EGY HÓNAPJA KEZDŐDÖTT AZ OROSZ INVÁZIÓ, TÖBB VÁROST IS VISSZAFOGLALHATTAK AZ UKRÁNOK – ITT VANNAK A LEGFONTOSABB HÍREINK CSÜTÖRTÖKÖN

PORTFOLIO
Szerző: Portfolio
2022.03.24.

Oroszország egy hónapja indított teljeskörű inváziót Ukrajna ellen, de nyugati és ukrán jelentések szerint az orosz megszálló erők csak lassan haladnak előre, és az ukrán hadsereg is fel tud mutatni részsikereket. Az orosz erők továbbra is elsősorban a városokat ostromolják, a legrosszabb a helyzet az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolban, amely stratégiai jelentőségű Moszkva számára, ugyanis már csak ez a város áll ellen annak, hogy megteremtődjön a Krím és a szakadár Donyecki Népköztársaság közötti összeköttetés. A város annak ellenére tartja magát, hogy már lényegiben porig rombolták az orosz agresszorok. Továbbra is számos ország támogatja fegyverszállítmányokkal Ukrajnát, legutóbb az szivárgott ki, hogy Washington szovjet gyártmányú légvédelmi felszerelést küld Kijevnek. A folyamatos fegyverszállítmányokra nagy szüksége van az ukrán hadseregnek, amely a beszámolók szerint rendkívül szívósan és taktikusan védekezik, a legfrissebb jelentések pedig már arról szólnak, hogy Kijev környékén ellentámadásba lendültek.

Az elmúlt órák legfontosabb hírei:

1. Egy vezető amerikai tisztviselő elmondta, az invázió kezdete óta először csökkent 90 százalék alá Oroszország harci ereje.

2. Joe Biden amerikai elnök szerdán Európába utazott, ahol az elkövetkező napokban több csúcstalálkozón is részt vesz majd, és újabb szankciókat jelenthet be a Nyugat. A CNBC szerint az orosz olaj uniós embargójáról egyelőre nem várható döntés, de ha Putyin durvább lépéseket tesz, ezt is megléphetik.

3. Továbbra is lassan haladnak előre az orosz csapatok Ukrajnában, elsősorban a városokat bombázzák. A már szinte teljesen szétlőtt, az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolt még mindig nem sikerült elfoglalniuk a megszállóknak, de embertelen állapotok uralkodnak a településen.

4. Az ukrán erők sikereket is fel tudtak mutatni: bejelentették, hogy visszafoglalták az oroszoktól a Kijevtől nem messze található Makariv városát.

5. Kárpátalján már folyamatosak a légiriadók, de egyelőre nem érte támadás a Magyarországgal szomszédos ukrajnai megyét.

6. Szerda estére több városból is olyan hírek jöttek, hogy az ukrán erők ellentámadást indítottak, és Kijev polgármestere szerint visszavették Irpiny városát.

7. Az orosz hadsereg az elmúlt 24 órában több mint 30 kilométerre húzódott vissza Kijevtől keletre, és több ukrajnai fronton is megkezdte védelmi állások kialakítását.

8. Nagy-Britannia hatezer rakétát, köztük páncéltörőket szállít Ukrajnának.

9. Dimitrij Poljanszkij helyettes ENSZ-nagykövet kijelentette: Oroszország fenntartja a jogot, hogy nukleáris fegyvert használjon, ha úgy érzi, hogy a NATO fenyegeti a létezését...

ITT OLVASHATÓ

ERŐSÖDÖTT A MAGYAR KÖZÉPOSZTÁLY, MÉGIS ELMARADT A RENDSZERVÁLTÁS NAGY ÍGÉRETE

G7.HU
Szerző: STUBNYA BENCE
2022.03.24.

Sok szempontból érdekes társadalmi folyamatokat hozott a 2010-es évek Magyarországon: létrejött egy csoport, amely azt állítja magáról, hogy a társadalmi létra tetején áll; minden jövedelmi csoportban, és különösen az alsó jövedelmi csoportokban javult az életszínvonal; és több mutató alapján is úgy tűnik, hogy sosem volt még ilyen erős a középréteg. Mindeközben viszont a felső- és középosztályhoz tartozók kivonultak a politikából, a felsőbb rétegekben nőtt a diktatúra mint politikai rendszer támogatottsága. A középosztályosodás tehát nem járt együtt polgárosodási folyamatokkal – mondta Huszár Ákos, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének kutatója a G7-nek adott interjúban.

A kutatásai alapján a rendszerváltás óta sok szempontból nőtt Magyarországon a társadalmi osztályokhoz való tartozás jelentősége. Milyen értelemben használja az osztály fogalmát?

Ez egy elég ellentmondásos fogalom, több okból is. Egyrészt ideológiailag telített, hiszen az államszocializmus időszakában a hatalom a proletariátus nevében, az osztályharcra hivatkozva gyakorolta a hatalmát. Részben ennek köszönhetően a rendszerváltás környékén az osztályfogalom valami gyanús, múlthoz tartozó dolognak tűnt, és úgy nézett ki, hogy nem alkalmas arra, hogy a magyar társadalom viszonyait segítsen megérteni.

Másrészt viszont az osztály a szociológia egyik kulcskategóriája, amit sok szerző használ ahhoz, hogy a különböző társadalmi csoportok közötti viszonyokat megértsünk. Én elsősorban Max Weber osztályfogalmával dolgozom, amely az életesélyek alapján különít el különböző osztályokat, és ezt foglalkozási, illetve munkaerőpiaci ismérvek alapján igyekszem mérni...

ITT OLVASHATÓ

„AMIKOR A VÁROSAINK LAKHATATLANNÁ VÁLNAK, AKKOR EGY CÉL LEBEG AZ EMBER SZEME ELŐTT: VALAHOGY MEGÁLLÍTANI EZT A FENEVADAT”LVIVI NAPLÓK – 1. RÉSZ

MÉRCE
Szerző: VINCZE CSABA
2022.03.24.

Aljona 29 éves szociológus, a Brémai Egyetem kutatója. A keleti Donbászból származik, anyanyelve orosz – ez a két tény már önmagában elég az orosz propaganda gépezetnek, hogy az invázió automatikus támogatójaként sorolja be. Aljona alapvető kutatási területe az orosz-ukrán energetikai és gazdasági kapcsolatok. Lvivben beszélgettünk, ahol jelenleg önkénteskedik, átmeneti elhelyezést segít találni a kelet felől menekülőknek.

Milyen volt az életed a háború kitörését megelőző időszakban?

A Brémai Egyetem Kelet-Európa szakán vagyok kutató. A projektem két éve kezdődött, de akkor a Covid miatt nem tudtam kutatni, majd abban egyeztünk meg, hogy egyelőre Ukrajnában maradok, és ha véget ér a pandémia, akkor három havonta utazok Németországba. Az elsődleges kutatási területem az orosz-ukrán energetikai és gazdasági kapcsolatok volt, ami a háború kitörésével gyakorlatilag teljesen értelmetlenné vált.

Emlékszel még a 2013-14-es eseményekre? Hogy élted meg a Majdant és az azt követő rendszerváltást?

A Majdanon lévő első tüntetés napján épp Kijevben voltam, másnap repültem vissza Brüsszelbe, mert ott csináltam a mesterképzést. Amikor láttam, hogy valami tüntetésszerűség lesz, akkor elmentünk megnézni, de marxistaként a legkevésbé sem izgatott egy európai integráció melletti tömegrendezvény. Érdekes így visszagondolni, hogy másnap repültem vissza Brüsszelbe, ott viszont mindig mentem a Majdan mellett kiálló demonstrációkra.

Akkor úgy érzed, hogy az egész Majdan többet jelent már, mint a nyugati integráció?

