyet, a NER arisztokráciája a legkevésbé.
SEHOL NEM MARADT LE ANNYIRA AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZAKDOLGOZÓK BÉRE AZ ORVOSOKÉTÓL AZ UNIÓBAN, MINT NÁLUNK
MÉRCE
Szerző: BOGATIN BENCE
2023.01.12.
Elfogadhatatlannak tartja a Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége (MOMSZ), hogy tovább nyíljon az olló az orvosi és az egészségügyi szakdolgozói bérek között – többek között erről beszélt Lengyel Tibor, a MOMSZ alelnöke szerdán este az ATV Egyenes Beszéd című műsorában.
Az érdekvédelem képviselője elmondta: azzal, hogy az egészségügyi szakdolgozók által várt béremelés nem valósult meg idén januárban, az orvosi és a szakdoglozói átlagbér aránya visszaesett a tavalyi 27 százalékról 21 százalékra, miközben az egészségügyi szaktárca korábban ennek az aránynak a 37 százalékra javítását tűzte ki célul. Lengyel hozzátette: már a 27 százalék is az uniós rangsor utolsó helyén állt. A MOMSZ szerdán ezzel kapcsolatban egy közleményt is kiadott.
A mentőtisztek „közeli viszonyban állnak az orvosi munkavégzéssel”, és a felelősségük is nagyon hasonló kiterjedtségű, magyarázta Lengyel, hogy miért lenne fontos közelíteni a két típusú bér színvonalat ahelyett, hogy a különbség.
Az alelnök szerint ez még jobban ki fog domborodni a kormány egy másik intézkedése nyomán, még pedig akkor, amikor az új egészségügyi szabályozás értelmében mentőszolgálat vidéken több helyütt átveszi az orvosi ügyeleteket, amely gyakorlatot egyébként szintén kifogásolt a szakszervezet.
Nincs konzultáció az érdekvédelem és a döntéshozók között, nem látnak esettanulmányokat sem, magyarázta Lengyel, aki nem tudott számszerű adatokkal válaszolni Rónai Egon műsorvezetőnek arra a kérdésre, hogy van-e, illetve milyen mértékű a munkaerőhiány a mentősök között. Lengyel Tibor szerint az Országos Mentőszolgálat nem bocsát a szakszervezet részére ezzel kapcsolatos adatokat. Annyit viszont el tudott mondani a kollégái beszámolói alapján, hogy rengeteg önként vállalt túlóra és többletfeladatok átvállalásával tudják teljesíteni csak a szolgálatot...
Szerző: BOGATIN BENCE
2023.01.12.
Az érdekvédelem képviselője elmondta: azzal, hogy az egészségügyi szakdolgozók által várt béremelés nem valósult meg idén januárban, az orvosi és a szakdoglozói átlagbér aránya visszaesett a tavalyi 27 százalékról 21 százalékra, miközben az egészségügyi szaktárca korábban ennek az aránynak a 37 százalékra javítását tűzte ki célul. Lengyel hozzátette: már a 27 százalék is az uniós rangsor utolsó helyén állt. A MOMSZ szerdán ezzel kapcsolatban egy közleményt is kiadott.
A mentőtisztek „közeli viszonyban állnak az orvosi munkavégzéssel”, és a felelősségük is nagyon hasonló kiterjedtségű, magyarázta Lengyel, hogy miért lenne fontos közelíteni a két típusú bér színvonalat ahelyett, hogy a különbség.
Az alelnök szerint ez még jobban ki fog domborodni a kormány egy másik intézkedése nyomán, még pedig akkor, amikor az új egészségügyi szabályozás értelmében mentőszolgálat vidéken több helyütt átveszi az orvosi ügyeleteket, amely gyakorlatot egyébként szintén kifogásolt a szakszervezet.
Nincs konzultáció az érdekvédelem és a döntéshozók között, nem látnak esettanulmányokat sem, magyarázta Lengyel, aki nem tudott számszerű adatokkal válaszolni Rónai Egon műsorvezetőnek arra a kérdésre, hogy van-e, illetve milyen mértékű a munkaerőhiány a mentősök között. Lengyel Tibor szerint az Országos Mentőszolgálat nem bocsát a szakszervezet részére ezzel kapcsolatos adatokat. Annyit viszont el tudott mondani a kollégái beszámolói alapján, hogy rengeteg önként vállalt túlóra és többletfeladatok átvállalásával tudják teljesíteni csak a szolgálatot...
„A FAGYHALÁL SZÉP HALÁL” – INTERJÚ A DON-KANYART AZ UTOLSÓK KÖZT ELHAGYÓ HETYEY TIBORRAL
VÁLASZ ONLINE
Szerző: LAKY ADOLF
2023.01.12.
