2023. április 6., csütörtök

NAVRACSICS TIBOR ELKÖLTÖZÖTT A FELESÉGÉTŐL – HUPPA-LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2023.04.06.


Family first

“…a sajtó képviselőit arra kérem, legyenek tekintettel a gyermekeinkre, és tartsák tiszteletben a döntést. Köszönöm.”

Még itt:

“…Innentől fogva a válás kikürtölése voltaképp Varga Judit Szájer-féle eresze, ami az olvasatunkban a hazugság és szemforgatás szinonimája. Valamint az aljas képmutatásé. A vizet prédikálásé és bort ivásé, illetve lehetne folytatni annak jellemzését, amikor lehull az álca, és szikáran áll előttünk a hazugság maga. S ha még volna is bennünk annyi gyerekszoba, hogy Varga nacsasszony válásával – mint magánügy – ne foglalkozzunk, mégis feljogosítva érezzük magunkat erre, mert ő annak a hatalomnak az ordas képviselője, amelyik a gatyánkban matat minduntalan, és szemforgató-ájtatos módon írná elő, hogyan is kellene élnünk. Mi több, hogy mit kellene gondolnunk. Leginkább azt, amit számunkra előírnak, miközben ők mást cselekszenek permanensen.” Rezeda: Varga Judit az ereszen

Menczer szerint mind meghalunk

Felmondja a leckét.

Kormányinfót tartanak ma

Újabb bérlet…?

Annak éri meg drága orosz gázt venni, aki ezzel jól jár

“Korántsem véletlen, hogy az Orbán-kormány szeret az autoriter államokkal „üzletelni”. Azoknál ugyanis része az üzletnek, hogy bizonyos beszerzett mennyiségű termék után bizonyos részösszegeket átutalnak „valahova”. Ezt ők imádják. Egy német cégnek nyilván nem lehet ilyet előadni, de egy azeri, vagy egy orosz cég számára teljesen természetes része a működésnek. Ott így működik a világ.”

A műemlékvédelem után a műtárgyvédelmet is megtörné a kormány

Lázár János, az egyik olvasat szerint, azért nyúl bele drasztikusan a műtárgyvédelembe, hogy segítse a történelmi arisztokrácia restitúciós igényeinek kielégítését.

Az MNB cégének festményvásárlásairól

A portál összesítése szerint eddig több mint 4 milliárd forint közpénzt költöttek erre a célra. Eleinte néhány hetente vettek képeket, majd tavaly kicsit lelassult a beszerzési láz. Most azonban ismét nekibuzdultak és kinéztek pár képet, de az eladót és az árat kitakarták a hivatalos iratokból.

Lehulladékozta az újságírót a székletfixált fideszes képviselő

És ehhez sincs… Bizonyos szint fölött, ugye…

Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:

VÖLNER–SCHADL-ÜGY: HÓNAPOKON ÁT LEHALLGATTÁK CZINE ÁGNES ALKOTMÁNYBÍRÓ VÉGREHAJTÓ GYEREKEIT

24.HU
Szerző: HORVÁTH CSABA LÁSZLÓ
2023.04.06.


A nyomozók szerint Czine Ágnes alkotmánybíró két, végrehajtóként dolgozó gyereke bizalmas kapcsolatban állt Schadl Györggyel és feleségével. Fiedler Laura konspirált körülmények közt találkozhatott a végrehajtói kar vezetőjének nejével Schadl letartóztatása után, fivérével kapcsolatban pedig az vetődött fel, közreműködhetett abban, hogy az egyik későbbi vádlott és társai jogtalan előnyhöz jussanak. Fiedler Bálint irodájának adatait le is kérték a nyomozók, hasonlóan a később megvádolt végrehajtókhoz. Bár mindkét testvért lehallgatták, úgy tűnik, végül még csak tanúként sem idézték be őket a hatóságok.

Megírtuk, hogy Schadl György, a végrehajtói kar elnöke 2021 szeptemberében, két hónappal a letartóztatása előtt Czine Ágnes alkotmánybíróval találkozott a NER-elit egyik kedvenc étteremében, a Várkert Bazárnál működő Felixben. A 24.hu által megismert nyomozati iratokból most az is kiderült, hogy Schadl elfogása után másfél hónappal az ügyészség indítványára a bíróság engedélyezte az alkotmánybíró végrehajtóként dolgozó gyerekeinek lehallgatását.

A dokumentumok szerint a Budai Központi Kerületi Bíróság 2021. december 15. és 2022. március 14. közt engedélyezte az információs rendszer titkos megfigyelését, vagyis Fiedler Bálint és Fiedler Laura önálló bírósági végrehajtó lehallgatását. Erre tehát azután került sor, hogy Schadl már letartóztatásban volt...

Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:

ÍGY VERI ÁT A KORMÁNY A NYUGDÍJASOKAT

HVG / HVG360
Szerző: hvg.hu
2023.04.05.


Hiába hangoztatja a kormány azt, hogy a nyugdíjak megőrzik a vásárlóértéküket, valójában a nyugdíjasok hitelezik a költségvetést – az e heti HVG részletesen levezeti, miként.

Éves szinten 14 százalékkal nőttek a nyugdíjak tavaly, miközben az infláció egész éves átlagban is 14,5 százalékos volt, decemberre pedig már 24,5 százalékra ugrott fel. Sőt, mivel a nyugdíjat mindig utólag emelték fel az infláció épp becsült szintjére (januárban 5, júliusban további 3,9, novemberben pedig 4,5 százalékkal), a gyakorlatban a nyugdíjasok hitelezték a költségvetést – olvasható az e heti HVG-ben. Hasonló volt a helyzet 2021-ben is, akkor három részletben, 4,8 százalékkal emelték a nyugdíjat, miközben az infláció 5,1 százalékos volt.

Ezen szépített kicsit a nyugdíjprémium és a 13. havi nyugdíj visszaépítése, de ez egyszeri összeg volt, nem épült be a havi nyugdíjba. Ráadásul az idősek fogyasztási szokásai szerint átsúlyozott infláció még magasabb is, tavaly például nem 14,5, hanem 15,2 százalék volt.

Hogy a nyugdíjasok tömegesen ne menjenek teljesen tönkre, a kormány központi árszabályozással segít. Így jön létre egy olyan feszültség a költségvetésben, hogy a rezsicsökkentési alap 2580 milliárd forintja már megközelíti az összes nyugdíjkiadásra szánt 5555 milliárdos keret felét. Vagyis ha nem ragaszkodnának ahhoz, hogy tízéves szinten tartsanak néhány energiaárat, bőven lehetett volna pénz arra, hogy a valóban rászorulókat támogassák.

Részletek az e heti HVG-ben, illetve a hvg360-on.

Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:

2023. április 5., szerda

TÖMEGESEN MONDHATNAK FEL A PEDAGÓGUSOK, HA ELVESZIK A KÖZALKALMAZOTTI JOGVISZONYUKAT

SZABAD EURÓPA
Szerző: KERTÉSZ ÁDÁM
2023.04.04.


Egy hét alatt több mint háromezer tanár jelezte, hogy kész felmondani abban az esetben, ha a kormány az új jogállási törvénnyel megszünteti a pedagógusok közalkalmazotti jogviszonyát – mondta a Szabad Európának Nagy Erzsébet, a felmérést kezdeményező Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője.

Eddig 3012 pedagógus jelezte, hogy felmondja munkaviszonyát, ha a kormány az új jogállási törvénnyel megszünteti a tanárok közalkalmazotti státuszát – derül ki az aHang oldalán indított felmérésből.

A kormány tervei szerint júniustól minden közoktatásban dolgozót, beleértve az egyházi, alapítványi, magánintézmények alkalmazottait is egy egységes jogállási törvény hatálya alá helyezne. A törvénytervezet a PDSZ szerint minden pedagógus számára rendkívül hátrányos rendelkezéseket tartalmaz, de a közalkalmazottak esetében a különbség drámai.

A szakszervezet pontokba szedte a tervezett változtatásokat:

- Elveszik a nevelőtestület szakmai szabadságát, a fontos döntések a tankerületekhez kerülnek. Az iskolák, óvodák ezentúl nem dönthetnek önállóan a saját működési rendjükről, pedagógiai programjukról, de még az éves munkatervükről sem.

- Megtiltják, hogy a pedagógusok bármilyen formában kritikusan szólaljanak fel a közoktatás állapotával kapcsolatban. A tanárokat fegyelmi eljárással fenyegetik, ha mégis megteszik, az elbocsátásukkal vagy fizetésük húszszázalékos csökkentésével is járhat fél évig.