Az elejétől kezdve úgy tűnt, hogy Ukrajna integrációja az EU-nak kizárólag gazdasági és geopolitikai szinten fontos. Semmilyen szociális feltételről vagy követelményrendszerről nem volt szó, így nehéz volt észrevenni azt, hogy miért is lenne jó az átlagember számára a csatlakozás. Az EU a szabadkereskedelmi egyezmény aláírását említette, megjelent az IMF és a Világbank, ezekkel jött a rengeteg elvárás, a levegőben lógó megszorítások, tehát a komplett neoliberális eszközkészlet fel lett vonultatva.

Na, ezek közül igazából semmi sem hiányzott Ukrajnának. Aztán ahogy a helyzet egyre rosszabb lett, ahogy egyre nagyobb lett rajtunk az orosz nyomás, úgy szépült meg a Majdan is. Elveszítettük a Krímet, majd a keleti területeket, hirtelen azzal a lendülettel tűnt egyre kevésbé ártalmasnak a nyugati integráció, mert végülis az legalább nem fegyverrel lett kikényszerítve. Így szépen lassan a Majdan lett az a minden ukránt összekapcsoló erő, ami egy bizonyos támaszt tudott adni. Ha nincs anno a Majdan és ez a hatás, akkor valószínűleg nem tudnánk úgy felvenni a harcot a világ második legerősebb hadseregével, ahogy ma képesek vagyunk...

ITT OLVASHATÓ

NEMZETKÖZI MEGFIGYELŐK: AZ IGAZSÁGOSSÁG ÉS A TÖRVÉNYESSÉG ELVE IS SÉRÜLHET AZ ÁPRILISI VÁLASZTÁSOKON

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ZUBOR ZALÁN
2022.03.23.

Nincsenek meg Magyarországon a jogszabályi keretek a választási csalás megelőzésére – olvasható az ENEMO nemzetközi választási megfigyelőcsoport időközi jelentésében. Az EBESZ időközi jelentése szintén az egyenlőtlen kampánylehetőségekre, a választókerületek szabálytalan kijelölésére és a levélszavazatok ellenőrizhetetlenségére figyelmeztet.

A napokban két nemzetközi szervezet megfigyelői is jelentést adtak ki a magyarországi választási rendszerről. Az Európai Biztonsági (EBESZ, PDF) és a Választásfigyelő Szervezetek Európai Hálózata Együttműködési Szervezet (ENEMO, PDF) megfigyelői azt vizsgálták, hogy a pártok egyenlő feltételek szerint készülhetnek-e az április 3-i választásokra, vagyis garantálható-e az igazságos választási verseny, és hogy a választási törvények, intézmények mennyire alkalmasak a választási csalások megakadályozására, vagyis garantálható-e a törvényes választás. A két szervezet egymástól függetlenül hasonló meglátásokra jutott a választási rendszerrel kapcsolatban: mind az igazságosság, mind a törvényesség tekintetében találtak kivetnivalókat...

ITT OLVASHATÓ

TÖBBEN ELÉGEDETTEK A KORMÁNYZATI JÁRVÁNYKEZELÉSSEL, MINT AHÁNYAN NEM

24.HU
Szerző: D. KOVÁCS ILDIKÓ
2022.03.24.

Az oltások megszervezésével és a Covid miatt bevezetett korlátozásokkal inkább elégedettek a magyarok, a halálozási adatokkal és a gazdaságvédelmi intézkedésekkel kevésbé. Az értékelésnél a pártszimpátia a meghatározó: a Fidesz-szavazók minden tekintetben jónak tartják a kormány járványkezelését, az ellenzékiek csak az oltási kampányt és a korlátozásokkal kapcsolatos döntéseket tartják valamelyest elfogadhatónak.

A magyarok 22,2 százaléka nagyon, 14,1 százaléka inkább elégedett azzal, ahogyan a kormány összességében kezelte a Covid-járványt – derül ki abból a felmérésből, amelyet a 24.hu megbízásából készített a Závecz Research. Ez 36,3 százalék, kicsivel több, mint ahányan kedvezőtlenül értékelték a kormány munkáját: az ötfokozatú skálán 11,7 százalék kettes, 21,7 százalék pedig elégtelen osztályzatot adott a kormányzati teljesítményre, míg 29,7 közepesen elégedett azzal.

A megkérdezettek átlagosan 3-as osztályzatot adtak a kabinet munkájára ezen a téren – a Fidesz-szavazók 4,26-ot, az ellenzékiek 2,18-at...

ITT OLVASHATÓ

BORSA, A BÉKA

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2022.03.24.

Értjük a visszafogottságot, hogy Borsa Miklós, valahai M1 híradós nem tör pálcát volt kollégái felett, mondván, valaha ő is ugyanazt csinálta, azaz kitartóan és aljasul hazudott. Ugyanakkor élünk azzal a joggal, hogy viszont mi megtegyük ugyanezt őfelette mindenféle Canossája ellenére. Pedig megbocsátóak vagyunk ha nem is krisztusi, de buddhai elnéző bölcsességgel mindenképp, de mielőtt ennek ellenére kifejtenénk azt a morális és érzelmi vihart, amit a volt hírolvasó bennünk megnyilatkozásával kiváltott, onnan indulunk el, jobb lett volna, ha hallgatott volna. Nem kellene a világ felé mutogatni megjavulásunk hősies történetét.

Mert van a bűn és van a bűnhődés, Borsa Miklós pedig ez utóbbinak még előtte van. Nem oldozzuk fel, mert nem jött még el az ideje, és az sem hat meg, ha elmeséli, mennyire okádott a munkától, amit el kellett végeznie, mert mi pedig őtőle tettük ugyanezt. Hogy úgy ne mondjuk, görcsbe rándult a gyomrunk, ha csak megláttuk az arcát, és mindez sokkal tovább tartott annál, mintsem most szó nélkül elfogadnánk, hogy neki mennyi baja volt akkor. Ellenben jól megfizették. Ugyanakkor pedig más kollégák utcára kerültek, más redakciókat bedaráltak és megszüntettek. Két út mutatkozott tehát az élet élésére. Egyenesnek maradni vagy lemenni kutyába.

Ez egy erkölcsi döntés, amit Borsa valaha meghozott, s ha ugyan rosszul érezte magát tőle, hogy zsoldosnak állt, az a határozása alól föl nem menti. Kiszolgálta a rendszert, milliók életének tönkre tételében volt tevőleges együttműködő, milliók elhülyítésében játszott szerepet, és évekig hágta át szakmájának alapvető szabályait. És ha ugyan most azt hangoztatja, hogy parancsra tette – mennyien jönnek majd ezzel –, az nem ad feloldozást. Hogy fölfordult a gyomra és rosszul volt a munkájától, arra is van precedens a ganyéban. A Wermacht tábornokai is panaszkodtak, hogy a katonákat megviselik a tömeggyilkosságok, hogy azok is rosszul vannak/voltak a munkájuktól...

ITT OLVASHATÓ

ARCFELISMERŐ SZOFTVEREK, HÍDBOMBÁZÁS ÉS ÁLLÍTÓLAGOS ELÉGEDETLENSÉG PUTYIN KÖREIBEN

TELEX
Szerző: ROVÓ ATTILA
2022.03.24.

Reggeli összefoglaló arról, mi történt éjjel az orosz-ukrán háborúban.

Minden fontos információ a háborúról egy helyen.
Percről percre közvetítések, helyszíni tudósítások, összefoglalók.Tovább

Harctéri és katonai hírek

- Az orosz fegyveres erők lebombáztak egy Gyeszna folyón átívelő hidat Csernyihiv és Kijev között, elvágva ezzel egymástól két várost. Ljudmila Gyenyiszov, Ukrajna emberi jogi ombudsmanja azt mondta, a hídon humanitárius segélyt szállítottak és civileket evakuáltak. „A városban (Csernyihivben) nincs áram, víz, fűtés és gáz, az infrastruktúra pedig elpusztult” – mondta. A régió egyik vezető tisztségviselője, Vjacseszlav Csausz videonyilatkozatban kijelentette, hogy a humanitárius segélycsomagokat továbbra is ki tudják szállítani, és hogy a „győzelem után” új hidat építenek.