Pontosan nyolcvan évvel ezelőtt, 1943. január 12-én a Vörös Hadsereg támadást indított a tengelyhatalmak Don-kanyarban felsorakozott egységei ellen. A sikeres szovjet áttörés nyomán a 2. magyar hadsereg összeomlott, és több tízezres veszteséget szenvedett el az összecsapás, majd a hideg orosz télban való rendezetlen visszavonulás során. A legtovább kitartó magyar hadosztálynál szolgált fiatal tüzértisztként Hetyey Tibor, akivel a doni katasztrófa 70. évfordulóján, 2013-ban a Heti Válasz hasábjain közöltünk interjút. Az akkor 95 éves veterán túlélte a hideget, az éhséget és a német „bajtársiasságot”, majd hazatérve fejmosást kapott felettesétől, mert kimondta: a háború elveszett. Hetyey Tibor 2018-ban hunyt el, az interjút pedig most, az összeomlás 80. évfordulóján újraközöljük...
Szerző: LAKY ADOLF
2023.01.12.
VILLÁMGYORSAN VÁLT A MAGYAR ÜZEMANYAGPIAC A RÉGIÓ LEGOLCSÓBBJÁBÓL A LEGDRÁGÁBBÁ
G7.HU
Szerző: PLETSER TAMÁS
2023.01.12.
A magyar autós tavaly novemberben még 480 forintért juthatott hozzá (feltéve, ha talált) fixáras benzinhez és gázolajhoz literenként, addig ma (január 10-én) átlagosan 650 forintért lehet 95-ös oktánszámú benzint és 720 forintért gázolajat tankolni a holtankoljak.net adatai szerint. A változás nemcsak azért szembetűnő, mert rendkívül gyorsan következett be, hanem azért is, mert Magyarország pillanatok alatt a régió legolcsóbb országából a legdrágább helyévé vált az üzemanyag árak vonatkozásában. Míg korábban a környék autósai hozzánk jártak át tankolni, most a benzinturizmus megfordult az országhatároknál, főleg Horvátország és Szlovénia esetében.
Úgy vélem, hogy ezt a hirtelen árváltozást a kormány politikája eredményezte. Két fő okot látok, hogy ide jutottunk.
Szerző: PLETSER TAMÁS
2023.01.12.
Úgy vélem, hogy ezt a hirtelen árváltozást a kormány politikája eredményezte. Két fő okot látok, hogy ide jutottunk.
1. A 13 hónapos árbefagyasztás és kézi vezérlés – az időnként egymásnak ellentmondó jogi szabályozás – eltorzította a piaci versenyt, ami miatt ma nem tud olyan rugalmasan reagálni az üzemanyag piac, mint a beavatkozás előtt.
2. Az államháztartás hiánya miatt a kormány 2022. december 6-át követően nagymértékben növelte az adó terhet a szektoron, amit a szereplők továbbhárítottak a fogyasztókra.
Nézzük az első pontot, az árbefagyasztás piactorzító hatását:
"MAGYARORSZÁG NAGYON NEHÉZ SZAKASZ ELŐTT ÁLL" - BOD PÉTER ÁKOS A KLUBRÁDIÓBAN
KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: PARA-KOVÁCS IMRE
2023.01.11.
Bod Péter Ákos a magyar gazdaság jelenlegi helyzetéről...
Műsorvezető: PARA-KOVÁCS IMRE
2023.01.11.
Bod Péter Ákos a magyar gazdaság jelenlegi helyzetéről...
GÁBOR GYÖRGY: AZ EGYHÁZ TAGJAI NEM SZENTEK, HANEM HALANDÓ, FÖLDI EMBEREK
HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.01.12.
A mai ember egészen másképp gondolkodik az idős korról, az öregségről, a betegségekről. mint a korábbiak. Még az is elképzelhető, hogy Ferenc pápa az egészségi állapotára hivatkozva lemond, miután rendkívül modern ember. Egyebek között erről beszélt a Hírklikknek Gábor György vallásfilozófus. Hozzátette: azt nem tudni, ez mennyire válhat rendszeressé, de lehet, hogy XVI. Benedek a lemondásával valamifajta paradigmát, példázatot teremtett meg.
Korábban 600 évig nem volt arra példa, amit 2013-ban XVI. Benedek pápa megtett, egészségügyi okokra hivatkozva, lemondott tisztségéről. Az egyház élén Ferenc pápa követte őt, aki akkor 76 éves volt és remek egészségügyi kondíciónak örvendett. Ám azóta eltelt tíz év, térdproblémái miatt láthattuk őt tolókocsiban is. Amennyiben fokozódnak az egészségügyi gondjai, elképzelhető-e, hogy ő is önként távozik tisztségéből?