- A tervezett bérsávok olyan szélesek, hogy a munkáltató szubjektív megítélése alapján akár hatszázezer forintos különbség is lehet a tanárok fizetése között. Az alsó határok nem jelentenek béremelést.

- A pedagógus technikai eszközökkel ellenőrizhető, megfigyelhetik kamerával, valamint saját számítógépét és telefonját is átvizsgálhatják, ezzel belelátva a tanulók és családjuk életébe is.

- A napi maximum munkaidő 8-ról 12-re, a heti 32-ről 48 órára nőhet.

- A felmondási idő az eddigi két hónapról hat hónapra nő, a szabadságok száma pedig 46-ról 35 napra csökkenhet, mert a szabadság alatt 15 munkanapra bármilyen munkára berendelhető a pedagógus.

- A tanév hossza legalább 180 tanítási nap lenne, a miniszter jogosult a tanévet július 15-ig meghosszabbítani, ami súlyosan sérti a tanulók és a szülők érdekeit is.

- A státusztörvény a diákokat is bünteti, ha az intézmény pedagógusai sztrájkolnak, mert a fenntartó akár nevelő-oktató munkára alkalmatlan helyre is áttelepítheti a gyerekeket, ha az iskolában, óvodában elhúzódó sztrájk van.

- A nyugdíjba vonulók a korábbi négyhavi helyett egyhavi fizetésre lesznek jogosultak munkavégzés nélkül. A jubileumi jutalmaknál is kedvezőtlenebb számítást alkalmaznak...

Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:

AKCIÓKRA VÁRNAK A VÁSÁRLÓK, A REKORDDRÁGULÁS KÖZBEN A KERESKEDŐK ÖRÜLHETNEK, HA A TAVALYI FORGALMUK MEGLESZ

NÉPSZAVA
Szerzők: TÖRŐ ANDRÁS, VARGA DÓRA
2023.04.05.


Az utolsó napokra hagyják az idei húsvéti beszerzést az emberek, és azt is jobban megnézik, hogy a drágaság közepette mire költenek. A kereskedők örülhetnek, ha a tavalyi mennyiséget eladják.

Sajátos hozadéka lett az idei húsvétra az árstopoknak és a száguldó infláció miatt egyre jobban visszaeső fogyasztásnak: a korábban éppen a felvásárlási rohamokat megakadályozni hivatott vásárlási limiteket most több áruházlánc is eltörli az ünnepek idejére. Így a családok most legalább annak örülhetnek, hogy ha a tavalyi ár duplájáért is, de legalább annyi tojást vehetnek, amennyit csak akarnak.

Legalábbis akkor, ha a Tescóba mennek. Az áruházlánc március 29. és április 8. között a tojásra minden vásárlási korlátozást megszüntetett, így az árstopos étolajból 4 litert, lisztből 10, csirkemellből és -farhátból 4, sertéscombból 6, burgonyából pedig 12 kilót is meg lehet majd venni az ünnepekre. A Spar is hasonlóképp döntött: itt szombatig a cukorból és a lisztből az eddigi 2, illetve 5 kilót lehet duplázni, árstopos tejből 2 liter helyett 6 litert, olajból pedig 2 liter helyett 4 litert lehet egyszerre megvásárolni. Tojásból viszont itt legfeljebb 50 darab vihető húsvétkor is – igaz, eddig csak 36 darab volt a megvehető mennyiség.

A vásárlási limitek feloldása egyértelműen a vevők vonzását szolgálja, az utóbbi hónapokban ugyanis

a rekordmagas árak miatt egyre kevesebb élelmiszert vásárolnak az emberek.

A KSH legutóbbi adatai szerint januárban már 4,8 százalékkal kevesebb élelmiszert pakoltak a vásárlók a kosaraikba, amelyekért azonban a drágulás miatt így is bő 140 milliárd forinttal többet fizettek ki...

Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:

A TUDOMÁNYKOMMUNIKÁCIÓ ÖTVEN ÁRNYALATA

QUBIT
Szerző: TUBOLY ÁDÁM TAMÁS
2023.04.05.


A tudománykommunikáció híd a tudósok és a nyilvánosság között. De hogyan érdemes ezt a hidat felépíteni, és mennyit számítanak a tartalomhoz képest a prezentáció külsőségei?

A tudomány és társadalom viszonyát érintő kutatások az utóbbi időkben érdekes, sokszor váratlan összefüggésekre mutattak rá. Mindennapi tapasztalatainkkal és fanyalgásainkkal ellentétben Nyugat-Európában és Magyarországon is nőtt a tudományba vetett bizalom a koronavírus-járvány kitörése óta (az orvosok iránti bizalom némileg csökkenő tendenciát mutat, ám általánosságban mégiscsak nőtt). Nem feltétlenül ezt látjuk magunk körül, esetleg a személyes tapasztalatunk sem ez, de m a számok erre utalnak. Kétségtelen, hogy ebben a pozitív folyamatban komoly szerepet játszik a tudománykommunikáció.

Míg néhány évvel, esetleg évtizeddel ezelőtt kimondottan lesajnálóan néztek azokra a kutatókra, tudósokra, akik a laikusokat kívánták megszólítani, és gyakran a kutatási idejüket is feláldozták a tudomány népszerűsítésének oltárán, manapság a tudománykommunikáció valamilyen közérthető formája eleve be van építve a nagyobb pályázatok elbírálásának bírálati rendszerébe (pl. Marie Curie ösztöndíjak). Nem lehetetlen tehát, hogy két hasonló kaliberű és jelentőségű pályázat közül az egyik azért bukjon el, mert nem sikerült meggyőzni a zsűrit a pályázó tudománykommunikációs képességeiről.

Éppen ezért megkerülhetetlen, hogy a diákok, posztdoktori és vezető kutatók valamilyen formában foglalkozzanak a tudománykommunikációval. Mivel ma már nincsenek erre épülő komplett egyetemi képzések (de a legtöbb egyetemen még csak speciálisan ilyen céllal megtervezett kurzusok sem érhetők el), ha a kutató nem akar összeomlani a közvélemény érdeklődő nyomása alatt, vagy nem akarja idő előtt kiírni magát piaci kiadók kegyeiből, autodidakta módon, félnapos workshopok pogácsamorzsás tantermeiben vagy az elérhető szakirodalom segítségével kell magát fejlesztenie.

Éppen ezért tűnik fontosnak Farkas Alexandra kutató, tudománykommunikátor 50 út a közérthető tudományhoz című magánkiadványa. Vékonyka, színes, képes útmutató a sikeres tudománykommunikációhoz – ki ne akarná magáévá tenni a siker alapjait hetven oldallal a háta mögött? A kötet fő célkitűzése, hogy az érdeklődő tudósok, diákok, újságírók kezébe adjon ötven tömör jótanácsot arra vonatkozóan, hogy miképp érdemes a legújabb tudományos eredményekről megnyilatkozni szóban és írásban. A tudománykommunikáció híd, összekötő kapocs a tudósok és a nyilvánosság között: segít fenntartani a laikusok érdeklődését a tudomány iránt, lehetőséget ad a tudósoknak, hogy kapcsolatba lépjenek és kapcsolatban maradjanak a társadalommal, illetve segíthet döntéshozóknak világosabban látni a szakpolitikai kérdések tudományos hátterének feltárása során.

Hogyan harcoljunk az áltudománnyal?
...
Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:

ÖSSZEOMLOTT A LAKÁSHITELEZÉS MAGYARORSZÁGON - TOVÁBB OLVADT A LAKOSSÁG BANKI MEGTAKARÍTÁSA

AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: LOVAS JUDIT
2023.04.05.


Még a tragikusan alacsony januári lakáshitelezést is sikerült alulmúlni februárban. A tavaly májusi csúcshoz képest ötödére zuhant a folyósított hitel. Egyedül a fogyasztási kölcsönök mennek. Közben tovább csökkent a lakosság bankban tartott megtakarítása.

Mindössze 3590-en vettek fel lakáshitelt idén februárban, ami további visszaesést jelent a januári 4101 darab szerződéshez képest – derült ki az MNB legfrissebb számaiból. Ez annyira alacsony szám, hogy példa nélküli a jegybank 2017. év eleje óta vezetett statisztikáiban. 2017 februárjában például elég alacsony, 5891 darab volt, de még az is jóval több az idei számnál. Egy éve ilyenkor is több mint kétszer ennyien vettek fel lakáshitelt.