- Az Egyesült Királyság ismét „jelentős” katonai támogatási csomagot küld Ukrajnának – írja a CNN. A döntést a NATO és a G7 vezetőinek találkozóján jelentették be. A csomag 6000 rakétát, valamint 25 millió font (több mint 11 milliárd forint) pénzügyi segítséget takar.

- Moszkva továbbra is elutasítja az Egyesült Államok legfelsőbb védelmi és katonai vezetőinek ismételt megkereséseit. A háború kitörése óta Lloyd Austin védelmi miniszter és Mark A. Milley tábornok megpróbált telefonálni Szergej Sojgu orosz védelmi miniszterrel és Valerij Geraszimov tábornokkal, de az oroszok ez idáig visszautasították a megkereséseket – mondta John Kirby, a Pentagon szóvivője. Így az amerikai tisztviselők nem kaptak magyarázatot egyes katonai megmozdulásokra, és egyre nő az aggodalom, hogy a kommunikáció hiánya harctéri balesethez vezethet.

- Vitalij Klicsko kijevi polgármester szerint legalább 264 civil, köztük négy gyerek halt meg az ukrán fővárosban az orosz-ukrán háború kitörése óta, több mint 300 embert szállítottak kórházba sérülések miatt, és több mint 80 épületet romboltak le a harcokban. Klicsko szerint a háború előtt körülbelül 3 millió ember élt Kijevben, de mára a lakosság száma a felére apadt, mert sokan elmenekültek.

Digitális hadviselés

- Letiltották Oroszországban a Google hírösszesítő alkalmazását a Google Newst. Moszkva azzal vádolja a vállalatot, hogy hozzáférést enged az ország ukrajnai háborúról szóló, oroszok által hazugságnak titulált anyagokhoz. Az orosz médiát szabályozó Roszkomnadzor az orosz főügyészség kérésére járt el.

- Ukrajna arcfelismerő szoftvereket használ, hogy azonosítani tudja az elesett orosz katonákat, és aztán értesíteni családjukat. Az ország a New York-i székhelyű Clearview AI nevű mesterséges intelligenciával foglalkozó cég által biztosított technológiát használja. A Clearview alapítója szerint a cég több mint kétmilliárd képhez fér hozzá a VKontakte orosz közösségimédia-szolgáltatástól. A Reuters értesülései szerint a szolgáltatást Ukrajnának ingyenesen biztosítják, Oroszországnak nem...

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

HIÁBA A KORMÁNY SIKERPROPAGANDÁJA, A MAGYAR GAZDASÁG NEM TUDOTT FELZÁRKÓZNI AZ ELMÚLT 12 ÉVBEN AZ EU ÁTLAGÁHOZ - A SOKKAL MÉLYEBBRŐL INDULÓ TAGÁLLAMOK IS LEKÖRÖZTÉK

NÉPSZAVA
Szerző: PAPP ZSOLT
2022.03.24.

Az elvesztegetett lehetőségek évtizedeként vonulhat be a magyar gazdaságtörténetbe az egymást követő Orbán-kormányok időszaka.

Az elmúlt száz év legsikeresebb évtizedének titulálta tavaly a 2010-es éveket Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke. Ezt Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara idei gazdasági évnyitóján azzal tetézte meg, hogy a válság alatt sikerült kanyarban előznie Magyarországnak. Vagyis, még gyorsult is a felzárkózás. Ez utóbbit azután Matolcsy György cáfolta egy publicisztikájában, eredeti tézise mellett viszont kitartott.

A számok alapján valójában meglehetősen közepes és egyenetlen teljesítményt nyújtott a magyar gazdaság 2010 és 2021 között. A bruttó hazai termék (GDP) értéke ugyan lapunk becslése alapján ez idő alatt látványosan - 27 ezer milliárd forintról 55 ezer milliárd forint közelébe - emelkedett, de ez a növekedés jelentős részben az inflációnak köszönhető. A magyar gazdaság átlagosan évi 2,5 százalékkal bővült. Ez egy fejlett ország gazdaságának remek tempó, de nem az egy felzárkózó, az EU-átlagát vagy épp Ausztriát utolérni akaró gazdaság esetében. A hazai növekedés üteme ráadásul nagyon egyenetlen volt az elmúlt 12 évben: a 2008-as válságból 2010-re épp kezdett volna magához térni a magyar gazdaság, amikor az Orbán-kormány a 2011-12-es unortodox lépéseivel újabb stagnálásba, sőt 2012-re enyhe átmeneti recesszióba lökte. Az újabb éledezés további éveket vett igénybe, így a növekedés időszaka csak 2014-ben indult be. Ennek vetett véget a koronavírusjárvány: 2020 idehaza is a visszaeséssel telt (- 4,7 százalék), amit követett a tavalyi felpattanás (7,1 százalék). Ezekkel a hullámvasutakkal jön ki tehát az Orbán-kormány időszakára az évi 2,5 százalékos növekedés.

Még árnyaltabb képet kapunk, ha az elmúlt évtizedet nemzetközi összehasonlításban vizsgáljuk. Az Eurostat 2010 és 2020 közötti adatai ugyanis inkább azt mutatják, hogy Magyarország jóval lassabban fejlődött, mint a számos kelet-közép-európai gazdaság. Az egy főre jutó magyar GDP 2020-ban az uniós átlag 74 százaléka volt vásárlóerő-paritáson vizsgálva (szimplán euróban számolva a magas árszintű országok javára torzítana a nyers adat). Ez azt jelenti, hogy 10 év alatt 8 százalékponttal zárkóztunk fel, 2010-ben ugyanis a magyar egy főre jutó GDP az uniós átlag 66 százaléka volt. Ez az egyik leglassabb felzárkózási ütem a régióban.

A hozzánk képest jóval nagyobb hátrányból induló gazdaságok sokkal többet javítottak, és közülük többen relatív fejlettségben meg is előzték Magyarországot. Az unióhoz velünk együtt csatlakozó, a Szovjetunióból induló Balti-államok példája a legkézenfekvőbb e téren: Litvánia tíz év alatt 26, Észtország pedig 18 százalékponttal növelte a GDP-jét. Így Litvániában az egy főre jutó GDP ma már az EU-átlag 87 százalékát éri el, míg az észt gazdaság 84 százalékot teljesít, messze megelőzve a magyar 74 százalékot. Mind a két ország gyengébb gazdasággal rendelkezett 2010-ben, mint Magyarország, vagyis sokkal gyorsabban zárkóztak fel az uniós átlaghoz, mint az Orbán-kormányok Magyarországa...

ITT OLVASHATÓ

ELEMZIK ORBÁN LEVELÉT BRÜSSZELBEN – HUPPA LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: huppa.hu
2022.03.24.

Egy ideig nem fogunk részesülni ebből az uniós forrásból

A Helyreállítási Alap hitelkeretének mielőbbi lehívását célzó magyar kérés teljesítéséhez megfelelő indoklás és program, valamint a már benyújtott terv újraértékelése és jóváhagyása szükséges.

Több sebből is vérzik Orbán Viktor levele

Nyilván ezzel ő is tisztában van, de legalább így megint lehet egy kiadósat brüsszelezni. Orbánnak levél helyett értékelhető tervet kellett volna küldenie Brüsszelbe..

Orbán: Kampány ide, kampány oda, Brüsszelben kell helytállni

Szóltunk…

Százmilliárdokat adott Magyarországnak az uniós bank

Az Európai Beruházási Bank – az Ukrajnának szóló szolidaritási sürgősségi csomag keretében – március 4-én 668 millió eurós azonnali pénzügyi támogatást hagyott jóvá az országnak, amit már folyósítottak is a kormánynak.

Menekültügy: trükkös támogatást ad a kormány az önkormányzatoknak

Az önkormányzatok egyik zsebéből elvett 100 millió forintot adja a menekültek támogatására. A karma nem viccel, ld. fent.

Szijjártó Pétert cáfolja a világ egyik legnagyobb olajcége

Szijjártó szerint az „amerikaiak” miatt vesztettünk hét évet, és miattuk nem sikerült kiaknázni az alternatívát jelentő román földgázt. Ám az ExxonMobil cég ennek ellentmond. A gázkitermelést és -szállítást valójában a román törvények nem engedték idáig, bár az új bukaresti kormány most változtathat ezen a helyzeten.