Ezt nagyon nehéz megjósolni. Erre már ő maga is tett célzást, sőt, nagyon határozott utalást, hogy – tekintettel az egészségi állapotára – nem kizárt, adott esetben ő is lemond. Vagyis elképzelhető. Persze, az egészségi állapot még egy pápánál is – aki Szent Péter trónján ül – meghatározó, hiszen földi halandók vagyunk valamennyien. Arra azonban emlékeztetnék, hogy XVI. Benedek lemondásának sem feltétlenül az az oka, amit megneveznek, vagy aminek látszik. Bár voltak fizikai jelei annak, hogy az egészségi állapota megromlott, de azért hála istennek, a lemondás után még sokáig élt. Nála is nagyon sok egyéb ok volt, amiről már tudunk, ír róla a szaksajtó is. Például több nagyon komoly terve volt a pápaságának az elején, amiket szeretett volna megoldani, ám nem tudta. Ilyen volt többek közt a Vatikáni Bank esete. A Vallási Művek Intézetét – ahogy a bankot hivatalosan nevezik – az ő pápasága előtt – amikor Ratzinger bíborosként a Hittani Kongregáció prefektusa volt – nagyon sok belülről érkező támadás, kritika érte. Többek között felmerült a pénzmosás, a maffia pénzének átmosása is. Tudjuk azt, hogy a ’80-as évek végén bűncselekmények zajlottak le, a bank elnökét, Roberto Calvit, a londoni Blackfriars hídnál találták meg felakasztva. Öngyilkosságnak volt álcázva, de valójában gyilkosság volt. A pápának, XVI. Benedeknek nagyon komoly elképzelései voltak e terület reformjáról. A pápasága elején egyre-másra robbantak a nyugati sajtóban az egyházi körökben elkövetett abúzusokról szóló beszámolók is, amelyek azóta már sokkal szélesebb nyilvánosságot kaptak. Ezekkel is próbált valamit kezdeni, de nem nagy sikerrel. Sőt, voltak olyan felvetések, annyira nem sikerült ezekkel megbirkóznia, hogy akarva, akaratlanul még bizonyos esetek eltussolásában is részt vett. Miután nem járták végig következetesen ezt az utat, bagatellizálták, relativizálták, mondhatnám eltussolták ezeket az ügyeket. Aztán a Vatikánon belüli nagyon éles harcok is elkeserítették XVI. Benedeket. Ő kiváló gondolkodó, teológus volt, ám nagyon sokan azt mondták róla – és ebben lehet igazság –, hogy nem volt jó főpásztor. Az elméleti, teológiai kérdésekkel mélységesen tisztában volt, de mint vezető – a római katolikus egyház legfőbb feje – kevésbé volt sikeres...
Szerző: MILLEI ILONA
2023.01.12.
Korábban 600 évig nem volt arra példa, amit 2013-ban XVI. Benedek pápa megtett, egészségügyi okokra hivatkozva, lemondott tisztségéről. Az egyház élén Ferenc pápa követte őt, aki akkor 76 éves volt és remek egészségügyi kondíciónak örvendett. Ám azóta eltelt tíz év, térdproblémái miatt láthattuk őt tolókocsiban is. Amennyiben fokozódnak az egészségügyi gondjai, elképzelhető-e, hogy ő is önként távozik tisztségéből?