Az összes felvett lakáshitel mindössze 33 milliárd forint volt idén februárban, így 9,2 millió forint lett az átlagos hitelösszeg. Tavaly májusban 154 milliárd forint lakáshitelt folyósítottak 10833 hitelfelvevőnek, akkor az átlagos hitelösszeg 14,2 millió forint volt. Az összes folyósított lakáshitel összege alapján tehát ötödére zsugorodott a piac. A számokból kiderül, hogy akik egyáltalán felvesznek hitelt, azok is jóval kevesebbet, mint a korábbi hitelfelvevők. Egyébként a KSH legfrissebb adatai szerint a lakáspiaci tranzakciók összetételhatása jóval 100 százalék alá csökkent az elmúlt negyedévekben, azaz egyre kisebb és egyre olcsóbb volt a csökkenő számban megvásárolt lakás Magyarországon.

Pedig már a januári számok is tragikusan alacsonyak voltak. Mint korábban megírtuk, már júniustól kezdve havonta egyre kevesebb lakáshitelt vettek fel az emberek. Decemberre pedig szabályosan bezuhant a piac, mindössze 41 milliárd forint lakáshitelre kötöttek szerződést, januárban pedig a padlón maradt. Most kiderült, hogy sikerült tovább csökkennie februárban...

Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:

ANDOR LÁSZLÓ: EGY TANTÁRGYBÓL JÓL VIZSGÁZTAK ORBÁNÉK

DELLA PODCAST / 24.HU
Műsorvezető: BAKA F. ZOLTÁN
2023.04.05.


Ez pedig az időnyerés – mondja a Della friss adásában Andor László közgazdász, volt uniós biztos, aki szerint leghamarabb az év második felében, de még inkább a végén érkezhetnek az első, részleges utalások Magyarországra az Európai Unióból. A vita elnyújtásához a gazdasági körülmények most kedvezőbbek a magyar kormány számára, mint voltak tavaly – és bár megjelentek kockázatok a bankpiaci pánik miatt, ezek nem fodrozzák a 2008-as válság szintjéig a recessziót. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank igazgatóságának egykori tagja arra számít, hogy a támogatások elérését célzó tárgyalások során lesz annyi előrehaladás, hogy csökkenjen a felfüggesztéssel érintett pénzügyi keret. Az Európai Unió elhagyása ellen számos, mellette viszont egyetlen józan érv sem szól, ezért amikor ilyen húrokat penget Orbán Viktor, akkor a hazai nacionalista közegnek játszik – mondja. Szerinte tévedés lenne a franciákra helyezni a súlypontot a németekről a magyar kormány legfőbb uniós politikai-gazdasági szövetségesének keresésekor, mert a franciák mélyebb uniós integráció felé terelnék a közösséget, mint ami Orbánnak elfogadható. A műsorban elemezzük az unión kívüli, alternatív pénzügyi forrásokhoz való hozzáférés esélyét, az eurózóna összezárását Magyarország körül, továbbá Andor László elmondja véleményét a Demokratikus Koalíció létszámgyarapító stratégiájáról az ellenzéki térfélen. Azt is megtudjuk, megkereste-e már az MSZP elnökségi tagját egy belépési nyilatkozattal Gyurcsány Ferenc.

Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:

MARADNI ADDIG, AMÍG MÁR ELVISELHETETLENNÉ VÁLIK – KÉT KÖNYV A HÁBORÚ ELSŐ HETEIRŐL

TELEX
Szerzők: LOVAS GERGŐ, KAISER ORSOLYA
2023.02.24.


Az ukrán–orosz határtól harmincnyolc kilométerre fekszik a másfél milliós Harkiv, melynek lakói sok más ukrán településhez hasonlóan tüzérségi támadásra ébredtek egy évvel ezelőtt, 2022. február 24-én. Szaltyivka városrész – közel félmillió civil otthona – szenvedte a legnagyobb veszteségeket az első napokban, a lakótelep lángoló panelépületéről készült fotók bejárták a világsajtót. Néhány hét alatt több százezren menekültek el Harkivból, de sokan maradtak – kényszerből, vagy egyszerűen nem voltak hajlandók maguk mögött hagyni addigi életüket, hiába lettek egyre élhetetlenebbek a körülmények.

Két könyv is született az elmúlt egy évben arról, hogyan élték meg a helyiek a háború első heteit: a tizenkét éves Jeva Szkaliecka Ukrajnán és Magyarországon keresztül Írországba került, Szergej Geraszimov pedig lejegyezte, amit Harkivban tapasztalt.

Nem tudod, mi a háború – Egy ukrán kislány naplója

Jeva Szkaliecka gondtalanul töltötte a hétköznapjait Harkivban, az iskola mellett szeretett festeni, zongorázni, és heti kétszer angolra is járt, február 14. pedig különleges volt számára: a tizenkettedik születésnapját ünnepelte. Akkor a Nikolszkij pláza bowlingtermében két gurítás között senki nem gondolta volna a társaságból, hogy pár nappal később az életük fenekestől felfordul. Február 24-én hajnalban sorban jelentek meg az üzenetek Jeva telefonjának kijelzőjén, a sulis chatbe záporoztak az információk az első bombázásokról:

Nagyija: Hallottad a zajokat?
Jeva: Igen, félek.
Misa: Nagyon félek.
Tolja: Én még annál is jobban, a házunk mellett robbantanak.
Miron: Tankokat láttam, még egy robbanás, és még egy.
Ruszlan: Imádkozom, hogy minden rendben legyen.

A harkivi tizenévesekben, köztük Jeva Szkalieckában is akkor tudatosult, hogy a háború, amitől addig csak legfeljebb tartottak az emberek, valósággá válik. Miután Irina nevű nagymamájával a lakóházuk pincéjébe menekültek, Jeva úgy döntött naplóírásba kezd, így tollat és egy füzetet vett magához. A naplót, amely Harkivtól egészen Dublinig kísérte Jevát, tavaly ősszel Nem tudod, mi a háború – Egy ukrán kislány naplója címmel jelent meg.

A kötetet sokan hasonlították Anne Frank naplójához, amit a származásuk miatt deportálásra ítélt Frank család legkisebb lánya 13 évesen kezdett el a II. világháború alatt. Annehoz hasonlóan Jeva is igyekszik lejegyezni a körülöttük zajló zűrzavart, a fejében kavargó gondolatokat, és mindezek mellett a kötetbe a sulis chat beszélgetéseiből is belekerültek részletek – így az is, hogyan próbálja meg egy csapat tizenéves egymásban tartani a lelket, miközben a városukat porig rombolják...

Harkivi napló – Feljegyzések egy ostromolt városból

„Kelj fel, elkezdődött a háború” – ébresztette feleségét Szergej Geraszimov február 24-én hajnalban. Geraszimov, aki egy harkivi fantasy- és sci-fi-író, mellesleg oroszul beszélő ukrán állampolgár, ezek után a városban maradt, és heteken át, a tüzérségi támadások közepette jegyezte le, amit tapasztalt – ebből született a Harkivi napló.

Azt már az előszóban leszögezi, hogy a kötet szokatlan gyorsasággal született, hiszen igyekeznie kellett, amikor gépelt, mert bármikor elmehetett az áram, az internet, vagy bombatalálat érhette a házukat, tehát ennek fényében ne is várjon senki letisztult alkotást.

Amit kapunk viszont, az egy rendkívül nyomasztó és sötét kép arról, amint hétköznapi emberek birkóznak azzal az abszurd helyzettel, hogy az otthonuk háborús zónává válik.

Ilyenkor nincs két ugyanolyan megküzdési stratégia. Geraszimov egyik szomszédja heavy metalt üvöltet a légitámadások alatt, hogy elnyomja a becsapódó bombák hangját, egy másik, Putyin-hívő ismerőse képtelen elfogadni a tényt, hogy oroszok lövik a várost. Azt már annál inkább, hogy az ukránok magukat bombázzák. Geraszimov maga pedig a légitámadások között a szülei lakásába siet át rózsabokrokat öntözni, mert szerinte az oroszok nem foszthatják meg attól a szabadságától, hogy ha úgy látja jónak, akkor ő virágot locsol.