Nem csak milliós órákat, luxusutazásokat és luxusruhákat vásároltak a II. kerületi Sport Kft. kárára

Kiderült: a II. kerületi Sport és Szabadidősport Nonprofit Kft. előző vezetése alatt a szervezet más csapatok reprezentációs és szállásköltségeit is fizette.

Novák Katalin sógornőjét nevezték ki az állam „főlombikosának”

Bár az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) mélyen hallgat a kinevezéséről, a szervezet honlapján megtalálható vezetői névsor bizonyítja.

Csendben kreált központi igazgatóságot az állami meddőségi klinikáknak a kormány

A Humánreprodukciós Igazgatóság lesz a felelős az ágazati finanszírozási rendszer kialakításért is – ami különösen annak fényében érdekes, hogy az államosításra a kormány szerint „anyagi visszaélések” miatt volt szükség.

Az Alkotmánybíróság szerint rendben van, hogy a kormány koronavírus hírlevélben kampányol az ellenzék ellen

Erre nem tudunk mit mondani, vagy amit tudnánk…

A NATO további csapatokat küldhet Kelet-Európába, Magyarországra is

A NATO vezetői négy további harccsoport felvonultatását hagyhatják jóvá a csütörtöki csúcstalálkozójukon.

A háború ellenére sem farol ki az oroszokkal közös vasúti bizniszéből Szalay-Bobrovniczky Kristóf

Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő férjének befektetési cége, a Magyar Vagon Zrt. a Transmashholdinggal közösen még 2019-ben nyert el egy egymilliárd euró értékű tendert, mely keretében 1300 vasúti kocsit kell legyártaniuk az egyiptomi állami vasúttársaságnak.

Még itt: 700 vasúti kocsit szállítunk Egyiptomnak

Újabb gazdasági csúcsvezető hagyta volna ott Putyint, de neki nem engedték

Elvira Nabjullinát épp a múlt héten nevezték ki újabb öt évre, annak ellenére, hogy ő korábban az említett ok miatt távozni szeretett volna a posztjáról.

Új pozíciót kap Vaszily Miklós, a TV2 elnöke, a Pesti TV és az Indamedia társtulajdonosa

Igen, Mészáros Lőrinc.

Taccsra tett Atya

Az a Bayer Zsolt rúgott bele is, akinek valószínűleg ez a feladata. Ezért tartják. Ő a pártjának nemcsak a csahos, de a harapós kutyája is. Reméljük, hogy veszettség ellen azért évente beoltatják, mert így is elég sok kárt okoz a gazdáinak meg másoknak is.

ITT OLVASHATÓ

PUTYIN NEM KÉR AMERIKAI DOLLÁRT, FINNORSZÁG NEM KÉR OROSZ ATOMERŐMŰVET - A 444 NÉGY FONTOS CIKKE MA REGGEL

444.HU
Szerző: URFI PÉTER
2022.03.24.

Jó reggelt, ma is benézünk 20 fok fölé, zavartalan napsütésben. Ha valakit elvakít a fény, és nem tudja, hol van és mit olvas: hát ezt.

4 fontos cikk:

- Több ezer szavazókörben most először lesz két felkészült ellenzéki delegált

- Finnország visszalépett, Paks 2 északi párját nem építheti meg a Roszatom

- Az EU-nak gyorsan ki kell találnia, hogy mit kezdjen az ukrán menekültek rengeteg hrivnyájával

- Ha győz, Putyin nem áll meg Ukrajnánál

ITT OLVASHATÓ

„OLYANOK VOLTUNK, MINT A BÉKÁK” – AZ M1 EXHÍRADÓSA PROPAGANDÁRÓL ÉS HÁBORÚRÓL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2022.03.23.

Hét éve az ő arcával indult a kormánypárti hírcsatornává fazonírozott M1. Most, március elején „Ruszkik, haza!”-feliratra cserélte a profilképét, a határra ment, s azóta folyamatosan menekülteket fogad a házába. A Válasz Online felkereste Borsa Miklóst, hogy megkérdezzük, mi lelte. Az egykori tévés mesélt határmenti csalókról, szobából kihallatszó sírásról, na meg a propagandáról, amelynek szerinte döntő szerepe van abban, hogyan viselkednek az emberek ilyen helyzetben. Azt sem titkolja, ő mire nem büszke köztévés időszakából, de pálcát nem tör mások felett. „Olyanok voltunk, mint a békák. Ha forró vízbe dobtak volna, lehet, hogy rögtön kiugrunk. Csakhogy lassan főztek meg minket.” Interjú.

ITT OLVASHATÓ

KUNYERA

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2022.03.23.

Orbán Viktor levélben kunyerál pénzt Ursula von der Leyentől, mert amúgy elvagyunk mi az Unió pénze nélkül is, mint emlékezhetünk attól, aki most tollat ragadott. Ez a hír csak úgy kiszivárgott, nem készült fotó Orbánról, ahogyan az íróasztalánál dolgozik érettünk, nem került ki a Facebookra, ott inkább menekült gyerekek buksiját simogatja a suttyomban levelet író géniusz. A baj ezek szerint nem lehet kicsiny, sőt, elég nagy lehet, ha erre vetemedik Európa DNS-e, amiben egyébként az a lehangoló, hogy mindenki tudja. Mégpedig azt, hogy kies hazánk amúgy meglehetősen zilált pénzügyi és gazdasági állapotban van az elmúlt száz év legsikeresebb tíz esztendejének letelte után.

Mária néni azonban (mint a Fidesz szavazó archetípusa, ilyképp Feri bátyám is egyben) minderről annyit tud, hogy Orbán Viktor alacsonyan tartja a farhát árát, neki köszönhetően nem fagy meg, és ő védi meg a migránsok erőszaktevésétől. Ilyképp az élet csodaszép, holott ennek épp az ellenkezője, de erre van a propaganda. Hanem az Orbán, hogy levelet ír az Ursulának, kunyerálva azt a pénzt, amit már rég megkaphatott volna, ha betartja a klub szabályait. Ilyet azonban ő nem akar egyáltalán (utalásképp, jogállam, korrupció, mint súlyos tartalmakat hordozó összefoglaló fogalmak), ami miatt tényleg nem kapja meg azt a pénzt, ami jár. Ám nem neki, hanem az országnak.

Ez utóbbi nézőpontból Orbán a rendszerével nemhogy jót tenne az országgal, hanem épp mérhetetlen károkat okoz. Az Unió is feltételek nélkül adná a pénzt, ha eltakarodna, és nem kellene kuncsorogni meg kunyerálni, ami gesztus és könyörgés nem valami megszoborolni való államférfira, hanem egy kis jelentéktelen senkire utal a színpadon, aki ugyan király a szemétdombján, de amúgy csak rá kell nézni. Ötezernyolcszáz milliárdot kér Orbán Ursulától gyorsan-gyorsan a háborúra hivatkozva, s anélkül, hogy részleteznénk viszonyát a vérontáshoz, és annak okához, Putyinhoz, ami minimum ambivalens, de leginkább a trógerekére hasonlatos, azt kérdjük miért.

A három helikopteres kampányfilmforgatáshoz, hogy Debrecenbe költözött a stábjával, aminek gyakorlati haszna a Facebookon megjelent kampányvideó volt ha jól emlékszem három nap a határon címmel, mert erre fölösleges. A menekültek ellátását amúgy is a civilek végzik, a plusz kiadásokra is ők dobtak össze információink szerint hatszáz milliót. Ötezernyolcszázat kéregetni erre mutogatva és hivatkozva szintén csak hókuszpókusz, valamint hazugság, be kellene vallani a NER csődjét, az unortodox gazdaságpolitika kudarcát, a keleti nyitás fölösleges és aljas voltát, őszintén beszélni kellene arról, hogy ezek miatt – és nem a háború miatt – üres a kassza...