Ezt nagyon nehéz megjósolni. Erre már ő maga is tett célzást, sőt, nagyon határozott utalást, hogy – tekintettel az egészségi állapotára – nem kizárt, adott esetben ő is lemond. Vagyis elképzelhető. Persze, az egészségi állapot még egy pápánál is – aki Szent Péter trónján ül – meghatározó, hiszen földi halandók vagyunk valamennyien. Arra azonban emlékeztetnék, hogy XVI. Benedek lemondásának sem feltétlenül az az oka, amit megneveznek, vagy aminek látszik. Bár voltak fizikai jelei annak, hogy az egészségi állapota megromlott, de azért hála istennek, a lemondás után még sokáig élt. Nála is nagyon sok egyéb ok volt, amiről már tudunk, ír róla a szaksajtó is. Például több nagyon komoly terve volt a pápaságának az elején, amiket szeretett volna megoldani, ám nem tudta. Ilyen volt többek közt a Vatikáni Bank esete. A Vallási Művek Intézetét – ahogy a bankot hivatalosan nevezik – az ő pápasága előtt – amikor Ratzinger bíborosként a Hittani Kongregáció prefektusa volt – nagyon sok belülről érkező támadás, kritika érte. Többek között felmerült a pénzmosás, a maffia pénzének átmosása is. Tudjuk azt, hogy a ’80-as évek végén bűncselekmények zajlottak le, a bank elnökét, Roberto Calvit, a londoni Blackfriars hídnál találták meg felakasztva. Öngyilkosságnak volt álcázva, de valójában gyilkosság volt. A pápának, XVI. Benedeknek nagyon komoly elképzelései voltak e terület reformjáról. A pápasága elején egyre-másra robbantak a nyugati sajtóban az egyházi körökben elkövetett abúzusokról szóló beszámolók is, amelyek azóta már sokkal szélesebb nyilvánosságot kaptak. Ezekkel is próbált valamit kezdeni, de nem nagy sikerrel. Sőt, voltak olyan felvetések, annyira nem sikerült ezekkel megbirkóznia, hogy akarva, akaratlanul még bizonyos esetek eltussolásában is részt vett. Miután nem járták végig következetesen ezt az utat, bagatellizálták, relativizálták, mondhatnám eltussolták ezeket az ügyeket. Aztán a Vatikánon belüli nagyon éles harcok is elkeserítették XVI. Benedeket. Ő kiváló gondolkodó, teológus volt, ám nagyon sokan azt mondták róla – és ebben lehet igazság –, hogy nem volt jó főpásztor. Az elméleti, teológiai kérdésekkel mélységesen tisztában volt, de mint vezető – a római katolikus egyház legfőbb feje – kevésbé volt sikeres...
HIÁBA EMELKEDIK KÉTSZÁZEZER FORINT FÖLÉ AZ ÁTLAGNYUGDÍJ MAGYARORSZÁGON, HA AZ IDŐSEK HÁROMNEGYEDE ENNÉL KEVESEBB PÉNZT KAP
NÉPSZAVA
Szerző: GULYÁS ERIKA
2023.01.12.
Folytatódik az idősek ellátásainak leszakadása, a kormány nem hallgatta meg az idősek szervezeteinek követeléseit, hogy a kisnyugdíjasoknak többet kellene adni, hiszen a pénzükért lassan az élelmet sem tudják megvenni maguknak.
Sok száz sajtómegjelenés született az elmúlt egy hónapban abból az egyetlen rendeletből, hogy 2023. január 1-től 15 százalékkal megemeli a kormány a nyugdíjakat. Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízottól Szentkirályi Alexandra kormányszóvivőn át Varga Mihály pénzügyminiszterig minden kormányzati megszólaló azt sulykolta a lakosság fejébe, hogy a példátlanul magas emeléssel nagyon jól járnak az idősek, hiszen a 177 ezer forintos tavalyi átlagnyugdíj helyett a mai napon 27 ezer (pontosan 26 és félezer) forinttal több pénz érkezik a számlájukra. Az MTI a kifizetések megkezdéséhez igazítva közreadott tegnap egy KSH adatsort, ami segít az átlag mögé nézni.
Annak a több mint 54 ezer embernek ugyanis, akinek a nyugdíja kevesebb mint 40 ezer forint, az emelés csak legfeljebb hatezer forint, míg a 123 ezer 300 ezer forint feletti nyugdíjjal rendelkező társuk minimum 45 ezer forinttal kap többet.
Az ő emelésük összege tehát magasabb, mint a sor végén lévők havi ellátása, vagyis a mostani nyugdíjemelés tovább növeli a szakadékot nyugdíjas és nyugdíjas között, mert a kormány meg sem hallgatta az idősek szervezeteinek követeléseit, hogy a kisnyugdíjasoknak többet kellene adni, hiszen a pénzükért lassan az élelmet sem tudják megvenni maguknak. Hiába emelkedik mától kétszázezer forint fölé az átlagnyugdíj Magyarországon, az idősek háromnegyede ennél kevesebb pénzt kap, s a helyzetet tovább rontja, hogy az aktív dolgozók nettó 325 ezer forintos átlagkeresetétől még távolabb kerültek a nyugdíjak. Tavaly az első tíz hónapban 17,4 százalékkal emelkedtek a bérek, míg a nyugdíjak csak 14 százalékkal az év egészét nézve és az elfogadott 14-16 százalékos minimálbér és garantált bérminimum emelés azt vetíti előre, hogy az idősek ellátásainak leszakadása folytatódik...
Szerző: GULYÁS ERIKA
2023.01.12.