Bejegyzéseiben jól le lehet követni, miként hat az ember lélektanára a háború: ahogy telnek a napok, alakul át a helyiek veszélyérzete, majd töri meg őket egy idő után a folyamatos nyomás. Két hét után a játszótereken csúszdázó gyerekek sem rezzennek össze a tüzérségi támadás hangjai miatt, mert megtanulták, ha életben vannak a robbanás utáni másodpercekben, akkor minden rendben. A boltok, gyógyszertárak előtt sorban állók sem menekülnek, csak fejlesütve veszik tudomásul az újabb bombázást.

Mégis, néhány hét után eljön az a pont, amikor Geraszimov érzi, felemészti a tüzérségi támadások folyamatos hangja, álmában is tankok elől menekül. Közben napokig nincs fűtés vagy víz, kifogytak a gyógyszertárak, a boltok, pénzt sem lehet felvenni a bankautomatákból, mégis valahogy élni kell. Jogosan merülhet fel az olvasóban, hogy Geraszimov miért ragaszkodik még mindig ahhoz, hogy ilyen körülmények között Harkivban maradjon feleségével és öt macskájukkal. Erre viszonylag egyértelmű választ kapunk, miközben végigvezet minket a város történelmén, nevezetességein, az író számára kedves helyeken a gyerekkori, fiatalkori emlékeit felidézve, majd egy ponton ő maga is kijelenti:

„Egészen addig maradni akarok, amíg elviselhetetlenné válik.”

Az persze szintén nehezen definiálható egy ilyen helyzetben, mi az, ami már tényleg elviselhetetlen, ha közben folyamatosan tolódik ki az ember tűréshatára. Az íróban is csak egyszer merül fel az első hetekben, hogy talán érdemes lenne elmenekülni egy közeli faluba, végül mégis a maradás mellett döntenek...


Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:

A STÁTUSZTÖRVÉNY SZINTE A FEUDALIZMUSBA VISZI VISSZA AZ OKTATÁST

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.04.04.


Súlyos következményei lehetnek az oktatásra, ha a státusztörvény miatt még több pedagógus hagyja el a pályát. A minőségi oktatás eltűnik, az egész pedig a gyermekmegőrzés szintjére süllyedhet. A szülőknek a „magánszférában” kell majd megfizetniük, ha több tudást akarnak a gyermekeiknek, és szeretnék, hogy előbbre jussanak. A pályán maradók meg azok helyett is dolgoznak majd, akik elmennek. Minderről a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnökével és megyei elnökeivel beszélgettünk.

Neubauer Tamás, a PSZ Győr-Moson-Sopron megyei szervezetének elnöke szerint, a hatalmat az sem zavarja, ha a státusztörvény miatt a meglévő 16 ezres pedagógushiány ellenére, még pár ezren hagyják el a pedagóguspályát. Attól még be fogják vezetni – tette hozzá. Legalább 20-30 ezer pedagógusnak kellene ahhoz felállnia, és azt mondania, hogy köszöni, nem kér belőle, hogy érdemi hatása legyen. Szerinte az a baj, a többség nem is érti, hogy a távozók helyett az fog dolgozni, aki marad. Meg is teremtik hozzá azt a jogalapot, amivel bármeddig lehet dolgoztatni a pályán maradókat, a 250 túlórától kezdve a 80 helyettesítésig. A megyei elnök szerint a kormány nagyjából készül rá, hogy biztos lesz, aki elmegy a pályáról, de minden ugyanúgy fog tovább folyni, mint most.

Az, hogy mi lesz az oktatással, nem számít. Neubauer Tamás pillanatnyilag úgy látja, a magyar kormányt nem érdekli, hogy milyen lesz az oktatás. Abból, hogy a GDP-ből 3,8 százalékot fordítanak oktatásra, ami kevesebb, mint a tao nélkül a sportba ölt pénz, lehet látni, hogy a magyar kormány miként tekint az oktatás helyzetére, az abban dolgozókra, a jövő generációjára, a jövő Magyarországára...

Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:

EZZEL A CSELLEL HÚZ HASZNOT AZ ORBÁN-KORMÁNY AZ AKKUGYÁRAKBÓL

24.HU
Szerző: K. KISS GERGELY
2023.04.05.


Óriási akkumulátorgyártó kapacitásokat telepítenek Magyarországra, ez pedig azért fontos a kormánynak, mert ha felfut a termelés a gyárakban, az jelentősen megdobja a papíron kimutatható GDP-értéket. Tényleges növekedési hatásuk azonban nincs, a hazai vállalatokra pedig kiszorító hatást gyakorolhatnak.

A magyar gazdaságpolitika több évtizedre visszatekintő „GDP-fétisét” követi az a kormányzati elgondolás, hogy érdemes gigantikus akkumulátorgyártó-kapacitásokat az országba telepíteni.

Ha például a kínai CATL debreceni akkugyárában 2025/26 körül beindul a termelés, akkor az jelentős, egyszeri növekedési hatással jár majd. Ez azonban csak papíron, statisztikai értelemben kimutatott GDP-növelő hatás lesz, mivel a társaság az itt megtermelt hozzáadott értéket szinte biztosan ki fogja áramoltatni az országból – fejtegette lapunknak Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója.

Egy adott ország bruttó hazai termékének (GDP) kiszámítása során számba veszik a helyi vállalatok termelési értékét is. Ez – a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) módszertana alapján – leegyszerűsítve úgy történik, hogy a cégek egy adott üzleti év végén leadott mérlegbeszámolójából összeadják az adózás előtti eredmény, a gépek és berendezések értékvesztése (amortizáció), továbbá a személyi jellegű ráfordítások, vagyis a munkaerőköltség tételeit. Ezek együttesen teszik ki azt az értéket, amellyel egy vállalat hozzájárul az ország GDP-jéhez.

- Az alacsony adókulcsok mellett realizált profitot azonban a CATL várhatóan kivonja az országból. (A beérett beruházásokat nézve, a hazánkban aktív multinacionális cégek a nyereségüknek átlagosan 70 százalékát, míg a járműipari multik szinte a 100 százalékát kivitték az utóbbi két évben.) Molnár szerint ez csak abban az esetben nem történne meg, ha a magyar állam egy extramagas kamatozású, hozamgarantált kötvénykonstrukciót kínálna a kínaiaknak azért, hogy a profitot nálunk fialtassák. Hasonló húzásra azonban eddig nem volt példa.

- Az amortizáció minden valószínűség szerint csak papíron jelenik majd meg, hiszen a CATL által megmozgatott működőtőke túlnyomó része nem készpénz, hanem gépek, berendezések és építőipari elemek formájában áramlik Magyarországra, hiszen azokat itt nem tudják beszerezni. A gyártócsarnokok könnyűszerkezetes elemei is jellemzően importból származnak. Vagyis a beruházás 3 ezer milliárdnyi devizarésze döntően eszköz- és gépállománnyá alakul. Ez egyfelől egyoldalú átutalásként jelenik meg a magyar tőkemérlegben, a működési költségeknél viszont tőkekivonásként, hiszen a gépeket külföldön veszik meg.

- A személyi jellegű ráfordítások pedig nagyrészt nem Magyarországon lesznek elköltve, hiszen a debreceni gyárba érkező fizikai munkaerő döntő része valószínűleg kínai vagy más ázsiai országból származó dolgozó lesz, a menedzsment pedig biztosan.

A GKI becslése szerint a CATL üzeme a termelésbe állítás utáni első évben

700 milliárd forintnyi hozzáadott értéket fog kimutatni, ami statisztikailag a magyar GDP 1–1,5 százalékát teszi ki...

Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:

"SOKKAL KÖNNYEBBEN MEG LEHETNE A RENDSZERT VÁLTOZTATNI, MINT AZT AZ EMBEREK GONDOLJÁK."-HADHÁZY ÁKOS

KLUBDÉLELŐTT / KLUBRÁDIÓ
Szerző: KUN ZSUZSA
2023.04.01.




A Klubdélelőtt 2023. április 1-i adásában Kun Zsuzsa vendége Hadházy Ákos állatorvos, akinek édesapja ugyancsak állatorvos volt, a rendszerváltás után az újjáalakult Kisgazdapárt Tolna megyei elnöke és a megyei Agrárkamara elnöke - szóval családilag csöppent bele a politikába. 

2006 és 2014 között Szekszárdon Fideszes önkormányzati képviselő volt, 2013-ban a trafiktörvény végrehajtása és a korábbi helyi és országos korrupciós ügyek elleni tiltakozásul kilépett a Fideszből. 2014-től az LMP tagja, majd 2018 óta független országgyűlési képviselő. Tagja a Korrupcióellenes Szövetségnek, kiemelt figyelmet szentel az európai támogatásokat érintő rendszerszintű visszaélések felderítésének. A szekszárdi református gyülekezet helyettes kántora.

Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:

NAGYOT DRÁGULT TAVALY A MAGYAR DOLGOZÓ, MÉGIS AZ UNIÓS RANGSOR ALJÁN MARADT A BÉRE

G7.HU
Szerző: STUBNYA BENCE
2023.04.05.


Tavaly a nem eurót használó uniós tagállamok közül helyi pénzben számolva Bulgária után Magyarországon drágult meg a legnagyobb mértékben a munkaerőköltség, tehát az az összeg, amennyibe egy alkalmazott összesen kerül a munkaadójának.

Viszont mivel itthon a munkaadók forintban fizetik a béreket, a 2022-ban euróval szemben nagyot gyengülő árfolyam ezen olyan sokat tompított, hogy euróban számolva még mindig

a magyar dolgozó volt a harmadik legolcsóbb az egész Európai Unióban a román és a bolgár után.

Amíg forintban számolva csaknem 14 százalékkal nőttek tavaly itthon a bérek és járulékok együttesen, euróban mérve csak nagyjából 4 százalék volt a növekedés mértéke (2021-ben az óránkénti munkaerőköltség 10,3 euró volt átlagosan).

Az európai statisztikai hivatal nemrég közölt friss béradatai alapján a magyar dolgozó bérköltsége tavaly átlagosan 10,7 euró volt, ami csak kicsivel haladta meg a 9,5 eurós román és a 8,2 eurós bolgár munkaerőköltséget...

Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:

KAPÓRA JÖN A MAGYAROKNAK TÖRÖK VÁLASZTÁS - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2023.04.05.


Magyarország állítólagos "sérelmekre" hivatkozva, Törökország a választások miatt halogatja a svéd NATO-csatlakozás ratifikációját. A Reuters cikke szerint amennyiben Erdogan nyer, a nyáron sem biztos, hogy napirendre tűzik az ügyet.

A Reuters hírmagyarázata szerint most, miután Finnország az atlanti szövetség tagja lett, a május 14-ikei törökországi választásokig semmiképpen sem lehet számítani arra, hogy Ankara megerősítse a svéd NATO-csatlakozást, de azon túl sem látni még világosan, hogy mi venné rá Recep Tayyip Erdogan elnököt a fordulatra, Magyarország pedig szemmel láthatóan a török álláspontot követi. A magyar kormány azt állítja, hogy Svédország évek óta ellenségesen viszonyul Budapesthez – írja a hírügynökség, és hozzáteszi: svéd részről bírálják Orbán Viktornak azon lépéseit, amelyekről úgy érzékelik, hogy azok erodálják a jogállamot, Orbán viszont tagadja ezt az eróziót. Magyarország, Törökországgal ellentétben nem állt elő követeléslistával, de azt mondja, hogy a sérelmeket orvosolni kell a NATO-csatlakozás ratifikálása előtt. Ami a törököket illeti, Paul Levin, a stockholmi egyetem török tanulmányokkal foglalkozó tanszékének igazgatója úgy vélekedik: a választások után Erdogan újabb bizonyságot akarhat majd szerezni, hogy a svédek meghallgatták biztonsági aggályait, ebben az esetben a nyarat követőan talán még néhány hónapig húzódhat a ratifikálás. Mindemellett a Reuters hangsúlyozza: Svédország NATO-tagság hiányában is biztonsági garanciákat kapott az Egyesült Államoktól, Nagy-Britanniától és Németországtól. Jens Stoltenberg, az atlanti szervezet főtitkára is azt mondta, elképzelhetetlen, hogy a szövetség ne támogassa a svédeket, ha fenyegetés éri őket.

A lengyel hatóságok nem riadnak vissza attól, hogy nyíltan figyelmen kívül hagyják EU elvárásait

A lengyel helyzet alakulásáról szóló, igen terjedelmes elemzésében a New York Times megállapítja: a jobboldali varsói kormány, amelynek - belpolitikája miatt - régóta viszálya van az EU-val, Ukrajna melletti határozott fellépése révén szövetségesekre tesz szert. Lengyelországot gyakran emlegetik együtt Magyarországgal, abban az értelemben, hogy mindkét ország jó példa arra, milyen ellenhatásokat váltott ki az elmúlt három évtized gyors liberalizációja. A cikk kiemeli Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter és egyben legfőbb ügyész személyét, aki a Jog és Igazságosság elnevezésű párt által vezetett koalíción belül a keményvonalas jobboldali, katolikus nacionalista csoport élén áll, és aki riasztó mértékben átalakította, saját irányítása alá vonta az igazságszolgáltatás rendszerét, és ez a hatalomkoncentráció kiváltotta az EU ellenlépéseit. Laurent Pech, a dublini egyetem jogi karának dékánja, az európai jog szakértője azt mondta a New York Timesnak: a magyar hatóságok sokkal ügyesebbek voltak, mindig úgy tettek, mint ha lépéseik összhangban lennének az európai jogi normákkal. A lengyel hatóságok nem riadnak vissza attól, hogy nyíltan figyelmen kívül hagyják EU elvárásait, és olyan fanatikusak a jogállam lebontásában, hogy az EU nem teheti meg, hogy ne tegyen semmit. Ám amikor az Unió megkísérelte, hogy felelősségre vonja Lengyelországot, Oroszország belevágott Ukrajna elleni háborújába, Lengyelország pedig villámgyorsan a nyugati katonai szövetség egyik politikai és erkölcsi vezetőjévé emelkedett. Biztonsági, védelmi és külpolitikai kérdésekben ma Lengyelország helyzete az EU-n belül alighanem erősebb, mint valaha – állítja Piotr Buras, a Külkapcsolatok Európai Tanácsa elnevezésű agytröszt egyik vezető elemzője. A New York Times szerint a lengyel katonai fejlesztések olyan nagyratörőek, hogy ha a terveket meg is valósítják, az ország hadserege méretben és harckészültségben a német Bundeswehr elé kerül.

Foci: a magyarok szívesebben emlékeznek a győzelmekre

A bécsi Der Standard a magyaroknak a futballhoz való viszonyáról közöl interjút Fodor Péterrel, a Debreceni Egyetem magyar irodalom- és kultúratudományi intézetének a professzorával, akinek mostani fő kutatási területe a sport emlékezetkultúrája. A lap által alcímben kiemelt megállapítás: a magyarok szívesebben emlékeznek a győzelmekre. Ezt – olvasható az interjúban – jól tudják azok is, akik az emlékezetpolitikáért felelősek, nem csupán a sport területén. Amikor állami támogatással történelmi filmet forgatnak, azok arról szólnak, hogy a magyarok legyőzik a nyugati seregeket – 907-ben vagy éppen 1757-ben. A beszélgetés során szó esik arról, hogy a legendás aranycsapat tagjai az 1954-es berni világbajnoki döntőben elszenvedett vereség után hősökből megvetés tárgyává váltak, és a kommunista párt kivette a futballt a közbeszédből, az 1956 utáni vezetés pedig igyekezett elfeledtetni a nyugatra távozott nagy játékosok emlékét. Fodor az interjúban elmondja, hogy Magyarországon 2010 óta a sport stratégiai súlyú, az infrastruktúráját jelentősen korszerűsítették, más területekkel összevetve nagyon sok támogatást kapott a kormánytól. Orbán Viktornak személy szerint is nagyon fontos a sport, különösen a futball, a sport világa számára inspiráló. A mai politikai vezetők a sport nyelvét használják, mindig legyőzendő ellenfélről beszélnek – Soros Györgyről, Brüsszelről, a liberálisokról. A sport modellértékű Orbán politikája számára: az állandó harcot jelenti, amely győzelemhez vezet – állapítja meg a magyar kutató.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:

MIT ÉS HOGYAN TANÍTSUNK A 21. SZÁZABAN?

ÚJ PEDAGÓGIAI SZEMLE / OFOE.HU
Szerző: LANNER JUDIT
2023.03.28.