ITT OLVASHATÓ

A NÉP SZOLGÁJA: NEM CSAK A HÁBORÚS UTÓÉLETE MIATT ÉRDEMES NÉZNI ZELENSZKIJ VÍGJÁTÉK-SOROZATÁT

24.HU
Szerző: INKEI BENCE
2022.03.22.

Nálunk is látható már a sorozat, amelynek Volodimir Zelenszkij a politikai karrierjét köszönheti, és amelyben egy politikai kívülállóból lett ukrán elnököt alakít, mielőtt aztán a való életben is így tett volna. Szitkom vagy politikai szatíra? És tényleg jó? Érdemes nézni A nép szolgáját akkor is, ha semmit nem tudunk az ukrán belpolitikáról?

Nem szükséges magyarázni, mekkora csavart jelent A nép szolgája című ukrán sorozatot abból a történelmi perspektívából nézni, mint amit a lassan egy hónapja tartó orosz-ukrán háború kínál. Ha, mondjuk, tavaly ilyenkor tűzi műsorára az RTL Klub és a Netflix is a sorozatot, eleve minimális érdeklődést váltott volna ki, még úgy is, hogy Volodimir Zelenszkij felemelkedése akkor is érdekes sztori volt, de a komikusból lett elnök egészen az orosz invázióig nem számított nemzetközileg ismert politikusnak, sőt az elnökségének megítélése is inkább felemás volt.

Most viszont már a főcímet nézve is nehéz nem arra gondolni, hogy a bevezető montázsban mutatott ukrajnai utak, hidak, házak új jelentést kaptak február 24. óta, már leginkább lebombázandó infrastruktúra lett belőlük, akárcsak Kijev grandiózus belvárosából. Ez az érzés aztán végig a nézővel marad, hiszen a sorozatban rendszeresen betekinthetünk a még normális ukrán hétköznapokba, mielőtt az országból romhalmazt nem csinált volna volna az orosz hadsereg...

ITT OLVASHATÓ

JACHT, REPÜLŐ, SZERETŐ: A KÜLÜGYMINISZTER KETTŐS ÉLETE

444.HU
Szerző: SZILY LÁSZLÓ
2022.03.22.

2021 szeptemberében, amikor Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezető már hónapok óta börtönben ült, a munkatársai fantasztikus tényfeltáró videóval álltak elő. A bizonyos vonásaiban szinte showműsor-szerű, néha kifejezetten mulatságos, a kőkemény állításait közben tényfeltáró módra dokumentumok bemutatásával igazoló filmben azt ábrázolják, hogy

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, a Putyin-féle vezetés legpuritánabbnak tartott, sokat isten-haza-családozó tagja kettős életet él:

- árnyékcsaládjával a világ leggazdagabb embereinek színvonalán, felfoghatatlanul pazarló megaluxusban lazít titokban,

- sajátjaként használja az egyik legismertebb orosz oligarcha, Oleg Gyeripaszka magánrepülőit, hajóit és ingatlanjait.

- Ugyanilyen kettős életet él Sojgu hadügyminiszter

- és maga Vlagyimir Putyin elnök is.

Ebben a cikkben két okból mesélem el Navalnijék akkori tényfeltárásának eredményeit. Egyrészt azért, mert a videó összes szereplője a mostani háború kulcsfigurája. Az ő háttérviszonyaik ismeretében esetleg jobban megérthetjük az orosz vezetés egyes reakcióit, vagy azt, hogy Amerika és Európa miért pont olyan szankciókat vezettek be, amilyeneket.

A másik ok az, hogy a Putyin-rendszer hétköznapi működését bemutató film a magyar nézőknek különösen tanulságos lehet. Több konkrét, jellemzően dokumentumokkal is alátámasztott példát hoz ugyanis arra, hogy az Orbán-féle NER és a Putyin-rendszer között milyen elemi hasonlóságok vannak, az alapvető struktúráktól - saját nevén minimális vagyont tartó, de oligarcháinak nevére írt magánrepülőket, hajókat és ingatlanokat használó Első Számú vezető – az olyan, egészen konkrét esetekig, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter 2020 nyarán az adriai lebukásakor pontosan ugyanúgy imitálta, hogy a munkahelyén dolgozik éppen, miközben egy luxusjachton nyaralt, mint Lavrov a török Riviérán az itt következő egyik sztoriban...

ITT OLVASHATÓ

TOVÁBBI MUNKÁRA FOGNÁK A NYUGDÍJASOKAT - ÁLLÍTÓLAG 800 EZER FŐT LEHETNE MÉG FOGLALKOZTATNI

AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: Azénpénzem
2022.03.22.

Egy kutatás szerint a nyugdíjasok 68-70 százaléka szeretne tovább dolgozni. Kósa Lajos az Országos Szövetkezeti Tanács (OSZT) elnökeként konkretizálta is: nyolcszázezer nyugdíjas jelezte, hogy rugalmas feltételekkel újra munkába állna. Ezt a számot érdemes összevetni a KSH-ból kigyűjtött adatainkkal.

Uniós támogatással vizsgálták meg, milyen eredményt hoztak a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek (a formáról a cikk második részében ejtünk szót). Az MTI tudósítása szerint Kósa Lajos fideszes országgyűlési képviselő, az OTSZ elnöke egy debreceni rendezvényen beszélt arról, hogy 2017 óta 165 nyugdíjas szövetkezet alakult százezer taggal, tavalyi nettó árbevételük elérte a 11 milliárd forintot. Arról is szót ejtett, hogy 2021-ben hat kismama szövetkezet is alakult az országban (erről az új foglalkoztatási ötletről először a jelenlegi köztársasági elnök beszélt még családminiszterként 2018 nyarán).

Kósa Lajos szerint a szövetkezeteknek társadalompolitikai jelentősége is van: a diákok a munkára szocializálódhatnak, a nyugdíjasok az aktívabb életre kapnak lehetőséget, a kismamák nem szakadnak el teljesen a munka világától. Meglehetősen meghökkentő adatokkal is szolgált a politikus. Mint mondta: nyolcszázezer nyugdíjas jelezte, hogy rugalmas feltételekkel újra munkába állna...

ITT OLVASHATÓ

NEM FAIR ÉS NEM SZABAD

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: VÁSÁRHELYI MÁRIA
2022.03.18.

A magyarországi ellenzéki képviselők hosszú küzdelmének ered­mé­nyeképpen 2022. április 3-ra az EBESZ (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet) teljes megfigyelői missziót küld Budapestre, hogy nyomon követhessék az országgyűlési választás lebonyolítását, ellenőrizzék a szavazási folyamat tisztaságát. Ilyenre még nem volt példa az Európai Unió történetben. Mert ugyan 2013-ban, Bulgária esetében is a teljes körű megfigyelés mellett döntött a szervezet, ám oda mindössze 10 választási és 12 hosszú távú megfigyelőt küldtek, hozzánk viszont most ennek csaknem a hússzorosát; 200 rövid és 18 hosszú távú ellenőrt delegál a szervezet. Ez nyilvánvalóvá teszi, hogy az EBESZ is érzékeli, Magyarországon súlyos veszélybe került a választások szabadsága és tisztasága. Mégis kevés kétségünk lehet afelől, hogy a nemzetközi szervezet a választások után elkészülő jelentésében úgy összegzi majd a magyarországi választásokat, ahogyan 2018-ban is tette, nevezetesen, hogy a választások szabadok voltak, de nem voltak „fair”-ek. Hogy nálunk 2014 óta nem fairek a választások, az nem lehet vita tárgya, a kérdés csak az, vajon szabadok-e...

ITT OLVASHATÓ 

AZ ÉS 2022/11. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

AZ ÉS 2022/11. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

L. RITÓK NÓRA: MA MÁR CSAK PÁRTPOLITIKA VAN, VELÜK VAGY ELLENÜK

HVG360
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2022.03.22.

Jelentések Kampányországból – a hvg360 közéleti személyiségeket, írókat, művészeket, gondolkodókat kért meg arra: írják meg, hogy érzik magukat. Az alábbiakban L. Ritók Nóra pedagógus, az Igazgyöngy Alapítvány vezetője osztja meg velünk gondolatait.