Sok száz sajtómegjelenés született az elmúlt egy hónapban abból az egyetlen rendeletből, hogy 2023. január 1-től 15 százalékkal megemeli a kormány a nyugdíjakat. Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízottól Szentkirályi Alexandra kormányszóvivőn át Varga Mihály pénzügyminiszterig minden kormányzati megszólaló azt sulykolta a lakosság fejébe, hogy a példátlanul magas emeléssel nagyon jól járnak az idősek, hiszen a 177 ezer forintos tavalyi átlagnyugdíj helyett a mai napon 27 ezer (pontosan 26 és félezer) forinttal több pénz érkezik a számlájukra. Az MTI a kifizetések megkezdéséhez igazítva közreadott tegnap egy KSH adatsort, ami segít az átlag mögé nézni.
Annak a több mint 54 ezer embernek ugyanis, akinek a nyugdíja kevesebb mint 40 ezer forint, az emelés csak legfeljebb hatezer forint, míg a 123 ezer 300 ezer forint feletti nyugdíjjal rendelkező társuk minimum 45 ezer forinttal kap többet.
Az ő emelésük összege tehát magasabb, mint a sor végén lévők havi ellátása, vagyis a mostani nyugdíjemelés tovább növeli a szakadékot nyugdíjas és nyugdíjas között, mert a kormány meg sem hallgatta az idősek szervezeteinek követeléseit, hogy a kisnyugdíjasoknak többet kellene adni, hiszen a pénzükért lassan az élelmet sem tudják megvenni maguknak. Hiába emelkedik mától kétszázezer forint fölé az átlagnyugdíj Magyarországon, az idősek háromnegyede ennél kevesebb pénzt kap, s a helyzetet tovább rontja, hogy az aktív dolgozók nettó 325 ezer forintos átlagkeresetétől még távolabb kerültek a nyugdíjak. Tavaly az első tíz hónapban 17,4 százalékkal emelkedtek a bérek, míg a nyugdíjak csak 14 százalékkal az év egészét nézve és az elfogadott 14-16 százalékos minimálbér és garantált bérminimum emelés azt vetíti előre, hogy az idősek ellátásainak leszakadása folytatódik...
KEDVES SZÜLŐK, IDEJE ELFOGADNI, HOGY NEM LEHET MEGMONDANI A GYEREKNEK, MENNYI IDŐT TÖLTSÖN KÉPERNYŐ ELŐTT
QUBIT
Szerző: KENDE ÁGNES
2023.01.12.
A felnőttek egy része még mindig az időkorlát felől közelíti meg a gyerekek digitális eszközhasználatának szabályozását, miközben a kutatók szerint el kell fogadni, hogy a világ megváltozott, és a gyerekek online és offline élete már nem válik úgy el egymástól, mint ahogy azt a szüleik elképzelik.
Szerző: KENDE ÁGNES
2023.01.12.
„A szülői generáció gyakorlatilag kérdés nélkül fogadja el, hogy a gépezés rossz, és azt szabályozni kell. A gyerekek pedig a legimitációját kérdőjelezik meg ennek az egésznek, hogy valaki magyarázza már meg nekik, mi értelme van ennek az egész képernyőidő-szabályozásnak” – mondta Pintér Róbert szociológus, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa a Qubitnek.
Tagadhatatlan, hogy az egyes korosztályok közötti technológiai szakadék egyre gyorsabban mélyül, és ez olyan helyzet elé állítja a szülőket, amivel ők nem találkozhattak gyerekkorukban. „Míg mi felnőttek még mindig ott tartunk, hogy váltogatunk az online és az offline világ között, addig a most felnövő gyerekek már online bennszülöttek, akik az okostelefonnal és iPaddel a kezükben nőnek fel, ez pedig a szülők és gyerekek közötti folyamatos konfliktusokhoz és a gyerekek meg nem értéséhez vezet” – mondta Jiří Zounek, a brnói Masaryk Egyetem történészprofesszora egy tavaly decemberi interjúban, amelyben szerzőtársával, Libor Juhaňákkal, az egyetem információkutatással és filozófiával foglalkozó tanárával beszéltek új könyvükről, amely a 15 évesek online tanulási módszereiről szól.
„Könnyű belecsúszni abba, hogy generációs konfliktusként értelmezzük azt, ami mögött egyszerűen csak az van, hogy a gyerekek hatékonyabban tudják használni a technológiát, mint a szüleik és a tanáraik. Megváltoztak az idők, ennyi az egész, a felnőttek meg ezt nem értik” – mondta Zounek. A kutatásból is jól látszik, hogy mik azok a problémák és konfliktusok, amelyek aztán a családban és az iskolában robbannak, mivel sok szülő még mindig azt hiszi, hogy a digitális technológia csak szórakozásra való. „Amikor a kamaszok egy iskolai projekten dolgoznak vagy úgy tanulnak angolul, hogy a kedvenc zenekarukat hallgatják a YouTube-on, a szüleik ezt teljesen másképp értelmezik, mert az ő életükben még nem volt ilyen.” ...