Az iskolákra folyamatosan nyomás nehezedik, hogy lépést tartsanak a 21. században tapasztalható gyors változásokkal. Ezzel párhuzamosan folyamatosan változnak az elképzelések arról, hogy mit kell tanítaniuk az iskoláknak – végül politikai napirendek, ideológiák vagy szülői nyomás hatására gyakran csak annyi történik, hogy új tartalmakat adnak az amúgy is zsúfolt tananyaghoz. De – ahogy azt az OECD-nek a jövő oktatásával foglalkozó anyagai is kiemelik – „a tanulóknak nem többet, hanem mélyebben kellene tanulniuk”. (…)

Ott, ahol nincs ilyen tudatos, tanulóközpontú tartalomszabályozás, és a tananyag mennyisége nő, a zsúfoltság negatív folyamatokat indít el. A tantárgyra szánt kevés oktatási idő negatív hatással lehet a tanulók tanulására és jóllétére. A tanárok ilyenkor általában megpróbálják az összes tartalmat érinteni, és így előfordul, hogy nincs idejük a tanulók tanulási igényeihez igazítani a tanítási folyamatot. Ez a tartalomvezérelt megközelítés oda vezethet, hogy sok diák nem sajátítja el a minimálisan szükséges ismereteket és készségeket sem. A tanárok gyakran az addiginál több házi feladat kiosztásával kompenzálnak, ami tovább fokozza a tanulói túlterheltséget. Az említett problémákat a magyar tantervi szabályozás ma mind felmutatja.(…)

Látni kell, hogy a pedagógus szakma presztízsének világszerte tapasztalható romlása mögött az is áll, hogy a pedagógusok jelenlegi tudása rohamosan leértékelődik. Ennek legijesztőbb és legújabb bizonyítéka a chatbot (vagyis a mesterséges intelligencia) megjelenése a keresőszoftverekben. Egyre inkább látszik, hogy az információgyűjtés és -összegzés már gépekkel is megvalósítható. (…) Nagy a kísértés, hogy a pedagógushiány közepette technológiai megoldásokkal helyettesítsük a tanárokat. De a mesterséges intelligencia nem tud kapcsolatot teremteni a tanulókkal, fejleszteni az érzelmi intelligenciájukat, rávezetni őket arra, hogy kreatívan és kritikusan gondolkodjanak. A pedagógusoknak ezen a területen kell megerősödniük, hogy megtalálják a helyüket a 21. században és visszaszerezzék a szakma presztízsét...

LANNER JUDIT TANULMÁNYA ITT OLVASHATÓ

ITT OLVASHATÓ 

AZ ÚJ PEDAGÓGIAI SZEMLE LAPSZÁMAI PDF-BRN LETÖLTHETŐK INNEN 

Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:

NAGY MÁRTON SZERINT CÉLEGYENESBEN A REPTÉRVÁSÁRLÁS, A TULAJDONOS SZERINT ŐK NEM AKARJÁK ELADNI – HUPPA-LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2023.04.05.


 Lobog a szélben a szélzsák

Természetesen biztosra vehető, hogy van akkora összeg, amiért az Avialliance eladná a részesedését, ugyanakkor az is biztos, hogy a kormány nem akar többet fizetni érte, mint amennyit muszáj. Sőt ugyebár az Avialliance szerint most egyáltalán nem tud érte fizetni, csak bejelentkezett, hogy vinné.

Még itt: „Köszönöm a baráti együttműködést”

Nagy Márton új posztot hozott létre

A stratégiai tranzakciókért felelős helyettes államtitkári posztot nemrég kinevezett helyettes államtitkára kapja, akinek hivatalos életrajza nem ismert.

Állami górcső alá kerülnek a Lidl és Aldi termékei

Az infláció letörése érdekében fogyasztóvédelmi intézkedésekről egyeztetett Varga Judit és Nagy Márton, közölte az Igazságügyi Minisztérium és a Gazdaságfejlesztési Minisztérium az MTI-vel kedden.

Még itt: Rezeda: Árfigyelők

Kósa Lajos szerint a világ

Ő ugyan nem hiszi, hogy elsivatagosodik a város, de ez majd kiderül évek múlva… A tökéletes NER-kijelentés.

Titkolózás a kecskeméti reptér parancsnokváltása körül

A repülőbázis Facebook-oldala sem számolt be külön a kinevezésről, sőt a katonai sajtóban töröltek egy, a parancsnokváltásról megjelent tudósítást.

Deutsch Tamás lett az erzsébetvárosi Fidesz-alapszervezet feje

A választókerületi elnökök (akiket Orbán nevez ki) megkapták a jogkört, hogy az alapszervezet feloszlatásával kitegyék a pártból a nemkívánatos személyeket, és ehhez még csak komolyabb indoklásra sincs szükség.

Átigazolt az MSZP-t 20 éve szolgáló sajtós a DK-s Niedermüller Péterhez

Gyarmatiról 2010-ben mint rekorderről írt Szily László újságíró a blog.hu-n. Szilyt az nyűgözte le, hogy Gyarmati Tímea a Magyar Szocialista Párt sajtóreferenseként 48 óra leforgása alatt tizenhárom közleményt küldött ki.

Tudja, mennyit keres havonta Kovács Zoltán a vadászlap főszerkesztőjeként?

Még leírni is képtelenek vagyunk. Nem megerősített információ szerint havi 20.000 példányban jelenik meg lap, másik informális becslés szerint közel 50 ezer vadász van itthon, ebből talán a negyede vesz rendszeresen újságot vagy könyvet. Nem tudjuk, hogy jön ki a matek, de vannak sejtéseink. Kiadja az Országos Magyar Vadászati Védegylet, melynek elnöke Semjén Zsolt.

New York-i luxuslakás, Porschék és egy Ferrari

Matolcsy György fia és ismerősei sokszor bukkannak fel milliárdos jegybanki beruházások közelében.

Tömegesen mondhatnak fel a pedagógusok, ha elveszik a közalkalmazotti jogviszonyukat

Eddig 3012 pedagógus jelezte, hogy felmondja munkaviszonyát, ha a kormány az új jogállási törvénnyel megszünteti a tanárok közalkalmazotti státuszát.

A státusztörvény szinte a feudalizmusba viszi vissza az oktatást

Abból, hogy a GDP-ből 3,8 százalékot fordítanak oktatásra, ami kevesebb, mint a tao nélkül a sportba ölt pénz, lehet látni, hogy a magyar kormány miként tekint az oktatás helyzetére, az abban dolgozókra, a jövő generációjára, a jövő Magyarországára.

Megújul a Hungaroring, kerül, amibe kerül

„Jelenleg az egész versenynaptárt tekintve itt a legolcsóbbak a jegyek, a jövőben szeretnénk felzárkózni, s ugyanannyiért árulni, mint a többi pályán” – tekintette előre Gyulay.

És a Szigeten vannak kiakadva…

Demeter Szilárd megkegyelmezett a Sziget Fesztiválnak

“Ennyit röviden Demeter Szilárdról. Mindez leginkább azért érdekes, mert olyan emberről van szó, aki szinte korlátlan hatalmat kapott a kulturális élet csaknem minden területén. A cirkuszművészetről mindezidáig nem nyilatkozott, és úgy néz ki, hogy a színháztól is távol tartja magát. Utóbbit ugyanis gyűlöli. Mint egy interjúban elmondta, libabőrös lesz, úgy érzi magát a színházban, mint a fogorvosnál.”

Lombkoronasétány-ügy: már vizsgálódik az Európai Unió

A testület jelenleg azt ellenőrzi, hogy a projektet a 2014-2020-as magyar vidékfejlesztési program keretében finanszírozták-e. Mindeközben helyreigazítást követel a polgármester, mert szerinte egy forintot sem kaptak még meg a lombkoronasétányra elnyert 64 millió forintos uniós támogatásból. Hát, már nem is fognak, ha így van…

Vádemelési javaslattal zárult a törökbálinti fideszes polgármester elleni nyomozás

A megalapozott gyanú szerint a gyanúsított önkormányzati rendeletben számára biztosított, úgynevezett átruházott hatáskörben döntött a 2018-as, illetve a 2019-es évben két törökbálinti önkormányzati ingatlan becsérték alatti értékesítéséről.

Diktátorok csúcstalálkozója lesz ma Moszkvában

Visszafogottabban fogalmazva: Lukasenka Moszkvába repül.


Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:

TAVALY TÖBB 14 ÉV ALATTI GYEREK KÖVETETT EL SZEXUÁLIS ERŐSZAKOT, MINT FIATALKORÚ

TELEX
Szerző: HALÁSZ NIKOLETT
2023.04.05.