Sosem gondoltam, hogy magam tudatos állampolgárnak tartva ennyire kiábrándulok a politikából. Az “átkosban” születtem, nőttem fel, kezdtem dolgozni, és óriási boldogság volt számomra is a rendszerváltás. A második szabad választás után kezdett bennem elbizonytalanodni a korábbi bizonyosság, hogy egy új, egy más, egy szebb világ lesz majd körülöttünk.

Ha akkor valaki vázolja előttem a mai helyzetet, nem hiszek neki. Úgy érzem, mára teljesen kiégtem ezen a vonalon. Miközben pontosan tudom, hogy nem vonhatom ki magam a folyamatok alól, és vívódok folyamatosan, hiszen tenni kell azért, hogy valami változzon.

Lehet, hogy azért alakult így, mert egy nehéz terepre vitt az élet, ami persze tudatos is volt, de mégis, valahogy sorsszerű lett ez az egész. Olyan terepen dolgozom ugyanis, egy olyan problémahalmazban, ami a regnáló kormányok szemszögéből sosem volt egy jól vállalható történet. Egyszerűen azért nem, mert a társadalmi leszakadás az állam működési hézagaiban nő fel. A rendszerváltás előtt sem sikerült erre megoldást találni, és utána sem. A kormányok különböző mértékben vállalták fel, és próbálkoztak a mérséklésével, de mivel sosem volt kormányokon átívelő ez a munka (sem), így a kidolgozott hatások csak leamortizálódott próbálkozások maradtak.

A probléma pedig folyamatosan nőtt...

ITT OLVASHATÓ 

Sorozatunk további cikkeit itt olvashatja

KÍNA SZUPERHATALMI TÖREKVÉSEI HÁBORÚ ÉS JÁRVÁNY KÖZÖTT | INTERJÚ SALÁT GERGELLYEL

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2022.03.22.

Számíthat-e Kína feltétlen támogatására az ukrajnai invázióban Vlagyimir Putyin? Mit árul el a szigorú kínai járványkezelésről a COVID-járvány újbóli berobbanása? Megért-e Orbán Viktornak ilyen látványosan barátkoznia Pekinggel, és fenntartható-e ez az új világpolitikai helyzetben? Salát Gergely Kína-szakértőt kérdezzük.

ITT NÉZHETŐ MEG

A „FASISZTA UKRAJNA” MÍTOSZA

QUBIT
Szerző: UNGVÁRY KRISZTIÁN
2022.03.22.

Az a kép, ami Ukrajnát fasiszta kollaboránsként ábrázolja, és amivel Vlagyimir Putyin orosz elnök a háborút indokolja, a kommunista propaganda torzításain alapszik. Milyen kényszerpályák határozták meg Ukrajna sorsát a totális diktatúrák kereszttüzében, és mekkora mozgástere volt az országnak

Az ukrán-orosz konfliktusban rendszeresen felemlegetett vád, hogy Ukrajna nem néz szembe fasiszta múltjával, sőt emlékezetpolitikájával ma is aktívan hozzájárul náci szervezetek és személyek kultuszához. Csakhogy az a kép, amely Ukrajnát „fasiszta kollaboránsként” ábrázolja, a kommunista propaganda torzításain alapszik. Ukrajna önálló államisága viszonylag rövid időre tekint vissza, és sem az 1919 és 1939 között működő lengyel II. köztársaság, sem a náci Németország, sem a kommunista Szovjetunió és annak utódállama nem volt érdekelt abban, hogy az ukrán történelem kevésbé szélsőséges mozzanatai ismertté válhassanak. Milyen kényszerpályák határozták meg Ukrajna sorsát a totális diktatúrák kereszttüzében, és mekkora mozgástere volt az országnak?

...

ITT OLVASHATÓ

HIÁNYGAZDASÁG, INFLÁCIÓ – MEGRENGETI A HÁBORÚ AZ OROSZ GAZDASÁGOT

G7.HU
Szerző: BOD PÉTER ÁKOS
2022.03.22.

A háborúk – a szokásos vélekedésekkel szemben – nem mindig közvetlen és nyilvánvaló gazdasági érdekekből törnek ki. Az előzmények között azonban rendre megtalálhatók az anyagi, pénzügyi tényezők, és nyilvánvalóan szomorú gazdasági következményekkel járnak a társadalom túlnyomó többségére nézve, főképpen a vesztes oldalon, de gyakorta a győztesnél is.

A február 24-i orosz invázió megindítását követően hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a megtámadott fél kemény ellenállása miatt a támadás nem marad meg a „különleges katonai művelet” kategóriájában. Ez most tényleges háború. Katonai, politikai, diplomáciai, társadalmi és gazdasági-pénzügyi következményei nagyban eltérnek attól, mint amelyeket 2014-ben tapasztaltak meg a közvetlenül és az áttételesen érintettek. A világ akkor időben és térben korlátozott konfliktust látott, amely a Krím elcsatolásához, orosz nyelvi többségű járások de facto elszakadásához vezetett, és bár áldozatokkal, szenvedésekkel, menekültek útra kelésével, Ukrajna szuverenitásának csorbulásával járt, de világgazdasági kihatása mérsékelt volt. Sőt, az orosz gazdaságot érintő káros gazdasági következmények is az elviselhető keretek között maradtak.

Most azonban minden lényeges vonatkozásban más a helyzet. Ezekben a hetekben a cégvezetők, a kormányzatok, a nemzetközi szervezetek nagy erőkkel próbálják kikalkulálni a háború gazdasági hatásait. A sok ismeretlen egyike az, hogy a háború hogyan érinti Oroszországot. Az alábbiakban erre tekintünk rá...

ITT OLVASHATÓ

SZÁGULDÓ INFLÁCIÓ, LEFULLADÓ GAZDASÁG: KÖZZÉTETTE ÚJ ELŐREJELZÉSEIT AZ MNB

PORTFOLIO
Szerző: Portfolio
2022.03.22.

A keddi kamatdöntés után közzétette inflációs jelentésének két főbb előrejelzését is a Magyar Nemzeti Bank és ebből derült ki, hogy durván megemelte inflációs és jócskán csökkentette a gazdasági növekedési előrejelzését a jegybanki stáb.

A decemberi és a mai előrejelzéseket az alábbi táblázatban foglaltuk össze, amelyből látszik a durva változás:

Az MNB-stáb decemberben még 4-5%-os idei GDP-növekedési előrejelzést adott, noha akkoriban, sőt az idei év elején már a Pénzügyminisztérium is optimistább, 6% körüli prognózisban gondolkodott. Ehhez képest tehát az MNB visszafogottabb, de még így is markáns prognózis rontást hajtott végre az azóta kitört orosz-ukrán háború miatt, hiszen most már csak 2,5-4,5%-os növekedési tartományt lát reálisnak. A tartomány szokatlanul széles, ez is érzékelteti a háborúból eredő hatalmas gazdaság(politika)i bizonytalanságokat. Érdemes megjegyezni, hogy a tavalyi évi nagyon gyors gazdasági növekedésnek 2,5%-os az áthúzódó hatása, tehát az, hogy az MNB a növekedési előrejelzése aljaként 2,5%-os idei bővülést is elképzelhetőnek tart, egyúttal azt is jelentené, hogy idén már egyáltalán nem nőne a gazdaság és így jönne ki a 2,5%-os bővülés.

Az inflációs előrejelzés kapcsán még markánsabb az előrejelzési tartomány módosítása és egyúttal tágítása is. Decemberben még az MNB-stáb 4,7-5,1%-os inflációs előrejelzési sávot adott meg, most ehhez képest a sáv alsó széle is 7,5%-ra ugrott, a felső széle pedig már csaknem a kétszámjegyű tartományt súrolja (9,8%). Sőt az alábbi legyezőábra szerint

LEHETNEK OLYAN HÓNAPOK-NEGYEDÉVEK, AMIKOR A 10% FELETTI TARTOMÁNYBA EMELKEDIK AZ INFLÁCIÓ...