Tagadhatatlan, hogy az egyes korosztályok közötti technológiai szakadék egyre gyorsabban mélyül, és ez olyan helyzet elé állítja a szülőket, amivel ők nem találkozhattak gyerekkorukban. „Míg mi felnőttek még mindig ott tartunk, hogy váltogatunk az online és az offline világ között, addig a most felnövő gyerekek már online bennszülöttek, akik az okostelefonnal és iPaddel a kezükben nőnek fel, ez pedig a szülők és gyerekek közötti folyamatos konfliktusokhoz és a gyerekek meg nem értéséhez vezet” – mondta Jiří Zounek, a brnói Masaryk Egyetem történészprofesszora egy tavaly decemberi interjúban, amelyben szerzőtársával, Libor Juhaňákkal, az egyetem információkutatással és filozófiával foglalkozó tanárával beszéltek új könyvükről, amely a 15 évesek online tanulási módszereiről szól.
„Könnyű belecsúszni abba, hogy generációs konfliktusként értelmezzük azt, ami mögött egyszerűen csak az van, hogy a gyerekek hatékonyabban tudják használni a technológiát, mint a szüleik és a tanáraik. Megváltoztak az idők, ennyi az egész, a felnőttek meg ezt nem értik” – mondta Zounek. A kutatásból is jól látszik, hogy mik azok a problémák és konfliktusok, amelyek aztán a családban és az iskolában robbannak, mivel sok szülő még mindig azt hiszi, hogy a digitális technológia csak szórakozásra való. „Amikor a kamaszok egy iskolai projekten dolgoznak vagy úgy tanulnak angolul, hogy a kedvenc zenekarukat hallgatják a YouTube-on, a szüleik ezt teljesen másképp értelmezik, mert az ő életükben még nem volt ilyen.” ...
MITŐL LESZ VONZÓ A TANULÁS, A SZAKÉRTELEM PL. A PEDAGÓGUSPÁLYÁN?
FACEBOOK
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2023.01.12.
Mitől lesz vonzó a tanulás, a szakértelem pl. a pedagóguspályán?
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2023.01.12.
- A fizetéstől nem.
- Ez így, ebben a formában nem egy olyan értelmiségi pálya, amiben önmegvalósításról beszélhetünk, hanem végrehajtó, adminisztratív igazoló, tehát ettől sem.
- Attól sem, hogy olyan életpályamodell lenne, amiben tervezhető a karrier, valós, nem adminisztratív tartalmak alapján.
- Attól sem, hogy aki erre a pályára készül, annak el kell felejtenie a kritikai gondolkodást. Ma a büntetések, megtorlások korlátai között mozoghat, ha "nem áll be a sorba". A pedagóguspálya elvárásait ma az "eligazítás" szóval lehet jellemezni. Az menjen, aki ezt tudja vállalni.
Már nem fontos a nyelvvizsga sem, és amint látható, a ponthatár sem. Hogy ettől lesz-e elég felvételiző, no meg végzős, és a pályán maradó, kétlem. A probléma összetett, és évek óta kezeletlen. És mindig veszítünk a szakmaiságból.
TÉNYLEG TELJESEN ÁTÍRTÁK AZ EGYETEMI FELVÉTELI SZABÁLYAIT, ELTŰNTEK A NÉPSZERŰ SZAKOK ELŐZETES PONTHATÁRAI
EDULINE
Szerző: CSIK VERONIKA, SZABÓ FRUZSINA
2023.01.11.
Nem verte nagydobra az innovációs minisztérium, de a felvételi tájékoztatóból egyértelműen kiderül: idén nem húznak központi, előzetes ponthatárokat azon a negyven népszerű szakon, amelyeken eddig csak a viszonylag magas pontszámú jelentkezők szerezhettek állami ösztöndíjas helyet. Vannak viszont „keretszámok”: a jelentkezők megnézhetik, a különböző képzési területeken összesen hány államilag támogatott hely van.