2022-ben sem a fiatal-, sem a felnőttkorú bűnelkövetők száma nem nőtt olyan mértékben, mint a gyerekkorúaké: a számuk egy év alatt 33 százalékkal lett több. Tavaly több gyerekkorú követett el szexuális erőszakot, mint fiatalkorú, de a legtöbb ismert bűncselekménytípusnál is egyértelmű növekedés látszik. Sárik Eszter kriminológus szerint még nem lehet tendenciáról beszélni, az egyszeri kiugró adat mögött állhat akár a korosztályra irányuló nagyobb figyelem, a koronavírus-járvány utóhatása, vagy az egyre agresszívabb közbeszéd is. Ha pedig hosszú távon folytatódik ez a tendencia, számolni kell a visszaeső bűnözők számának növekedésével.

„Életveszélyesen megszúrta iskolatársát egy fiatal lány Debrecenben”, „Tinédzser fiú szúrt meg egy intézkedő rendőrt”, „Meghalt az a 18 éves fiú, akit a hétvégén késeltek meg a budapesti Deák téren”, az elkövető egy 18 éves fiatal volt.

Az utóbbi időben többször is írtunk olyan esetekről, amikor tinédzserek támadtak meg valakit. Bár ezek alapján úgy tűnhet, hogy az utóbbi időben több fiatalkorú követett el bűncselekményt, a Magyar Hang oldalán nemrégen megjelent cikk szerint inkább a gyerekkorú bűnelkövetők száma növekedett. 2022-ben sem a fiatal-, sem a felnőttkorú elkövetők száma nem nőtt olyan mértékben, mint a gyerekkorúaké. A számuk egy év alatt 33 százalékkal lett több.

Természetesen itt még tendenciákról nem érdemes beszélni, de akkor is kiugró adatról van szó. A részletesebb statisztikákat és annak lehetséges magyarázatait Sárik Eszterrel, az Országos Kriminológiai Intézet tudományos főmunkatársával elemeztük...


Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:

IVÁNYI GÁBOR: ORBÁN LEGFEGYELMEZETTEBB SZAVAZÓI AZ ORDAS ESZMÉKET HIRDETŐK

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2023.04.05.


Iványi Gábor elfogadhatatlannak tartja Böjte Csaba ügyét, azt, hogy gyerekeket imádkoztatott az általa ártatlannak mondott – ám terrorcselekményért jogerősen elítélt – szélsőjobboldali figura mielőbbi hazatéréséért. A ferences rendi szerzetest Orbán kedvenc erdélyi papjának is szokták nevezni, Iványi pedig úgy látja, ő vagy a lelke mélyén egyetért Budaházy György ordas eszméivel vagy amellett akar ezzel kiállni, akitől a támogatást remélheti. „Politikailag is nehéz meghatározni, hogy ma már milyen fajta ember Orbán, nem tudni, hogy egyáltalán van-e arcéle, vagy egyszerűen csak játszik az emberek érzelmeivel, a szavazatok maximálása érdekében. Azt azonban tudjuk, hogy a legfegyelmezettebb szavazói az ordas eszméket hirdető jobboldaliak, s Orbán ebbe az irányba tolta el a hajdani fiatal demokratákat is” – mutatott rá.

Nagy botrányt kavart Böjte Csaba erdélyi ferences rendi szerzetes azzal, hogy felvette videóra és a YouTube-on meg is osztotta azt, ahogy öt kislányt kért közös imára a börtönben lévő Budaházy Györgyért és barátaiért, akiket szerinte ártatlanul ültettek le. Az utóbb a világhálóról törölt videón a következőket mondta a gyerekeknek: „Van egy bácsi és az ő baráti köre, Budaházy úr, aki ugye le van tartóztatva, és folyik a per, hogy kimondják az ő ártatlanságukat. És azt gondolom, hogy ez egy jó dolog, ha imádkozunk azokért, akik le vannak tartóztatva, akik be vannak zárva, de különösképpen azokért, akik ártatlanul vannak a börtönben. És nagyon nagy szeretettel kérlek, hogy ezért a Budaházy úrért, az ő barátaiért imádkozzunk, az igazságszolgáltatás minél hamarabb mondja ki, hogy igen, visszamehetnek az ő családjukhoz, gyerekeikhez, közösségeikhez.”

A botrány nyomán Böjte magyarázkodni kezdett, az RTL Híradónak például azzal próbált védekezni, hogy a vasárnapi közös imádkozáson azért beszélt a kislányoknak Budaházy ártatlanságáról, mert az ő édesapja költő volt, és egy verse miatt hét év börtönre ítélte a Ceaușescu-rezsim bírósága. A riporter kérdésére, mi alapján mondta azt, hogy Budaházy ártatlan, dacára annak, hogy jogerős ítélet született az ügyében, Böjte a következőkkel válaszolt: „Túl nagy a politikai háttér ennél az ügynél ahhoz, hogy valós ítélet szülessen.”

Azt már a Népszava szedte csokorba, hogy a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen is hat év fegyházban letöltendő szabadságvesztésre ítélte Budaházy Györgyöt bűnszervezetben elkövetett terrorcselekmény bűntette miatt. A férfi társaival 2007 és 2009 közt Molotov-koktéllal, lőfegyverrel támadt az akkori kormánypártok, az MSZP-SZDSZ pártirodáira, valamint vezetői ellen, emellett robbantásos merényleteket is elkövettek. Felgyújtottak egy melegbárt és egy másik szórakozóhelyet, valamint egy XIII. kerületi jegyirodát és óbudai garázsában vascsövekkel véresre verték Csintalan Sándor korábbi szocialista politikust, a Hír TV akkori műsorvezetőjét. Emellett Székesfehérváron felrobbantottak egy bankautomatát, hogy pénzhez jussanak.

Böjte Csabát Orbán Viktor kedvenc erdélyi papjának is szokták nevezni. Ami tény, a magyar politikus többször is kifejezte szimpátiáját a lelkésszel (például a Facebookra is kitett látogatásokkal vagy a szintén a világhálóra feltett képekkel), és vica versa. A NER-közeli cégek, s körök is előszeretettel támogatják Böjte erdélyi alapítványait, ahogy az alábbi példák is mutatják. 2017-ben – mint az Átlátszó cikkéből kiderült – még csak 850 ezer forintot kapott az MVM-től, két évre rá a HVG arról írt, hogy 4,5 milliót, 2022-ben pedig már jócskán megemelkedett a tét, hiszen, mint a 444.hu-ból megtudhattuk, az akkor még miniszter Kásler Miklós 200 millió forintot adott Böjte egyik alapítványának (állítólag arra, hogy méltó emléket állíthasson a piski csatának). Böjte nem maradt hálátlan, például a 24.hu beszámolójában olvashattuk, 2019-ben a felcsúti Puskás Ferenc fociakadémián búcsúztatta az óévet, és azt is mondta: arra kérte a Jóistent, hogy a felcsúti fociakadémia 15 millió magyar akadémiája legyen. A lelkész amúgy mindvégig tagadta, hogy tudott volna róla, de az viszont bizonyított, hogy az árvaházában egy nevelő hosszú éveken át szexuálisan abuzált fiatal fiúkat (erről részletesen a többi között a Transtelex számolt be)...

Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:

BÖJTE ATYA ÉS A KISDEDEK

SZABADSÁG KLUB
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2023.04.04.


Böjte atyának igaza van, ez az ítélkezési gyakorlat kétségtelenül a Ceaușescu-rendszerre hajaz, úgyhogy érdemes lenne most a gyermekeket a Klubrádióért és annak valamennyi munkatársáért imádkozásra felszólítani.

Tegnap óta hír, hogy Böjte Csaba ferences rendi szerzetes gyerekeket szólított fel arra, hogy imádkozzanak Budaházy György bácsiért és barátaiért, akik le vannak tartóztatva, de az igazságszolgáltatás mondja ki végre az ártatlanságukat. Böjte Csaba tehát a magyar igazságszolgáltatásról feltételezi, hogy ártatlan embereket ítéltek el terrorizmus vádjával, akik éppen csak hogy Molotov-koktéllal és lőfegyverekkel támadtak rá pártirodákra, lakóingatlanokra, robbantásos merényleteket hajtottak végre, szórakozóhelyeket gyújtottak fel és véresre verettek számukra nem szimpatikus politikusokat. Budaházy bácsi és barátai ártatlanságát Böjte atya abban látta bizonyítottnak, hogy költő édesapját egy verse miatt a Ceaușescu-rendszerben több év börtönre ítélték, de ma már tudható, hogy igazságtalanul, amiért a román állam bocsánatot kért Böjte atyától, s azóta havi juttatásban részesítik az atyát, az állam „több pénzt ad nekem havonta – amit el is fogadok –, mint amennyi az én papi fizetésem.”