ITT OLVASHATÓ

TRIANONRÓL BESZÉLNÜNK KELL, ÚGY LESZ BÉKÉNK! – VISZONVÁLASZ A NEMZETÉPÍTÉSI TERVEK BÍRÁLÓINAK

VÁLASZ ONLINE
Szerző: HOMOKI PÁL
2022.03.22.

Még véletlenül sem a putyini utat ajánlotta külpolitikusaink figyelmébe a magyar nemzetépítésről szólva – állítja Homoki Pál. Vendégszerzőnk válaszában reagál a Válasz Online-on megjelent cikkét ért bírálatokra, Georg Paul Heftyére csakúgy, mint Majoros Péter és Szabó Zsolt közös írására. Vitazáró.

Érdeklődéssel fogadtam a mindenkori magyar külpolitika szükségszerű különutasságáról és behatároltságáról írt cikkemre érkezett választ a Németországban élő nagyhírű szenior újságíró, Georg Paul Hefty tollából. A neves publicista heves reakciója, amely átüt sorain, óhatatlanul is alátámasztja azt, amiről magam is értekeztem. Ugyanaz a heves, ám jóval konstruktívabb hangvétel érződik az időközben megszületett másik reagálásból, amelyet Majoros Péter és Szabó Zsolt urak jegyeznek. Említett szerzők felindultságából is látszik azonban, hogy a magyarság gondolatvilágában a trianoni trauma nem befejezett múlt és nem intézhető el az épp aktuális alkotmány néhány mondatával – ahogyan azt Hefty úr interpretálja. Kikerülhetetlenül él a magyar néplélekben, láthatóan reakciókat és indulatokat szül. Bizony újra meg újra foglalkoznunk kell vele, beszélnünk kell róla, amíg feldolgozására valamilyen módon megoldást nem találunk...

ITT OLVASHATÓ

FALUS FERENC: AZ ÚJABB JÁRVÁNYHULLÁM ELŐTT ÚJRA KELLENE OLTANI AZ IDŐSEKET, A KRÓNIKUS BETEGEKET

HÍRKLIKK
Szerző: HírKlikk
2022.03.22.

Látszatra úgy tűnik, hogy a háborús konfliktus némileg háttérbe szorította a járványveszélyt. Falus Ferenc volt tiszti főorvos arról beszélt a KlikkFM Politikai Nagyító című adásában, hogy okkal lanyhul-e a figyelem.

Az Egészségügyi Világszervezet szóvivője a héten közölte, hogy messze van még a koronavírus világjárvány vége, egyúttal ismét felgyorsult a fertőzés terjedése és ismét Kínában, ahonnan az egész járványhelyzet elindult két éve. Sanghajban például tömeges tesztelésbe kezdtek, lakótömböket blokkolnak 48 órára, az oktatási intézmények felfüggesztették a jelenléti oktatást, karantén kötelezettség lépett életbe.

„Vannak aggasztó fejlemények” – értett egyet a nyitókérdéssel Falus Ferenc. „A jelenlegi helyzetben szinte békebeli problémává vált a járvány minden tragédiájával együtt. Holott például a szomszédos Ausztriában a jövő héttől újra maszkkötelezettség lesz zárt térben.” Keserűen jegyezte meg, hogy úgy tűnik, a közhelyek ellenére, nem csak Ausztriában, hanem Kínában is fontosabb az emberélet és az egymásra figyelés, mint Magyarországon, ha megelőző intézkedéseket vezetnek be, miközben nálunk nagyvonalúan eltörölték a maszkviselést is...

ITT OLVASHATÓ
 

ORBÁN NEM KEZELTE JÓL AZ UKRAJNAI HÁBORÚT!

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2022.03.22.

Olvasom, hogy Kunhalmi Ágnes egy bécsi fórumon azt fejtegette, hogy Orbán jól kezelte az ukrajnai háborút.

Hát nem, kedves Kunhalmi Ágnes, Orbán nem kezelte jól az ukrajnai háborút. Orbán tizenkét éve, kifejezetten a saját, személyes érdekeiből fakadóan rettenetes pályára állította az országot: Putyinnal összefeküdve Magyarországot szembeállította saját megbízható szövetségeseivel, nyugati partnereivel, s Putyin hűbéreseként és csatlósaként szolgálta ki az orosz érdekeket. Magyarország nyugati szövetségesei és a NATO számára megbízhatatlan partner lett, minthogy Orbán szakmányban telepítette be az országba az orosz titkosszolgálatot, miközben a magyar energiaszükségletet totálisan kiszolgáltatta az orosz geopolitikai érdekeknek. Előnytelen és saját népe előtt titkosnak minősített szerződéseket kötött az oroszokkal, ocsmány bérsajtójával és a goebbelsi propaganda undorító agymosásával elérve, hogy a korábbiakban túlnyomórészt domináns, a nyugati világhoz tartozni szándékozó mentalitást és habitust felváltsa az elhülyített, délibábos keleti orientáció imádata, továbbá az életveszélyes orosz geopolitikai szándékokat és a szakrális ideológiai nyomulást fel nem ismerő őszinte Putyin-rajongás, amelyet még Kárpátalja visszaadásának reménye is fűt.

Nem, kedves Kunhalmi Ágnes, Ön nagyon rosszul látja a valóságos helyzetet, s anélkül, hogy híres geostratégiai és geopolitikai felkészültségét megkérdőjelezném, jelzem, hogy jóllehet e pillanatban még nem tudható, mi lesz az orosz – ukrán háború kifutása, de ha valaki Magyarországot igazán veszélybe sodorhatja, s végtelenül kiszolgáltatottá teheti, az legkevésbé a nyugati világ és a NATO, amelyek kizárólagosan biztosíthatnák Magyarország védelmét, rendjét és nyugalmát (a biztonságpolitikától az energetikai és gazdasági biztonságon át a financiális-valutáris biztonságig), sokkal inkább az a totálisan hiteltelenné vált, s immár saját legszorosabb szövetségesei által (gondolok itt elsősorban a lengyelekre és a többi V4 államra) is megvetett és jó esetben csak bizalmatlanságot, rosszabb esetben egyenesen undort kiváltó politikája.

Kedves Kunhalmi Ágnes! Ön súlyosan téved, s gyermekeim apjaként csak szorítani tudok annak, hogy ne adódjék olyan történelmi helyzet, amikor a jelenleginél is sokkal látványosabban derülne fény hibás gondolkodására.

ITT OLVASHATÓ

DURVA: AKÁR 11 SZÁZALÉKIG IS FELMEHET AZ INFLÁCIÓ

PRIVÁTBANKÁR
Szerző: CSABAI KÁROLY
2022.03.22.

Éves átlagban pedig a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 7,5-9,8 százalékos fogyasztóiár-indexet vár, miközben a potenciális gazdasági növekedés az eddig várt 6 százalék helyett csak 2,5-4,5 százalék lehet. Ezek a széles sávok is jelzik az orosz-ukrán háború okozta bizonytalanságot.

Mint arról beszámoltunk, az MNB monetáris tanácsa 100 bázisponttal, 4,4 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. Ennél nagyobb mértékű szigorításra utoljára csak 2008 októberében, a pénzügyi válság kirobbanását követően került sor, akkor 300 bázispont erejéig. Ami visszaigazolja, milyen rendkívüli helyzetbe taszította a világot a február 24-én kitört orosz-ukrán háború...

ITT OLVASHATÓ

„A MIGRÁNSOZÁS, HA NEM IS TÖRETLEN, DE MEGMARADT”

MAGYAR NARANCS
Szerző: FÜLÖP ZSÓFIA
2022.03.22.