A vonatkozó szakokhoz korábban, a felsőoktatásért felelős miniszter által meghatározott minimumponthatárok megszűntek, de a felsőoktatási intézmények saját hatáskörben határozhatnak meg minimumpontokat. Az állami ösztöndíjas meghirdetések korlátját az egyetemeknek a fenntartójukkal is egyeztetett kapacitása határozza meg
- írta az Eduline kérdésére az Oktatási Hivatal (OH). Arra voltunk kíváncsiak, mi lesz 2023-ban azzal a negyven szakkal, amelyeken évek óta csak azok a felvételizők szerezhetnek államilag támogatott helyet, akik elérték a központilag, előzetesen meghúzott ponthatárt - ez számos népszerű alapszakon 400 körüli volt. Ebbe a körbe tartozott többek között az általános orvosi, a tanári, a turizmus-vendéglátás, a kommunikáció- és médiatudomány, az állatorvosi, a fogorvosi, a jogász, a pszichológia, a történelem, a szabad bölcsészet képzés...
Szerző: CSIK VERONIKA, SZABÓ FRUZSINA
2023.01.11.
A vonatkozó szakokhoz korábban, a felsőoktatásért felelős miniszter által meghatározott minimumponthatárok megszűntek, de a felsőoktatási intézmények saját hatáskörben határozhatnak meg minimumpontokat. Az állami ösztöndíjas meghirdetések korlátját az egyetemeknek a fenntartójukkal is egyeztetett kapacitása határozza meg
- írta az Eduline kérdésére az Oktatási Hivatal (OH). Arra voltunk kíváncsiak, mi lesz 2023-ban azzal a negyven szakkal, amelyeken évek óta csak azok a felvételizők szerezhetnek államilag támogatott helyet, akik elérték a központilag, előzetesen meghúzott ponthatárt - ez számos népszerű alapszakon 400 körüli volt. Ebbe a körbe tartozott többek között az általános orvosi, a tanári, a turizmus-vendéglátás, a kommunikáció- és médiatudomány, az állatorvosi, a fogorvosi, a jogász, a pszichológia, a történelem, a szabad bölcsészet képzés...
NA VÉGRE! - INNENTŐL PEDIG NINCS MEGÁLLÁS...
FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2023.01.11.
Na végre!
Deutsch Tamás a Milton Friedman Egyetem Nemzetközi és Politikatudományi Tanszékén „Labdarúgó stadionok üzemeltetése” címmel tart kurzust.
És persze érdekelne, milyen kutatási területeket javasol a hallgatóknak, például diplomamunkájuk elkészítéséhez. Gondolom az egyik terület, amelynek Deutsch bizonyítottan nemzetközi szakértője, a stadion-beléptetési rendszerek komparatisztikája.
Valóban megújulni látszik hát a magyar felsőoktatási rendszer, miközben a lipsi ajvékolók javában hisztikéznek.
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2023.01.11.
Deutsch Tamás a Milton Friedman Egyetem Nemzetközi és Politikatudományi Tanszékén „Labdarúgó stadionok üzemeltetése” címmel tart kurzust.
Megnézném a tantárgyleírást, a tematikát, a kötelező és ajánlott irodalom jegyzékét, s egyetemi kurzusról lévén szó, az idegennyelvű szakirodalom listáját, továbbá szeretném tudni, vajon az idegennyelvű szakirodalom feldolgozását maga Deutsch Tamás vezeti-e?
Érdekelne a diszciplina tudásszociológiai meghatározása, érdekelne a Deutsch által alkalmazott tudományos módszertan, érdekelne, hogy a Stadionüzemeltetés a tudományok rendszerében hol helyezkedik el, alaptudomány, avagy alkalmazott tudomány, absztrakt vagy tapasztalati tudomány, természet- vagy társadalomtudomány, továbbá interdiszciplináris megközelítést alkalmaz-e Deutsch tanár úr?
Érdekelne a diszciplina tudásszociológiai meghatározása, érdekelne a Deutsch által alkalmazott tudományos módszertan, érdekelne, hogy a Stadionüzemeltetés a tudományok rendszerében hol helyezkedik el, alaptudomány, avagy alkalmazott tudomány, absztrakt vagy tapasztalati tudomány, természet- vagy társadalomtudomány, továbbá interdiszciplináris megközelítést alkalmaz-e Deutsch tanár úr?
És persze érdekelne, milyen kutatási területeket javasol a hallgatóknak, például diplomamunkájuk elkészítéséhez. Gondolom az egyik terület, amelynek Deutsch bizonyítottan nemzetközi szakértője, a stadion-beléptetési rendszerek komparatisztikája.
Valóban megújulni látszik hát a magyar felsőoktatási rendszer, miközben a lipsi ajvékolók javában hisztikéznek.
És irigykedve mondom, hogy bezzeg míg engem a hetvenes években, az ELTE Bölcsészkarán, azaz a pártállam kellős közepén nem tanított sem Komócsin Zoltán, sem Biszku Béla, sem Berecz János, sem Nemes Dezső, de még csak Németh Károly sem, addig a mai fiataloknak már kijut Deutsch Tamás.