Én most nem mennék bele abba, hogy Böjte Csaba a mai magyar igazságszolgáltatást a Ceaușescu-rendszer igazságszolgáltatásával tartja analógnak, ez önmagában érdekes és elgondolkodtató vélemény, amit lehet, hogy sokan osztanak. Például épp a mai napon, amikor a Fővárosi Törvényszék Közigazgatási Bírósága elutasította a Klubrádió keresetét, negligálva a bizonyítékokat, a felhozott érveket, a vonatkozó jogszabályokat és a pályázati felhívás „objektivitását”. Böjte atyának igaza van, ez az ítélkezési gyakorlat kétségtelenül a Ceaușescu-rendszerre hajaz, úgyhogy érdemes lenne most a gyermekeket a Klubrádióért és annak valamennyi munkatársáért imádkozásra felszólítani.

Én most máshonnan közelednék ehhez a kérdéshez. Böjte atya ferences rendi szerzetes, ennélfogva nem lenne baj, ha tudna azokról a hozzáadott vallási, szellemi, intellektuális értékekről, amelyekkel a ferences szellem és mozgalom hozzájárult a civilizált világhoz.

Például ismerhetné azt a történetet, talán a leghíresebbet, amelyet a Fioretti, Assisi Szent Ferenc Virágoskertje őrzött meg (XXI. fejezet), s ahol a vérengző, embereket és állatokat pusztító szörnyű fenevadról, a Gubbio környékén tomboló farkasról esik szó. A történet szerint Ferenc nem gyermekek imáját kérte, hanem „Istenbe helyezve bizodalmát”, keresztet vetett, s maga ment a farkas elé, hogy megszelídítse. Nem beszélt a farkas ártatlanságáról, épp ellenkezőleg: felhozta „irgalmatlan gonoszságát”, azt, hogy „megölted Isten teremtményeit… s ezért mint a leggaládabb lator gyilkos, érdemes vagy az akasztófára.” Ám Ferenc valóságos és igazságos békét akart teremteni a farkas és az emberek között, s a vadállat „a Szent iránt való tiszteletből” megfogadta, hogy soha többé nem követ el bűnös cselekedetet. A farkas szelíd báránnyá változott, s attól kezdve nem ártott soha senkinek, Gubbio népe pedig kegyesen táplálta, hogy ne haljon éhen, s még a kutyák sem ugatták meg többé.

Da Böjte atya ismerhetné az egyik legnagyobb ferences filozófust, Roger Bacont (1214-1292), aki az Opus Majus (A nagy mű) című főművében minden tévedés legfőbb forrását a hamis tekintélybe vetett vak hitben, a hamisat konzerváló szokásban, a tapasztalatlan és tudatlan tömeg előítéleteiben és a látszattudásban nevezte meg, amely mögött semmi más, csak – mint írta – a tudatlanság húzódik meg.

Vagy ott volt a másik kimagaslóan tehetséges ferences filozófus, Duns Scotus (1266 vagy 1274-1308), aki egyik munkájában arról beszélt, hogy semmiféle külsődleges ágens nem mozgathatja az ember szabad akaratát, semmiféle politikai tényező nem hathat oda, hogy befolyásolja a gondolkodást és az erkölcsről vallott tételeket, mert ha így lenne, eltűnne a különbség jó és rossz cselekedet között.

Böjte Csaba végül eljutott oda, hogy egy újságírói kérdésre válaszolva „elhamarkodott magánvéleményként” értékelte a gyermekek előtt elmondott álláspontját. Ez mindenképpen jó, de ismét utalnék a fent már említett Fiorettire, Szent Ferenc Virágoskertjére, amelyben az egyik történet (III. fejezet) arról számol be, hogy Ferenc egy „elhamarkodott magánvéleményét” követően miként követelte meg az engedelmesség nevében önnön megbüntetését, hogy fölfuvalkodottsága miatt háromszor tiporjanak torkára és szájára, közben nyomorult, fölfuvalkodott teremtményi mivoltát emlegetve. A parancs, a legkíméletesebb és leggyöngédebb formában, de teljesült.

Végezetül csak annyit, hogy kisgyermekek lelkébe történő efféle brutális eszmei-politikai-ideológiai behatolás, minősüljön az utólag akár „elhamarkodott magánvéleménynek” is, van olyan súlyos, mint a nem létező és senki által meg nem tapasztalt, ám az alkalmazott goebbelsi tömegpszichózis céljait szolgáló propagandaőrület, amely óvodás korú gyerekeken végrehajtott nemi átalakító műtéteket imaginál.

Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:

AZ ÚT KÖZEPÉT FÖLVERI A GYOM

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.04.05.


Lázár János, amikor még filozopter volt, felállította a Fidesz alaptételét az életre vonatkozóan, egyszersmind kijelölve azt a mezsgyét is, amelynek mentén érdemes leélni (szerinte). Hiába egy kereszténységet hazudó csürhe tagja Lázár J., eszméiben kőkemény materialista, mikor is ezt az értelmet és egyedül üdvözítő igazságot az anyagi javakban határozta meg, mint emlékezhetünk: „Akinek nincs semmije, az annyit is ér”. Innen fakad az, hogy a pártja mindent meg is tesz, hogy jelesnek vélt tagjai, rajongói, s akiket fontosnak gondol a központi bizottság, efféle anyagi javakban hiányt ne szenvedjenek, s itt kapcsolódik működésükhöz a második tétel magának Orbánnak tulajdonítva: „Senkit nem hagyunk az út szélén”.

Íme, hölgyeim és uraim, kedves barátaim, a NER pillérei, amelyre támaszkodva érik el, hogy mindenki ki legyen fizetve, akit arra érdemesnek tartanak. Azt viszont még ma is titok fedi, ki, hol és mikor dönti el, hogy a közpénzből melyik szolgájuknak mennyi jusson, másképp fogalmazva: milyen közel ülhet a kondérhoz, s mekkora lehet a kanala. Sajnálatos módon nem ismernek ezek Radnótit, aki – mikor még élt, mert nem lőtték tarkón -, így sóhajtott fel versében: „Semmim se volt s nem is lesz immár sosem nekem, merengj el hát egy percre e gazdag életen…” Kitetszik, nem ez a NER vezérlő ideája, ők sokkal inkább az Európa Kiadó félmondata szerint élnek, mint emlékezhetünk, „a sok jóból jó sokat”.

Két ember fizetségére kaptuk föl a fejünket a napokban, akiknek jutott, hogy Lázár szemében érjenek valamit. Szili Katalin az első, aki az út széléről a közepére került a tizennégy milliójával, amennyiért tanácsokat ad Orbánnak magának a határon átnyúló autonómia ügyében. Ez titokzatos valami, ez a határon átnyúló autonómia, de gőzös nacionalizmust sejtet, ami miatt a románoknak már tele van a töke a Fidesszel és rohamcsapataival, amelyeknek tábornoka lesz ez a Szili, vagy mi a rosseb. Hálátlan feladat, s bár úgy nagyjából csinálni érte semmit nem kell, de magában hordozza a mocskot. Emlékszünk viszont arra is, hogy Navracsics szerint Szili nem tiszt Orbán sakktábláján, de ehhez képest a tizennégy milka megjárja.

Bayer tagkönyv negyven millióval lett gazdagabb, amiből kitetszik, Szili tényleg csak gyalogos, de míg a szocialisták Júdása a pénzért szolgál – ha értelmezhetetlen tevékenységgel is -, Bayernek már azt sem kell, neki elég az, hogy van. Ő a Szilinél sokkal több apanázst azért kapta, mert „értéket teremt”, ezen a ponton viszont bennünk lehet a hiba, hogy ezt az értéket fölfedezni nem tudjuk. Mert amit látunk a tagkönyvtől, amit tapasztalunk, az a magyar nyelv szókészletéből a trágár elemek különféle sorendben való összekapcsolását jelenti, de, ha ez negyvenet kóstál, akkor akármelyik útszéli kocsis bízvást kaphatná a dupláját, mert ugyan Bayer látványosan, de egysíkúan ordenáré. Tehát pancser...

Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:

KERESZTBE FEKSZÜNK A NATO KÜSZÖBÉN, DE ÁTLÉPNEK RAJTUNK

444.HU
Szerző: URFI PÉTER
2023.04.05.


...A budai várban éppen kordont bontanak, erről hamarosan beszámolunk, de addig is 4 fontos cikk:


Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:
Feliratkozás: Bejegyzések (Atom)