Mi a különbség a 2015-ös és a jelenlegi menekülthullám között? Változott valami a segítségnyújtásban és abban, hogy állnak a társadalom tagjai a menekültekhez? Az Ukrajnából érkezők problémáit minden bizonnyal hosszú távon kell kezelni, de fel van erre készülve a magyar menekültügyi infrastruktúra? Kováts Andrással, a Menedék Egyesület igazgatójával beszélgettünk.

magyarnarancs.hu: Magyarországot az elmúlt tíz évben két menekülthullám érintette, az egyik 2014-2016 környékén, a másik most, ahogy kitört az orosz-ukrán háború. Milyen jelentős különbségeket látni a két menekülthullám között?

Kováts András: Több különbség is van, és mind nagyon markáns. Először is a mostani menekülthullám lényegesen homogénebb, mint a 2014-2016-os. Akkoriban azt láttuk, hogy Magyarországra és Európa más országaiba is vegyes csoportok érkeztek: nem egy országból és nem egy konfliktusból jöttek az emberek, és sokszor nem ugyanazon az útvonalon keresztül. Most viszont van egy európai viszonylatban nagyméretűnek nevezhető ország, ahonnan egy brutális konfliktus hatására indultak útnak az emberek, többnyire az ország lakosai, vagy olyanok, akik hosszú ideje ott élnek.

Másodszor, most közvetlenül egy háború sújtotta területről érkeznek hozzánk és a környező országokba az emberek, akik gyorsan, akár csak néhány óra alatt érnek olyan helyre, ahol már menekültként tekintünk rájuk. Ezzel szemben 2014-től olyanok jöttek, akik akár már több éve éltek valahol menekültként, például a Szíriával határos Törökországban, Libanonban, Jordániában, vagy az Afganisztánnal szomszédos országokban, Iránban vagy Pakisztánban. Persze akkor is volt, aki közvetlenül a háború elől menekült, de ők is nagyon hosszú utat tettek meg, több ezer kilométert, ezért akár hetekbe, hónapokba telt, mire elérték Magyarországot. Ez a különbség egy elhúzódó konfliktusnál lehet, hogy el fog mosódni, hiszen amit az ukrajnai menekültek esetén látunk, az egy klasszikus jelenség egy beinduló menekülthullámnál: elsőként azok hagyják el az országot, akiknek jó kapcsolataik és megfelelő erőforrásaik vannak.

Pár napja azonban felbukkantak olyanok, akik már közvetlenül a harcok elől menekültek el, és akik már nem tudják, hogy hová mennek tovább, akiket már nem biztos, hogy várnak máshol...

ITT OLVASHATÓ 

MAGYAR NARANCS AJÁNLÓ (TARTALOMJEGYZÉK)

ALKATRÉSZHIÁNY MIATT LEÁLLT EGY OROSZ TANKGYÁR, „ITT EGY ÁRULÓ LAKIK”-MATRICÁK, VÁKUUMBOMBA A DONYECKIEK KEZÉBEN, AZ ÚT SZÉLÉN SÍROKAT ÁSÓ FÉRFIAK

TELEX
Szerző: Telex
2022.03.22.

Minden fontos információ a háborúról egy helyen.
Percről percre közvetítések, helyszíni tudósítások, összefoglalók.Tovább

A frontvonalak megmerevedtek, tart Mariupol ostroma, a háború kezdete óta közel ezer épület semmisült meg Harkivban, Kijev bekerítése sem halad.

Odesszából tudósító kollégáink szemtanúi voltak annak, ahogy az ukrán légvédelem elfog egy orosz rakétát.

Rendkívül nagy pusztításra képes vákuumbombát vetettek be az úgynevezett Donyecki Népköztársaság katonái.

15 300 katonát, 99 repülőt, 509 tankot és 123 helikoptert vesztettek az oroszok az ukránok szerint.

Már 3,5 millió ember menekült külföldre a háború pusztította Ukrajnából, a háború civilhalottjainak száma az ENSZ szerint ezer körül van, de ennél sokkal több is lehet.

Alkatrészhiány miatt állítólag leállt az UralVagonZavod, a világ legnagyobb harckocsigyára, közben az orosz külügyminiszter-helyettes szerint Amerikának le kell állítania az ukrán fegyverszállítmányokat.

Szerdán is az ukrán válságról tárgyal az ENSZ Közgyűlése. A téma az Ukrajna elleni orosz háború humanitárius következményeiről szóló jelentés megvitatása lesz, az sem zárható ki, hogy szavaznak is róla.

António Guterres ENSZ-főtitkár szerint ez a háború megnyerhetetlen, de globális éhínséget is okozhat. Éppen ezért mielőbbi béketárgyalásokat sürgetett.

750 millió forintot gyűjtöttek a magyarok az ukrajnai menekülteket, Orbán Viktor felkereste a hétfőn átadott központi tranzitvárót, az exportra is dolgozó ipari vállalatok tartanak főleg a háború hatásától.

Több érdekes videó és fotó is kijött kedd délelőtt: megpróbálták megakadályozni 

Törökországban, hogy kikössön Roman Abramovics egyik szuperjachtja, a Solaris, ukrán benzinkúthoz hajtottak zabrálni egy páncélozott csapatszállítóval orosz katonák, esküvőt tartottak a rommá lőtt Mariupol egyik óvóhelyén...

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

KORRUPCIÓFIGYELŐ - HATODIK JELENTÉS

TASZ & K-MONITOR
Szerzők: TASZ ÉS K-MONITOR MUNKATÁRSAI
2022.

Miközben a koronavírusjárvány negyedik, illetve ötödik felfutási hulláma határozta meg az állampolgárok mindennapjait, a Kormány – olykor trükkös módszereket használva – bebiztosította, hogy az elvileg független, ellenőrző szervek élén még hosszú évekig a jelenlegi kormányzatot kiszolgáló szereplők foglalhassanak helyet – nem függetlenül a közelgő országgyűlési választásoktól. Leplezetlenül támogatták a fideszes érdekekhez köthető beruházásokat és a gazdasági klientúrát – a közhatalom egyre inkább a kormányzathoz közeli szereplők magánérdekeltségeit szolgálta, miközben a minőségi közszolgáltatások leépítése volt megfigyelhető. Az elszabaduló infláció mellett a költségvetés óriási hiánnyal zárt. Az áttekintett időszakra esik az elmúlt évek kétségkívül legjelentősebb korrupciós botránya is, a Schadl-Völner-ügy, amely messze túlmutat a végrehajtói pályázatok törvényellenes elbírálásán: a szövevényes esetben az Országos Bírói Hivatal, a Fővárosi Törvényszék, valamint számos neves egyetem is érintetté vált, és ez az alapjaiban rendítheti meg a közintézményekbe vetett bizalmat. 

Hatodik jelentésünk a 2021. októbere és 2021. decembere/januárja közötti időszakot tekinti át. Bemutatjuk, hogy 

- Átszervezések és törvénymódosítások segítségével bebetonozták pozíciójába az ÁSZ alelnökét, megerősítették a Legfőbb Ügyész és az alapvető jogok biztosa elmozdíthatatlanságát. A jövőben – legalább kilenc éven keresztül 

– a koncessziókról és számos engedélyköteles tevékenységről a Kormány volt államtitkára dönthet. - Mindeközben továbbra is titokban tartották a járványügyi szempontból lényeges (oltási, fertőzöttségi) adatokat. 

- Átláthatatlanná és ellenőrizhetetlenné vált a kormányzati munka és a költségvetés, nem valósulhatott meg az intézkedések társadalmi és szakmai kontrollja, megszűnt a társadalmi párbeszéd. 

- A kormány szelektíven – olykor leplezetlenül pártállásra tekintettel – támogatja a kormányközeli elit beruházásait, többször lényegesen befolyásolva a piaci viszonyokat. 

- A különböző önkormányzatokat pártérdekek mentén támogatják vagy büntetik.

Összességében elmondható, hogy a legutóbbi jelentésekben tárgyalt, a korrupciós kockázat szempontjából káros tendenciák – az ellensúlyok gyengítése, a NER-közeli klientúra helyzetbe hozása, az állami és magánérdekek összefonódása – a tárgyalt időszakban is jellemzőek voltak...

ITT OLVASHATÓ, INNEN LETÖLTHETŐ (PDF-BEN)