Innentől pedig nincs megállás.
Innentől pedig nincs megállás.
ORBÁN VIKTOR OKKAL BARÁTKOZIK A BOSZNIAI SZERB VEZETŐVEL, AKI ÉPPEN KITÜNTETTE PUTYINT
TELEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2023.01.12.
A Balkánon sokszor összekeverednek a valós célok, és ami kívülről is látható. A boszniai szerbek vezetői például látszólag destabilizálnának, kiválnának Bosznia-Hercegovinából, de azért annyira nem erős ez a szándékuk. Szerbia eközben mintha támogatná ezt a törekvést, de valójában mégsem. Magyarország pedig mintha már megint az Európai Unió közös törekvései ellen menne a Putyin-barát Banja Luka-i rezsim támogatásával, de ezzel olykor Brüsszelnek is szolgálatokat tesz.
Bosznia-Hercegovinát három nép alkotja, a bosnyákok, a horvátok és a szerbek. A bosnyákok és a horvátok örömmel csatlakoznának az EU-hoz és a NATO-hoz, a katonai szövetséget a bosnyákok 69, illetve a horvátok 77 százaléka üdvözölné – de a szerbeknek csak a 8 százaléka, mert ők Vlagyimir Putyint kedvelik, vezetőjük, Milorad Dodik, éppen a napokban ki is tüntette az orosz elnököt, ami azért az Ukrajna elleni orosz agresszió kellős közepén globálisan is egyedi eseménynek számít.
A boszniai szerbek elutasítják a nyugati orientációt és alapvetően destabilizálnák Bosznia-Hercegovina jelenlegi működését. Orbán Viktor és Magyarország Bosznia-Hercegovinában mégis kifejezetten a boszniai szerbeket pénzeli. A Boszniai Szerb Köztársaságba (amit e cikkben majd sokszor csak úgy rövidítünk, hogy RS, azaz Republika Srpska) küldünk támogatást és hitelt, illetve Orbán Viktor állandóan az RS vezetőjével, Milorad Dodikkal barátkozik.
De tényleg miért teszi ezt? Kell némi balkáni érdeklődés ahhoz, hogy valaki elmélyedjen a boszniai szerbek és Magyarország összetett kapcsolatában, ám cserébe nagyon izgalmas történetet ajánlunk. Németh Ferencnek, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatójának, illetve Szekeres W. István Brüsszelben dolgozó Balkán-szakértőnek (aki korábban a Figyelő újságírója volt) a segítségével kezdjünk egy gyors céltérképpel! Ki mit vár a segítségtől, mit szólnak ehhez az érdekeltek? Aztán pedig bemutatjuk részletesen is a helyzetet...
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2023.01.12.
Bosznia-Hercegovinát három nép alkotja, a bosnyákok, a horvátok és a szerbek. A bosnyákok és a horvátok örömmel csatlakoznának az EU-hoz és a NATO-hoz, a katonai szövetséget a bosnyákok 69, illetve a horvátok 77 százaléka üdvözölné – de a szerbeknek csak a 8 százaléka, mert ők Vlagyimir Putyint kedvelik, vezetőjük, Milorad Dodik, éppen a napokban ki is tüntette az orosz elnököt, ami azért az Ukrajna elleni orosz agresszió kellős közepén globálisan is egyedi eseménynek számít.
A boszniai szerbek elutasítják a nyugati orientációt és alapvetően destabilizálnák Bosznia-Hercegovina jelenlegi működését. Orbán Viktor és Magyarország Bosznia-Hercegovinában mégis kifejezetten a boszniai szerbeket pénzeli. A Boszniai Szerb Köztársaságba (amit e cikkben majd sokszor csak úgy rövidítünk, hogy RS, azaz Republika Srpska) küldünk támogatást és hitelt, illetve Orbán Viktor állandóan az RS vezetőjével, Milorad Dodikkal barátkozik.
De tényleg miért teszi ezt? Kell némi balkáni érdeklődés ahhoz, hogy valaki elmélyedjen a boszniai szerbek és Magyarország összetett kapcsolatában, ám cserébe nagyon izgalmas történetet ajánlunk. Németh Ferencnek, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatójának, illetve Szekeres W. István Brüsszelben dolgozó Balkán-szakértőnek (aki korábban a Figyelő újságírója volt) a segítségével kezdjünk egy gyors céltérképpel! Ki mit vár a segítségtől, mit szólnak ehhez az érdekeltek? Aztán pedig bemutatjuk részletesen is a helyzetet...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)